Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)

1990-09-01 / 205. szám

Bush tanácsadói helytelenítik az ENSZ főtitkár misszióját Szaddám Huszein húzza az időt (foly­tatás az 1. oldalról) zaz nemcsak a nemzetközi poli­tikában, hanem valamilyen bíró­ságon is a vádlottak padjára sze­retné ültetni Szaddám Huszein iraki elnököt. Többek között túszszedéssel és vegyi fegyverek használatával vádolnák, és dek­larálnák, hogy bíróság elé kíván­ják állítani. Ugyancsak a CNN értesülése szerint Irak újabb feltételeket tá­maszt a fogva tartott asszonyok és gyerekek távozása elé. Az egyik feltétel az, hogy iraki repü­lőgép szállítsa őket, a másik, hogy a szankciók következtében külföldön maradt irakiakat en­gedjék haza. Hogy ez az utóbbi követelés pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de feltehe­tő, hogy azokra az irakiakra vo­natkozik, akiket valamilyen ter­rorista tevékenység vagy illegális fegyvercsempészés miatt Nyugat- Európában elítéltek. A jelek szerint tehát Irak min­dennap változtatja álláspontját, hogy húzza az időt, és megpró­báljon engedményeket kicsikarni a nagyhatalmaktól. Nem csoda, hogy Bush elnök az amerikai hadsereg hosszú közel-keleti tar­tózkodására számít, és csütörtö­kön sajtóértekezleten szólította fel szövetségeseit, hogy anyagi­lag járuljanak hozzá az ameri­kai katonai felvonulás költségei­hez, illetve a szankciók terheit vállaló országok megsegítéséhez. Az USA elsősorban Japántól, az NSZK-tól, Dél-Koreától, az Arab Emirátusoktól és a kuvaiti emig­ráns kormánytól vár hozzájáru­lást, fehér házi források szerint, mintegy 20-25 milliárd dollárt. Az elnök szerint ebből a pénz­ből a szintén nehéz helyzetbe ke­rült Kelet-Európát is támogatni kell. Fazekas Erzsébet (MTI) Az Irak elleni amerikai katonai támadás csak az idő és a felkészülés kérdése, arra két hónapon belül sor kerülhet — ezt írta pénteken megjelent, több újság által publikált cikkében az Evans—Novak szerzőpáros. Az Evans—Novak szerzőpáros amerikai törvényhozóktól kapott értesülései szerint Richard Che­ney védelmi miniszter és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági ta­nácsadó valójában elutasítják a tárgyalásokat, helytelenítik Ja­vier Pérez de Cuéllar ENSZ-fő­­titkár közvetítését. George Bush elnök két fő tanácsadója szerint Iraknak mindenfajta tárgyalás előtt ki kellene vonulnia Kuvait­­ból. A hírügynökségek jelentéseiből Pénteken, a bagdadi ígéretet követő harmadik napon Jordá­niába érkezett az Irakban tartott külföldi nők és gyerekek első, olaszokból álló csoportja, sors­társaik elutazását azonban aznap is teljes bizonytalanság övezte. Pénteken két ízben is tanácsko­zott egymással Ammanban Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Ta­nk Aziz iraki külügyminiszter. A déli kétórás találkozó után az este folyamán újabb — küldött­ségekkel kibővített — fordulóra ültek össze, s az még tartott, amikor a delegációkhoz közelálló forrásokból közölték, hogy szom­baton egy harmadik alkalommal is találkoznak. Az ENSZ-főtitkár nagyon hasznosnak nevezte a megbeszélést, annyit hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetet minden oldalról megvizsgálják. Tarik Aziz a Le Figaro című párizsi napilap pénteki számában megjelent interjújában burkoltan azzal fenyegetőzött, hogy Bagdad egy nyugati támadás esetén tá­mogatni fogja a nemzetközi ter­rorizmust. Terik Aziz egy kér­désre válaszolva