Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 269-281. szám)
1991-11-16 / 269. szám
1991. november 16., szombat Göncz Árpád Poul Schlüter kormányfővel tárgyalt Dánia támogatja EK-tagságunkat MTI ----------------------------------------Göncz Árpád pénteken rendkívül hasznosnak minősítette dániai megbeszéléseit. Hangsúlyozta, hogy a látogatásnak tanulmányi és gazdasági jellege volt, és érdekes, kötetlen beszélgetést folytatott Paul Schlüterrel. A miniszterelnökkel folytatott kötetlen megbeszélés után tartott sajtóértekezleten Göncz Árpád elmondta, hogy a két ország politikai viszonya rendezett és reméli, hogy a gazdasági kapcsolatokban kedvező változások mennek végbe. Az államfő köszönetet mondott a Dánia által eddig nyújtott segítségért, és a mostani, rendkívül készséges fogadtatásért. Egyúttal bejelentette, hogy meghívta Magyarországra II. Margit királynőt és az egész királyi családot. Schlüter kormányfő elismeréssel szólt arról a kulcsszerepről, amelyet Magyarország játszott a demokrácia kelet-európai helyreállításában. A kormányfő elismerte, hogy a nyugati cégek egyelőre tartózkodóan, vonakodva vállalkoznak kelet-európai beruházásokra. Közölte, hogy az ilyen beruházások létesítése érdekében a koppenhágai kormány kelet-európai beruházásokat támogató alapot hozott létre. Poul Schlüter díszebédet adott a magyar államfő és felesége tiszteletére. A dán kormányfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy országa tisztában van Magyarország súlyos nehézségeivel. „Remélem, tapasztalták, hogy Dánia támogatja Önöket a demokratikus értékek helyreállításában, a lakosság életszínvonalának emelésében, s várjuk a napot, hogy Magyarország az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen” —jelentette ki a dán kormányfő. Válaszbeszédében Göncz Árpád arról szólt, hogy a Magyar Köztársaság nem segélyekre építi gazdaságát, hanem a saját áldozatvállalás mellett olyan tartós együttműködés kialakítására törekszik partnereivel, amely mindkét fél számára előnyös. Göncz Árpád pénteken a Dán Ipartanácsban is járt. MH tudósítás Az államfő a Ferihegyi repülőtéren néhány szóban nyilatkozott a Magyar Hírlapnak útja eredményéről. — Elnök úr, hogyan vonná meg látogatása mérlegét, különös tekintettel a közösségi csatlakozásunk, illetve társult tagságunk szempontjából? A kérdésre Göncz Árpád ezt válaszolta: — A társult tagsághoz Dánia már eddig is minden segítséget megadott. Ennek a segítségnek az a sajátos jellege, hogy Dánia maga is agrárország, s ebből logikusan az következnék, hogy vetélytársnak tekintenek bennünket. Nem ez történt, ellenkezőleg: a parlament és a miniszterelnök, de szemmel láthatólag az egész kormányzat is támogatja a belépésünket, sőt, éppen mezőgazdasági téren látja a legnagyobb együttműködési lehetőségeket. Készségesen és magától értetődően kijelentette minden tárgyalópartnerem: továbbra is számíthatunk minden támogatásukra, s én azt hiszem, hogy ezt valóban is készpénznek vehetjük. — Elnök úr, vasárnap Angliába utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter társaságában. Mi indokolja az együttutazást? — A kormány Angliának olyan jelentőséget tulajdonít, hogy általában elkísér engem valamelyik miniszter. Én természetesnek veszem, hogy most a külügyminiszter jön velem. •A. G. Vérszegény válasz Közép-Európának MTI --------------------------------------Az Egyesült Államok Európa felszabadításának első szakaszában, a II. világháború után, a Marshall-tervvel kitűnően vizsgázott, Kelet-Közép-Európa felszabadítását követően azonban csak vérszegény választ adott —jelentette ki Tom Lantos, az amerikai törvényhozás magyar származású tagja. — Néhány éve az Egyesült Államok még bármi árat megadott volna azért, hogy Kelet- Közép-Európa államai függetlenek, demokratikusak legyenek, hogy átalakuljon a Szovjetunió — kommentálta azt a tényt, hogy