Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

14 1991. július 17., szerda Érdemes minden nap olvasnia a Magyar Hírlapot Ez a lap politikailag független, mértéktartó, jól informált és mindig a legfrissebb híranyagot tartalmazza. „A hír szent , a vélemény szalad” Ha kívánja, minden reggel otthonába szállítják a Magyar Hírlapot, csak ki kell töltenie az alábbi megrendelőlapot. _______________________________________________ Megrendelem a Magyar Hírlapot.......példányban és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve................................................................................. Címe:.............................................................................................. Az előfizetés díja egy hónapra 300 Ft, negyedévre 900 Ft, fél évre 1800 Ft, egy évre 3600 Ft. Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek kifizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidékre: postahivatal, helyben. Budapestre: Postaigazgatóság, Hírlaposztály, Bp. Pf. 4.1360. Ne csak olvassa a Magyar Hírlap­, hirdessen is benne! KÖZÜLETI HIRDETÉSFELVEVŐ: 1087 Bp., Kerepesi út 29/b.; tel. cs fax: 133*0365, 133*4154 felvevő helyek: 11 PEST Hírlapkiadó Vállalat (Vill., Blaha Lujza tér 3.), Pallas Reklámügynökség (VII., Dohány u. 54. és XIV. Thököly út 3.), Magyar Hirdető (V. Felszabadulás tér 1.), Hírcentum (Vll., Dohány u. 20.) BUDA XL, Bertalan Lajos u. 26. (Bartók Béla út sarok), 8—19-ig. Valamint az összes megyei MAHIR- Iroda BÁCS-KISKUN MEGYE 6000 Kecskemét, Árpád krt. 2. Tel.: 76-24-345.6500 Baja, Szabadság u. 22. Tel.:79-12-83 BARANYA MEGYE 7624 Pécs, Sallai u. 9. Tel.: 72-10-258. BÉKÉS MEGYE 5600 Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 32. Tel.: 66-24-012,66-22-653, 66-22-623, 5900 Orosháza, Rákóczi u. 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 3525 Miskolc, Uitz B. u. 1—3. Tel.: 46-36-783,46-88-099, 46-37-586. CSONGRÁD MEGYE 6720 Szeged, Jókai u. 5. Tel.: 62-24-869,62-10-960. 6800 Hódmezővásárhely, Lenin u. 1. Tel.:62-44-895. 6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 12. Tel.: 168. FEJÉR MEGYE 8000 Székesfehérvár, József A. u. 9. Tel.:22-11-414. GYŐR-SOPRON MEGYE 9021 Győr, Molnár F. u. 9. Tel.: 96-13-680. 9400 Sopron, Várkerület 9. Tel.:94-11-035. HAJDÚ- BIHAR MEGYE 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/b. Tel.: 52-10-870. HEVES MEGYE 3300 Eger, Marx K. u. 7. Tel.: 36-10-346. KOMÁROM MEGYE 2800 Tatabánya, Győri u. 12. Tel.:34-12-774. NÓGRÁD MEGYE 3100 Salgótarján, Pavilon sor. Tel.: 32-14-747. SOMOGY MEGYE 7400 Kaposvár, Április 4. u. 18. Tel.: 82-12-555,85-20-900. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE 4400 Nyíregyháza, Zrínyi u. 8—10. Tel.:42-10-115. SZOLNOK MEGYE 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. Tel.: 56-44-004,56-43-606. TOLNA MEGYE 7100 Szekszárd, Arany J. u. 8. Tel.:74-11-719. VAS MEGYE 9701 Szombathely, Széchenyi u. 10. Tel.: 94-12-942,94-11-528. VESZPRÉM MEGYE 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 6.1. em. Tel.: 80-23-639. ZALA MEGYE 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 14. Tel.: 92-13-230. 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 2. Tel.: 12-573. A „Hírlap” szerkesztősége: Dunaújváros, Városháza tér 1. VII. em. MAG­YAK, Gazdasági ■ggffsjj KAMARA fifiléit X * A Magyar Gazdasági Kamara együttműködésével , évente, először 1991 második felében megjelenő kiadvány a vállalatok, intézmények, gazdasági egységek­­ alapinformációi mellett elsősorban a cégek vezetőit, kulcsembereit mutatja be. A Cégkódexben szereplő cégek adatai díjmentesen­­ kerülnek be a Magyar Gazdasági Kamara számítógépes (on­line) nemzetközi partnerközvetítő rendszerébe.