Magyar Hírlap, 1991. október (24. évfolyam, 243-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
1991. október 31., csütörtök A Gallup Közvélemény-kutató Intézet a reggeli televíziózásról Keltével dicsérd a napot—új nézői magatartás? Négy hónap telt el azóta, amióta két hazai reggeli tévéműsor közül válogathatnak a nézők. Ez az idő kevés volt ahhoz, hogy a tévénézők széles körben elsajátítsanak az estihez képest egy új reggeli nézői magatartást. Kevés volt ahhoz, hogy a munkába járók is megtanulják, nemcsak a képernyő előtt ülve lehet televíziót nézni, hanem a háttérben, esetleg a konyhában járatva amásodkészüléket, pusztán az érdeklődést felkeltő információkra figyelve, reggeli készülődés közben is lehet tévézni. Hogy néhány éven belül nálunk is szélesebb körben elterjed ez a városi életmódot jellemző magatartás, azt mind az európai gyakorlat, mind a hazai gyerekek, fiatalok már kialakult tévénézési szokásai előrevetítik. Egyelőre azonban a Gallup Közvélemény-kutató Intézetben heti 2000 fős, országos reprezentatív mintán végzett közönségmérési adataink szerint egy-egy adott időpontban a felnőtt lakosságnak maximum 4 százaléka (320 ezer személy) nézi valamelyik reggeli műsort. A 17 műsorhét hétfőtől péntekig tartó hétköznapjain sugárzott 170 reggeli tévéműsor közül a Tv2 1 A Reggel című műsorának egy-egy félórás blokkját mindössze 11-szer, a Napkelte című műsor egy-egy félórás blokkját 15- ször nézte a közönség legalább 4 százaléka, a többi esetben ennél alacsonyabb nézettséget mértünk. A Tv2 szombati Napkelte műsora versenytárs nélkül maradva három alkalommal az 5 százalékos „csúcsnézettséget” is elérte, az augusztus 19-i szovjetunióbeli puccsról szóló reggeli közvetítése pedig nézettségi rekordot döntött 6 százalékkal. (Csaknem félmillió néző.) Mivel a nézők összetételében és a két reggeli műsor viszonyában a heti jelentéseink nem mutatnak drasztikus változásokat, érdemes két átlagos hét példáján részletesebben is megvizsgálni a nézői magatartást. Erre a célra a szeptember 16— 20-ig és a szeptember 30—október 4-ig terjedő hét hétköznapjait választottam ki. A részletes elemzést viszont csak a rendelkezésünkre álló legfrissebb hét adataiból végeztem el. Az első októberi hét időjárása rendhagyó módon nyarat idézett. Ez azonban nem befolyásolta a tévé előtt töltött idő mennyiségét. Most is az ilyenkor szokásos heti 14 és fél órás személyenkénti átlagot mértük. Az időjáráshoz képest átlagosnak tekinthetők viszont a hét kül- és belpolitikai eseményei. Háború Horvátországban, parlamenti vita a bírói függetlenségről, nyilatkozatok az igazságtétel mérlegprogramjáról, a médiatörvényről, a rádió és a televízió alelnökeinek kinevezéséről, az SZDSZ elnöki posztjáról... A reggeli tévézés kialakulóban levő szokásait egyéb különleges médiaesemények (ufók, nagy rablások, nagy katasztrófák) sem rengették meg ezen a héten. Joggal nevezhetjük tehát tipikusnak annak a közel 2000 személynek a magatartását, akik ezen a héten kitöltötték a Galluptól kapott tévénézési naplókat. Három mondatban előre összefoglalva a kapott eredményt, azt mondhatjuk, hogy a reggeli tévézésnek kialakult tábora van, (e héten 13%, durván egymillió személy), amely nagyobbrészt városlakókból áll, a Tv—1 és a Tv—2 reggeli műsorának pedig saját, kialakult törzsközönsége van (e héten 9%, illetve 7%, 720 ezer, illetve 560 ezer személy). A Reggel törzsközönsége az idősebbek, a városlakók, a 8 általánost végzettek köréből kerül ki nagyobb arányban. A Napkelte törzsközönségének jelentős részét a Nap Tvtől örökölte, tábora kisebb ugyan, de többet nézi kedvenc reggeli műsorát, főleg a