Magyar Hírlap, 1990. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-08 / 106. szám

M­AB'nRHfJRL Rr 1171 CT CC DCKJ7 1000 fi l^AA­O Mennyi kétszer kettő? Interjú André Kosztolányival — A kölcsönöket ajándéknak kell tekinteni — A tőzsde igazsága A magyar André Kosztolányi ma a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi és tőzsdeszakértője. Ritkán látogat haza, eleddig sok oka nem is volt rá. Hamarosan azonban hivatalosan is megnyílik hazánk­ban a tőzsde. Az előkészületekről is tájékozódott a minap, mikor egy szemináriumi előadás kedvéért Magyarországra látogatott. Ekkor ké­szült az alábbi beszélgetés is, a 84 éves tőzsdepápával. — Én nem vagyok tőzsdepápa. — Bocsásson meg, professzor úr. — Én nem vagyok professzor sem. A professzorok az én tanít­ványaim. Maradjunk a Koszto­lányi úrnál. — Nos, Kosztolányi úr. Ho­gyan került ön a pénzügyi élet kellős közepébe? — 1924-ben, 18 éves koromban kerültem ki Párizsba, szüleim egyik jó barátjához, akinek kivá­ló tőzsdecége volt. Kitanultam a mesterséget és 35 éves koromra annyi tőkét gyűjtöttem, hogy nyugalomba vonulhattam. Azóta írok és előadásokat tartok. Azonnal hagyják abba! — Úgy tudom, egyetemi elő­adásai a professzorok körében nem túl népszerűek ... — Nem bizony, hisz az egyete­meken mindig azt prédikálom, hogy a diákok azonnal hagyják abba a közgazdasági tanulmá­nyaikat. Vagy ha nem is hagyják abba, hát az üzleti életben fe­lejtsék el mindazt, amit ott ta­nultak. Ez ugyanis olyan szakma, ahol csak a tapasztalatok számí­tanak és nem a könyvbéli isme­retek. Molnár Ferenc mondta egykor: „Egy színdarabot olvasni és nem megnézni olyan, mintha valaki csak az étlapot tanulmá­nyozza egy étteremben, de nem rendel semmit.” Közgazdaságot könyvből tanulni abszolút non­szensz. — És a professzorok mit szól­nak ilyenkor? — Hát, képzelheti! Sarlatánnak tartanak. Én viszont szívesen ve­szem ezt tudomásul. Soha nem olvastam közazdasággal foglalko­zó könyvet, de analfabéta sem vagyok. Két diplomám van. Val­lom, hogy a közgazdasági tanul­mányok csak hátráltatják a sza­bad gondolkodást. — Akkor mire jó egy közgaz­dász diploma? — Jól jön a névjegyen. Garan­cia arra, hogy az illető nem anal­fabéta. A legnagyobb előnyöm az egyetemi oktatókkal szemben az, hogy amit én elmondok, azt meg is értik a diákok. A legkompli­káltabb problémát is könnyen, sok esetben egy viccel megma­gyarázom. — Hogyan látja Magyarország jövőjét? — Optimistán. Gorbacsov dek­larálta, hogy az egész orosz szisz­téma, a kommunista filozófiával együtt csődöt mondott. S ez nagy részben Magyarországnak kö­szönhető. Nyugaton már szó van arról, hogy a következő Nobel­­békedíjat Magyarországnak ítélik majd, hisz a magyar kormány idézte elő, hogy leomoljon a ber­lini fal. Személy szerint Gorbacsovnak és Reagannek ítélném ezt a dí­jat. Annak a Reagannek, akit a baloldali intellektüelek kifigu­ráztak cowboy múltja miatt. Cowboy volt, az igaz, de a lasszót jól kezelte. És sarokba szorította a szovjeteket. Gorbacsov három­szor állt föl a tárgyalóasztal mel­lől, ám mind a háromszor vissza is ült oda. Belátta, hogy nincs to­vább. Amerika megnyerte a par­tit. — És mi a véleménye a priva­tizálásról? Sokan állítják, hogy ezáltal olyan pénzeszközöket kap­hat a kormány, mellyel adóssá­gait visszafizetheti. — Hát ebben kevés igazság