Magyar Hírlap, 1991. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Magyar Hírlap Egy zsűritag a tv-pályázatokról Schöpflin hívásra vár Tavaly ősszel Hankiss Elemér tv-elnök egy öttagú zsűrit kért fel a meghirdetett tv-pályázatok elbírálására. A zsűritagok egyike volt Schöpflin György, a Londonban élő neves politológus, egyben kommunikációs szakértő. Most Budapesten járt Schöpflin. Furcsa módon nem a már lefutott pályázatok elbírálása, hanem egy tv-sorozat felvételei miatt. MH-interjú___________________ — Meghívott minket Hankiss Elemér, hogy vegyünk részt a pályaművek elbírálásában — mondta Schöpflin. — Mintegy kéttucatnyi pályázatot olvastam át. Ez szeptember végén volt, s csak igen rövid idő, mindössze egy nap állt rendelkezésemre. Rengeteg anyagot kellett átnéznem, de azért az anyagok minden szavát átolvastam. — S mi következett? összeült a zsűri? — Igen. Lengyel László, Schlett István, Molnár Miklós Géniből, és én. És Bányai Gábor, aki — ha jól emlékszem, — mint a zsűri rendes tagja vett részt a megbeszélésen. Arra ma már nem emlékszem, hogy melyik pályázatnál pontosan milyen döntést hoztunk, csak azt jegyeztem meg, hogy rettenetes tempóban, rohammunkát végeztünk. Majdnem mindenben egyhangúan döntöttünk. — Esett arról is szó, hogy a későbbiekben mi lesz ennek a zsűrizésnek a folytatása? Például, hogyha majd elkészülnek a pályaművek, sugárzásra kerülnek, akkor újra összejönnek?— Amikor októberben itt jártam, újra összeült a zsűri, azért, hogy az európai és a kelet-európai magazint — ezek leadási határideje később járt le, mint a többi pályaműé, — elbíráljuk. Olyan ígéretet nem kaptam, hogy az elkészült pályaműveket esetleg elküldik nekem kazettán. Csak arról volt szó, hogy vannak csapatok, s hogy ezeket ki kell próbálni ... De arról, hogy később újra összeül a zsűri —, hiszen egy televíziós dolgozat másként néz ki, mint írásban eltervezve — nos, erről nem volt szó. — Nem gondolt arra, hogy többek között az ön nevével legitimálnak egy olyan pályázatot, aminek végső elbírálásához, végül is nincs köze? — Nem érzem ,pontosan az egész ügy politikai hátterét. Tényleg nem vagyok beavatva ... De azzal egyetértek, hogy senki sem szereti, ha olyasvalaminél használják föl a nevét, amibe őmaga tulajdonképpen nem tartozik bele. — Január végét írunk, a pályázatok ügye forrpontján áll, s ön újra itt tartózkodik Budapesten ... — Egészen más miatt vagyok itt. Véletlenül az is egy televíziós dolog. Az MTV egy 12 részből álló sorozatot készít a Kádár-korszakról, s ebben én is közreműködöm. 25-én érkeztem, csak néhány napra. Zsűrizésről nem volt szó... Senki sem hívott fel ez ügyben. — Vállalná a kész műsorok zsűrizését is? — Ha hívnának, nagyon szívesen részt vennék az érdemi zsűrizésben. Eddig azonban nem hívtak. L. Z. S. Levél a legfőbb ügyészhez Perelhető-e az Axel-Springer? A parlament kulturális bizottsága tegnapi ülésén az SZDSZ tagcserét jelentett be. Dr. Rab Károly helyére — aki eddig az oktatási és tudományos albizottság vezetője volt — Mózes Mihály képviselő került. Balázsi Tibor ismertette a sajtóalbizottságnak azt a döntését, hogy az MSZMP tulajdonában volt megyei lapok privatizációs bevételeiből 170 millió forintot kívánnak a kulturális és nemzetiségi lapok támogatására fordítani. A pénz elosztásának módozatait egy ad hoc bizottság dolgozza