Magyar Hírlap, 1989. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1989-09-07 / 210. szám
, 1989. szeptember 7., csütörtök TUDÓSÍTÁSOK Pénteken ismét nemzeti kerekasztal - Pozsgay Imre válasza Orbán Viktornak Megegyeztek a képviselők számában Tegnapi lapunkban interjú jelent meg Orbán Viktorral, az Ellenzéki Kerekasztal egyik képviselőjével, aki egyebek között hangot adott azon álláspontjának, miszerint Pozsgay Imre mondjon le a köztársaságielnök-jelöltségről! Tegnap későn este, a háromoldalú egyeztető tárgyalások befejezése után, munkatársunknak alkalma volt szót váltani Pozsgay Imrével, aki a következőket mondta: — Az említett nyilatkozatra nem kívánok most reflektálni, mert egész munkámat, figyelmemet és elkötelezettségemet a tárgyalóasztalnál elvégzendő ügyekhez kötöttem. Ha ilyen irányú indíttatások nem voltak, a lehetséges mértékig óvakodtam és tartózkodtam attól, hogy tárgyalóasztalon kívüli környezetben intézzem el a tárgyalásra tartozó dolgokat. A tárgyalások lezárta után szívesen állok a Magyar Hírlap rendelkezésére. (Folytatás az 1. oldalról)zalékát, az egyéni választásoknál — legalább két körzetben — megszerezte. Országos listára az a párt kerülhet, amely legalább hét területi lista felállítására képes volt. Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja változatlanul egyféle megoldást tart elfogadhatónak. Eszerint: csak a pártok állíthatnának listát. Hajlandók viszont tárgyalni a társadalmi szervezetek jelöltállítási jogáról is, ám a korporatív szisztémát változatlanul nem tartják helyesnek. A pártiként induláshoz az Ellenzéki Kerekasztal két alapfeltétel teljesítését tartja szükségesnek: a szervezet jövedelmi viszonyainak átvilágítását, illetve a zárt tagság követelményét. Ha mindemellett a vonatkozó jogszabályi feltételeknek eleget tesz a szervezet, akkor annak elnevezésétől függetlenül — az EKA szerint — pártként indulhat. A harmadik oldal — Nagy Imre soros szóvivő tolmácsolásában — elfogadhatónak és korrektnek tartotta az MSZMP előterjesztését. Az EKA javaslatát viszont a továbbiakban kívánják értékelni. Az említett feltételeket egyelőre nem biztos, hogy elfogadják a párttá válás kritériumaként, ám jó alapnak tekintik a konszenzushoz. Ha viszont a kívánatos megegyezés nem születne meg, akkor alternatív törvényjavaslat előterjesztésében gondolkodnak, amelyről végső soron a parlamentnek kell majd döntenie. Elhangzott egy észrevétel arra vonatkozóan, hogy a vita alapvetően a SZOT és a HNF jelöltállítási joga körül folyik. Huszár István, a HNF elnöke kijelentette: ha a népfront úgy dönt, hogy igényt tart a jelölt állítására, akkor természetesen aláveti magát a párttörvénynek. Számukra a fő kérdés azonban az, hogy a népfront nem definiálhatja magát pártként, mert ezzel eredeti rendeltetéséről mondana le. A szakbizottság javaslatát a felek végül konszenzussal elfogadták, a nyitva maradt kérdésekről — így a nyilvánosságról, a választási kampányról, az etikai kódexről, valamint a SZOT és a HNF jelöltállítási jogáról — szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választásitörvényjvaslat vitája tehát szerencsés konszenzussal zárult. A párttörvény vitáját azonban elsősorban az egyet nem értés jellemezte. Az EKA álláspontját Pető Iván (SZDSZ) ismertette. Leszögezte, hogy elvi álláspontjuk eredetileg is az volt, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártszervezetek. Ezt elfogadhatatlannak tartja az EKA, ugyanakkor megértést tanúsít az MSZMP-vel szemben, a munkahelyi pártszervezetek fokozatos megszüntetésével. Az MSZMP jelenlegi szervezete négy évtized folyamán alakult ki a mai formájában, az ellenzéki kerekasztal tehát nem türelmetlen, és nem