Magyar Hírlap, 1991. augusztus (24. évfolyam, 179-191. szám)

1991-08-01 / 179. szám

L MAGYAR HÍRLAP Horvátországban továbbra is dörögnek a fegyverek MTI ------------------------------­Horvátország szerdán bejelentet­te, hogy további harcoló alakulato­kat mozgósít és megerősíti harcké­szültségét, miután újabb heves összecsapások zajlottak le horvátok és szerb szabadcsapatok között — jelentette a Reuter brit hírügynök­ség. A köztársaság legmagasabb rangú katonai és polgári vezetőiből álló legfelső tanács bejelentette: még több rendőrt és tartalékos nem­zeti gárdistát hívnak be azokban a körzetekben, ahol a legnagyobb a feszültség. Javaslat született arra vo­natkozóan, hogy a horvát intézmé­nyek hajtsanak végre mozgósítást a kritikus körzetekben és más helye­ken, ha ez szükségessé válik. Az eszéki rádió híradása szerint heves lövöldözés volt szerdára virra­dóra Eszék (Osijek) környékén. A tüzérségi és gyalogsági fegyverekből mintegy negyven percen át érkező lövések a rádió szerint az öt kilomé­ternyire fekvő Tenye (Tenja) irányá­ból jöttek. A város egyik lakónegye­débe nyolc gránát csapódott be. Ál­dozatokról egyelőre nem érkeztek je­lentések, és azt sem tudni, ki adta le az első lövéseket. A Tanjug emlékez­tet arra, hogy a térségben jelen van­nak a horvát nemzeti gárda katonái, a szerb kisebbségű falvak fegyveresei és a jugoszláv központi hadsereg egységei egyaránt. A Reuter szerda reggeli összefoglalója szerint a Kos­­tajnica horvát faluban történt keddi incidens során jugoszláv repülőgépek rakétákkal lőtték a település iskoláját, orvosi rendelőjét, és egyik lakóépü­letét. A rakétatámadásnak egy halott­ja és hat sebesült áldozata volt. A belgrádi rádió azt jelentette, hogy a pilóták azért nyitottak tüzet, mert horvát rendőrök és nemzeti gárdisták előzőleg rálőttek a repülőgépekre. A szerb parlament jóváhagyta az új kormány összetételét, amelyben a 25 tagú testületből a Szocialista Párt 21 fővel képviselteti magát, míg 4 kormánytag párton kívüli. Az új szerb kormányban a védelmi, a tájé­koztatási, a környezetvédelmi, a kül­ügyi, a munka- és szociálisügyi tár­cák élén történt személycsere. Struga és Kub­a között — aki tud, menekül, akinek nem jut más, az állatszállító ketrecben Mn külföldi képszerkesztőség Megrendítő adatok a romániai árvízről Bukaresti tudósítónktól Egy moldovai közmondás szerint a tűztől még megmenekülhet vala­ki, a víz azonban mindent elpusztít. Nos, ennek az igazságnak a máso­dik részét ugyancsak tragikus körül­mények között tapasztalhatták meg a térség lakói, hiszen a hétfő hajnal­ban rájuk törő árvíz eddig összesen 68 halálos áldozatot követelt, ötven személyt nyilvánítottak eltűntnek, az összeomlott, tönkrement, illetve elöntött házak száma immár meg­közelíti a nyolcezret, a hajléktalano­ké pedig a 13 ezret; 12 ezer hektá­ron ment tönkre a termés, az állatál­lományt pedig hozzávetőlegesen hatezres veszteség érte. A természeti katasztrófa a legin­kább Bacau megyét sújtotta. A Ro­mania Libera című napilap hely­színről tudósító riportere megdöb­bentő képet rajzol a térségről. Racciuni községben például a víz szintje elérte a másfél métert, és miután az ár elvonult, mindent be­borított a félméteres bűzös iszapré­teg. A tudósító leírja, amint az iszapból egy terhes anya puszta kézzel kaparta elő férjét, aki csodá­val határos módon életben maradt. A község tragédiáját egyébként az okozta, hogy a nyolcvanas évek elején a bacaui pártszervek felüle­tes