Magyar Hírlap, 1990. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
W7^1 ... mRKiIRMUti Uti' Kik olvassák a Magyar Hírlapot? Befolyásos lap, befolyásos olvasóknak „A Magyar Hírlap olvasói meghatározó szerepet játszanak az ország társadalmi, gazdasági, politikai életében.” Egyebek közt ez derül ki a Magyar Közvélemény-kutató Intézet jelentéséből, amely lapunk olvasóiról, s közvetve a lapról készült. Szerkesztőségünk többéves törekvéseit igazolja, hogy az ország befolyásos embereinek készítünk befolyásos újságot. Lapunk a jövőben is — a kormányzathoz közel álló orgánumként — elsősorban jólinformáltságával kívánja tovább bővíteni olvasótáborát. Hisszük, hogy a zaklatott idők ellenére ehhez objektív hangvételre, széles körű párbeszédkészségre, ugyanakkor valamennyi politikai erőcsoporttól való egyforma távolságtartásra van szükség, és nem csupán a választási kampány időszakában. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet ebben az évben — ugyanúgy, mint az elmúlt 15 évben mindig, elődjében, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban is — vizsgálta az újságolvasási szokások változásait. A megkérdezett 7 ezer ember az ország felnőtt lakosságát reprezentálja. A kérdés ideje 1989 március—október. A korábbi évekből bemutatott vizsgálatok is több ezer fős (6—9 ezer) országos reprezentatív mintán történtek. 1989-ben az ország felnőtt lakosságának 77 százaléka olvasott napilapot, 76 százaléka valamilyen hetilapot és 40 százaléka folyóiratot. A megyei napilapok olvasói közé tartozik a felnőttek 48 százaléka. Mit gondolnak, a Magyar Hírlapot hányan veszik kézbe önökkel együtt? Vizsgálatunk adatai szerint ezer felnőtt közül 65 tartozik a lap olvasói közé, ennek alapján pedig jelenleg 520 ezerre tehető a lap olvasótáborának nagysága. Az Olvasók 46 százaléka mindennap, 27 százaléka hetente mindennap, 27 százaléka hetente ban veszi kézbe ezt a lapot. A rendszeresnek tekinthető olvasók száma megközelíti tehát a 400 ezret. A személyes interjú során feltett kérdésekre adott válaszok alapján pontosabban is megtudhatjuk, hogy kik a lap olvasói. Így tudható az is, hogy olvasóinak fele nő (49%), fele pedig férfi (51%). A középgenerációk körében az átlagot meghaladó érdeklődésre számíthat. Az olvasók életkor szerinti összetétele a következő: A Magyar Hírlap olvasóinak életkor szerinti összetétele (százalékban) N 1 450 fő 1989 Ezt a napilapot olvassa a budapestiek 11, a többi városokban élők 7, a községi lakosok 4 százaléka. A félmiliós olvasótábor 35 százaléka budapesti, 39 százaléka lakik vidéki városokban és 26 százaléka községekben. Az MH olvasóinak egyharmada (32° 0) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, másik egyharmada (34%) pedig középiskolát végzett. 18 százalékuk a nyolc általános után szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett. Nyolc általánost meghaladó végzettsége van tehát az alsók 84 százalékának. Az átlagot jóval meghaladó iskolázottsági szint jellemezte a Magyar Hírlap olvasóit a korábbi években is. Egy 1978-ban végzett kutatás eredményei hasonló arányokat mutattak. Az akkori, jóval kisebb példányszámban megjelenő Magyar Hírlapot ezer felnőtt közül 17 olvasta, körülbelül 140 ezer fős olvasótábora volt. A lap minden társadalmi csoportból toborzott azóta új olvasókat, de úgy, hogy a középgenerációhoz tartozó, iskolázottabb olvasók túlsúlya megmaradt. Vezető és értelmiségi munkakörben dolgozott akkor az olvasók egynegyede (25%) ugyanúgy, mint most (24%). Az olvasók száma fokozatosan nőtt az elmúlt tíz évben, csak 1988 hozott kiugró növekedést. 