­­ Várjuk jelentkezését! Az Állami Biztosító Rt.-nél a biztosított cégek 8 20% kedvezményben részesülnek. A sí Adatbank Kft. ifi (Budapest XIV, Angol u. 13. Tel.: 183-1726; Fax: 183-1773) Ólomszűrős kipufogódobok a „TISZTÁBB KÖRNYEZETÉRT” termelői áron tisztelt vásárló! Örömmel értesítjük, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával megkezdtük a „TISZTÁBB KÖRNYEZETÉRT” fejlesztő munka keretén belül az ólomszűrős kipufogódobok sorozatgyártását. Mindezt régi áron, mert a költségkülönbözetet a két minisztérium 1991. évben magára vállalja. Típusok: LADA DACIA TRABANT BARKAS WARTBURG Megvásárolható: Autó Vállalat, Felszereltethető: Budapest XIII., Dózsa György út 128. 7—14.30 óráig, TERMELŐI ÁRON. Telefon: 120-9827, 140-2150/212. ZÖLD HULLÁMVÖLGY ZÖLD HULLÁMVÖLGY A­­­­ civilizáció okozta ártalmak közül a zajjal foglakozunk legkevés­bé. Hirka Ferenc fizikus, az Országos Közegészségügyi Intézet főmunkatár­sa a városi embereket folyamatosan érintő zajártalmakkal foglalkozik. Néhány adalék megfigyeléseiből: 20 decibel. Az emberi fül számára még csend. Városainkban igen ritka, inkább kórházakban, szanatóriumok­ban, zárt ablakok mellett, mérhetünk ekkora „csendet". 25-30 dB: Még nem tekinthető ká­rosnak de érzékenyebb idegrendszerű embereknél már alvászavart okoz­hat. 30-40 dB: A zaj pszichés ter­helő hatásával már számolni kell ennél az értéknél. Bár ez a hatás rendkívül változó, nagyban függ az egyén érzékeny­ségétől, tevékeny­ségétől is. 40-60 dB: Az általános, például egy nappali szo­bában mérhető zajszint. A nor­mális emberi tár­salgás is 50-60 dB-es szinten zaj­lik. 60-70 dB: A vegetatív ideg­­rendszer által irá­nyított funkciók egy részében változások lépnek fel. Például hajszálerek beszűkülése, vér­nyomás emelkedés, nyál és gyomor­­nedv elválasztás csökkenése, stb. E ve­getatív zavarok a zajexpozíció alatt állandóan fennállnak, ilyen értelem­ben tehát a zajhoz nem lehet hozzá­szokni. A vegetatív zavarok alvó em­bernél már 20-30 dB-lel kisebb zajnál is jelentkezhetnek, függetlenül attól, hogy felébreszti-e, vagy sem. 80-85 dB: A halláskárosodás kü­szöbértéke. Azoknál, akik huzamo­sabb ideig ekkora zajnak vannak kité­ve előbb-utóbb jelentkezhetnek a na­­gyothallás tünetei. Fokozott a veszély az éjszakára, vagy a nap hosszabb időszakában egy aránylag csendes környezetben nincs mód a hallószer­­veknek „kipihenni" a fáradalmakat. Egy mindkét oldalon beépített forgal­mas utcában álló épület homlokzatán kb 80 decibel körüli értéket mérnek, de 95-100 dB-re is felugorhat a pilla­natnyi érték. 120-130 dB: Egyszeri behatás is a hallósejtek pusztulásához, huzamo­sabb időn keresztül pedig maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A hang érzékelése kifejezett fizikai fájdalom­érzettel párosulhat. Szerencsére ilyen erejű hangforrással az utcán igen rit­kán találkozunk. Egyedül a repülő­gép-hajtóművek képesek ekkora zaj kibocsájtására. A főváros felett elhúzó gépektől a földre leérkező zajszint 70-80 decibel, de 25 méter távolság­ból mérve a hajtómű felpörgetésekor 130-140 dB-t is lehet mérni. Gaál Zoltán A zaj megszokhatatlan Egy szippantás méreg A gépjárművek által kibocsájtott káros, esetenként mérgező anyagok­nak, az emberi szervezetre gyako­rolt hatásáról György Lajos kuta­tóorvost kérdeztük. A levegőbe jutott