Magyar Hírlap, 1989. december (22. évfolyam, 283-306. szám)

1989-12-19 / 298. szám

Tengelykovács Kitessékelt iiiem (5. oldal) Tanácsok fóruma (7. oldal) 22. évfolyam, 298. szám POLITIKAI NAPILAP 1989. december 19., kedd Oberon-Prospero varázspálcája (8. oldal) Munkavállalói­­ érdekképviselet a társaságokban (9. oldal) Tiltakozó demonstráció a Hősök terén Tüntetések Tőkés Lászlóért és Románia szabadságáért A Magyar Köztársaság Országgyűlése kiáll a temesvári lelkész mellett és Doina Comeó­val együtt Nobel-békedíjra javasolja A Magyar Köztársaság Ország­­gyűlése rövid időn belül másod­szor kényszerül arra, hogy napi­rendjétől eltérve, külön foglalkoz­zon Tőkés László temesvári refor­mátus lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a ro­mán hatóságok az alapvető embe­ri jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötele­zettségeit semmibe véve, az el­múlt hét végén a törvényesség lát­szatát keltő bírósági döntéssel ki akarták lakoltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. Az emberi, a nemzetiségi és a vallási jogok szabad gyakorlásá­nak érvényesítéséért tántorítha­tatlan következetességgel fellépő lelkész ellen indított törvényte­len eljárás, több hónapja tartó ha­tósági üldöztetése, zaklatása mél­tán váltott ki felháborodást, nem­csak a magyar közvéleményben, de a romániai közélet széles kö­reiben is. A vele szemben alkal­mazott hatósági önkény megszün­tetése érdekében számos társadal­mi, politikai és nemzetközi egy­házi szervezet, intézmény és köz­életi személyiség emelte fel sza­vát, fejezte ki tiltakozását. Ismereteink szerint Tőkés Lász­ló eltávolítására a bírósági íté­letben jelzett időpontig nem ke­rült sor. Ebben döntő szerepet játszott az a tömeges, nyílt tilta­kozás, amelynek során temesvári lakosok ezrei védelmükbe vették a lelkészt, megakadályozva az el­múlt hét végére tervezett elhur­colását. Az elmúlt napos esemé­nyei arra utalnak, hogy Tőkés László következetes kiállása, ál­dozatkész küzdelme a romániai emberi jogok érvényesítéséért nemcsak a magyar nemzetiség, hanem a többségi román nemzet körében is széles körű támogatás­ra talál. Ugyanakkor aggasztó hí­rek érkeznek a román hatóságok újabb megtorló intézkedéseiről, elnyomó lépéseiről. A Magyar Köztársaság kormá­nya hivatalos jegyzékben szólí­totta fel a Román Szocialista Köz­társaság kormányát az emberi jogok nemzetközi szerződésekben vállalt tiszteletben tartására, az ezekből fakadó kötelezettségek teljesítésére. A Magyar Köztár­saság ideiglenes elnöke Tőkés László védelmében levelet inté­zett Nicolae Ceausescu román ál­lamfőhöz, amelynek átvételét Ro­mánia budapesti nagykövete meg­tagadta. Mindezek, továbbá a növekvő nemzetközi tiltakozás ellenére az RSZK kormánya rendre figyel­men kívül hagyta a hivatalos for­mában eljuttatott kérdéseket és tiltakozásokat, és elzárkózott az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet bécsi záródo­kumentumában foglalt tájékozta­tási kötelezettség teljesítése elől is. A Magyar Köztársaság Ország­­gyűlése megállapítja, hogy a ro­mán kormány nem tett lépése­ket a Tőkés Lászlót és gyülekeze­tét ért jogsértések felszámolásá­ra, önkényesen beavatkozik a re­formátus egyház belső autonó­miájába, a magyar nemzetiségi lelkész ügyében minden együtt­működési készséget megtagadott, sőt, újabb intézkedéseivel to­vább súlyosbította a helyzetet. A Magyar Köztársaság Ország­­gyűlése mélységes aggodalmát fe­jezi ki az emberi jogok terén a Romániában tapasztalt állapotok miat, és felszólítja