Magyar Hírlap, 1990. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-08 / 106. szám
MAB'nRHfJRL Rr 1171 CT CC DCKJ7 1000 fi l^AAO Mennyi kétszer kettő? Interjú André Kosztolányival — A kölcsönöket ajándéknak kell tekinteni — A tőzsde igazsága A magyar André Kosztolányi ma a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi és tőzsdeszakértője. Ritkán látogat haza, eleddig sok oka nem is volt rá. Hamarosan azonban hivatalosan is megnyílik hazánkban a tőzsde. Az előkészületekről is tájékozódott a minap, mikor egy szemináriumi előadás kedvéért Magyarországra látogatott. Ekkor készült az alábbi beszélgetés is, a 84 éves tőzsdepápával. — Én nem vagyok tőzsdepápa. — Bocsásson meg, professzor úr. — Én nem vagyok professzor sem. A professzorok az én tanítványaim. Maradjunk a Kosztolányi úrnál. — Nos, Kosztolányi úr. Hogyan került ön a pénzügyi élet kellős közepébe? — 1924-ben, 18 éves koromban kerültem ki Párizsba, szüleim egyik jó barátjához, akinek kiváló tőzsdecége volt. Kitanultam a mesterséget és 35 éves koromra annyi tőkét gyűjtöttem, hogy nyugalomba vonulhattam. Azóta írok és előadásokat tartok. Azonnal hagyják abba! — Úgy tudom, egyetemi előadásai a professzorok körében nem túl népszerűek ... — Nem bizony, hisz az egyetemeken mindig azt prédikálom, hogy a diákok azonnal hagyják abba a közgazdasági tanulmányaikat. Vagy ha nem is hagyják abba, hát az üzleti életben felejtsék el mindazt, amit ott tanultak. Ez ugyanis olyan szakma, ahol csak a tapasztalatok számítanak és nem a könyvbéli ismeretek. Molnár Ferenc mondta egykor: „Egy színdarabot olvasni és nem megnézni olyan, mintha valaki csak az étlapot tanulmányozza egy étteremben, de nem rendel semmit.” Közgazdaságot könyvből tanulni abszolút nonszensz. — És a professzorok mit szólnak ilyenkor? — Hát, képzelheti! Sarlatánnak tartanak. Én viszont szívesen veszem ezt tudomásul. Soha nem olvastam közazdasággal foglalkozó könyvet, de analfabéta sem vagyok. Két diplomám van. Vallom, hogy a közgazdasági tanulmányok csak hátráltatják a szabad gondolkodást. — Akkor mire jó egy közgazdász diploma? — Jól jön a névjegyen. Garancia arra, hogy az illető nem analfabéta. A legnagyobb előnyöm az egyetemi oktatókkal szemben az, hogy amit én elmondok, azt meg is értik a diákok. A legkomplikáltabb problémát is könnyen, sok esetben egy viccel megmagyarázom. — Hogyan látja Magyarország jövőjét? — Optimistán. Gorbacsov deklarálta, hogy az egész orosz szisztéma, a kommunista filozófiával együtt csődöt mondott. S ez nagy részben Magyarországnak köszönhető. Nyugaton már szó van arról, hogy a következő Nobelbékedíjat Magyarországnak ítélik majd, hisz a magyar kormány idézte elő, hogy leomoljon a berlini fal. Személy szerint Gorbacsovnak és Reagannek ítélném ezt a díjat. Annak a Reagannek, akit a baloldali intellektüelek kifiguráztak cowboy múltja miatt. Cowboy volt, az igaz, de a lasszót jól kezelte. És sarokba szorította a szovjeteket. Gorbacsov háromszor állt föl a tárgyalóasztal mellől, ám mind a háromszor vissza is ült oda. Belátta, hogy nincs tovább. Amerika megnyerte a partit. — És mi a véleménye a privatizálásról? Sokan állítják, hogy ezáltal olyan pénzeszközöket kaphat a kormány, mellyel adósságait visszafizetheti. — Hát ebben kevés igazság van. — Na