Magyar Hírlap, 1991. december (24. évfolyam, 282-293. szám)
1991-12-02 / 282. szám
1991. december 2., hétfő Szombat délután a Vörösmarty téren békenagygyűlést rendezett a Fidesz. A jugoszláviai polgárháború elleni tiltakozásként szervezett demonstráción Fodor Gábor mondott beszédet, utána a Hobo Blues Band adott koncertet FOTÓ: SZABÓ-JILEK ÁDÁM Ukrajna a függetlenségre szavazott • Folytatás az 1. oldalról Azt azonban tegnap este még nem lehetett tudni, hoznak-e végeredményt az elnökválasztások. Hat jelölt pályázott az államfői tisztségre, s közülük egyértelműen az Ukrán Legfelsőbb Tanács jelenlegi elnöke, Leonyid Kravcsuk a legesélyesebb. A kérdés tulajdonképpen csak az, sikerül-e a neki az első fordulóban megszerezni a voksok abszolút többségét, vagy december 15-én újabb szavazást kell tartani, amelyen már csak a két legjobb eredményt elért jelölt verseng egymással. A parlamenti vezető a szavazóhelyiségnél adott rövid nyilatkozatában — miként az Interfax jelentette — az újságíróknak elmondta: hisz a független Ukrajnában, és meggyőződése, hogy a világközösség elismeri az államot. Mindenfajta központ létrehozása ellen van, s elnökként arra kíván törekedni, hogy közvetlen megállapodásokat írjanak alá a többi szuverénné lett köztársasággal. Borisz Jelcin egyik kijelentésére utalva, miszerint Oroszországnak megvannak az eszközei, hogy Ukrajnát rákényszerítse a szövetségi szerződés aláírására, leszögezte: az ilyen megoldás kilátástalan. Mihail Gorbacsov megpróbálhatja fékezni az ukrán függetlenedési folyamatot, de a népet, amely emellett tette le voksát, nem lehet megállítani, mondotta. Kravcsukot az előzetes felmérések szerint a választók mintegy 40 százaléka támogatja, és úgy tűnik, hogy a demokraták két, egykor szovjetellenes tevékenységért börtönre ítélt jelöltje, Vjacseszlav Csornovil, a lvovi megyei tanács elnöke és Levko Lukjanyenko csak együtt tudja megszorítani. Ha végül sor kerül a második fordulóra, szinte biztos, hogy két hét múlva Kravcsuknak Csornovillal kell ismét összemérnie erejét. • Poór Csaba Kárpátalja autonómiájáról is döntöttek kiküldött tudósítónktól__________ Mire ez a helyszíni tudósítás megjelenik, az Ukrajna számára oly sorsdöntő népszavazás ugyan már lezárult, de mind a szavazatok megfosztása, mind a szavazáson megjelentek száma csak későbben kerülhet napvilágra. Árvegyásta-lakosságú Kárpátalján, ahol jártunk, 160 ezer magyar is él. A kárpátaljai állampolgár ukrán, orosz, vagy magyar nyelvű lapokon válaszolt a feltett kérdésekre. Három kérdést dönt el a tegnapi szavazás. Az első, a zöld lapon a leadott igen szavazatokkal az állampolgárok csupán alkotmányosan érvényesítik azt a szuverenitási nyilatkozatot, amelyet 1991. augusztus 24-én a moszkvai puccs leverése után tett az ukrán parlament, kikiáltva a köztársaság függetlenségét. Figyelemre méltó szövegezés, mert nem okvetlen és kötelező elszakadást jelent, nem Ukrajna teljes különállását a Szuverén Államok Szövetségétől (a Szovjetunió utódától). De mindenesetre az igenlő döntés ebbe az irányba mutatna. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy prognosztizáljuk: az oroszok lakta ukrán területeket kivéve, erre a kérdésre egyértelműen helyeslő választ adnak a szavazók. Annál is inkább, minthogy e jóváhagyást nem a múlt héten kiadott, hanem a korábbi döntéshez kérte a parlament. Akkor ugyanis már gyakorlatilag a teljes elszakadást nyilvánították ki. Az esetleges államszövetségi belépéshez egy kiskapu most még nyitva maradt, mielőtt teljesen széthullana az egykor széttéphetetlennek megénekelt unió. Az igen szavazatok abszolút többségét