a térségnek nyújtott amerikai támogatás értéke 1989. óta csak másfél milliárd dollár volt. A valós helyzetet mindenesetre tükrözte, hogy a hosszú munkával a régió megsegítéséről készült átfogó tanulmány kongresszusi sajtóértekezletére csak kelet-közép-európai újságírók mentek el — amerikai egy sem. Ralph Regula, a tanulmányi bizottság republikánus társelnöke szerint nyilvánvaló, hogy a külföld segítése a jelenlegi amerikai gazdasági helyzetben, egyúttal a választási évben népszerűtlen. Határszemlén a képviselők Tegnap ismét „tanulmányi kirándulásra” invitálták a parlament önkormányzati bizottságának tagjait: a képviselőket ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság és a határőrség vezetői együttesen látták vendégül. Az illetékesek most azt tűzték ki célul, hogy bemutassák, milyen intézkedéseket tettek a jugoszláv polgárháború miatt veszélyeztetett határszakaszon, természetesen nem elhallgatva ezzel kapcsolatos nehézségeiket sem. Amint Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány elmondta, a határrendsértések növekvő száma mindenképpen indokolja a határ fokozott őrzését és a közeli települések folyamatos ellenőrzését. A rendőrfőnök ellentmondásos képet festett, hiszen miközben többször is hangsúlyozta, hogy munkatársai esküjükben vállalt kötelezettségeiknek bármilyen áron eleget tesznek, ám azt sem hallgatta el: a rendelkezésükre álló páncélozott járművek zöme működésképtelen, a határra rendelt korszerű helikopter fegyverzet híján még magát sem képes megvédeni, nincs terepjáró gépkocsijuk, az állományt pedig fegyveres csoportokkal folytatandó harcra sohasem képezték ki. Szerencsére eddig efféle ismeretekre nem is volt szükség. A képviselők néhány településen maguk is meggyőződhettek minderről. Ugyanakkor találkozhattak az érintett megyék főkapitányaival, továbbá a köztársasági megbízottal és Drávaszabolcs polgármesterével, aki egyebek mellett a kitelepítéssel kapcsolatos előkészületek hiányosságairól beszélt. • L.K. MTI ---------------------------------------Jelentős kárt okoz az egyik legnagyobb magyar gabonaexportőr vállalatnak, az Agrimpex Rt-nek, hogy a szovjet hajózási vállalat (SDP) visszavonta hajóit a Duna jugoszláviai szakaszáról, miután az egyiket Vukovár környékén támadás érte, s ennek során a személyzet két tagja meghalt. Az Agrimpex Rt. vezérigazgatóhelyettese, Orbán Imre az MTI kérdésére elmondta: összesen 160 ezer tonna gabonát kívántak szovjet hajókkal a Szovjetunióba exportálni. Eddig mintegy 40-50 ezer tonna ért célba, a további, több mint 100 ezer tonnát viszont vasúton lehet csak elszállítani. Ez pedig jelentős —tonnánként mintegy 10 dolláros — többletköltséget jelent. KÜLFÖLD-BELFÖLD Nem a korábbi kormány jelölte ki az alkotmánybírákat • Folytatás az 1. oldalról tagjaiból négyen-négyen, míg a függetlenekből ketten vettek részt. Ez a bizottság két kerekasztal által támogatott, két MSZMP támogatását élvező és egy, a függetlenek bizalmát magáének tudó alkotmánybírót jelölt ki. Holló András ennek pontosítását fontosnak tartotta. Arra kérdésre, hogy mi a véleménye Zétényi Zsolt nyilatkozatáról elmondta, hogy azt magánügynek tekinti. Mint az Alkotmánybíróság főtitkára politikailag nem minősítheti, nem kíván róla véleményt nyilvánítani. Emlékeztetett viszont arra, hogy a parlament által már elfogadott törvényt a köztársasági elnök még nem írta alá. Amíg ez nem történik meg, tehát nincs kihirdetve a jogszabály, addig senki, így az MSZP sem fordulhat ez ügyben az Alkotmánybírósághoz a felülvizsgálatért. Holló András elmondta még, hogy a törvény kihirdetése után valószínűleg nem csak a szocialisták, hanem mások is kérik majd a jogszabály kontrollját, ugyanis erről az Alkotmánybírósághoz több jelzés érkezett már eddig is. • Ká. M. A gyermeki létminimumért • Folytatás az 1. oldalról az egymillió legszegényebb ember közé