de, mi lesz a 21 milliárd dolláros adósságunkkal! — Ez csak számbeli sokaság, de végeredményben nem játszik szerepet, mert úgysem lesz viszszafizetve... Saját zsebre — Bár szándékunk épp a pontos törlesztés. Tegyük föl, hogy nem fizetünk vissza semmit. De mi lesz a többi országgal, ha azok is kijelentik, hogy nem fizetnek vissza semmit? — Némi túlzás azt mondani, ha kijelentik. Ezt nem kell kijelenteni. Mindenki tudja, hogy nem fizetik vissza tartozásukat és soha nem is fogják. Slussz. Maga szenved attól, ha a nagybankok nem kapják vissza pénzeiket? — Nem. — Na látja! Mi lenne, ha az adósállamok egy nap, valami csoda folytán, rengeteg pénzhez jutnának, és következő reggel letennék az asztalra öszes tartozásukat? — 7? — A legnagyobb katasztrófa! Mindez olyan gigantikus inflációt eredményezne, hogy belebolondulna a világ. Ennek a rengeteg pénznek persze vannak konzekvenciái, de nem előttünk, hanem mögöttünk. A kiadott kölcsönöket ajándékként kell tekinteni. Az adósságot a kormány nem fizeti vissza, és az élet megy tovább. — Visszatérve a privatizáláshoz, mi a célja ennek, és hogyan valósítsuk meg? — A privatizálás célja az, hogy a vállalatokat vállalkozók irányítsák. Az a vezető, aki deficitet termel, nem fog azért a helyén maradni, mert jóban van a párttal. Repül. A privatizálásnak pszichológiai oka van Mindenkinek éreznie kell, hogy saját zsebére dolgozik. Eddig az volt: fizetgetnek, hát dolgozgatunk. Ha megfizetik a magyart, kitűnően tud dolgozni. A vállalatokat lassan kell eladni a magánosoknak. A cégeket átalakítják részvénytársaságokká — ez a privatizálás —, majd a részvényeket eladják a nagyközönségnek. Ez a nyitja a magánkapitalizmusnak, a szabad piacnak. — De mi a célja? — A rizikót vállalni, és azért jutalmat kapni. A kapitalizmus három oszlopa: a profit, a konkurencia és a rizikóvállalás. A rizikót vállalva, kapok profitot. Ha pedig profitot kapok, akkor vállalom a rizikót. — Sokan azt mondják nálunk, azért fejlődünk lassan, mert az emberek pesszimisták! — Az embereknek általában nincs fantáziájuk. Elég nagy élettapasztalatom mondatja velem, hogy az emberek nem látnak túl az orruknál. Ha valaki ma beteg, el sem tudja képzelni, hogy a jövő héten egészséges lesz. Én ezt meg is értem, hisz sokan szenvednek attól, hogy életnívójuk csökken. Nehéz optimistát csinálni a szenvedőből. De meg kell próbálni! Különben is a magyarok bonvivánok és borivó nemzet. Ezért tudnak életművészek lenni. Nem olyanok, mint a csehek, akik csak sört isznak. Azért olyan szomorúak mindig. A magyar bohém nemzet... — Adottak-e ma Magyarországon ön szerint az emberi és az anyagi föltételei a tőzsde beindításának? — Sem szellemi, sem anyagi föltételei nincsenek meg. Mivel — mint mondtam — a magyar bohém nemzet, hát tekintse a tőzsdét hazárdjátéknak. A tőzsde nem rulett, de nem is sakk. A bridzsben és a tőzsdén is két dolog számít: milyen kártyát kap az ember és az, hogyan tud játszani. — Hogyan összegezné tőzsdei tapasztalatait? — Egy matematikai képletben tudom ezt megtenni. Kétszer kettő nem négy. Kétszer kettő, öt mínusz egy. Bekövetkezik az, aminek be kell következnie. De nem rögtön, hanem görbe úton. Előbb másként alakulnak a dolgok, csak utána úgy, ahogy kellett volna. S ez a tőzsde fundamentális