azért is valószínűsíthetjük — legalábbis itt a szomszédságban —, mert az összes ukrán (és magyar) nyelvű lap teljesen egyértelműen népszerűsítette az ukrán államiság gondolatát, bizonygatva, hogy az ukrán államiság régebbi, mint az orosz, a szabad Ukrajnát, amiért Bogdán Hmelnyickitől Banderáig annyian harcoltak, most lehet megvalósítani. A második — rózsaszín szavazólap — sorsa a Kárpátalja számára különösen fontos. Ez a szavazólap azt tudakolja ugyanis, hogy a Zakarpatje, azaz Kárpátalja lakossága különleges önkormányzati és adminisztratív autonómiát élvezzen-e? Íme a szavazólap szövege: „Akarja-e Ön, hogy Kárpátalja mint a független Ukrajna keretén belüli szubjektum elnyerje a különleges önkormányzati adminisztratív terület státusát, rögzítve ezt Ukrajna alkotmányában, és ne tartozzon semmilyen más közigazgatásiterületi képződményhez?” E rózsaszín cédula némi magyarázatra szorul. E soknemzetiségű körzet közvetlen kapcsolatokat óhajt mindhárom szomszédjával: Magyarországgal, Cseh-Szlovákiával és Romániával. A különleges státusnak természetesen nemcsak Kárpátalja lenne a jövőben élvezője. Hasonló feltételek között erre az önkormányzati autonómiára, (vagy ellene) kellett szavaznia, a Romániához közeli Bukovina né-nek is. Ez az autonómia közveti... bürokráciamentes és gazdasági kapcsolatokat eredményezhet a terület számára. Az említett státusnak akadnak ellenzői is, hiszen az egységes Ukrajnának, amelyet nem szabdalnak autonóm területekre, szintén sok híve van. A harmadik, a fehér szavazólap állítja a legnehezebb választás elé a szavazókat egész Ukrajnában. E lap kitöltői ugyanis hat jelölt közül választanak ki végül is valakit, aki hamarosan az ukrán állam elnöke lesz. A választás azért nehéz, mert az elnöki programok nem pártprogramok, a pártok még kialakulatlan állapotban vannak Ukrajnában. A választók inkább emberi oldaluk, életsorsuk alapján szimpatizálnak, vagy nem szimpatizálnak a jelöltekkel. Valamennyien gazdasági felvirágzást, az ukrán kultúra fejlesztését ígérik, programjukba iktatták a felzárkózást Európához, egyenlő emberi és nemzetiségi jogokat garantálnak az ukrán, az orosz, a magyar, a szlovák, a lengyel, a krími tatár és a cigány lakosságnak. S persze barátságot Oroszországgal, függetlenül attól, hogy összekapcsolja-e őket konföderáció. Vasárnap szinte mindenki, akivel a helyszínen szót váltottunk, Leonyid Kravcsuk győzelmét tippelte. Igen népszerű, noha ideológiai titkár volt a kommunista párt köztársasági bizottságában. Ám tekintélyt kölcsönzött neki, hogy augusztusban szembeszegült a moszkvai puccsistákkal, s főleg az ő érdemének tulajdonítják, hogy felismerte a kedvező pillanatot, amikor kikiálthatják az ukrán függetlenséget. Győzelmét főleg három nála radikálisabb jelölt veszélyezteti. Igor Juhnovszkij akadémikus, akit a RUH demokrata front támogat, tavaly a parlamenti elnöki választáson már egyszer vereséget szenvedett igen kemény csatában Kravcsukkal szemben, aki akkor a mostaninál jóval mérsékeltebb programmal lépett föl. A másik két esélyes ellenjelölt mellett viszont a múlt szól. A demokraták körében ajánlja őket hosszú lágermúltjuk, az a következetesség, amivel vállalták a kockázatot és a szenvedést Ukrajna függetlensége érdekében. Az egyikük, Levko Lukjanenko, az Ukrán Köztársasági Párt elnöke, akit az ukrán diákszövetség, valamint a Megtorlások Áldozatainak Összukrajnai Társasága ajánlott. Kravcsuk legveszélyesebb konkurense Vjacseszlav Csornovil, akit az Ukrajna Népi Mozgalma és szintén az ukrán diákszövetség jelölt. A lvovi területi tanács elnöke, aki az utóbbi másfél évben az