Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 269-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

1991. november 16., szombat ­ Göncz Árpád Poul Schlüter kormányfővel tárgyalt Dánia támogatja EK-tagságunkat MTI ----------------------------------------­Göncz Árpád pénteken rendkívül hasznosnak minősítette dániai meg­beszéléseit. Hangsúlyozta, hogy a lá­togatásnak tanulmányi és gazdasági jellege volt, és érdekes, kötetlen be­szélgetést folytatott Paul Schlüterrel. A miniszterelnökkel folytatott kötet­len megbeszélés után tartott sajtóér­tekezleten Göncz Árpád elmondta, hogy a két ország politikai viszonya rendezett és reméli, hogy a gazdasá­gi kapcsolatokban kedvező változá­sok mennek végbe. Az államfő kö­szönetet mondott a Dánia által eddig nyújtott segítségért, és a mostani, rendkívül készséges fogadtatásért. Egyúttal bejelentette, hogy meghívta Magyarországra II. Margit királynőt és az egész királyi családot. Schlüter kormányfő elismeréssel szólt arról a kulcsszerepről, amelyet Magyaror­szág játszott a demokrácia kelet-eu­rópai helyreállításában. A kormány­fő elismerte, hogy a nyugati cégek egyelőre tartózkodóan, vonakodva vállalkoznak kelet-európai beruházá­sokra. Közölte, hogy az ilyen beru­házások létesítése érdekében a kop­penhágai kormány kelet-európai be­ruházásokat támogató alapot hozott létre. Poul Schlüter díszebédet adott a magyar államfő és felesége tisztele­tére. A dán kormányfő pohárköszön­tőjében hangsúlyozta, hogy országa tisztában van Magyarország súlyos nehézségeivel. „Remélem, tapasztal­ták, hogy Dánia támogatja Önöket a demokratikus értékek helyreállításá­ban, a lakosság életszínvonalának emelésében, s várjuk a napot, hogy Magyarország az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen” —jelentette ki a dán kormányfő. Válaszbeszédé­ben Göncz Árpád arról szólt, hogy a Magyar Köztársaság nem segélyekre építi gazdaságát, hanem a saját áldo­zatvállalás mellett olyan tartós együttműködés kialakítására törek­szik partnereivel, amely mindkét fél számára előnyös. Göncz Árpád pénteken a Dán Ipartanácsban is járt. MH tudósítás Az államfő a Ferihegyi repülőté­ren néhány szóban nyilatkozott a Magyar Hírlapnak útja eredményé­ről. — Elnök úr, hogyan vonná meg látogatása mérlegét, különös te­kintettel a közösségi csatlakozá­sunk, illetve társult tagságunk szempontjából? A kérdésre Göncz Árpád ezt vá­laszolta: — A társult tagsághoz Dánia már eddig is minden segítséget megadott. Ennek a segítségnek az a sajátos jellege, hogy Dánia maga is agrárország, s ebből logikusan az következnék, hogy vetélytárs­­nak tekintenek bennünket. Nem ez történt, ellenkezőleg: a parlament és a miniszterelnök, de szemmel láthatólag az egész kormányzat is támogatja a belépésünket, sőt, ép­pen mezőgazdasági téren látja a legnagyobb együttműködési lehe­tőségeket. Készségesen és magától értetődően kijelentette minden tár­gyalópartnerem: továbbra is szá­míthatunk minden támogatásukra, s én azt hiszem, hogy ezt valóban is készpénznek vehetjük. — Elnök úr, vasárnap Angliába utazik Jeszenszky Géza külügymi­niszter társaságában. Mi indokolja az együttutazást? — A kormány Angliának olyan jelentőséget tulajdonít, hogy általá­ban elkísér engem valamelyik mi­niszter. Én természetesnek veszem, hogy most a külügyminiszter jön velem. •A. G. Vérszegény válasz Közép-Európának MTI --------------­------------------------­Az Egyesült Államok Európa fel­szabadításának első szakaszában, a II. világháború után, a Marshall-terv­­vel kitűnően vizsgázott, Kelet-Kö­­zép-Európa felszabadítását követően azonban csak vérszegény választ adott —jelentette ki Tom Lantos, az amerikai törvényhozás magyar szár­mazású tagja. — Néhány éve az Egyesült Államok még bármi árat megadott volna azért, hogy Kelet- Közép-Európa államai függetlenek, demokratikusak legyenek, hogy át­alakuljon a Szovjetunió — kommen­tálta azt a tényt, hogy a térségnek nyújtott amerikai támogatás értéke 1989. óta csak másfél milliárd dollár volt. A valós helyzetet mindenesetre tükrözte, hogy a hosszú munkával a régió megsegítéséről készült átfogó tanulmány kongresszusi sajtóérte­kezletére csak kelet-közép-európai újságírók mentek el — amerikai egy sem. Ralph Regula, a tanulmányi bi­zottság republikánus társelnöke sze­rint nyilvánvaló, hogy a külföld segí­tése a jelenlegi amerikai gazdasági helyzetben, egyúttal a választási év­ben népszerűtlen. Határszemlén a képviselők Tegnap ismét „tanulmányi kirán­dulásra” invitálták a parlament ön­­kormányzati bizottságának tagjait: a képviselőket ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság és a határőr­ség vezetői együttesen látták vendé­gül. Az illetékesek most azt tűzték ki célul, hogy bemutassák, milyen in­tézkedéseket tettek a jugoszláv pol­gárháború miatt veszélyeztetett ha­társzakaszon, természetesen nem el­hallgatva ezzel kapcsolatos nehézsé­geiket sem. Amint Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány elmondta, a határ­­rendsértések növekvő száma min­denképpen indokolja a határ fokozott őrzését és a közeli települések folya­matos ellenőrzését. A rendőrfőnök ellentmondásos képet festett, hiszen miközben többször is hangsúlyozta, hogy munkatársai esküjükben vállalt kötelezettségeiknek bármilyen áron eleget tesznek, ám azt sem hallgatta el: a rendelkezésükre álló páncélo­zott járművek zöme működésképte­len, a határra rendelt korszerű heli­kopter fegyverzet híján még magát sem képes megvédeni, nincs terepjá­ró gépkocsijuk, az állományt pedig fegyveres csoportokkal folytatandó harcra sohasem képezték ki. Szeren­csére eddig efféle ismeretekre nem is volt szükség. A képviselők néhány településen maguk is meggyőződhettek minder­ről. Ugyanakkor találkozhattak az érintett megyék főkapitányaival, to­vábbá a köztársasági megbízottal és Drávaszabolcs polgármesterével, aki egyebek mellett a kitelepítéssel kap­csolatos előkészületek hiányosságai­ról beszélt. • L.K. MTI ---------------------------------------­Jelentős kárt okoz az egyik legna­gyobb magyar gabonaexportőr válla­latnak, az Agrimpex Rt-nek, hogy a szovjet hajózási vállalat (SDP) visszavonta hajóit a Duna jugoszlá­viai szakaszáról, miután az egyiket Vukovár környékén támadás érte, s ennek során a személyzet két tagja meghalt. Az Agrimpex Rt. vezérigazgató­helyettese, Orbán Imre az MTI kér­désére elmondta: összesen 160 ezer tonna gabonát kívántak szovjet ha­jókkal a Szovjetunióba exportálni. Eddig mintegy 40-50 ezer tonna ért célba, a további, több mint 100 ezer tonnát viszont vasúton lehet csak el­szállítani. Ez pedig jelentős —ton­nánként mintegy 10 dolláros — többletköltséget jelent. KÜLFÖLD-BELFÖLD Nem a korábbi kormány jelölte ki az alkotmánybírákat • Folytatás az 1. oldalról