igazsága. Fejes Imre André Kosztolányi Fotó: Szigeti Tamás Fehérre mosni a fekete devizát Biztos pénzt fial az üdülő Valamikor még szentségtörésnek számított, de mára természetessé vált a hajdani Viktória módszere, üdülőhasználati jogok eladásából könnyű beruházni és tőkebefektetésnek sem utolsó. Különösen így van ez a fővárosban, de vidéken sincs másképp. Bükfürdőn amikor még nem kapták fel, potom áron kínálták a kéthetes üdülőhasználati jogokat — más kérdés, hogy az üresen hagyott kihasználatlan kétheteket —, amelyek egyértelműen tőkebefektetésről árulkodtak — sokak szerint nem ügyesen értékesítették. Változnak az idők: minél nagyobb az infláció és bizonytalanabb a pénz értéke, annál többet ér az ingatlan, még akkor is, ha csak féltulajdonként viselkedik. Mert hiszen tulajdonosi jogaim — amelyek egyébként teljes körűek, hiszen eladhatom a használati jogot és azt örökölhetik — csupán az adott épületben való meghatározott időtartamú lakhatásra szólnak. Így is felmentek az árak: Bükfürdőn ma kétszer anynyiba kerül egy üdülőhasználati jog, mint valamikor és ez az arány bizonyára még magasabb a budapesti hasonló beruházásoknál. A forint értékének megőrzésén túl, persze nem mindegy, hogyan fekteti be az ember konvertibilis devizáját, mert hát a csekély devizaszámla-kamat nem a legvonzóbb lehetőség. A feketén megszerzett konvertibilis deviza legalizálásának, illetve újból külföldre való juttatásának és befektetésének, népszerű módja, hogy örökös üdülőhasználati jogot vásárolnak az emberek — már aki persze bírja nyugatnémet márkával. Hirdetés laptársunkban, mely szerint az Olasol Oy finn cég valamint a Nemzetközi Befektető és üdülő Társaság Kft. szervezésében a spanyol tengerparton örökös üdülőhasználati jogot lehet venni és lehetőség van tulajdonjog megszerzésére is. (Hasonló akcióba fognak Ausztriában.) Kit ne szédítene meg a szlogen: „Itt a megfelelő pillanat, hogy törvényesen fektesse be valutáját külföldön! Garantált értéknövekedés és tőkejövedelem!" Nos, nézzük meg, mit is takar a hirdetés. A Coophotelsnél Stefan Ádám adott felvilágosítást. Mint kiderült, ötezertől 12 400 márkáig terjednek a kéthetes üdülőhasználati árak, plusz tízezer forint kezelési költség. Az üdülőhasználatot lehet adni, venni, örökölni. Hogy honnan van a pénz, természetesen nem kérdezik, hiszen nem firtatják az OTP- ben sem. (Csak a határon érvényes a négyezer forint értékű devizakorlát, ami ezek után ugye nevetséges.) Teljes diszkréciót ígérnek, ügyfélnevet ebből következően nem mondanak. Akár egész évre meg lehet venni az üdülőrészt, 159 ezer márka, nem kevesebb. Igaz, van részletfizetési lehetőség is, már 63 ezer márka letétele után. És nem gond már aztán fizetni a részleteket — persze ugyancsak devizában —, mert hiszen rögtön ki lehet adni az üdülőrészt, sok ezer márkáért. Igen ám, de mi lesz az adózással, Stefán Ádám itt elbizonytalanodik , az ottani vagy az itthoni adószabályok szerint kell-e majd fizetni, ez nem világos számára. (Akkor hogyan tud felvilágosítást adni az ügyfeleknek?) Márpedig valahogyan adót kell fizetni, hiszen jövedelemről van szó. A garantált értéknövekedést persze nem kell magyarázni — az ingatlan mindenütt jó üzlet. A világkiállítás még mindig egy kicsit a levegőben lóg, a kormánybiztos