a román kor­mányt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségeit, a saját al­kotmányában rögzített alapelve­ket, és számolja fel a nemzetisé­gi lakossággal szemben alkalma­zott diszkriminációt. Támogatásá­ról és szolidaritásáról biztosítja Tőkés Lászlót, és határozottan tiltakozik az RSZK hatóságainak vele szemben akalmazott jogtipró, önkényes eljárása miatt. Nyoma­tékosan felszólítja a román ható­ságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a lelkész üldöz­tetésének, családja és gyülekezete zaklatásának, megfélemlítésének, az egyéb megtorlásnak, és tegyék lehetővé Tőkés László viszatéré­­sét hivatalába, biztosítva lelké­­szi hivatásának gyakorlását. A Magyar Köztársaság Ország­­gyűlése felhívja az európai biz­tonsági és együttműködési folya­matban részt vevő államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmé­ben, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köz­társaság betartsa ezirányú nem­zetközi szerződéses kötelezettsé­geit. A Magyar Köztársaság Ország­gyűlése felkéri a magyar kor­mányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárá­hoz, az illetékes nemzetközi fóru­mokhoz és szervezetekhez. ★ Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága 1989. november 24-én megtartott ülésén tárgyalta a Haj­dú-Bihari Erdélyi Egyesület kez­deményezését, amely szerint az Országgyűlés támogassa Doina Cornea és Tőkés László Nobel­­békedíj várományosai közé törté­nő felvételéről szóló javaslatát. A bizottság nagyra értékelte Doina Corneának és Tőkés Lászlónak az emberi szabadságjogokért, az em­beri együttélés demokratizálásá­ért, a különböző nemzetiségű ál­lampolgárok együttműködéséért folytatott tevékenységét. Ennek alapján egyetért a Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület kezdeményezé­sével. Javasolja az Országgyűlés­nek, hogy tekintélyével támogas­sa Doina Cornea és Tőkés László felvételét a Nobel-békedíj váro­mányosai közé. Az Országgyűlés az állásfogla­lást elfogadta. (Országgyűlési tudósításunk a 2. és 3. oldalon.) Több forrásból megerősített hí­rek szerint már mintegy három­száz halálos áldozata van a te­mesvári összecsapásoknak, melyek vasárnap robbantak ki az erdélyi városban Tőkés László és család­ja elhurcolásának hírére. Helyszí­ni jelentések szerint Temesvár ma ostromlott város, összecsapá­sok voltak tüntetők és a karhata­lom között Aradon és Brassóban is. Szegedi tudósítónk arról értesült, hogy a gyergyói havasokban és a Székelyföld más vidékein álta­lános készültséget rendeltek el. Este nagyszabású tüntetés volt a Hősök terén Tőkés László és családja szabadon bocsátásáért. A tömeg a térről a román nagykö­vetség elé vonult. Munkatársunk a tüntetés helyszínén beszélt Tő­kés László általános európai meg­bízottjával, aki friss információ­kat hozott az erdélyi helyzetről és a református lelkész elhurcolásá­nak körülményeiről. Románia lezárta a határait. A lakosságot felszólították a törvé­nyek betartására. Nicolae Ceau­sescu tegnap reggel hivatalos lá­togatásra Teheránba érkezett. Úgy tűnik, 1514 és 1849 után ismét csata dúl Temesvárott. A frontok azonban ezúttal koránt­sem világosak: úgy tetszik, a pol­gárháború réme fenyeget. A te­levízió híradójának vasárnapi adásából megtudtuk, hogy Tőkés László református lelkész védel­mében ezrek vonultak az utcára és csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel, katonákkal. Az oros­házi határőrkörzet parancsnoka tegnap már jóval részletesebb információkkal szolgált lapunk­nak. Eszerint a