Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 256-268. szám)
1991-11-01 / 256. szám
1991. november 1., péntek Gorbacsov interjúja a Moszkovszkije Novosztyiban Orosz vezetőszerep a szövetségben Moszkvai tudósítónktól___________ Nem despota, parancsolgató, a köztársaságok fölött zsarnokoskodó, hanem koordináló, közvetítői szerepet játszó központot képzel el a Szovjetunió helyén létrejövő szövetségi államban Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a Moszkovszkije Novosztyi legutóbbi számában megjelent interjúban Len Karpinszkij főszerkesztő kérdéseire válaszolt, és a többi között kifejtette: a köztársaságokat nemcsak a hatalom szálai, a párt- és állami apparátus bürokratikus „protézise” kapcsolta össze, hanem az összefonódás a köztársaságok életének a szövetébe is behatolt. Gorbacsov véleménye szerint a nagyhatalmi, uniformizált politikát és ideológiát megtestesítő központ összeomlott ugyan, de ezt nem szabad a szövetségesi kapcsolatok szétesésével azonosítani. A köztársaságokat nemcsak a közös történelem, hanem az ebből fakadó közös nyomor is összeköti, véli az elnök, s ha mindazt, ami a reformfolyamat során kialakult, nem erősítik meg szövetségi méretekben, fájdalmas polgári konfliktusok törnek a felszínre. A történelmet meg kell érteni, hiszen például a gazdaság az egész ország területén annyira összemosódott, mintha egész életükben együtt akartak volna gazdálkodni az emberek. Igaz, a bürokratikus állam elnyomta, eltorzította ezt a közös gazdaságot, de azért az továbbra is létezik, mondotta az államfő. Miért ne lehetne olyan államot létrehozni, amelyben a föderáció, a konföderáció és a társulás elemei vegyülnek, tette fel a kérdést Gorbacsov. Az augusztusi puccs utáni változások közül azt emelte ki, hogy lemondtak az új szövetség megalakításának uniformizált módszeréről, szó sem lehet arról, hogy a kisebbség érdekeit alárendeljék a többségnek, csak konszenzus lehetséges. A központ nem kíván egységesített törvénykezést megvalósítani, ám konzultációk, szakértői vélemények segítségével egybevágó jogrendszereket hozna létre a köztársaságokban, közös jogi térséget megteremtve ezzel. Veszélyes utópiának minősítette azokat az elképzeléseket, hogy Oroszország egyedül is képes kilábalni a válságból. Szerinte ez a köztársaság — csakúgy, mint a többiek — ugyancsak függő helyzetben van. Lehetséges, hogy néhány év múlva valóban meg tudná önállóan is oldani problémáit, de csak néhány év múlva. A többi köztársaság, így Ukrajna számára is, a szeparatizmus tragédiát jelentene, szögezte le Gorbacsov. A hű partnerek uniója, olyan szövetség mellett szállt síkra, amely biztosítja a tagállamok valódi szuverenitását. A népek többsége hajlandó elismerni Oroszország vezető szerepét, de csak az új szövetségben, az új szövetségi intézményekben, ahol az Orosz Föderáció a gyakorlatban is betölthetné ezt a funkcióját, mondott az elnök. A beszélgetés során határozottan a katonai reformok fontosságát hangsúlyozta. Ezt az általános helyzet és az diktálja, hogy túlmilitarizált gazdaságban nem lehet normálisan élni. Korszerű, az ország biztonságát garantáló fegyveres erőkre van szükség, egyszóval közel állunk a professzionális hadsereg kialakításához, jelentette ki. • Poór Csaba Hasadás a román kormánypártban Bukaresti tudósítónktól Az eddig kormányon lévő Nemzeti Megmentési Front kettéhasadása immár elkerülhetetlen — vélik egyre szélesebb politikai körökben Romániában. Az Arpres független román hírügynökség értesülései szerint az eddig egységesnek tűnő front legalábbis kétfejűvé vált: egyik szárnya a Petre Roman leköszönt miniszterelnök által vezetett reformista, középorientációjú csoportosulás, amellyel egyre szögesebben áll szemben a konzervatívnak is nevezett, de alapjában véve balos alakulat, amelyet a Ion Iliescu államelnökből, a parlament két házának, a szenátusnak és a