Magyar Hírlap, 1989. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-01 / 257. szám
Berecz János az MSZMP XIV. kongresszusára készül Grósz Károly marad a pártjában (2. oldal)MktuRfilv 22. évfolyam, 257. szám POLITIKAI NAPILAP 1989. november 1., szerda Olvasóinkhoz A Magyar Hírlap tegnapi számának fejlécén még azt jeleztük: „A Minisztertanács lapja". Mai számunktól a kormányhoz közelálló, politikailag független napilapként jelenünk meg. Százezres olvasótáborunkat megilleti a jog, hogy teljes és egyértelmű választ kapjon arra: mit jelent ez a változás miért döntöttünk így. A Magyar Hírlap 1968-ban a kormány félhivatalos lapjánt indult. Vállalt feladata volt a kormány döntéseinek, álláspontjának, jogszabályainak indoklása, elvi és informatív képviselete. Később, 1987 decemberétől lapunk félhivatalos jellege elmozdult a hivatalos orgánum irányába ezt fejezte ki a változás, hogy fejlécünkben a Minisztertanács lapja volt olvasható. A mai naptól ismét a „Politikai napilap" felirat kerül első oldalunkra. A változás politikai és gazdasági okokkal egyaránt indokolható. Ami a politikai okokat illeti: a kormánynak természetesen most is szüksége van, és szüksége lesz ezután is arra hogy legyen olyan mértékadó orgánum, amely tükrözi szándékait és közli döntéseit , ám egyre nyilvánvalóbb: nincs szüksége arra, hogy egy napilap minden közléséért közvetlenül felelősséget vállaljon. A Magyar Hírlap ezután is egyértelműen és felelősséggel képviseli a kormány törekvéseit, ám ezt hivatalos kötelem nélkül, a Minisztertanácshoz közelálló lapként, tehát saját döntéseként vállalja. Ezáltal politikai mozgástere, nyitottsága bővül. Ami a függetlenség politikai tartalmát, társadalmi lényegét illeti , olvasóink kétségkívül érzékelték és tanúsíthatják, hogy a Magyar Hírlap a közelmúlt hónapokban is a plurális demokrácia tág politikai spektrumában dolgozott, teret adva a legkülönbözőbb nézeteknek, pártpolitikai állásfoglalásoknak, szigorúan a tényekhez, a valósághoz igazodva, az egyenlő távolságtartás objektív hírközlési elveit képviselve. Ezt folytatjuk ezután is oly módon, hogy a közélet híranyagában elsőbbséget adunk — olykor kizárólagos publikálási joggal élvez a kormányzati információknak. Ez a változás egyezik a kormány szándékaival. Németh Miklós miniszterelnök a Magyar Hírlap szerkesztőségéhez intézett levelében rámutatott, hogy lapunk „november 1-jétől megszűnik a Minisztertanács napilapjaként működni, s tevékenységét — egyelőre változatlan szervezési és működési feltételek között — mint a kormányhoz közelálló, de politikailag független napilap folytatja." A kormányelnök közölte levelében azt is, hogy tárgyalások kezdődnek a Magyar Hírlap részvénytársasággá alakulásáról, valamint ehhez belföldi és külföldi tőkék bevonásáról. Kiemelte a levél, hogy a Minisztertanács továbbra is a lap egyik fő részvényese kíván maradni annak révén, hogy az irányítása alatt működő Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat részt vesz a részvénytársaságban. Ezek a tárgyalások azóta eredményhez vezettek. Amint lapunk 5. oldalán közöljük, Rajt Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és lapunk főszerkesztőhelyettese, Londonban megállapodást írt alá Robert Maxwellel a részvénytársaság létrehozásáról, s a Maxwell cég részvételének arányáról. Erről szólva fontos hangsúlyoznunk: a Magyar Hírlapot nem adtuk el! A lényeg egészen más; az, hogy finanszírozási feltételeket kellett teremtenünk részint a lap veszteségének fedezéséhez, részint pedig ahhoz, hogy a súlyosan versenyképtelen műszaki feltételeket — a XIX. századi ólomszedéses technológiát, a korszerű elektronika hiányát, a modern lapkészítés már-már lehetetlenüléssel fenyegető kudarchelyzetét megfordítva —, korszerűen előállított és időben megjelenő újságot juttathassunk el olvasóinkhoz. Talán éppen ez: a már-már naponta ismétlődő késések jelzik olvasóink számára az előállítás technikai feltételeinek nyomasztó zavarait. Amint a szerződésben olvasható: az alakuló részvénytársaságban a Maxwell cég 40 százalékos arányban vesz részt. Mindemellett a cég segítőkészen vállalta a korszerű technika szállítása mellett a veszteség kezdeti finanszírozását — természetesen a későbbi visszafizetés garanciáival —, s ez olyan feltétel, amit jelenlegi helyzetükben hazai tárgyalópartnereink aligha vállalhattak. Ami a 60 százalékos magyar tőkerészvételt illeti, ebbe — amint utaltunk rá — egyik fő részvényesként bekapcsolódik a kormány kiadója, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, továbbá alapítvány formájában a Magyar Hírlap szerkesztőségének munkatársai, valamint hazai vállalatok és pénzintézetek. Fontos kiemelni a jegyzőkönyv szövegéből azt is, hogy az angol cég nevezi ki a részvénytársaság gazdasági irányítóját, a magyar fél pedig a főszerkesztőt, aki kizárólagosan felel a lap tartalmáért. Ilyen módon válhat érthetővé, mit jelent a lap kormányközelsége és függetlensége. Így jelezhető az is, miért nincs egymással ellentétben ez a két fogalom. A Magyar Hírlap, miközben vállaltan és egyértelműen közel áll a kormányhoz , egyszersmind közel áll a változó valóság, a plurális demokrácia