tagjaiból négyen-négyen, míg a függetlenekből ketten vettek részt. Ez a bizottság két kerekasztal által támogatott, két MSZMP támogatá­sát élvező és egy, a függetlenek bi­zalmát magáének tudó alkotmány­­bírót jelölt ki. Holló András ennek pontosítását fontosnak tartotta. Arra kérdésre, hogy mi a véle­ménye Zétényi Zsolt nyilatkozatá­ról elmondta, hogy azt magánügy­nek tekinti. Mint az Alkotmánybí­róság főtitkára politikailag nem minősítheti, nem kíván róla véle­ményt nyilvánítani. Emlékeztetett viszont arra, hogy a parlament által már elfogadott törvényt a köztár­sasági elnök még nem írta alá. Amíg ez nem történik meg, tehát nincs kihirdetve a jogszabály, ad­dig senki, így az MSZP sem for­dulhat ez ügyben az Alkotmánybí­rósághoz a felülvizsgálatért. Holló András elmondta még, hogy a tör­vény kihirdetése után valószínűleg nem csak a szocialisták, hanem mások is kérik majd a jogszabály kontrollját, ugyanis erről az Alkot­mánybírósághoz több jelzés érke­zett már eddig is. • Ká. M. A gyermeki létminimumért • Folytatás az 1. oldalról az egymillió legszegényebb ember közé tartozik ma minden negyedik olyan család, amelyben két évnél fiatalabb gyerek él. A nagycsaládosok egyesületé­nek véleménye szerint a családi pótlék rendszerét az adórendszer­rel összhangban kellene átalakíta­ni. (Példaként említette Morvainé Bajai Zsuzsanna, ma nem ritka az olyan család, amelyik mondjuk 100 ezer forint adót fizet, miköz­ben 60 ezer forint segélyt kap. A legszegényebbek közül, 100 rászo­rulóból jó ha 15 kap segélyt.) Nem szabadna megfeledkezni azoknak a köréről, akik nem részesülhetnek pótlékba, például mert nem vették fel iskolába, vagy olyan oktatási intézményekben tanulnak, ame­lyek nem tudnak hivatalos igazo­lást adni arról, hogy középfokú ta­nulmányaikat folytatják az oda já­rók. Fontosnak tartaná a Nagycsa­ládosok Országos Egyesülete, hogy a teljes tanulási idő alatt vagy ösztöndíjban vagy családi pótlékban részesülhessenek a fia­talok. Morvainé Bajai Zsuzsanna sze­rint amíg a maradékelv érvénye­sül, addig nincs esély a változásra. Pedig szükséges lenne, hogy a „jó­zan ész győzedelmeskedjen”, már csak azért is, mert a szegények kö­zött feltűnően sok a nagycsaládos. Hozzátette, a családi pótlék több szempontból a nyugdíjhoz hason­lít, csak ezt „előlegként” fizetik ki, és későbbi élete folyamán, leg­alábbis társadalmi szinten, min­denki megtermeli ennek értékét. (A népjóléti minisztérium által javasolt emelés mértékét táblázat tartalmazza.a.4.oldalon.j— . .. •D. J. Adótörvények a T. Ház előtt MTI ----------------------------------------­— Az Országgyűlés jövő heti plenáris ülésén a képviselők dönte­nek arról, hogy sürgősséggel napi­rendre tűzik-e a kormány által be­nyújtott jövő évi adótörvény-terve­zeteket. A plenáris ülés programjá­ról ezúttal is Szabad György házel­nök tájékoztatta az újságírókat pénteken, a Parlament épületében. A hétfői, este nyolc óráig tartó ülésnapon a képviselők folytatják, s a házelnök reménye szerint le is zárják az általános vitát a világkiál­lítási törvényjavaslat felett. Kupa Mihály pénzügyminiszter „egy füst alatt” terjeszti elő a fogyasztá­si adóról, továbbá a gépjárműadó­ról, valamint a földadóról szóló törvényjavaslatokat. Az elsőként említett jogszabálytervezet ügyé­ben meg is kezdődik az általános vita. A képviselők kedden határoza­tot hoznak a