Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 152-164. szám)
1991-07-01 / 152. szám
1991. július 1., hétfő MH-információ Ma kezdődik Genfben az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő országok szakértőinek tanácskozása a nemzeti kisebbségekről. A magyar küldöttség munkáját Entz Géza, a Miniszterelnökség határon túli magyarokkal foglalkozó titkárságának vezetője irányítja. A magyar diplomáciának az a célja, hogy döntő javulás álljon be a kisebbségekkel kapcsolatban a helsinki folyamat során eddig kidolgozott kötelezettségek gyakorlati teljesítésében. Genfben a magyar küldöttség ezt a döntő javulást kívánja előmozdítani. Entrék beszámolót készítettek elő a magyar kormány kisebbségpolitikájáról és a vállalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeiről. Ezt hozzájárulásként terjesztik elő a kisebbségi kérdés kezeléséről folytatandó tapasztalatcseréhez. Egyúttal — a Pentagonale-Hexagonale országokkal folytatott konzultációk nyomán — arra is felkészültek, hogy a hiányosságokról is eszmecserét folytassanak. A magyar küldöttség abból indul ki, hogy a kisebbségi létből olyan objektív hátrányok fakadnak — az anyanyelv használatára, az anyanyelvi oktatásra, a nemzetiségi kultúra ápolására nézve —, amelyeket csak speciális intézkedésekkel lehet feloldani ahhoz, hogy az állampolgárok között tényleges egyenlőség jöjjön létre. Ennek kifejtése során hangsúlyozni fogja, hogy a kisebbségi jogok garantálása és tiszteletben tartása egyfelől része az emberi jogok érvényesülésének, másfelől a stabilitást erősítő tényező. Küldöttségünk konkrét javaslatok előterjesztésére is felkészült: a határ menti helyi és regionális önkormányzatok közötti tapasztalatcsere és együttműködés, a kisebbségügyi bizottságok működése kérdésében, a kötelezettségek teljesítését ellenőrző, illetve a viták békés rendezését elősegítő mechanizmusok erősítése ügyében. E két utóbbival kapcsolatban lehetségesnek tartják a tényfeltáró elem bevezetését is. A genfi találkozóra való felkészülés során a magyar szakértők olyan partnerekkel is konzultáltak, akiknek felfogása eltér a Pentagonale-országokétól. Ezen alkalmakkor ismertették azt a magyar felfogást, amely szerint a nemzeti kisebbségek tagjai az adott ország állampolgárai, s ilyenként kötelesek tiszteletben tartani államuk törvényeit, állampolgártársaik emberi jogait is. Magyar részről remélik, hogy ez a kifejtés elősegíti a kompromisszumok megtalálását. Illetékes helyen emlékeztetnek arra, hogy a nemzeti kisebbségeket a helsinki folyamat államai a társadalom életét gazdagító tényezőknek ismerték el. Ennek alapján a magyar fél arra számít, hogy Genfben sikerül a kisebbségi kérdés kezelésére vonatkozó tartalmas dokumentumot elfogadni, s ez elősegítheti a Közép- és Kelet-Európában jelentkező kisebbségi problémák hatékony orvoslását. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a dokumentum — 35 részes okán — csak minimumnormákat adhat meg; a tényleges haladáshoz egyoldalú, két- és sokoldalú, regionális cselekvésre van szükség a legkülönfélébb intézmények szintjén. • Sz. H. A nemzeti kisebbségekről Genfben Magyar javaslat a tényfeltárásra Görcsoldó kerestetik „Semmit sem szabad kihasználatlanul hagyni, ami a görcsök oldásához hozzájárulhat” — nyilatkozta Genscher német külügyminiszter vasárnap a jugoszláviai helyzet és a szaporodó nemzetközi közvetítési kísérletek kapcsán. Nem részletezte, milyen görcsöket kellene oldani, szavai így sokféleképpen értelmezhetők. Talán még úgy is, hogy Európa ragaszkodik görcsösen a balkáni politikáról vallott korábbi felfogásához: a Balkán ismét puskaporos hordóvá válhat, hogy a nemzetiségi problémák végső soron megoldhatatlanok stb. Annyi bizonyos, hogy Szlovénia és Horvátország nem tanult, vagy nem akart tanulni a szovjet Baltikum példájából, ahogy a jugoszláv szövetségi kormány sem okult Moszkva kínjain. Nyílt