új, korszerű sajtókövetelményeihez. Szándékunk és kötelezettségünk bőségesen, arányosan teret adni az új politikai pártok nézeteinek még akkor is, ha ezek a nézetek olykor szükségképp ellentétesek kormányzati álláspontokkal — és fordítva: hitelesen és elsőként publikálni a kormány állásfoglalásait még akkor is, ha ezek olykor ellentétesek egyik-másik politikai párt törekvéseivel. Meggyőződésünk, hogy az olvasó ily módon az eddiginél is átfogóbb, teljesebb, hitelesebb képet kaphat a Magyar Hírlapból társadalmi folyamatainkról. Meggyőződésünk, hogy független politikai napilapként , időben megjelenő, korszerű és gazdagodó tartalommal előállított újsággal még jobban szolgálhatjuk az olvasót, a magyar társadalom érdekeit. November 26-án népszavazás négy kérdésben Ne épüljön meg a nagymarosi vízlépcső Január 7-ére kitűzték a köztársaságielnök- választást - Hagelmayer István a Számvevőszék elnöke Az előzetes várakozástól eltérően, interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását, így az ülésszak soros elnöke, HORVÁTH LAJOS rendelte el az interpellációk tárgyalását a bizottságok munkájának befejeztéig, illetve jelentéseik elkészültéig. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak, így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon TOLLÁR JÓZSEF (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdijának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési területén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást 1990. január 1-jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-i ülésszakon VASS JÓZSEFNÉ (Békés m. 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon TÉCSY LÁSZLÓ (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől eladják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. BOZSÓ JÁNOSNÉ (Tolna m. 7. vk.) és DEBRECZENI JÓZSEF (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. A honvédelmi bizottság megítélése szerint ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a pont tárgyalásakor nem volt a teremben. ÁRVAI LÁSZLÓNÉ (Heves m., 1. vk.) a családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elismerte, hogy a családjogi törvény valóban rosszul sikerült, s több szempontból is módosításra szorul. A kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. NAGY JÓZSEFNÉ Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett Interpellációt. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi. (Folytatása a 1. oldalon) Kárpáti Ferenc, Németh Miklós és Udvari László Maróthy László December elején egy szovjet és egy amerikai hadihajón Találkozik Gorbacsov és Bush Moszkvai tudósítónktal. Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter kedden este — moszkvai idő szerint hat órakor — nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be: december 2-án és 3-án, egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajón találkozik — nem hivatalos megbeszélések céljából — a szovjet és az amerikai elnök. A találkozó pontos helye nem meghatározott valahol a Földközi-tengeren. Sevardnadze jelezte, hogy a sajtókonferenciával egy időben jelentik be Washingtonban is a csúcstalálkozót. Azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, miért éppen hadihajók képezik a találkozók színhelyeit, Sevardnadze nem volt hajlandó kommentárt fűzni. Egy válaszában kizárta annak lehetőségét, hogy a kelet-európai friss események követelték volna meg a találkozó összehívását. Arra a kérdésre ellenben, hogy szóba kerülhet-e a közel-keleti rendezés, igennel felelt. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a tárgyalások kötetlenek, nincs napirendjük, de előkészítik őket, és meghatározott témákról fognak tárgyalni. Céljuk a megértés erősítése a két nagyhatalom között. A magyar tévé tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy a megbeszélések bizalmas jellege miatt, a sajtót nem engedik a tárgyalások közvetlen közelébe. N. S. L. New York-i tudósítónktól: Az alig egy hónap múlva sorra kerülő eseményt „csúcs előtti csúcsnak” nevezik Washingtonban, tekintettel arra, hogy nem befolyásolja a nyárra kitűzött találkozót. A kora délelőtti órákban sebtében összehívott sajtótájékoztatón Bush elnök a következőképpen kommentálta az újságíróknak: „Nem akarjuk elszalasztani az alkalmat. Nem akartam, hogy két hajó csak úgy, minden kommunikáció nélkül elhajózzon egymás mellett.” A washingtoni törvényhozás demokrata párti többsége hoszszabb ideje, folyamatosan túlzott óvatossággal vádolja az elnököt, aki — szerintük — nem tart lépést a nagy sebességgel vágtató közép-európai eseményekkel, mely esemény tempója, mérete egyébként időnként még az itteni hírközlő szerveket is megzavarja. Jó példa erre, hogy Nyikolaj Sislinnek, a szovjet párt központi bizottsága szóvivőjének vasárnapi kijelentésére sem a New York Times, sem a Washington Post nem reagált. Egyedül az USA Today című napilap jegyezte meg, hogy Sislin az ABC-nek adott interjújában azt érzékeltette: Moszkva nem tiltakozna, ha Magyarország úgy döntene, hogy ki akar lépni a Varsói Szerződésből. (Folytatás az 1. oldalain) Iskolaszék döntsön a Pápai Református Kollégiumról liberó lépcsők (7. oldal)