kinevezése ellenére, hiszen nem erősítette meg az új parlament a régi döntését. Mindenesetre a Coophotels Nemzetközi Befektető és Üdülő Társaság Kft., valamint az Ingatlanbank máris szervezi az építkezést, illetve a vállalkozókat, ami a befektetőknek igen kecsegtető, hiszen a cég 50 százalékos bruttó tőkejövedelmet biztosít... Elek Lenke Az egykori Viktória panzió, ma a Pannónia tulajdona Fotó: Krlata Gábor Liberálisabb törvények, antiinflációs politika Megy a tőke Jugoszláviába (MTI) A vegyes vállalatokról szóló, az előzőeknél sokkal liberálisabb új törvény és a szövetségi kormány antiinflációs programjának életbelépése óta, az utóbbi hónapokban érezhetően megnövekedett a külföldi tőkések érdeklődése Jugoszlávia iránt. Déli szomszédunk ez év január 1-je és április 15-e között öszszesen 771 szerződést írt alá külföldi beruházókkal. Ezek közül 590 vegyes vállalatokba, 125 külföldi tulajdonban levő létesítményekbe, 56 pedig Jugoszláv állami üzemekbe történő befektetésekre vonatkozik. A nyugati tőkések egy-egy vegyes vállalatba átlag 1,7 millió, egy-egy jugoszláv állami üzembe 3,1 millió, saját cégbe pedig 0,3 millió nyugatnémet márkát invesztáltak. Jugoszlávia tavaly összesen 555 szerződést írt alá külföldi beruházásokról. Ezek összértéke 568 millió NSZK-márka volt. A lakásfelújítási kölcsönről Az utóbbi időben több kérdés is érkezett lapunkhoz a lakásfelújítási kölcsönnel kapcsolatban. Érdeklődtek, hogy miért nem kapják meg az első öt évben járó törlesztési támogatás egészét, a harminc százalékot? Sokuknak ugyanis csak 20—25 százalékot finanszíroz az állam, illetve számol el az OTP. Kovács Zoltánné, az OTP osztályvezetője, elmondta, az ok, amiért ennyit számolnak, egyszerű: a jogszabály kimondja, a törlesztési támogatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az évi esedékes kamat összesen. Ha ez kevesebb, mint az évi 30 százalékos törlesztési támogatás mértéke lenne, a támogatás is alacsonyabb, adott esetben akár 20—25 százalék lesz. Egy olvasónk arra gondolva, a mozgó kamatok miatt jobb hamarabb visszafizetnie a felvett lakásfelújítási kölcsönt, már az első évben gyorsította a törlesztést. Egy OTP-fiókban azonban azt a tájékoztatást kapta, a gyorsított törlesztéssel csak a kamatot tudják csökkenteni, a tőkerészt nem. Kovács Zoltánná azonban pontosít: a gyorsított törlesztés a tőkét csökkenti, nem pedig a kamatot, hiszen ennek a konstrukciónak ez a célja. K. M. DUNABANK Rt. közleménye: Jelmagyarázat: L: Letiltott kártya. Z: Fedezethiány miatt zárolt kártya. Tisztelt elfogadóhelyek! Ezúton értesítjük önöket, hogy az engedélykérésre szolgáló telcfonszám a következőre módosult: 1318-149. A Du na-hitelkártyára vonatkozó, érvényben levő tiltólista: L 5887 7210 0010 3018 L 5887 7210 0010 4800 L 5887 7210 0010 7209 L 5887 7210 0011 1201 L 5887 7210 0011 4106 L 5887 7210 0012 3305 L 5887 7210 0013 0300 L 5887 7210 0013 4104 L 5887 7210 0013 8204 L 5887 7210 0014 6207 L 5887 7210 0015 0209 L 5887 7210 0015 8301 L 5887 7210 0016 3202 L 5887 7210 0016 5108 L 5887 7210 0016 7807 L 5887 7210 0017 9703 L 5887 7210 0018 3309 L 5887 7210 0019 3415 L 5887 7210 0019 5402 L 5887 7210 0019 7408 L 5887 7210 0019 7507 L 5887 7210 0019 7515 L 5887 7210 0020 0301 L 5887 7210 0020 1309 L 5887 7210 0021 3403 