Magyar Hírlap, 1991. március (24. évfolyam, 64-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. március 18., hétfő Surján maradt a KDNP elnöke Megúj­ult a vezetőség Jó hangulatban, május óta ötszö­rösére növekedett taglétszámot képviselve gyűlt össze szombaton délelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmánya a párt székházában. Dr. Surján Lász­ló elnöki beszámolóját az optimiz­mus és a bizakodás hatotta át. A tavaly májusi nagyválaszt­mány óta eltelt időszakot elemezve elmondta: nincs más kormányzásra alkalmas erő az országban, mint a jelenlegi koalíciót alkotó pártok. Vannak nehézségek, elsősorban gazdasági gondok, de a keresz­ténydemokraták úgy ítélik meg, hogy nem helyes, ha ezeket felna­gyítjuk — csökkentve ezzel az or­szág tekintélyét a külföld szemé­ben. Ugyanígy káros a demagóg és a populista irányzatok jelentkezése is, ám bizonyosra vehető, hogy ezek rövidesen elszigetelődnek. Elkönyvelhetjük — hangsúlyoz­ta Surján László —, hogy a hangu­lati hullámverésben rendkívül fon­tos a mértéktartó, a szélsőséges ér­zelmektől mentes higgadt politikai gondolkodás és magatartás, ami — a pártelnök megítélése szerint — a kereszténydemokraták magatartá­sát jellemzi. És most merre tovább? Mi, ke­reszténydemokraták — fejtegette a pártelnök — úgy gondoljuk, hogy az ember jóra és szabadságra vá­gyónak született, s ezen az úton kell a sorsát egyengetni. Világné­zeti pártnak vallja magát a KDNP, de nem hagyja beszorítani magát egyetlen sekrestyébe sem, miköz­ben szoros kapcsolatot tart fenn minden felekezettel, kiirtva az anti­­ökumenikus merevség minden megnyilvánulását. De a pártok kö­zött a nagypolitikában nincs most sem olyan partnere, amellyel egye­sülni tudna. A fejlődés ugyanis csak abban a pártban lehetséges, amely egységes, és ez a keresz­ténydemokraták pártja. Mindazonáltal — hangsúlyozta Surján László — a koalíciós pártok programjai, illetve a Nemzeti Meg­újhodás Programjára támaszkodó gazdasági kormányprogram lehető­vé teszi, hogy egy-két év alatt kilá­baljon az ország a válságos hely­zetből, feltéve, hogy megszűnik a morális válság. A KDNP megala­kulása óta ezt a konsruktív állás­pontot képviseli, annak tudatában, hogy a parlamenti demokráciába vetett bizalmat is veszélyezteti, ha a lakosság kiábrándul a pártpoliti­kai csatározások képét öltő nagy­­politikából. De történelmünk a pél­da arra, hogy ebben az országban a szélsőségesek csak külső katonai segítséggel tudtak győzni. A visszarendeződésnek most nincs semmi esélye, ám gyorsítani kell a változások ütemét. Egyes ellenzé­kiek ugyan kormányzóképességü­ket hangsúlyozzák, a kisgazdák is lassan értik meg, hogy ha kikerül­nének a koalícióból, semmi esé­lyük nem maradna programjuk megvalósítására ám biztosra vehe­tő, hogy a nemzeti jobbközép koa­líció talpon marad. A gazdasági program el fog ve­zetni az életszínvonal általános ja­vulásához is — vélte a KDNP el­nöke —, ám az átmeneti időben sem nézhetjük tétlenül a szociális feszültségek növekedését. A kor­mány pedig nem tétlenkedik, bizo­nyítja ezt az idei nyugdíjemelés és várható még további szociális kompenzáció, akár a költségvetés tartalékainak felhasználásával is — érvelt a pártelnök. Kitért Surján László a kárpótlási törvényre is. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági átalakulás elengedhetetlen feltéte­lét képezi az egyértelmű tulajdon­­viszonyok kialakulása, de szem előtt kell tartani, hogy a nemzeti érdek adott esetben magasabb ren­dű, mint az egyéni. Hasznos és népszerű megoldás volna — állapí­totta meg —, ha a kárpótlási jegyet mint különleges értékpapírt életjá­radékká válthatnák a volt tulajdo­nosok, ahogyan ezt a keresztény­­demokraták javasolták — mondot­ta a pártelnök. Az elnök beszámóját követően zárt üléseken folytatta munkáját az országos választmány, amely szer­kezetében és személyi összetételé­ben új vezetőséget választott. Is­mét Surján László lett a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnöke, míg az eddigi tizenkét tagú elnök­ség helyett heten viszik a párt ügyeit. Az új elnökségbe a két régi társelnök, a debreceni Birkás János és az egri Lukács Tamás nem ke­rült be, nevüket még a jelölőlistára sem vették fel. •M. I. Brindisi tudósításunk A hatalmas olasz komphajó csü­törtökön délután 18 óra 20 perckor fordult ki Brindisi kikötőjéből, fe­délzetén azzal a 750 menekülttel, akik úgy döntöttek, hazatérnek Al­bániába. Az egész behajózást végig tudtam nézni. Az elgyötört népség a legtöbbjük három-öt napot és éj­szakát töltött a kikötőben — csend­őrök és katonák karéjában masíro­zott be a hajó gyomrába, majd fel a fedélzetre. Kezükben, hátukon, vál­lukon a hatalmas műanyagzsákok, „adományokkal” — használt ruhá­val, élelemmel, olcsó táskarádiók­kal és magnetofonokkal — meg­rakva. Ők ennyit kaptak az „ígéret földjétől”. S a többiek, az a mintegy 18-20 ezer, aki Olaszországban maradt? A hajó elindulása után volt még időm elmenni az elöljáróságra, ahol — a rádióban és az újságokban közzétett felhívásokra — szemé­lyesen vagy telefonon lehetett szál­lás- és állásajánlatokat tenni a me­nekültek számára. A szolgálattevő hivatalnok elmondta, hogy beszél­getésünkig körülbelül kétezer ilyen ajánlat érkezett az ország minden részéből, magánszemélyektől és vállalatoktól egyaránt. A legtöbben kisgyermekek befogadására jelent­keztek. Talán nincs is annyi gyer­mek a menekültek között, ahányat az olaszok befogadnának, vagy örökbe fogadnának. A munkaaján­lat már kevesebb, ráadásul a mene­külttáborok Olaszországnak főként azokban a körzeteiben vannak, ahol egyébként is az átlagosnál maga­sabb a munkanélküliség. Igaz, az albánok bármilyen munkát hajlan­dók elvégezni. A munkanélküliség sem egészen olyan a valóságban, mint a hivatalos jelentésekben. Legalábbis ezt állítják alkalmi brin­­disi ismerőseim, akikkel a kisváros főterének parkjában beszélgetek a történtekről. Azt olvastam a helyi újságban, hogy a polgármester sze­rint a megyében 40-50 ezer a mun­kanélküliek száma. — Mesebeszéd — mondja az egyik beszélgetőtárs. A polgármester nyilván azokat is a munkanélküliek közé sorolja, akik abból élnek, hogy a nyaralójukat vagy a második lakásukat bérbe ad­ják. Akármekkora Brindisiben a munkanélküliség, a hatóságoknak a menekültek elhelyezése után most az a gondjuk, hogy munkát, megél­hetést biztosítsanak számukra. S egyben elkezdődött a menekültügy második fejezete: tanulságok levo­nása, felelősségek kutatása, a jövő­re vonatkozó prognózisok és vál­ságtervek készítése. Az albán­ ef­fektus — a sajtó az utóbbi napok­ban már így emlegette a történteket — pedig éppen arra figyelmeztet, vonják le sokan a következtetést, hogy Olaszországnak és a Nyugat­nak a keleti menekültáradatra is fel kell készülnie. Annál is inkább, mert — már itthon olvasom a hét­végi hírügynökségi jelentésekben — ismét menekülni szándékozók tömegei árasztják el a durresi kikö­tőt • Arató Gábor: Az albán-effektus Ezúton értesítjük T. Megbízóinkat, hogy 1991. február 15-től