Magyar Hírlap, 1991. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

Magyar Hírlap Egy zsűritag a tv-pályázatokról Schöpflin hívásra vár Tavaly ősszel Hankiss Elemér tv-elnök egy öttagú zsűrit kért fel a meghirdetett tv-pályázatok elbírálására. A zsűritagok egyike volt Schöpflin György, a London­­ban élő neves politológus, egyben kommunikációs szakértő. Most Budapesten járt Schöpflin. Fur­csa módon nem a már lefutott pályázatok elbírálása, hanem egy tv-sorozat felvételei miatt. MH-interjú___________________ — Meghívott minket Hankiss Elemér, hogy vegyünk részt a pá­lyaművek elbírálásában — mond­ta Schöpflin. — Mintegy kéttucat­nyi pályázatot olvastam á­t. Ez szeptember végén volt, s csak igen rövid idő, mindössze egy nap állt rendelkezésemre. Rengeteg anyagot kellett átnéznem, de azért az anyagok minden szavát átolvastam. — S mi következett? összeült a zsűri? — Igen. Lengyel László, Schlett István, Molnár Miklós Géniből, és én. És Bányai Gábor, aki — ha jól emlékszem, — mint a zsű­ri rendes tagja vett részt a meg­beszélésen. Arra ma már nem emlékszem, hogy melyik pályá­zatnál pontosan milyen döntést hoztunk, csak azt jegyeztem meg, hogy rettenetes tempóban, ro­hammunkát végeztünk. Majd­nem mindenben egyhangúan dön­töttünk. — Esett arról is szó, hogy a későbbiekben mi lesz ennek a zsűrizésnek a folytatása? Példá­ul, hogyha majd elkészülnek a pályaművek, sugárzásra kerül­nek, akkor újra összejönnek?­­— Amikor októberben itt jár­tam, újra összeült a zsűri, azért, hogy az európai és a kelet-euró­pai magazint — ezek leadási ha­tárideje később járt le, mint a többi pályaműé, — elbíráljuk. Olyan ígéretet nem kaptam, hogy az elkészült pályaműveket esetleg elküldik nekem kazettán. Csak arról volt szó, hogy vannak csa­patok, s hogy ezeket ki kell pró­bálni ... De arról, hogy később újra összeül a zsűri —, hiszen egy televíziós dolgozat másként néz ki, mint írásban eltervezve — nos, erről nem volt szó. — Nem gondolt arra, hogy töb­bek között az ön nevével legiti­málnak egy olyan pályázatot, aminek végső elbírálásához, vé­gül is nincs köze? — Nem érzem ,pontosan az egész ügy politikai hátterét. Tény­leg nem vagyok beavatva ... De azzal egyetértek, hogy senki sem szereti, ha olyasvalaminél hasz­nálják föl a nevét, amibe ő­­ma­­ga tulajdonképpen nem tartozik bele. — Január végét írunk, a pá­lyázatok ügye forrpontján áll, s ön újra itt tartózkodik Budapes­ten ... — Egészen más miatt vagyok itt. Véletlenül az is egy televíziós dolog. Az MTV egy 12 részből álló sorozatot készít a Kádár-korszak­ról, s ebben én is közreműködöm. 25-én érkeztem, csak néhány nap­ra. Zsűrizésről nem volt szó... Senki sem hívott fel ez ügyben. — Vállalná a kész műsorok zsű­rizését is? — Ha hívnának, nagyon szí­vesen részt vennék az érdemi zsűrizésben. Eddig azonban nem hívtak. L. Z. S. Levél a legfőbb ügyészhez Perelhető-e az Axel-Springer? A parlament kulturális bizott­sága tegnapi ülésén az SZDSZ tagcserét jelentett be. Dr. Rab Károly helyére — aki eddig az oktatási és tudományos albizott­ság vezetője volt — Mózes Mihály képviselő került. Balázsi Tibor ismertette a sajtóalbizottságnak azt a döntését, hogy az MSZMP tulajdonában volt megyei lapok privatizációs bevételeiből 170 mil­lió forintot kívánnak a kulturális és nemzetiségi lapok támogatásá­ra fordítani. A pénz elosztásának módozatait egy ad hoc bizottság dolgozza ki, amelyben hét párt képviselői