tartozik ma minden negyedik olyan család, amelyben két évnél fiatalabb gyerek él. A nagycsaládosok egyesületének véleménye szerint a családi pótlék rendszerét az adórendszerrel összhangban kellene átalakítani. (Példaként említette Morvainé Bajai Zsuzsanna, ma nem ritka az olyan család, amelyik mondjuk 100 ezer forint adót fizet, miközben 60 ezer forint segélyt kap. A legszegényebbek közül, 100 rászorulóból jó ha 15 kap segélyt.) Nem szabadna megfeledkezni azoknak a köréről, akik nem részesülhetnek pótlékba, például mert nem vették fel iskolába, vagy olyan oktatási intézményekben tanulnak, amelyek nem tudnak hivatalos igazolást adni arról, hogy középfokú tanulmányaikat folytatják az oda járók. Fontosnak tartaná a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, hogy a teljes tanulási idő alatt vagy ösztöndíjban vagy családi pótlékban részesülhessenek a fiatalok. Morvainé Bajai Zsuzsanna szerint amíg a maradékelv érvényesül, addig nincs esély a változásra. Pedig szükséges lenne, hogy a „józan ész győzedelmeskedjen”, már csak azért is, mert a szegények között feltűnően sok a nagycsaládos. Hozzátette, a családi pótlék több szempontból a nyugdíjhoz hasonlít, csak ezt „előlegként” fizetik ki, és későbbi élete folyamán, legalábbis társadalmi szinten, mindenki megtermeli ennek értékét. (A népjóléti minisztérium által javasolt emelés mértékét táblázat tartalmazza.a.4.oldalon.j— . .. •D. J. Adótörvények a T. Ház előtt MTI ----------------------------------------— Az Országgyűlés jövő heti plenáris ülésén a képviselők döntenek arról, hogy sürgősséggel napirendre tűzik-e a kormány által benyújtott jövő évi adótörvény-tervezeteket. A plenáris ülés programjáról ezúttal is Szabad György házelnök tájékoztatta az újságírókat pénteken, a Parlament épületében. A hétfői, este nyolc óráig tartó ülésnapon a képviselők folytatják, s a házelnök reménye szerint le is zárják az általános vitát a világkiállítási törvényjavaslat felett. Kupa Mihály pénzügyminiszter „egy füst alatt” terjeszti elő a fogyasztási adóról, továbbá a gépjárműadóról, valamint a földadóról szóló törvényjavaslatokat. Az elsőként említett jogszabálytervezet ügyében meg is kezdődik az általános vita. A képviselők kedden határozatot hoznak a szakszervezeti vagyon védelméről és a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló törvényjavaslat módosításának ügyében; ha sikerül, lezárják az általános vitát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását illetően, és mentelmi ügyeket is tárgyalnak. A délutáni interpellációk és kérdések után folytatódik (és vélhetően be is fejeződik) az általános vita a III/III-as adatok felhasználásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Hogy lehetőség nyíljon újabb módosító indítványok benyújtására, a T. Ház ismét megnyitja majd az általános vitát a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat felett és ugyancsak folytatódik az általános vita az új Munka törvénykönyve tervezetéről. Néhány nemzetközi jogszabály kihirdetéséről szóló törvény napirendre tűzése mellett a T. Ház ezúttal remélhetőleg valóban foglalkozik a fegyverkereskedelmi törvény létrehozását célzó, s időhiány miatt immár többször elhalasztott országgyűlési határozati javaslattal. Iliescu szerint a tévedést kivülről táplálják Magyarországon érintetlen a Securitate MTI A demokráciában biztosítani kell mind a többségi, mind pedig a kisebbségi lakosság jogait. A kisebbségi jogok megadása azonban nem jelenthet engedményeket, kompromisszumokat a nemzeti érdekek rovására — jelentette ki Ion Iliescu államfő pénteki sajtóértekezletén. Az államfő kedvezően értékelte a parlament és számos politikai erő „szilárd állásfoglalását olyan elvi kérdésekben” mint a székelyföldi autonómia ügye, vagy a Hargita és Kovászna megyei helyzettel foglalkozó jelentés. A román állam területi épségét, egységes