szakszervezeti vagyon védelméről és a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik mű­ködési esélyegyenlőségéről szóló törvényjavaslat módosításának ügyében; ha sikerül, lezárják az ál­talános vitát a foglalkoztatás előse­gítéséről és a munkanélküliek ellá­tásáról szóló törvény módosítását illetően, és mentelmi ügyeket is tárgyalnak. A délutáni interpelláci­ók és kérdések után folytatódik (és vélhetően be is fejeződik) az általá­nos vita a III/III-as adatok felhasz­nálásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Hogy lehetőség nyíljon újabb módosító indítványok be­nyújtására, a T. Ház ismét meg­nyitja majd az általános vitát a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat felett és ugyancsak folytatódik az általános vita az új Munka törvénykönyve tervezeté­ről. Néhány nemzetközi jogszabály kihirdetéséről szóló törvény napi­rendre tűzése mellett a T. Ház ezút­tal remélhetőleg valóban foglalko­zik a fegyverkereskedelmi törvény létrehozását célzó, s időhiány miatt immár többször elhalasztott or­szággyűlési határozati javaslattal. Iliescu szerint a tévedést kivülről táplálják Magyarországon érintetlen a Securitate MTI A demokráciában biztosítani kell mind a többségi, mind pedig a ki­sebbségi lakosság jogait. A kisebb­ségi jogok megadása azonban nem jelenthet engedményeket, kompro­misszumokat a nemzeti érdekek ro­vására — jelentette ki Ion Iliescu államfő pénteki sajtóértekezletén. Az államfő kedvezően értékelte a parlament és számos politikai erő „szilárd állásfoglalását olyan elvi kérdésekben” mint a székelyföldi autonómia ügye, vagy a Hargita és Kovászna megyei helyzettel foglal­kozó jelentés. A román állam terü­leti épségét, egységes jellegét érin­tő alapvető kérdésekben nem lehet eltávolodni a nemzeti érdekek vé­delmének lényeges szempontjaitól — hangsúlyozta. Az elnök elfogad­hatatlannak minősítette „az exklu­­zivizmust, a szeparatizmust és etni­kai szegregációt” akárcsak a „szó­beli túlkapásokat, az általánosításo­kat, a kollektív bűnösség szorgal­mazását, bizonyos szélsőséges cso­portok azonosítását egész etniku­mokkal”. Egyetlen soviniszta naci­onalizmus ellen sem léphetünk fel egy ellentétes előjelű sovén nacio­nalizmussal — mondotta Ion Ilies­cu. Meg kell fékeznünk az egymást kölcsönösen tápláló szélsőséges megnyilvánulásokat, meg kell ta­nulnunk civilizáltan együtt élni, ami csak a demokrácia és a kölcsö­nös tisztelet alapján lehetséges — hangoztatta az államfő, aki szerint politikai érettséget és bölcsességet bizonyít az a tény, hogy ezek az el­vek helyet kaptak Románia alkot­mányában”. Iliescu egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a soknemzetiségű Jugoszlávia helyzete különbözik Romániáétól, amely „nemzeti, ho­mogén állam, ahol kisebbségek is élnek”. Romániáról mégis torz kép él külföldön, Erdélyt a románok ál­tal elfoglalt magyar többségű terü­letnek képzelik. Ezt a tévedést kí­vülről táplálják. Hamis informáci­ókkal azt a benyomást kívánják kelteni, hogy egyes területek levál­hatnak, autonómiát kaphatnak. Ion Iliescu kijelentette, hogy Románia 23 millió lakosából a magyarok összlétszáma mintegy 1,8 millió, s közülük csak 1-1,2 millióan élnek a kilencmilliós Erdélyben. Romá­niában csak két megyében vannak a magyarok többségben, Hargita és Kovászna megyében. Az államfő Románia kedvezőt­len külföldi megítélésével kapcso­latban