ki, amelyben hét párt képviselői vesznek részt. Molnár Péter kezdeményezésére a kulturális bizottság levelet intéz a legfőbb ügyészhez, amelyben ismét fölvetik a kérdést: perelhető-e az eddig elkészült szakvéleményekre támaszkodva az Axel-Springer Kft.? Amennyiben megnyernék a pert, a kártérítés teljes összege a kulturális költségvetést gazdagítaná. A televíziós érdekegyeztető tanács jelezte, hogy a Magyar Televízióban az átszervezések nyomán olyan aggasztó helyzet alakult ki, amely már veszélyezteti az intézmény működőképességét. Ezért — a nehézségek megoldásának szándékával — meghívják Hankiss Elemért, az MTV elnökét, hogy a legközelebbi ülésen adjon tájékoztatást arról, milyen költségvetési kihatásai lesznek a televízióban zajló gyors átalakulásnak. A fővárosi önkormányzati törvénytervezetet módosító javaslatok közül a bizottság megszavazta Ráday Mihálynak — a történelmi városkép védelmére, a városrészek régi neveinek, önálló zászlóinak és címereinek használatára — vonatkozó előterjesztéseit. Támogatta Zsigmond Attila javaslatát, miszerint a fővárosnak kötelezően gondoskodnia kell a mecenatúra eszközéül szolgáló művészeti intézményekről is. A benyújtott módosító javaslatok többségének véleményezésére nem került sor, mert a megfogyatkozott létszámú bizottság határozatképtelenné vált. S. L. Martonyi a 24-ekről Újabb külföldi támogatások Térségünket már nem egységes „keleti blokként” kezelik az Európai Gazdasági Közösségben, kezdik megkülönböztetni Közép- és Kelet-Európát. Magyarország számára — a most megszavazott félmilliárd dolláros hitel mellett — ez is fontos eredmény, hangsúlyozta Martonyi János, a külgazdasági tárca közigazgatási államtitkára, aki hazánkat képviselte a 24-ek brüsszeli tanácskozásán. MH-tudósítás A magyar küldöttség Brüsszelben egyebek mellett azt mondta el: 1991 fontos év lesz számunkra, hiszen a piacgazdaság kialakításának befejező szakaszába lépünk. Hazánkon kívül Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia is meghívást kapott, de egyedül a magyar felszólalást követte részletes értékelés. Ebben elhangzott: „Magyarországon igen kedvező a befektetési klíma”. Az államtitkár egyébként utalt rá, hogy „lassanként le kellene számolnunk a nemzeti mélabúval’’, hiszen gazdaságunk lehetőségeinek megítélése külföldön derűlátóbb, mint idehaza. A jelenlegi helyzetben a vállalati szerkezetátalakítás és a privatizáció a legfontosabb, melyekhez egy brit alapítvány 25 millió fonttal, és az Egyesült Államok úgynevezett technikai támogatása további 370 millió dollárral járul majd hozzá. (koan) Hazánk gazdasági helyzetét úgy ítélték meg, hogy a vártnál gyorsabb az alkalmazkodás a kedvezőtlen külgazdasági változásokhoz, az olajár-emelkedés teremtette körülményekhez. Így a prognosztizált veszteségek kisebbek lesznek. Ez a hitelfelvétel egyébként része az IMF-fel egyeztetett, 1991-re elkészített hitelfelvételi programnak. ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK Nyílt levél Tisztelt Hankiss úr! Súlyos, szakmai etikát érintő ügyben kérjük az ön segítségét.1991. január 30-án a Híradó az esztergomi bűnügy kapcsán szükségesnek találta felhívni a figyelmet a gyanúsítottak etnikai, nemzetiségi hovatartozására. Miután nem ez volt az első olyan eset, mikor a tömegkommunikáció legfontosabb médiumában az előítéletes gondolkodást erősítő megnyilvánulásra került sor, felkérjük önt, hogy vizsgálja meg az esetet és tegye lehetetlenné, hogy a jövőbeni hasonló kisebbségellenes gyűlölet szítására alkalmas szöveg hangozhasson el. Az ön személye biztosíték számunkra, hogy a felelősséget átérezve, határozott lépéseket tesz az ügyben és a nyilvánosságot erről értesíti. Budapest, 1991. január 31. A Fidesz kisebbségi csoportja Kinevezés A belügyminiszter dr. Zsuffa István főtanácsos urat 1991. február 1-jei hatállyal a Belügyminisztérium közjogi helyettes államtitkárává kinevezte. Várják a magyar kormány vizsgálatát (Folytatás az 1. oldalról) Kiai sajtó véleménye nagyjábólegészéből ugyanez, bár a hangsúlyok eltérőek. Bosznia, Montenegro és Macedónia — és persze, közvéleménye — árnyaltabban fogalmaz. Sokan megdöbbentek, mások hitetlenkednek és reménykednek, hogy a dokumentumok talán mégis hamisítványok. — Érték-e kellemetlenségek a vajdasági magyarságot a film bemutatása után? — Nem tudok róla, hogy az utcán, a munkahelyeken, az iskolákban bárkit is inzultáltak volna magyarsága miatt. Az emberek többsége egyelőre kételkedik, hiszen látta a filmet a zágrábi televízió műsorában is — a belgráditól természetesen jócskán eltérő magyarázatokkal. A szerbiai pártok és a sajtó egy részének tevékenysége nyomán azonban a Vajdaságban élő 385 ezer magyar olyan kritikus helyzetbe jutott, amilyenre 1945 óta nem volt példa. Még az azóta félelemmel emlegetett 1971. évben sem. Mert a propaganda bármely pillanatban elérheti a kritikus tömeget és más minőségbe csaphat át. A VMDK vezetősége nemrég javasolta az illetékeseknek: ezután minden november 1-jén közösen emlékezzünk meg a Titóhadsereg magyar áldozatairól és annak a genocídiumnak a mártírjairól, amelyet magyar honvédek követtek el itt Újvidéken 1942- ben. Senkinek sem érdeke, hogy újabb vérontás áldozatairól kelljen majd megemlékezni! — Mi a VMDK hivatalos álláspontja az eseményekről? — Szeretnénk, ha a délszláv népek békés, tárgyalásos úton, ha úgy tetszik, egy kerekasztal mellett tisztázzák a helyzetet. Mindazonáltal — egy korábbi állásfoglalásunk szellemében — örülnénk, ha fennmaradna Jugoszlávia akár föderatív, akár konföderatív, akár más formában, független, demokratikus államként. Ami az állítólagos fegyverüzletet illeti: erről vezetőségünk a napokban tárgyal. Engedje meg, hogy „kiszivárogtassam”: magam, mint elnök, javasolni fogom, hogy a VMDK hivatalosan kérje fel a magyar kormányt, vagy a budapesti parlamentet, vizsgálja, vagy vizsgáltassa meg, mi vezetett a helyzet elmérgesedéséhez — és tájékoztassa erről minél hamarabb a közvéleményt! A veszélybe került félmilliós jugoszláviai magyarság számára bármilyen világos következtetés, bármilyen kellemetlen, de az igaz tény jobb, mint a zűrzavar, a pánik! Természetesen, ha az derülne ki az alapos és tárgyilagos vizsgálódás nyomán, hogy a jugoszláv hadsereg megbízásából készített dokumentumfilm egyszerű rágalomgyűjtemény, nos, ebben az esetben elkerülhetetlennek tartanánk bűnvádi felelősségrevonás kezdeményezését. Lengyel András György (AP) Nagy visszhangot váltott ki Jugoszláviában a néphadsereg állásfoglalása, amely hitet tett a szövetségi rendszer fenntartása melett és kilátásba helyezte, hogy megvédi az országot a Nyugaton szított „kommunistaellenes hisztériától”. Az állásfoglalás azt állítja, hogy „a