van. — Na de, mi lesz a 21 milliárd dolláros adósságunkkal! — Ez csak számbeli sokaság, de végeredményben nem játszik szerepet, mert úgysem lesz visz­­szafizetve... Saját zsebre — Bár szándékunk épp a pon­tos törlesztés. Tegyük föl, hogy nem fizetünk vissza semmit. De mi lesz a többi országgal, ha azok is kijelentik, hogy nem fizetnek vissza semmit? — Némi túlzás azt mondani, ha kijelentik. Ezt nem kell kije­lenteni. Mindenki tudja, hogy nem fizetik vissza tartozásukat és soha nem is fogják. Slussz. Maga szenved attól, ha a nagy­bankok nem kapják vissza pén­zeiket? — Nem. — Na látja! Mi lenne, ha az adósállamok egy nap, valami cso­da folytán, rengeteg pénzhez jut­nának, és következő reggel leten­nék az asztalra öszes tartozásu­kat? — 7? — A legnagyobb katasztrófa! Mindez olyan gigantikus inflációt eredményezne, hogy belebolon­dulna a világ. Ennek a rengeteg pénznek persze vannak konzek­venciái, de nem előttünk, hanem mögöttünk. A kiadott kölcsönö­ket ajándékként kell tekinteni. Az adósságot a kormány nem fi­zeti vissza, és az élet megy to­vább. — Visszatérve a privatizálás­hoz, mi a célja ennek, és hogyan valósítsuk meg? — A privatizálás célja az, hogy a vállalatokat vállalkozók irá­nyítsák. Az a vezető, aki defi­citet termel, nem fog azért a he­lyén maradni, mert jóban van a párttal. Repül. A privatizálásnak pszichológiai oka van Minden­kinek éreznie kell, hogy saját zsebére dolgozik. Eddig az volt: fizetgetnek, hát dolgozgatunk. Ha megfizetik a magyart, kitűnően tud dolgozni. A vállalatokat las­san kell eladni a magánosoknak. A cégeket átalakítják részvény­­társaságokká — ez a privatizá­lás —, majd a részvényeket el­adják a nagyközönségnek. Ez a nyitja a magánkapitalizmusnak, a szabad piacnak. — De mi a célja? — A rizikót vállalni, és azért jutalmat kapni. A kapitalizmus három oszlopa: a profit, a kon­kurencia és a rizikóvállalás. A rizikót vállalva, kapok profitot. Ha pedig profitot kapok, akkor vállalom a rizikót. — Sokan azt mondják nálunk, azért fejlődünk lassan, mert az emberek pesszimisták! — Az embereknek általában nincs fantáziájuk. Elég nagy élettapasztalatom mondatja ve­lem, hogy az emberek nem lát­nak túl az orruknál. Ha valaki ma beteg, el sem tudja képzelni, hogy a jövő héten egészséges lesz. Én ezt meg is értem, hisz sokan szenvednek attól, hogy életnívójuk csökken. Nehéz opti­mistát csinálni a szenvedőből. De meg kell próbálni! Különben is a magyarok bonvivánok és bor­ivó nemzet. Ezért tudnak élet­művészek lenni. Nem olyanok, mint a csehek, akik csak sört isz­nak. Azért olyan szomorúak min­dig. A magyar bohém nemzet... — Adottak-e ma Magyarorszá­gon ön szerint az emberi és az anyagi föltételei a tőzsde beindí­tásának? — Sem szellemi, sem anyagi föltételei nincsenek meg. Mivel — mint mondtam — a magyar bohém nemzet, hát tekintse a tőzsdét hazárdjátéknak. A tőzs­de nem rulett, de nem is sakk. A bridzsben és a tőzsdén is két dolog számít: milyen kártyát kap az ember és az, hogyan tud ját­szani. — Hogyan összegezné tőzsdei tapasztalatait? — Egy matematikai képletben tudom ezt megtenni. Kétszer ket­tő nem négy. Kétszer kettő, öt mínusz egy. Bekövetkezik az, aminek be kell következnie. De nem rögtön, hanem görbe úton. Előbb másként alakulnak a dol­gok, csak utána úgy, ahogy kel­lett volna. S ez a tőzsde