jellegét érintő alapvető kérdésekben nem lehet eltávolodni a nemzeti érdekek védelmének lényeges szempontjaitól — hangsúlyozta. Az elnök elfogadhatatlannak minősítette „az exkluzivizmust, a szeparatizmust és etnikai szegregációt” akárcsak a „szóbeli túlkapásokat, az általánosításokat, a kollektív bűnösség szorgalmazását, bizonyos szélsőséges csoportok azonosítását egész etnikumokkal”. Egyetlen soviniszta nacionalizmus ellen sem léphetünk fel egy ellentétes előjelű sovén nacionalizmussal — mondotta Ion Iliescu. Meg kell fékeznünk az egymást kölcsönösen tápláló szélsőséges megnyilvánulásokat, meg kell tanulnunk civilizáltan együtt élni, ami csak a demokrácia és a kölcsönös tisztelet alapján lehetséges — hangoztatta az államfő, aki szerint politikai érettséget és bölcsességet bizonyít az a tény, hogy ezek az elvek helyet kaptak Románia alkotmányában”. Iliescu egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a soknemzetiségű Jugoszlávia helyzete különbözik Romániáétól, amely „nemzeti, homogén állam, ahol kisebbségek is élnek”. Romániáról mégis torz kép él külföldön, Erdélyt a románok által elfoglalt magyar többségű területnek képzelik. Ezt a tévedést kívülről táplálják. Hamis információkkal azt a benyomást kívánják kelteni, hogy egyes területek leválhatnak, autonómiát kaphatnak. Ion Iliescu kijelentette, hogy Románia 23 millió lakosából a magyarok összlétszáma mintegy 1,8 millió, s közülük csak 1-1,2 millióan élnek a kilencmilliós Erdélyben. Romániában csak két megyében vannak a magyarok többségben, Hargita és Kovászna megyében. Az államfő Románia kedvezőtlen külföldi megítélésével kapcsolatban az ellenzéki sajtót is hibáztatta, amely arról ír, hogy semmi sem változott. Kiemelte, hogy Romániában megszüntették a Securitatét és létrehoztak egy új szervezetet, a Román Hírszerző Szolgálatot. Magyarországon ugyanakkor a „Securitate” érintetlen maradt, szerkezete nem változott, egyetlen tagját sem távolították el, erről azonban a szomszéd országban mégsem beszél senki. Iliescu arra is kitért, hogy a magyar emigráció egységesen, erőteljes lobbyként lép fel a nemzeti érdekekért, míg a román emigráció megosztott. Utalt arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét „románellenes tevékenység tapasztalható, amelynek célja a legnagyobb kedvezmény megadásának megakadályozása”. December 24-e szabadnap lesz (MTI) Az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén jóváhagyták, hogy december 24-e — a december 28-i szombati szabadnap felcserélésével — szabadnap legyen. A december 31-i munkarenddel kapcsolatban megállapították, hogy a munkáltatók — a szakszervezeti jogok biztosítása mellett, a termelési és gazdálkodási érdekek figyelembevételével — saját hatáskörben intézkedhetnek a változtatásokról. A Sajtószabadság Klub nyilatkozata A Sajtószabadság Klub aggodalmai igazolódtak: a Magyar Televízió vezetősége veszedelmes lépésre szánta el magát. A Televízió elnökének minden ésszerű indok nélkül hozott döntése — új, második híradó indítása — érthetetlen módon megkérdőjelezi a pártoktól független, a szüntelen támadások közepette is magas színvonalon dolgozó mai Híradó létét, és annak megszüntetését készíti elő. Ugyanakkor tovább szítja a médiaháborút és kezelhetetlen indulatok felkeltésével, az ország lakosságának végzetes megosztásával fenyeget. A Televízió szándékos szétzilálásának folytatása felveti az immár meg nem kerülhető kormányzati és parlamenti felelősség kérdését. Tudjuk, hogy a sajtó nagy része miért hallgatja el nyilatkozatainkat — nem tiltakozunk. Ez a diszkrimináló magatartás is példázza: a sajtószabadságot leghangosabban követelők csak saját maguknak biztosítják a sajtószabadságot. Budapest, 1991. november 14. /Új rovatvezető (MH) A Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetőjévé Lőcsei Gabriellát, a Sajtószabadság Klub