katonai erőszakhoz folyamodott, hogy elfojtsa két köztársaság jogos, ám saját szövetségi rendszerén belül mégsem legitim függetlenségi törekvéseit. Európa és Amerika jogállamai, köztük az új kelet-európai demokráciák, ezáltal lehetetlen választás elé kerültek. Választhatnak a politikai és gazdasági destabilizálással fenyegető erőszakos önrendelkezési törekvések és a sztálini típusú soknemzetiségű nemzetállam erőszakos megőrzése között. Érthető, hogy legalábbis elméletben, mindkét oldaltól megkísérlik elhatárolni magukat. Jövőbenézően jelképes volna, ha sikerrel járna az Európai Közösség közvetítési kísérlete. Ez a kísérlet a nemzeti önrendelkezés, a szabad rendszerváltás és az erőszakmentesség hármas követelményének együttes alkalmazásával látja megoldhatónak a jugoszláviai válságot. Különlegesen bonyolult követelményrendszerről van szó, mégsem lehet abból kiindulni, hogy nincs megoldás. Az erőszakmentes rendszerváltásnak a megvalósításában két évvel ezelőtt ugyanolyan kevesen hittek, mint most abban, hogy a békés átmenet a nemzetiségi államiság kérdésével kombinálva is megoldható. Függetlenül attól, milyen konkrét fordulatokat vesz még a jugoszláviai helyzet, tisztán látható, hogy a jugoszláviai események nem az európai kereteken kívül zajlanak, hanem — bármilyen különösen hangzik is ez egy ilyen válságos pillanatban — az európai fejlődés fő vonalába illenek. • B.P. Feszült órák Bajánsenyén Graffiti---------------------------„A szlovén kollégák kérték, hogy senkit ne engedjünk át” — sajnálkoznak a magyar tisztek a bajánsenyei határátkelőnél vasárnap reggel kilenc órakor. A csiki-csuki játék tehát folytatódik, hiszen a magyar oldalon nyitva a határ, átmenni viszont nem lehet. A túloldalon szlovén zászlót ringat a szél. A vámház előtti árokban azonban fegyveresek lapulnak, előttük személyautók sorakoznak némi fedezéket nyújtva. Két szlovén katona éppen átszalad az úton, lőszeres ládát vonszolnak maguk után. Kilenc óra után megszólalnak Hodos felől a szirénák, alig múlik el tíz perc, autók jelennek meg az átkelőnél. A szlovének gyorsan átküldik őket, a magyar oldalon már biztonságban vannak. A családját menekítő férfi sírva magyarázza, hogy a rádió szerint negyedóra múlva kezdődik a bombázás, azért van légiriadó. A túloldalon ideges kapkodás, a magyar határőrök udvariasan megkérnek, hogy saját érdekemben hagyjam el a határátkelő területet. A jugoszláv központi hadsereg kommandósai az erdőben bújtak meg, ott várják a parancsot a távozásra. A közvetlenül a határ mellett lakók attól tartanak, hogy megismétlődik a csütörtöki lövöldözés, amikor ide is eltévedt néhány lövedék, sőt a kommandósokat szállító egyik helikopter jól láthatóan berepült magyar terület fölé. Fél tizenegykor ismét megszólalnak a szirénák. Tőlünk ötven méterre néhány határőr fürkészi az eget, a fejükön sisak, a hátukon géppisztoly. Nyolc órája vannak kint, megerősítették a határszakaszt. A szomszédos Őriszentpéteren most van az őrségi vásár, 20 forintért lehet lőni egy nagy játékcumit. • Fodor Sándor Külföldi autókereskedő cég budapesti szervizébe keres németül beszélő, legalább 8 év gyakorlattal rendelkező autószerelőket és autóvillamosság-szerelőket. Jelentkezés életrajz beadásával és az anyagi igények megjelölésével „Fegyelem és minőség" jeligére a kiadóba. KÜLFÖLD-BELFÖLD Török áradat: egyelőre nem történt atrocitás Most nyugalom van a szlovén határnál MH-információ Péntek este a határtól hat-hét kilométerre gyújtóbomba és levegő,föld rakéta robbant, ám ennek ellenére megnyitották a bajánsenyei határt, amelyet elsősorban hazatérni szándékozó, magyar és szlovén utasok vettek igénybe. A forgalom nem volt jelentős, alig néhány száz ember kelt itt át. A jugoszláv néphadseregnek a határátkelőhelyek feladására vonatkozó ultimátumára, illetve a szlovén féltől légitámadásra utaló jelzésre tekintettel, tegnap reggel 