Magyar Hírlap, 1989. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1989-09-01 / 205. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM M 1989. szeptember 1.,péntek. Politikai nyomás a Baltikumra Moszkvai tudósítónk telexjelentése: * Súlyos társadalmi-politikai nyomás nehezedik ezekben a napokban a három baltikumi köztársaságra. Leningrád társadalmi életének képviselőit öszszehívták, hogy kiáltvánnyal forduljanak baltikumi „testvéreikhez”. A vitában a Gorbacsov előtti idők szellemében bélyegezték meg leningrádi tudósok, írók, pedagógusok a baltikumi „nacionalista-soviniszta jelenségeket”. Bár a vita során, melyet közvetített a Moszkvában is jól fogható leningrádi tévé, igen gyér taps fogadta a Baltikumon élő orosz nemzetiségűek „emberi jogaiért” szenvedélyesen felszólaló kirohanásait. A kiáltványt, amelyet „minden nemzetiség képviselőihez” intéztek, „visszacsapásra” szólítva fel a „kispolgári nacionalista elemekkel” szemben, kézfeltartással fogadták el a leningrádi értelmiségiek, de amennyire a képernyőn megfigyelhető volt, sok kéz nem emelkedett magasba, és Gidaszpov elnöklő első titkár nem kért úgynevezett ellenpróbát. A lapokban, a tévében és a rádióban egymás után szólalnak meg Ashabádtól Szmolenszkig az „internacionalista” elszántság képviselői, „józanságra és nyugalomra” intve észt, lett és litván honfitársaikat. Jan Vargisz, a Lett Kommunista Párt főtitkára a moszkvai televíziónak nyilatkozva, kifejtette, hogy a Lett KP nem törekszik arra, hogy önállósítsa magát a Szovjetunió Kommunista Pártjától, ellenben határozottan kiáll azért, hogy az SZKP-n belül új státust kapjon. Ez azt jelenti, hogy semmiféle köztársasági ügyben nem tartja illetékesnek a központot, hiszen mindazt, ami a köztársaságban történik, alaposabb információ alapján tudják megítélni, mint Moszkvában. Vilniuszban a városi parkban a Szajudiszt, a litván népfrontot támogató litvániai kisebbségek vasárnapra nagygyűlést terveznek, demonstrálva ezzel a szeparatizmussal és a sovinizmussal vádolt szervezet internacionalista jellegét (a Szajudisz rendezvényein egyébként ott lobogtak a belorusz és a moszkvai népfront zászlói, nem is beszélve a két szomszéd balti köztársaságéról). N. Sándor László * (MTI) A moldovai parlament tegnap a köztársaság alkotmányát módosítva a köztársaság egyetlen hivatalos állami nyelvének ismerte el a moldovánt. A moldáviai nyelvhasználattal kapcsolatos hárompontos törvénycsomagból a kora esti órákig kettőt fogadott el a parlament. Elfogadták a latin ABC visszaállítását is. Este arról kezdtek vitát, hogy az orosz és a moldováni nyelv a köztársaságban a nemzetiségközi érintkezés nyelvei. MTI Külföldi Képszerkesztőség Örményország és Azerbajdzsán párt-, állami és közéleti vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak tegnap Moszkvában a két kaukázusi szövetséges köztársaságban kialakult helyzetről, első ízben. Középpontban a zömmel örmények lakta Karabah-hegy- Vidéki Autonóm Terület állt. (TASZSZ) Karabahot is ellenőrzik. A Sztyepanakerti reptéren, a hegyi autonóm terület jóformán egyetlen kapujában például ezt a volgográdi rendőrakadémia hallgatói végzik Zöld peresztrojka Nemzeti ünnepét üli meg ma a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija köztársasága. Húsz éve történt, hogy hazafias és pánarab érzelmű katonatisztek csoportja — egy 27 éves hadnagy, Moamer el-Kadhafi vezetésével — megdöntötte az angol—amerikai befolyás alatt álló monarchiát, és kikiáltotta a köztársaságot. Az