1000 felnőtt közül hány Magyar Hírlap-olvasó volt? A lap olvasóit a múltban és most is az átlagot meghaladó tájékozódási aktivitás, fokozott információigény jellemzi. Az olvasók 90 százaléka mindennap hallgat rádiót, 84 százalékuk tartozik a naponta televíziózók körébe. Nem lehet érdektelen egyik lap A Magyar Hírlap olvasóinak 89 százaléka hetilapokat is és 63 százaléka folyóiratokat is olvas. (Az országos arány 77, ill. 40%). Három vagy több hetilapot olvas 57, kettő vagy több folyóiratot pedig 36 százalékuk. A Reform c. hetilapot egyharmaduk olvassa (35%). Az MH olvasóinak 54 százaléka több mint 300 kötetes könyvállománnnyal rendelkezik, és 60 százalékuk majdnem mindennap olvasó könyvet is. Az MH-olvasók átlagnál nagyobb információigénye és fokozottabb médiahasználata abban is megmutatkozik, hogy a rádió híreit és a televízió-híradó valamelyik kiadását többségük mindennap meghallgatja, megnézi. (90, ill. 70 százalékuk). A külföldi rádiók híradásaiból minden harmadik MH-olvasó egészíti ki a hazai tájékoztatási eszközök által közölt információkat (29 százalékuk tud valamilyen idegen nyelven, míg az országos arány 16 százalék). A külföldi utazásokban részt Az olvasók száma többszörösére nőtt, de összetételük nem változott lényegesen. Az új olvasók az átlagot meghaladó mértékben számára sem, hogy a sajtóstruktúra átalakulása közben az olvasó merre mozdul, hogyan változtat szokásain. Néhány éve az országos napilapok anyira hasonlítottak egymáshoz, hogy majdnem mindegy volt, melyiket olvastuk. Ma ez koránt sincs így. A lapok keresik új arcukat, az olvasók pedig a számukra igazán megfelelő lapot. A legutóbbi jelentősebb lapáremelkedések, a több száz új sajtótermék megjelenése a piacon kaotikus és nagyarányú változásokat, bizonytalanságokat eredményezett mind a kínálat, mind a kereslet oldalán. Újabb fogyasztási szokások akkor alakulhatnak ki és stabilizálódhatnak, ha jól érzékelhető különbségek, sajátosságok alakulnak ki. A jelenlegi olvasói magatartást a tanácstalan keresgélés jellemzi. Legalább is erre enged következtetni az MH Olvasóinak egyéb napilapokból történő válogatása. A jelenség másik oka az, hogy aki sokoldalúan, különböző megközelítésben kívánja a minél teljesebb tájékozottságot megszerezni, az bizony el kell olvassa a más egyre kevésbé hasonlító napilapok mindegyikét. A Magyar Hírlap olvasóinak hány százaléka olvassa mindennap a ... (N-450 le) vevők száma 1988-ban ugrásszerűen megnőtt, minden harmadik felnőtt állampolgár járt tavaly határainkon túl, ugyanakkor az MH olvasói közül minden második ember utazott külföldre. Az országos napilapok közül — egyelőre — a Magyar Hírlap olvasótábora a legkisebb (a Népszabadságot 1000 felnőtt közül 266, a Népszavát 135, az Esti Hírlapot 106, a Magyar Nemzetet 100, a Magyar Hírlapot 65 olvassa), de olvasói meghatározó szerepet játszanak az ország társadalmi, gazdasági, politikai életében, így a lap szerepét, hatását a viszonylag kis példányszám ellenére sem gondolhatjuk kisebbnek a többinél. Az MH olvasói körének bővülése azokból a társadalmi, demográfiai csoportokból várható, amelyek eddig is meghatározóak voltak az olvasótáborban. Igényes, egyéb forrásokból is tájékozódó, sokat olvasó közönség igényeinek kell megfeleljen a Magyar Hírlap a jövőben is. kerültek ki a nők, a felsőfokú végzettségűek, a vidéki városi lakosok köréből. Budapest, 1989. december 18. 18—29 éves 18 30—39 éves 27 40—19 éves 26 50—59 éves 14 60 éves és idősebb 15 összesen 100 1978 1979 1980 1981 1982 1983 17 17 20 22 22 23 1984 1985 1986 1987 1988 1989 23 27 29 35 65 65 Népszabadságot 27 Népszavát 14 Magyar Nemzetet 18 megyei napilapokat 34 A Magyar Hírlap olvasóinak összetétele 1978-ban (a felnőttek 1,7 százaléka olvasta) és 1989-ben (amikor 6,5 százalék olvassa) 1978 (N = 189 fő) 0/„ 1989 (N=450 fő) % nem férfi nő 60 40 51 49 iskola 8 osztálynál kevesebb 8 általános szakmunkásképző középiskola főiskola, egyetem 12 10 17 33 28 4 11 18 34 33 lakóhely Budapest többi város községek 34 29 37 35 39 26 rádióhallgatás gyakorisága naponta többször naponta