tagjába lap tévékritikusát nevezték ki, miközben a leváltott rovatvezető, Szabó György, külföldön tartózkodik. Budapest ünnepe (MTI) Pest, Buda, Óbuda 1873-as egyesítésének évfordulóját, Budapest létrejöttét ünnepnappá nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése idén márciusban. Az ünnepre való tekintettel Demszky Gábor főpolgármester elrendelte, hogy a fővárosi önkormányzat intézményeinek épületeire e napon kitűzzék a nemzeti színű zászlókat és a főváros lobogóját. A főpolgármester egyúttal kéri a város lakóit, hogy november 17-én a lakóházakra is tegyék ki a nemzeti lobogót. Barguzin és a Kerepesi temető (MH) Nem született végleges döntés a Városházán a Kerepesi úti temetőben nyugvó Petőfi-hozzátartozók kihantolása ügyében. Morvai Ferenc, kezdeményezte az eljárást, azzal az indokkal, hogy a hozzátartozók és a barguzini lelet csontmaradványainak összehasonlításával egy amerikai DNS azonosító vizsgálat segítségével minden kétséget kizáró bizonyosságot szerezhetnek, valóban Petőfi Sándor sírját találták-e meg, vagy sem. A Főpolgármesteri Hivatal azzal az indokkal utasította el a kérést, hogy nem sikerült a sírfelbontás értelmét teljes egészében bizonyítani. Megállapodás született azonban arról, hogy a közeljövőben egy tudományos konferenciát hívnak össze, amelyen mind a Megamorv-Petőfi Bizottság magyar és külföldi szakértői, mind a Petőfi lelet valódiságát kétlő MTA tudósai részt vesznek. Amennyiben ezen a tanácskozáson olyan szakvélemény születik, hogy van értelme a sírfelbontásnak, a főváros azonnal engedélyt ad a kihantolásra. Antiinflációs politika jövőre (MTI) A kormány jövő évi gazdasági programjáról további viták várhatók, pénteken a Gazdasági Kabinet ülésén elsősorban a főbb vonalakban tudtak megegyezni. Ezek szerint a kormánynak 1992- ben szigorú antiinflációs politikát kell folytatnia. Várhatóan a gazdasági visszaesés megáll és elképzelhető egy minimális mértékű, a GDP 1-2 százalékos növekedése. Kérdés az, hogy jövőre a kormány milyen adósságpolitikát folytasson. Az idén a kedvező fizetési mérleg hatására csökken az ország külföldi adósságállománya. Kérdés, jövőre további csökkenésével, vagy szintentartásával számoljanak. Magyar híradó MAGYAR HÍRLAP. Tüntetés a jugoszláv követség előtt „Címbitorlás, hogy még működik jugoszláv nagykövetség Budapesten!” —jelentette ki Tótfalusi Anna, a Transznacionális Radikális Párt aktivistája a tegnapi tüntetésen, amelyen az épületet sajátos megfogalmazásukban már csak a „volt jugoszláv nagykövetségként” aposztrofálták. — Jugoszlávia nincs már, s ezt mindenkinek tudomásul kell vennie! Minden régiónak, s tartománynak szabadnak s függetlennek kell lennie, hogy szabadon választhassanak. Úgy véljük, a magyar kormány túlzottan óvatos politikája érthetetlen, mint ahogy Nyugat-Európa viselkedése is felháborító! Tétlenül szemlélik, amint gyermekek százai halnak meg ártatlanul! FOTÓ MÜLLER JUDIT Az új tb-rendszert csak fokozatosan vezetik be A rövidesen parlament elé kerülő Munkavállói Részvény Program tervezetéhez az Érdekegyeztető Tanács tegnap megfogalmazott javaslatait benyújtják. Feltétlenül szükségesnek tartják ugyanis a munkavállalók a MRP finanszírozásához szükséges garanciaalap létrehozását, amelybe a privatizációs bevételek húsz százalékán kívül a programban résztvevők saját befizetései és külföldi pénzalapok is befolynának. Ebből támogatnák a privatizációs jellegű kezdeményezéseket, így az MRP-t is. Bírálták az ÉT-n, hogy a törvénytervezet az állami résztulajdonból az MRP szervezetnek eladott részaránytól függetlenül húsz százalék esik adókedvezmény alá. Amunkavállalók javaslata szerint az állami tulajdonból eladott részaránynak megfelelően kapjon adókedvezményt az MRP szervezet. Délután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításának tervezetéről folytatott konzultációt az ÉT. A