Magyar Hírlap, 1991. december (24. évfolyam, 282-293. szám)

1991-12-02 / 282. szám

1991. december 2., hétfő Szombat délután a Vörösmarty téren békenagygyűlést rendezett a Fidesz. A jugoszláviai polgárháború elleni tiltakozásként szervezett demonstráción Fodor Gábor mondott beszédet, utána a Hobo Blues Band adott koncertet FOTÓ: SZABÓ-JILEK ÁDÁM Ukrajna a függetlenségre szavazott • Folytatás az 1. oldalról Azt azonban tegnap este még nem lehetett tudni, hoznak-e vég­eredményt az elnökválasztások. Hat jelölt pályázott az államfői tisztségre, s közülük egyértelműen az Ukrán Legfelsőbb Tanács jelen­legi elnöke, Leonyid Kravcsuk a legesélyesebb. A kérdés tulajdon­képpen csak az, sikerül-e a neki az első fordulóban megszerezni a voksok abszolút többségét, vagy december 15-én újabb szavazást kell tartani, amelyen már csak a két legjobb eredményt elért jelölt ver­seng egymással. A parlamenti vezető a szavazó­helyiségnél adott rövid nyilatkoza­tában — miként az Interfax jelen­tette — az újságíróknak elmondta: hisz a független Ukrajnában, és meggyőződése, hogy a világközös­ség elismeri az államot. Minden­fajta központ létrehozása ellen van, s elnökként arra kíván törekedni, hogy közvetlen megállapodásokat írjanak alá a többi szuverénné lett köztársasággal. Borisz Jelcin egyik kijelentésére utalva, miszerint Oroszországnak megvannak az eszközei, hogy Uk­rajnát rákényszerítse a szövetségi szerződés aláírására, leszögezte: az ilyen megoldás kilátástalan. Mihail Gorbacsov megpróbálhatja fékezni az ukrán függetlenedési folyama­tot, de a népet, amely emellett tette le voksát, nem lehet megállítani, mondotta. Kravcsukot az előzetes felméré­sek szerint a választók mintegy 40 százaléka támogatja, és úgy tűnik, hogy a demokraták két, egykor szovjetellenes tevékenységért bör­tönre ítélt jelöltje, Vjacseszlav Csornovil, a lvovi megyei tanács elnöke és Levko Lukjanyenko csak együtt tudja megszorítani. Ha vé­gül sor kerül a második fordulóra, szinte biztos, hogy két hét múlva Kravcsuknak Csornovillal kell is­mét összemérnie erejét. • Poór Csaba Kárpátalja autonómiájáról is döntöttek kiküldött tudósítónktól__________ Mire ez a helyszíni tudósítás megjelenik, az Ukrajna számára oly sorsdöntő népszavazás ugyan már lezárult, de mind a szavazatok megfosztása, mind a­ szavazáson­­ megjelentek száma csak későbben kerülhet napvilágra. Árvegyásta-la­kosságú Kárpátalján, ahol jártunk, 160 ezer magyar is él. A kárpátal­jai állampolgár ukrán, orosz, vagy magyar nyelvű lapokon válaszolt a feltett kérdésekre. Három kérdést dönt el a tegnapi szavazás. Az első, a zöld lapon a leadott igen szava­zatokkal az állampolgárok csupán alkotmányosan érvényesítik azt a szuverenitási nyilatkozatot, ame­lyet 1991. augusztus 24-én a moszkvai puccs leverése után tett az ukrán parlament, kikiáltva a köztársaság függetlenségét. Figye­lemre méltó szövegezés, mert nem okvetlen és kötelező elszakadást jelent, nem Ukrajna teljes különál­lását a Szuverén Államok Szövet­ségétől (a Szovjetunió utódától). De mindenesetre az igenlő döntés ebbe az irányba mutatna. Nem kell különösebb jóstehet­ség ahhoz, hogy prognosztizáljuk: az oroszok lakta ukrán területeket kivéve, erre a kérdésre egyértelmű­en helyeslő választ adnak a szava­zók. Annál is inkább, minthogy e jóváhagyást nem a múlt héten kia­dott, hanem a korábbi döntéshez kérte a parlament. Akkor ugyanis már gyakorlatilag a teljes elszaka­dást nyilvánították ki. Az esetleges államszövetségi belépéshez egy kiskapu most még nyitva maradt, mielőtt teljesen széthullana az egykor széttéphetetlen­nek megéne­kelt unió. Az igen szavazatok abszolút többségét azért is