Magyar Hírlap, 1989. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-02 / 258. szám

Emberséges közgazdaságot! (3. oldal) Tízéves a Győri Balett (4. oldal)nimilltLs 22. évfolyam, 258. szám POLITIKAI NAPILAP 1989. november 2., csütörtök Az MDF már kapcsolatot létesített A választások után­­ fölvétel az Európa Tanácsba Szűrös Mátyás nyugat-európai képviselőket fogadott Munkatársunktól. Hazánk a demokratikus­ par­­lamenti választások után az Európa Tanács teljes jogú tag­jává válhat — ez körvonalazó­dott azon a két tárgyaláson, amelyet Szűrös Mátyás ideig­lenes köztársasági elnök foly­tatott tegnap két nyugat-euró­pai képviseleti delegációval. Az Európai Parlament keresztény­­demokrata frakciójának elnök­ségi delegációját délelőtt, az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének küldöttségét pedig délután fogadta az ideiglenes elnök az Országház déli szár­nyán fekvő Nándorfehérvár teremben. Az első megbeszélé­sen részt vettek a Magyar De­mokrata Fórum képviselői is, közöttük Antall József elnök. A másodikon jelen volt Jakab Róbertné, az Országgyűlés al­­elnöke. Az EP kereszténydemokrata frakciójának elnökségi delegá­ciójával tolmács nélkül, néme­tül tárgyalt Szűrös Mátyás. Tá­jékoztatta vendégeit a magyar politikai és gazdasági átmenet fontosabb kérdéseiről, hangsú­lyozva, hogy tudjuk: problé­máinkat magunknak kell meg­oldanunk. A külpolitikában ki­egyensúlyozottságra törek­szünk — tette hozzá —, s egy­ben támogatásra számítunk. Egon Klepsch, a delegáció ve­zetője a magyar átalakulást (folytatása a 2. oldalon) Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttsége az Ideiglenes elnöknél Fotó: Szalay Zolán Találkozás a montreali magyar közösséggel Pozsgay Imre megerősítette a kanadai kormányfő meghívását hazánkba kiküldött munkatársunk tele­fonjelentése: Pozsgay Imre államminiszter szombat este óta tartó kanadai lá­togatásának legfontosabb politikai programjaira került sor Ottawá­ban. A magyar államminiszter a délelőtt folyamán tárgyalt Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Ezt követően udvariassági látoga­tást tett a II. Erzsébet brit és ka­nadai királynő személyes megbí­zottjánál, Jeanna Sauvé főkor­mányzónál. Kanadai idő szerint déli 12 órakor a magyar állammi­nisztert fogadta Brian Mulroney kanadai miniszterelnök. A magyar politikus bemutatko­zását követő első két percben az újságírók és a fotóriporterek is jelen lehettek a kanadai kor­mányfő dolgozószobájában. Pozs­gay Imre megjegyezte: Mulroney úr politikai tapasztalatai igen hasznosak lehetnek számunkra a most formálódó parlamenti de­mokráciánkhoz. A kanadai kor­mányfő némi öniróniával erre azt válaszolta: nem biztos, hogy minden tapasztalatát szívesen megosztanánk vele. Mire a ma­gyar politikus válasza így hang­zott: mi is belekóstoltunk már a demokráciával együtt járó kényel­metlen helyzetekbe, de talán Mulroney úr a „kibúvókhoz" is tudna tanácsot adni nekünk. E rövid párbeszédet követően a tárgyalások szűk körben folyta­tódtak tovább. A megbeszélés be­fejezésekor Pozsgay Imre állam­­miniszter rövid tájékoztatást adott a jelenlévő magyar újságírók szá­mára. — Amint látható, rendkívül jó hangulatban zajlott a tárgyalás­­ miniszterelnök úrral, aki nagy el­ismeréssel szólt a magyarorsz­ági változásokról — mondotta Pozsgay Imre. — Ez a vélemény nem új nekünk, mert szerencsére másutt is azt tapasztaltuk, hogy rokon­szenveznek velünk, ám ezt a be­­folytatást a 1. oldalon) Németh Miklós Jugoszláviába látogat Németh Miklós, a Miniszter­­tanács elnöke Ante Markovics­­nak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására, november 3-án és 4-én baráti munkalátogatást tesz Jugoszláviában. Miniszterelnökünk levele Rizskovhoz Ivan Aboimov szovjet külügy­miniszter-helyettes fogadta Ba­rabás Jánost, a Magyar Köztár­saság moszkvai ideiglenes ügyvi­vőjét. A diplomata kérésére lét­rejött találkozón Barabás János átadta Németh Miklós kormányfő . Nyikolaj Rizskov szovjet minisz-­ terelnökhöz címzett levelét, amely a két ország gazdasági együttmű­ködésének egyes időszerű kérdé­seivel foglalkozik. (MTI) Virágok a parcellában Virágok mindenütt, ahol örök álmot alusznak egykor volt családtag­jaink. Képünk a budapesti Vrkí­stemető 31 1-es parcellájában készült MTI Fotó: Élet­ Attila Gorbacsov—Krenz találkozó Teljes volt az egyetértés (MTI) Mihail Gorbacsov teg­nap Egon Krenzcel