Magyar Hírlap, 1991. április (24. évfolyam, 88-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

20­M MAGYAR HÍRLAP A jövőben jöhet valaki más Pavlov a belső helyzetről AP ------------------­---------------­A szovjet kormányfő szerint a sztrájkoló szovjet bányászoknak nem kell katonai beavatkozástól tartaniuk. A politikus cáfolta a puccsveszélyről szóló híreket is, de szavai szerint „Mihail Gorba­csov nem lesz élete végéig szovjet elnök.,. A Londonban tartózko­dó Valentyin Pavlov, aki a BBC TV hétfő reggeli hírműsorának nyilatkozott, kijelentette: a hadse­reg nem képes arra, hogy munkára bírja a sztrájkolókat, ez az út tehát járhatatlan. Hozzátette: a szovjet hadsereg soha nem is kezdemé­nyezne semmiféle akciót saját népe ellen. A miniszterelnök felszólította Borisz Jelcin orosz államfőt, hogy ő próbálja elérni a bányászsztrájk befejezését. Pavlov kifejtette: nem mindig érti Jelcin cselekedeteinek indítékait. A szovjet kormányfő elvetette azokat a találgatásokat is, amelyek egy esetleges szovjetunióbeli kato­nai puccsról terjednek jó ideje. Mint mondta, nem lát semmi okot arra, hogy az ország ennek a ve­szélyét érezze. Pavlov a jelenlegi kormányzat legnagyobb vívmá­nyának nevezte a demokratikus re­formokat, ugyanakkor kijelentette: nem állítja, hogy Mihail Gorba­csov élete végéig a szovjet állam élén fog állni. A kormányfő szerint a jövőben jöhet valaki más, aki jobban meg­felel majd az új feltételeknek, de a görög ezredesekéhez hasonló puccs veszélye nem fenyeget. Pavlov közölte: óvakodik a jós­latoktól, de azzal számol, hogy az élelmiszerellátás probléméja két éven belül nagyrészt megoldódik a Szovjetunióban. Kijelentette, hogy a hiány felszámolása nem 200, 300 vagy 500 nap kérdése, de kemény munkával és a gazdasági fegyelem betartásával 1993-ra megoldható lesz ez a gond. Pavlov szerint a Szovjetunió né­pe belefáradt a rend hiányába, a lakosság fegyelmet, rendet és mun­kát kíván s ha ezt a vezetés bizto­sítani tudja, az ország nagyon gyors fejlődésbe kezdhet. Jelcin a két politikai irányzatról Oroszország radikálisabb lesz MTI ---------------------------------­Önálló kapcsolatokat akar Eu­rópával az európai intézmények­kel teremteni Borisz Jelcin orosz államfő. A politikus hétfőn az An­­tenne-2 francia televíziós állomás­nak nyilatkozva kifejtette, hogy a Szovjetunió valamennyi tagállamá­nak joga van önálló kül- és belpo­litika kialakítására, a szövetségi kormányzat hatáskörében szerinte csak a védelem, az energiaellátás és a vasúti közlekedés tartozhat. Jelcin egy francia társadalmi szervezet meghívására érkezett négy napos látogatásra Franciaor­szágba, s hétfőn Strasbourgban tárgyalt Baron Crespoval, az Euró­pai Parlament elnökével és Cathe­rine Lalumiere asszonnyal, az Eu­rópa Tanács főtitkárával. Nyilatkozatában ismét vitatta, hogy személyes ellentét állna fenn közte és Mihail Gorbacsov szovjet elnök között, de azt mondotta, hogy a Szovjetunióban két politi­kai irányzat áll egymással szem­ben s ezen belül sajátját minősítet­te valóban haladónak. Úgy véleke­dett, hogy Gorbacsov „visszalép”, a peresztrojka eredeti célkitűzései­től, s a Szovjetunióban még jelen­tős befolyása van a totalitariánus kommunista rend, a kemény vonal híveinek. Politikai programjának a követ­kezetes demokratizálás mellett a