valószínűsíthet­jük — legalábbis itt a szomszéd­ságban —, mert az összes ukrán (és magyar) nyelvű lap teljesen egyér­telműen népszerűsítette az ukrán államiság gondolatát, bizonygatva, hogy az ukrán államiság régebbi, mint az orosz, a szabad Ukrajnát, amiért Bogdán Hmelnyickitől Ban­­deráig annyian harcoltak, most le­het megvalósítani. A második — rózsaszín szava­zólap — sorsa a Kárpátalja számá­ra különösen fontos. Ez a szavazó­lap azt tudakolja ugyanis, hogy a Zakarpatje, azaz Kárpátalja lakos­sága különleges önkormányzati és adminisztratív autonómiát élvez­zen-e? Íme a szavazólap szövege: „Akarja-e Ön, hogy Kárpátalja mint a független Ukrajna keretén belüli szubjektum elnyerje a külön­leges önkormányzati adminisztra­tív terület státusát, rögzítve ezt Uk­rajna alkotmányában, és ne tartoz­zon semmilyen más közigazgatási­területi képződményhez?” E rózsaszín cédula némi magya­rázatra szorul. E soknemzetiségű körzet közvetlen kapcsolatokat óhajt mindhárom szomszédjával: Magyarországgal, Cseh-Szlovákiá­val és Romániával. A különleges státusnak természetesen nemcsak Kárpátalja lenne a jövőben élvező­je. Hasonló feltételek között erre az önkormányzati autonómiára, (vagy ellene) kellett szavaznia, a Romániához közeli Bukovina né-­­­nek is. Ez­ az autonómia közvet­­i... bürokráciamentes és gaz­d­asági kapcsolatokat eredményezhet a te­rület számára. Az említett státus­nak akadnak ellenzői is, hiszen az egységes Ukrajnának, amelyet nem szabdalnak autonóm területekre, szintén sok híve van. A harmadik, a fehér szavazólap állítja a legnehezebb választás elé a szavazókat egész Ukrajnában. E lap kitöltői ugyanis hat jelölt közül választanak ki végül is valakit, aki hamarosan az ukrán állam elnöke lesz. A választás azért nehéz, mert az elnöki programok nem párt­programok, a pártok még kialaku­latlan állapotban vannak Ukrajná­ban. A választók inkább emberi ol­daluk, életsorsuk alapján szimpati­zálnak, vagy nem szimpatizálnak a jelöltekkel. Valamennyien gazda­sági felvirágzást, az ukrán kultúra fejlesztését ígérik, programjukba iktatták a felzárkózást Európához, egyenlő emberi és nemzetiségi jo­gokat garantálnak az ukrán, az orosz, a magyar, a szlovák, a len­gyel, a krími tatár és a cigány la­kosságnak. S persze barátságot Oroszországgal, függetlenül attól, hogy összekapcsolja-e őket konfö­deráció. Vasárnap szinte mindenki, akivel a helyszínen szót váltottunk, Leonyid Kravcsuk győzelmét tip­pelte. Igen népszerű, noha ideoló­giai titkár volt a kommunista párt köztársasági bizottságában. Ám te­kintélyt kölcsönzött neki, hogy au­gusztusban szembeszegült a moszkvai puccsistákkal, s főleg az ő érdemének tulajdonítják, hogy felismerte a kedvező pillanatot, amikor kikiálthatják az ukrán füg­getlenséget. Győzelmét főleg há­rom nála radikálisabb jelölt vesz­élyezteti. Igor Juhnovszkij akadé­mikus, akit a RUH demokrata front támogat, tavaly a parlamenti elnöki választáson már egyszer ve­reséget szenvedett igen kemény csatában Kravcsukkal szemben, aki akkor a mostaninál jóval mér­sékeltebb programmal lépett föl. A másik két esélyes ellenjelölt mel­lett viszont a múlt szól. A demokraták körében ajánlja őket hosszú lágermúltjuk, az a kö­vetkezetesség, amivel vállalták a kockázatot és a szenvedést Ukrajna függetlensége érdekében. Az egyi­kük, Levko Lukjanenko, az Ukrán Köztársasági Párt elnöke, akit az ukrán diákszövetség, valamint a Megtorlások Áldozatainak Összuk­­rajnai Társasága ajánlott. Kravcsuk legveszélyesebb konkurense Vja­cseszlav Csornovil, akit az Ukrajna Népi Mozgalma és szintén az uk­rán diákszövetség jelölt. A lvovi területi tanács elnöke, aki az utóbbi másfél évben az SZKP hívei