ország függetlenedése jegyében felszámolták a brit és amerikai támaszpontokat, államosították a külföldi bankokat, kőolajtermelő és ■forgalmazó társaságokat, s hozzáláttak az állami szektor kiépítéséhez. Az iparral nem rendelkező, jórészt sivatagos területű ország 2,5 millió lakosa számára az egyetlen reményt az elmaradottságból való kilábalásra Líbia kőolajkincse jelentette. A tapasztalatlan új vezetés egyenetlenül sáfárkodott a végre nemzeti tulajdonba került egyetlen jelentősebb erőforrással, de mindennek ellenére Líbia állampolgárai ma irigylésre méltó szociális biztonsággal és szolid jóléttel rendelkeznek. Az ország szolidaritást vállalt a haladó arab erőkkel és azok egységtörekvéseivel, s következetes antiimperialista politikát folytatott. Emiatt többször is céltáblája volt a térségben nagyhatalmi politikát folytató Egyesült Államok „ágyúnaszáddiplomáciájának”. Hazánk 1967 óta tart diplomáciai kapcsolatot Líbiával, s együttműködésünk azóta folyamatosan bővült. Ennek politikai alapjául az szolgált, hogy kormányunk — Líbiával egyezően — következetesen a közel-keleti válság átfogó és igazságos, a palesztin arab nép jogait is figyelembe vevő politikai rendezésének az ügyét támogatta. S amikor Líbiának szüksége volt rá, nem késlekedtünk a vele való szolidaritásunk kinyilvánításával. A magyar—líbiai kapcsolatok sokrétűek, ezek sorából azonban kiemelkedik a gazdasági együttűködés. Líbia fontos gazdasági partnerünk, s külkereskedőink fizetőképes piacként tartják számon. Tavalyi tirucsereforgalmunk 32 millió dollárt tett ki, aminek értékét növeli, hogy gyakorlatilag csak magyar exportról van szó. Élőállatokat, paradicsomkonzerveket, takarmányborsót, textilárukat, orvosi műszereket és izzólámpákat szállítunk az észak-afrikai arab országnak. Ikarus— Iveco autóbusz-összeszerelő üzem működik Líbiában, s a Borsodi Vegyi Kombinát ottani partnerekkel kooperál. Jelentős az oda irányuló magyar szellemi export is. Orvosaink és más szakembereink dolgoznak ott, átlagosan 600—700 ember képviseli hazánkat. Az országban jelentős és kedvező változások mennek végbe. Líbia aktívan vesz részt a Maghreb Unióban és javultak kapcsolatai Egyiptommal és Tunéziával. Belső síkon ismét engedélyezték a magánkereskedelmet, liberalizálták az állampolgárok külföldi utazásával kapcsolatos rendelkezéseket és szabadon engedték a politikai foglyok nagy részét. A líbiai forradalom színe — csakúgy, mint az iszlámé — a zöld. A változások nyomán a világsajtó most „zöld peresztrojjáról” ír. Nemzeti ünnepén szívből kívánjuk a líbiai népnek, hogy fejlődése eme legújabb szakaszában további sikereket érjen el. (pálfi) * Az Általános Népi Kongresszus meghívására parlamenti küldöttség utazott csütörtökön Líbiába, hogy részt vegyen a szeptemberi forradalom 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A delegációt dr. Fodor István, az Országgyűlés alelnöke vezeti. A küldöttség tagja Gyuricza László országgyűlési képviselő. Rocard kormányfő ebéden látta vendégül Rajk Lászlót és Michniket (MTI) Michel Rocard francia miniszterelnök tegnap ebéden látta vendégül ifj. Rajk Lászlót, a magyar Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivőjét és Adam Michniket, a lengyel Szolidaritás tanácsadóját, akikkel ebből az alkalomból kötetlen beszélgetést folytatott. Rajk az MTI párizsi tudósítójának, Kis Csabának elmondta, hogy Michnik immár egy győztes ellenzéki párt képviselőjeként látogatott Párizsba, míg ő — reményei szerint — egy