funda­mentális igazsága. Fejes Imre André Kosztolányi Fotó: Szigeti Tamás Fehérre mosni a fekete devizát Biztos pénzt fial az üdülő Valamikor még szentségtörésnek számított, de mára természetessé vált a hajdani Viktória módszere, üdülőhasználati jogok eladásából könnyű beruházni és tőkebefektetésnek sem utolsó. Különösen így van ez a fővárosban, de vidéken sincs másképp. Bükfürdőn amikor még nem kapták fel, potom áron kínálták a kéthetes üdülőhasználati jogo­kat — más kérdés, hogy az üre­sen hagyott kihasználatlan két­heteket —, amelyek egyértel­műen tőkebefektetésről árulkod­tak — sokak szerint nem ügye­sen értékesítették. Változnak az idők: minél na­gyobb az infláció és bizonytala­nabb a pénz értéke, annál többet ér az ingatlan, még akkor is, ha csak féltulajdonként viselkedik. Mert hiszen tulajdonosi jogaim — amelyek egyébként teljes körűek, hiszen eladhatom a használati jogot és azt örökölhetik — csu­pán az adott épületben való meg­határozott időtartamú lakhatás­ra szólnak. Így is felmentek az árak: Bükfürdőn ma kétszer any­­nyiba kerül egy üdülőhasználati jog, mint valamikor és ez az arány bizonyára még magasabb a budapesti hasonló beruházások­nál. A forint értékének megőrzé­sén túl, persze nem mindegy, ho­gyan fekteti be az ember konver­tibilis devizáját, mert hát a cse­kély devizaszámla-kamat nem a legvonzóbb lehetőség. A feketén megszerzett konver­tibilis deviza legalizálásának, il­letve újból külföldre való jutta­tásának és befektetésének, nép­szerű módja, hogy örökös üdülő­használati jogot vásárolnak az emberek — már aki persze bírja nyugatnémet márkával. Hirdetés laptársunkban, mely szerint az Olasol Oy finn cég va­lamint a Nemzetközi Befektető és üdülő Társaság Kft. szervezé­sében a spanyol tengerparton örö­kös üdülőhasználati jogot lehet venni és lehetőség van tulajdon­jog megszerzésére is. (Hasonló akcióba fognak Ausztriában.) Kit ne szédítene meg a szlo­gen: „Itt a megfelelő pillanat, hogy törvényesen fektesse be va­­lutáját külföldön! Garantált ér­téknövekedés és tőkejövedelem!" Nos, nézzük meg, mit is takar a hirdetés. A Coophotelsnél Stefan Ádám adott felvilágosítást. Mint kiderült, ötezertől 12 400 márkáig terjednek a kéthetes üdülőhasználati árak, plusz tíz­ezer forint kezelési költség. Az üdülőhasználatot lehet adni, ven­ni, örökölni. Hogy honnan van a pénz, természetesen nem kérde­zik, hiszen nem firtatják az OTP- ben sem. (Csak a határon érvé­nyes a négyezer forint értékű de­­vizakorlát, ami ezek után ugye nevetséges.) Teljes diszkréciót ígérnek, ügyfélnevet ebből követ­kezően nem mondanak. Akár egész évre meg lehet ven­ni az üdülőrészt, 159 ezer márka, nem kevesebb. Igaz, van rész­letfizetési lehetőség is, már 63 ezer márka letétele után. És nem gond már aztán fizetni a részlete­ket — persze ugyancsak devizá­ban —, mert hiszen rögtön ki le­het adni az üdülőrészt, sok ezer márkáért. Igen ám, de mi lesz az adózás­sal, Stefán Ádám itt elbizonyta­lanodik , az ottani vagy az itt­honi adószabályok szerint kell-e majd fizetni, ez nem világos szá­mára. (Akkor hogyan tud felvilá­gosítást adni az ügyfeleknek?) Márpedig valahogyan adót kell fizetni, hiszen jövedelemről van szó. A garantált értéknövekedést persze nem kell magyarázni — az ingatlan mindenütt jó üzlet. A világkiállítás még mindig egy kicsit a