hétfőre virradó éj­szakán — annak ellenére, hogy Temesvárt szinte teljesen körül­zárták, és a városnak csak a dél­keleti szakasza maradt nyitott — számos román és magyar állam­polgárnak sikerült átjutnia Nagy­laknál a magyar—román hatá­ron. A szökevények és a legáli­san hazatért honfitársaink szerint Temesvár — ostromlott város. Környékén minden gépkocsit el­lenőriztek. A vasárnap este az ut­cákra vonult tömeg kórusban kö­vetette: „Halál a diktátorra!" „Halál Ceausescura!" „Le a kom­munistákkal!" „Húst, kenyeret az üzletekbe!" Egy román fiatalember — kézi­labdázó, aki az éjszakai órák­ban szökött át társával együtt a határon — tegnap Magyarcsaná­­don elmondotta: Temesvár bel­városában holttesteket látott. Több magyar állampolgár egy­öntetű vallomása szerint a járdán vasárnap este egy huszon­öt év körüli fiatalember teteme feküdt, közelében pedig egy idős asszony sikoltotta: „Segítség, meglőttek!" Egy mentő hamaro­san elszállította. Ismét mások — magukat megnevezni nem kívá­nó menekültek — mondották el, hogy a városban harckocsik cir­kálnak, katonák vonulnak teljes menetfelszerelésben, lövöldözés zaja hallatszik, és fiatalemberek furkósbotot, láncot, kötelet for­gatva rohannak neki a felfegy­verzett rendőröknek és katonák­nak. Vasárnap este több magyar állampolgárt zsuppoltak be Te­mesváron a rendőrségre, ahol több órán át vallatták őket. Ko­vács Károly budapesti lakost megverték, fényképezőgépét ösz­­szetörték, őt és két társát azon­nali hatállyal kiutasították Ro­mániából. Tegnapi információk szerint a zavargások Aradra is átterjedtek. A Nagylaknál átke­lő kamionosok szerint a patinás dél-erdélyi­ várost tankok veszik körül, a forgalmat elterelik. Az aradi zavargások kezdetekor hoz­ta nyilvánosságra az Agerpress román hírügynökség, hogy Nico­lae és Elena Ceausescu hivatalo­san Iránba utazik ... Közben megszólalt Tőkés Lász­ló református lelkész ügyében a magyar katolikus püspöki kar kiemelkedő személyisége, Gyulay Endre, a Szeged-csanádi egy­házmegye püspöke is. Lapunknak adott nyilatkozatában elmondot­ta: a fiatal temesvári lelkészt hősnek tekinti, olyan személyi­ségnek, aki nem csupán a maga híveinek tragédiájára hívta fel a közvélemény figyelmét, hanem az elnyomott, megalázott katolikus pa­pokra is, azokra, akik még a nyomorúságos állapotok között is gyakorolni igyekeznek hivatásu­kat, s azokra, akiket nemrég „vé­letlenül” tapostak el mezőgazda­­sági munkagépek Erdély külön­böző vidékein ... Gyulay püspök közölte lapunk munkatársával: a magyar katolikus püspöki kar január 5-én vagy 6-án nyilatko­zatot bocsát közre, amelyben el­ítéli a romániai népgyilkosságot. Kérdésünkre Gyulay Endre kö­zölte: Papp László nagyváradi református püspököt korábban közvetett információk alapján tisztességes és jó érzésű magyar embernek ismerte és nem érti, milyen megfontolás — vagy kényszer — hatására cselekedett, amikor Tőkés Lászlót úgyszólván száműzte egyházából. Újabb információnk az oroshá­zi határőrkerület parancsnokától: a romániai Kürtös (Curtei) tele­pülésen a vasárnapra virradó éj­szakán betörtek a pártbizottság épületébe. Számos iratot a hely­színen elégettek, az épület falait emberi ürülékkel kenték be. A tetteseket a Securitate, a félelme­tes román titkosrendőrség nyo­mozói a tegnap délutáni órákig nem találták meg. Legújabb információink szerint — amelyet egy tegnap átszökött román állampolgártól kaptunk — a vasárnap esti tüntetésen Te­mesváron egy harckocsi halálra gázolt egy asszonyt és gyerme­két. Pál János ezredes, az