vesznek részt. Molnár Péter kezdeményezésé­re a kulturális bizottság levelet intéz a legfőbb ügyészhez, amely­ben ismét fölvetik a kérdést: pe­­relhető-e az eddig elkészült szak­­véleményekre támaszkodva az Axel-Springer Kft.? Amennyiben megnyernék a pert, a kártérítés teljes összege a kulturális költ­ségvetést gazdagítaná. A televíziós érdekegyeztető ta­nács jelezte, hogy a Magyar Te­levízióban az átszervezések nyo­mán olyan aggasztó helyzet ala­kult ki, amely már veszélyezteti az intézmény működőképességét. Ezért — a nehézségek megoldásá­nak szándékával — meghívják Hankiss Elemért, az MTV elnö­két, hogy a legközelebbi ülésen adjon tájékoztatást arról, milyen költségvetési kihatásai lesznek a televízióban zajló gyors átalaku­lásnak. A fővárosi önkormányzati tör­vénytervezetet módosító javasla­tok közül a bizottság megszavaz­ta Ráday Mihálynak — a törté­nelmi városkép védelmére, a vá­rosrészek régi neveinek, önálló zászlóinak és címereinek hasz­nálatára — vonatkozó előterjesz­téseit. Támogatta Zsigmond At­tila javaslatát, miszerint a fővá­rosnak kötelezően gondoskodnia kell a mecenatúra eszközéül szol­gáló művészeti intézményekről is. A benyújtott módosító javas­latok többségének véleményezé­sére nem került sor, mert a meg­fogyatkozott létszámú bizottság határozatképtelenné vált. S. L. Mar­tonyi a 24-ekről Újabb külföldi támogatások Térségünket már nem egységes „keleti blokként” kezelik az Eu­rópai Gazdasági Közösségben, kezdik megkülönböztetni Közép- és Kelet-Európát. Magyarország számára — a most megszavazott félmilliárd dolláros hitel mellett — ez is fontos eredmény, hang­súlyozta Martonyi János, a kül­gazdasági tárca közigazgatási ál­lamtitkára, aki hazánkat képvi­selte a 24-ek brüsszeli tanácsko­zásán. MH-tudósítás A magyar küldöttség Brüsszel­ben egyebek mellett azt mondta el: 1991 fontos év lesz számunk­ra, hiszen a piacgazdaság kiala­kításának befejező szakaszába lépünk. Hazánkon kívül Bulgá­ria, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia is meghívást kapott, de egyedül a magyar felszólalást követte rész­letes értékelés. Ebben elhang­zott: „Magyarországon igen ked­vező a befektetési klíma”. Az államtitkár egyébként utalt rá, hogy „lassanként le kellene számolnunk a nemzeti mélabú­val’’, hiszen gazdaságunk lehető­ségeinek megítélése külföldön derűlátóbb, mint idehaza. A je­lenlegi helyzetben a vállalati szer­kezetátalakítás és a privatizáció a legfontosabb, melyekhez egy brit alapítvány 25 millió fonttal, és az Egyesült Államok úgyneve­zett technikai támogatása továb­bi 370 millió dollárral járul majd hozzá. (koan) Hazánk gazdasági helyzetét úgy ítélték meg, hogy a vártnál gyor­sabb az alkalmazkodás a kedve­zőtlen külgazdasági változások­hoz, az ola­jár-emel­kedés terem­tette körülményekhez. Így a prog­nosztizált veszteségek kisebbek lesznek. Ez a hitelfelvétel egyéb­ként része az IMF-fel egyeztetett, 1991-re elkészített hitelfelvételi programnak. ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK Nyílt levél Tisztelt Hankiss úr! Súlyos, szakmai etikát érintő ügyben kérjük az ön segítségét.