Magyar Hírlap, 1991. december (24. évfolyam, 294-305. szám)
1991-12-23 / 300. szám
Kerekasztal a baltikumi sakkvezetőkkel Az asztal szögletes volt ugyan, de szabályosan körbeültük a FIDE-ben újból önálló tagként elismert balti államok sakkvezetőivel, néhány mesterével, két hölgysakkozójával. Algírdas Bajarkeviciust, a litván szövetség elnökét csakhamar Emilis Slekis alelnök, a „Sachmatu Pasaulyse” sakkfolyóirat szerkesztője váltotta fel, Lembit Vahesaar észt elnök társaságában ült közöttünk a két hölgy, Ingrida Priedite és az észt Astra Klovane. A FIDE berlini kongresszusának egyik szünetében beszélgettünk az ülésterem nagy előterében. Érthető, hogy az újonnan bemutatkozó tagállamok képviselői szívesen beszélnek magukról, sakksportok helyzetéről. A baltiak tudják, hogy nem sokat tudnak róluk a sakkvilágban, hiszen a Szovjetunió megszámlálhatatlan kiváló versenyzője között ők nehezen jutottak szóhoz, még ha olyan világnagyságaik is voltak, vannak, mint Kérész és Mikenasz, Tál és Elveszt, de beszélgetésünk nem volt körinterjú, kölcsönösen kicseréltük ismereteinket, tapasztalatainkat. Jólesett, hogy meglepte őket: mi magyarok sokat tudunk sakksportjuk tradícióiról. Elmondtam, hogy nem kevesebb, mint harmincukkal találkoztam az 1936. évi müncheni rendkívüli sakkolimpián (ahol nyolcas csapatok két tartalékkal vettek részt), s mindnek az aláírását őrzöm, a huszonegy csapat csaknem valamennyi tagjáéval együtt. Felolvastam — angolra fordítva — a lapunk szeptember 27.-i számában „Három régi-új tag a FIDE- ben” című írásomat, amelyben megemlítettem a harminc aláírást, s hogy nem tudom, vajon az Izraelbe települt litvány Vistanckisen (a sorsolás szerinti 1.sz. csapat második játékosán kívül élt még közülük valaki. Örömmel hallottam most, jó egészségnek örvend minden idők legkitűnőbb litván sakkozója, a 81 éves Mikenas, akkori litván első táblás, füzetem első aláírója. Őt egyébként 1955-ben, mint a szovjet csapat válogatottját Budapesten is üdvözölhettük. Meg kellett ígérnem, hogy az érdekes kortörténeti dokumentumból valamennyiüknek küldök másolatot. De ezek után csak kérdeztem. Elsősorban az érdekelt, hogy a Baltikum sakkozói önállóságukat visszaszerzett országuk színeiben játszanak-e a jövőben. Ez különösen azért érdekes, mert köztudott, hogy oroszok is számosan odaköltöztek az elmúlt évtizedekben, s közülük most sokan elhagyják a Baltikumot. Mindhárom oldalról azt a választ kaptam, hogy legjobb sakkozóik kivétel nélkül, szabadon, új hazájuk mellett döntöttek. Beszélgető partnereim fel is sorolták élsakkozóikat. Litvániának a természetesen már nem aktív Mikenas mellett két nagymestere van: a 34 éves Gavrikov és a 28 éves Rosentalis 2600-hoz közelítő Élő-pontjával a világ élvonalába tartozik, s mindketten az ő színeikben sakkoznak a jövőben. Rosentalis rövid időre meg is jelent körünkben, elmondta, hogy a német Bundesligában is vállalta a játékot. A lett és az észt sakkozásnak is vannak kiválóságai. Lettországnak persze Tál exvilágbajnok a büszkesége, de óriási reménységük a napokban közzétett 1991. II. félévi Élő-ranglistán immár hetedik helyen álló, 19 éves Sirov. Ő is orosz, de lett színekben játszik a jövőben. Ugyanez a helyzet Bagirov és Sabarov esetében, Kengisszel és Gipslisszel együtt hat nagymesterük van. Berlinben is ott volt az ország nemzetközi tekintélyű, egykori bajnoka, Tál tanítómestere, a 77 éves Koblenc, Észtország világbajnokjelölt sakkozója Elvest, mind ő, mint az ugyancsak nagymester 011 — akit a Honvéd vendégjátékosaként ismertünk meg mi is — a jövőben az ő színeiket erősíti. Észtországban négy nemzetközi mesterrel az élen igen erős a női sakkozás is. Mindhárom országban a szövetség nagy problémája a pénzhiány. Észtországban például nem tudják megrendezni a hagyományos Keresz-emlékversenyt, s kérdéses, hogy képesek lesznek-e elindulni a manilai olimpián. A lelkes és rokonszenves baltikumi sakkvezetőktől abban a reményben búcsúztam, hogy a jövő novemberi Európa-csapatbajnokságon legjobb sakkozóikkal együtt Budapesten üdvözölhetjük őket. LINDNER LÁSZLÓ Olafs Kroniaks lett elnök, a lett és az észt hölgysakkozó és Emilis Slekis, litván alelnök a FIDE kongresszuson / 1 Vásároljon Panasonicelefonközpontokat, készülékeket a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező TELEHÍR KFT. nél. Cím: Budapest XI., Kaposvári u. 5—7. Tel.: 185-1105, 186-8011/390-es mellék. PANASONIC KX—T 308 központrendszer, PANASONIC KX—T 616 központrendszer, PANASONIC KXT 1232 központrendszer. ÁRUSÍTÁS, SZERELÉS, KARBANTARTÁS! Az Erzsébetvárosi Önkormányzat helyiségpályázatot hirdet bérleti jog elnyerésére. Részletes felvilágosítást az önkormányzat ügyfélszolgálati irodája ad. (Bp. VII. ker., Erzsébet krt. 6. fszt.) Tel.: 142-2969/187. Jelentkezni 1991. dec. 