oros­házi határőrkerület parancsnoka elmondta: egy, az éjszaka Ma­rosvásárhely felől átszökött ro­mán­­ Honpolgár vallomása szó­r Folytatása a 10. oldalon) Halottakról és sebesültekről számolnak be a szemtanúk Temesvár csatatér, Arad forrong Tegnap este fél hétkor, a tüntetés kezdetén már tízezer gyertya égett a Hősök terén, s a környező utcákból még özönlöttek az emberek. A menet a román nagykövetség elé vonult. Képünkön Tőkés László református lelkész, várandós felesége és há­roméves kisfiúk Kohl beszéde a magyar parlamentben Célunk Európa békés, önrendelkezésre épülő jövője Nyugatnémet államférfi mon­dott tegnap beszédet az Ország­­gyűlés előtt. A Tisztelt Ház előtt megjelent Helmut Kohlt, a né­met Szövetségi Köztársaság ha­zánkban vendégeskedő kancel­lárját Fodor István, a parlament megbízott elnöke köszöntötte. Ki­emelte, Helmut Kohl személyé­ben a magyar­ Országgyűlés tag­jai azt a politikust üdvözlik, aki egy új békerend megteremtéséért harcol, amelyet a szabadság, az önrendelkezés és az emberi jogok tiszteletben tartása s Európa megosztottságának megszüntetése jellemez. Beszédében Kohl méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar Or­szággyűlés játszott abban, hogy az ország megindulhatott a plu­ralizmus és a demokrácia útján. A magyar reformok bátorságot és erőt adnak a kontinensen mind­azoknak, akik földrészünk békés és szabad önrendelkezésre épülő jövőjéért munkálkodnak. A par­lament ülésszakára utalva Kohl kancellár hangsúlyozta: tudja, hogy a magyar Országgyűlésnek nehéz lépéseket kell megtennie, de — saját tapasztalatai alapján — arra figyelmeztette a törvény­hozókat, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdekében bátorságot kell tanúsítaniuk, még akkor is, ha népszerűtlen intézkedésekre van szükség. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a parla­ment döntésébe beavatkozni, de arra kéri a Tisztelt Házat: bátor határozatokkal nyissák ki az aj­tót országuk gazdaságának struk­turális megújítása előtt. Magyar­­ország számíthat nyugati bará­taira, mindenekelőtt a néme­tekre. A németek rendkívül nagy há­lával tartoznak Magyarország­nak. A két népet összekötő ezer­éves történelemben kiemelkedő helye van az idei esztendőnek, amikor Magyarország NDK- állampolgárok tízezrei előtt nyi­totta meg a szabadsághoz vezető utat. A kancellár együttműkö­désre hívta fel a tartományokat, a városokat és községeket, az egyházakat, hogy a nyílt határok Európájában segítsék a szabad polgárok találkozását. A két nép közötti hídépítésben fontos szerepet vállalhatnak a Magyarországon élő németek. A példamutató magyar nemzetiségi politika lehetővé teszi, hogy az itt élő németek könnyű szívvel úgy döntsenek, itt maradnak szülő­földjükön, itt építik fel egziszten­ciájukat, gyermekeik jövőjét. Kultúrájuk, hagyományuk meg­őrzéséhez az NSZK segítséget nyújt. A két ország gazdasági együtt­működéséről szólva Kohl kancel­lár felhívta a két ország vállalko­zóit, műszaki tudásukkal, keres­kedelmi jártasságukkal járulja­nak hozzá a magyar reformok si­keréhez. A kancellár emlékeztetett arra, hogy az Európai Közösség tavaly , az NSZK elnöksége idején kö­tötte meg az első kereskedelmi és együttműködési megállapodást a KGST egyik tagállamával, Ma­gyarországgal. Ugyancsak az NSZK támogatásával határozta el a közelmúltban a Közös Piac az árucsere-forgalom liberalizálása­(Folytatása a 4. oldalon.) Tapssal fogadták a képviselők az ülésterembe lépő nyugatnémet kan­cellárt és feleségét Fotó: Szalay Zoltán

Next