Magyar Hírlap, 1991. augusztus (24. évfolyam, 179-191. szám)
1991-08-14 / 190. szám
MAGYAR HÍRLAP SZTORI Egy madár viszontagságai Magyarországon (2.) Ki turul a végén A turul sorsa nagyjából és egészében tehát egyenesbe látszik jönni. Van gondos gazdája, kivitelezője és a szükséges pénz fele is rendelkezésre áll —, a közgyűlés még az év elején tízmilliót szavazott meg költségvetéséből e célra — de hátravan millióm részletkérdés, elvarratlan szál, ketyegő személyi kérdések. A Turul Alapítvány kuratóriuma e lappangó megoldatlanságokat kívánja megoldani, s jelen sorok írójának abban a szerencsében volt része, hogy ott lehetett a kuratórium alakulóülésén. Két napirendi pont volt: tisztségviselők választása és pénzügyi kérdések. Csőke fir elmagyarázta, hogy a korábbi Turul Bizottsághoz képest (amelyben csak önkormányzati képviselők voltak) az alapítvány kuratóriumának már reprezentatív funkciója is van a praktikus mellett. Soroljuk hát el a turul sorsát immár száz évvel később intéző, hét érdemes férfiú nevét (zárójelben a frissen választott kuratóriumi tisztséggel): Bencsik János, Tatabánya polgármestere (elnök); Csőke Sándor önkormányzati képviselő, KDNP (ügyvezető titkár); Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke; Majtán Ferenc, tatabányai szobrászművész (társelnök); Zombai Tamás önkormányzati képviselő, Fidesz; Szántó István, a Postabank és Takarékpénztár Rt. soproni területi igazgatója és Stremeny Géza szobrász, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus delegáltja. Az alakulóülés nélkülözött minden formaságot. A kuratórium tagjai tisztségre való tekintet nélkül kávét és narancslét ittak, miközben a madár további sorsát hányták-vetették meg. Elsőnek — utalván a második napirendi pontban Csőke úr által jelzett pénzügyi nehézségekre, tudnillik, hogy a helyi lakosság és a vállalatok adakozókedve erősen megcsappant, legalábbis a szükséges további tízmillióhoz képest — Stremeny úr vetette fel, hogy a turul országos ügy kéne hogy legyen. Szerencsétlen példa — mondta — a gellérthegyi Szabadságszobor, de az sem lehetne csupán XI. kerületi ügy, ha felújítására kerülne sor. Erre viszont Szántó István reagált, miszerint nem szerencsés szerencsétlen példának nevezni a Szabadságszobrot, mert az igenis Szabadságszobor. És amennyiben az alapítvány, illetve a kuratórium politikát visz a dologba, akkor ő kéri a felmentését. Mint mondta, kizárólag szakmai megfontolások miatt van itt, nevezetesen a tízmillió forint hatékony kezelése kapcsán. Csőke úr úgy kommentálta a felvetett gondolatot, hogy „nem kell politikát vinni a dologba, az ugyanis ott van. Méghozzá abban az értelemben, hogy a madár felújításával is bizonyítani lehet, a mostani rendszer sikeresebb a diktatúránál.” A polgármester viszont azt mondta erre, hogy nem kell ilyen sarkosan fogalmazni. Szerinte „szemben a korábbi időszaknak a mindenhezértés illúziójában ringatódzó kádereivel, mi szakemberekkel dolgozunk majd.” Kevés a pénz — hozakodott elő újfent az ügyvezető titkár, s Majtány úr, aki voltaképp a helyi művésztársadalmat képviselte, több ötlettel is gazdagította a pénzszerzési lehetőségek szerény tárházát. Javaslata szerint lehetne turul-képeslapot és -emlékérmet árulni, valamint megfontolandó kis turulszobrok sorozatgyártása is. Esetleg műanyagból. De sürgetett