tervek alapján, csupán az anyagtakarékosságot tartva szem előtt, a település közvetlen közelé­ben gátat rögtönöztek, amelyet most egyszerűen elsodort a mögöt­te felgyűlt víztömeg. Nagy károkat szenvedett a világhírű román tor­násziskola, Onesti városa is, ahol az egyik lakónegyed házainak ki­lencven százalékát elpusztította az ár. A Bacau megyei prefektúra egyébként szerdán a hajnali órák­ban operatív ülésen elemezte, me­lyek a legsürgetőbb intézkedések a természeti csapás súlyos következ­ményeinek felszámolása érdeké­ben. Az első segélyek már meg is indultak az ország minden részéből az érintett vidékek felé, szerdán délelőtt a katonai helikopterekkel tíz tonna hús, 13 tonna kenyér, je­lentős mennyiségű tejpor, ruhane­mű érkezett ide, a Székelyföldről és más vidékekről ötvenezer üveg ásványvizet küldtek. A kormány tájékoztatási főigaz­gatóságának szerdai adatai szerint az ideiglenesen végzett becslések alapján mintegy hárommilliárd lej­re tehető az összkár. Moldovában egyébként szerdára sokat javult az időjárás. Ennek köszönhetően a kedden este még aggasztóan daga­dó és áradó Szeret folyó szintje ma már a legtöbb szakaszon stagnál, néhol apad. Mindez jelentős mér­tékben megkönnyíti a katonai és polgári mentőalakulatok munkáját, a segélyszállítmányok célba érését. • Bogdán Tibor Amerikai nagykövetj­elöltek MTI -----------------------­------­Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa kedden elfogadta Robert S. Strauss washingtoni ügyvéd, de­mokrata párti politikus jelölését a moszkvai nagyköveti posztra. A 73 éves Strauss a Fehér Házzal együtt kételkedik abban, hogy érdemes-e nagyarányú kormányzati támogatást adni a Szovjetuniónak — jegyezte meg az AP hírügynökség, idézve Strauss egy korábbi meghallgatáson tett kijelentését. Az ügyvéd a megbízatás fejében feladja washingtoni irodáját, ahol másfél év alatt 4,5 millió dollárt ke­resett, s beéri a nagykövetnek járó évi 115 300 dolláros fizetéssel. Az amerikai szenátus ugyancsak jóvá­hagyta Robert M. Kimmitt kineve­zését az Egyesült Államok németor­szági nagyköveti posztjára. A briliáns 1. Tökéletes fény hatásúra csiszolt gyémánt. 2. Tökéletes, káprázatos, remek (tárgy, cselekedet) Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémia Kiadó, 1974.. ön minden filmesdobozban briliánst kap. Fájó tökéletességet, A világ leggyönyörűbb képeit. Azt is, ami tegnap még álom volt. Ma pedig úgy ismerik: Fujifilm. Most szeretnénk a tökély mellé még valamit adni önnek. Egy igazi briliánst. 1991. július 29-től a Magyar Hírlapban talál egy, a Fujifilm Magyarország Kft. címével ellátott nyereményszelvényt. Ha ezt címünkre egy Fuji­filmesdoboz levágott tetejével visszaküldi, mi ennek adjuk a tökéletes egy darabját. Egy több százezer Ft értékű igazi briliánst. A PLESS & FOX ékszerüzletből. i­._______________________________________________________________________ Fujifilm Magyarország Kft., 1364 Budapest, Pf. 171. Beküldő neve: Címe:.............................................................................. Prágában a C változatról (MTI) Jozef Vavrousek miniszter, a cseh­szlovák szövetségi környezetvédelmi bizott­ság elnöke ismételten hangoztatta azt az ál­láspontját, hogy Bős-Nagymaros kérdésé­ben az eddig kinyilvánított hajthatatlanság hosszú időre megronthatja Csehszlovákia kapcsolatait Magyarországgal. Vavrousek a Lidove Novinynak adott interjújában azt is sejteni engedi, hogy a szövetségi kormányü­lésen ő a