li­berális piacgazdaság megteremté­sét, a magántulajdon elvének érvé­nyesítését jelölte meg s azt han­goztatta, hogy ehhez koalíciót kell létrehozni minden, az ilyen célki­tűzéseket támogató erő között. Úgy vélekedett, hogy a reformok végrehajtása a Szovjetunióban túl lassú s ezért Oroszország radikáli­sabban valósítja majd meg azokat. Román diplomácia • Folytatás az 1. oldalról ténycsere terén., — fogalmazott Chebeleu. A szóvivő kitért a Ro­mánia által felvetett javaslatra, hogy a Nyugat-Európai Unió min­tájára hozzák létre Közép- és Kelet- Európa Unióját, mint a politikai ta­nácskozás és katonai átláthatóság mechanizmusát. Ez bizalmi és egy­üttműködési keretet adna a térség országainak, amelyek sokoldalú együttműködésük révén egyaránt partnereivé válhatnának mind a Szovjetuniónak, mind a NATO-nak az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésének távlatában. Csúcs­tervek MTI --------------------------------­Sor kerülhet a februárról elha­lasztott szovjet-amerikai csúcstalál­kozóra akkor is, ha nem sikerül megállapodni a hadászati támadó­fegyvereket korlátozó START- egyezményben — jelezte hétfőn a Fehér Ház. Martin Fitzwater egyút­tal leszögezte, hogy Washington változatlanul ragaszkodik az európai hagyományos haderőcsökkentési egyezmény szovjet végrehajtása kö­rüli kérdések tisztázásához még a csúcs előtt. Az amerikai kormány mindeddig azon az állásponton volt, hogy mindkét szerződés előfeltétele a csúcsnak, amelyet részben az Öböl-háború, részben a START- megállapodás elhúzódása miatt ha­lasztottak el, egyelőre nyár elejére. Az albán demokraták bojkottálták az új parlamentet A pluralizmus buktatói kiküldött tudósítónk jelenti Tiranából. Az ellenzéki Demokrata Párt boj­kottjával kezdődött meg tegnap az új pluralista albán Népi Gyűlés (parla­ment) ülésszaka. A bojkott a levegő­ben lógott, de a politikai közvéle­mény és diplomáciai megfigyelők is bíztak abban, hogy hétfőre kompro­misszumra jut az Albán Munkapárt és a legnagyobb ellenzéki párt. A de­mokraták parlamenti frakciója már a múlt hét végén nyilvánosságra hozta döntését, hogy mindaddig nem vesz­nek részt a parlament ülésszakán, amíg a nyomozóhatóságok meg nem nevezik az április másodiki shkodrai véres események felelőseit, a négy demokrata párti aktivista gyilkosait. A Legfőbb Nyomozó Hatóság a szombati lapokban közleményben ismertette a lakossággal a nyomozás állását. Ez a közlemény, a korábbi­aktól eltérően már elismerte, hogy a rendőrség egyes tagjai megsértették a tűzfegyverek használatára vonat­kozó rendeletet. A hatóságok ma már azt is elismerik, hogy a belügy­minisztérium emberei az eseménye­ket filmre vették, de a film az inci­denst követő gyújtogatások során ál­lítólag megsemmisült. A demokrata párti vezetők ezt nem hiszik el. Bashkin Sala, a párt tiranai szervező­­bizottságának a vezetője, akivel még tudósításom előtt egy órával is be­széltem , minden beszélgetésünk­kor hangsúlyozta, tudomásuk van ar­ról, hogy a film megmenekült. Ez az információ benyomásom szerint a Demokrata Párt shkodrai vezetőinek az állításán alapul. Olyan szemtanú mindenesetre, aki azonosítani tudta volna vagy megnevezni azokat a rendőröket, akik a gyilkos lövéseket leadták, nem akadt. Demokrata párti tisztségviselők­kel beszélgetve az is a benyomásom