munkavállalói oldal egységes álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogy elfogadhatatlan számukra az egészségügy biztosítási alapon történő működtetésének bevezetése már a jövő év elejétől. Megítélésük szerint legalább egyévi felkészülési időre lenne szükség a szakma és a lakosság számára, másrészt a rendszer bevezetése feltételezi a szociális törvény életbe léptetését is. Ugyancsak nem értettek egyet a 30 napos munkáltatói táppénz tervezetével. Munkaadói oldalon azt kifogásolták, hogy az elképzelések szerint az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségének ezentúl a tárgyévet megelőző év adóköteles jövedelme lenne az alapja, de legalább a minimálbér 80 százaléka. Szerintük a segítő családtagok esetében ez komoly emelkedést jelentene. A kormány képviselői kifejtették, hogy a biztosítási rendszert csak fokozatosan vezetik be, és egyetlen állampolgár, sem marad majd ellátatlanul. A délután folyamán szóba került a családi pótlék ügye is, amelynek 14,6 százalékos emelését túlságosan alacsonynak tartotta a munkavállalói oldal és kérte, hogy a növekedés mértéke legalább 22 százalék legyen. Emellett szükségesnek vélték azt is, hogy az iskolás gyermekek — szociális helyzetüktől függően — térítésmentesen, napi egyszeri meleg étkezésben részesüljenek. A kérdésre még visszatérnek a felek. A Munka Törvénykönyvét néhány hete módosította a parlament, így már életbe lépett a végkielégítésről szóló kiegészítés. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban számtalan helyen az állami szervezet privatizáció útján történő megszűnése esetén, vagy több kisebb társasággá alakulása során, a dolgozók munkakönyvébe az „áthelyezve” bejegyzés került. Ebben az esetben a jogutódszervezet megszűnése után nem jár már a végkielégítés. Márpedig a törvényalkotók szándéka szerint az átalakulás után nem áthelyezéssel kerülnek a dolgozók a jogutód-szervezethez, hanem folyamatos, munkahelyváltoztatás nélküli munkaviszonyként kell kezelni. •L L.J.-C. E. « # Az utánpótlás ügye mindennél fontosabb MTI ---------------------------------------— Figyelmeztetés, de egyben ígéret és remény forrása is a mai ünnepélyes alkalom. Figyelmeztetés arra, hogy a tudományos utánpótlás ügye mindennél sürgősebb, és ezért össze kell fognunk, hogy közös erővel előbbre jussunk — ezzel a gondolattal nyitotta meg Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke pénteken az Akadémia kongresszusi termében a márciustól júliusig lezajlott XX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia befejezéseként rendezett ünnepi ülést. Az Akadémia elnöke rámutatott: az elmúlt 40 év egyik legnagyobb hibája az volt, hogy elválasztotta egymástól a felsőoktatást és a kutatást. Emiatt feszültség keletkezett az intézmények között. Pedig — fűzte tovább a gondolatot Kosáry Domokos — a célok közösek. Ezek szolgálatában az Akadémia felajánlotta, hogy az irányítása alatt álló, alapkutatást végző kutatóintézetek szellemi erejét, könyvtárát, laboratóriumait segítségül adja az egyetemeknek a posztgraduális képzés megvalósításához. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter a tudós felelősségére figyelmeztetett üdvözlőbeszédében. Arról szólt, hogy a kutatónak alázattal, ugyanakkor önmagában bízva kell közelednie azokhoz a titkokhoz, amelyeket fel akar tárni — mondotta. Az országos rendezvénysorozaton ismertetett, megvitatott 2000 pályamunka szerzői közül az ünnepségen Kosáry Domokos 42 kimagasló teljesítményt nyújtó fiatalnak átadta az OTDT által 1989- ben alapított Pro Scientia-érmet. A konzultánsoknak Andrásfalvy Bertalan oklevelet és a Pro Scientiaérem jelvényét nyújtotta át. A fiatalok munkáját segítő, elismertetésükért tevékenykedő személyeknek az OTDT a Pro Scientia Honoris Causa elismerést adományozta. Az utóbbiakat Szendrő Pétertől, az OTDT elnökétől vették át a kitüntetettek.