SZKP hívei ellen vívott harcával erősítette tekintélyét. A reggeli órákban szerzett futó benyomás, hogy a teliplakátolt és itt-ott kék-sárga ukrán nemzeti zászlókkal feldíszített városban a szavazási aktivitás és érdeklődés meglehetősen nagy volt. De hogy mekkora, már és holnapra kiderül. • N. Sándor László MTI----------------------------------------Az ukrajnai elnökválasztások egyik legnagyobb esélyese szombaton este egy előre be nem jelentett tévébeszédben a függetlenségről rendezett népszavazás előestéjén a köztársaság függetlenségi törekvésébe történő beleszólással vádolta meg Mihail Gorbacsov szovjet államfőt. George Bush amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy nem számol komolyabb viszállyal Mihail Gorbacsovval amiatt, hogy az Egyesült Államok tervbe vette Ukrajna függetlenségének elismerését a vasárnapi népszavazás után. Gorbacsov — szóvivője révén — megdöbbenésének adott hangot a tervezett amerikai lépés miatt, és óvta Washingtont a belügyekbe való beavatkozástól. Kravcsuk tévébeszédében hangoztatta: senki sem hatalmazta föl Gorbacsovot arra, hogy „az ukrán nép nevében bármiféle nyilatkozatot tegyen a referendum előtt”. Washington már a jövő héten különmegbízottat küld Kijevbe, de a független Ukrajna teljes diplomáciai elismerését egy sor feltételhez köti — szivárogtatta ki egy amerikai kormányférfi a vasárnapi The New York Times-nak. A lap szerint a Bush-kormány a következőket igényli: Ukrajna adjon biztosítékokat, hogy tiszteletben tartja a területén élő nemzetiségek, elsősorban a lakosság csaknem ötödét kitevő 11 millió orosz jogait; tiszteletben tartja a nemzeti és a nemzetközi határokat: esetleges határváltozásokra csak békés tárgyalások eredményeként kerül sor; teljesítse a hagyományos és az atomfegyverek csökkentéséről (a Szovjetunióval) aláírt szerződéseket csakúgy, mint az atomsorompómegállapodást; Kijevnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy vagy megsemmisíti a területén tárolt atomfegyvereket, vagy azokat a többi köztársasággal közös parancsnokság alá helyezi. Két pokolgépre bukkantak vasárnap — az ukrán elnökválasztás napján — a KGB emberei a kijevi központi zsinagóga egyik mellékhelyiségében. A hírt az AFP hírügynökség jelentette a zsidó templom egyik alkalmazottjának beszámolójára hivatkozva. Az önmagát megnevezni nem óhajtó alkalmazott nem volt hajlandó közölni, hogy véleménye szerinte kik helyezhették el a robbanószerkezetet. A kijevi rádió megerősítette a hírt. KÜLFÖLD-BELFÖLD Kupa: Bod Péter Ákos bele fog jönni A kormányzás nehézzé vált — kezdte vitaindítóját Kupa Mihály szombaton Miskolcon, ahol az MDF megyei nagyválasztmányának meghívására tartott előadást. Elmondta: az állam adóssága jelenleg 19,5 milliárd dollár, ez az utóbbi időszakban 1 milliárddal csökkent az árfolyamok kedvező változása, illetve törlesztéseink miatt. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium éléről a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe távozó Bod Péter Ákos a pénzügyminiszter szerint „valószínűleg bele fog jönni a bankigazgatásba, hiszen másutt sem feltétlenül bankszakemberek elnökölnek a pénzintézetek élén. Bizonytalansági tényezőt a külföldi partnerekben jelenthet majd a személyi változás, ezen a téren a bizalomért keményen meg kell majd dolgoznia az új bankelnöknek.” A kiválasztás indokairól Kupa semmit sem tudott, mint válaszából kiderült, elképzelése szerint nyilván az a tény késztette Antall József miniszterelnököt gondolkodásra, hogy most hat évre kellett kineveznie a bankelnököt. • D. Varga Judit Andrásfalvy többször vitázott Für Lajossal Az