jövőbeni győztes ellenzéki párt képviselője. Annak a ténynek a fontosságát, hogy Rocard fogadta őt, kiemeli, hogy a francia Szocialista Párt éppen irányváltoztatást hajt végre: a Szocialista Internacionáléban nem a reformkommunista szárnyat fogja támogatni, hanem azokat a magyarországi demokratikus pártokat, amelyek szocialista színezetű pártoknak tekinthetők — mondta. Magyarország esetében konkrétan három párt neve merült fel: az SZDSZ-é, a Fideszé és a Magyarországi Szociáldemokrata Párté — amennyiben stabilizálódni tud. Szó volt a magyarországi gazdasági helyzetről, amelynek Rocard mint közgazdász, jó ismerője. E téren mind Lengyelország, mind Magyarország tekintetében általánosságokban folyt a beszélgetés. A kultúra kérdésköre is szóba került, mint híd, amely öszszeköt. Szóba került Erdély kérdése, a nacionalizmus és a függetlenség oldaláról vizsgálva. Rajk kifejtette — és Rocard egyetértett vele —, hogy a megoldás a határok átjárhatósága lenne, amint az Tirol és Olaszország esetében történik. Az SZDSZ-politikus elmondta, hogy a kormányfőn kívül találkozott a francia Szocialista Párt nemzetközi osztályának vezetőjével. Itt szó volt a gyakorlati együttműködés kérdéseiről. Ez a segítségnyújtás részben már el is kezdődött — mondotta ifj. Rajk László. Kohl Varsóba készül Felülvizsgálják a külpolitikát Szeptember közepén Varsóban folytatják majd azokat a tárgyalásokat amelyeken a nyugatnémet és a lengyel kormánymegbízottak — Helmut Kohl szövetségi kancellár hivatalos lengyelországi látogatásának előkészítéseként is — véglegesíthetik a gazdasági hitelnyújtási, valamint a nemzetiségi-kulturális megállapodásokat. Ebben egyezett meg egymással Kohl és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök tegnap délben, az előbbi kezdeményezésére. A Szolidaritás képviselőikezdeményezni fogják a lengyel parlamentben az országban állomásozó szovjet csapatok jogi státusának felülvizsgálatát — jelentette be tegnap Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás szóvivője a Szolidaritás parlamenti csoportja most megalakult külügyi bizottságának első ülése után. A Szolidaritás képviselői kezdeményezni fogják a lengyelnémet — a lengyel—NSZK és a lengyel—NDK-sz kapcsolatok elemzését is a parlamentben, és foglalkozni kívánnak a lengyel— csehszlovák és a lengyel—magyar viszonnyal. A Szolidaritás képviselői napirendre kívánják tűzni Lengyelország és az EGK, valamint Varsó és a KGST kapcsolatainak felülvizsgálatát is. Hamarosan megalakul az új lengyel kormány, amelyet a Nyugat élelmiszer-szállításokkaltámogat majd. Erről beszélt tegnapi tévényilatkozatában Robert Dole, a Republikánus Párt szenátusi tagozatának vezetője, allés most tért vissza varsói látogatásáról. VIlAGHIRADO Segítsék az osztrákok jobban Magyarországot ! (APA) Az osztrák külügyminiszter országa erőteljesebb elkötelezettségét sürgette a reformok úttíját járó kelet-európaiországok iránt. A Die Presse csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában Alois Mock kifejtette, hogy a tervezett segélyintézkedések végrehajtásába a szövetségi tartományokat és a társadalmi szervezeteket is be kívánják vonni. VSZ-tanácskozás Moszkvában (MTI) Tegnap Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek vezérkari (főtörzs)főnökeinek részvételével tanácskozás volt, amelyen pontosították álláspontjaikat és nézeteiket az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások közeljövőben kezdődő harmadik fordulójára. A szövetséges országok