szén-monoxidról tudnunk kell, hogy szinte kizárólagos forrása a népjár­­műközlekedés. Ál­talában a motortér­ben zajló tökéletlen égés nyomán kelet­kezik. A CO gáz vérméreg, kötődik a vérben található vö­rös vértestekhez, gátolva az oxigénfelvétel lehetőségét. Egy bizonyos határérték fölötti belé­legzése fulladáshoz vezet. Napjaink nagyvárosaiban, főként a forgalma­sabb csomópontok, közlekedési főút­vonalak mentén ha nem is halálos, de — lassan a népbetegség szintjét elérő — szív és érrendszeri megbetegedé­sek kialakulásához éppen elégséges mennyiség kerül a levegőbe. Szerencsére a CO molekulák kötő­dése nem végleges. A felhalmozódott szén-monoxid nagy­része egy-egy ki­adós kirándulás al­kalmával kiürül a szervezetből. Más a helyzet a levegőbe kerülő szén-hidrogénekkel. Fő kibocsájtói a két­ütemű járművek.A zöldövezeti szint ló­szorosát mérték jobb levegőjű lakótelepe­inken ezekből a ká­ros anyagokból, a főútvonalak mentén viszon 540 szeres ez az érték. Rákkeltő­­ek, az egyik legve­szélyesebb közülük a benza-pirén nevű anyag. Az ólom a kipufogógázzá kerül a levegőbe és a porhoz kötődve lebeg, többnyire belélegzés útján jut a szer­vezetbe. De megtapad a bőrön, ese­tenként az út mentén árult élelmisze­rek felületén is. A szervezetben felhal­mozódott ólom hatása elhúzódó for­mában jelentkezik, vérszegénység, ve­se megbetegedés és agykárosodás formájában. G. Z. 1991. július 17., szerda Strand? Kockázat. Merjünk-e strandra menni, kér­deztük Némedi Lászlótól, a Főváro­si KÖJÁL labor­vezetőjétől. A főváros valamennyi strandjá­nak, uszodájának vízminőségét bakteriális szempontból többnyire szúrópróbaszerűen, szezononként több alkalommal ellenőrzi a Köjál. A budapesti strandok épp úgy ide tartoznak, mint az önkormányzati tulajdonban lévő tanuszodák, a szállodai, vagy a különböző sport­egyesületek úszómedencéi. A modern vízforgató berende­zéssel ellátott medencék lényegesen kisebb veszélyt jelentenek a fürdő­­zők számára, mint­­ a sajnos je­lenleg még többségben lévő — ha­gyományos típusúak. De mik is le­hetnek ezek a veszélyek? — Gyomor- és bélrendszeri fer­tőzések — Szemfertőzések — Bőrfertőzések — Fülfertőzések A felsorolás sorrendje nagyjából megfelel az előfordulás gyakorisá­gának. Szinte minden nyáron talál­kozunk, különböző fürdőkből eredő tömeges májgyulladással, vagy vér­has fertőzéssel az országban. Tudni kell azt, hogy a 30 Celsius fok feletti vizekben a kórokozók szaporodása jóval gyorsabb, mint a hidegvizű medencékben. Ezért nem célszerű a gyerekeket a melegvízű fürdőkben hosszú ideig pancsolni hagyni, mert náluk még előfordulhat az akarat­lan szennyezés is. Továbbá a gye­rekek többnyire a szenvedő ala­nyok is, hiszen egy kiadós fertőzés­hez elegendő a medence vizéből fél- egy deciliternyit meginni. A túlzottan klóros víz is okozhat irritációt. A bőrfertőzéseknél igen nehéz megállapítani a fertőzés helyét. Gyakran az öltözőben szedik össze a kiütéseket. A vízben szintén a gyerekek, esetleg csecsemők van­nak nagyobb veszélynek kitéve. A fülfertőzés általában csak a hosszabb ideig a vízben tartózkodó fürdőzőknél alakulhat ki. Leginkább a sportolóknak, úszóknak k­ell vi­gyázni, hiszen fejük majdnem végig a vízben van. Ezek a fertőzések pe­dig főként az orron, vagy a garaton keresztül történnek. Egy néhány évvel ezelőtt kiadott rend­elet értelmében Magyarorszá­gon már csak a vízforgatóberende­zéssel ellátott medencét szabad épí­teni. A folyamatos vízcserének kö­szönhetően jóval kisebb a fertőzés veszélye. G. Z.

Next