utóbbi napokban többfelől — köztük legnagyobb hangsúllyal a tudományos dolgozók és a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei — követelték, fordítson a kormányzat a tervezettnél jóval nagyobb összeget a kulturális terület finanszírozására. Az is elhangzott, ha nincs más lehetőség, a honvédelmi tárcától csoportosítsanak át bizonyos összeget az iskolák, a tudomány támogatására. Vajon Für Lajos honvédelmi miniszter vállalna-e nyilvános vitát Andrásfalvy Bertalan miniszterrel a kulturális költségvetés növeléséről? — A minisztertanácsban sokszor lefolytattuk már ezt a vitát — mondja Für Lajos. Én egyébként az országgyűlési bizottságokat tartom a legmegfelelőbb terepnek az ilyen konfliktusok és ellentétek elsimítására. Nem hiszem, hogy a nyilvánosság előtt lenne szükséges megvitatni a belső kormányzati egyeztetést igénylő kérdéseket. •Sz. A.J. — 3 MAGYAR HÍRLAP Torgyán: a miniszterelnök gúnyt űz a koalíciós megállapodásból MTI----------------------------------------Torgyán József visszautasította a miniszterelnöknek a kisgazdavitával kapcsolatban nyilvánosságra hozott álláspontját, amelyről a kisgazdák elnöke csak a sajtóból értesült. A szombaton Hajdúdorogon megtartott kisgazda-nagygyűlés előtt Torgyán József ezzel összefüggésben kifejtette: miután nincs koalíciós megállapodás, s nincs működő koalíció, Antall Józsefnek az a megjegyzése, hogy koalíciós partnernek azt fogadja el, aki támogatja a kormányprogramot, annyit jelent: nem koalíciós partnerre, hanem vazallusokra van szüksége. A Magyar Nemzeti Bank élén bekövetkező személycseréről Torgyán József úgy vélekedett: „a miniszterelnök valósággal kigúnyolja a koalíciós együttműködés kereteit. Ha lenne működő koalíció, akkor ki kellett volna kérnie a kisgazdapárt véleményét mind a felmentésről, mind a kinevezésről.” A zsúfolásig megtelt hajdúdorogi moziban Torgyán csaknem kétórás, a résztvevők tetszésnyilvánításával többször megszakított beszédében emlékeztetett arra: Antall József csak a kisgazdapárt választóinak támogatásával foglalhatta el a miniszterelnöki bársonyszéket, de ezt már elfelejtette, s olyan mértékben negligálja a kisgazdapártot, hogy az jogállami keretek között elfogadhatatlan. Míg szombaton délelőtt Békéscsabán az FKGP-frakciót támogatók nagygyűlésén Torgyán József diktatórikus magatartását bírálták, este a békési nagygyűlésen, amelyen a pártvezetéshez hű tagság képviselői vettek részt, Zsíros Gézát ostorozták karriervágya miatt. A békési kisgazdaszékház avatása alkalmából rendezett gyűlésen a megyéből érkezett párttagság kezdeményezte, hogy az országos pártvezetés hívja össze az FKGP megyei nagyválasztmányát, hogy az új vezetést válasszon a Békés megyei kisgazdapárti szervezet élére. A résztvevők többsége elutasította a pártból kizárt Zsíros Géza „kamarillapolitikáját”. A nagygyűlésen szónokló Németh Béla főtitkár egyebek közt azt mondta, hogy ma Magyarországon egypártrendszerű állam kialakítására folyik kísérlet. A kisgazda-pártvezetés határozott fellépése nyomán az egységbontóknak nem marad más — állította a főtitkár —, mint hogy eloldalogjanak. Az új szalámitaktika ellen a tagság segítségével a vezetés mindent meg fog tenni — magyarázta Németh Béla. A korábban az országos pártvezetésben tisztséget betöltő békési kisgazda-politikus, Bakos István szerint „az MDF áll az FKGP szétverése mögött”, s arra biztatta a kisgazdákat: deklarálják, nincs szükségük a 33 képviselőre, a 12 képviselő az FKGP frakciója. A szocialisták szerint az MDF nem tűri a liberális, demokratikus értékeket Antall József miniszterelnök legutóbbi tv-nyilatkozata újból