az idő. Kocsiba ültünk, és meg sem álltunk Kaszás Istvánnak, az Idea-FER ügyvezető igazgatójának irodájáig. Ott vártak már minket id. Madarassy Walter és ifj. Madarassy Walter szobrász- és restaurátorművészek, az Idea-FER választottjai, akik az újjáépítés művészi vonalát viszik majd. Kávét és narancslét ittunk így kibővülve, miközben újabb madárvonatkozású kérdések kerültek terítékre. Megérlelődhetett valami útközben a tatabányai polgármester fejében, mert rögtön az első kortyok után a reklám kérdését kezdte feszegetni. A turul — mint mondta — szimbólum, egyedi alkotás, amihez a városnak kizárólagos joga van. Igaz, a tárgyalások kezdeti szakaszában felajánlották a Postabanknak, hogy esetleg a jövőben maci helyett turult lehetne használni, de egyértelmű választ eddig még nem kaptak. Az Idea-FER ügyvezető igazgatója nem tett megjegyzést erre az ajánlatra, csak később jelezte, amikor a kis turulszobrok ügye jött szóba, hogy az Idea-FER szeretne kizárólagos jogot kapni a sorozatgyártásra. Reklámügyekben járatlan csapat lévén senki nem tudta, mi ilyenkor a teendő. A továbbiakban apró, ám érdekfeszítő kérdések sorát vitatták meg a jelenlévők, így például felvetődött, hol lehet a korona (a madár fejéről), és hol a kard (a madár elől-alól)? S egyáltalán, milyen volt a kard (egyenes vagy görbe)? S milyen a korona (szent vagy normális)? Hogy állt a madár szárnya? Hol készült a madár egyáltalán? Magyarországon? És melyik Magyarországon, a main vagy az egykorin? Esetleg mindenre választ kapnak, ha a madárból előkerül a feltételezett titkos kazetta, ami tartalmazza a leírásokat — vetette fel az idő haladtával Majtány úr, aki egyben beszámolt arról, hogy ismeri annak az embernek az unokáját, aki annak idején szekérrel a tatabányai vasútállomásról a Kőhegyre szállította a turult. A kard és korona ügyében pedig folyik a nyomozás, és várják a lakosság segítségét. Elmennek az emberek a műhelyből — vetette közbe Kaszás ügyvezető igazgató, siessünk, nézzük meg a madarat. (Amely darabokra szedve az udvaron várakozott.) A javaslat általános helyeslésre talált, s a helyszíni FOTÓ: KISS T. JÓZSEF szemle jól sikerült. Az udvaron külön a hatalmas tartóvázszerkezet és az ütött-kopott palást (felülete négyszáz négyzetméter), rajta feliratok, horpadások, golyónyomok. Míg bent a műhelyben a madár többi része szinte betölti a kicsinek nem mondható termet. Sok darab történelem hever lábaink előtt — gondoltuk elszorult szívvel —, de a kicsiny, ám elszánt társaság estefelé abban a reményben búcsúzhatott, hogy jövő novemberkor már ismét ők lesznek alul, ha turult akarnak nézni Tatabányán. EPILÓGUS — Turul? — kérdi Nausch úr, tatabányai ötvösművész, amikor beállítok hozzá. Bólintok. Némán ballagunk a műhely felé, ahol hellyel kínál, míg maga a terem közepén álló vagy háromméteres gipsz turulmakett alá ül. Onnan várja kérdéseimet. — Nausch úr, úgy tűnik, maga végleg kiszorult a turul-újjáépítésből. Ráadásul úgy tudom, Csőke úr perre viszi az ügyet, ha nem adja oda a madárral kapcsolatos összegyűjtött dokumentumait. — Abból ugyan nem kapnak! Kezdjék újból az egészet. Megkérdeztem egy jogász ismerősömet, azt mondta, igazán egyedülálló dolog lenne, ha egy művészt arra köteleznének, hogy adja át egy másiknak a saját kidolgozott koncepcióját. Arról nem is beszélve, hogy egy