követeli, hogy azonnal szűnjenek meg a munkahelyi alapszervezetek. Elismerik, hogy bizonyos fokozatosságra van szükség, álláspontjuk szerint a kivonulás fejeződjön be a legközelebbi parlamenti választások időpontjáig. Addig is, egyetértenek az MSZMP-nek azzal az állásfoglalásával, hogy a munkahelyi pártszervezetek érdemi, gazdasági, szakmai, személyzeti kérdésekben ne dönthessenek, munkaidőben ne ülésezzenek, s működésük költségeit a pártvagyon, és ne a munkahely finanszírozza. Ezen a ponton lényegileg elakadt a tárgyalás, az MSZMP ugyanis erre a kompromisszumra nem hajlandó. Nagy Imre (Demisz) a harmadik oldal nevében azt kérte a tárgyaló felektől, definiálják, ki mit ért munkahelyi pártszervezeteken, mert úgy látszik, ezt ő nem érti. Nincs mit tenni tehát, válaszolni kell! Pozsgay szerint a munkahelyi pártszervezet az, amelyik a munkahelyen működik. Pető szerint a válasz benne rejlik az EKA áláspontjában, munkahelyen párt nem működhet, és nem is szerveződhet". Pozsgay államminiszter a legutóbbi kerekasztaltárgyalásról adós maradt egy régi kérdéssel, nevezetesen, hogy mi a kormány álláspontja erről a kérdésről, és mi történik akkor, ha ebben nem sikerül a tárgyaló feleknek kompromisszumra jutni? Az államminiszter elmondta, hogy a kormány előterjeszti a párttörvényt, akkor is, ha nem sikerül megegyezésre jutni. Ám az előterjesztésben szerepelni fog, szó szerint az ellenzéki kerekasztal ellenvéleménye, eltérő álláspontja is. Baranyai Tibor (MSZDP) a munkahelyi pártoskodásról a koalíciós idők utolsó hónapjainak kellemetlen tapasztalatait hozta föl példának. Fejti György ezzel szemben azt mondta, hogy az MSZMP-vel szembeni diszkriminációnak érzi az ellenzéki kerekasztal követelését. Nyugat-Európában nem egy helyen működhetnek pártszervezetek a munkahelyeken is, mégpedig komoly konfliktusok nélkül. Szerinte éppen az esélyegyenlőségét sértené az MSZMP munkahelyi szervezeteinek megszüntetése. Egyébként sem megalapozott az elképzelés, mert általában „nem szokás tiltani” a munkahelyi pártoskodást. Nem szokás tiltani — válaszolta Tölgyessy Péter (SZDSZ) —, mert általában munkahelyen pártszervezet nem szokott működni. Orbán Viktor (Fidesz), két kérdésben fogalmazta meg véleményét. Vajon nem kell-e attól tartani — kérdezte —, hogy szétesik a termelés, ha a pártharcok bevonulnak a munkahelyre? Hol van a sokat emlegetett esélyegyenlőség, amikor az MSZMP 40 éve uralja a munkahelyeket, az ellenzék pedig még meg se vethette a lábát? A vitának ezen a pontján Pozsgay Imre államminiszter azt mondta, hogy a tárgyalások a békés átmenetet hivatottak biztosítani, és ehhez a közjogi formákat próbálják megteremteni. A békés átmenet viszont fokozatosságot is jelent, azt, hogy egy merőben új struktúra nem egy lépésben és nem azonnal váltja föl a régi struktúrát. Radikális változások esetén ugyanis nem a tárgyalóasztalé a fő szerep. Nemcsak a munkahelyi politizálások, de a pártok finanszírozásának kérdése is a tegnapi tárgyalások neuralgikus pontja volt. Az EKA álláspontját e téren is Pető Iván ismertette. Elmondta, hogy az ellenzéki kerekasztalnak már a kezdet kezdetén az volt az álláspontja, hogy külön kell megvitatni a pártok működését, szerveződését, és külön a finanszírozást a gazdálkodást, a pártvagyon kérdéseit. Ez utóbbi területen a tárgyaló felek mindössze abban egyeztek meg, hogy a többpártrendszer nem kerülhet több pénzbe, és nem lehet drágább a társadalom számára, mint az egypártrendszer. Ebből következnek az EKA követelései és kérdései: az MSZMP az idei költségvetéséből mennyit tud átengedni az ellenzéki szervezeteknek? A vagyon egy részéről, ha lemondana, ne egyoldalúan döntse el, hogy mit enged át, ez