a Nyugat ma­gatartásától tette függővé a ter­rorizmus elutasítását. Az Egyesült Államok spanyol­­országi légibázisokról­ Katarba irányított F—18-as vadászgépe­ket. Katar — Szaúd-Arábia után — a második ország, amelyik megnyitja támaszpontjait az amerikai egységek előtt — közöl­te pénteken az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. Egy amerikai tisztségviselő sze­rint jelenleg már körülbelül het­venezer amerikai katona tartóz­kodik Szaúd-Arábiában. Október első hetére számuk el fogja érni a 100 000-et. Az Arab Liga Kairóban ülése­ző külügyminiszteri tanácsa pén­tekre virradóra felszólította az arab országokat, hogy a kuvaiti válság megoldását célzó esetleges békejavaslataikat terjesszék a testület elé. Az erről szóló köz­lemény leszögezte, hogy az indít­ványoknak a Kuvaitból való, fel­tétel nélküli iraki kivonuláson és a kuvaiti emír hatalmának visz­­szaállításán kell alapulniuk. A Szovjetunió, amely napi kap­csolatot tart fenn az iraki veze­téssel, diplomáciai, politikai esz­közökkel igyekszik rávenni Bag­­dadot a kompromisszumra — kö­zölte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter egy japán lapnak adott nyilatkozatában — és ehhez hozzátette: ha a helyzet úgy kí­vánná, ellátogatna a térségbe, Andrew Scott Sydneyből. Fregattja az Indiai-óceánon tart az öböl fe­lé, miután Ausztrália bejelentette: csatlakozik az Irak-ellenes embar­gót betartató kötelékhez MTI Külföldi J­épszerkesnítsí. Jogi, politikai keretek Aláírták a harmadik német szerződést A hírügynökségek jelentik Berlinben pénteken aláírták az október 3-ikán megvalósuló né­met egyesítés szerződésének do­kumentumait. Lothar de Maiziere keletnémet kormányfő jelenlé­tében Wolfgang Schäuble nyu­gatnémet belügyminiszter és Günter Krause keletnémet kül­ügyi államtitkár írta alá az ok­mányokat. Péntekre virradó éj­szaka Bonnban parafáltá­k a vas­kos dokumentumot. A valuta- és szociális uniót megteremtő, majd az össznémet választások útját egyengető szer­ződés után ez a harmadik német —német szerződés az egységes Németország működésének jogi­politikai kereteit rögzíti. ".Az alig két hónap alatt tető alá hozott szerződés aláírása előtt nyugatnémet részről az abortusz, keletnémet részről pe­dig a volt állambiztonsági mi­nisztérium személyi dossziéinak az őrzése körül robbantak ki viták. A Stasi-akták ügyében a nyu­gat- és keletnémet fél a tárgyaló küldöttségek szintjén megegye­zett abban, hogy a több millió kelet- és nyugatnémetre vonat­kozó belügyi dossziékat a mai NDK területén őrzik központi­lag, de a bonni kormány, amennyiben az NDK parlament­je is beleegyezik, különmegbí­­zottat nevezne ki az őrzésre. A megállapodás kapcsán Hel­mut Kohl kancellár „a német történelem nagy órájáról" be­szélt, ellenfele, kihívója, az SPD kancellárjelöltje, Oskar Lafon­taine pedig „valódi áttörésről". ­ Gorbacsov moszkvai sajtóértekezlete Számíthatnak a szovjet olajra Rendkívül nagyszabásúnak és fontosnak nevezte Mihail Gorba­csov azt a kétnapos megbeszé­léssorozatot, amelyen az Elnöki Tanácsadó Testület és a Szövet­ségi Tanácsadó Testület tagjain kívül számos meghívott vett részt. A szovjet elnök tegnap elő­ször adott számot — ebben a mi­nőségben — a Moszkvába akk­reditált külföldi és a vezető bel­földi újságírók előtt, közvetlenül a tanácskozást követően. Moszkvai tudósítónktól_________ Gorbacsov most is jelezte, hogy a peresztrojka „megpróbáltatást szenved”, ugyanakkor a tanács­kozás légkörét konstruktívnak tartotta és úgy vélte: a résztve­vők megértést tanúsítottak ab­ban, hogy ha nem fog össze az ország minden demokratikus ere­je akkor a helyzet még tovább fog romlani. Úgy értékelte a szö­vetségi szerződéssel kapcsolatos véleményeket, hogy a résztvevők többsége elfogadja a közös bank-, valuta- és vámrendszer koncep­ciót Ugyanakkor tudomásul vette,­hogy az egyes köztársasá­gok önállósulási törekvéseiből " A­Z USS" jának kérdésére Gorbacsov azt ál­lította, hogy a szovjet vezetésnek határozott válság levezetési prog­ramja van, melynek jegyében az év végéig feltölthető a piac. E közben a kormányzat kénytelen lesz határozott adminisztratív intézkedéseket alkalmazni. A piaci viszonyokra történő átté­rést alternatív javaslatokat figye­lembe véve óhajtják megvalósí­tani. Ehhez a Legfelsőbb Tanács jóváhagyását az egy hét múlva kezdődő ülésszakon remélik megnyerni. Ugyancsak a magyar tévé kérdése volt, hogy a jelen­legi súlyos olajválságban számít­­hat-e egyáltalán Kelet-Európa szovjet olajra. A szovjet elnök válasza egyértelmű igen volt. A tegnapi vita alapján állítható, mondotta, hogy a Szovjetunió ér­dekelt a valutabevétel fokozá­sában és ez csak az olajexport­tal egybekötve lehetséges. A Szovjetunió rendelkezik akkora olajkitermelési lehetőséggel, hogy kielégítse a belső szükség­leteket és teljesítse exportköte­lezettségét is. Kapott az elnök kérdést a Perzsa-öbölben kialakult válság­ra vonatkozóan is. Gorbacsov el­sősorban az amerikai és szovjet álláspont hasonlóságára helyezte a hangsúlyt, jelezve, hogy a Szov­jetunió nem fogja elfogadni Ku­­vait annexióját. N. Sándor László Antall József elégedetlen az erdélyi magyarság helyzetével Európai Magna Chartát javasol az EDU (Folytatót az 1. oldalról) légierő részvételét a hadgyakor­latokon, és növeljék azokon a megfigyelők számát. Egyetlen ál­lam se rendelkezhessék olyan lét­­számú és összetételű haderővel, amely azt a látszatot keltheti, hogy első csapás mérésére törek­szik. Nyomatékkal hangsúlyozza a nyilatkozat az etnikai és vallá­si kisebbségek jogainak tisztelet­ben tartását, valamint felhívja a figyelmet a nacionalizmus és a sovinizmus veszélyeire. Mindez az európai biztonság és stabilitás ellen ható tényező. Az öböl menti válságról szólva az EDU pártvezetői határozottan elítélik az irakiak túszszedő ak­cióját , és teljes támogatásuk­ról biztosítják az ENSZ dönté­seit. Foglalkozik az állásfoglalás a környezetvédelem nemzetközi teendőivel, végül pedig kijelöli a szövetség jövőbeni feladatait az egész Európában megvalósuló béke és jólét érdekében. Megbeszélés Holberivel Antall József tegnap délelőtt szívélyes eszmecserét folytatott Bernhard Vogellel, a CDU ve­zetőségi tagjával. Ebéd után fel­kereste hivatalában Harri Hol­ Scertt, a Finn Köztársaság mi­niszterelnökét. A puritán ízléssel berendezett miniszterelnöki dol­gozószobában csaknem egy órán át tartott eszmecseréjük, majd a két politikus újságírók, televízió- és rádiótudósítók kérdéseire vá­laszolt. Holkeri rövid bevezetőjében utalt rá, hogy az idén nyáron kétszer is alkalma nyílt talál­kozni a magyar miniszterelnök­kel : a koalíció megalakulása után ő volt első vendégünk Budapes­ten, most pedig az EDU konfe­renciája tette lehetővé a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kérdések áttekintését. Miután sok ilyen téma