Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 152-164. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. július 1., hétfő MH-információ Ma kezdődik Genfben az euró­pai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő országok szakértőinek tanácskozása a nem­zeti kisebbségekről. A magyar kül­döttség munkáját Entz Géza, a Mi­niszterelnökség határon túli ma­gyarokkal foglalkozó titkárságának vezetője irányítja. A magyar diplomáciának az a célja, hogy döntő javulás álljon be a kisebbségekkel kapcsolatban a helsinki folyamat során eddig ki­dolgozott kötelezettségek gyakor­lati teljesítésében. Genfben a ma­gyar küldöttség ezt a döntő javu­lást kívánja előmozdítani. Entrék beszámolót készítettek elő a ma­gyar kormány kisebbségpolitikájá­ról és a vállalt kötelezettségek vég­rehajtásának eredményeiről. Ezt hozzájárulásként terjesztik elő a ki­sebbségi kérdés kezeléséről folyta­tandó tapasztalatcseréhez. Egyúttal — a Pentagonale-Hexagonale or­szágokkal folytatott konzultációk nyomán — arra is felkészültek, hogy a hiányosságokról is eszme­cserét folytassanak. A magyar küldöttség abból in­dul ki, hogy a kisebbségi létből o­­lyan objektív hátrányok fakadnak — az anyanyelv használatára, az anyanyelvi oktatásra, a nemzetisé­gi kultúra ápolására nézve —, amelyeket csak speciális intézke­désekkel lehet feloldani ahhoz, hogy az állampolgárok között tényleges egyenlőség jöjjön létre. Ennek kifejtése során hangsúlyoz­ni fogja, hogy a kisebbségi jogok garantálása és tiszteletben tartása egyfelől része az emberi jogok ér­vényesülésének, másfelől a stabili­tást erősítő tényező. Küldöttségünk konkrét javasla­tok előterjesztésére is felkészült: a határ menti helyi és regionális ön­­kormányzatok közötti tapasztalat­­csere és együttműködés, a kisebb­ségügyi bizottságok működése kér­désében, a kötelezettségek teljesí­tését ellenőrző, illetve a viták bé­kés rendezését elősegítő mechaniz­musok erősítése ügyében. E két utóbbival kapcsolatban lehetséges­nek tartják a tényfeltáró elem beve­zetését is. A genfi találkozóra való fel­készülés során a magyar szakértők olyan partnerekkel is konzultáltak, akiknek felfogása eltér a Pentago­­nale-országokétól. Ezen alkalmak­kor ismertették azt a magyar felfo­gást, amely szerint a nemzeti ki­sebbségek tagjai az adott ország ál­lampolgárai, s ilyenként kötelesek tiszteletben tartani államuk törvé­nyeit, állampolgártársaik emberi jogait is. Magyar részről remélik, hogy ez a kifejtés elősegíti a kompromisszumok megtalálását. Illetékes helyen emlékeztetnek arra, hogy a nemzeti kisebbsége­ket a helsinki folyamat államai a társadalom életét gazdagító té­nyezőknek ismerték el. Ennek alapján a magyar fél arra számít, hogy Genfben sikerül a kisebbsé­gi kérdés kezelésére vonatkozó tartalmas dokumentumot elfogad­ni, s ez elősegítheti a Közép- és Kelet-Európában jelentkező ki­sebbségi problémák hatékony or­voslását. Megjegyzik ugyanak­kor, hogy a dokumentum — 35 részes okán — csak minimum­normákat adhat meg; a tényleges haladáshoz egyoldalú, két- és sokoldalú, regionális cselekvésre van szükség a legkülönfélébb in­tézmények szintjén. • Sz. H. A nemzeti kisebbségekről Genfben Magyar javaslat a tényfeltárásra Görcsoldó kerestetik „Semmit sem szabad kihasználatlanul hagyni, ami a görcsök oldásá­hoz hozzájárulhat” — nyilatkozta Genscher német külügym­iniszter va­sárnap a jugoszláviai helyzet és a szaporodó nemzetközi közvetítési kí­sérletek kapcsán. Nem részletezte, milyen görcsöket kellene oldani, szavai így sokféle­képpen értelmezhetők. Talán még úgy is, hogy Európa ragaszkodik gör­csösen a balkáni politikáról vallott korábbi felfogásához: a Balkán ismét puskaporos hordóvá válhat, hogy a nemzetiségi problémák végső soron me­goldhatatlanok stb. Annyi bizonyos, hogy Szlovénia és Horvátország nem tanult, vagy nem akart tanulni a szovjet Baltikum példájából, ahogy a jugoszláv szövetsé­gi kormány sem okult