levegőben lóg, a kor­mánybiztos kinevezése ellenére, hiszen nem erősítette meg az új parlament a régi döntését. Min­denesetre a Coophotels Nemzet­közi Befektető és Üdülő Társaság Kft., valamint az Ingatlanbank máris szervezi az építkezést, il­letve a vállalkozókat, ami a be­fektetőknek igen kecsegtető, hi­szen a cég 50 százalékos bruttó tőkejövedelmet biztosít... Elek Lenke Az egykori Viktória panzió, ma a Pannónia tulajdona Fotó: Krlata Gábor Liberálisabb törvények, antiinflációs politika Megy a tőke Jugoszláviába (MTI) A vegyes vállalatokról szóló, az előzőeknél sokkal libe­rálisabb új törvény és a szövet­ségi kormány antiinflációs prog­ramjának életbelépése óta, az utóbbi hónapokban érezhetően megnövekedett a külföldi tőké­sek érdeklődése Jugoszlávia iránt. Déli szomszédunk ez év janu­ár 1-je és április 15-e között ösz­­szesen 771 szerződést írt alá kül­földi beruházókkal. Ezek közül 590 vegyes vállalatokba, 125 kül­földi tulajdonban levő létesítmé­nyekbe, 56 pedig Jugoszláv álla­mi üzemekbe történő befekteté­sekre vonatkozik. A nyugati tő­kések egy-egy vegyes vállalatba átlag 1,7 millió, egy-egy jugoszláv állami üzembe 3,1 millió, saját cégbe pedig 0,3 millió nyugatné­met márkát invesztáltak. Jugoszlávia tavaly összesen 555 szerződést írt alá külföldi beru­házásokról. Ezek összértéke 568 millió NSZK-márka volt. A lakásfelújítási kölcsönről Az utóbbi időben több kér­dés is érkezett lapunkhoz a lakásfelújítási kölcsönnel kapcsolatban. Érdeklődtek, hogy miért nem kapják meg az első öt évben járó törlesz­tési támogatás egészét, a har­minc százalékot? Sokuknak ugyanis csak 20—25 százalékot finanszíroz az állam, illetve számol el az OTP. Kovács Zoltánné, az OTP osztályvezetője, elmondta, az ok, amiért ennyit számolnak, egyszerű: a jogszabály kimond­ja, a törlesztési támogatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az évi esedékes kamat összesen. Ha ez kevesebb, mint az évi 30 százalékos törlesztési támogatás mértéke lenne, a tá­mogatás is alacsonyabb, adott esetben akár 20—25 százalék lesz. Egy olvasónk arra gondolva, a mozgó kamatok miatt jobb hamarabb visszafizetnie a fel­vett lakásfelújítási kölcsönt, már az első évben gyorsította a törlesztést. Egy OTP-fiókban azonban azt a tájékoztatást kapta, a gyorsított törlesztéssel csak a kamatot tudják csök­kenteni, a tőkerészt nem. Ko­vács Zoltánná azonban ponto­sít: a gyorsított törlesztés a tőkét csökkenti, nem pedig a kamatot, hiszen ennek a konstrukciónak ez a célja. K. M. DUNABANK Rt. közleménye: Jelmagyarázat: L: Letiltott kártya. Z: Fedezethiány miatt zárolt kártya. Tisztelt elfogadóhelyek! Ezúton értesítjük önöket, hogy az engedély­kérésre szolgáló telcfonszám a következőre módosult: 1318-149. A Du na-hitelkártyára vonatkozó, érvényben levő tiltólista: L 5887 7210 0010 3018 L 5887 7210 0010 4800 L 5887 7210 0010 7209 L 5887 7210 0011 1201 L 5887 7210 0011 4106 L 5887 7210 0012 3305 L 5887 7210 0013 0300 L 5887 7210 0013 4104 L 5887 7210 0013 8204 L 5887 7210 0014 6207 L 5887 7210 0015 0209 L 5887 7210 0015 8301 L 5887 7210 0016 3202 L 5887 7210 0016 5108 L 5887 7210 0016 7807 L 5887 7210 0017 9703 L 5887 7210 0018 3309 L 5887 7210 0019 3415 L 5887 7210 0019 5402 L 5887 7210 0019 7408 L 5887 7210 0019 7507 L 5887 7210 0019 7515 L 5887 7210 0020 0301 L 5887 7210 