Magyar Hírlap, 1989. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-01 / 257. szám

Berecz János az MSZMP XIV. kongresszusára készül Grósz Károly marad a pártjában (2. oldal)MktuRfilv 22. évfolyam, 257. szám POLITIKAI NAPILAP 1989. november 1., szerda Olvasóinkhoz A Magyar Hírlap tegnapi számának fejlécén még azt jeleztük: „A Minisztertanács lapja". Mai számunktól a kor­mányhoz közelálló, politikailag független napilapként jele­nünk meg. Százezres olvasótáborunkat megilleti a jog, hogy teljes és egyértelmű választ kapjon arra: mit jelent ez a változás miért döntöttünk így. A Magyar Hírlap 1968-ban a kormány félhivatalos lapjá­nt indult. Vállalt feladata volt a kormány döntéseinek, álláspontjának, jogszabályainak indoklása, elvi és infor­matív képviselete. Később, 1987 decemberétől lapunk fél­hivatalos jellege elmozdult a hivatalos orgánum irányába ezt fejezte ki a változás, hogy fejlécünkben a Miniszter­­tanács lapja volt olvasható. A mai naptól ismét a „Politikai napilap" felirat kerül első oldalunkra. A változás politikai és gazdasági okokkal egyaránt indokolható. Ami a politikai okokat illeti: a kormánynak természete­sen most is szüksége van, és szüksége lesz ezután is arra h­ogy legyen olyan mértékadó orgánum, amely tükrözi szándékait és közli döntéseit , ám egyre nyilvánvalóbb: nincs szüksége arra, hogy egy napilap minden közléséért közvetlenül felelősséget vállaljon. A Magyar Hírlap ezután is egyértelműen és felelősséggel képviseli a kormány törek­véseit, ám ezt hivatalos kötelem nélkül, a Minisztertanács­hoz közelálló lapként, tehát saját döntéseként vállalja. Ez­által politikai mozgástere, nyitottsága bővül. Ami a függetlenség politikai tartalmát, társadalmi lénye­gét illeti , olvasóink kétségkívül érzékelték és tanúsíthat­ják, hogy a Magyar Hírlap a közelmúlt hónapokban is a plu­rális demokrácia tág politikai spektrumában dolgozott, teret adva a legkülönbözőbb nézeteknek, pártpolitikai állásfoglalá­soknak, szigorúan a tényekhez, a valósághoz igazodva, az egyenlő távolságtartás objektív hírközlési elveit képviselve. Ezt folytatjuk ezután is oly módon, hogy a közélet híranyagá­ban elsőbbséget adunk — olykor kizárólagos publikálási jog­gal élve­z a kormányzati információknak. Ez a változás egyezik a kormány szándékaival. Németh Miklós miniszterelnök a Magyar Hírlap szerkesztőségéhez intézett levelében rámutatott, hogy lapunk „november 1-jétől megszűnik a Minisztertanács napilapjaként működni, s tevékenységét — egyelőre változatlan szervezési és mű­ködési feltételek között — mint a kormányhoz közelálló, de politikailag­ független napilap folytatja." A kormányelnök közölte levelében azt is, hogy tárgyalások kezdődnek a Magyar Hírlap részvénytársasággá alakulásáról, valamint ehhez belföldi és külföldi tőkék bevonásáról. Kiemelte a levél, hogy a Minisztertanács továbbra is a lap egyik fő részvényese kíván maradni annak révén, hogy az irányítása alatt működő Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat részt vesz a részvénytársaságban. Ezek a tárgyalások azóta eredményhez vezettek. Amint lapunk 5. oldalán közöljük, Rajt Miklós államtitkár, a Mi­nisztertanács Hivatalának elnöke és lapunk főszerkesztő­­helyettese, Londonban megállapodást írt alá Robert Max­­wellel a részvénytársaság létrehozásáról, s a Maxwell cég részvételének arányáról. Erről szólva fontos hangsúlyoznunk: a Magyar Hírlapot nem adtuk el! A lényeg egészen más; az, hogy finanszíro­zási feltételeket kellett teremtenünk részint a lap veszte­ségének fedezéséhez, részint pedig ahhoz, hogy a súlyosan versenyképtelen műszaki feltételeket — a XIX. századi ólomszedéses technológiát, a korszerű elektronika hiányát, a modern lapkészítés már-már lehetetlenüléssel fenyegető kudarchelyzetét megfordítva —, korszerűen előállított és időben megjelenő újságot juttathassunk el olvasóinkhoz. Talán éppen ez: a már-már naponta ismétlődő késések jel­zik olvasóink számára az előállítás technikai feltételeinek nyomasztó zavarait. Amint a szerződésben olvasható: az alakuló részvény­­társaságban a Maxwell cég 40 százalékos arányban vesz részt. Mindemellett a cég segítőkészen vállalta a korszerű technika szállítása mellett a veszteség kezdeti finanszíro­zását — természetesen a későbbi visszafizetés garanciáival —, s ez olyan feltétel, amit jelenlegi helyzetükben hazai tárgyalópartnereink aligha vállalhattak. Ami a 60 száza­lékos magyar tőkerészvételt illeti, ebbe — amint utaltunk rá — egyik