Moszkva kínjain. Nyílt katonai erőszakhoz folya­modott, hogy elfojtsa két köztársaság jogos, ám saját szövetségi rendsze­rén belül mégsem legitim függetlenségi törekvéseit. Európa és Amerika jogállamai, köztük az új kelet-európai demokráci­ák, ezáltal lehetetlen választás elé kerültek. Választhatnak a politikai és gazdasági destabilizálással fenyegető erőszakos önrendelkezési törekvé­sek és a sztálini típusú soknemzetiségű nemzetállam erőszakos megőrzé­se között. Érthető, hogy legalábbis elméletben, mindkét oldaltól megkí­sérlik elhatárolni magukat. Jövőbenézően jelképes volna, ha sikerrel járna az Európai Közösség közvetítési kísérlete. Ez a kísérlet a nemzeti önrendelkezés, a szabad rendszerváltás és az erőszakmentesség hármas követelményének együttes alkalmazásával látja megoldhatónak a jugoszláviai válságot. Különlegesen bonyolult követelményrendszerről van szó, mégsem le­het abból kiindulni, hogy nincs megoldás. Az erőszakmentes rendszervál­tásnak a megvalósításában két évvel ezelőtt ugyanolyan kevesen hittek, mint most abban, hogy a békés átmenet a nemzetiségi államiság kérdésé­vel kombinálva is megoldható. Függetlenül attól, milyen konkrét fordula­tokat vesz még a jugoszláviai helyzet, tisztán látható, hogy a jugoszláviai események nem az európai kereteken kívül zajlanak, hanem — bármilyen különösen hangzik is ez egy ilyen válságos pillanatban — az európai fej­lődés fő vonalába illenek. • B.P. Feszült órák Bajánsenyén Graffiti---------------------------­„A szlovén kollégák kérték, hogy senkit ne engedjünk át” — sajnálkoznak a magyar tisztek a bajánsenyei határátkelőnél vasár­nap reggel kilenc órakor. A csiki­­-csuki játék tehát folytatódik, hi­szen a magyar oldalon nyitva a ha­tár, átmenni viszont nem lehet. A túloldalon szlovén zászlót ringat a szél. A vámház előtti árokban a­­zonban fegyveresek lapulnak, előt­tük személyautók sorakoznak némi fedezéket nyújtva. Két szlovén ka­tona éppen átszalad az úton, lősze­­res ládát vonszolnak maguk után. Kilenc óra után megszólalnak Hodos felől a szirénák, alig múlik el tíz perc, autók jelennek meg az átkelőnél. A szlovének gyorsan át­­küldik őket, a magyar oldalon már biztonságban vannak. A családját menekítő férfi sírva magyarázza, hogy a rádió szerint negyedóra múlva kezdődik a bombázás, azért van légiriadó. A túloldalon ideges kapkodás, a magyar határőrök udvariasan meg­kérnek, hogy saját érdekemben hagyjam el a határátkelő területet. A jugoszláv központi hadsereg kommandósai az erdőben bújtak meg, ott várják a parancsot a távo­zásra. A közvetlenül a határ mellett lakók attól tartanak, hogy megis­métlődik a csütörtöki lövöldözés, amikor ide is eltévedt néhány löve­dék, sőt a kommandósokat szállító egyik helikopter jól láthatóan bere­pült magyar terület fölé. Fél tizenegykor ismét megszó­lalnak a szirénák. Tőlünk ötven méterre néhány határőr fürkészi az eget, a fejükön sisak, a hátukon géppisztoly. Nyolc órája vannak kint, megerősítették a határsza­kaszt. A szomszédos Őriszentpéteren most van az őrségi vásár, 20 forin­tért lehet lőni egy nagy játékcumit. • Fodor Sándor Külföldi autókereskedő cég budapesti szervizébe keres németül beszélő, legalább 8 év gyakorlattal rendelkező autószerelőket és autóvillamosság-szerelőket. Jelentkezés életrajz beadásával és az anyagi igények megjelölésével „Fegyelem és minőség" jeligére a kiadóba. KÜLFÖLD-BELFÖLD Török áradat: egyelőre nem történt atrocitás Most nyugalom van a szlovén határnál MH-információ Péntek este a határtól hat-hét ki­lométerre gyújtóbomba és leve­gő,föld rakéta robbant, ám ennek ellenére megnyitották a bajánse­nyei határt, amelyet elsősorban ha­zatérni szándékozó, magyar és szlovén utasok vettek igénybe. A forgalom nem volt jelentős, alig néhány száz ember kelt itt át. A ju­goszláv néphadseregnek a határát­kelőhelyek feladására vonatkozó ultimátumára, illetve a szlovén fél­től légitámadásra utaló jelzésre