kínálkozik, annak a reményének adott hangot, hogy Antall József még az idén eleget tesz a hivatalos látogatásra szóló meghívásnak. — Bennünket több szempont­ból is érdekel a közép-kelet­­európai helyzet alakulása — mondta a finn miniszterelnök. — Most például igen értékes tájé­koztatást kaptam arról is, miként vélekednek Magyarországon a romániai állapotokról. Mi úgy ítéljük meg, hogy a kedvező irá­nyú fejlődés Romániában meg­torpant. Aggódunk az emberi jo­gok megsértése miatt, és erről nálunk — különösen a magyar kisebbség kapcsán — a nyilvá­nosság előtt is sok szó esik. A finn miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy a Varsói Szerző­désen belüli folyamatokról, a magyar—szovjet kapcsolatok ala­kulásáról is tájékozódhatott. Még van a finn hitelből Antall József bevezetőjében el­mondta: Magyarország számára rendkívül fontosak a finn tapasz­talatok, annál is inkább, mert északi rokonainknál az oktatás reformja gyors gazdasági fejlő­dést eredményezett. Sokat merít­hetünk a példásnak mondható finn—­szovjet kapcsolatok tapasz­talataiból is. — Nagyra értékeljük Finnor­szág kisebbségi politikáját — ál­lapította meg a miniszterelnök. — Példaértékű, ahogyan itt a svéd kisebbségről gondoskodnak, s örülnék, ha a mi térségünk­ben is hasonló gyakorlat érvé­nyesülne, ami elválaszthatatlan az emberi jogok általános tiszte­letben tartásától. Kitért Antall József a kétol­dalú gazdasági kapcsolatokra, és szólt arról is, hogy Finnország százmillió dolláros hitelt nyújtott hazánknak, amiből — bankrend­szerünk fejletlensége miatt —, eddig mindössze tízmilliót hasz­náltunk föl. A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: két nehéz esztendő után föllendülés várha­tó, a privatizációs folyamat bizo­nyára kedvező hatást gyakorol. Az aszály 50-80 milliárd forin­tos terméskiesést okozott, az ira­ki agresszió következménye pe­dig legalább 300-400 millió dol­láros kárt, ezért Magyarország is igényt tart az amerikaiak által kilátásba helyezett segítségre. Kérdésekre válaszolva Antall Jó­zsef hangsúlyozta: „természete­sen nem vagyunk elégedettek az Erdélyben élő magyarság helyze­tével. Álláspontunk értelmében, érvényesíteni kell mind az em­beri, mind a kisebbségi jogokat a közigazgatásban, a kultúra és az oktatás terén. Ugyanakkor nem helyeseljük Románia elszi­getelését, kapcsolatainkban pedig a feszültség csökkentésére törek­szünk. Ha a legkisebb esélyt lát­juk a változásra, készek vagyunk tárgyalni a román vezetőkkel.” Kérdés hangzott el Magyaror­szág csatlakozásáról az EGK-hoz, amire Antall József válasza: 1991. január 1-jén életbe léphet a tár­sulási formát szabályozó megál­lapodás, Magyarország felvétele pedig 1995 körül látszik reális­nak. Szóba került hazánk VSZ-tag­­sága is. A miniszterelnök el­mondta, a kormány kérte a VSZ politikai szervezetének gyökeres átalakítását, ezzel párhuzamosan a katonai szervezet létét nem tartjuk már időszerűnek. A NA­­TO-val jó kapcsolatokat építet­tünk ki,­­ éppen a magyar mi­niszterelnök volt az első állam­férfi, aki az egykori szocialista országokból tárgyalt az atlanti szövetség brüsszeli központjában. Látogatás a Nokiánál Tegnap délután Antall József látogatást tett a világhírű Nokia részvénytársaság központjában. A cég vezetői tájékoztatták az 1985-ben alapított részvénytársa­ság tevékenységéről. Fejlődésük rendkívül gyors sramú: 1987-ben 3,5 milliárd dollár