egyszer-kétszer hetente többször ennél ritkábban nem hallgat 61 30 4 4 1 60 30 4 5 1 ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1990. január 2., kedd 3 Szűrös Mátyás újévi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) amelyben természetes, hogy egymással ellentétes nézetek léteznek egymás mellett. A világ demokratikus erőinek részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, folytatva a nyitáskülpolitikáját. Síkra szállünk a leszerelésért, a katonai tömbök felszámolásáért, a külföldön állomásozó katonai egységek visszavonásáért, beleértve a szovjet csapatok Magyarországról történő mielőbbi kivonását is. Nemzeti fejlődésünk és biztonságunk érdekében alapvető törekvésünk a jószomszédi viszony, a barátság és együttműködés erősítése a környező népekkel. Az új köztársaság a 15—16 milliós magyarság sorsáért visel felelősséget, bármilyen pártok, bármilyen koalíciók kormányozzák is. Az elmúlt hónapok példái ma és kelet-európai változások előretörése az egyetlen lehetséges út tisztességes rendezésére is. Talán majd feljegyzi a történelem, hogy a berlini fal leomlása, a Vencel téri rendőrpajzsok leeresztése, a szófiai tüntetők háborítatlansága, de az Erdélyből kiindult tragikus áldozatokkal járó romániai népfelkelés is nem utolsósorban azzal kezdődött, hogy Magyarország felszámolta a vasfüggönyt. Nagy nemzetközi jelentősége és hatása volt annak, hogy hazánk Közép-Kelet-Európában elsőként lépett a reformok útjára és ma is elől jár a demokrácia építésében. Mélységes szomorúsággal és őszinte felháborodással kell megemlékeznem arról, amit karácsony, a szeretet és a békesség ünnepe előtti és alatti napokban Romániában — főleg az erdélyi városokban és Bukarestben — egy különösen otromba és durva diktatúra, családi rémuralom haláltusája okozott szenvedésben és tragédiában. Ugyanakkor ismételten a szolidaritás őszinte érzéseivel üdvözöljük, hogy Románia népei kivívták a szabadságot, s közös erővel megteremtették a lehetőségét olyan demokratikus viszonyok létrehozásának, amelyek között az Erdélyben élő magyarok is egyenjogú és egyenrangú polgárokként vállalhatják nemzeti múltjukat, jelenüket és jövőjüket, s ahol komolyan gondolják a nemzetek önrendelkezését, s a benne gyökerező önigazgatást. Azt kívánom, hogy 1990 legyen a magyar—román viszony új, jószomszédi alapokra helyezésének, s az Erdélyben élő magyarság feltámadásának esztendeje. Megérdemlik a határainkon túl élő magyarok, mert megszenvedték, hogy szabadon érvényesíthessék emberi és nemzetiségi jogaikat, hogy saját józan belátásuk szerint rendelkezzenek önnön sorsuk felett. A Magyar Köztársaság mellettük áll! (MTI) Az önrendelkezésről December 28-án este a Televízió Hírháttér című műsorában Horn Gyula külügyminiszter, Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, és Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője beszélgetett Mester Ákossal Magyarország és Románia jövőbeli viszonyáról, és ezzel összefüggésben a politikai kibontakozásról és a magyar kisebbség helyzetéről Romániában. Jó volt látni és hallani, hogy magatartásuk és megfogalmazásaik csak árnyalatokban tértek el egymástól, és még ezeknek az árnyalatnyi eltéréseknek a jogosságát is kölcsönösen elismerték. De az alapvető kérdésekben leplezetlenül egyetértenek. Mindenekelőtt abban, hogy a romániai nemzetiségek, közöttük is elsősorban a magyarság jövőjét csakis a mai Románia államhatárai között tudják elképzelni, megmaradásuk és boldogulásuk zálogát a demokratikus román nemzetiségi politika, a nemzetiségi önrendelkezés és érdekképviselet helyreállításában és garantálásában látják. A hivatalos, államközi magyar—román viszony alakulását is magyar részről ettől teszik függővé. Ez az egyetértés a kormány és különböző mértékig radikális ellenzékének felelős képviselői között azt ígéri, hogy a