­­1991. január 30-án a Híradó az esztergomi bűnügy kapcsán szük­ségesnek találta felhívni a figyel­met a gyanúsítottak etnikai, nem­zetiségi hovatartozására. Miután nem ez volt az első olyan eset, mikor a tömegkommunikáció leg­fon­tosa­bb médiumában az előíté­letes gondolkodást erősítő meg­nyilvánulásra került sor, felkér­jük önt, hogy vizsgálja meg az esetet és tegye lehetetlenné, hogy a jövőbeni hasonló kisebbségelle­­nes gyűlölet szítására alkalmas szöveg hangozhasson el. Az ön személye biztosíték számunkra, hogy a felelősséget átérezve, ha­tározott lépéseket tesz az ügyben és a nyilvánosságot erről értesíti. Budapest, 1991. január 31. A Fidesz kisebbségi csoportja Kinevezés A belügyminiszter dr. Zsuffa István főtanácsos urat 1991. feb­ruár 1-jei hatállyal a Belügymi­nisztérium közjogi helyettes ál­lamtitkárává kinevezte. Várják a magyar kormány vizsgálatát (Folytatás az 1. oldalról) Kiai sajtó véleménye nagyjából­­egészéből ugyanez, bár a hangsú­lyok eltérőek. Bosznia, Monte­negro és Macedónia — és­ per­sze, közvéleménye — árnyaltab­ban fogalmaz. Sokan megdöbben­tek, mások hitetlenkednek és re­ménykednek, hogy a dokumentu­mok talán mégis hamisítványok. — Érték-e kellemetlenségek a vajdasági magyarságot a film be­mutatása után? — Nem tudok róla, hogy az ut­cán, a munkahelyeken, az isko­lákban bárkit is inzultáltak vol­na magyarsága miatt. Az embe­rek többsége egyelőre kételkedik, hiszen látta a filmet a zágrábi te­levízió műsorában is — a belg­ráditól természetesen jócskán el­térő magyarázatokkal. A szer­biai pártok és a sajtó egy részé­nek tevékenysége nyomán azon­ban a Vajdaságban élő 385 ezer magyar olyan kritikus helyzetbe jutott, amilyenre 1945 óta nem volt példa. Még az azóta félelem­­­mel emlegetett 1971. évben sem. Mert a propaganda bármely pil­lanatban elérheti a kritikus tö­meget és más minőségbe csaphat át. A VMDK vezetősége nemrég javasolta az illetékeseknek: ez­után minden november 1-jén kö­zösen emlékezzünk meg a Titó­­hadsereg magyar áldozatairól és annak a genocídiumnak a már­tírjairól, amelyet magyar honvé­dek követtek el itt Újvidéken 1942- ben. Senkinek sem érdeke, hogy újabb vérontás áldozatairól kell­jen majd megemlékezni! — Mi a VMDK hivatalos állás­pontja az eseményekről? — Szeretnénk, ha a délszláv népek békés, tárgyalásos úton, ha úgy tetszik, egy kerekasztal mel­lett tisztázzák a­ helyzetet. Mind­azonáltal — egy korábbi állás­­foglalásunk szellemében — örül­nénk, ha fennmaradna Jugoszlá­via akár föderatív, akár konfö­­deratív, akár más formában, független, demokratikus állam­ként. Ami az állítólagos fegy­verüzletet illeti: erről vezetősé­günk a napokban tárgyal. En­gedje meg, hogy „kiszivárogtas­sam”: magam, mint elnök, java­solni fogom, hogy a VMDK hi­vatalosan kérje fel a magyar kormányt, vagy a budapesti par­lamentet, vizsgálja, vagy vizsgál­tassa meg, mi vezetett a helyzet elmérgesedéséhez — és tájékoz­tassa erről minél hamarabb a közvéleményt! A veszélybe ke­rült félmilliós jugoszláviai ma­gyarság számára bármilyen vilá­gos következtetés, bármilyen kel­lemetlen, de az igaz tény jobb, mint a zűrzavar, a pánik! Ter­mészetesen, ha az derülne ki az alapos és tárgyilagos vizsgálódás nyomán, hogy a jugoszláv had­sereg megbízásából készített do­kumentumfilm egyszerű rága­lomgyűjtemény, nos, ebben az esetben elkerülhetetlennek tar­tanánk bűnvádi felelősségrevonás kezdeményezését. Lengyel András György (AP) Nagy visszhangot váltott ki Jugoszláviában a néphadsereg ál­lásfoglalása, amely hitet tett a szövetségi rendszer fenntartása melett és kilátásba helyezte, hogy megvédi az országot a Nyugaton szított „kommunistaellenes hisz­tériától”. Az állásfoglalás azt ál­lítja, hogy „a Jugoszlávia