képviselőháznak a vezetőiből, Alexandru Birladeanuból, illetve Dan Martianból, továbbá a román hírszerzés főnökéből, Virgil Magureanuból álló négyes csoport vezet. Az elkülönülés a tavasz folyamán vált teljesen nyilvánvalóvá, nem sokkal azután, hogy a Nemzeti Megmentési Front a Liberális Párttal együtt aláírta a Charta a reformért elnevezésű kommunistaellenes dokumentumot. Miközben a fronton belül beindult a haladás, addig kormányszinten kiteljesült a visszarendeződés. Az Arpres „megbízható forrásokra hivatkozva” tudni véli, hogy számos olyan „bukott” miniszter, aki kimaradt az új kormányból,fontos feladatköröket kapott, vagy kap már a közeljövőben a végrehajtás szervében, így például Adrian Severin, a reformügyekkel és a parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó egykori miniszter az Országos Privatizációs Ügynökség elnöki tisztét tölti be jelenleg; ezen a poszton korábban a jelenlegi miniszterelnök, Theodor Stolojan volt. Victor Stanculescu, a korábbi honvédelmi miniszter, később az ipari tárca vezetője állítólag Iliescu elnök személyi tanácsadója lett. Bukaresti politikai megfigyelőktől származó információk szerint egyébként a román államfő több katonai tanácsadóval is rendelkezik. • Bogdán Tibor MH-interjú Schäuble német belügyminiszter az illegális bevándorlással foglalkozó berlini konferenciát bevezető beszédében azt mondta: senkit sem ültetnek a vádlottak padjára. — Valóban nem támadták a felszólalók egyetlen ország bevándorláspolitikáját sem? — kérdeztem Gálszécsy Andrástól, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetőjétől. — Nem. Higgadt hangvétel jellemezte a tanácskozást. Nagy örömömre, a szóvirágok helyett elképzeléseiket konkrétan is vázolták a részvevők. Például elhangzott olyan javaslat, hogy az európai migrációt egységesen kezeljék a kontinens országai, vagyis ne fordulhasson elő, hogy valaki sokadszor bukkan fel abban az országban, ahonnan már kitoloncolták, mert egy köztes állam átengedi a saját területén. Az egységes kezelés esetleg magában foglalja a vízumkényszer bevezetését is bizonyos országokkal szemben. — Magyarország több fórumon panaszolta már, hogy hazánk menekültek áradatát fogja fel. Ön ezt most is kiemelte a beszédében. S kért-e segítséget ezeknek az embereknek az ellátásához? — Igen. A francia és a spanyol belügyminiszter rá is mutatott, hogy a frontországokat nem lehet magukra hagyni. Kellemesen érintett, hogy a spanyol miniszter név szerint is említette Magyarországot, azt mondta, hazánk áldozatkészen fogadta a jugoszláviai menekülteket, és példás gyakorlatról szólt. Természetesen ez a berlini tanácskozás nem az a fórum, amelytől konkrét pénzügyi segítséget várhatnánk. Schäuble miniszterrel folytatott megbeszélésemen ismertettem azt a magyar javaslatot, hogy akár budapesti székhellyel létesítsünk egy intézményt, amely a befogadó országoktól összegyűjtené, milyen feltételek teljesítése esetén hajlandók letelepedési engedélyt adni a bevándorlóknak. Az információból ez az úgynevezett „felvilágosító-központ” kiadványt szerkesztene, s azt lefordítaná azoknak az országoknak a nyelvére, amelyekből kiindul a migrációs hullám. A német miniszter támogatta a tervet. — Schäuble miniszter úrral beszélt-e a két tárca közötti együttműködésről? — Szó volt a titkosszolgálati kooperációról, továbbá kifejtettem azt a véleményemet, hogy a jugoszláviai háború Németországot is súlyosan érintheti, mivel nemzetiségek közti konfliktus robbanhat ki az NSZK-ban élő, hozzávetőleg 700 ezer jugoszláviai vendégmunkás között is. Éppen ezért Németországnak mindent meg kell tennie a déli szomszédunknál dúló polgárháború befejezéséért. A miniszter elmondta, az NSZK-ban osztják ezt az aggályt. — Magyarország mennyire hajlandó büntetőgyakorlatát a nyugat-európai normákhoz igazítani? — Jelenleg a magyar törvénykönyv paragrafusai sokkal enyhébb büntetést írnak elő fegyver- és kábítószer-kereskedelem esetén. Javasoltam az igazságügy-miniszternek, hogy a Btk. módosításakor vegye figyelembe a nyugat-európai büntetéstételeket. Az embercsempészet kategóriája pedig még csak nem is szerepel a magyar Btk.