tárgyalások folytatását szorgalmaz­ta. Aggasztónak találja, hogy a két fél állás­pontja szögesen ellentétes. Beismeri, maga is két malom közt őrlődik, mert úgy ítéli meg, hogy ha makacsul szembeszegül a C válto­zattal, akkor elveszíti annak lehetőségét, hogy közvetítőként avatkozhasson be a dol­gok menetébe. A többségi állásponttal ellen­tétben Vavrousek a tárgyalások folytatását szorgalmazza. A C változatról konkrétan a következőket mondta: — Rengeteg pénzbe fog kerülni és további földterületeket tesz tönkre. Mire elkészül, óriási problémák lesz­nek az üzemeltetéssel. Havanna szelektíven Figyel a moszkvai csúcsra (MTI) Miközben a moszkvai szovjet— amerikai csúcsértekezleten Bush amerikai elnök többször is szorgalmazta a Kubába irányuló szovjet segélyszállítmányok csökkentését, a szigetországban hangsú­lyozottan emlegetik azokat a moszkvai ál­lásfoglalásokat, melyek szerint a Szovjet­unió nem enged az amerikai nyomásnak. A Granma, a kubai párt lapja kedden Igna­­tyenko szovjet elnöki szóvivőre hivatkoz­va közölte azt, hogy a Szovjetunió teljesíti Kubával kötött megállapodásait, ugyanak­kor a rádió és a tv-híradó is beszámolt kedden arról, hogy George Bush a további szovjet—amerikai közeledés egyik fő akadályának nevezte Kuba szovjet támo­gatását. A kubai hírközlő eszközök ugyan­akkor nem tettek említést az amerikai el­nöknek arról a keddi kijelentéséről, mi­szerint az Egyesült Államok nem jelent fenyegetést Kuba számára, s ezért nincs szükség a Szovjetunió több millió dollá­ros kubai katonai segélyeire. Iszlámábádi nyilatkozat (MTI) Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget kedden az afgán kormányellenes erők, valamint Pakisztán és Irán képvise­lőinek kétnapos megbeszélése. A közös nyilatkozat utal rá, hogy az ENSZ béke­terve — amely tűzszünetet, ideiglenes kormány megalakítását és általános vá­lasztásokat ír elő — alapul szolgálhat a konfliktus békés rendezéséhez. A doku­mentum ugyanakkor rámutat, hogy a szov­jetbarát Nadzsibullah elnöknek le kell mondania, és sem ő, sem pedig pártja nem vehet részt a megalakítandó ideiglenes kormányban —jelentette szerdán a Reuter brit és az AFP francia hírügynökség Samir a megszállt területekről (MTI) Jichak Samir izraeli miniszterelnök kedden ismét közölte, hogy Izrael soha­sem fog visszavonulni az ország által megszállt területekről, mivel azok a poli­tikus szerint a zsidó nép „örök otthoná­nak” részét képezik. Az AP amerikai hír­­ügynökség szerint Samir egy jeruzsálemi egyetemen elmondott beszédében külön hangsúlyozta, hogy Izrael semmiféle nem­zetközi konferencián sem hajlandó megvi­tatni Jeruzsálem státusának kérdését. Az egyiptomi Al Ahram című napilap szerdai számában a béke legnagyobb akadályának nevezte Samirt, s azt vetette a politikus szemére, hogy képtelen megszabadulni azon elképzelésétől, mely szerint a palesz­tin népnek semmire sincs joga: sem füg­getlen államra, sem földre, sem pedig ön­­rendelkezésre. Kuvaiti dilemma (MTI) A kuvaiti lakosság megosztott ab­ban a kérdésben, hogy biztosítsák-e a vá­lasztójogot az ország női lakosságának. Az Al-Kabasz című helyi lap közvélemény­kutatása szerint a megkérdezettek 51,8 százaléka ellenzi, 46,4 százaléka pedig tá­mogatja a nők egyenjogúsítását. Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah kuvaiti emír az Öböl-háború befejeződése után nagyra értékelte a nők szerepét az ellenál­lásban, és ígérete szerint megvizsgálják azt a lehetőséget, hogy az 1992 októberé­ben tartandó parlamenti választásokon ők is szavazhassanak. Az egyiptomi Al-Ah­­ram című lap értesülése szerint a kuvaiti hatóságok engedélyezték az iraki megszál­lók által felállított egykori ideiglenes ku­vaiti kormány tagjainak, hogy „visszatér­jenek korábbi elfoglaltságukhoz”. Esze­rint a kollaboránosokat nem állítják bíró­ság elé. Imelda Marcos hazatérhet (MTI) A Fülöp-szigetek kormánya enge­délyt adott Ferdinand Marcos egykori dik­tátor özvegyének és családjának hazatéré­sére. Imelda Marcos öt évet töltött számű­zetésben — jelentette szerdán az AP ame­rikai hírügynökség. A kormány illetékese a hírhez hozzátette, hogy Imelda Marcos ellen adócsalás miatt vádat fognak emelni Manilában. Továbbra sem engedélyezik a diktátor hamvainak hazaszállítását Ha­waiiból, ahol 1989 szeptemberében el­hunyt. A Marcos családot 1986-ban nép­felkelés űzte el a Fülöp-szigetekről. Irak még mindig titkolózik (MTI) Irak újból megpróbálta eltitkolni nukleáris berendezéseit és atomprogramjá­nak részleteit az ENSZ-megbízásból a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomeneregia Ügynökség (IAEA) küldött­sége előt­t áll az ENSZ Biztonsági Taná­csának kedden elküldött jelentésben, me­lyet Hans Blix, a bécsi székhelyű IAEA igazgatója készített. Az iraki nukleáris be­rendezések vizsgálatára jelenleg már a ne­gyedik ENSZ-küldöttség tartózkodik az arab országban. Ezenkívül eddig egy-egy, a vegyifegyverek és ballisztikus rakéták megsemmisítését ellenőrző ENSZ-delegá­­ció járt Irakban. Az AP értesülései szerint még további tíz ENSZ-vizsgálatot tervez­nek az országban — augusztusban például két küldöttség a vegyi fegyverek, egy har­madik a biológiai fegyverek, egy negyedik pedig a ballisztikus rakéták megsemmisí­tését ellenőrzi majd a helyszínen. Vasúti merénylet a Szovjetunióban (MTI) Tizenöt személy életét vesztette és ugyanannyian megsebesültek szerdán haj­nalban, amikor pokolgép robbant egy sze­mélyszállító vonaton a Moszkvát Bakuval összekötő vonalon, Mahacskala dagesztáni város közelében — jelentették be hivatalos forrásokból. Az év eleje óta ezen a szaka­szon ez az ötödik ilyen jellegű merénylet. A hatóságok szerint most is felforgató ak­ció történt. Az ügyben a szovjet és az azer­bajdzsán KGB megkezdte a nyomozást. VIlÁGHÍRADÓ KÜLFÖLD Halálos incidens a litván határon MTI---------------------------— Ismeretlen fegyveresek szerdára virradóra géppisztollyal agyonlőttek hat litván határőrt illetve vámtiszti­­viselőt a litván—belorusz határmenti Medininkainál — hetedik társuk a kórházban halt bele sérüléseibe. A támadásnak, amelynek nyomait oda­érkező turisták fedezték fel, a litván rádió és televízió jelentése szerint két sebesült áldozata is volt. A hírügy­nökségi összefoglalók szerint a szer­da hajnali volt a legsúlyosabb táma­dás, amelyet litván vámposztok ellen az utóbbi időszakban végrehajtot­tak. A szovjet belügyminisztérium Litvániában állomásozó különleges rendeltetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője szerdán Vilnius­ban kijelentette: az egységhez tarto­zó katonáknak semmi közük sincs a támadáshoz. Mint a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva az AFP beszámolt róla. Boleslav Makutinovic kapitány, az OMON litvániai vezetője közölte: az incidens időpontjában a komman­dó mindegyik tagja a laktanyában tartózkodott. A litvániai határőrállo­más megtámadása miatt sajnálkozá­sát, az áldozatok családtagjainak pe­dig együttérzését fejezte ki