fő részvényesként bekapcsolódik a kormány kiadója, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, továbbá alapítvány formájában a Magyar Hírlap szerkesztőségének munkatársai, valamint hazai vállalatok és pénzintézetek. Fontos kiemelni a jegyzőkönyv szövegéből azt is, hogy az angol cég nevezi ki a részvénytársaság gazdasági irányí­tóját, a magyar fél pedig a főszerkesztőt, aki kizárólagosan felel a lap tartalmáért. Ilyen módon válhat érthetővé, mit jelent a lap kormány­­közelsége és függetlensége. Így jelezhető az is, miért nincs egymással ellentétben ez a két fogalom. A Magyar Hírlap, miközben vállaltan és egyértelműen közel áll a kormányhoz , egyszersmind közel áll a válto­zó valóság, a plurális demokrácia új, korszerű sajtóköve­­telményeihez. Szándékunk és kötelezettségünk bőségesen, arányosan teret adni az új politikai pártok nézeteinek még akkor is, ha ezek a nézetek olykor szükségképp ellen­tétesek kormányzati álláspontokkal — és fordítva: hitele­sen és elsőként publikálni a kormány állásfoglalásait még akkor is, ha ezek olykor ellentétesek egyik-másik politikai párt törekvéseivel. Meggyőződésünk, hogy az olvasó ily módon az eddiginél is átfogóbb, teljesebb, hitelesebb képet kaphat a Magyar Hírlapból társadalmi folyamatainkról. Meggyőződésünk, hogy független politikai napilapként , időben megjelenő, korszerű és gazdagodó tartalommal előállított újsággal még jobban szolgálhatjuk az olvasót, a magyar társadalom érdekeit. November 26-án népszavazás négy kérdésben Ne épüljön meg a nagymarosi vízlépcső Január 7-ére kitűzték a köz­társaságielnök- válasz­tást - Hagelmayer István a Számvevőszék elnöke Az előzetes várakozástól elté­rően, interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját tegnap az Or­szággyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 óra­kor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon el­hangzott, a népszavazás elrende­léséhez kapcsolódó módosító in­dítványok megvitatását, így az ülésszak soros elnöke, HORVÁTH LAJOS rendelte el az interpellá­ciók tárgyalását a bizottságok munkájának befejeztéig, illetve jelentéseik elkészültéig. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról hatá­rozott a plénum, amelyeket jóvá­hagyás hiányában a testület újra­tárgyalásra visszautalt az illeté­kes bizottságoknak, így a szep­tember 26-án kezdődött üléssza­kon TOLLÁR JÓZSEF (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdijának ren­dezése ügyében a környezetvédel­mi és vízgazdálkodási miniszter­hez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az ab­ban foglaltak szerint a minisz­térium támogatja, hogy a jelen­legi hatféle lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési terü­letén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kiala­kításán dolgoznak, s az új sza­bályozást 1990. január 1-jével ter­vezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-i ülésszakon VASS JÓZSEFNÉ (Békés m. 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az ál­latok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szep­temberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parla­ment. Az Országos Árhivatal el­nökének, a kereskedelmi minisz­ternek, az Országgyűlés kereske­delmi bizottságának előterjeszté­sét végül is a terv- és költség­­vetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érin­tett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi ter­mésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyet­értett, s az Országgyűlés is elfo­gadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon TÉCSY LÁSZLÓ (Sza­­bolcs-Szatmár m., 19. vk.) inter­pellált a miniszterelnökhöz an­nak érdekében, hogy a mezőgaz­dasági ágazatban 1990. január 1-jétől eladják fel a keresetsza­bályozást. A kormány megbízá­sából az interpellációra a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye sze­rint — ahogyan ez az újabb vá­laszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek el­maradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazda­ság kiemelése a keresetszabályo­zásból, ez csak a vállalkozási nye­reségadóról szóló törvény módo­sításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a vá­laszt kizárólag azzal a megkötés­sel fogadta el, hogy a mezőgaz­dasági keresetszabályozás meg­szűnése kerüljön be az adótör­vény-tervezetbe. A választ az Or­szággyűlés elutasította. BOZSÓ JÁNOSNÉ (Tolna m. 7. vk.) és DEBRECZENI JÓZSEF (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szep­temberi