parlamenti választások után várható kormányváltozás nem fogja megváltoztatni az utóbbi hónapok magyar külpolitikájának legfőbb erényeit: a józan mértéktartást és határozottságot. Ez utóbbival, tudniillik a magyar nemzeti érdekek határozott képviseletével kapcsolatban azonban egy dolog mégiscsak zavart. Nevezetesen, hogy a beszélgetés felelős résztvevői mind egyetértettek abban, hogy Magyarország mit követeljen vagy ne követeljen, hanem csak kívánjon a romániai magyarság számára az új román kormányzattól, az azonban jóformán föl sem merült, hogy e tekintetben az első és az utolsó szó is az ottani magyar kisebbségé kell, hogy legyen, amelyet nemcsak a román, de a magyar nemzettel szemben is megillet az önrendelkezés joga! Szellemi és politikai vezetői az anyaországban élőknél sokkal pontosabban tudják és tudhatják, hogy mire van szükségük, és ebből belátható időn belül mit és mennyit érhetnek el — ha tőlünk is megfelelő támogatást kapnak. Támogatást — de nem gyámkodást! Nem azt, hogy megmondjuk nekik vagy helyettük, hogy mit akarjanak, hanem hogy olyan légkört teremtsünk körülöttük Romániában és azonkívül, amelyben ők is érvényesíteni tudják saját akaratukat. Ha valamikor igaz volt, akkor most százszorosan az, hogy Erdély sorsa a társadalmi önszerveződés szabad kibontakozásától és a kialakuló politikai demokrácia erejétől függ. A közvetlen segélyakciók után nekünk elsősorban ebben kellene példát mutatnunk és ezáltal segítséget adnunk román és magyar testvéreinknek, akik végre talán kezükbe vehetik sorsuk irányítását. Szőllősy-Sebestyén András, az új Márciusi Front titkára ★ Az Új Márciusi Front 1990. január 5-én, pénteken délután 6 órakor vitát rendez Mi a baloldaliság? címmel az Országos Közművelődési Központban (I., Corvin tér 8). Vitaindítók: Hankiss Elemér, Hernádi Gyula, Konrád György, Sükösd Mihály, Vitányi Iván. Azért ők öten, mert 1972 tavaszán egyszer összejöttek, és megpróbálták meghatározni, mi is a baloldaliság. Most, tizennyolc év múlva arra vállalkoznak, hogy visszaemlékezvén az akkori beszélgetésükre, a fogalom mai tartalmáról és jelentőségéről nyilvánosan gondolkozzanak. az Új Márciusi Front választmánya Segélyek, üzenetek Romániába Gyorsleltár - MDF-kiáltvány - Szakszervezeti kapcsolatok - Kocsis püspök levele A Magyar Vöröskereszt Országos Központja, az MTI kérésére, összegezést adott az elmúlt napokban Romániába indított segélyszállítmányokról, akciókról. Eszerint eddig, a központi raktáron át, mintegy 200 tonna segélyszállítmányt indítottak útnak, további 200 tonnát küldtek a megyei és a városi vöröskereszt vezetőségek szervezésében, mintegy 50 tonna gyorssegély pedig repülőgépen jutott el Romániába. A vöröskereszt központjában eddig mintegy 10 millió forint készpénzfelajánlásról tudnak, ám ez az összesítés nem tekinthető véglegesnek, hiszen nagyon sokan a helyi szervezethez juttatták el adományaikat, és ezek a tételek egyelőre nem szerepelnek a központi kimutatásban. Sokan közvetlenül kezdeményezték a segítségnyújtást, amit központilag nem is tudtak koordinálni. A magyar és a román vöröskereszt központi szervezete már felvette a közvetlen munkakapcsolatot, a magyar küldemények azonban rendeltetési helyükre jelenleg is úgy jutnak el, hogy a konvojok vezetői a helyszínen tanulmányozzák, mire van szükség egy-egy nagyobb kórházban, közintézményben és ennek nyomán adják a jelzéseket az utánuk indulóknak. Számos romániai nagyvárossal alakult ígyki rugalmas és jó kapcsolat, nem mondható el ez viszont a kisebb településekről. A magyar konvojok ezekben nem állnak meg, mivel a hivatalos fogadóhálózatot ittmég nem szervezték meg, ennélfogva nem tudják garantálni, hogy valóban a legjobban rászorulóknak jut el a küldemény. * A Közlekedési Főügyelet közleményt juttatott el vasárnap az MTI-hez. A kommüniké tudatja: 1989. december 