-ban. • Karcagi Katalin Berlini beszélgetés Gálszécsy Andrással Igazodás a nyugati büntetőnormákhoz Kína washingtoni megítélése forog kockán Washingtoni tudósítónktól________ Irán tagad és Kína is tagad, de az amerikai hírszerzésnek bizonyítékai vannak rá, hogy Peking kizárólag atombomba építéséhez használható, nukleáris felszereléseket szállít Teheránnak. „Meggyőződésünk, hogy valamilyen formában nukleáris együttműködés van Irán és Kína között”, mondta Richard Solomon külügyi államtitkár a szenátus külügyi bizottságában. Az ügy érdekessége, hogy amerikai hírszerzési körök ezt már jó ideje tudták, de a kormány még júniusban azt állította, hogy nincs bizonyítéka az ilyen irányú kooperációra a két ország között. Valamilyen okból megváltozott a kormány álláspontja, és Washingtonban most azt találgatják, mióta tudott erről teljes bizonyossággal a Bush-kormány. A beismerésre is csak egy nappal azután került sor, hogy a Washington Post meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte: Irán erőteljesen törekszik atombomba építésére, és Kína készségesen segíti ebben. Tegnap a szenátusban zárt ajtók mögött előkerültek a titkos dokumentumok a kínai—iráni nukleáris együttműködésről. A szenátorokat ez arra késztetheti, hogy újra felülvizsgálják a Kínának nyújtott kedvezményeket. „A kormánynak magyarázatot kell adnia az amerikai népnek és a kongresszusnak egyaránt, miért állította a külügyminisztérium még júniusban is azt, hogy Kína nem segíti az iráni nukleáris programot”, mondotta Alan Cranston szenátor, aki a Pekingnek nyújtott legnagyobb kereskedelmi kedvezmény egyik legelszántabb ellensége. A külügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a szenátor szavai súlyosak, és a minisztériumban megkezdődött az ügy kivizsgálása. • Molnár Éva A média mint hadszíntér A szabad sajtó nem tavaly tavasszal született, a média fontos szerepet játszott az elmúlt évek demokratikus változásaiban — mondta Kéri László politológus azon a nyílt eszmecserén, amelyet az MSZP parlamenti frakciója és sajtótagozata rendezett a nyilvánosságról. Kéri szerint a kormányzat vádirata a sajtó ellen — miszerint a sajtó a liberális SZDSZ-szel szimpatizál, és a kormány megbuktatására törekszik — már a választások előtt megfogalmazódott Csurka István írásaiban. Sajnos a média az MDF—SZDSZ háború konfliktusainak a színterévé vált, és félő, hogy a médiatörvény a napi pártpolitikai viszonyokhoz fog alkalmazkodni. Bossányi Katalin újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a média-törvénytervezet helytelen módon külön kívánja szabályozni az írott sajtó működését, a tervezet jogi eszközökkel próbál szakmai és etikai problémákat megoldani. • Sz. Sz. KÜLFÖLD-BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP. A politikai okokból meghurcoltak kárpótlási tervezete • Folytatás az 1. oldalról — Kik azok, akik kárpótlásra jogosultak ? — A magyar bíróságok törvénysértő ítéletei alapján életüktől megfosztottak hozzátartozói közül azok, akik maguk is elszenvedői voltak a jogtalanságoknak, így ellsősorban az özvegy, annak hiányában a gyermekek, s ha ők sincsennek, akkor a még élő szülők. Azok hozzátartozói is jogosultak, akiknek rokonai a büntetőeljárás alatt az eljáró magyar hatóságok szándékos cselekménye következtében haltak meg. Tehát például agyonverték vagy mesterséges táplálással ölték meg. Az eddigi adatok alapján nem egészen ezer ilyen esetben várható kárpótlás. — Mekkora összegre számíthatnak a hozzátartozók ? — Egy elveszett élet értékét nem lehet pénzben kifejezni. Amit adhatunk, az a hátramaradottak mai életét próbálja megkönnyíteni. A