9-kor azonban ismét lezárták az átkelőt. Péntek óta egyébként nyugalom van a határ szlovén oldalán. Zavartalanul működnek a Horvátországgal határos átkelők, azok igénybevételét azonban továbbra sem tanácsolják. Zubek János, a határőrség szóvivője ezeknél a röszkei, a tompai és a hercegszántói határállomásokat biztonságosabbnak ítéli, jóllehet, a szabadságra utazó törökök miatt Röszkénél tegnap este már a négy órát is meghaladta a várakozási idő. A másik két helyen azonban szinte időveszteség nélkül át lehet kelni. Korábban szinte elképzelhetetlennek tartott torlódás alakult ki a nyugati határszakaszon is. Hegyeshalomnál a négy-öt, Sopronnál és Kópházánál a hat órát is meghaladta befelé a várakozási idő. Rábafüzesnél, Kőszegnél és Búcsúnál viszont hatvan percre sem volt szükség a beutazáshoz. A hazatérő török vendégmunkásoknak elsősorban a Románia felé vezető útvonalat javasolják, s emiatt Nagylaknál már-már tarthatatlan a helyzet. A román fél nem hajlandó gyorsabb ütemben dolgozni, azért ott a gépkocsisor legalább tizenöt kilométer hosszú, s tíz óránál kevesebb várakozási idő péntek óta nem volt. Emiatt tumultuózus jelenetek játszódtak le az országúton, de a határátkelőn atrocitás nem fordult elő. Ennél valamivel kedvezőbb volt a helyzet Gyulánál, ahol négyórás várakozás volt, Ártándnál viszont néhány perc alatt lehetett átkelni. A határőrök péntektől tegnap délutánig 23 ezer vízumot állítottak ki, a megszokott mennyiség százszorosát. A határokon és a külképviseleteken becslések szerint már mintegy százezernyi török állampolgár jelentkezett, de valószínűsíthető, hogy a nagy hullám még hátravan: a szabadságok ugyanis jövő héten kezdődnek. Egy-egy vízum kiadása egyébként átlagosan 30-60 percet vett igénybe, most tíz percen belül igyekeznek végezni vele, de az alapvető biztonsági követelményekből nem engedhetnek. Zubek János kérdésünkre elmondta: a hét végén mintegy kétszáz határsértővel akadt dolguk, a jugoszláv határon azonban mindössze hárman voltak: két albán a Murát átúszva érkezett, egy belga állampolgár pedig gépkocsival a lezárt sorompón tört át Rédicsnél. Ő meg is sérült, jelenleg kórházban ápolják. A szóvivőtől megtudtuk, hogy a két ország határőrparancsnokai között még mindig nincs kapcsolat, a jugoszláv fél változatlanul elzárkózik a tárgyalások elől. •L K. Henry Kissinger Budapesten MTI---------------------------Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere Kodolányi Gyulának, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkárának meghívására vasárnap Budapestre érkezett. A neves külpolitikai szakértőt hétfőn fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, s magyarországi programja során találkozik majd az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival. Nem kapunk haditechnikát Franciaországból (MTI) Franciaország egyelőre nem tervezi haditechnika eladását Magyarországnak — jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Pierre Joxe francia védelmi miniszter, aki Antall József meghívására magánlátogatáson tartózkodott hazánkban, s a miniszterelnökön kívül találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Boross Péter belügyminiszterrel, Für Lajos honvédelmi miniszterrel, valamint Gálszécsy András tárca nélküli miniszterrel. Pierre Joxe hozzátette: a fegyverüzletről csak akkor tárgyalhatunk, ha a napokban megkötött egyezmény szerinti magyar—francia katonai együttműködés kibontakozik, ami most tisztek és technikusok cseréjét irányozza elő. Bírák — talárban (MTI) A bíróságok függetlenségének, a bírói hatalom önállóvá válásának megvannak a feltételei Magyar Híradó hazánkban. A társadalom demokratikus átalakulásában azonban az igazságszolgáltatás struktúrája, a bíróságok típusai s rendszere alapvetően nem változott meg — nyilatkozta dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akit egy éve iktattak hivatalába. Kijelentette: a jogállamiság követelményeinek megfelelő korszerű bírósági szervezet kialakítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Az eltelt egy év alatt tett intézkedések és törekvések ellenére máig nem dőltek el alapvető kérdések, mint például: hány szintű bíráskodás és milyen jogorvoslati rendszer legyen. A továbbiakban utalt arra, már eldöntött kérdés, hogy a bírák talárt fognak viselni, de egyelőre csak a Legfelsőbb Bíróságon. Új Hölgyfutár — nem bűncselekmény (MTI) A feljelentett cselekmény nem bűncselekmény — állapította meg Bócz Endre fővárosi főügyész az Új Hölgyfutár vitatott címlapképével kapcsolatban, nyomozást megtagadó határozatában. Varga Béla itthon (MTI) Varga Béla, az 1947-es Nemzetgyűlés kisgazdapárti elnöke, aki több évtizedet töltött emigrációban az Egyesült Államokban, végleg hazatelepül. Az idős lelkipásztort Balatonboglár hívta haza. Varga Bélát pénteken este Fodor János főkonzul búcsúztatta a New York-i magyar képviselet új székházában. Új néppárti elnök (MTI) A szombati Szolnokon tartott nagygyűlését követő nagyválasztmányi ülésén új elnököt választott a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt. Fekete Gyula írót, a párt elnökét saját kérésére fölmentette tisztségéből, egyszersmind tiszteletbeli elnöknek választotta meg. A párt új elnökének a testület megválasztotta Márton János agrárközgazdászt, aki eddig is az elnökség tagja volt. MAGYAR HÍRLAP. A magyar kormány ünnepi nyilatkozata Szuverenitást és együttműködést Tegnap Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeltük. 1944. március 19-e óta most mondhatjuk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Volt tegnap ok az ünneplésre, a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van ok arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének, és mindazoknak az erőknek, amelyeknek részük volt az ünnep eljövetelében — hangsúlyozza a magyar kormány június 30-a alkalmából tegnap közzétett nyilatkozata. Kelet-Közép-Európában négy évvel ezelőtt felgyorsultak az események és régiónk a történelem főszereplője lett. Magyarországon a demokrácia erői a nyilvánosság elé léptek és a reformok útjára kényszerítették a szakadék szélére került kommunista rendszert. Ez az erő és ez a szellem hamarosan elindította régiónk többi országában is a diktatúrák felszámolását. Ennek a folyamatnak a csúcspontja számunkra a tegnapi nap volt, amely kiemelkedő eseményként íródott be történelemkönyveinkbe. Ne tulajdonítsunk magunknak valótlan érdemeket, és kívánjuk tiszta szívvel az eltávozottaknak, hogy június 30. őket is tovább segítse saját nemzeti megújulásuk útján. Ne feledjük, hogy, aki tisztességgel vonul vissza, az erkölcsi erőről és lelki rugalmasságról tanúskodik. Kívánjuk ezért: e nap járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között valódi barátság bontakozhasson ki. Ne csak visszafelé tekintsünk — int a kormánynyilatkozat —, hanem előre is. Szuverenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat-Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel, és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem legjobbjai hirdettek, jöjjön el a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. A szuverenitás nemcsak felszabadít, de ránk hárítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyarország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében alakítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerünket, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Anyagi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, megnyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét, és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújhodott Magyarország léphet majd át — zárul a kormány nyilatkozata. Felszabadult ünnepségek • Folytatás az I. oldalról Az immár sikeres harmadik kísérlet kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy abban természetesen nagy része van a Szovjetunióban végbemenő változásoknak és személyesen Gorbacsovnak. Feltételezhetően a változásokat a tekintélyes és továbbra is katonai nagyhatalomnak számító országban — amelyről egy percre sem szabad megfeledkezni — nem egészen így képzelték el, de a „szellem kieresztése a palackból” mindenképpen előfeltétele volt a hazai rendszerváltozásnak — mondotta Antall József. A továbbiakban kifejtette: éppen ezért a Szovjetunióhoz fűződő további kapcsolatainkban a politikában, a gazdaságban egyaránt a megfontoltságnak, a józanságnak, az érdekek tiszteletben tartásának kell érvényesülnie. Az ünnepi szónok a továbbiakban néhány időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdésről szólott. Megjegyezte: „Politikai rendszereket, diktatúrákat, terrorszervezeteket nem illet meg a megbocsátás, legfeljebb képviselőiket, s azokat, akik elismerik bűnösségüket, vétküket, s legalább szerények maradnak az új Magyarországon. Azokkal, akik nagyhangúan hazudoznak, s úgy tesznek, mintha minden jót ők tettek volna, s csakis ők képesek a válságból — amelybe a nemzetet ők vitték — kivezetni bennünket, nem tárgyalunk. Mert ekkora hazugságot ez a nemzet többé nem fogad el. Az elmúlt négy évtized elég sok hazugságot produkált ahhoz, hogy önök ne higgyenek se egyik, se másik oldalon a demagógoknak, a politikai sarlatánoknak. Nem ígérek könnyű hónapokat, nem ígérhetek könnyű esztendőket, csak egyet: nehéz áldozatok árán, de ki fogjuk vezetni az országot nehéz helyzetéből, ha önök továbbra is bíznak bennünk, segítenek minket.” Gazdasági témákról érintőlegesen szólott Antall József, mindenekelőtt elért eredményeinket hangsúlyozva. A gazdasági, politikai bizalom külföldön adott — hangsúlyozta Antall József. „Nincs értelme és sehova sem vezet az immár átfogó nemzeti rosszkedv és bizalmatlanság, ami elterjedt az országban, s amit sajnos sokan gerjesztenek. Nagy kockázatot vállal, aki politikai ellenfeleit úgy akarja lejáratni, és olyan politikai propagandát folytat, ami nemcsak ellenfeleinek, politikusoknak, pártoknak árt — ez még csak elfogadható —, hanem az országnak, a nemzetnek. Ez már bűn. Mindannyiunk elengedhetetlen felelőssége, hogy hazánkról, rólunk a világ kedvező képet kapjon. S kaphat, mert minden adottságunk megvan hozzá. Az ehhez való hitet, meggyőződésemet szeretném átadni önöknek, s remélem sikerrel’’— fejezte be nagy taps közepette mintegy másfél órás beszédét Antall József. Lapunk munkatársa megkérdezte a miniszterelnököt: vajon kikre utalt, amikor hazugokról, demagógokról szólott ünnepi beszédében, s tényleg nagy veszélyt jelentenek? Antall József a következőket válaszolta: — Ha meg akartam volna mondani, hogy kikre gondolok, akkor ezt beszédemben meg is teszem. Általános figyelmeztetésnek szántam, mert a mostani történelmi forduló, a függetlenség végleges elnyerése jó alkalmat teremthet különböző propagandáknak, különböző hazudozásoknak. Minden nehéz időszakban, amikor egyes rétegek életszínvonala csökken, amikor városok, települések kerülnek súlyos helyzetbe, akkor mindig teret kapnak a könnyűt ígérők, akik olyan állításokat engednek meg maguknak, amit józan ésszel el sem lehet fogadni. Egyébként soha ne higgye senki, hogy itt valamiféle könnyű átalakulás előtt állunk. Bárki került volna a helyünkbe, ugyanilyen nehézségekkel találta volna szembe magát. Én nyilván úgy gondolom, ha el is követett a kormányzat hibákat, nálunk jobb eredményeket senki sem produkálhatott volna. • Andrássy Antal MTI-----------------------------A szovjet csapatok kivonulásának alkalmából ünnepséget tartottak Szombathelyen. Az Apáczai Csere János Alapítvány felkérésére Szabad György, az Országgyűlés elnöke helyezte el az oktatási központ harangtornyának alapkövét. Ezeket a napokat jegyzi majd a história, mert négy és fél évszázad alatt kevésszer volt szabad ez a