0020 1309 L 5887 7210 0021 3403 L 5887 7210 0024 4804 L 5887 7210 0025 6709 L 5887 7210 0025 9307 L 5887 7210 0027 4900 L 5887 7210 0027 8901 L 5887 7210 0028 4305 L 5887 7210 0032 6601 L 5887 7210 0032 9001 Z 5887 7210 0010 7803 Z 5887 7210 0010 7811 Z 5887 7210 0011 8909 Z 5887 7210 0011 8917 Z 5887 7210 0011 9105 Z 5887 7210 0012 6209 Z 5887 7210 0012 6407 Z 5887 7210 0013 3908 Z 5887 7210 0014 3907 Z 5887 7210 0015 9606 Z 5887 7210 0015 9614 Z 5887 7210 0016 8706 Z 5887 7210 0017 2807 Z 5887 7210 0017 5503 Z 5887 7210 0017 9406 Z 5887 7210 0020 2703 Z 5887 7210 0020 3107 Z 5887 7210 0020 4006 Z 5887 7210 0021 0805 Z 5887 7210 0021 6406 Z 5887 7210 0021 6505 Z 5887 7210 0022 0002 Z 5887 7210 0023 5109 Z 5887 7210 0023 5703 Z 5887 7210 0023 5711 Z 5887 7210 0024 3707 Z 5887 7210 0024 4101 Z 5887 7210 0024 5405 Z 5887 7210 0025 2807 Z 5887 7210 0025 9109 Z 5887 7210 0026 0909 Z 5887 7210 0026 1600 Z 5887 7210 0026 5205 Z 5887 7210 0026 6807 Z 5887 7210 0028 6607 Z 5887 7210 0029 4502 Z 5887 7210 0032 0901 Z 5887 7210 0032 2303 Z 5887 7210 0033 0207 Z 5887 7210 0033 2005 Z 5887 7210 0034 9009 Z 5887 7210 0036 7001 Z 5887 7210 0038 9203 Z 5887 7220 0010 0608 Z 588 7220 0010 6308 Z 5887 7220 0011 1407 Z 5887 7220 0011 1415 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1990. MÁJUS 8. az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1990. május 31 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990.MÁJUS 8-14. A Magyar Nemzeti Bank 16/1911. szezon közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a banknervek helyiségeiben közzétett lista. Devizanemi Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 10737,45 10748,20 10758,95 Ausztrál dollár 4078,45 4883,33 4888,21 Belga frank 188,25 188,44 188,63 Dán korona 1022,13 1023,15 1024,17 Finn márka 1640,37 1642,01 1643,65 Francia frank 1156,59 1157,75 1158,91 Holland forint 3454,61 3458,07 3461,53 fr font 10428,59 10439,03 10449,47 Japán jen (1000) 409,34 409,75 410,16 Kanadai dollár 5553,54 5559,10 5564,66 Kuvaiti dinár 21994,58 22016,60 22038,62 Norvég korona 999,26 1000,26 1001,26 NSZK márka 3886,31 3890,20 3894,09 Olasz líra (1000) 53,00 53,05 53,10 Osztrák schilling 552,03 552,58 553,13 Portugál escudo 43,70 43,74 43,78 Spanyol peseta 62,04 62,10 62,16 Svájci frank 4490,75 4495,25 4499,75 Svéd korona 1064,53 1065,60 1066,67 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6453,21 6459,67 6466,13 Ecu (közös piac) 7962,99 7970,96 7978,93 Vételi Eladási Pénznem árfolyam ICO egységre forintban Angol font 10425,75 11070,65 Ausztrál dollár 4736,83 5029,83 Belga frank 182,79 194,09 Dán korona 992,46 1053,84 Finn márka 1592,75 1691,27 Francia frank 1123,02 1192,48 Görög drachma a/b 38,39 40,77 Holland' forint 3354,33 3561,81 Ir font 10125,86 10752,20 Japán jen (1000) 397,46 422,04 Kanadai dollár 5392,33 5725,87 Kuvaiti dinár 21356,10 22677,10 Norvég korona 970,25 1030,27 NSZK márka 3773,49 4006,91 Olasz líra (1000) 51,46 54,64 Osztrák schilling 536,00 569,16 Portugál escudo 42,43 45,05 Spanyol peseta 60,24 63,96 Svájci frank 4360,39 4630,11 Svéd korona 1033,63 1097,57 USA dollár e 6265,88 6653,46 Ecu (közös piac) 7731,83 8210,09 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet:1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 39,54 39,62

Next