bizottsági tag, mint a Csőke, csak úgy igazgasson meg rendelkezzen velem, hogy jelenjek meg itt és itt, ekkor és ekkor. Hát mit képzel magáról? A Turul Bizottságnak még bélyegzője sincs. Ha állami bélyegzős levelet kapok, arra válaszolok majd. Az egyszer biztos, hogy nyomorék lesz a madár, ha elkészül. Én, kérem, éveket szántam erre a munkára. És láttam is gyerekkoromban a régit. Én tudom, hogy szinte az összes fénykép hamisítvány, úgy rakták össze darabonként. Kinagyítottam a képeket, onnan tudom. — És a kardról, koronáról tud valamit? — Magát a Csőke küldte? — Dehogy, csak érdekel. Megvannak-e egyáltalán valahol? — Valahol megvannak. A kard például a Gamesz raktárában található, de már az sem az eredeti. — És a korona? — Na látja. Mindenki evidenciának tartja, hogy a korona a madár fején volt. Holott én láttam vidéken olyan előásott turult, amelyik a koronán állt. Lehet, hogy ez is ilyen,, de hát ez további kutatást igényel... Életem első, igazi megbízatása volt. Szerződéseket mondtam le miatta, németországi meghívást. Én, kérem, gazdaságilag tönkrementem a Turul Bizottság miatt. Mondom magának, Tatabányán még nem történt meg a rendszerváltás. — Kellene valami kompromisszumos megoldást találni. Önt azért szépen megfizették. — Nincs kompromisszum. Én megdolgoztam a pénzért, sőt azon túl is. Mondjon le a bizottság! — Nincs már bizottság, Nausch úr, alapítvány van és kuratórium. — Akkor azok mondjanak le. Nem bizottság kell ide, hanem egy ember, aki a pénzre felügyel. A többit meg bízzák a szakember-művészre. — Ön annak tartja magát? — Ötvös vagyok, de kitanultam a kovácsmesterséget és a szobrászatot is. Az országban nekem sikerült először damaszkuszi pengét és japán kardot eredeti minőségben készíteni. — Nausch úr, mihez kezd most? — Semmihez, kérem. Bár kezdhetnék, mert lennének megrendelések. De ne aggódjon, legfeljebb majd könyvet írok, megírom a turul hiteles történetét. Ez a mostani csak egy csirke az eredetihez képest. • Rejtő Gábor . • ALOM? Nem, ez VALÓSÁG! Már idén lehet lakásában, üzemében, nyaralójában GÁZ Ipari tevékenységre alkalmas ingatlant kínálunk megvételre. Ha nincs lakóhelyén, telephelyén vezetékes gáz, de szívesen használná az egyik legtisztább, legolcsóbb és legkényelmesebb energiát — folyékony gáz — forduljon hozzánk !!! Családi házak, családiház-együttesek, társasházak, lakások, éttermek, szállodák, kis- és közepes méretű üzemek, irodák stb. gázellátását kínáljuk Önnek. Nyugat-európai csúcstechnológiával gyártott folyékonygáz-tároló tartályok széles választékát forgalmazzuk. A gáztartályok elhelyezhetők föld felett, félig vagy teljes egészében földbe süllyesztve. Térfogatuk 2750,4850 és 6950 liter, de igény esetén nagyobb tartályokat is szállítunk. A gázellátásnak ez a formája Nyugat-Európa országaiban már több évtizede használatos, tökéletes kényelmet és biztonságot nyújt felhasználóinak. Tájékoztatás és rendelésfelvétel: SAJO Gyártó és Kereskedelmi Kft., 1173 Budapest, Pesti út 5. Telefon és fax: 147-3930 Telex: 22-7158 Ja és még valami: Ön is segítsen és több milliót nyerhet 11, illetve kezelői jog átadására Iván területén, Sopronhoz közel (teleknagyság: 2684 m2, épületegyüttes bruttó szintterülete: 740 m2) Érdeklődés a 153-4855/180 melléktelefonon Vizer Lajosnénál Később meghatározandó időpontban árverésre bocsátjuk