az ellenzéki sajtót is hibáz­tatta, amely arról ír, hogy semmi sem változott. Kiemelte, hogy Ro­mániában megszüntették a Securi­­tatét és létrehoztak egy új szerve­zetet, a Román Hírszerző Szolgála­tot. Magyarországon ugyanakkor a „Securitate” érintetlen maradt, szerkezete nem változott, egyetlen tagját sem távolították el, erről azonban a szomszéd országban mégsem beszél senki. Iliescu arra is kitért, hogy a magyar emigráció egységesen, erőteljes lobbyként lép fel a nemzeti érdekekért, míg a ro­mán emigráció megosztott. Utalt arra is, hogy az Egyesült Államok­ban ismét „románellenes tevékeny­ség tapasztalható, amelynek célja a legnagyobb kedvezmény megadá­sának megakadályozása”. December 24-e szabadnap lesz (MTI) Az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén jóváhagy­ták, hogy december 24-e — a de­cember 28-i szombati szabadnap felcserélésével — szabadnap le­gyen. A december 31-i munka­renddel kapcsolatban megállapítot­ták, hogy a munkáltatók — a szak­­szervezeti jogok biztosítása mellett, a termelési és gazdálkodási érde­kek figyelembevételével — saját hatáskörben intézkedhetnek a vál­toztatásokról. A Sajtószabadság Klub nyilatkozata A Sajtószabadság Klub aggodal­mai igazolódtak: a Magyar Televí­zió vezetősége veszedelmes lépés­re szánta el magát. A Televízió el­nökének minden ésszerű indok nél­kül hozott döntése — új, második híradó indítása — érthetetlen mó­don megkérdőjelezi a pártoktól független, a szüntelen támadások közepette is magas színvonalon dolgozó mai Híradó létét, és annak megszüntetését készíti elő. Ugyan­akkor tovább szítja a média­hábo­rút és kezelhetetlen indulatok fel­keltésével, az ország lakosságának végzetes megosztásával fenyeget. A Televízió szándékos szétzilálásá­nak folytatása felveti az immár meg nem kerülhető kormányzati és parlamenti felelősség kérdését. Tudjuk, hogy a sajtó nagy része miért hallgatja el nyilatkozatainkat — nem tiltakozunk. Ez a diszkri­­mináló magatartás is példázza: a sajtószabadságot leghangosabban követelők csak saját maguknak biztosítják a sajtószabadságot. Budapest, 1991. november 14. /Új rovatvezető (MH) A Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetőjévé Lőcsei Gabri­ellát, a Sajtószabadság Klub tag­jába lap tévékritikusát nevezték ki, miközben a leváltott rovatvezető, Szabó György, külföldön tartózko­dik. Budapest ünnepe (MTI) Pest, Buda, Óbuda 1873-as egyesítésének évfordulóját, Buda­pest létrejöttét ünnepnappá nyilvá­nította a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése idén márciusban. Az ünnepre való tekintettel Demszky Gábor főpolgármester elrendelte, hogy a fővárosi önkormányzat in­tézményeinek épületeire e napon kitűzzék a nemzeti színű zászlókat és a főváros lobogóját. A főpolgár­mester egyúttal kéri a város lakóit, hogy november 17-én a lakóházak­ra is tegyék ki a nemzeti lobogót. Barguzin és a Kerepesi temető (MH) Nem született végleges dön­tés a Városházán a Kerepesi úti te­metőben nyugvó Petőfi-hozzátarto­­zók kihantolása ügyében. Morvai Ferenc, kezdeményezte az eljárást, azzal az indokkal, hogy a hozzátar­tozók és a barguzini lelet csontma­radványainak összehasonlításával egy amerikai DNS azonosító vizs­gálat segítségével minden kétséget kizáró bizonyosságot szerezhetnek, valóban Petőfi Sándor sírját talál­ták-e meg, vagy sem. A Főpolgár­mesteri Hivatal azzal