ellen vívott harcával erősítette tekinté­lyét. A reggeli órákban szerzett futó benyomás, hogy a teliplakátolt és itt-ott kék-sárga ukrán­ nemzeti zászlókkal feldíszített városban a szavazási aktivitás és érdeklődés meglehetősen nagy volt. De hogy mekkora, már­­ és holnapra kiderül. • N. Sándor László MTI----------------------------------------­Az ukrajnai elnökválasztások egyik legnagyobb esélyese szom­baton este egy előre be nem jelen­tett tévébeszédben a függetlenség­ről rendezett népszavazás előesté­jén a köztársaság függetlenségi tö­rekvésébe történő beleszólással vá­dolta meg Mihail Gorbacsov szov­jet államfőt. George Bush amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy nem számol komolyabb viszállyal Mihail Gor­­bacsovval amiatt, hogy az Egyesült Államok tervbe vette Ukrajna füg­getlenségének elismerését a vasár­napi népszavazás után. Gorbacsov — szóvivője révén — megdöbbe­nésének adott hangot a tervezett amerikai lépés miatt, és óvta Wa­shingtont a belügyekbe való be­avatkozástól. Kravcsuk tévébeszédében han­goztatta: senki sem hatalmazta föl Gorbacsovot arra, hogy „az ukrán nép nevében bármiféle nyilatkoza­tot tegyen a referendum előtt”. Washington már a jövő héten különmegbízottat küld Kijevbe, de a független Ukrajna teljes diplomá­ciai elismerését egy sor feltételhez köti — szivárogtatta ki egy ameri­kai kormányférfi a vasárnapi The New York Times-nak. A lap sze­rint a Bush-kormány a következő­ket igényli: Ukrajna adjon biztosí­tékokat, hogy tiszteletben tartja a területén élő nemzetiségek, első­sorban a lakosság csaknem ötödét kitevő 11 millió orosz jogait; tisz­teletben tartja a nemzeti és a nem­zetközi határokat: esetleges határ­­változásokra csak békés tárgyalá­sok eredményeként kerül sor; telje­sítse a hagyományos és az atom­fegyverek csökkentéséről (a Szov­jetunióval) aláírt szerződéseket csakúgy, mint az atomsorompó­­megállapodást; Kijevnek kötele­zettséget kell vállalnia, hogy vagy megsemmisíti a területén tárolt atomfegyvereket, vagy azokat a többi köztársasággal közös pa­rancsnokság alá helyezi. Két pokolgépre bukkantak va­sárnap — az ukrán elnökválasztás napján — a KGB emberei a kijevi központi zsinagóga egyik mellék­­helyiségében. A hírt az AFP hír­­ügynökség jelentette a zsidó temp­lom egyik alkalmazottjának beszá­molójára hivatkozva. Az önmagát megnevezni nem óhajtó alkalma­zott nem volt hajlandó közölni, hogy véleménye szerinte kik he­lyezhették el a robbanószerkezetet. A kijevi rádió megerősítette a hírt. KÜLFÖLD-BELFÖLD Kupa: Bod Péter Ákos bele fog jönni A kormányzás nehézzé vált — kezdte vitaindítóját Kupa Mihály szombaton Miskolcon, ahol az MDF megyei nagyválasztmányá­nak meghívására tartott előadást. Elmondta: az állam adóssága je­lenleg 19,5 milliárd dollár, ez az utóbbi időszakban 1 milliárddal csökkent az árfolyamok kedvező változása, illetve törlesztéseink mi­att. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium éléről a Magyar Nem­zeti Bank elnöki székébe távozó Bod Péter Ákos a pénzügyminisz­ter szerint „valószínűleg bele fog jönni a bankigazgatásba, hiszen másutt sem feltétlenül bankszak­emberek elnökölnek a pénzintéze­tek élén. Bizonytalansági tényezőt a külföldi partnerekben jelenthet majd a személyi változás, ezen a téren a bizalomért keményen meg kell majd dolgoznia az új bankel­nöknek.” A kiválasztás indokairól Kupa semmit sem tudott, mint vá­laszából kiderült, elképzelése sze­rint nyilván az a tény késztette An­tall József miniszterelnököt gon­dolkodásra, hogy most hat évre kellett kineveznie a bankelnököt. • D. Varga Judit Andrásfalvy többször vitázott Für Lajossal Az utóbbi napokban többfelől — köztük legnagyobb hangsúllyal a tudományos dolgozók és a peda­gógusok érdekvédelmi szervezetei — követelték, fordítson a kor­mányzat a tervezettnél jóval na­gyobb összeget a kulturális terület finanszírozására. Az is elhangzott, ha nincs más lehetőség, a honvé­delmi tárcától csoportosítsanak át bizonyos összeget az iskolák, a tu­domány támogatására. Vajon Für Lajos honvédelmi mi­niszter vállalna-e nyilvános vitát Andrásfalvy Bertalan miniszterrel a kulturális költségvetés növelésé­ről? — A minisztertanácsban sok­szor lefolytattuk már ezt a vitát — mondja Für Lajos. Én egyébként az országgyűlési bizottságokat tar­tom a legmegfelelőbb terepnek az ilyen konfliktusok és ellentétek el­simítására. Nem hiszem, hogy a nyilvánosság előtt lenne szükséges megvitatni a belső kormányzati egyeztetést igénylő kérdéseket. •Sz. A.J. — 3 MAGYAR HÍRLAP Torgyán: a miniszterelnök gúnyt űz a koalíciós megállapodásból MTI----------------------------------------­Torgyán József visszautasította a miniszterelnöknek a kisgazdavitá­val kapcsolatban nyilvánosságra hozott álláspontját, amelyről a kis­gazdák elnöke csak a sajtóból érte­sült. A szombaton Hajdúdorogon megtartott kisgazda-nagygyűlés előtt Torgyán József ezzel össze­függésben kifejtette: miután nincs koalíciós megállapodás, s nincs működő koalíció, Antall Józsefnek az a megjegyzése, hogy koalíciós partnernek azt fogadja el, aki tá­mogatja a kormányprogramot, annyit jelent: nem koalíciós part­nerre, hanem vazallusokra van szüksége. A Magyar Nemzeti Bank élén bekövetkező személy­­cseréről Torgyán József úgy véle­kedett: „a miniszterelnök valóság­gal kigúnyolja a koalíciós együtt­működés kereteit. Ha lenne műkö­dő koalíció, akkor ki kellett volna kérnie a kisgazdapárt véleményét mind a felmentésről, mind a kine­vezésről.” A zsúfolásig megtelt hajdúdorogi moziban Torgyán csaknem kétórás, a résztvevők tet­szésnyilvánításával többször meg­szakított beszédében emlékeztetett arra: Antall József csak a kisgazda­­párt választóinak támogatásával foglalhatta el a miniszterelnöki bársonyszéket, de ezt már elfelej­tette, s olyan mértékben negligálja a kisgazdapártot, hogy az jogálla­mi keretek között elfogadhatatlan. Míg szombaton délelőtt Békés­csabán az FKGP-frakciót támoga­tók nagygyűlésén Torgyán József diktatórikus magatartását bírálták, este a békési nagygyűlésen, ame­lyen a pártvezetéshez hű tagság képviselői vettek részt, Zsíros Gé­zát ostorozták karriervágya miatt. A békési kisgazdaszékház avatása alkalmából rendezett gyűlésen a megyéből érkezett párttagság kez­deményezte, hogy az országos pártvezetés hívja össze az FKGP megyei nagyválasztmányát, hogy az új vezetést válasszon a Békés megyei kisgazdapárti szervezet élére. A résztvevők többsége eluta­sította a pártból kizárt Zsíros Géza „kamarillapolitikáját”. A nagygyű­lésen szónokló Németh Béla főtit­kár egyebek közt azt mondta, hogy ma Magyarországon egypártrend­­szerű állam kialakítására folyik kí­sérlet. A kisgazda-pártvezetés határo­zott fellépése nyomán az egység­bontóknak nem marad más — állí­totta a főtitkár —, mint hogy elol­­dalogjanak. Az új szalámitaktika ellen a tagság segítségével a veze­tés mindent meg fog tenni — ma­gyarázta Németh Béla. A korábban az országos pártvezetésben tisztsé­get betöltő békési kisgazda-politi­kus, Bakos István szerint „az MDF áll az FKGP szétverése mögött”, s arra biztatta a kisgazdákat: dekla­rálják, nincs szükségük a 33 képvi­selőre, a 12 képviselő az FKGP frakciója. A szocialisták szerint az MDF nem tűri a liberális, demokratikus értékeket Antall József miniszterelnök legutóbbi tv-nyilatkozata újból megerősítette azt, hogy pártja nem