Szeged-Kiskundorozsmán 5867 tulajdoni lap és 5513/1. helyrajzi számon lévő 3000 m2 ÜDÜLŐTERÜLETET SZIKSÓSTÓ-FÜRDŐ közvetlen szomszédságában. Kerítés, villany és kút van. Megfelelő ajánlat esetén bérleti jogviszony létesítése is lehetséges. Ügyintéző: Tábit Elemér, tel.: 62/45-211/119 Madonna élete (14.) „A világ ura akarok lenni...” „Szeretem Vivaldit, Bachot és Hátidéit. Mozart és Chopin pedig azért áll közel hozzám, mert a muzsikájukban sok a nőies gyöngédség.” Az első bukás Arról nem szól a fáma, hogy kinek a csehkönyvéből fizette ki a Penn házaspár a malibui házat, de rossznyelvek szerint Seannak akkor se telt volna erre a luxusra, ha csak századannyira jómódú, mint a felesége. A villa a tengerparton állt, s az élősövény-kerítésen kívül falak is övezték. Kertjében uszoda volt és teniszpálya, s természetesen jókora szabad strand. A ház amúgy nem volt hivalkodóan nagy, ráadásul a Pacific Coast Highway oldaláról nem is látszott. Madonna minden hajnalban fölfutott a ház fölötti hegyoldalon fekvő Pepperdine Egyetemhez, s aztán vissza a partra. A meredek úton stopperral mérte a teljesítményét. Madonna mindig megkerülte a házat, mert nap, sőt napszak nem múlt el anélkül, hogy kíváncsiskodók hada ne álldogált volna a bejárati (fotocellás) kapu előtt, hátha... A leskelődő rajongókat és fotoripotereket leszámítva gondtalan és zavartalan perceket ajándékozott Madonnának az élet. Hősnőnk újraolvasta Hemingwayt és Kerouacot. Még Rimbaud-ra és Baudelaire-re is maradt ideje, bár nap mint nap hívták tévé- és rádióinterjúra. Az NBC szombat esti vidám műsorára igent is mondott, tulajdonképpen csak azért, mert tisztázni akart egy újabb, gonosz pletykát. „Nem jön a gyerek!” vágta oda hetykén és váratlanul, szinte kiköszönve egy jelenetből. „Nyomhatjátok a Cola-reklámot!” Még kacsintott is hozzá. Pedig alig várta, hogy terhes legyen. „Jó lenne szülni. Jó lenne látni, ahogy fejlődik a gyerek, és hogy tőlem függ, mivé formálódik.” Gyerek-ügyben Madonnából ugyanaz a szenvedélyes másik énje beszélt, amelyikre csak jóval később lett kíván- esi a botrányszagú sztorikat kergető sajtó. Azt a Madonnát, aki Sean ingeit vasalta és zoknijait rakosgatta, nem volt érdekes bemutatni a közönségnek. Pedig vasalta és rakosgatta. Sőt, szó nélkül átöltözött, ha Sean húzta a száját, hogy már megint rövidebb szoknyát és kivágottabb trikót vett föl, mikor éppen moziba mentek. Ha nagyritkán Madonna interjút adott és erről kezdett beszélni, rendszerint jópofának vélték az újságírók, hogy ilyen aranyosan játssza a jó feleséget. És kivágták a riportból vagy kihagyták az interjúból ezt a részt. Mit ennének a tinilányok azon, hogy kedvencüknek nagyobb rutinja van a húgocskák etetésében és pelenkázásában, mint a zeneszerzésben, az éneklésben, a táncban és az önmenedzselésben együttvéve? A hír nem az, hogy Madonna nem vár gyereket. A hír az, hogy Sean — „megbízható” forrásból származó értesülések szerint — veri a feleségét. Azt a nőt, akire dézsából ömlik a siker...? Madonna azt remélte, New Yorkban jobban elbújhat az újságírók elől, mint Los Angelesben. Gondolkodásában volt némi logika, hiszen New Yorkban elég fölvenni egy nagykabátot, egy napszemüveget, egy sildes sapkát, és a kutya se mondja meg, hogy ő jött ki a tízemeletes bérházból vagy egy tizenkét éves kisfiú. Csak azt