tárgyalásokon dőljön el. Mi lesz a történelmi pártok egykor államosított vagyonának sorsa? Kinek számoljon el az MSZMP a vagyonával? Milyen biztosítékot kaphat az ellenzék arra, hogy az MSZMP nem menti át vagyonát úgy, hogy a többpártrendszer körülményei között a társadalom számára már elérhetetlen legyen? — hangzottak a kérdések. Az MSZMP vagyonának és a pártfinanszírozásnak kérdéseiben a tárgyaló felek álláspontja csak kompromisszumok árán közeledhet egymáshoz. Márpedig, vélte Pető Iván, az EKA néhány kérdésben föladta eredeti követeléseit. Elfogadja, hogy az MSZMP a fokozatosság jegyében bocsássa a társadalom rendelkezésére vagyona egy részét. Elfogadja azt is, hogy ne minden társadalmi szervezet számoljon el vagyonával, de az MSZMP tegye meg azt. Pozsgay Imre elmondta, hogy a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a többpártrendszer nem kerülhet több pénzbe, mint az egypártrendszer került. Az MSZMP 2,1 milliárd forintnyi vagyont a kormány rendelkezésére fog bocsátani. Elmondta továbbá azt is, amit az ellenzék képviselői örömmel üdvözöltek, hogy az MSZMP a szabad és demokratikus választások után megalakuló Országgyűlés előtt hajlandó a vagyonával elszámolni. — Kimondható-e a konszenzus — tette fel a kérdést az államminiszter, este negyed kilenckor. Nagy Imre, miután ma délután már ki tudja hányadszor pillantott az államminiszterre, a kérdésre a harmadik oldal nevében azt válaszolta, hogy a konszenzus kimondható, bár ebben a kérdésben a harmadik oldal érdektelennek tartja magát. Az EKA nevében ezután újra Pető Iván kért szót. Rámutatott: a konszenzus nem kimondható, mivel nemcsak a pártok finanszírozása és a pártvagyon ügyében, de a párt munkahelyi jelenléte miatt sem lehet egyetértésre jutni. Sőt — pillantott rá Pető Iván az akkor már fél kilencet mutató parlamenti órára —, ugyanebbe a kosárba tartozik a fegyveres erők tisztjeinek pártfunkciója körüli vita is. A nemzeti kerekasztal kénytelen volt tovább tanácskozni. Budzsákka Mátyás, az MSZMP-től megismételte a két nappal korábbi álláspontot: az MSZMP nem tartja megoldhatónak az EKA és a harmadik oldal közös javaslatát, miszerint a fegyveres erők tisztjei ne tölthessenek be párttisztséget. De hát történjen végre valami előrehaladás! Miután az összes addigi kérdést szinte egytől egyig különféle újabb szakértői egyeztetésekre vissza kellett utalni, illendő lett volna végre valamit felmutatni. Nem az MSZMP, hanem az EKA kért kétperces technikai szünetet. Ez idő alatt félrehúzódva Antall József az MDF-től és Fejti György az MSZMP-től beszélgetett. Utóbbi az MSZMP fegyveres erők ügyi illetékese, előbbi pedig — jólértesültek szerint — az MDF reménybeli kormányfőjelöltje.., A szünet eredményes volt. Az EKA újabb kompromisszumos engedményt tett. Miután eredetileg a fegyveres erők teljes pártmentesítését szorgalmazta, most azt javasolta, hogy a katonák és határőrök betölthessenek pártalapszervezeti vezető tisztséget. Rendőrökre ez nem vonatkozna. Pozsgay Imre erre válaszolva kifejtette, most nem tudnak válaszolni, majd a legközelebbi tanácskozáson ... S bár fertályóra híján este 9 volt, a kerekasztal belevágott az újabb napirendi pontba: az új büntetőeljárási törvénykönyv és a Btk. módosítása kapcsán Orbán Viktor az EKA-tól rosszallásának adott hangot, mivel az albizottsági konszenzuussal már december 1-i hatályba lépésre elfogadott katonai büntetőeljárási törvénykönyv hatályba lépését az MSZMP jövő év március 1-jéig szeretné kitolni. Márpedig ez súlyos jelentőségű kérdés. Hiszen így — Orbán Viktor szerint — előfordulhatna, hogy az akkor esetleg már folyamatban lévő választási kampány ideje alatt a ma érvényes büntetőtörvénykezés