volt, ahogy közeledett a parlament nyitó ülésének a napja: a párt már megelégedett volna egyetlen és bár­milyen bűnbak megnevezésével. Hétfőn délelőtt találkozniuk kellett volna a munkapárt és a demokraták képviselőinek, amikor is ez utóbbiak — amint nekem elmondták, minden reményük szerint — meg kellett vol­na, hogy kapják legalább egy felelős nevét. A találkozó elmaradt. Feltéte­le ugyanis az volt, hogy a Munkapárt vasárnap este nyolc óráig legalább ígéretet tegyen a televízió nyilvános­sága előtt a követelés teljesítésére. Délután alig néhány órával az ülés tervezett megnyitója előtt a Demok­rata Párt nyilatkozatban szólította fel a munkapártot az ülésszak elhalasz­tására. Az ülést ugyanis a házszabá­lyok szerint csak a tizenegy legidő­sebb képviselő — önmaguk közül megválasztott — valamelyike elnök­letével lehetett volna megnyitni. A tizenegy legidősebb képviselőből azonban hat demokrata párti, így a választás nem felelhetett volna meg a házszabályoknak. Végül is Adel Carcani volt miniszterelnök, a De­mokratikus Front (népfront) Főtaná­csának a vezetője nyitotta meg az idős képviselők jelenlévő csoportja nevében. Az ülést ezután el is napol­ták, mert nem volt lehetőség sem mandátumvizsgáló csoport felállítá­sára, sem a távol lévő 76 demokrata párti képviselő mandátumának meg­vizsgálására. A demokrata pártiak szerint az ülésszak megnyitása így is törvénytelen volt, s forma szerint igazuk is van. Kérdés, abban is iga­zuk van-e, hogy a közel fél évszázad óta első pluralista parlament megnyi­tó ülésének a bojkottálásával akarták egy egyébként valóban jogos köve­telés teljesítését kicsikarni. • Arató Gábor Lezárják a KAL-ügyet MTI --------------------------------­A szovjet kormány is „jóváha­gyását” adta ahhoz, hogy emlékmű­vet emeljenek a nyolc évvel ezelőtt lelőtt dél-koreai utasszállító repülő­gépen, a KAL 007-es járatán utazók emlékére. A szöuli külügyminisztéri­um hétfői közlése szerint a megálla­podás a szovjet és a dél-koreai kor­mány szándékát tükrözi, hogy a pén­teki Ro Te Vu-Gorbacsov csúcsta­lálkozón méltóképpen zárják le a két ország kapcsolatában máig is zavart okozó ügyet. Szovjet vadászgépek annak idején kíméletlenül lelőtték a dél-koreai légitársaság repülőgépét. A fedélzeten tartózkodó 269 ember életét vesztette.Április elején állapo­dott meg a két ország külügyminisz­tériuma abban, hogy emlékművet emelnek a dél-koreai áldozatok tisz­teletére, továbbá, hogy szeptember­ben megemlékezést tartanak az áldo­zatok hozzátartozói részvételével a tragédia helyszínén, Szahalin szige­tén. Minderről hivatalosan akkor tá­jékoztatják a közvéleményt, amikor Mihail Gorbacsov japáni látogatásá­ról hazatérőben megáll a dél-koreai Csedzsu szigetén, és találkozik Ro Te Vu dél-koreai államfővel. KÜLFÖLD Kiújultak a harcok Irakban REUTER --------------------------­Obszcénnak, gyermetegnek mi­nősítette az iraki külügyminiszter Hans-Dietrich Genscher hétvégi be­szédét, amelyben a német külügy­miniszter felvetette: Szaddám Hu­­szeint háborús bűnök miatt a nürn­bergi perhez hasonló nemzetközi eljárás keretében kellene felelősség­re vonni. Ahmed Huszein Hudair az INA iraki hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: háborús bűnökért azoknak kell felelniük, akik agresszív háborút indítottak Irak ellen és meg akarták