képviselői valamennyi megvitatott kérdésben egységes álláspontra jutottak. A tanácskozás konstruktív légkörben zajlott le. Pacsek József vezérezredes, vezérkari főnök, honvédelmi miniszterhelyettes, aki küldöttség élén a magyar felet képviselte a moszkvai tanácskozáson, tegnap este a delegációval együtt hazaérkezett. Befejződött a leszerelési értekezlet is. (TASZSZ) Genfben tegnap befejezte idei munkáját a leszerelési konferencia. Tavaszi és nyári ülésszakán a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és megsemmisítéséről szóló sokoldalú konvenció előkészítésével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Ezenkívül megvizsgálta az atomfegyver-kísérletek, a nukleáris leszerelés, a világűrbeli fegyverkezési hajsza és egy átfogó leszerelési program problémáit is. A BT elítélte a palesztinok deportálását (Reuter, AP) A Biztonsági Tanács szerdán elítélte a megszállt területeken élő palesztinok deportálását, s felszólította Izraelt: hagyjon fel ezzel a gyakorlattal. A határozatot 14 igen szavazattal, az Egyesült Államok tartózkodása mellett fogadták el. Kínai külügyminiszter Mongóliában (TASZSZ) Tegnap hivatalos látogatásra Ulánbátorba érkezett Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. ENSZ-szervezet részéről első ízben érte hivatalos bírálat a kínai vezetést a diákok elleni júniusi erőszakos fellépés miatt: a kisebbségek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság ugyanis Genfben 15 szavazattal 9 ellenében határozatot fogadott el ebben a témában. Lemond De Mita pártelnök (MTI) Ciriaco de Mita volt miniszterelnök tegnap közölte a Kereszténydemokrata Párt tanácsülésén, hogy lemond a pártelnöki tisztről, mert ő és hívei nem találták kielégítőnek, ahogyan a pártvezetés — Arnaldo Forlani főtitkárral az élen — a legutóbbi kormányválság megoldását irányította. Washington terhelő bizonyítékai Noriega ellen? (MTI, AP) Az Egyesült Államok tegnap bizonyítékokat kívánt előterjeszteni arról, hogy Mamies Noriega tábornok, Panama vezetője tevékeny részese a nemzetközi kábítószer-kereskedelemnek. Washington egyúttal további katonai és gazdasági nyomással igyekszik távozásra bírni Noriegát. Az Amerikai Államok Szervezete tegnap rendkívüli ülésén Lawrence Eagleburger, a külügyminiszter első helyettese készült bizonyítékokat előterjeszteni Noriega felelősségéről. Kokainellenes kijárási tilalom (AP, AFP, Reuter, DPA) Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be Medellinben, és kilenc másik kolumbiai városban, hogy ily módon is csökkentsék a kábítószer-maffia és a kormány közötti háború nyomán magasra csapott erőszakhullám terjedését. Ezt Orlando Vasques, belügyminiszter jelentette be, s kihirdetésekor azonnal hatályba is lépett. Csád és Libid megbékél (Reuter, AFP) Csád és Líbia külügyminisztere tegnap békeszerződést írt alá Algírban, lezárva ezzel a két ország közötti tizenötéves háborúskodást. A megbékélésben jelentős közvetítő szerepet játszott Algéria. Kiadnak egy náci háborús bűnöst (AP, Reuter) Josef Schwammberger náci háborús bűnös kiadatása mellett döntött szerdán egy argentin fellebbviteli bíróság. A jelenleg 77 éves Schwammberger kiadását az NSZK kérte, mert számos szemtanú közlése szerint a második világháborúban, a megszállt Lengyelországban sok zsidót személyesen végzett ki, s felelős ezrek haláláért. Elítéltek egy csehszlovák gépeltérítőt (MTI) Különösen veszélyes viszszaesőként tizenhárom évi börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a