Mihail Gorbacsov szovjet elnök — jelen­tette Moszkvából a Reuter brit hír­­ügynökség. A szovjet államfő megí­gérte, hogy kezdeményezi a litváni­ai esemény azonnali kivizsgálását. Ebbe bevonják a litván és a belorusz biztonsági szolgálat tisztségviselőit, valamint Vlagyimir Krjucskovot, a szovjet KGB vezetőjét is. Bush ame­rikai elnök is kifejtette véleményét: igazságtalan lenne — mondotta—, ha a litvániai fegyveres incidenst a balti államok a Kremllel való politi­kai csatározásokra használnák fel. Felszólította a feleket, hogy közvet­len tárgyalásokon tisztázzák nézet­­eltéréseiket. / 1991. augusztus 1., csütörtök Aláírták a START-egyezményt • Folytatás az 1. oldalról A szakértők szerint a rendkívül összetett dokumentum egyebek kö­zött előírja, hogy mind a Szovjet­unió, mind az Egyesült Államok hat­hatezerben maximálja a stratégiai ra­kétafegyverekre telepített „meg­számlálható” nukleáris tölteteinek számát. Ezen belül 1540-nél nem le­het több a legfeljebb 154 nehéz in­terkontinentális rakétán elhelyezett robbanófejek mennyisége, de ez a korlátozás csak a Szovjetuniót érinti. SS-18 típusú rakétáinak számát a felére kell csökkentenie, míg az USA, amely ezzel a fegyverkategóri­ával nem rendelkezik, csak arra vál­lal kötelezettséget, hogy a jövőben sem épít ilyeneket. A szerződés ugyancsak érinti a tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakétákat, és a nehézbombázókat, de nem vonatko­zik a tengeri telepítésű, nagy hatótá­volságú robotrepülőkre. Ugyanakkor politikai nyilatkozatban vállalnak kötelezettséget az aláírók, hogy ezek száma, mindaddig amíg a szerződés érvényben van, nem haladja meg a 880-at. A 15 évig érvényes megállapodás, amely újabb 15 esztendőre meg­hosszabbítható, ha nem váltja fel új egyezmény, bonyolult ellenőrző me­chanizmust is előír, a kontroll 13 féle formáját teszi lehetővé. Az okmány jelentőségét hangsúlyozva a megfi­gyelők nem csak arra mutatnak rá, hogy általa jelentősen csökkent egy esetleges atomháború kitörésének veszélye, hanem arra is, hogy ez csak az első lépés a hadászati táma­dó fegyverek korlátozásának útján, és a két nagyhatalom felelős tisztség­­viselői már bejelentették: folytatják az újabb intézkedések előkészítését. Az aláírási ceremónia előtt Bush és Gorbacsov a Szovjetunióban az új föderációs állam jelképének számító Novo-Ogarjevói elnöki rezidencián randevúzott. A kedden megkezdett napirend folytatásaként a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és nemzetközi problémákat tekintették át. Tegnap kora este megtartott sajtó­­értekezletükön az államfők bejelen­tették: közös nyilatkozatot fogadtak el a jugoszláviai és a közel-keleti helyzetről. A Jugoszláviáról szóló dokumentum egyebek között a tűz­szünet megőrzését, a Helsinki Záró­okmány, valamint a Párizsi Carta el­veinek tiszteletben tartását szorgal­mazza, míg a közel-keleti helyzetről szóló deklaráció tartalmára Bush csak utalt, amikor kijelentette: az ed­diginél optimistább. Szavaiból ki­tűnt, hogy valamelyest javultak a bé­kekonferencia összehívásának esé­lyei. Baker külügyminiszter a csúcs után nyomban a térségbe utazik, és továbbra is együttműködik e kérdést illetően szovjet kollégájával Alek­­szandr Besszmertnihhel. Bush kö­zölte: a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon fáradozik, hogy októ­berben megrendezhessék a régen várt közel-keleti békekonferenciát. Az eszmecserén szó volt a közép­amerikai régióról is. Bush nagy érdeklődést