megerősítette azt, hogy pártja nem tűri a választási kampányban még fennhangon hirdetett demokratikus és liberális alapérték érvényre juttatását — jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke, a párt rendkívüli elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón. A párt vezetősége nyilatkozatban foglalt állást a kormány és az MDF vezetőinek legutóbbi megnyilvánulásaival kapcsolatban. A nyilatkozat leszögezi, a hatalmon levők az emberek jogos igazságérzetével visszaélve „igazságtétel” címén valójában a társadalom megfélemlítésére törekszenek. Az MDF parlamenti frakciójának vezetője immár az ország nyilvánossága előtt is nyíltan épít az elszabaduló indulatokra. A kormány által végrehajtott, illetve tervezett személyi változások sora azt mutatja, hogy a szakértelem helyébe a politikai megbízhatóság és a szolgai hűség követelménye lépett. A szocialisták tartanak attól, hogy a tisztogatás általánossá válik, és előbb-utóbb kiterjed a gazdasági és szellemi élet, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, az oktatás, az egészségügy és a tömegtájékoztatás egészére. Kovács László, a párt parlamenti képviselője, a külügyi bizottság tagjának véleménye szerint a diplomáciai testületeken belül, a rendszerváltást követően zajló személycserék többségében egyfajta hasonlóság figyelhető meg. Ez azonban nem a szakértelem követelménye, hanem hogy a vezető posztokra kinevezettek életútja többnyire metszi valahol a miniszterelnök vagy a külügyminiszer életútját. Túl azon a veszteségen, amit a Külügyminisztériumból távozó Meiszter Dávid és Szokai Imre hiánya okoz, nagyobb kárt okozhat az intézkedés nyomán kialakuló félelem a diplomáciai szakemberek körében. A párt elnöksége kezdeményezi, hogy a jogállamiság, a demokrácia és a szabadságjogok alapértékei mellett hitet tevő Demokratikus chartában foglalt célok támogatására együttműködési mozgalom jöjjön létre. •G. Z. A hármak liberalizálják kereskedelmüket Varsói tudósítás Nem maradhat több akadály Cseh-Szlovákia, Magyarország és Lengyelország kölcsönös kereskedelmében, mint amennyit a hármak közös piaci társulási megállapodása is tartalmaz. Erről állapodott meg Varsóban Dlouhy csehszlovák, Kádár Béla magyar és Ledworowski lengyel külgazdasági miniszter. A kereskedelem kölcsönös liberalizálásáról szóló egyezményt előreláthatólag 1991 derekán aláírják. A három ország egyúttal három konkrét ügyben is az Európai Közösséghez fordul: kéri a szabadkereskedelmi előnyök minél gyorsabb — tehát a ratifikálási eljárás előtti — érvényesítését, sürgeti a Szovjetuniónak nyújtott és a Nyugat által finanszírozott segélyszállítmányokba való nagyobb mértékű bekapcsolódást, és kéri a Jugoszlávián átvezető Adria-kőolajvezeték védelmét és zavartalan működését. A tanácskozás után Kádár Béla magyar újságírókkal folytatott beszélgetésében a minisztériumi átszervezésekről szóló hírekkel kapcsolatban a következőket mondotta: egyik kormány szervezete sem tekinthető öröknek, de ha azokra a híresztelésekre gondol, amelyeket az egyik sajtóorgánum eléggé kevéssé körültekintő módon és meglehetős nagy károkozás mellett közölt — ezt hívják általában felelőtlenségnek —, annak nincs alapja. — Tehát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma marad? Kádár: De hát ez sohasem merült fel. Úgyhogy én is mondhatnám ugyanazt, hogy most az NGKM sem kívánja beolvasztani az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, vagy a Külügyminisztériumot, vagy egyéb minisztériumot. És én sem megyek el se a brüsszeli képviseletre, se főportásnak valamelyik minisztériumba. Ezt a tárcánk iránt régóta nagy rokonszenvvel viseltető és igazmondásáról legendás Magyar Hírlap tartotta szükségesnek kiagyalni. A szerkesztőség megjegyzése: a Magyar Hírlap természetesen nem agyatt ki semmit. Az NGKM és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyesítésének tervét Bod Péter Ákos volt miniszter, jelenleg a Nemzeti Bank elnökjelöltje vetette fel, és az elképzelés létezését a Kádár Béla által kifogásolt cikkünk közzététele után is megerősítette a Magyar Rádióban elhangzott nyilatkozatában. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (1931—48, Szent Antal Gimnázium és Kollégium) értesíti minden volt növendékét, hogy az intézet fennállásának 60 éves évfordulójára rendezett ünnepségét 1991. december 7-én szombaton tartja Esztergomban. Az ünnepség programja: 10.30 Ünnepi hálaadó szentmise az esztergomi Bazilikában, melyet dr. Paskai László bíboros prímás esztergomi érsek mutat be. 12.30 Ebéd (állófogadás a torna , termi szárnyban). 14.00 Temesvári Perbárt emléktábla felavatása. 14.30 Az emlékkiállítás megnyitása. 15.00 Az ünnepi megemlékezés. Pax et Ronum ferences diákszövetség ülése, melyre szeretettel várunk minden volt diákunkat. Mindenkit szeretettel vár az igazgatóság. Erősebb önkormányzati pozíciókért Demokrácia és jogállamiság csak erős, működőképes önkormányzatok kialakulásával valósulhat meg. Ám az elmúlt esztendőben csak az önkormányzatiság esélyét sikerült megteremteni — állapították meg tegnap az MSZP Veszprém megyei önkormányzati képviselői. A Katona Béla és Schiffer János parlamenti képviselők vezetésével megtartott konzultáción leszögezték, hogy a szocialista pártnak történelmi feladata az önkormányzás esélyének további erősítése, az önkormányzatok alkotmányos pozícióinak szélesítése. Elejét kell venni azoknak a törekvéseknek, amelyek az önkormányzatok állami gyámság alá helyezését szolgálják. A kormánykoalíció ugyanis választási veresége miatt sorozatos központi intézkedésekkel szűkíti az önkormányzatok mozgásterét. Ezt Veszprém megyében a szocialista önkormányzati képviselők munkájuk nyilvánosságával, a lakossági kapcsolatok közvetlenebbé tételével próbálják ellensúlyozni. Arányuk egyébként szerény, hiszen a 220 önkormányzat közülcsupán 20-ban képviseltetik magukat, 40 városatyával. Drágább az újság Tisztelt Olvasóink! A szerkesztőség és a kiadó legjobb szándéka ellenére, mától két forinttal drágábban kényszerülünk kínálni lapunkat, amely ma már a legnagyobb terjedelemben és a legtöbb melléklettel jelenik meg a napilapok sorában. Az okok: a forint leértékelése miatt emelkedtek a lapelőállítás költségei, és a posta is bejelentette, hogy emeli terjesztési árait. Az áremelés nem érinti szombati lapszámunkat és az előfizetési díjakat. Bízunk abban, hogy Olvasóink kitartanak lapunk mellett, és továbbra is méltányolják erőfeszítéseinket, szolgáltatásainkat, hiszen, ne feledjék, ma már napilapunk minden száma egy hetilapot is tartalmaz. Magyar Hírlap • A. A. Elnézést kérünk Oláh Sándortól A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével megállapította, hogy lapunk 1991. március 25-i számában megjelent „Torgyán szerint Oláh csalt” cikk címe valótlan tényt állított, és ezzel Oláh Sándor volt FKGP-főtitkár személyiségi jogait megsértettük. A jóhírnévsértő megfogalmazásért Oláh Sándortól elnézést kérünk. A bíróság megállapította, hogy a cikkben közölt „A renegát Oláh Sándor csalással avanzsált az FKGP főtitkárává, mert a reá (Torgyán Józsefre) adott szavazatok egy részét elsikkasztották” nyilatkozatával Torgyán József valótlant állított, és ezzel Oláh Sándor személyiségi jogát megsértette.