budapestiek és az iskolázottabbak köréből verbuválódik. Akiket a részletek is érdekelnek, azoknak elárulom, hogy a vizsgált héten hétfőtől péntekig A Reggel és a Napkelte egy napra jutó átlagos nézettsége egyaránt 4 százalékos volt. Vagyis ennyien néztek bele egyik vagy másik műsorba. Mivel a legjobban nézett félórák nézettsége is 4 százalék, már ez az adat is azt jelzi, hogy a három óra folyamán nem nagyon cserélődik a reggeli programok közönsége. Ha a két közönséget egymásra vetítjük, valóban azt találjuk, hogy a nézők 3 százaléka számolt be arról, hogy hol A Reggelt, hol a Napkeltét nézi, és mindössze 1 százalékuk volt (80 ezer fő), aki egy napon belül mindkét reggeli műsorba belenézett. Elég egy pillantást vetni az ábrákra ahhoz, hogy a Tv2 programján futó Napkelte közönségének budapesti túlsúlyát érzékeljük. Ők feltehetően már korábban megkedvelték a budapesti vételi körzetű Nap Tv korszakából ismerős stábot, vagy a népszerűvé vált telefonos játékokat, esetleg éppen az aktuális témáról közérdeklődésre számot tartó személlyel készült „Kinn, Padon” interjúkat, a Sport Plusz rovatot, vagy egyszerűen csak az ismerős műsorszerkezetet. A műsorhűség a törzsközönség részéről egyúttal adóhűtlenséget is jelent, hiszen a Nap Tv korábban a Tv 2 1-en kapott adásidőt. A Napkelte rajongótáborának ragaszkodása a nézett műsorok időtartamában is megmutatkozik. A vizsgált héten ők 5 óra húsz percnyi anyagot láttak, míg A Reggel című műsor újabb keletű közönsége a héten fejenként átlagosan 4 órányi adást nézett. A törzsközönség érzékeltetésére még egy adat: a Napkelte 7 százalékos közönségéből 4 százalék néz bele a héten kettőnél több adásba. A Reggel 9 százalékos közönségéből 3 százalék néz kettőnél több adást. Nem meglepő, hogy ezek az órák már nem találják készülékkörelben a korán munkába álló dolgozókat, így természetszerűleg a falusi lakosság többségét sem. Természetes tehát, hogy a gyesen és a nyugdíjban lévő nézők, valamint a városiak aránya nagyobb a reggeli közönségen belül. A potenciális közönség azért mindenképpen nagyobb a naponkénti 4 százaléknál, legalább akkora, amennyi embert hétköznap reggeleken otthon találunk rádiózás közben, vagyis legalább 20 százalék (durván bő másfél millió személy). A középkorú közönséget illetően feltűnő, hogy közülük a magasabb iskolai végzettségűeket találjuk nagyobb arányban a reggeli adások előtt. Különösen a Napkelte 4 százalékos közönsége is. Nekik a Tv2 1 Falutévé magazinja, gyermek- és ifjúsági műsorai, nyelvleckéje nem jelentett valódi konkurrenciát, hiszen ezek nézettsége a 3 százalékot sem érte el. Mégsem nőtt a Tv 2 nézőinek aránya, szombat reggel is csak a Napkelte igazi, kb. 320 ezer fős törzsközönsége nézte. • Zelenay Anna Reggeli televíziózás szeptember 30 — október 4-ig A nézői A héten legalább egyszer... magatartás- csak csak a mindkét egyik összetípusok REGGEL NAP- műsort műsort sen adását keltét sem A társadalmi -----------------------------------------------------csoportok nézte férfi 6 4 2 88 100 nő 6 5 3 86 100 18—29 éves 5 4 0 91 100 30^49 éves__________5 4 3 88 100 50—X éves__________7 5 3 85 100 0—7 osztályt végzett 7 4 1 88 100 8 általánost végzett 7 3 3 87 100 középiskolát 4 6 2 88 100 felsőfokú isk. végz. 5 5 3 87 100 budapesti lakos 4 8 5 83 100 városi lakos 7 4 2 87 100 községi lakos 6 3 1 90 100 Együtt 6 4 3 87 101 Reggeli televíziózás szeptember 16—20-ig férfi nő 18-29 éves 30-49 éves 50-x éves x-7 osztály 8 általános középisk. végzettségű felsőfokú végz. budapesti lakos városi lakos községi lakos EGYÜTT HÍ A Reggel nézői il!