tervek szerint egy összegben egymillió forintot kapnak majd a jogosultak. — A személyi szabadságukban megsértettek közül kiknek és mekkora kárpótlás jár majd? — Azoknak jár kárpótlás, akiknek az ítélete az eddigi két semmisségi — az 1989. XXXVI., illetve az 1990. XXV. törvény —, illetve a most készülő harmadik semmisségi törvény alapján minősül semmisnek. Azoknak, akiket az 1941. XV. úgynevezett „fajvédelmi” törvény alapján ítéltek el, ide értve az előzetes letartóztatást is. Jár azoknak is, akiket magyar bíróság ítélete, illetve közigazgatási hatóság rendelete alapján internáltak, kényszermunkára hurcoltak, illetve közbiztonsági őrizetbe vettek. Jogosultak azok is, akik a fronton teljesítettek munkaszolgálatot, de a munkaszolgálat során elpusztultak hozzátartozói nem kapnak kárpótlást. Jogosultak a „málenkij robotra” elhurcoltak és azok, akiket szovjet bíróság ítélt el. Kárpótlást kapnak azok, akiket az országhatáron túlra deportáltak, de pusztán az, ha valakit gettóba zártak, nem elég a kárpótláshoz. Akit 30 nap és 6 hónap közötti büntetésre ítéltek, az két év alatt két egyenlő részben kapja meg a neki járó összeget, ha kárpótlási jegyben kéri, akkor ahhoz egy összegben juthat hozzá. Azok, akik nem Magyarországon élnek, csak kárpótlási jegyre jogosultak. Akiknek büntetése hat hónapnál hosszabb volt, azok most életjáradékra számíthatnak. Amelynek összegét úgy állapítják meg, hogy a szabadságvesztésben töltött idő hónapjainak számát elosztják a törvény mellékletében szereplő várható élettartammal és az így kapott értéket megszorozzák az úgynevezett „alapértékkel”. Mondok két példát: az a hetvenéves férfi, amelyik egy évet ült, körülbelül havi ötszáz forintra számíthat, míg az a kilencvenéves, aki 15 évet töltött fegyházban, havi harmincezerre. Persze mindez még csak terv. A túlélő házastársat az így megállapított összeg fele illeti meg abban az esetben, ha a házasság a sérelem elszenvedésekor és az elítélt elhalálozásakor is fennállt. A szabadságelvonással kapcsolatos vagyoni kárpótlásra a kárpótlási törvény általános szabályai az irányadók, vagyis ha valakinek a büntetőeljárás során mondjuk elvették a házát, akkor azt ugyanolyan kárpótlás illeti meg, mintha államosították volna az ingatlanát. — Kapnak-e kárpótlást azok, akik hadifogságba kerültek? — E törvényjavaslat értelmében csak azok a volt hadifoglyok, akiket 1946. április 1. után nem bocsátottak haza, illetve a fogságból kényszermunkára hurcoltak. — Kik zárhatók ki a kárpótlásból, e törvényjavaslat szerint? — Pontos felsorolás nincs, de elvi alapon leszögezhető, hogy nem jogosult az, akit a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert alapjogok megsértéséért felelősség terhel, kivéve, ha bizonyítja, hogy később demokratikus magatartásáért üldözték. Nem jár kárpótlás annak sem, aki korábban kártalanításban vagy visszatérítésben részesült. Ez utóbbi szabály nagyrészt a kommunista „belharcokban” elítélteket zárja ki, hiszen többségük már kapott valamit kártérítésként az előző rendszertől. — E kárpótlási törvényt egészíti ki az úgynevezett harmadik semmisségi törvény. Ez mit tartalmaz? — A harmadik semmisségi törvény az 1963. április 5—1989. október 15. közötti ügyekre vonatkozik, méghozzá azokra, amelyekben többek között a vádlottat összeesküvés, lázadás, ezek feljelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása, izgatás, közösség megsértése, hatóság elleni izgatás ügyében marasztalták el, ha a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányában rögzített cselekedete volt az ítélet alapja. • Dési János Megtámadtak egy őrkatonát MTI --------------------------------------Támadás érte szerdán a késő éjszakai órákban egy Baranya megyébe telepített rádiólokátor-állomás fegyveres őrségének egyik tagját. Az őrszolgálatot teljesítő sorkatonát — miután őrhelye közelében egy hason