lenne érvényben. Pozsgay Imre erre reflektálva kifejtette, hogy e kérdést nem tekinti a politikai tárgyalások témájának, s hogy ahhoz semmiféle politikai érdeke nem fűződik az MSZMP-nek. Szabad György az EKA-tól nem restellt replikázni: „Az MSZMP- nek lehet hogy nem, de az ellenzéki pártoknak viszont komoly az érdekeltsége. A decemberi hatályosulás félelemeloszlató hatású lenne." Ehhez Nagy Imre a harmadik oldal nevében ismét csak annyit tudott hozzátenni, hogy e kérdést a harmadik oldal is szakmainak tartja... Itt sem volt tehát egyetértés. Az óra kilencet ütött, a nyilvánosság ügyeinek megtárgyalására szerdán sem jutott idő. Csak egy bejelentésre futotta, Hankiss Elemér az EKA-tól javasolta, hogy a kerekasztal szóltsa fel a tv — a jelek szerint nagy hatalmú — vezetését: a korábbi bizonytalan szeptember közepi ígéret helyett már e hét péntekétől indítsa be műsorát a kerekasztal ügyeiről. Az első téma lehetne a választójogi törvény, vagy a munkahelyi pártszervezetek ügye — javasolta. Pozsgay Imre egyetértett, s témát is választott: a választójogi törvényt... A nemzeti kerekasztal legközelebb péntek délután öt órától ülésezik. De mivel a Parlamentben aznap sok program lesz, lehet, hogy az Országos Nőszövetség Népköztársaság úti palotájában. Legalábbis ezzel a konstruktív javaslattal állt elő a Nőszövetség jelenlévő képviselője. Happy end! Még nem. Zárszó után Antall József az MDF-től még tiltakozott az ellen, hogy az MSZMP az összes ellenzéki pártot egy pártházba zsúfolja össze. Az utolsó szót Pozsgay Imre mondta ki: az MSZMP ezt is megfontolja... " Erdélyi—Stépán—Lovas Az EKA résztvevőinek egy csoportja az ülés előtt Fotó: Bánkúti András imitt up Húsipari termékek új árai Göcseji sajt kg 88,00 Félegyházi füstölt disznósajt kg 88,00 Gyöngyösi disznósajt kg 88,00 Bajai füstölt hússajtkg 88,00 Gyöngyösi májas disznósajt kg 88,00 Fokhagymás baconszél kg 106,00 Rakott toka kg 106,00 Hot-dog kolbász (csíkos műbélben) kg 110,00 Büfékolbász kg 110,00 Göngyölt császárszalonna kg 120,00 Marhapépes szalonnatekercs (gumírozott hálóban) kg 120,00 Betyár szelet kg 120,00 Darabolt nyelvbetétes szalonnatekercs (gumírozott hálóban) kg 130,00 Zöldborsós rolád kg 150,00 Dán rolád kg 152,00 Nyelvbetétes szalonnatekercs (gumírozott hálóban) kg 120,00 KÍMÉLŐ HÚSKÉSZÍTMÉNYEK Kímélő virsli 50%-kal csökkentett nátriumtartalommal kg 120,00 Kímélő párizsi kg 120,00 összetétele: — zsírtartalom legfeljebb 10% — fehérjetartalom legalább 12% — nátriumtartalom legfeljebb 0,3% — magnéziumtarta■lom legalább 0,12% Fehérjedús, zsírszegény nyelvfelvágott (TOP- bélben)kg 154,00 — fehérjetartalom min. 15% — zsírtartalom max. 12% — víztartalom max. 67% Fehérjedús, zsírszegény Tavasz szelet kg 154,00 (TOP-bélben) — fehérjetartalom min. 17% Fehérjedús, zsírszegény Tavasz szelet kg 154,00 (TOP-bélben) — fehérjetartalom min 17% — zsírtartalom max. 8% Fehérjével dúsított felvágott kg 180,00 — fehérjetartalom legalább 25% Zsírszegény, fűszermentes fehér felvágott kg 190,00 — zsírtartalom max. 4% — víztartalom max. 73% Kímélő kenőmájas kg 120,00 összetétele — zsírtartalom legfeljebb 12% — nátriumtartalom legfeljebb 0,3% — magnéziumtartalom 0,12% Kímélő sümegi sonkakg 280,00 összetétele — zsírtartalom legfeljebb 10% — nátriumtartalom legfeljebb 0,3% — magnéziumtartalom 0,08% DIÉTÁS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK Diétás virsli kg 120,00 — fehérjetartalom min. 15% — nátriumtartalom max. 0,3% — víztartalom max. 70% Diétás párizsi (TOP),bélben kg 140,00 — zsírtartalom max. 10% — fehérjetartalom min. 15% — nátriumtartalom max. 0,3% — víztartalom max. 70% Diétás sótlan krém kg 94,00 — nátriumtartalom max. 