tűri a választási kampányban még fennhangon hirdetett demokratikus és liberális alapérték érvényre jut­tatását — jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke, a párt rendkívüli elnökségi ülése után tartott sajtótá­jékoztatón. A párt vezetősége nyi­latkozatban foglalt állást a kor­mány és az MDF vezetőinek leg­utóbbi megnyilvánulásaival kap­csolatban. A nyilatkozat leszögezi, a hatal­mon levők az emberek jogos igaz­ságérzetével visszaélve „igazságté­tel” címén valójában a társadalom megfélemlítésére törekszenek. Az MDF parlamenti frakciójának veze­tője immár az ország nyilvánossága előtt is nyíltan épít az elszabaduló indulatokra. A kormány által végre­hajtott, illetve tervezett személyi változások sora azt mutatja, hogy a szakértelem helyébe a politikai megbízhatóság és a szolgai hűség követelménye lépett. A szocialisták tartanak attól, hogy a tisztogatás ál­talánossá válik, és előbb-utóbb ki­terjed a gazdasági és szellemi élet, az államigazgatás, az igazságszol­gáltatás, a fegyveres testületek, az oktatás, az egészségügy és a tömeg­tájékoztatás egészére. Kovács László, a párt parlamen­ti képviselője, a külügyi bizottság tagjának véleménye szerint a dip­lomáciai testületeken belül, a rend­szerváltást követően zajló személy­­cserék többségében egyfajta hason­lóság figyelhető meg. Ez azonban nem a szakértelem követelménye, hanem hogy a vezető posztokra ki­nevezettek életútja többnyire met­szi valahol a miniszterelnök vagy a külügyminiszer életútját. Túl azon a veszteségen, amit a Külügymi­nisztériumból távozó Meiszter Dá­vid és Szokai Imre hiánya okoz, nagyobb kárt okozhat az intézke­dés nyomán kialakuló félelem a diplomáciai szakemberek körében. A párt elnöksége kezdeményezi, hogy a jogállamiság, a demokrácia és a szabadságjogok alapértékei mellett hitet tevő Demokratikus chartában foglalt célok támogatá­sára együttműködési mozgalom jöjjön létre. •G. Z. A hármak liberalizálják kereskedelmüket Varsói tudósítás Nem maradhat több akadály Cseh-Szlovákia, Magyarország és Lengyelország kölcsönös kereske­delmében, mint amennyit a hármak közös piaci társulási megállapodá­sa is tartalmaz. Erről állapodott meg Varsóban Dlouhy csehszlo­vák, Kádár Béla magyar és Ledwo­­rowski lengyel külgazdasági mi­niszter. A kereskedelem kölcsönös libe­ralizálásáról szóló egyezményt elő­reláthatólag 1991 derekán aláírják. A három ország egyúttal három konkrét ügyben is az Európai Kö­zösséghez fordul: kéri a szabadke­reskedelmi előnyök minél gyor­sabb — tehát a ratifikálási eljárás előtti — érvényesítését, sürgeti a Szovjetuniónak nyújtott és a Nyu­gat által finanszírozott segélyszál­lítmányokba való nagyobb mérté­kű bekapcsolódást, és kéri a Jugo­szlávián átvezető Adria-kőolajve­­zeték védelmét és zavartalan mű­ködését. A tanácskozás után Kádár Béla magyar újságírókkal folytatott be­szélgetésében a minisztériumi át­szervezésekről szóló hírekkel kap­csolatban a következőket mondot­ta: egyik kormány szervezete sem tekinthető öröknek, de ha azokra a híresztelésekre gondol, amelyeket az egyik sajtóorgánum eléggé ke­véssé körültekintő módon és meg­lehetős nagy károkozás mellett közölt — ezt hívják általában fe­lelőtlenségnek —, annak nincs alapja. — Tehát a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériuma ma­rad? Kádár: De hát ez sohasem me­rült fel. Úgyhogy én is mondhat­nám ugyanazt, hogy most az NGKM sem kívánja beolvasztani az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riumot, vagy a Külügyminisztériu­mot, vagy egyéb minisztériumot. És én sem megyek el se a brüsszeli képviseletre, se főportásnak vala­melyik minisztériumba. Ezt a tár­cánk iránt régóta nagy rokonszenv­­vel viseltető és igazmondásáról le­gendás Magyar Hírlap tartotta szükségesnek kiagyalni. A szerkesztőség megjegyzése: a Magyar Hírlap természetesen nem agyatt ki semmit. Az NGKM és az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um egyesítésének tervét Bod Péter Ákos volt miniszter, jelenleg a Nemzeti Bank elnökjelöltje vetette fel, és az elképzelés létezését a Ká­dár Béla által kifogásolt cikkünk közzététele után is megerősítette a Magyar Rádióban elhangzott nyi­latkozatában. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (1931—48, Szent Antal Gimnázium és Kollégium) értesíti minden volt növendékét, hogy az intézet fennállásának 60 éves évfordulójára rendezett ünnepségét 1991. december 7-én szombaton tartja Esztergomban. Az ünnepség programja: 10.30 Ünnepi hálaadó szentmise az esztergomi Bazilikában, melyet dr. Paskai László bíboros prímás esztergomi érsek mutat be. 12.30 Ebéd (állófogadás a torna­ , termi szárnyban). 14.00 Temesvári Perbárt emlék­tábla felavatása. 14.30 Az emlékkiállítás megnyitása. 15.00 Az ünnepi megemlékezés. Pax et Ronum ferences diákszövetség ülése, melyre szeretettel várunk minden volt diákunkat. Mindenkit szeretettel vár az igazgatóság. Erősebb önkormányzati pozíciókért Demokrácia és jogállamiság csak erős, működőképes önkor­mányzatok kialakulásával valósul­hat meg. Ám az elmúlt esztendő­ben csak az önkormányzatiság esé­lyét sikerült megteremteni — ál­lapították meg tegnap az MSZP Veszprém megyei önkormányzati képviselői. A Katona Béla és Schiffer János parlamenti képvise­lők vezetésével megtartott konzul­táción leszögezték, hogy a szocia­lista pártnak történelmi feladata az önkormányzás esélyének további erősítése, az önkormányzatok al­kotmányos pozícióinak szélesítése. Elejét kell venni azoknak a törek­véseknek, amelyek az önkormány­zatok állami gyámság alá helyezé­sét szolgálják. A kormánykoalíció ugyanis választási veresége miatt sorozatos központi intézkedésekkel szűkíti az önkormányzatok moz­gásterét. Ezt Veszprém megyében a szocialista önkormányzati képvise­lők munkájuk nyilvánosságával, a lakossági kapcsolatok közvetleneb­bé tételével próbálják ellensúlyoz­ni. Arányuk egyébként szerény, hi­szen a 220 önkormányzat közül­­csupán 20-ban képviseltetik magu­kat, 40 városatyával. Drágább az újság Tisztelt Olvasóink! A szerkesz­tőség és a kiadó legjobb szándéka ellenére, mától két forinttal drá­gábban kényszerülünk kínálni la­punkat, amely ma már a legna­gyobb terjedelemben és a legtöbb melléklettel jelenik meg a napila­pok sorában. Az okok: a forint le­értékelése miatt emelkedtek a lap­előállítás költségei, és a posta is bejelentette, hogy emeli terjesztési árait. Az áremelés nem érinti szombati lapszámunkat és az előfi­zetési díjakat. Bízunk abban, hogy Olvasóink kitartanak lapunk mel­lett, és továbbra is méltányolják erőfeszítéseinket, szolgáltatásain­kat, hiszen, ne feledjék, ma már napilapunk minden száma egy he­tilapot is tartalmaz. Magyar Hírlap • A. A. Elnézést kérünk Oláh Sándortól A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével megállapította, hogy lapunk 1991. március 25-i számában megjelent „Torgyán szerint Oláh csalt” cikk cí­me valótlan tényt állított, és ezzel Oláh Sándor volt FKGP-főtitkár személyi­ségi jogait megsértettük. A jóhírnévsértő megfogalmazásért Oláh Sándortól elnézést kérünk. A bíróság megállapította, hogy a cikkben közölt „A renegát Oláh Sándor csalással avanzsált az FKGP főtitkárává, mert a reá (Torgyán Jó­zsefre) adott szavazatok egy részét elsikkasztották” nyilatkozatával Torgyán József valótlant állított, és ezzel Oláh Sándor személyiségi jogát megsértette.

Next