fekvő, rejtőzködő személyt fedezett fel, majd intézkedésre készülve géppisztolyát tűzkész állapotba helyezte — hátulról leütötték és egy késsel megszúrták. A késszúrást téli ruházata felfogta. A sorkatona — mielőtt elvesztette volna eszméletét — fegyveréből egy lövést adott le, amire katonatársai segítségére siettek. Az ismeretlen támadók elmenekültek. Az őr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, csütörtök délelőtti állapota még nem tette lehetővé kihallgatását. Hajléktalanok tüntetése várható? Több mint tízezer hajléktalan él a fővárosban, akiknek elhelyezése szinte reménytelen, hangzott el tegnap a Menhely Alapítvány tájékoztatóján. Az MA Hajléktalangondozási Központ szeptemberi megnyitása óta csaknem négyezer hajléktalant regisztráltak „hivatalosan”, mondta Gyuris Tamás, a központ vezetője. Ugyanakkor a főváros hét menhelyén mindössze 435 férőhely található. Ez azt jelenti, hogy kaotikus helyzet alakulhat ki. A központ becslése szerint ugyanis a hajléktalanok száma meghaladja a tízezret. Amennyiben a hideg beköszöntével ugrásszerűen megnő a szállásigény, ez a kezdetleges intézményrendszer összeroppanásához vezethet. Nem kizárt, hogy a tél folyamán újabb hajléktalan demonstrációk és tüntetések színhelye lesz a főváros. •H.J. A menekültek utaztatására 75 millió Az országos főkapitány a közelmúltban azzal a céllal hívta meg a bizottságot a kerepestarcsai menekülttáborba, hogy a képviselők megismerkedhessenek a rendőrség helyzetével és sajátos gondjaival. Már Kerepestarcsán sikerült meglepetést szerezni: a tájékoztató szerint ugyanis a tavaly október óta üzemelő tábor 63 országból érkezett lakóinak hazautaztatására eddig csaknem 75 millió forintot költöttek a rendőrség egyébként is szűkös költségvetéséből. Az átmeneti szállás működtetése is jelentős összegbe kerül, ráadásul a lakók egy része a berendezési tárgyakon áll bosszút, mert nem sikerült Nyugatra jutnia. Megesett, hogy egyetlen napon 300 ezer forint kárt okoztak, tehát a rendkívül puritán berendezés nemcsak a rendőrség szűkös lehetőségeinek következménye. A képviselők a XIII. Kerületi Rendőrkapitányságon is ijesztő állapotokkal találkoztak. A 150 ezer lakosú városrészben lehetetlen körülmények között alig hatvan nyomozó és száz egyenruhás járőr dolgozik, miközben a bűncselekmények száma a kerületben szeptember végéig elérte a hat és fél ezret. A VI-VII. kerületi kapitányság viszont alig két éve épült, ahol szinte ideális feltételeket teremtettek a rendőröknek. De még a létszám is lényegesen nagyobb, miközben itt sem történik több bűncselekmény, mint Angyalföldön. A program befejezéseként a Team Consult tanácsadó cég elnöke ismertette a magyar rendőrség átvilágításának tapasztalatait, s a vizsgálat alapján kidolgozott fejlesztési koncepciót, amelynek sorsáról a képviselőknek kell majd dönteniük. Eszerint lényegesen többet kell költeni a közbiztonságra, több és jobban képzett rendőrre van szükség, és a szervezetet is a megnövekedett követelményekhez kell igazítani. A képviselőknek tehát feladták a leckét, most ugyanis maguk tapasztalhatták mindazt, amiről eddig legfeljebb a rendőrség vezetőinek panaszaiból értesültek. Ám ha úgy döntenek, hogy többet kívánnak áldozni a rendőrségre, a legfontosabb kérdés megválaszolatlan marad: honnan vegyék el az ehhez szükséges pénzt. •L. K. A kormány tárgyalásra javasolja a világkiállítási törvénytervezetet MH-információ A kormány tegnapi ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy az Országgyűlés előtt immár szeptember 30. óta fekvő világkiállítási törvénytervezetet tárgyalásra javasolja — tájékoztatta lapunkat az ülés után Juhász Judit kormányszóvivő. Elmondta, hogy a miniszterelnök a házbizottság kérésére szólította fel döntésre a kormány tagjait. A bizottság azt kívánta megtudni: a kormány a főváros másodszori elutasítása után visszavonja-e