te­kintettel, tegnap reggel 9-kor azon­ban ismét lezárták az átkelőt. Pén­tek óta egyébként nyugalom van a határ szlovén oldalán. Zavartalanul működnek a Hor­vátországgal határos átkelők, azok igénybevételét azonban továbbra sem tanácsolják. Zubek János, a határőrség szóvivője ezeknél a röszkei, a tompai és a hercegszán­tói határállomásokat biztonságo­sabbnak ítéli, jóllehet, a szabadság­ra utazó törökök miatt Röszkénél tegnap este már a négy órát is meghaladta a várakozási idő. A másik két helyen azonban szinte időveszteség nélkül át lehet kelni. Korábban szinte elképzelhetet­lennek tartott torlódás alakult ki a nyugati határszakaszon is. Hegyes­halomnál a négy-öt, Sopronnál és Kópházánál a hat órát is meghalad­ta befelé a várakozási idő. Rábafü­­zesnél, Kőszegnél és Búcsúnál vi­szont hatvan percre sem volt szük­ség a beutazáshoz. A hazatérő török vendégmunká­soknak elsősorban a Románia felé vezető útvonalat javasolják, s emi­att Nagylaknál már-már tarthatat­lan a helyzet. A román fél nem haj­landó gyorsabb ütemben dolgozni, azért ott a gépkocsisor legalább ti­zenöt kilométer hosszú, s tíz óránál kevesebb várakozási idő péntek óta nem volt. Emiatt tumultuózus jele­netek játszódtak le az országúton, de a határátkelőn atrocitás nem for­dult elő. Ennél valamivel kedve­­zőbb volt a helyzet Gyulánál, ahol négyórás várakozás volt, Ártándnál viszont néhány perc alatt lehetett átkelni. A határőrök péntektől tegnap délutánig 23 ezer vízumot állítottak ki, a megszokott mennyiség száz­szorosát. A határokon és a külkép­viseleteken becslések szerint már mintegy százezernyi török állam­polgár jelentkezett, de valószínűsít­hető, hogy a nagy hullám még hát­ravan: a szabadságok ugyanis jövő héten kezdődnek. Egy-egy vízum kiadása egyébként átlagosan 30-60 percet vett igénybe, most tíz percen belül igyekeznek végezni vele, de az alapvető biztonsági követelmé­nyekből nem engedhetnek. Zubek János kérdésünkre el­mondta: a hét végén mintegy két­száz határsértővel akadt dolguk, a jugoszláv határon azonban mind­össze hárman voltak: két albán a Murát átúszva érkezett, egy belga állampolgár pedig gépkocsival a lezárt sorompón tört át Rédicsnél. Ő meg is sérült, jelenleg kórházban ápolják. A szóvivőtől megtudtuk, hogy a két ország határőrparancsnokai kö­zött még mindig nincs kapcsolat, a jugoszláv fél változatlanul elzárkó­zik a tárgyalások elől. •L K. Henry Kissinger Budapesten MTI---------------------------­Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere Kodolányi Gyulának, a Miniszter­­elnöki Hivatal címzetes államtit­kárának meghívására vasárnap Budapestre érkezett. A neves kül­politikai szakértőt hétfőn fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, s magyarországi programja során találkozik majd az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival. Nem kapunk haditechnikát Franciaországból (MTI) Franciaország egy­előre nem tervezi haditechnika eladá­sát Magyarországnak — jelentet­te ki szombati sajtótájékoztatóján Pierre Joxe francia védelmi mi­niszter, aki Antall József meghí­vására magánlátogatáson tartóz­kodott hazánkban, s a miniszter­­elnökön kívül találkozott Je­szenszky Géza külügyminiszter­rel, Boross Péter belügyminisz­terrel, Für Lajos honvédelmi miniszterrel, valamint Gálszécsy András tárca nélküli miniszterrel. Pierre Joxe hozzátette: a fegyver­­üzletről csak akkor tárgyalha­tunk, ha a napokban megkötött egyezmény szerinti ma­gyar—francia katonai együttmű­ködés kibontakozik, ami most tisztek és technikusok cseréjét irányozza elő. Bírák — talárban (MTI) A bíróságok függetlensé­gének, a bírói hatalom önállóvá válásának megvannak a feltételei Magyar Híradó hazánkban. A társadalom de­mokratikus átalakulásában azon­ban az igazságszolgáltatás struk­túrája, a bíróságok típusai s rendszere alapvetően nem válto­zott meg — nyilatkozta dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, akit egy éve iktattak