§ A NAP-kelte nézői FÓKUSZ Reggeli televíziózás szeptember 30-tól október 4-ig 18-29 éves 30-49 éves 50-x éves x-7 osztály 8 általános középisk. végzettségű felsőfokú végz. budapesti lakos városi lakos községi lakos EGYÜTT férfi nő A Reggel nézői A NAP-kelte nézői MAGYAR HÍRLAP. Válasz Hankiss Elemérnek A Napkelte még nem adja fel Az alábbiakban — terjedelmi okokból rövidítve — közreadjuk Gyárfás Tamásnak, a Nap Tv elnökének és Székely Ferencnek, a Nap Tv főszerkesztőjének Hankiss Elemérhez, az MTV elnökéhez írt válaszát. „A tegnapi lapokban olvashattuk Hankiss Elemér úr válaszát a Horn Gyula által írt levélre, amelyben az MSZP elnöke felszólal a Napkelte országos műsorának megtartása mellett. Noha a Nap Tv vezetősége szentül megfogadta, hogy ezt a vitát nem a sajtó hasábjain folytatja le, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az Elnök Úr számos kötelezettsége közepette néhány részletkérdés hiteléről nem tudott személyesen meggyőződni, hanem kénytelen munkatársai információira támaszkodni (...). 1. A közöltek szerint a Napkelte engedélyezésével egy magántársaság kapott páratlan bemutatkozási lehetőséget. Nos, a televízió számára seregnyi más magánvállalkozás is szállít anyagot, műsort, technikát, reklámfilmet és kölcsönös szakembereket. A Nap Tv csak egyike ezeknek. Ez sem nem erény, sem nem hiba: egyszerű felismerése annak, hogy az MTV nincs abban a helyzetben, hogy a funkciók teljes körét maga lássa el. Erre se pénze, se kapacitása, se elegendő szellemi tőkéje nincs. Ismereteim szerint egyébként nem az MTV az egyetlen közszolgálati televízió Európában, amely saját keretein belül biztosított bemutatkozási lehetőséget egy magánvállalkozásnak. (...) Ugyanakkor elmaradt annak hangsúlyozása, hogy a konkurens reggeli műsor szintén magánvállalkozásban készül. (Novofilm Kft.) A lényeges különbség a kettő között az, hogy a Nap Tv pénzt hoz az MTV-nek, míg a másik vállalkozás pénzt kap az MTV-től. 2. A Reggel műsorát az Elnök Úr tudomása szerint az MTV munkatársai készítik. Ennek ellentmondani látszik az a körülmény, hogy A Reggel arculatát meghatározó közreműködők, pl.: Rangos Katalin, Fiala János, Torda Júlia, Albert Györgyi, Nika György vagy Bárdos András egyaránt a rádió alkalmazottja volt, vagy most is az. (...) Idekívánkozik, hogy a Hankiss Elemér által is ellenjegyzett négyéves szerződésünk komolyságában bízva kizárólag az MTV dolgozóiból állt össze a Nap Tv műszaki csapata. Ezzel is enyhíteni kívántunk a televízió létszámgondjain. 3. Sokadszor szembesülünk egy meg nem jelölt forrású, „közönségfelmérés” jelzetű dolgozat állításaival. A magyar Gallup intézet adatairól van szó, amelyek rendszeresen az MTV megrendelésére, az MTV költségén készülnek. Emellett azonban elkészültek más közismert és semleges közvélemény-kutatók kimutatásai is, amelyekért sem az MTV, sem a Nap Tv Kft. nem fizetett. Ezek viszont nem támasztják alá az Elnök úr értesüléseit. (Medián, Sonda Ipsos). Való igaz: a nyolc osztály alatti végzettségű közönség és a falusi lakosság körében nem vetekedhetünk A Reggel szembeötlő népszerűségével. A tényszámok szerint Budapesten a reggeli nézők abszolút többsége (51%) többnyire vagy mindig a Napkeltét nézi, és csak 7%-uk A Reggelt. A vidéki városokban országos szinten kiegyenlített az arány (25- 23%), a falvakban pedig több hívet szerzett A Reggel. Miért is volna szükség egyforma és azonos csoportokat célzó műsorok vetélkedésére? (...) 4. Elnök Úr szerint A Reggel jobban besimul az 1. program arculatába. Ezzel az érveléssel azért nehéz vitázni, mert legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudjuk megállapítani, hogy milyen az 1. program arculata, — mert szerződésünk a Tv—2-vel köttetett. (...) 