az indokkal utasította el a kérést, hogy nem si­került a sírfelbontás értelmét teljes egészében bizonyítani. Megállapo­dás született azonban arról, hogy a közeljövőben egy tudományos konferenciát hívnak össze, ame­lyen mind a Megamorv-Petőfi Bi­zottság magyar és külföldi szakér­tői, mind a Petőfi lelet valódiságát kétlő MTA tudósai részt vesznek. Amennyiben ezen a tanácskozáson olyan szakvélemény születik, hogy van értelme a sírfelbontásnak, a fő­város azonnal engedélyt ad a ki­­hantolásra. Antiinflációs politika jövőre (MTI) A kormány jövő évi gazda­sági programjáról további viták várhatók, pénteken a Gazdasági Kabinet ülésén elsősorban a főbb vonalakban tudtak megegyezni. Ezek szerint a kormánynak 1992- ben szigorú antiinflációs politikát kell folytatnia. Várhatóan a gazda­sági visszaesés megáll és elképzel­hető egy minimális mértékű, a GDP 1-2 százalékos növekedése. Kérdés az, hogy jövőre a kormány milyen adósságpolitikát folytasson. Az idén a kedvező fizetési mérleg hatására csökken az ország külföldi adósságállománya. Kérdés, jövőre további csökkenésével, vagy szin­­tentartásával számoljanak. M­agyar híradó MAGYAR HÍRLAP. Tüntetés a jugoszláv követség előtt „Címbitorlás, hogy még működik jugoszláv nagykövetség Budapesten!” —jelentette ki Tótfalu­si Anna, a Transznacionális Radikális Párt aktivistája a tegnapi tüntetésen, amelyen az épületet sajátos megfogalmazásukban már csak a „volt jugoszláv nagykövetségként” aposztrofálták. — Jugoszlávia nincs már, s ezt mindenkinek tudomásul kell vennie! Minden régiónak, s tarto­mánynak szabadnak s függetlennek kell lennie, hogy szabadon választhassanak. Úgy véljük, a magyar kormány túlzottan óvatos politikája érthetetlen, mint ahogy Nyugat-Európa viselkedése is felháborító! Tétlenül szemlélik, amint gyermekek százai halnak meg ártatlanul! FOTÓ MÜLLER JUDIT Az új tb-rendszert csak fokozatosan vezetik be A rövidesen parlament elé kerülő Munkavállói Részvény Program ter­vezetéhez az Érdekegyeztető Tanács tegnap megfogalmazott javaslatait benyújtják. Feltétlenül szükségesnek tartják ugyanis a munkavállalók a MRP finanszírozásához szükséges garanciaalap létrehozását, amelybe a privatizációs bevételek húsz százalé­kán kívül a programban résztvevők saját befizetései és külföldi pénzala­pok is befolynának. Ebből támogat­nák a privatizációs jellegű kezdemé­nyezéseket, így az MRP-t is. Bírálták az ÉT-n, hogy a törvény­­tervezet az állami résztulajdonból az MRP szervezetnek eladott rész­aránytól függetlenül húsz százalék esik adókedvezmény alá. A­­munka­­vállalók javaslata szerint az állami tulajdonból eladott részaránynak megfelelően kapjon adókedvez­ményt az MRP szervezet. Délután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítá­sának tervezetéről folytatott konzul­tációt az ÉT. A munkavállalói oldal egységes álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogy elfogadhatatlan számukra az egészségügy biztosítási alapon történő működtetésének be­vezetése már a jövő év elejétől. Megítélésük szerint legalább egy­évi felkészülési időre lenne szükség a szakma és a lakosság számára, másrészt a rendszer bevezetése felté­telezi a szociális törvény életbe lép­tetését is. Ugyancsak nem értettek egyet a 30 napos munkáltatói táp­pénz tervezetével. Munkaadói olda­lon azt kifogásolták, hogy az elkép­zelések szerint