semmisí­teni az iraki népet. Az iraki miniszter szerint Bag­dad reméli: a baráti német nép Genscher megnyilatkozása ellenére sem tűri, hogy az arab nemzethez fűződő kapcsolatait megkérdője­lezzék. A német külügymiszter a hét vé­gén kijelentette: Szaddám Huszein esetében is érvényesíthető a nürn­bergi perben figyelembe vett mind­három alapvád — vagyis a háborús agresszió, háborús bűnök elköveté­se és az emberiség elleni bűntett. Heves összecsapások zajlottak a hét végén a kurd gerillák és az iraki kormányerők között az iráni határ közelében, a Szulejmaníja városától keletre fekvő hegyvidéken. A kor­mánycsapatok megpróbálták elfog­lalni a gerillák egyik támaszpontját, de támadásukat visszaverték. A Kurd Demokrata Párt Athénban kia­dott nyilatkozata szerint a gerillák 15 foglyot ejtettek és nagy mennyi­ségű fegyvert zsákmányoltak. Az összecsapás után a kormány­csapatok az iráni határ felé tartó menekültekre zúdítottak ágyútüzet. A kurd közlemény szerint több szá­zan meghaltak, vagy megsebesültek. A teheráni rádió jelentése szerint a hét végén Irak déli részén, Bászra és Amara térségében is harcok foly­tak a kormánycsapatok és a síita felkelők között. Az Öböl-háború idején Iránban leszállt iraki repülőgépek közül már csak 22 található az ország területén - jelentette ki vasárnap Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter, cá­folva az INA iraki hírügynökség szombati jelentését, amely 148 gép­ről tett említést. Orvosra várnak a kurd menekültek török katona fegyvercsöve előtt MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Készülnek Gorbacsovra Teruaki Ueno, a Reuter munkatársa írja Jobboldali szélsőségesek merény­letétől tartva az utolsó simításokat végzik el egy átfogó biztonsági mű­veleten Japánban Mihail Gorbacsov szovjet államfő ma kezdődő látoga­tása előtt. „Bár nem férkőzhetnek túl könnyen olyan közel, hogy rálőhes­senek Gorbacsovra, mégsem zárhat­juk ki ezt a lehetőséget.” — mondot­ta a Japán Nemzeti Rendőri Hivatal egy magát megnevezni nem kívánó vezető tisztségviselője a Reuter­­nek.„Gorbacsov látogatása felkavar­ja a szélsőségesek szovjetellenes ér­zelmeit és hirtelen erőszakos csele­kedeteket válthat ki.” — mondta a szakember. Japánban hozzávetőlege­sen 980 jobboldali szervezet műkö­dik, több mint 120 ezer taggal. A to­kiói rendőrség 23 ezer rendőrt moz­gósít Gorbacsov látogatása idejére. A Tengerészeti Biztonsági Hivatal 470 embere 37 csónakban cirkál majd a Tokiói Öbölben és riadóké­szültségben lesz egy repülőgépe is. A japán biztonsági intézkedésekhez társulva a szovjet államfő körülbelül 76 KGB-s munkatársat hoz magával, továbbá saját golyó-és bombabiztos ZIL-limuzínját. Biztonsági erőfeszí­téseinket koordinálnunk kell a KGB- vel, reméljük, hogy nem akadályoz­zuk majd egymás munkáját — mondta egy másik rendőrségi tisztvi­selő. A jobboldali és nacionalista japán szervezetek hagyományosan a leg­hangosabban követelték, hogy Moszkva adja vissza azokat a szige­teket, amelyeket a szovjet hadsereg 1945-ben elfoglalt. A japán rendőrséget az is aggaszt­ja, hogy Gorbacsov esetleg Tokió­ban is hódolni kíván kedvenc időtöl­tésének: kiszáll limuzinjából és kezet ráz néhány helybélivel. Építő jellegű együttműködésre szólította fel az Orosz Föderáció vezetését Mihail Gorbacsov hétfőn