FÖLDMUNKAGÉP ÉS BILLENŐS TIP. TEHERGÉPKOCSI átcsoportosítása miatt fuvarfelvevő címünk megváltozott. Továbbra is készséggel vállalkozunk föld, kő, kavics, homok, nyersbeton, stb. építési anyagok fuvarozására, valamint kitermelő és rakodógépek gyors, pontos rendelkezésre bocsátására. Új címünk: ÉPFU Budapest XX., Helsinki u. 105.1201. Rakodógép és billenős tgk. termelőegység. Telefon: 157-1233/165 m. Farkas Balázs: 177-4963 Budaházi Gusztáv. Telex: 22-4658 és ÉPFU Budapest III., Zay u. 1—3.1037. Billenős tip. tgk. termelőegység. Telefon: 168-9071 Hauser Péter, 188-9969 Kasza István. Telex: 22-4657. VÁRJUK SZIVES MEGRENDELÉSEIKET! INGATLANHASZNOSÍTÁSI RT 1105 Bp., Pataki tér 16. Vállal:. — ingatlanközvetítést, — vagyonértékelést, —ingatlanok értékbecslését. Ajánlatunk: — irodahelyiségek, telephelyek a IV. ker., Madridi úton, — ugyanott diszkónak való helyiség, — Bicskén 1000m2-es raktár (robbanó, tűzveszélyes anyagokra is), — Bicskén irodák, lakások a raktár közelében, — Monoron telephely, — Nyíregyházán 10 000 m2 hely a Kisvárdai út mellett. Tel.: 157-0566. Tamás Attila. — —­ MAGYAR HÍRLAP Március 15-e ünnepén A Nemzeti Múzeumnál rendezett ünnepségen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterel­nök, Szabad György az Országgyűlés elnöke és a kormány számos tagja. A köztársaság elnöke a szabadság és a függetlenség iránti egyetemes igényről beszélt. A politkai szabadságot ma sem vívhattuk volna ki a térség testvéri népeinek forradalmai nélkül — mondotta. — 1848 magyar forradalmának szóló köszöntésünk ezért ezen a napon e népeket is megilleti. Sza­badságunkat és függetlenségünket harc és véráldozatok nél­kül nyertük vissza, de további forradalmi harc vár az egész ország népére a szegénység elleni küzdelemben és az alkotó erő felszabadításában. Az arányos közteherviselés jutalma lehet a közös jövő. Antall József miniszterelnök elmondta, hogy a többpárti demokrácia alapértékeiben és alapeszméiben lehet és kell most a társadalom egészének egyetértenie. Eötvös József gondolatát idézte: a demokráciát nem kimondani, hanem or­ganizálni kell. Egy elhibázott, építményekkel teletűzdelt or­szágban ezt sokszor nehezebb megtenni, mint egy elpusztí­tott országot felépíteni. Végezetül hangsúlyozta, hogy nem ígérhet könnyű álmokat és csalfa reményeket a kormány ne­vében. De ha rendületlenül kitartunk az elkövetkezendő ne­héz esztendőkben és a testvériséget is érezzük egymás iránt, akkor lesz felemelkedés. •H.Á. Ünnepi pillanatok a Parlamentnél, a Nemzeti Múzeumnál és a Petőfi-szobornál FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS ÉS KRISTA GÁBOR Törvényre vár a sajtó MTI-------------------------------­Sajtó és törvény, szabadság, fe­lelősség, erkölcs és monopólium címmel, a Sajtófesztivál keretében vitafórumot rendezett szombaton a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége. A MÚOSZ képviseleté­ben Szegő Tamás tartott rövid be­vezetőt. Elmondta, hogy jelenleg három, a sajtót érintő törvény elő­készítése folyik. A sajtószabadság­ról szóló törvény megítélésekor a szakmában két irányzat figyelhető meg, sokak álláspontja szerint ugyanis erre nem kell külön tör­vény, hanem a sajtószabadságot mint alapvető jogot, az Alkotmány alapján a jogrendszer különböző ré­szeinek kell tartalmaznia. Ugyan­akkor mások az állampolgárok sze­mélyiségi jogaira és a sajtószabad­ság törvényi biztosítására hivatkoz­va feltétlenül szükségesnek tartják e törvény megalkotását. Igaz, az utóbbi táboron belül is vannak