nyugat-csehországi kerületi bíróság azt a 41 éves csehszlovák férfit, Bohuslav Behulát, aki május 26-án megpróbálta eltéríteni a csehszlovák légitársaság Prága—Karlovy Vary-i belföldi járatának Jak—40-es gépét. ›•■•‚ ■ ‚. *‚$■' • ? * . A " ’ StaHoini EMLÉKEZETES történelmi távlat, már bőven megvan — hisz’ fél évszázad pergett le azóta —, de a történészek még mindig vitatkoznak azon, hogy törvényszerű volt-e a második világháború kirobbanása? Igenis, meg nem is, de inkább — igen — kockáztathatjuk meg a dodonai választ. Természetesen nem egy újságcikk feladata eldönteni azt, amin a szakemberek minden jel szerint még sokáig elvitatkoznak majd. De ismertetni a véleményeket és visszaidézni a nagy Világégés egynémely jellegzetes előzményét és momentumát, mindez egy ilyen múlandó írásba is „belefér”. Szinte az utolsó percig az emberek többsége — s a döntéshozók java része — nem hitt abban, hogy sor kerülhet az első világháborús mészárszék megismétlésére. Hiszen addigra lezajlott már a közelgő katasztrófa „főpróbája”, a spanyol polgárháború, amely a korabeli korszerű fegyverek pusztító erejét elrettentő módon mutatta be. Hihetetlennek tűnt, hogy épeszű államférfiak rászánják magukat a világméretű pokoli gépezet elindítására. Pár héttel a háború kirobbanása előtt a francia fasiszta mozgalom neves — utóbb hírhedtté, háborús bűnössé vált — képviselője, Dorot vezércikkben szállt síkra a „békéért". Az írás címe: „Meghalni Danzigért?” volt. A Harmadik Birodalom és Lengyelország legkritikusabb vitapontját képező városállam sorsát taglalva, a szerző arra a megállapításra jutott: nem érdemes ezért a kis pontért háborút kockáztatni; „megbékítése” céljából inkább adjuk oda Hitlernek ... Teljes összhangban volt ez München szellemével, ahol egy évvel korábban a brit és francia miniszterelnök kapitulált Hitler követelései előtt, és a fenevad megbékítése céljából koncnak odadobta neki Csehszlovákiát. Münchenben tehát meg volt már „ágyazva” a második világháborúnak, s a nácik által gerjesztett automatizmus könyörtelenül érvényesült. Belső ellenzékének és a világnak Hitler bebizonyította, hogy fegyverek nélkül is el tudja érni expanzionista céljait, s ettől mérhetetlenül megnőtt az étvágya. Bátorította őt az agresszióra az is, — s újabb ismereteink szerint tudjuk ezt —, hogy pillanatnyilag elhárította a „kétfrontos harc” veszélyét. A Ribbentrop—Molotov paktummal, a meg nem támadási egyezménnyel két évre közömbösítette a Szovjetuniót és Nyugaton szabad kezet kapott. A paktum titkos záradéka alapján a Szovjetunió bevonult a balti államokba és a Romániához tartozó Besszarábiába, és a két nagyhatalom Lengyelországon is megosztozott. A ,,színpadkép” még nem volt teljes: következett Belgium, Hollandia, Franciaország, Dánia, Norvégia, majd Jugoszlávia és Görögország lerohanása. Csak miután gyakorlatilag egész Európát leigázta, 1941 tavaszán lendült keletre a náci hadigépezet, melynek világuralmi törekvését a kontinensen immár csak a Szovjetunió kérdőjelezhette meg. A nagy háború, természetesen, nem Danzig — a mai Gdansk — hovatartozása miatt robbant ki, hanem mert az „őrült káplárnak” (aki mellesleg orvosilag nem is volt őrült), valahol már „megálljt” kellett parancsolni. Karl Bracher neves német történész szerint a nácizmus elképzelhetetlen háború nélkül. Kezdetben Hitler csak a versailles-i békeszerződés'éln igáhágtáláltságainak'forvoslását sürgetve lépett fel, s azt hangoztatta, hogy e célját békés esztközökkel kívánja