mutatott a szovjetunióbeli belső helyzet iránt, és tárgyaló partnere úgy vélte, őszin­te szolidaritást tanúsított. Ugyanak­kor a balti államok problémájáról, amelyet ugyancsak nyomatékosan említett meg Moszkvába érkezését követően, az amerikai elnök kifejtet­te álláspontját a megbeszéléseken. Az amerikai elnök ismét megerő­sítette keddi kijelentését, amely sze­rint hazatérve ratifikálás céljából a kongresszus elé terjeszti a szovjet­amerikai kereskedelmi megállapo­dást, és arra fog törekedni, hogy Moszkva megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Wa­shingtontól. Kommentárunk a START-egyez­­ményről a 7. oldalon. • Poór Csaba Újabb washingtoni beszélgetés Csóti Györggyel Eszmecsere a kisebbségekről Washingtoni tudósítónktól A washingtoni látogatáson lévő Csóti György képviselő (MDF), a parlament külügyi bizottságának alelnöke útja vége felé ismét beszél­getett tudósítónkkal a néhány nappal korábbi interjú és szerda esti hazau­tazása közötti eseményekről. Csóti György kétnapos konferencián vett részt a hét elején. A konferenciát az IDU, az International Democratic Union — Nemzetközi Demokratikus Unió — rendezte a világ pillanatnyi­lag legégetőbb politikai kérdéseiről, az új világrendről, az Öböl-válság utáni politikai helyzetről, a Szovjetu­nióról, Jugoszláviáról és Európa biz­tonságáról. Megjelent a konferencián Lawrence Eagleburger, a kelet-kö­­zép-európai ügyekkel megbízott kül­ügyi államtitkár is, akivel Washing­tonban nemrég Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter is találkozott. Csóti Györgynek alkalma nyílt arra, hogy a konferencia szünetében Jugoszlá­viáról beszélgessen az amerikai poli­tikussal. Mint Lawrence Eaglebur­­gertől hallotta és tudósítónknak el­mondotta: „Amerikában pillanatnyi­lag nem látnak megoldást a jugoszlá­viai helyzetre. Politikai nyomást nem akarnak gyakorolni Belgrádra, azon kívül, hogy támogatják az Eu­rópai Közösség lépéseit.” Az óvatos, talán túlzottan is óva­tos hozzáállás volt az amerikai külü­gyi államtitkár és a magyar képvise­lő egyik témája. A másik az európai kisebbségi probléma. Csóti György­nek az a benyomása, hogy Ameriká­ban, ebben a fiatal és egészen más problémákkal küszködő országban nem értik egészen tisztán a nemzeti­ségek helyzetét Európában. Csóti György a konferencián megragadta az alkalmat, hogy felszólalásában és a megjelent amerikai politikusokkal folytatott négyszemközti beszélgeté­seiben is hangsúlyozza: „Európában a többség másként gondolkodik erről a kérdésről, mint Amerika. Azt java­soltam, tanulmányozzák több száz évre visszamenőleg Európa történel­mét. Utána szánják rá az időt hosszas, kimerítő helyszíni tanulmá­nyozásra is.” A konferencia zsúfolt programja ellenére Csóti György arra is talált időt, hogy találkozzék az amerikai magyar emigráció képviselőivel egy viszonylag formális előadás kereté­ben, és egy másik, kevésbé formális, inkább baráti összejövetelen, ahol ugyancsak nagy érdeklődés fogadta a magyar képviselő szavait. Csóti György szerdán még egy búcsúlátogatást tett a kongresszus­ban, ahol további befolyásos tör­vényhozókkal találkozott, köztük Christopher Dodd szenátorral, a sze­nátusi külkapcsolatok bizottságának tagjával. A magyar politikus végeze­tül újra hangsúlyozta: „akárhová mentem, négyszemközti tárgyalásra, vagy konferenciára, Magyarorszá­got, Lengyelországot és Csehszlová­kiát mindig mindenki mindenhol ki­emelte, és ez nagyon jólesett.” • Molnár Éva

Next