elleni tevékenység Magyarországon ke­resztül folyik”. Az állásfoglalásban dicsérték a Szovjetunió hadseregét azért, hogy ellenáll a nacionalizmust és szeparatizmust szító nyugati mes­terkedéseknek, s keményen elítél­ték az amerikai kormányt, amely a kommunizmus „megbuktatásá­ra tör Jugoszláviában ... még az ország felbomlásának árán is”. (MTI) A horvát alkotmányvé­delmi tanács elutasította a Jugo­szláv Néphadsereg követelését, hogy a horvát hatóságok tartóz­tassák le Martin Spegelj horvát védelmi minisztert, akit a hadse­reg szerint felelősség terhel a Horvátországban állomásozó ka­tonák elleni tervek kidolgozá­sáért. Étolaj mégse — viszont a tejtermék mégis ! Az áremelések napja (Folytatás az 1. oldalról) u­tóan, az év végére fejeződik be. A Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől új, külföldön már jól ismert szolgáltatást vezet be, az úgynevezett nemzetközi zöld számot. A zöld szám lehetővé teszi, hogy ne a hívó, hanem a hívott fél fizesse a külföldi beszélgetés díját. Amennyiben az előfizető ezt a szolgáltatást a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon megren­deli, a külföldről érkező híváso­kért — a hívó ország tarifái sze­rint — neki számolják fel a díjat. A szolgáltatás mindkét irányban a következő országokkal vehető igénybe: Anglia, Amerikai Egye­sült Államok, Dánia, Franciaor­szág, Hollandia­ és Svédország. A Magyar Államvasutak feb­ruár 1-jétől új, egységes belföl­di díjszabást léptet életbe. A ta­rifák átlagosa­n 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-na­k nyújtott állami támogatás a ta­valyi 11 százalékról az idén to­vább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egye­dül magára vállalni. A vekni színeváltozása Eltűnik a fehérkenyér Mától színét változtatja a ke­nyér: eltűnik a 20,40 forintos ma­ximált áras fehér a boltokból, s helyette félbarnát lehet kapni, 2 forint 80 fillérrel drágábban. MH-információ A fehérkenyér gyártása tavaly augusztustól veszteséges — tud­tuk meg Domokos Lászlótól, a Fővárosi Sütőipari Vállalat ve­zérigazgatójától. Mivel ez a na­pi 200 tonnás termelés negyven százalékát teszi ki, a vállalat in­kább lemond sütéséről, és 23,20 forintos félbarnát gyárt helyette. Egy fillér állami támogatást sem kap a sütőipar, miközben a gépek, alkatrészek ugyanakkor szabadárasak és az energiahordo­zók árai is emelkednek — indo­kolt a vezérigazgató. A fehér ke­nyeret kilónként 17,66 forintért szállították, a kereskedelem 2 fo­rint 74 fillért tett zsebre. A jövőben a legolcsóbb kenyér a 23,20-as félbarna lesz, de a gyermekélelmezésnek, az egész­ségügyi és szociális intézmények­nek 20,40-es áron szállítják. A vállalat tájékoztatta a Föld­művelésügyi Minisztériumot a sokakat érintő döntésről, de ed­dig még választ nem kapott. (A minisztérium egyébként csak abban az esetben rendelheti el a maximált áras termék gyártását, ha a többletköltségeket is vállal­ja.) Az FM-ben megtudtuk, hogy még a tejkrízis megoldásán dol­goznak, de a „kenyértéma is ke­zelendő stádiumba került. Jelen­leg folyik a vizsgálódás, hogy mit lehet tenni’’ — nyilatkozta egy államtitkár személyi titkára, és azt is közölte, hogy egyelőre en­nél többet nem lehet megtudni. Eközben már több sütőipari vállalat jelezte a fehérkenyér gyártásának megszüntetését...! N. I. „Műhiba" történt Mégsem nő az étolaj és a margarin ára Az étolaj és a margarin ára nem nő február elsejétől. Téves­nek bizonyult tehát a Népszabad­ság szerdai számában megjelent, 23 százalékos emeléséről szóló hír­adás. M­H-inf­ormáció A monopolhelyzetben lévő vál­lalatoknak, ha termékeik árát emelni kívánják, a Versenyhiva­tal jóváhagyását kell kérniük. A Növényolajipari Vállalat január 10-én eleget tett ezen kötelezett­ségének, majd a pótlólagosan megkért adatokat is a hivatal ren­delkezésére bocsátotta. A szak­emberek a napokban véleménye­zik. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz a döntés, de egy biztos: a be­jelentés, illetve a pótadatok meg­adása után legkésőbb negyvenöt nap múlva köteles a hivatal nyi­latkozni. Mint megtudtuk, a szakembe­rek gyorsított tempóban dolgoz­nak, és várhatóan határidőn be­lül megszülethet a határozat. Csak abban az esetben nem fo­gadják el az áremelési ajánlatot, ha úgy látják, hogy a vállalat visz­­szaél monopolhelyzetével. (Ekkor a cég bírósághoz fordulhat vagy újabb árajánlatot tehet.) A törvény kimondja, hogy mindaddig, amíg a Versenyhivatal nem határoz, az új árral nem le­het a piacon megjelenni. Kis „mű­hiba” történt tehát, amikor a hír mégis napvilágot látott a sajtóban — tudtuk meg a hivatalban. Hogyan fordulhatott elő, hogy nyilvánosságot kapott a hír? Ezt a kérdést Grimm Károlynak, a Növényolajipari Vállalat gazdasá­gi igazgatójának tettük föl. Mi csupán a tervezett átlépésről in­formáltuk a nagykereskedelmi cé­get, de semmiféle szerződést nem kötöttünk, ezt ugyanis tiltja a tör­vény — magyarázta. Szerdán vi­szont — miután valószínűleg fel­világosították őket az új eljárási rendről — telexen értesítették az összes érintett vállalatot, hogy az áremelés elmarad. N.I. 1991. február 1., péntek3 Új mérési rendszer a KSH-ban Előtérben a reprezentatív mintavétel Miután számottevően megszapo­rodott a társas és egyéni vállal­kozók száma, a statisztikában is némi változás szükséges, hogy az „újak” teljesítményét szintén mérni tudják. Az első eredmé­nyekről számolt be tegnap Vuko­­vich György, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke. Rendkívüli mértékben megnőtt az adatszolgáltatók száma és a tendenciákat tekintve ez még in­kább emelkedni fog — tájékoz­tatta az újságírókat az elnök a tegnap rendezett sajtótájékozta­tón. Be kell vezetni a gazdasági statisztikában is a reprezentatív mintavételre épülő adatelemzést. Képtelenség ugyanis ennyi válla­lattól, vállalkozástól adatot bekér­ni. A megfelelően kiválasztott — az ország gazdaságát reprezentáló minta — azonban igen nagy pon­tosságot biztosít — hangsúlyozta az elnök. A kiskereskedelmi forgalom az első olyan terület, ahol a megnö­vekedett vállalkozások száma miatt bevezették a reprezentatív mintavételt. A KSH azonban a közeljövőben az ipar és az építő­ipar adatgyűjtéseire is kiterjeszti ezt az új formát. A kiskereskede­lemben most 100 ezer vállalkozás­ból minden hatodikat vontak be a munkába. Vukovich György ki­emelte, hogy a beszolgáltatott ada­tokat egyedileg semmilyen más szervezetnek nem adják át, külö­nösen nem az APEH-nek. S bár a KSH által levélben kiküldött nyomtatvány kitöltése kötelező, a KSH vezetői mégsem erre helye­zik a fő hangsúlyt. Inkább azt emelik ki, hogy a jó és biztonsá­gos adatgyűjtés, elemzés ugyan­úgy a vállalkozók érdeke is, hiszen ebből saját maguk is bővebb in­formációhoz jutnak. K. M. 20—30 százalékkal drágulnak a tejtermékek 20—30 százalékkal emeli ter­mékeinek árát február 4-től a