Jugoszlávia elleni tevékenység Magyarországon keresztül folyik”. Az állásfoglalásban dicsérték a Szovjetunió hadseregét azért, hogy ellenáll a nacionalizmust és szeparatizmust szító nyugati mesterkedéseknek, s keményen elítélték az amerikai kormányt, amely a kommunizmus „megbuktatására tör Jugoszláviában ... még az ország felbomlásának árán is”. (MTI) A horvát alkotmányvédelmi tanács elutasította a Jugoszláv Néphadsereg követelését, hogy a horvát hatóságok tartóztassák le Martin Spegelj horvát védelmi minisztert, akit a hadsereg szerint felelősség terhel a Horvátországban állomásozó katonák elleni tervek kidolgozásáért. Étolaj mégse — viszont a tejtermék mégis ! Az áremelések napja (Folytatás az 1. oldalról) utóan, az év végére fejeződik be. A Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől új, külföldön már jól ismert szolgáltatást vezet be, az úgynevezett nemzetközi zöld számot. A zöld szám lehetővé teszi, hogy ne a hívó, hanem a hívott fél fizesse a külföldi beszélgetés díját. Amennyiben az előfizető ezt a szolgáltatást a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon megrendeli, a külföldről érkező hívásokért — a hívó ország tarifái szerint — neki számolják fel a díjat. A szolgáltatás mindkét irányban a következő országokkal vehető igénybe: Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Dánia, Franciaország, Hollandia és Svédország. A Magyar Államvasutak február 1-jétől új, egységes belföldi díjszabást léptet életbe. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott állami támogatás a tavalyi 11 százalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül magára vállalni. A vekni színeváltozása Eltűnik a fehérkenyér Mától színét változtatja a kenyér: eltűnik a 20,40 forintos maximált áras fehér a boltokból, s helyette félbarnát lehet kapni, 2 forint 80 fillérrel drágábban. MH-információ A fehérkenyér gyártása tavaly augusztustól veszteséges — tudtuk meg Domokos Lászlótól, a Fővárosi Sütőipari Vállalat vezérigazgatójától. Mivel ez a napi 200 tonnás termelés negyven százalékát teszi ki, a vállalat inkább lemond sütéséről, és 23,20 forintos félbarnát gyárt helyette. Egy fillér állami támogatást sem kap a sütőipar, miközben a gépek, alkatrészek ugyanakkor szabadárasak és az energiahordozók árai is emelkednek — indokolt a vezérigazgató. A fehér kenyeret kilónként 17,66 forintért szállították, a kereskedelem 2 forint 74 fillért tett zsebre. A jövőben a legolcsóbb kenyér a 23,20-as félbarna lesz, de a gyermekélelmezésnek, az egészségügyi és szociális intézményeknek 20,40-es áron szállítják. A vállalat tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztériumot a sokakat érintő döntésről, de eddig még választ nem kapott. (A minisztérium egyébként csak abban az esetben rendelheti el a maximált áras termék gyártását, ha a többletköltségeket is vállalja.) Az FM-ben megtudtuk, hogy még a tejkrízis megoldásán dolgoznak, de a „kenyértéma is kezelendő stádiumba került. Jelenleg folyik a vizsgálódás, hogy mit lehet tenni’’ — nyilatkozta egy államtitkár személyi titkára, és azt is közölte, hogy egyelőre ennél többet nem lehet megtudni. Eközben már több sütőipari vállalat jelezte a fehérkenyér gyártásának megszüntetését...! N. I. „Műhiba" történt Mégsem nő az étolaj és a margarin ára Az étolaj és a margarin ára nem nő február elsejétől. Tévesnek bizonyult tehát a Népszabadság szerdai számában megjelent, 23 százalékos emeléséről szóló híradás. MH-információ A monopolhelyzetben lévő vállalatoknak, ha termékeik árát emelni kívánják, a Versenyhivatal jóváhagyását kell kérniük. A Növényolajipari Vállalat január 10-én eleget tett ezen kötelezettségének, majd a pótlólagosan megkért adatokat is a hivatal rendelkezésére bocsátotta. A szakemberek a napokban véleményezik. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz a döntés, de egy biztos: a bejelentés, illetve a pótadatok megadása után legkésőbb negyvenöt nap múlva köteles a hivatal nyilatkozni. Mint megtudtuk, a szakemberek gyorsított tempóban dolgoznak, és várhatóan határidőn belül megszülethet a határozat. Csak abban az esetben nem fogadják el az áremelési ajánlatot, ha úgy látják, hogy a vállalat viszszaél monopolhelyzetével. (Ekkor a cég bírósághoz fordulhat vagy újabb árajánlatot tehet.) A törvény kimondja, hogy mindaddig, amíg a Versenyhivatal nem határoz, az új árral nem lehet a piacon megjelenni. Kis „műhiba” történt tehát, amikor a hír mégis napvilágot látott a sajtóban — tudtuk meg a hivatalban. Hogyan fordulhatott elő, hogy nyilvánosságot kapott a hír? Ezt a kérdést Grimm Károlynak, a Növényolajipari Vállalat gazdasági igazgatójának tettük föl. Mi csupán a tervezett átlépésről informáltuk a nagykereskedelmi céget, de semmiféle szerződést nem kötöttünk, ezt ugyanis tiltja a törvény — magyarázta. Szerdán viszont — miután valószínűleg felvilágosították őket az új eljárási rendről — telexen értesítették az összes érintett vállalatot, hogy az áremelés elmarad. N.I. 1991. február 1., péntek3 Új mérési rendszer a KSH-ban Előtérben a reprezentatív mintavétel Miután számottevően megszaporodott a társas és egyéni vállalkozók száma, a statisztikában is némi változás szükséges, hogy az „újak” teljesítményét szintén mérni tudják. Az első eredményekről számolt be tegnap Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Rendkívüli mértékben megnőtt az adatszolgáltatók száma és a tendenciákat tekintve ez még inkább emelkedni fog — tájékoztatta az újságírókat az elnök a tegnap rendezett sajtótájékoztatón. Be kell vezetni a gazdasági statisztikában is a reprezentatív mintavételre épülő adatelemzést. Képtelenség ugyanis ennyi vállalattól, vállalkozástól adatot bekérni. A megfelelően kiválasztott — az ország gazdaságát reprezentáló minta — azonban igen nagy pontosságot biztosít — hangsúlyozta az elnök. A kiskereskedelmi forgalom az első olyan terület, ahol a megnövekedett vállalkozások száma miatt bevezették a reprezentatív mintavételt. A KSH azonban a közeljövőben az ipar és az építőipar adatgyűjtéseire is kiterjeszti ezt az új formát. A kiskereskedelemben most 100 ezer vállalkozásból minden hatodikat vontak be a munkába. Vukovich György kiemelte, hogy a beszolgáltatott adatokat egyedileg semmilyen más szervezetnek nem adják át, különösen nem az APEH-nek. S bár a KSH által levélben kiküldött nyomtatvány kitöltése kötelező, a KSH vezetői mégsem erre helyezik a fő hangsúlyt. Inkább azt emelik ki, hogy a jó és biztonságos adatgyűjtés, elemzés ugyanúgy a vállalkozók érdeke is, hiszen ebből saját maguk is bővebb információhoz jutnak. K. M. 20—30 százalékkal drágulnak a tejtermékek 20—30 százalékkal emeli termékeinek árát február 4-től a Budapesti