hivata­lába. Kijelentette: a jogállamiság követelményeinek megfelelő korszerű bírósági szervezet kia­lakítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Az eltelt egy év alatt tett intézkedések és tö­rekvések ellenére máig nem dől­tek el alapvető kérdések, mint például: hány szintű bíráskodás és milyen jogorvoslati rendszer legyen. A továbbiakban utalt ar­ra, már eldöntött kérdés, hogy a bírák talárt fognak viselni, de egyelőre csak a Legfelsőbb Bí­róságon. Új Hölgyfutár — nem bűncselekmény (MTI) A feljelentett cselekmény nem bűncselekmény — állapítot­ta meg Bócz Endre fővárosi fő­ügyész az Új Hölgyfutár vitatott címlapképével kapcsolatban, nyo­mozást megtagadó határozatában. Varga Béla itthon (MTI) Varga Béla, az 1947-es Nemzetgyűlés kisgazdapárti el­nöke, aki több évtizedet töltött emigrációban az Egyesült Álla­mokban, végleg hazatelepül. Az idős lelkipásztort Balatonboglár hívta haza. Varga Bélát pénte­ken este Fodor János főkonzul búcsúztatta a New York-i ma­gyar képviselet új székházában.­ ­ Új néppárti elnök (MTI) A szombati Szolnokon tartott nagygyűlését követő nagyválasztmányi ülésén új el­nököt választott a Magyar Nép­párt—Nemzeti Parasztpárt. Fe­kete Gyula írót, a párt elnökét saját kérésére fölmentette tiszt­ségéből, egyszersmind tisztelet­beli elnöknek választotta meg. A párt új elnökének a testület megválasztotta Márton János agrárközgazdászt, aki eddig is az elnökség tagja volt. MAGYAR HÍRLAP. A magyar kormány ünnepi nyilatkozata Szuverenitást és együttműködést Tegnap Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeltük. 1944. március 19-e óta most mondhat­juk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Volt tegnap ok az ünneplésre, a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van ok arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének, és mindazoknak az erőknek, amelyek­nek részük volt az ünnep eljövetelében — hangsú­lyozza a magyar kormány június 30-a alkalmából tegnap közzétett nyilatkozata. Kelet-Közép-Európában négy évvel ezelőtt fel­gyorsultak az események és régiónk a történelem fő­szereplője lett. Magyarországon a demokrácia erői a nyilvánosság elé léptek és a reformok útjára kény­szerítették a szakadék szélére került kommunista rendszert. Ez az erő és ez a szellem hamarosan elin­dította régiónk többi országában is a diktatúrák fel­számolását. Ennek a folyamatnak a csúcspontja szá­munkra a tegnapi nap volt, amely kiemelkedő ese­ményként íródott be történelemkönyveinkbe. Ne tulajdonítsunk magunknak valótlan érdeme­ket, és kívánjuk tiszta szívvel az eltávozottaknak, hogy június 30. őket is tovább segítse saját nemzeti megújulásuk útján. Ne feledjük, hogy, aki tisztesség­gel vonul vissza, az erkölcsi erőről és lelki rugal­masságról tanúskodik. Kívánjuk ezért: e nap járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között valódi barátság bontakozhasson ki. Ne csak visszafelé tekintsünk — int a kormány­­nyilatkozat —, hanem előre is. Szuverenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat-Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel, és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem leg­jobbjai hirdettek, jöjjön el a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. A szuverenitás nemcsak felszabadít, de ránk há­rítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyar­­ország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében ala­kítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerün­ket, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Anya­gi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, meg­nyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét, és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújhodott Magyarország léphet majd át — zárul a kormány nyilatkozata. Felszabadult ünnepségek • Folytatás az I. oldalról Az immár sikeres harmadik kísér­let kapcsán a miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy abban természetesen nagy része van a Szovjetunióban vég­bemenő változásoknak és személye­sen Gorbacsovnak. Feltételezhetően a változásokat a tekintélyes és továbbra is katonai nagyhatalomnak számító országban — amelyről egy percre sem szabad megfeledkezni — nem egészen így képzelték el, de a „szel­lem kieresztése a palackból” minden­képpen előfeltétele volt a hazai rend­szerváltozásnak — mondotta Antall József. A továbbiakban kifejtette: ép­pen ezért a Szovjetunióhoz fűződő to­­­vábbi kapcsolatainkban a politikában, a gazdaságban egyaránt a megfon­toltságnak, a józanságnak, az érdekek tiszteletben tartásának kell érvénye­sülnie. Az ünnepi szónok a továbbiakban néhány időszerű bel- és gazdaságpo­litikai kérdésről szólott. Megjegyez­te: „Politikai rendszereket, diktatúrá­kat, terrorszervezeteket nem illet meg a megbocsátás, legfeljebb kép­viselőiket, s azokat, akik elismerik bűnösségüket, vétküket, s legalább szerények maradnak az új Magyaror­szágon. Azokkal, akik nagyhangúan hazudoznak, s úgy tesznek, mintha minden jót ők tettek volna, s csakis ők képesek a válságból — amelybe a nemzetet ők vitték — kivezetni ben­nünket, nem tárgyalunk. Mert ekkora hazugságot ez a nemzet többé nem fogad el. Az elmúlt négy évtized elég sok hazugságot produkált ahhoz, hogy önök ne higgyenek se egyik, se másik oldalon a demagógoknak, a politikai sarlatánoknak. Nem ígérek könnyű hónapokat, nem ígérhetek könnyű esztendőket, csak egyet: ne­héz áldozatok árán, de ki fogjuk ve­zetni az országot nehéz helyzetéből, ha önök továbbra is bíznak bennünk, segítenek minket.” Gazdasági témákról érintőlegesen szólott Antall József, mindenekelőtt elért eredményeinket hangsúlyozva. A gazdasági, politikai bizalom külföldön adott — hangsúlyozta An­tall József. „Nincs értelme és sehova sem vezet az immár átfogó nemzeti rosszkedv és bizalmatlanság, ami el­terjedt az országban, s amit sajnos sokan gerjesztenek. Nagy kockázatot vállal, aki politikai ellenfeleit úgy akarja lejáratni, és olyan politikai propagandát folytat, ami nemcsak el­lenfeleinek, politikusoknak, pártok­nak árt — ez még csak elfogadható —, hanem az országnak, a nemzet­nek. Ez már bűn. Mindannyiunk el­engedhetetlen felelőssége, hogy ha­zánkról, rólunk a világ kedvező ké­pet kapjon. S kaphat, mert minden adottságunk megvan hozzá. Az eh­hez való hitet, meggyőződésemet szeretném átadni önöknek, s remé­lem sikerrel’’— fejezte be nagy taps közepette mintegy másfél órás beszé­dét Antall József. Lapunk munkatársa megkérdezte a miniszterelnököt: vajon kikre utalt, amikor hazugokról, demagógokról szólott ünnepi beszédében, s tényleg nagy veszélyt jelentenek? Antall József a következőket vála­szolta: — Ha meg akartam volna monda­ni, hogy kikre gondolok, akkor ezt beszédemben meg is teszem. Általá­nos figyelmeztetésnek szántam, mert a mostani történelmi forduló, a füg­getlenség végleges elnyerése jó al­kalmat teremthet különböző propa­gandáknak, különböző hazudozások­­nak. Minden nehéz időszakban, ami­kor egyes rétegek életszínvonala csökken, amikor városok, települé­sek kerülnek súlyos helyzetbe, akkor mindig teret kapnak a könnyűt ígé­rők, akik olyan állításokat engednek meg maguknak, amit józan ésszel el sem lehet fogadni. Egyébként soha ne higgye senki, hogy itt valamiféle könnyű átalakulás előtt állunk. Bárki került volna a helyünkbe, ugyanilyen nehézségekkel találta volna szembe magát. Én nyilván úgy gondolom, ha el is követett a kormányzat hibákat, nálunk jobb eredményeket senki sem produkálhatott volna. • Andrássy Antal MTI-----------------------------­A szovjet csapatok kivonulásá­nak alkalmából ünnepséget tartottak Szombathelyen. Az Apáczai Csere János Alapítvány felkérésére Szabad György, az Országgyűlés elnöke he­lyezte el az oktatási központ harang­­tornyának alapkövét.