29-én megalakult a Szállítási Kuratórium, mely a segélyezésben érintett egyházi és más szervezetek, pártok, valamint a Közlekedési Főügyelet részvételével jött létre, a szervezett szállítás és szétosztás érdekében. A kuratórium december 30-án a munkáját megkezdte. Továbbra sem javasolja a lakosságnak az egyéni kiutazást a havas útviszonyok ésa közbiztonság helyzete miatt. Kéri, hogy segélyét — elsősorban pénzben— a már ismert szervezetekhez, illetve számlaszámokra juttassa el. Ők gondoskodnak annak biztonságos eljuttatásáról és területileg is öszszehangolt elosztásáról. ♦ A kolozsvári Állami Magyar Színház és Állami Magyar Operaház felhívással fordul a Magyar Köztársaság színházaihoz, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak sürgős támogatást intézményeik hatékony működéséhez. A kolozsváriak elsősorban villamossági és hangosítóberendezéseket, textil- és festékanyagokat, kérnek. * A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja a romániai menekültek támogatására gyűjtést szervez a Budapest, Dohány utca 76. szám alatt. Várnak tartós élelmiszereket és pénzfelajánlásokat. A párt a segély egy részét személygépkocsikkal, a Vöröskereszt szervezésében akarja eljuttatni a rászorulókhoz. * A Pécs—baranyai Értelmiségi Klub szellemi kulturális alapítványt létesít 20 ezer forintos alaptőkével a romániai magyar kultúra felélesztésére, kiskönyvtárak létesítésére. Ezért a klub azzal a kéréssel fordul az állampolgárokhoz, hogy a nélkülözhető könyveiket juttassák el hozzájuk és egyben felhívják az ország hasonló jellegű szervzeteit, hogy kapcsolódjanak akciónkhoz. Cím: Pécs—baranyai Értelmiségi Klub, 7621 Pécs, Várad utca 72. Telefon: 7210-037. * A külföldi segélyszállítmányok fogadására a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa átmeneti raktárt nyitott Budapesten a XV. kerületi Alagi téri Menekültügyi Központban és a régi Fóti úton. E helyeken kívánják összegyűjteni a budapesti egyházközségekbe érkező természetbeni adományokat is. A Magyar Hitel Banknál az ökumenikus tanács új számlát nyitott. A pénzbeni adományokat az alábbi számlára kérik befizetni: MHB Rt. 222-55552. * Elsősorban a romániai események, illetve az ezek nyomán kialakult új politikai helyzet indokolja, hogy a Magyar Demokrata Fórum kiáltványt intézzen Középés Kelet-Európa új demokratikus szervezeteihez — mondotta Antall József, az MDF elnöke szombaton a szervezet székházában tartott sajtótájékoztatón, amelyen a különböző pártok, alternatív szervezetekképviselői is részt vettek. Antall József hangsúlyozta, hogy az utóbbi napokban a magyar társadalomban morális megújhodási folyamat indult el, a történelmi átalakulás hozzájárulhat ahhoz, hogy megszűnjenek a politikai ellentétek. Szükséges, hogy a romániai magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződjék, ehhez pedig hozzájárulhat az MDF által kezdeményezett kiáltvány is — mondotta. A kiáltvány javasolja valamennyi közép- és keleteurópai szervezetnek,hogy kötelezze el magát az egység megőrzése és a politikai pluralizmus mellett. A demokrácia egyik legfontosabb próbaköve a tolerancia, a más politikai nézeteketvallók, a más vallásúak, a más nyelvűek, vagyis mindenfajta kisebbség iránt. A türelem gyakorlati megvalósításának útja: e csoportok autonóm életének, önszerveződésének elismerése, a szabad fejlődés biztosítása — hangzik a kiáltvány. A sajtótájékoztatón beszámoltak a Romániának nyújtott MDF központi segélyakciójáról is. Mint mondották 638 gépkocsi, több mint ezer tonna különféle árut, túlnyomórészt tartós élelmiszert, gyógyszert és kötszert szállított a rászorulóknak. A 30 millió forint értékű természetbeni segítség mellett az MDF fő utcai központjában eddig 3 millió forint pénzadomány is összegyűlt. Két kezdeményezés is elhangzott: az MDF felajánlja szakismereteit a romániai