forgalmat ér­tek el, a múlt évben már 5,8 mil­­liárdra nőtt a forgalmuk. Skan­dinávia legnagyobb elektronikai vállalata és a Skála vegyes válla­lata, a Selectronic egyik legsike­rültebb külföldi ügyfelük. A teg­napi eszmecserén a Nokia veze­tői bejelentették: szívesen vál­lalkoznak Magyarországon újabb közös cég keretében az eddiginél jelentősebb ipari létesítmény megva­lósí­tására. Kora este a magyar miniszter­elnök a finn orvostörténeti tár­saságot kereste föl, amely néhány éve tiszteleti tagjává választotta. Este Ilkka Suominen, a finn Koalíciós Párt elnöke és felesé­ge otthonukban vacsorát adott az MDF küldöttsége tiszteletére. Ma, szombaton, délelőtt Antall József a finn Koalíciós Párt vezetőivel tárgyal, délben Hargita Árpád nagykövet ebédet ad rezidenciá­ján a miniszterelnök és kísérete tiszteletére. Utána a nagykövet­ségen találkozik Antall József Finnországban élő magyarokkal, majd a késő délutáni órákban Helsinkiből hazautazik. Ogipsi Dénes AZ ISOLYTH®-STM TAPOLCAI ÜVEGGYAPOT -nem engedi elveszni a meleget - nem tűzveszélyes - nem engedi át a zajokat - nem támadják meg a rovarok - nem bonyolult a beépítése - nem drága, sőt ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ! SZEPTEMBER 1. ÉS SZEPTEMBER 30. KÖZÖTT Ez az ISOLYTH -STM üveggyapot. A legideálisabb és legolcsóbb szigetelőanyag ennek kapható a gyártó telephelyén: 8300 Tapolca, Április 4. u. 53. Telefon: 87-11933/55 m. Telex: 32-279. Valamint az építőanyag-telepeken. ISOLYTH®-STM: A FÉSZEK MELEGE VILÁGHÍRADÓ Sevardnadze Kínában (TASZSZ) Az észak-kínai Har­­binba érkezett pénteken Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter és megkezdte tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügymi­niszterrel. A szovjet külügymi­niszter Harbinból a KNDK-ba és Japánba utazik, hazaérrőben Vla­gyivosztokban részt vesz egy, a térség problémáival foglalkozó nemzetközi értekezleten. Gorbi-lottó (TASZSZ) A gorbacsovi re­formokat támogató, moszkvai székhelyű nemzetközi klub NSZK-cégekkel közösen Gorbi­­lottót bocsát ki. A lottó minden szelvénye nyerő: szovjet katonai jelzéseket, jelvényeket, vállapo­­kat, katonasapkákkat, zubbonyo­kat stb. lehet nyerni, ílja Oszad­­csuk, a klub megbízott igazga­tója elmondta a Novosztyi mun­katársának, hogy a nyeremények „militarista” jellege a szovjet ka­tonaruhák nagy nyugati divat­jával magyarázható. A bevétel­ből lakásokat építenek a Kelet- Európából kivonuló katonacsa­ládoknak. IBM-vállalat Kínában (AFP) Az IBM amerikai elekt­ronikai vállalat megalapította első kínai vegyes vállalatát. Az egyik legnagyobb kínai elektro­nikai vállalattal, a Tiencsin Zhonghu Computer Corporation céggel. A vegyes vállalat IBM licensz alapján, az amerikai vál­lalat cégjelzésével napi 100 da­rab személyi számítógépet fog gyártani. Veszélyben a Csendes-óceán (Reuter) Egy amerikai tudós tanulmánya szerint a Mururoa­­zátonyon végzett francia föld­alatti nukleáris robbantási kísér­leteik radioaktív szennyeződése hat év alatt a felszínre szivárog a Csendes-óceán térségében. Újratemetik Allendét (MTI) Tizenkilenc esztendővel Chile alkotmányos elnökévé vá­lasztása után, szeptember 4-én jövő kedden a teljes chilei kor­mány jelenlétében, nagy népi részvétellel újra temetik Salva­dor Allendét, a chilei népi egy­ségkormány 1973-as szélsőjobb­oldali puccsban meggyilkolt el­nökét — közölték chilei hivata­los forrásból.

Next