olyanok, akik tartanak a túlszabá­lyozástól és az esetleges korlátozá­soktól. KÜLFÖLD-BELFÖLD Adósságmenedzselés, jó partneri viszony MTI-------------------------------­A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, minden magyarországi fele­lős tényező határozott álláspontja, hogy az országnak rendben teljesí­tenie kell a hitelezőkkel szembeni fizetési kötelezettségeit - tájékoz­tatta a Magyar Távirati Irodát Ta­rafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Az MNB vezető szakembere szerint Magyarországon hangot kaptak olyan nézetek, miszerint könnyebb lenne a társadalomnak, ha a kormány adósságkönnyítést, a fizetési feltételek megváltoztatását kérné a hitelezőktől. Olyan véle­mények is napvilágot látnak, hogy az új vezetésnek nem kellene telje­sítenie a régi rendszer által vállalt kötelezettségeket. Tarafás Imre hangsúlyozta: a hitelezők a köl­csönt Magyarországnak, a Magyar Nemzeti Banknak nyújtották. Nincs arra lehetőség, hogy a rend­szerváltásra hivatkozva a kormány ne tegyen eleget öröklött kötele­zettségeinek. De az ország érdeke is azt diktálja, hogy fennmaradjon a jó viszony a hitelezőkkel. Arra még nem volt példa, hogy a hitel­nyújtók könnyedén elengedtek vol­na valamilyen tartozást. Magyarország már több esetben bizonyította, hogy rendkívül ne­héz időkben is mindig rendben tel­jesíti fizetéseit, így volt ez 1982- ben, és tavaly is, amikor szintén nem volt könnyű a fizetéshez szükséges anyagi források előte­remtése. A fizetési mérleg a GDP 4,5-5 százalékának megfelelő, soha nem látott mértékben javult. A külkereskedelmi mérlegben közel 1 milliárd dolláros aktívum kelet­kezett. Mindez akkor következett be, amikor már megkezdődött a KGST összeomlása. Ha van lehe­tőség az átütemezés elkerülésére, akkor azzal mindenképpen élni kell. Mindennek azonban éppen az a feltétele, hogy normális, rende­zett partneri kapcsolat maradjon fenn a hitelezőkkel. Más adósságstratégia következ­tében kialakuló konfrontáció az ellenkezőjét eredményezné, fe­szültségek keletkeznének - hangsú­lyozta Tarafás Imre. A hazai adós­­ságálomány menedzselésének al­ternatív startégiáját alakítja ki egy független szakértőcsoport, tekinté­lyes külföldi szakemberek bevoná­sával - mondta Gidai Erzsébet, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke. Tudományos elemzések adatai­val igyekeznek bizonyítani: ha a továbbiakban is a jelenlegi adós­ságkezelési elvek érvényesülnek, várható, hogy az adósságállomány - amely mintegy 22 milliárd dollár - 1994 végére csaknem megkétsze­reződik. Konzultálni kívánnak a Helmut Schmidt, német szociálde­mokrata politikus, volt német kan­cellár vezette szakértői csoporttal, amely azon munkálkodik, hogy ja­vaslataikkal segítse az eladósodott országokat. KALOT-tanévzáró Szegeden (MTI) Hálaadó ünnepi misével, megemlékező összejövetellel zárta szombaton Szegeden a Ka­tolikus népfőiskolai kurzusát a Katolikus Agrárifjúsági Legé­nyek Országos Testülete. A kur­zus előadásait Csongrád megye négy településén — Tápén, Röszkén, Mórahalmon és Zá­kányszéken — a téli hónapokban összesen mintegy 250-300 rész­vevő hallgatta. Főként régi KA­­LOT-tagok, de szép számban fia­tal házasok és egyetemisták is. A KALOT 1935-ben alakult Szege­den a jezsuita Kertai atya kezde­ményezésére. A katolikus moz­galmat, amelynek akkor már fél­millió tagja" volt az országban, 1946 nyarán a politikai erők be­tiltották. Három évvel ezelőtt, 1988 márciusában az egykori KALOT-osok felújították a moz­galmat, s