törvénytervezetét, vagy tárgyalásra ajánlja azt. A miniszterek — köztük Kupa Mihály is — egyöntetűen annak napirendre tűzése mellett döntöttek. A keddi plenáris ülésen Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere tart expozét. A kormányülés témája volt még a földadózás új rendje: jelenleg a kis és nagy mezőgazdasági üzemek földadója eltérő. A kormány szerint a vállalkozási nyereségadóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények működési tapasztalatai, az adórendszer továbbfejlesztése ezt a különbségtételt nem indokolja. A mezőgazdasági tevékenységek adóterhei tehát nem növekednek. Az új rend tekintettel van a kialakulóban lévő, valamint az átmeneti szervezeti változásokra, és a hatékony földhasználatra ösztönöz — hangsúlyozta a szóvivő. A kormány tárgyalt még a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény átdolgozásáról, valamint a rendőrségi törvényről. •Ú. K. Demszky Gábor főpolgármester a közgyűlés megbízásából október 25-én levélben fordult Antall József miniszterelnökhöz, hogy első kézből tájékozódjon a kormány expóval kapcsolatos álláspontjáról, illetve Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez, hogy az expo-törvénytervezet sorsáról érdeklődjön. Antall József megbízásából Boross Péter belügyminiszter válaszolt október 29-én. A levélben többek között kijelentette, hogy további egyeztetésnek és személyes találkozónak csak akkor látja értelmét, ha a főváros visszalép korábbi infrastrukturális igényeitől, és nem csupán sommásan elutasítja az expót, hanem konkrét javaslatokat is megfogalmaz. Szabad György még nem válaszolt a levélre. Demszky Gábor ismételten megerősítette, hogy a főváros továbbra is kész a korábban írásban átadott konkrét javaslatainak és az október 10-i határozatainak konkrét és részletes megállapításai alapján folytatni a szeptember 26-án félbemaradt egyeztető tárgyalásokat. Annál is inkább, mert a közgyűlés nem általában a világkiállítás gondolata ellen, hanem a megvalósítást lehetővé nem tevő program, valamint az önkormányzatok jogait, és érdekeit sértő törvényjavaslat ellen foglalt állást. • L. L J. Magyar híradó Göncz Galvin találkozó (MTI) Göncz Árpád fogadta John R. Galvin tábornokot, a NATO Európai Szövetséges Haderőinek főparancsnokát. A köztársaság elnöke emlékeztette beszélgetőpartnerét arra, hogy Magyarország nem válságövezet, hanem a válságövezet határán van, gondoskodni kell arról, hogy ne is váljék azzá. Raffay Ernő fogadta a jugoszláv nagykövetet (MTI) Raffay Ernő, a HM politikai államtitkára tegnap fogadta Rudi Sovát, Jugoszlávia budapesti nagykövetét. A nagykövet az állítólagos közös osztrák—magyar gyorsalakulat felállításával kapcsolatosan kért információt. Raffay Ernő a leghatározottabban cáfolta ilyen elképzelés létezését. Ismételten nyomatékosan kijelentette, hogy a magyar és az osztrák honvédelmi miniszterek által a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás nem irányul harmadik ország ellen. A Nissan Magyarországon (MH) A Nissan új céget hozott létre Magyarországon, Nissan Hungária Rt. néven, 1 millió márka törzstőkével. A cég tulajdonosa 26 százalékában a brit illetékességű Nissan Trading OK, a 74 százalékos többségi tulajdonos pedig a Magyar PGA. Az eredetileg francia PGA és a magyar Novotrade alapította 51 százalékos francia tulajdonnal. MDF-KDNP delegáció Pozsonyban (OS) MDF- és KDNP-delegáció utazott tegnap Pozsonyba, ahol a nemzeti kisebbségek problémáiról és jövőjéről tartanak konferenciát az európai kereszténydemokrata pártok képviselői. Az MDF küldöttségét Csóti György, a KDNP delegációját Surján László, a párt elnöke vezeti. CONTROLL Rt-Amióta a 7600 cikkelemet figyelő IES-2227 pénztárgépet használjuk megugrott a forgalom. Nem figyelted, hogy mennyivel nagyobb gavallér a tulaj? CONTROLL Rt. Pénztárgép Iroda 1097. Budapest IX. Nádasdy u. 2-4. Tel: 133-1359, 113-3080