L 5887 7210 0024 4804 L 5887 7210 0025 6709 L 5887 7210 0025 9307 L 5887 7210 0027 4900 L 5887 7210 0027 8901 L 5887 7210 0028 4305 L 5887 7210 0032 6601 L 5887 7210 0032 9001 Z 5887 7210 0010 7803 Z 5887 7210 0010 7811 Z 5887 7210 0011 8909 Z 5887 7210 0011 8917 Z 5887 7210 0011 9105 Z 5887 7210 0012 6209 Z 5887 7210 0012 6407 Z 5887 7210 0013 3908 Z 5887 7210 0014 3907 Z 5887 7210 0015 9606 Z 5887 7210 0015 9614 Z 5887 7210 0016 8706 Z 5887 7210 0017 2807 Z 5887 7210 0017 5503 Z 5887 7210 0017 9406 Z 5887 7210 0020 2703 Z 5887 7210 0020 3107 Z 5887 7210 0020 4006 Z 5887 7210 0021 0805 Z 5887 7210 0021 6406 Z 5887 7210 0021 6505 Z 5887 7210 0022 0002 Z 5887 7210 0023 5109 Z 5887 7210 0023 5703 Z 5887 7210 0023 5711 Z 5887 7210 0024 3707 Z 5887 7210 0024 4101 Z 5887 7210 0024 5405 Z 5887 7210 0025 2807 Z 5887 7210 0025 9109 Z 5887 7210 0026 0909 Z 5887 7210 0026 1600 Z 5887 7210 0026 5205 Z 5887 7210 0026 6807 Z 5887 7210 0028 6607 Z 5887 7210 0029 4502 Z 5887 7210 0032 0901 Z 5887 7210 0032 2303 Z 5887 7210 0033 0207 Z 5887 7210 0033 2005 Z 5887 7210 0034 9009 Z 5887 7210 0036 7001 Z 5887 7210 0038 9203 Z 5887 7220 0010 0608 Z 588 7220 0010 6308 Z 5887 7220 0011 1407 Z 5887 7220 0011 1415 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1990. MÁJUS 8. az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1990. május 31 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990.MÁJUS 8-14. A Magyar Nemzeti Bank 16/1911. szezon közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a banknervek helyiségeiben közzétett lista. Devizanemi Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 10737,45 10748,20 10758,95 Ausztrál dollár 4078,45 4883,33 4888,21 Belga frank 188,25 188,44 188,63 Dán korona 1022,13 1023,15 1024,17 Finn márka 1640,37 1642,01 1643,65 Francia frank 1156,59 1157,75 1158,91 Holland forint 3454,61 3458,07 3461,53 fr font 10428,59 10439,03 10449,47 Japán jen (1000) 409,34 409,75 410,16 Kanadai dollár 5553,54 5559,10 5564,66 Kuvaiti dinár 21994,58 22016,60 22038,62 Norvég korona 999,26 1000,26 1001,26 NSZK márka 3886,31 3890,20 3894,09 Olasz líra (1000) 53,00 53,05 53,10 Osztrák schilling 552,03 552,58 553,13 Portugál escudo 43,70 43,74 43,78 Spanyol peseta 62,04 62,10 62,16 Svájci frank 4490,75 4495,25 4499,75 Svéd korona 1064,53 1065,60 1066,67 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6453,21 6459,67 6466,13 Ecu (közös piac) 7962,99 7970,96 7978,93 Vételi Eladási Pénznem árfolyam ICO egységre forintban Angol font 10425,75 11070,65 Ausztrál dollár 4736,83 5029,83 Belga frank 182,79 194,09 Dán korona 992,46 1053,84 Finn márka 1592,75 1691,27 Francia frank 1123,02 1192,48 Görög drachma a/b 38,39 40,77 Holland' forint 3354,33 3561,81 Ir font 10125,86 10752,20 Japán jen (1000) 397,46 422,04 Kanadai dollár 5392,33 5725,87 Kuvaiti dinár 21356,10 22677,10 Norvég korona 970,25 1030,27 NSZK márka 3773,49 4006,91 Olasz líra (1000) 51,46 54,64 Osztrák schilling 536,00 569,16 Portugál escudo 42,43 45,05 Spanyol peseta 60,24 63,96 Svájci frank 4360,39 4630,11 Svéd korona 1033,63 1097,57 USA dollár e 6265,88 6653,46 Ecu (közös piac) 7731,83 8210,09 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet:1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 39,54 39,62