5. Elnök Úr állítása szerint nincs okunk aggodalomra, hiszen amúgy is „önállósulásra törekszik a társaság” (értsd: a Nap Tv). Erre vonatkozóan kész terveket is említ. Ez ügyben sajnos nem tudunk részletekkel szolgálni, mivel ilyen „kész tervek” nem léteznek. A Nap Tv vezetősége köszönettel venné ezért, ha Elnök Úr beavatna minket saját elképzeléseinkbe. Mert hiszen a teljes igazság az, hogy szerződésünk egyik kikötéseként éppen ő vetette be az okiratba, annak 11. pontjába, hogy nem folyamodhatunk önálló frekvenciáért. Bízva az adott és az írott szóban, elfogadtuk és azóta is tartjuk ezt a súlyos feltételt. A Nap Tv-nek mindmáig nincs bejegyzett frekvenciakérelme, ellentétben több MTV-s kolléga és kollektíva hatályos pályázatával. (...) Hankiss Elemér úr felmondólevelét tüzetesen, minden ízében elemeztük. A további részletek értelmezése aligha kívánkozik a sajtó hasábjaira. Idézett érveit egyetlen félmondat zárta le hozzánk eljuttatott indoklásában: „negyedrészt más, itt nem részletezendő okokból úgy döntöttem, hogy a két műsor közül A Reggel című műsort folytatjuk tovább 1992-ben.” Mivel előző érveivel tényszerű cáfolatot szegezhetünk szembe, nyilvánvalóan a valós ok a meg nem nevezhetőek körében rejlik. (...) Nem segítette eligazodásunkat az sem, hogy Hankiss úr leszögezte: döntésének semmiféle politikai háttere nem volt. Valóban: a Napkelte körüli hírek konszenzust teremtettek a parlamenti pártok között, ők hangot is adnak értetlenségüknek. Egy nyílt és Hankiss úr által is elismerten politikai egyensúlyra törekvő közéleti-politikai műsor sorsa ugyanis: közügy. Minden okunk megvan bízni abban, hogy a közhatalom által kinevezett és csak annak felelős MTV-elnök ezt a körülményt is szem előtt tartja. Gyárfás Tamás, a Nap Tv elnöke Székely Ferenc, a Nap Tv főszerkesztője” FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet a helyi TISZA TV vezetői állására PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — felsőfokú iskolai végzettség, — három hónapnál nem régebbi keletű erkölcsi bizonyítvány. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: — a televízió működésére vonatkozó szakmai és gazdálkodási koncepciót, a gazdálkodás szervezeti formájára vonatkozó elképzeléseket. A TISZA TV a jövőben önálló gazdálkodó szervezetként fog működni. A saját szerkesztésű műsorok adása jelenleg heti rendszerességgel egy napon történik külön csatornán. Olyan menedzsertípusú vezető jelentkezését várjuk, aki felelősséggel irányítja és fejleszti a TISZA TV-t. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a televíziós szakmai ismeret vagy gyakorlat. ✓ BÉR: megegyezés szerint. BŐVEBB INFORMÁCIÓ: a TISZA TV-nél (49/11-844), vagy a polgármesteri hivatalnál (49/11-333, 31 vagy 32 melléken) telefonon, személyesen: Tiszaújváros, Szt. István út 12., vagy Bethlen Gábor út 7. szám alatt a városházán. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1991. november 30. KIS PÉNZBŐL IS NAGY AJÁNDÉK Az Új Állami Könyvterjesztő Vállalat fővárosi könyvesboltjaiban október 28—november 9-ig 50%-os könyvvásárt tart, állandóan változó készlettel! Minden boltban más! Figyelje a kirakatokat! ÚJ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT Minden, magát érintettnek tartó gyermek- és ifjúsági szervezetet egyeztető tanácskozásra hív a MISZOT elnöksége. A megbeszélésen a költségvetési törvénytervezet ifjúságot érintő területei kerülnek megvitatásra. Az egyeztetésre 1991. november ■2-án 10 órakor a MSZOSZ székházában (cím: Bp. XIV., Dózsa György út 84/B. IV. em.) kerül sor. MESfödDTT Urvén löuiMlm \ MH 3589\ 3604 MH