felejtette el, hogy New Yorkban is olvasnak újságot azok, akiknek az újgazdagság és a kétes hírnév nem kifejezetten a legjobb ajánlólevél a jószomszédsághoz. Abban a házban, ahol beleszeretett egy öröklakásba, a lakók csaknem egyhangúlag elvetették a kérelmét. Kizárólag Diane Keaton lakótárs nem emelt kifogást az ellen, hogy közös liftet és lépcsőházat használjon Madonnával. Hősnőnk azonban gyorsan túltette magát azon, hogy a magasröptű New York nem hagyja magát meghódítani. Talált egy másik lakást, sőt talált egy kitűnőnek látszó forgatókönyvet, benne két ideális szereppel Seannak és magának. „Egy magasabb léc, amit át kell ugrani. Mert a házasság egy dolog, de mi van akkor, ha Sean meg én csinálunk egy filmet?” Semmi, mondta lakonikusan Hollywood, és egy fillért se adott az ötletre. A Sanghaji meglepetést George Hamson (igen, az ex-Beatle) Hand Made Films nevű cége finanszírozta, de nagy árat fizetett a jóindulatért. Mert mindenki jót akart, csak éppen másképp. Magabiztos hősnőnket leterítette a kisebbségi komplexus és a kameraláz. „Vagyok olyan jó, mint Sean? Mi van, ha nem? Mi van, ha rájön, hogy dilettáns vagyok és kiszeret belőlem?” Sean nem szeretetett ki Madonnából, a Sanghaji meglepetés viszont akkorát bukott, hogy az ellendrukkereknek öröm volt nézni. Madonna mintha szárnyakat kapott volna a kudarctól. Bevonult a stúdióba, és kisétált egy új nagylemezzel. „Seannak ajánlom ezt az albumot, mert ő a legklasszabb férfi a világon” — mondta. És szokás szerint végighúzta a mézesmadzagot a rajongók előtt: ízelítőnek kiadta kislemezen a címadó nótát, ami azonnal fölkerült a slágerlistákra. De nem a True Blue-ért bolondult meg a közönség, hanem azért, amelyikben újabb lovat adott a tinilányok alá, és újabb csemegét kínált a Madonna-sztorikra éhes újságíróknak... mm 1991. augusztus 14., szerda • Návai Anikó (Folytatjuk) A Magyar Televízió Vasárnapi Turmix szerkesztősége meghirdette Keressük Madonnát című vetélkedőjét. A jelentkezőktől fényképes levelet várunk, vagy személyesen jelentkezhetnek naponta 1/2 9 és délután 5 között a Budapest 1054, Széchenyi utca 12. szám alatt. A vetélkedő döntőjét a Vasárnapi Turmix élő adásban közvetíti augusztus 25-én. (X) A briliáns: 1. Tökéletes fény hatásúra csiszolt gyémánt. 2. Tökéletes, káprázatos, remek (tárgy, cselekedet) Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai Kiadó, 1974. Ön minden filmesdobozban briliánst kap. Fájó tökéletességet. A világ leggyönyörűbb képeit. Azt is, ami tegnap még álom volt. Ma pedig úgy ismerik: Fujifilm. Most szeretnénk a tökély mellé még valamit adni Önnek. Egy igazi briliánst. 1991. augusztus 18-ig a Magyar Hírlapban talál egy, a Fujifilm Magyarország Kft. címével ellátott nyereményszelvényt. Ha ezt címünkre egy Fujifilmesdoboz levágott tetejével együtt augusztus 23-ig visszaküldi, és Ön lesz az a szerencsés, akinek a nevét az 1991. augusztus 26-án a Vígszínház Rokokó-termében tartandó*— a PLESS & FOX cég szokásos árverését követő — sorsoláson kihúzzák, mi Önnek adjuk a tökéletes egy darabját. Egy több százezer Ft értékű igazi briliánst. A JULESS & FOX Szent István krt. 18. sz. alatti ÉKSZERÜZLETÉből. Fujifilm Magyarország Kft., 1364 Budapest, Pf. 1/1. Beküldő neve:................................... Címe:.......................................................