­­ Ezeket a napokat jegyzi majd a história, mert négy és fél évszázad alatt kevésszer volt szabad ez a föld. A mi dolgainkban végre mi dönthe­tünk, bölcsen mérlegelve helyzetün­ket, és téve azt, amit tennünk kell. Most az új társadalom felépítéséhez alapoznunk kell kőből is, becsület­ből is, erényből is — mondotta Sza­bad György. A továbbiakban az Or­szággyűlés elnöke elismeréssel szólt a szombathelyiek merész vállalko­zásáról, hogy a volt szovjet laktanya helyén oktatási központ épül. Szécsényben a Keresztényde­mokrata Néppárt Nógrád megyei szervezete rendezett szabadulásnapi ünnepséget. Surján László, a KDNP elnöke arról beszélt, hogy a harang­zúgás a nándorfehérvári diadal óta a könyörgés és a hálaadás jele, s most, amikor az ország visszanyerte szu­verenitását, mindkét jelzése helyén­való. A sorsfordító nap tanulsága­ként vonta le a pártelnök azt, hogy hazánkban a szélsőséges nézetek mindig idegen erőkre támaszkodva jutottak hatalomra. — Ne engedjük, hogy baloldali törpék és jobboldali hordószónokok eltérítsenek a demokratikus jóléti ál­lam felé vezető útról — hangsúlyoz­ta Surján László. — Kötelességünk levonni a törté­nelem összes tanulságait, azokat a­­melyeket az elmúlt évtizedek tarto­gatnak számunkra, de azokat is, a­­melyeket a régebbi múlt kínál — mondotta Für Lajos Galyatetőn. — Mert tanulságokat kínálnak ezek az idők, egyrészt azért, mert a történel­mi Magyarország területi egységé­nek helyreállítása közben elveszítet­tük az ország tekintélyes részét, és végül elveszítettük a maradék Ma­gyarország függetlenségét. Ezeknek a tanulságoknak a jegyében új ele­mekre kell fektetni azt is, amit a határokon túli magyarságért tennünk kell. " A magyar gazdaság jó irányba halad Európa, s a fejlett piacgazda­sági viszonyok megteremtése felé, az ország sokkal sikeresebben alkal­mazkodik az új viszonyokhoz, mint azt bárki feltélezte volna - jelentette ki Kupa Mihály Egerben, a Keresz­ténydemokrata Néppárt megyei szervezetének ünnepi nagygyűlésén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a politikai szabadság létrejötte után megszereztük függetlenségünket, most az a feladatunk, hogy megte­remtsük a szabad gazdaságot, ami­nek alapfeltétele a tulajdonviszo­nyok rendezése. Magyarország a térség politikailag legstabilabb terü­lete, megvan a lehetőségünk arra, hogy a régió siker­országává vál­junk — mondotta Kupa Mihály. Göncz Árpád Somogyvárott Bizakodás, folyamatosság, a jövő reális végiggondolása MTI----------------------------­A somogyvári bencés apátság az idő és a történelem folyama­tosságának jelképe; az itteni bencés rend indította el Magyar­­országot azon az Európa felé ve­zető úton, amelyen most is járni szeretnénk — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök az a­­pátság alapításának kilencszáza­dik évfordulója alkalmából teg­nap tartott ünnepségen. A továb­biakban hangoztatta: „A függet­lenné válásunk ünnepével egy­beeső évforduló megnövekedett felelősségünkre figyelmeztet bennünket. A mai nap múlt és jövő kapcsolatára és olyan törté­nelmi vereségekre emlékeztet, a­­melyekből mindig fel tudtunk állni. Bizakodás, folyamatosság a jövő reális végiggondolása, ezt szeretném kívánni magunknak, és ehhez kérem Isten segedel­mét.” Mohács után a harmadik legna­gyobb történelmi emlékhelyünkön háromnapos rendezvénysorozattal köszöntötték az évfordulót. Az ünnepség a Szent László­­herma fogadásával kezdődött; a nagy király koponyacsontjának egy darabját őrző ereklyét Győrből hozták el Somogyvárra. Szent László volt, aki felismerve az Eu­rópához való tartozás fontosságát, a pápától kért segítséget a Benedek rendi szerzetesek letelepítéséhez. A somogyvári bazilikában kon­­celebrált ünnepi misét tartottak, a­­melynek főcelebránsa Szendi Jó­zsef veszprémi megyés püspök volt. Végezetül felszentelték Szent László síremlékét, amelyen a köz­­társasági elnök, a veszprémi me­gyés püspök, Gyenis Sándor, So­­mogyvár polgármestere és a me­gyei közgyűlés nevében Gyenesei István és Kovács Miklós helyezték el koszorúikat.

Next