Budapesti Tejipari Vállalat, pe­dig egy forinttal olcsóbb lett a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej. A Belvárosi Közért Vállalat igazga­tója kétségbeesetten panaszkodott kiszolgáltatottságukról, hiszen et­től a vállalattól kapják tejtermé­keik 98 százalékát. Hahn Gyuláné felháborodásá­nak oka az, hogy a tejipari cég 33 oldalas árváltozási ajánlatot is küldött, amely szerint valamen­­nyi tej- és tejtermék árát — feb­ruár 4-től — jelentősen megemeli. A Budapesti Tejipari Vállalat az eddigi gyakorlattal ellentétben arra sem vette a fáradtságot — vagy nem volt rá ideje! —, hogy a régi árat és az árindexet is kö­zölje. Az új fogyasztói árak kal­­kulására, kiszámítására ezért még nem volt ideje a kiskereskedelmi cégnek. Azt azonban hangsúlyoz­ta az igazgatónő, hogy 12—13 szá­zalékos árréssel dolgoznak, és nem őket terheli a felelősség az újabb emelés miatt. A Budapesti Tejipari Vállalat február 4-t­ől érvényes árajánlata néhány fontosabb terméknél 3,6%-os zsírtartalmú literes tej 1,5°o-os zsírtartalmú literes tej félliteres ultrapasztőrözött féltartós 200,0­08 zsírtartalmú 2 dl tejföl 2 dl habtejszin trappista sajt (kg) 18,70 22,60 21,0 21,50 13,19 18,10 37,0 15,30 10,09 13,60 35,0 11,60 16,14 18,00 11,5 18,40 22,95 25,00 9,0 25,70 198,43 243,00 23,7 220,00 Nagykereskedelmi Régi Termék­ár (Ft) Areme- fogy. régi új lési­­­ár (Ft) A tej fölött Azt mondja tegnap dél­előtt az illetékes hivatalos ember: jó, jó, hogy egy fo­rinttal csökkent a tej ára, de addig nem szállíthatják le, amíg a Magyar Közlönyben ki nem hirdettetik. A hiva­talos ember bizonyára a hi­vatalos utat próbálja betar­tani, csak megfeledkezik né­hány hivatalosan már meg­jelent rendelkezésről. Például arról, hogy noha mindig is központilag emel­ték a tejárat, a tej azonban nem hatósági áras termék, hanem maximált. S eszerint a csökkentés is a legmaga­sabb árat érinti. Mármost: kétoldalú hely­zet van. Amíg, mert a ható­ság döntött a 21 forintos tej­árról, s ezt ezért hivatalosan is rögzíteni kell, addig a maximált ár és a tehéntartó gazdák maximális elégedet­lensége szorítja a tejipart. Amely, ugye, csak kényszer­­helyzetben, veszteségeik enyhítésére és krónikus fi­zetésképtelenségük áthida­lására emeli vagy tartja az árat. Mármint, amit ők dik­tálnak ... Vannak azért olyan cégek is, amelyek tejben füröszte­­nék az iskolásokat — ingyen tejben- Felajánlásuk gesz­tusértékű inkább, mint gaz­dasági. Amíg hullámzik a tej fölötti harc, addig ők a presztízsüket növelik. Kérdés persze, mekkora szükségük lehet az erkölcsi tőkére, mert vajban azért már nem fürösztenének sen­kit. „Kőkemény” gazdasági megfontolást takar ugyanis az a lépésük, amit tegnap délelőtt jelentettek be a te­l­jes csőddel küszködő cégek: árcsökkentés ide vagy oda, ők bizony 30 százalék­kal megemelik az összes tej­termék árát. A veszteségeik finanszírozására, ugye, mi­közben a tejipar az első fél­évben 2 milliárd forintos célhitelt kap?... Vélhetően erre is azt mon­daná Gergátz földművelés­­ügyi miniszter úr, amit a tej­demonstráció szervezőinek címzett levelében alig két napja: legyenek türelemmel a megszülető törvényekig! Máskülönben: amíg a köz­lönyben kihirdettetik a 21 forintos tejár, addig megva­lósul a 30 százalékos emelés is. Közben pedig fölösödjék a tej! Ez is enyhíthet ugyanis a tejipar anyagi gondjain, hiszen akkor már drágábban adhatják — tejfölnek... —­­. kiss. —

Next