azóta folyamatosan szervezik a népfőiskolai progra­mokat. Céljuk egyebek között a keresztény alapokon álló, meg­újuló gazdaságot szolgálni. Fel­adatuknak tekintik imádkozni az igazi belső erkölcsi szabadságért, azért, hogy a széthulló családo­kat a jövőben a keresztényi összetartás jellemezze. Botrány a Múzeum-kertben (MH) Antall József péntek dél­előtti ünnepi beszéde alatt fiata­lok egy csoportja a kormányt sér­tő transzparenst bontott ki a Mú­zeum-kertben. Az Antall-kabine­­tet lefasisztázó táblát a rendezők és a rendőrök gyorsan eltávolítot­ták, majd két budapesti és egy ér­di fiatalembert igazoltattak, elle­nük szabálysértési eljárás indul. A VIII. Kerületi Rendőrkapitány­ság ügyeletén elmondták: az Or­szágos Rendőr-főkapitányságtól kapott instrukcióknak megfelelő­en garázdaság szabálysértése mi­att járnak el, de bizonyára vizs­gálni fogják azt is,hogy politikai motivációk nem játszottak-e sze­repet a fiatalok cselekedetében, mert akkor már más lehet az eset megítélése. Gazdátlan : az egerszalóki forrás (MTI) Egerszalók önkormányza­ta, a falu határában lévő 71 fo­kos hévíz hasznosítására 3-4 mil­liárd forintos beruházói szándék­­nyilatkozatokat kapott Svájcból, Hollandiából és Németországból. A bővizű forrásra 1961-ben buk­kantak az olajfúrók, s azóta a hegyoldalról lecsorgó melegvíz­ből kicsapódó ásványi anyagok rendkívül széppé tették a tájat. Egyelőre azonban az akadályoz­za az üzletkötést, hogy nem tisz­tázott a terület tulajdonjoga. A legelő eredetileg a községé volt, majd a helybeli téesz kezelésébe került, később birtokolta az egri városi tanács, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a me­gyei tanács. Pillanatnyilag az egri városi és az egerszalóki községi önkormányzat is igényt tart a te­rületre. Jellemzi a hévízforrás körül kialakult kaotikus állapoto­kat, hogy a tavaly márciusban elvégzett vízelemzések eredmé­nyei elvesztek, így az immár Eu­­rópa-szerte ismert kút vizéről nincs hiteles vegyelemzés. „Családtól a családig” (MH) A Magyar Demokrata Fó­rum kéri azoknak a támogatását, akik a Református Világszövet­ség magyarországi találkozója, illetve a pápa látogatásakor szál­lást és esetleg étkezést tudnak biztosítani azoknak, kik külhon­ból, vagy messzi vidékről érkez­nek a fővárosba, illetve a pápai vizit más fontosabb állomásaira és nincs hol eltölteniük egy-két éjszakát. Az elképzelések szerint a befogadáshoz helyi egyházi ajánlás szükséges. A jelentkezé­seket — az időpont és a szemé­lyek számának megjelölésével— kérik a Magyar Demokrata Fó­rum címére (1627 Budapest Bem József tér 3.) küldeni. Ezrek búcsúztatták Mészáros Lázárt (MTI) Nagy hazafiaknak kijáró kegyeleti ünnepséggel, katonai tiszteletadással búcsúztatták pénteken, Baján Mészáros Lázár­nak, az első felelős magyar kor­mány hadügyminiszterének földi maradványait. A szülőváros pol­gárainak, és a Mészáros Lázár nevét viselő bajai katonai alaku­latnak a kezdeményezésére ha­zaérkezett egykori miniszter ko­porsója előtt ezrek rótták le ke­gyeletüket. A városi központjá­ban lévő Déry-kertben rendezett gyászünnepségen a kormány ne­vében Für Lajos honvédelmi mi­niszter mondott búcsúbeszédet. Kivételesen nagy nemzedék, ki­vételesen nagy alakjaként jel­­lemzete Mészáros Lázárt. Feli­dézte a reformkor és szabadság­harc vezéregyéniségének életút­ját, helytállását és hazaszerete­tét.Hangsúlyozta, hogy Mészáros Lázár és társai olyan kimagasló értékek hordozói, amelyek napjainkig példaként hatnak. MAGYAR HÍRADÓ

Next