Tejipari Vállalat, pedig egy forinttal olcsóbb lett a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej. A Belvárosi Közért Vállalat igazgatója kétségbeesetten panaszkodott kiszolgáltatottságukról, hiszen ettől a vállalattól kapják tejtermékeik 98 százalékát. Hahn Gyuláné felháborodásának oka az, hogy a tejipari cég 33 oldalas árváltozási ajánlatot is küldött, amely szerint valamennyi tej- és tejtermék árát — február 4-től — jelentősen megemeli. A Budapesti Tejipari Vállalat az eddigi gyakorlattal ellentétben arra sem vette a fáradtságot — vagy nem volt rá ideje! —, hogy a régi árat és az árindexet is közölje. Az új fogyasztói árak kalkulására, kiszámítására ezért még nem volt ideje a kiskereskedelmi cégnek. Azt azonban hangsúlyozta az igazgatónő, hogy 12—13 százalékos árréssel dolgoznak, és nem őket terheli a felelősség az újabb emelés miatt. A Budapesti Tejipari Vállalat február 4-től érvényes árajánlata néhány fontosabb terméknél 3,6%-os zsírtartalmú literes tej 1,5°o-os zsírtartalmú literes tej félliteres ultrapasztőrözött féltartós 200,008 zsírtartalmú 2 dl tejföl 2 dl habtejszin trappista sajt (kg) 18,70 22,60 21,0 21,50 13,19 18,10 37,0 15,30 10,09 13,60 35,0 11,60 16,14 18,00 11,5 18,40 22,95 25,00 9,0 25,70 198,43 243,00 23,7 220,00 Nagykereskedelmi Régi Termékár (Ft) Areme- fogy. régi új lésiár (Ft) A tej fölött Azt mondja tegnap délelőtt az illetékes hivatalos ember: jó, jó, hogy egy forinttal csökkent a tej ára, de addig nem szállíthatják le, amíg a Magyar Közlönyben ki nem hirdettetik. A hivatalos ember bizonyára a hivatalos utat próbálja betartani, csak megfeledkezik néhány hivatalosan már megjelent rendelkezésről. Például arról, hogy noha mindig is központilag emelték a tejárat, a tej azonban nem hatósági áras termék, hanem maximált. S eszerint a csökkentés is a legmagasabb árat érinti. Mármost: kétoldalú helyzet van. Amíg, mert a hatóság döntött a 21 forintos tejárról, s ezt ezért hivatalosan is rögzíteni kell, addig a maximált ár és a tehéntartó gazdák maximális elégedetlensége szorítja a tejipart. Amely, ugye, csak kényszerhelyzetben, veszteségeik enyhítésére és krónikus fizetésképtelenségük áthidalására emeli vagy tartja az árat. Mármint, amit ők diktálnak ... Vannak azért olyan cégek is, amelyek tejben fürösztenék az iskolásokat — ingyen tejben- Felajánlásuk gesztusértékű inkább, mint gazdasági. Amíg hullámzik a tej fölötti harc, addig ők a presztízsüket növelik. Kérdés persze, mekkora szükségük lehet az erkölcsi tőkére, mert vajban azért már nem fürösztenének senkit. „Kőkemény” gazdasági megfontolást takar ugyanis az a lépésük, amit tegnap délelőtt jelentettek be a teljes csőddel küszködő cégek: árcsökkentés ide vagy oda, ők bizony 30 százalékkal megemelik az összes tejtermék árát. A veszteségeik finanszírozására, ugye, miközben a tejipar az első félévben 2 milliárd forintos célhitelt kap?... Vélhetően erre is azt mondaná Gergátz földművelésügyi miniszter úr, amit a tejdemonstráció szervezőinek címzett levelében alig két napja: legyenek türelemmel a megszülető törvényekig! Máskülönben: amíg a közlönyben kihirdettetik a 21 forintos tejár, addig megvalósul a 30 százalékos emelés is. Közben pedig fölösödjék a tej! Ez is enyhíthet ugyanis a tejipar anyagi gondjain, hiszen akkor már drágábban adhatják — tejfölnek... —. kiss. —