az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségének ezentúl a tárgyévet megelőző év adóköteles jövedelme lenne az alap­ja, de legalább a minimálbér 80 szá­zaléka. Szerintük a segítő családta­gok esetében ez komoly emelkedést jelentene. A kormány képviselői ki­fejtették, hogy a biztosítási rendszert csak fokozatosan vezetik be, és egyetlen állampolgár, sem marad majd ellátatlanul. A délután folyamán szóba került a családi pótlék ügye is, amelynek 14,6 százalékos emelését túlságosan alacsonynak tartotta a munkavállalói oldal és kérte, hogy a növekedés mértéke legalább 22 százalék le­gyen. Emellett szükségesnek vélték azt is, hogy az iskolás gyermekek — szociális helyzetüktől függően — té­rítésmentesen, napi egyszeri meleg étkezésben részesüljenek. A kérdésre még visszatérnek a felek. A Munka Törvénykönyvét né­hány hete módosította a parlament, így már életbe lépett a végkielégí­tésről szóló kiegészítés. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban számtalan helyen az állami szerve­zet privatizáció útján történő meg­szűnése esetén, vagy több kisebb társasággá alakulása során, a dol­gozók munkakönyvébe az „áthe­lyezve” bejegyzés került. Ebben az esetben a jogutódszervezet meg­szűnése után nem jár már a végki­elégítés. Márpedig a törvényalko­tók szándéka szerint az átalakulás után nem áthelyezéssel kerülnek a dolgozók a jogutód-szervezethez, hanem folyamatos, munkahelyvál­toztatás nélküli munkaviszonyként kell kezelni. •L L.J.-C. E. « # Az utánpótlás ügye mindennél fontosabb MTI ---------------------------------------­— Figyelmeztetés, de egyben ígéret és remény forrása is a mai ünnepélyes alkalom. Figyelmezte­tés arra, hogy a tudományos után­pótlás ügye mindennél sürgősebb, és ezért össze kell fognunk, hogy közös erővel előbbre jussunk — ezzel a gondolattal nyitotta meg Kosáry Domokos, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke pénte­ken az Akadémia kongresszusi ter­mében a márciustól júliusig lezaj­lott XX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia befejezése­ként rendezett ünnepi ülést. Az Akadémia elnöke rámuta­tott: az elmúlt 40 év egyik legna­gyobb hibája az volt, hogy elvá­lasztotta egymástól a felsőoktatást és a kutatást. Emiatt feszültség ke­letkezett az intézmények között. Pedig — fűzte tovább a gondolatot Kosáry Domokos — a célok közö­sek. Ezek szolgálatában az Akadé­mia felajánlotta, hogy az irányítása alatt álló, alapkutatást végző kuta­tóintézetek szellemi erejét, könyv­tárát, laboratóriumait segítségül adja az egyetemeknek a posztgra­duális képzés megvalósításához. Andrásfalvy Bertalan művelő­dési miniszter a tudós felelősségére figyelmeztetett üdvözlőbeszédé­ben. Arról szólt, hogy a kutatónak alázattal, ugyanakkor önmagában bízva kell közelednie azokhoz a titkokhoz, amelyeket fel akar tárni — mondotta. Az országos rendezvénysoro­zaton ismertetett, megvitatott 2000 pályamunka szerzői közül az ün­nepségen Kosáry Domokos 42 ki­magasló teljesítményt nyújtó fia­talnak átadta az OTDT által 1989- ben alapított Pro Scientia-érmet. A konzultánsoknak Andrásfalvy Ber­talan oklevelet és a Pro Scientia­­érem jelvényét nyújtotta át. A fia­talok munkáját segítő, elismerteté­sükért tevékenykedő személyeknek az OTDT a Pro Scientia Honoris Causa elismerést adományozta. Az utóbbiakat Szendrő Pétertől, az OTDT elnökétől vették át a kitün­tetettek.

Next