elérn. Ezen az alapon alakult ki elég korán baráti kapcsolata a Worthy-rendszerrel, és e kapcsolat utóbb nemzetveszejtő háborúba rántotta hazánkat. Hitler azonban nemcsak Versailles revideálását akarta, hanem a megalomán módon elképzelt „német élettér” akár fegyverek útján történő tágítását is. Az erősített történész az úgynevezett Hossbach-jegyzőkönyvre hivatkozik. A Hitler hadsegédeként szereplő tiszt még 1937-ben feljegyezte azt, amit Hitler német katonai és polgári vezetők szűk köre előtt mondott el. Ebben háborító terveit vázolta, és azok egészen 1942 elejéig nagyjából meg is valósultak... Az antifasiszta koalíció minden erejére szükség volt, hogy a nácik háborús forgatókönyve végül felboruljon. A szovjet népnek, amely 20 millió emberéletet áldozott a nemes ügynek, döntő szerepe volt ebben. Nem szabad megfeledkezni azonban a további 30 millióról sem; azokról, akik a harctereken, a haláltáborokban és a megszállt területeken vesztették életüket a háborúban. A nácizmus bukása nyomán bekövetkezett új európai realitások eleddig tartósaknak bizonyultak. Történelme során kontinensünknek talán nem is volt ennél hosszabb békés időszaka. Ez teszi megalapozottá és időszerűvé Mihail Gorbacsovnak a „közös európai ház” megépítésére vonatkozó elgondolását. Ide kívánkozik John Steinbeck amerikai író a második világháború rendkívüli voltára vonatkozó véleménye. Az író haditudósításait tartalmazó kötet előszavában ezt írta: „A háború, amelyről beszélek,, megérdemli, hogy emlékezetes maradjon. Mert a következő — ha olyan őrültek leszünk, hogy hagyjuk kitörni — a legutolsó háború lesz, valamennyi közül. Nem marad utána ember, aki bármire emlékeznék. .” Amikor e szavakat Steinbeck papírra vetette, már léteztek a hatalmas atomarzenálok. Ha rájuk gondolunk, csak remélnünk lehet, egy évszázadon belül — és később sem — leszünk harmadszor is őrültek. Ráadásul úgy, hogy krónikásunk sem marad. PÁLFI VIKTOR Nyugatnémet sajtójelentések szerint Honecker, Stoph és Mittag súlyos beteg (MTI) Nyugatnémet lapok, közöttük a külügyminisztériumhoz közel álló General-Anzeiger és a konzervatív Die Welt — ismertették azokat az értesüléseket, amelyek szerint a 77 éves Honecker állítólag súlyos beteg. Úgy tudják, hogy az augusztus 18-ikán végrehajtott epeműtétje nem járt a kívánt sikerrel. Hírek szerint gyomorbántalmakban szenved a 75 éves Willi Stoph kormányfő és a 63 éves Günter Mittag, a gazdasági kérdésekben illetékes pb-tag is. Utóbbi cukorbajos, Walter Momper, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere mind Honeckerrel, mind pedig Mittaggal találkozni szeretett volna a lipcsei őszi vásár alkalmával, de a találkozót Berlinből lemondták. Az SDP-politikus — Egon Bahrhoz, az SDP elnökségének tagjához hasonlóan — nyilatkozatban szorgalmazta: az NDK jelenlegi belső válságának elmélyülését kizárólag reformpolitikával lehetne megakadályozni. Bahr tőle szokatlanul éles bírálatban odáig ment, hogy vitatta egy NDK-nak nyújtandó esetleges gazdasági segítség célszerűségét is. Ez akkor lehet csak időszerű, ha az NDK-ból már nem vágyódnak el annyian. A gazdasági segítség nem helyettesítheti a reformpolitikát — mondotta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a kormánykoalíció képviselőinek keddi ülésén Helmut Kohl szövetségi kancellár úgy vélekedett, a berlini vezetés szemlátomást attól tart, hogy kisiklik kezéből a helyzet ellenőrzése és ez még inkább destabilizálja az ország belső helyzetét — ez valóságos ördögi kör.