Habarovszkban, úton Tokióba. A szovjet államfő Japánba érkezése előtt állt meg rövid időre a távol-ke­leti szovjet városban, ahol egyebek között Japán felé tett gesztusként felkereste a II. világhá­ború után elhunyt japán hadifoglyok egyik temetőjét és megkoszorúzta a sztálini önkény szovjet áldozatainak emlékművét. Elmarasztalták Sinowatzot Bécsi tudósítónktól Dr. Fred Sinowatz hazug ember, mert hamisan tanúskodott — ezzel a megbélyegző megállapítással a bécsi büntetőtörvényszék hétfői ítéletével véglegesen kettétörte a volt osztrák szövetségi kancellár és a Szocialista Párt volt elnöke poli­tikai karrierjét. A bíróság bebizo­­nyítottnak látta, hétfői ítéletében, hogy Sinowatz három évvel ezelőtt bíróság előtt hamis esküt tett le és másodfokon ismét elítélte a volt vezető politikust 360 ezer schilling (2,2 millió forint) pénzbírságra. A bécsi büntetőtörvényszék a legjelentősebb háború utáni politi­kai színezetű bűnperben ítélkezett egy vezető osztrák szocialista poli­tikus felett. Sinowatz az első fokú ítélet után kénytelen volt minden hivataláról lemondani és azóta mint egyszerű nyugdíjas történész csak eredeti hivatásának él. A bíróság mai ítéletével ismét bebizonyítottnak látja azt a tényt, hogy a volt osztrák kancellár hat évvel ezelőtt a burgenlandi szocia­lista pártvezetőség ülésén azt a ki­jelentést tette, hogy a Keresztény­­demokrata Néppárt által támoga­tott párton kívüli Kurt Waldheim volt ENSZ főtitkára állítólagos ná­ci múltját fel kell fedni, hogy ezál­tal Waldheim esélyei az elnöki posztért folyó harcban csökkenje­nek. Egy nagy befolyású osztrák új­ságíró a burgenlandi pártvezetőség üléséről beszámoló jegyzőkönyvre hivatkozva azt írta, hogy a Wald­heim elleni rosszindulatú kampány Sinowatz egykori kijelentésével vette kezdetét. Sinowatz emiatt be­perelte az újságírót és tanúként ki­hallgatva tagadta az újságíró által megírtakat. Az alperes az akkori ülésről készült eredeti jegyző­könyv alapján be tudta bizonyítani, hogy Sinowatz ezt a kijelentést megtette, jóllehet a vezetőségi ülé­sen résztvevő 40 további személy nem tudott vagy nem akart erre visszaemlékezni. A mai ítéletnek valószínűleg to­vábbi igazságügyi folytatása is lesz. Waldheimet, aki annak idején be tudta bizonyítani, hogy sohasem volt náci, de adós maradt a háború­ban mint német tiszt a balkánon vi­selt dolgainak teljes tisztázásával, az osztrákok öt évvel ezelőtt 53 százalékos többséggel hat évre megválasztották szövetségi elnö­küknek. A mai osztrák államfőt a legtöbb nyugati állam, mint állító­lagos háborús bűnöst bojkottálja. • Pogány Jenő Géza A békefolyamat jó jele Baker ismét útra kél MTI -------T-7P- ■-- ----­ James Baker amerikai külügy­miniszter izraeli kollégája, David Levi hétfői közlése szerint újabb közel-keleti útra készül, ami - mondta Levi - jó jel a békefolya­mat haladására nézve. Hivatalos washingtoni értesítés nem érkezett Izraelbe Baker szándékáról, hogy március eleje óta immár harmad­szor is a térségbe utazzék, de Levi a Kneszet (izraeli parlament) hétfői rendkívüli ülésén, időpont megje­lölése nélkül, közvetve tudatta, hogy szó van az útról. Az izraeli sajtó a közeli napok­ra, a hadsereg rádiója és több lap már szombatra várja Baker Izrael­be érkezését, miután a washingto­ni diplomácia irányítója múlt heti körútja