föld. A mi dolgainkban végre mi dönthetünk, bölcsen mérlegelve helyzetünket, és téve azt, amit tennünk kell. Most az új társadalom felépítéséhez alapoznunk kell kőből is, becsületből is, erényből is — mondotta Szabad György. A továbbiakban az Országgyűlés elnöke elismeréssel szólt a szombathelyiek merész vállalkozásáról, hogy a volt szovjet laktanya helyén oktatási központ épül. Szécsényben a Kereszténydemokrata Néppárt Nógrád megyei szervezete rendezett szabadulásnapi ünnepséget. Surján László, a KDNP elnöke arról beszélt, hogy a harangzúgás a nándorfehérvári diadal óta a könyörgés és a hálaadás jele, s most, amikor az ország visszanyerte szuverenitását, mindkét jelzése helyénvaló. A sorsfordító nap tanulságaként vonta le a pártelnök azt, hogy hazánkban a szélsőséges nézetek mindig idegen erőkre támaszkodva jutottak hatalomra. — Ne engedjük, hogy baloldali törpék és jobboldali hordószónokok eltérítsenek a demokratikus jóléti állam felé vezető útról — hangsúlyozta Surján László. — Kötelességünk levonni a történelem összes tanulságait, azokat amelyeket az elmúlt évtizedek tartogatnak számunkra, de azokat is, amelyeket a régebbi múlt kínál — mondotta Für Lajos Galyatetőn. — Mert tanulságokat kínálnak ezek az idők, egyrészt azért, mert a történelmi Magyarország területi egységének helyreállítása közben elveszítettük az ország tekintélyes részét, és végül elveszítettük a maradék Magyarország függetlenségét. Ezeknek a tanulságoknak a jegyében új elemekre kell fektetni azt is, amit a határokon túli magyarságért tennünk kell. " A magyar gazdaság jó irányba halad Európa, s a fejlett piacgazdasági viszonyok megteremtése felé, az ország sokkal sikeresebben alkalmazkodik az új viszonyokhoz, mint azt bárki feltélezte volna - jelentette ki Kupa Mihály Egerben, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezetének ünnepi nagygyűlésén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a politikai szabadság létrejötte után megszereztük függetlenségünket, most az a feladatunk, hogy megteremtsük a szabad gazdaságot, aminek alapfeltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Magyarország a térség politikailag legstabilabb területe, megvan a lehetőségünk arra, hogy a régió sikerországává váljunk — mondotta Kupa Mihály. Göncz Árpád Somogyvárott Bizakodás, folyamatosság, a jövő reális végiggondolása MTI----------------------------A somogyvári bencés apátság az idő és a történelem folyamatosságának jelképe; az itteni bencés rend indította el Magyarországot azon az Európa felé vezető úton, amelyen most is járni szeretnénk — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök az apátság alapításának kilencszázadik évfordulója alkalmából tegnap tartott ünnepségen. A továbbiakban hangoztatta: „A függetlenné válásunk ünnepével egybeeső évforduló megnövekedett felelősségünkre figyelmeztet bennünket. A mai nap múlt és jövő kapcsolatára és olyan történelmi vereségekre emlékeztet, amelyekből mindig fel tudtunk állni. Bizakodás, folyamatosság a jövő reális végiggondolása, ezt szeretném kívánni magunknak, és ehhez kérem Isten segedelmét.” Mohács után a harmadik legnagyobb történelmi emlékhelyünkön háromnapos rendezvénysorozattal köszöntötték az évfordulót. Az ünnepség a Szent Lászlóherma fogadásával kezdődött; a nagy király koponyacsontjának egy darabját őrző ereklyét Győrből hozták el Somogyvárra. Szent László volt, aki felismerve az Európához való tartozás fontosságát, a pápától kért segítséget a Benedek rendi szerzetesek letelepítéséhez. A somogyvári bazilikában koncelebrált ünnepi misét tartottak, amelynek főcelebránsa Szendi József veszprémi megyés püspök volt. Végezetül felszentelték Szent László síremlékét, amelyen a köztársasági elnök, a veszprémi megyés püspök, Gyenis Sándor, Somogyvár polgármestere és a megyei közgyűlés nevében Gyenesei István és Kovács Miklós helyezték el koszorúikat.