folytatott eszmecseréjén melegen üdvözöl­te az NDK-ban megindult válto­zásokat, amelyeket országa mesz­­szemenő támogatásáról biztosí­tott. Az NSZEP KB főtitkára, ál­lamfő, a maga részéről hangsú­lyozta: pártja fel fogja használni a szovjet peresztrojka kedvező ta­pasztalatait az NDK-ban kibon­takozó megújulási folyamatban Egon Krenz kedden est£ érke­­zett rövid munkalátogatásra a szovjet fővárosba, s tegnap es­te már haza is érkezett Berlinbe. A két párt- és állami vezetőnek az SZKP KB székházában meg­tartott eszmecseréjét a hivatalos közlemény szerint teljes egyetér­tés jellemezte. Krenz — akinek az NDK első számú vezetőjeként első külföldi útja éppen a szovjet fővárosba vezetett — forradalminak nevez­te azt az áttörést, amely az NSZEP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén történt. Hangoz­tatta, hogy a szocialista német ál­lam fejlesztése közös ügy vala­mennyi osztály, minden társadal­mi réteg szempontjából. Utalva a demokratikus párbeszéd fontos­ságára kifejtette, hogy e megúju­lásban az NSZEP-pel együtt je­lentős részt vállalhatnak az NDK- beli demokratikus pártok, a szak­­szervezetek és más társadalmi szervezetek is. Krenz egyúttal je­lezte, hogy a jövő szempontjából fontos állomásnak ígérkezik az NSZEP Központi Bizottságának a közeljövőben sorra kerülő ülése. Mihail Gorbacsov annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az NSZEP, mint szilárd marxista-leninista párt, le tudja küzdeni a nehézségeket, s a nép támogatására építve bátran irá­nyítja a megújulás folyamatát. Gorbacsov és Krenz kitért az NDK és az NSZK viszonyára is. Mindketten úgy foglaltak állást, hogy a két német állam közötti stabil, egyenjogú és jószomszédi viszony nem csupán az európai béke és biztonság szempontjából fontos. Gorbacsov megerősítette azt a szovjet álláspontot, amely szerint minden, az NDK-t érintő kérdésben csak Berlinben, az or­szág fővárosában dönthetnek. (Folytatása a 2. oldalon) Gorbacsov és Krenz — nézetazonosság mt­ Külföldi Képszerkesztőség Ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt Németh Miklós. A békés átmenet közös érdek Tudósítónktól: Németh Miklós kormányfő szerdán — az előzetes kérések alapján — külön-külön konzultá­ciókat folytatott a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Nép­párt és a Parasztszövetség veze­tőivel — tájékoztatta lapunkat a miniszterelnök titkársága. Az egymást követő megbeszé­léseken a Magyar Demokrata Fó­rum részéről: dr. Antall József, dr. Für Lajos, dr. Széles Gábor, Bogárdi Zoltán, Bod Péter Ákos, Csóti György, Kulin Ferenc, Csengey Dénes, Csurka István, dr. Szabó Tamás, a Magyar Néppárt részéről: Márton János, Vargha Csaba, Szeremley Béla, Koblencz József, S. Hegedűs László; a Parasztszövetség részé­ről: Tasi Ilona, Vörös Vince, Ger­­bovics Jenő vettek részt. A megbeszéléseken véleményt cseréltek a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről, a békés át­menet politikai menetrendjének, valamint a kormány és az ellen­zéki pártok közötti kapcsolatok alakításának kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az átmenet békés jel­legének megőrzése közös érdek. Ez a megállapítás érvényes a gazdasági és politikai élet egészé­re, mert csak úgy biztosítható, hogy a jövő évi választások ren­dezett körülmények közepette menjenek végbe, és a békés át­menet a választások után is foly­tatható legyen. A megbeszélés résztvevői úgy­­látták, hogy mind­ehhez rendszeres konzultációkra, esetleg a konzultációk szervezeti kereteinek megteremtésére is szükség lehet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya ez év májusától deklaráltan a parlamentnek fele­lős nemzeti kormányként tevé­kenykedik. Kiemelte, hogy ehhez a szükséges támogatást a parla­menttől megkapta és ez a kor­mányzati irányvonal a különböző integratív szervezetek — így az egyházak — egyetértésével is ta­lálkozik. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány nyitott, munká­jában, döntéseinek előkészítésé­ben kész támaszkodni a különbö­ző pártok elgondolásaira, javas­lataira. A kormány ugyanakkor elszánt arra, hogy a parlament­nek felelős nemzeti kormány­ként a békés átmenet előttünk álló szakaszában — a parlament­tel együttműködve — gondoskod­jon arról, hogy a jövő évben gaz­daságilag működőképes ország választhasson rendezett körülmé­nyek között, és a békés átmenet folytatható legyen. Az ellenzéki pártok hangsú­lyozták, hogy konstruktív, a nemzet sorsáért felelősséget érző ellenzéki irányvonalat követnek. A kormányfő és az ellenzéki pár­tok vezetői egyetértettek abban, hogy a meglévő ellentétek meg­oldása, a problémák mérséklése csak tárgyalások útján lehetsé­ges. A Magyar Hírlap kérdésére vá­laszolva a miniszterelnök titkár­sága közölte, hogy a miniszterel­nök minden olyan politikai erő­nél kész a konzultációra, amely belépési nyilatkozattal igazolt re­gisztrált tagsággal rendelkezik; a politikai közakarat képzésében a társadalmi élet nyilvánossága előtt vesz rész; a párt avagy a mozgalom tagjai, nyilvánosan meghirdetett közgyűlésen (kül­döttgyűlésen) vezetőséget válasz­tottak és alapszabályt fogadtak el, és azt bírósági bejegyzéssel vagy a közgyűlésről készült hiteles jegyzőkönyvvel igazolják. Agrárszakértők tanácskozása jövőre húsz százalék körüli árnövekedés? Amióta meghirdették, hogy 1990-ben szinte teljes mértékben felszabadítják a mezőgazdasági felvásárlási és az élelmiszerek fo­gyasztói árképzését, az emberek csak találgatnak. Pontosan mek­kora is lesz az áremelkedés? A Nap Tv tegnap reggeli adásában Hodina Péter, az Országos Árhi­­vatal főosztályvezetője, ha nem is pontos adatokkal, de azzal, baljós képet festett, hogy az egy forin­tos termelői árváltozáshoz két fo­rintos fogyasztói áremelkedést „rendelt”. Délelőtt a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület szakosztályülésén részt vevők ennél pontosabb szá­mokat hallhattak. összefogott, minden részletre kiterjedő, közérthető! — a kör­nyezetemben ülő szövetkezeti, állami gazdasági, tanácsi vezetők jellemezték így Rednágel Jenő miniszterhelyettes előadását. Nem titkolva, hogy a jövő évi szabá­lyozás egyes részletei már koráb­­ban kiszivárogtak. A MÉM-ben történelmi jelen­tőségűnek tartott kormányzati program lényege, hogy a sok seb­ből vérző élelmiszer-gazdaság piacosítását nem a tervezett 2-3 év alatt hajtják végre, hanem a kormánydöntés szellemében fel­gyorsítják a folyamatot. Ahogy a miniszterhelyettes felvázolta az agrárközgazdászok eddigi vitái­nak summázatát, a legjelentősebb „feszültséggócok" e programban a következők. Komoly zavarokat okozhat, hogy az élelmiszer-gaz­daság egyes ágazatai között nincs megfelelően egyeztetett ár- és piaci stratégia. Jól működő ér­dekegyeztető szervezetek hiányá­ban a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, a piacszerű gazdálkodás vesztese lehet, de elgondolkodta­tó az is, hogy jelen pillanatban sem a kereskedelmi, sem az agrár­­kormányzat nem rendelkezik piackomform, tehát nem kézi ve­zérlésként működő eszközökkkel. Mindezek után milyen lehet a jövő évi, meglehetősen sok átme­neti elemet tartalmazó szabályo­zórendszer? Rednágel Jenő ezt vállalkozócentrikusnak minősí­tette, szemben a korábbi nagy­üzemi szemléletűekkel. A kor­mány elé vitt előterjesztés az ága­zat 1980-as nominálértékű jövede­lempozíciójától „kisebb mértékű előrelépés lehetőségét teremti meg". A miniszterhelyettes egy­úttal felhívta a figyelmet a „le­hetőség és a tény” közötti kü­lönbségre. A terv, a felvásárlási árak át­lagos, 17—19 százalékos növeke­désével számol. Ennél azonban magasabb lehet a fogyasztói ár­emelkedés. Ma a MÉM-ben a 20 százalékos, de inkább az ennél magasabb mérték látszik bizo­nyosnak. Az árarány-változá­sokról is elhangzott prognózis. Az alapvető élelmiszerek növeke­dése magasabb lesz, mint az élve­zeti cikkeké. Az időpont pedig ja­nuár közepén esedékes. A miért­re is elhangzott a válasz. Pontosan a termelési kedv, vagyis az ellátás biztonsága érde­kében egyes termékek felvásárlá­si ára már az idén is növekedett, s a feldolgozó vállalatok emiatt megemelkedett kiadásait kényte­lenek minél előbb továbbháríta­ni. Jövőre nem lesznek kedvezőbb helyzetben a termelők sem, hi­szen a műtrágya árának 40 száza­lékos, a fehérje árának 10 száza­lékos, valamint energia-árnöveke­déssel is számolniuk kell — han­goztatta Rednágel Jenő. Mindez, mármint a fogyasztói árváltozás összefüggésben van a támogatás rendszerének módosu­lásával is. Ennek főbb elemei: a termelési jellegűek közül felére csökken a műtrágya és a mesze­­zés központi költségátvállalásá­nak mértéke. A juh- és húsmar­ (Folytatása a 9. oldalon) A bizalom érdekképviselete Tizenhárom milliárd dollár a láthatáron (5. oldal) Lottó-tárgy­nyeremények listája (7. oldal)

Next