ülésszakon Kárpáti Fe­renc honvédelmi miniszterhez in­terpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szov­jet csapatok által kiürített kecs­keméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a lakta­nyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizott­ság tesz konkrét javaslatot, en­nek kialakítása a napokban vár­ható. A honvédelmi bizottság megítélése szerint ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kor­mányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó János­nak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelenté­sével, illetve a plénum a kor­mány döntésétől függően hatá­rozzon arról: a további vizsgá­lattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a pont tár­gyalásakor nem volt a teremben. ÁRVAI LÁSZLÓNÉ (Heves m., 1. vk.) a családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a par­lamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi tör­vényt, ugyanis annak több pont­ját az élet nem igazolta. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter válaszában elismerte, hogy a családjogi törvény való­ban rosszul sikerült, s több szem­pontból is módosításra szorul. A kormány hamarosan beterjesz­ti a módosító javaslatot az Or­szággyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A minisz­ter válaszát az interpelláló kép­viselő is és az Országgyűlés is el­fogadta. NAGY JÓZSEFNÉ Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz inté­zett Interpellációt. Egy kiprovo­kált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszer­­munkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra te­lepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képvi­selőnő, hogy részükre az erkölcsi. (Folytatása a 1. oldalon) Kárpáti Ferenc, Németh Miklós és Udvari László Maróthy László December elején egy szovjet és egy amerikai hadihajón Találkozik Gorbacsov és Bush Moszkvai tudósítónktal. Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter kedden este — moszkvai idő szerint hat órakor — nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be: december 2-án és 3-án, egy szovjet, illetve egy ame­rikai hadihajón találkozik — nem hivatalos megbeszélések cél­jából — a szovjet és az amerikai elnök. A találkozó pontos helye nem meghatározott­ valahol a Földközi-tengeren. Sevardnadze jelezte, hogy a sajtókonferenciá­val egy időben jelentik be Wa­shingtonban is a csúcstalálkozót. Azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, miért éppen hadiha­jók képezik a találkozók színhe­lyeit, Sevardnadze nem volt haj­landó kommentárt fűzni. Egy vá­laszában kizárta annak lehetősé­gét, hogy a kelet-európai friss ese­mények követelték volna meg a találkozó összehívását. Arra a kérdésre ellenben, hogy szóba ke­rülhet-e a közel-keleti rendezés, igennel felelt. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a tárgya­lások kötetlenek, nincs napirend­jük, de előkészítik őket, és meg­határozott témákról fognak tár­gyalni. Céljuk a megértés erősíté­se a két nagyhatalom között. A magyar tévé tudósítójának kérdé­sére válaszolva elmondta, hogy a megbeszélések bizalmas jellege miatt, a sajtót nem engedik a tár­gyalások közvetlen közelébe. N. S. L. New York-i tudósítónktól: Az alig egy hónap múlva sor­ra kerülő eseményt „csúcs előt­ti csúcsnak” nevezik Washington­ban, tekintettel arra, hogy nem befolyásolja a nyárra kitűzött ta­lálkozót. A kora délelőtti órákban sebtében összehívott sajtótájékoz­tatón Bush elnök a következőkép­pen kommentálta az újságírók­nak: „Nem akarjuk elszalasztani az alkalmat. Nem akartam, hogy két hajó csak úgy, minden kom­munikáció nélkül elhajózzon egy­más mellett.” A washingtoni törvényhozás demokrata párti többsége hosz­­szabb ideje, folyamatosan túlzott óvatossággal vádolja az elnököt, aki — szerintük — nem tart lé­pést a nagy sebességgel vágtató közép-európai eseményekkel, mely esemény tempója, mérete egyéb­ként időnként még az itteni hír­közlő szerveket is megzavarja. Jó példa erre, hogy Nyikolaj Sislin­­nek, a szovjet párt központi bi­zottsága szóvivőjének vasárnapi kijelentésére sem a New York Times, sem a Washington Post nem reagált. Egyedül az USA To­day című napilap jegyezte meg, hogy Sislin az ABC-nek adott in­terjújában azt érzékeltette: Moszkva nem tiltakozna, ha Ma­gyarország úgy döntene, hogy ki akar lépni a Varsói Szerződésből. (Folytatás az 1. oldalain) Iskolaszék döntsön a Pápai Református Kollégiumról liberó lépcsők (7. oldal)

Next