során elvi megállapodásra jutott Izraellel egy regionális érte­kezlet összehívásáról. Egyiptom­ban nem zárkóztak el a javaslattól, és Szíria is tompított korábbi egy­értelmű elutasító álláspontján. Az említett sajtóértesülések szerint Baker újból találkozna a megszállt palesztin területek képviselőivel, és elutazna Kairóba, illetve Da­­­­maszkuszba. Levi azt hangoztatta, hogy a múlt heti megbeszéléseken amerikai-izraeli egyetértés volt a palesztin államiság elutasításában és a párhuzamos tárgyalások elvé­ben, tudniillik Izrael és az arab or­szágok közötti hadiállapot, illetve a palesztin ügy témakörének pár­huzamos kezelésében. Levi vívmányként nyugtázta azt, hogy amerikai részről elfogadják, miszerint Izraelnek jogában áll fenntartani a maga értelmezését az ENSZ 242. és 338. számú határo­zatait illetően. Az arab országok a határozatok azon értelmezését teszik maguké­vá, amelynek alapján Izraelnek ki kell vonulnia az összes 1967-ben megszállt területről, Izrael pedig azt tartja, hogy a határozatoknak eleget tett az Egyiptomtól elfoglalt Sinai-félsziget visszaszolgáltatásá­val. A dokumentumok angol nyel­vű szövege nem rögzíti egyértel­műen, vajon az összes terület, vagy azok egy részének kiürítése a kö­vetelmény. Surján Szöulban (MTI) Hétfőn Dél-Koreában kezdett tárgyalásokat Surján László népjóléti miniszter. A két ország szociális ügyekkel foglal­kozó minisztériumai, intézmé­nyei között még nem alakultak ki kapcsolatok, ezek megteremtésé­ről tárgyal a miniszter, aki pénte­kig tartózkodik Szöulban. Surján László Kim Dzsong Sze egész­ségügyi miniszternek meghívá­sára érkezett a dél-koreai fővá­rosba, ahol várhatóan a munkaü­gyi, az ifjúsági és a sportügyek felelősével is találkozik. Mint a miniszter elmondta, a reform előtt álló magyar egészségügy tapasztalatokat meríthet a Dél- Koreában működő egészségügyi biztosítási rendszerből, amely az elmúlt évtizedben jött létre. Győzködik Phenjant (REUTER) A Szovjetunió meg­szakítja nukleáris együttműködé­sét Észak-Koreával (beleértve a szállításokat is), ha az továbbra sem hajlandó beengedni a Nem­zetközi Atomenergiaügynökség ellenőreit — közölte Tokióban Vladlen Martinov, a szovjet tudo­mányos akadémia világgazdasági intézetének igazgatója. Japán —, amely a nemzetközi ellenőrzés elfogadásától teszi függővé Észak-Korea diplomáciai elisme­rését — az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával együtt attól tart, hogy az ambiciózus észak-koreai nukleáris erőmű-program valójá­ban fegyverkezési célokat fedez. Szöulban már célozgattak arra, hogy ha Phenjan nem engedi be az ellenőröket, ak­kor erőszakos megoldás mellett döntenek. A Tizenkettek és Dél-Afrika (MTI) Az Európai Közösségek külügyminiszterei hétfői ülésü­kön úgy döntöttek, hogy meg­szüntetik a DéL Afrika elleni gaz­dasági szankciókat, tekintettel arra, hogy a kormány a parla­ment elé terjesztette az apartheid - a faji elkülönítés­­ megszünte­tésére irányuló törvényjavaslato­kat. Az elvi döntés értelmében a­ közösség feloldja a dél-afrikai aranyérmék, a szén és az acél be­hozatali tilalmát. Az apartheid rendszer ádáz ellensége, az Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) a múlt héten a szankciók fenntartására szólított fel, felol­dásukat túl korainak minősítve. 1991. április 16., kedd

Next