0,3% Fehérjehús, zsírszegény májas kg 124,00 — fehérjetartalom min. 18% — zsírtartalom max. 12% — víztartalom max. 64% Diétás sonkás felvágott kg 230,00 Az árjegyzék közlését holnap folytatjuk. Donner szelet vákuumfóliában kg 106,00 Házi préselt sajt kg 112,00 Különleges ihússajt kg112,00 Gyülkös disznósajt kg120,00 Rakott sertésfejrolád kg120,00 Mágnássajt kg200,00 ÉTKEZÉSI SZALONNAK SÓZOTT: Kernyérszalonnakg 36,00 Hátaszalonna kg 44,00 Teaszalonna kg 44,00 Paprikás teaszalonna kg 52,00 Bakonyi betyárszalonna, paprikás (hátaszalonnából) kg 52,00 füstölt kenyérszalonna kg 46,00 Parasztszalonnna kg 48,00 Csemegeszalonna (háta) kg 64,00 Paprikás csemegszalonna (háta) kg 66,00 Csemegeszalonna (háta) vákuumfóliában kg 72,00 Paprikás csemegeszalonna (háta) vákuumfóliában kg 74,00 Borsos csemege szalonna (háta) vákuumfóliában kg 74,00 Császárszalonna csontos kg110,00 Kolozsvári szalonna kg 120,00 Cigányszalonna császárszalonnából kg126,00 Bordázott zalai füstölt oldalszalonna kg126,00 Angolszalonna kg220,00 Táblás császárkaraj kg226,00 Bacon szalonna szeletelt (vákuumfóliába csomagolva) — 0,20 kg-os kg db 29,80 — 0,50 kg-os db 71,20 — 1 kg-os db138,00 Szeletelt császárkaraj (bac-bacon, vákuumfóliába csomagolva) — 0,20 kg-os db 50,00 — 0,50 kg-os db122,80 Füstölt baconszél db 98,60 FO0 Tokaszalonna (csécsi) kg 52,00 Fűszeres füstölt-főtt szalonna kg 52,00 Hegyaljai ízesített szalonna kg 56,00 Gömöri csípős, paprikás szalonna kg 56,00 Erdélyi szalonna kg 70,00 Göcseji fokhagymás szalonnakg 70,00 Császárszalonna (csont nélkül)kg 130,00 Fehérvári csíkos szalonna kg 130,00 Táblás bacon szalonna kg 150,00 Táblás bacon szalonna vákuumfóliában kg 170,00 Darabolt bacon szalonna vákuumfóliában kg 170,00 SÜLT Sült szalonna (hasa, toka) kg 60,00 Bácskai pőre kg 64,00 Sült, bőrös göngyölt szalonna kg 80,00 Sült császárszalonna (csont nélkül) kg 140,00 SZALONNÁS KÉSZÍTMÉNYEK Betétes göngyölt szalonna kg 66,00 Vasi szalonnás felvágott kg 66,00 Szalonnás felvágott kg 76,00 Szekszárdi fokhagymás felvágott kg 76,00 Somogyi szalonnás felvágott kg 80,00 Fokhagymás szelet kg 80,00 Hámori fokhagymás felvágott kg 80,00 Tokatáska kg 90,00 Tiszakolbász kg 90,00 Szolnoki fokhagymás felvágott kg 90,00 Császár vagdalt kg 106,00 Paprikás császár vagdalt kg 106,00 Rakott szalonna kg 120,00 Vadász felvágott kg 106,00 Rakott szelet kg 106,00 Tervpályázati hirdetmény A Budapest—Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottsága, Budapest Főváros Tanácsa V. B. és a Közlekedési, Hírözlési és Építésügyi Minisztérium országos, nyilvános és titkos tervpályázatot hirdet a „BUDAPEST—BÉCS VILÁGKIÁLLÍTÁS 1995 budapesti helyszínének helykijelölési és területrendezési tervpályázata” címmel. A tervpályázat alapvető célja, hogy a kiállítási terület végleges kiválasztásához szakmai megalapozást nyújtson. Ezt a célkitűzést azáltal kívánja megvalósítani, hogy a pályázók a kiírásban szereplő 4 helyszín közül a legalkalmasabbnak tartott területi változat kiválasztásával a területben rejlő előnyöket kiaknázzák és ezáltal bizonyítsák a világkiállításra való alkalmasságát. A tervpályázat további célja, hogy a városrendezési tervpályázatot követő építészeti tervpályázat kiírásához — a pályázó által kiválasztott területre vonatkozóan — jól hasznosítható részletes rendezési és beépítési javaslat álljon rendelkezésre. A tervpályázati kiírás és mellékletei átvehetők 500,— (ötszáz) Ft helyszíni befizetése ellenében az alábbi címen: — Budapest—Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottsága, Bp. V., Kossuth L. tér 2—4. II. em. 4. ajtó munkanapokon 9—15 óra között. • A beküldés (postára adás) határideje 1989. november 20. (hétfő) 24 óra.