piaci viszonyok kialakításához, a gazdaság átalakításához. Ugyancsak támogatja, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezését, miszerint a jövőben szakcikkek, tantervek, oktatási programok átadásával segítsék a szomszédos ország felsőfokú szakembereinek a képzését. A Romániai Szakszervezetek Ideiglenes Országos Bizottsága a következőkkel fordult a SZOT- hoz: tájékoztatjuk önöket, hogy a román szakszervezetek csatlakoznak a Romániai Nemzetmegmentés Frontjának programjában foglalt célkitűzéseikhez és elvekhez, valamint kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy harcolnak az 1989 december 22-i forradalom győzelmének teljes megszilárdításáért Romániában. Az Ideiglenes Országos Bizottság elfogadott egy programot, amelynek lényeges célkitűzései többek között a következők: a dolgozóknak szabad szakszervezetek alakításához való joga, e szakszervezeteknek az államtól és pártoktól való függetlensége, a dolgozók érdekeinek szilárd és elsődleges védelme, ideértve az általános emberijogokat is. A SZOT üzenetet intézett a Romániai SzakszervezetekIdeiglenes Intéző Bizottságának. Eszerint a SZOT-ban tömörült szakszervezetek teljes támogatásukról biztosítják az Ideiglenes Országos Bizottságot abban a harcban, amelyet a forradalom teljes győzelméért, a szakszervezeti mozgalomnak politikai pártoktól független, szabad szakszervezeteken alapuló újjászervezéséért, a dolgozók jogainak érvényesítéséért folytatnak. Harcukban, amely elválaszthatatlan része az új, demokratikus Románia megteremtéséért vívott küzdelemnek, mindenkor számíthatnak a magyar dolgozók, szakszervezetek erkölcsi, politikai és anyagi szolidaritására. * A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is üzenetet intézett Románia népéhez. Ebben egyebek mellett ez áll: Számunkra — független szakszervezetek tagjai számára — a szabadságjogok közül is az egyik legfontosabb a szabad szervezkedés joga és meggyőződésünk, hogy egy demokratikus jogállam elképzelhetetlen demokratikus szabad szakszervezetek nélkül. Külön öröm tehát számunkra, hogy a forradalom még éppen csak csituló csatazajai idején már hírül vettük a szabad szakszervezetek szerveződését. Kedves romániai dolgozó testvéreink! Köszöntünk és egyben biztosítunk benneteket szolidaritásunkról, felajánljuk segítségünket, tapasztalatainkat. Számíthattok ránk! Reméljük, hogy már a közeli jövőben szoros együttműködés jön létre a magyarországi és a romániai független demokratikus szakszervezetek között. Keressetek minket! ★ Kocsis Elemér püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke levélben fordult a romániai református egyházi vezetőkhöz, s ebben többek között ezt írja: „Az elmúlt hetek megrendítő eseményei és a demokratikus forradalom győzelme után az a reménységünk, hogy a jövőben a magyar és a román népkapcsolatai új alapokra helyeződnek és őszinte barátság fejlődhet ki közöttük. Bízunk abban, hogy az erdélyi magyar kisebbség is visszanyerheti teljes nemzetiségi jogait, beleértve a vallás teljes szabad gyakorlását és az egyház autonómiáját. A magyarországi egyházi vezető kifejezi reményét, hogy rövidesen mód lesz a két testvéregyház közötti kapcsolat hivatalos felvételére is. Egyben kéri a romániai református egyház illetékeseit, a Magyarországról küldött egyházi segélyek elosztásának további megszervezésére és az ebben való további együttműködésre. Kocsis Elemér püspök levélben fordult Teoktist pátriárkához is, a Román Ortodox Egyház fejéhez, kifejezve azt a reményét, hogy a jövő szabad és demokratikus Romániájában, amelyben a nemzetiségi jogok, s a nemzetiségek vallásgyakorlása előtt nem lesz semmilyen akadály, a vallásfelekezetek az egymás közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésével is hozzájárulnak a népeik közötti bizalom helyreállításához, a megbékéléshez. (MTI)