16. és 1992. jan. 2. között lehet. MH 5249 ITT A PRIVATIZÁCIÓ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat 5 üzletét 1992. január 23-án 9.00 órakor árverésen értékesítjük az alábbi árakon: 17. sz. falatozó 20. sz. büfé 27. sz. falatozó 28. sz. presszó 120. sz. Ipoly Szálloda — Mátraterenye, Hősök tere 1. — bérleti jogát 320 000 Ft-ért (Privatizációs költség: 110 000 Ft.) egy évre. — Mátraterenye, Jánosakna — bérleti jogát 190 000 Ft-ért. (Privatizációs költség: 80 000 Ft.) — Salgóbánya, Medvesi út 7. — bérleti jogát 350 000 Ft-ért. (Privatizációs költség: 120 000 Ft.) — Salgótarján, Salgó út 48. — bérleti jogát 850 000 Ft-ért. (Privatizációs költség: 160 000 Ft.) — Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. út — tulajdonjogát 10 900 000 Ft-ért. (Privatizációs költség: 300 000 Ft.) Az árverés helye: Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat központi tanácsterme, Salgótarján, Mártírok útja 1. sz. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak! Az árverésre jelentkezés feltétele: a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő bánatpénz (bemutatóra szóló betétkönyv) letétbe helyezése a vállalat központi pénztárában (Salgótarján, Mártírok útja 1. sz.) 1992. január 16-ig. A privatizációs költségre nem lehet kedvezményes hitelt és részletfizetést felvenni. További információt és írásbeli tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről a szervezést és árverést lebonyolító Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalatnál, Gordosné König Judit közgazdasági osztályvezetőnél lehet kapni. (Salgótarján, Mártírok útja 1. sz. Telefon: 32/15-919.) A NGLIABM iartunk... Állami ménes — saját lábon Az angol telivért nem véletlenül tartják a galopp-pályák királyának, hiszen termete, gyorsasága, állóképessége, eleganciája mellett királyi segítséggel vált több mint kétszáz év alatt azzá, ami: a világ lóversenypályáinak sztárjává. Az angol telivér egyik bölcsőjét Newmarketben ringatták már a Tudorok ideje alatt. Az 1700-as években rendszeresen tartottak pénzdíjas versenyeket és a híres „2000 Guineai” verseny első futamát is itt rendezték 1809-ben, így talán az is érthető, hogy a „The National Stud”, vagyis az állami ménes is Newmarketben van. Mint azt Miles Littlewort managertől megtudtuk, a nemzeti ménest 1916-ban alapították és elsődleges feladata volt a gárda kiváló minőségű lovakkal való ellátása. Mivel a hadseregen belül is nagy hagyományai voltak a lovasversenyeknek, a legkiválóbb egyedek a pályákon is kifuthatták formájukat. A világ a két háború közötti időszakban, mintegy 10—15 kiemelkedő egyedet tartott számon ebből a tenyészetből. Az első megtorpanást 1943-ban jegyezték fel, amikor az ír parlament magának követelte a Tullyban lévő állami ménes feletti felügyeletet. Az angolok először Susex grófságban, majd 1963-ban Newmarketbe költöztették az állományt, ahol 500 acre területen épült fel az új telep. Ma itt működik a British Bloodstock Industry, vagyis az angol vérvonal ágazat. — Mi ennek a szerepe? — A mi küldetésünk — fejtette ki véleményét Miles Littlework menedzser úr, hogy megtartsuk, illetve megkíséreljük az országban bennt tartani a legjobb vérvonalakat. S eközben nyereséges vállalkozásként is működünk, mivel ma már semmiféle állami szubvenciót nem élvezünk. — Tehát megszűntek állami cég lenni? — A belügyminisztériumhoz tartozunk, mint kormánykapcsolathoz, de felügyeletünket a lóversenyzés igazgató tanácsa látja el. Éppen ezért túlélésünk érdekében profitot kell termelnünk. — Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a méntelepen lévő hét csődörnek kell a vállalkozást fenntartania? — Inkább úgy fogalmaznék, hogy részben ebből, részben pedig a tenyészszezonban itt tartott mintegy kétszáz kanca és kancacsikóért fizetett díjakból élünk. Tudomásul kell venni, hogy mi a szórakoztató iparág egyik hajtása vagyunk, és nálunk jelentkezik először a gazdasági recesszió, és mi vagyunk az utolsók, akik kilábalhatunk abból. Ezért ma bármennyire is kitűnő verseny- és tenyészeredményekkel rendelkeznek a „fiúk”, kettő és hétezer font között tudjuk csak meghatározni a fedeztetési díjakat. Ma már nincs egy Mill Reefünk, aki kancánként százezer fontot kapott. A piacon megjelentek az arab és japán konkurensek, és óriási pénzeket kínálnak és adnak az eredményes és jó vérvonalú csődörökért. Ez a magyarázata annak, hogy boxunk is üres. Mégis reméljük, a jövőben új lakók foglalhatják el ezeket. — Sétánk alkalmával néhány kimondott tanulószállást is láttunk. Hogyan juthat el ide valaki? — Előzetes jelentkezések alapján hívjuk meg a szezonra azt a 15—20 hallgatót, akiknek kétharmada angol vagy ír, a többiek Ausztráliából, Olaszországból, Németországból, Csehszlovákiából szóval a világ minden tájáról jönnek, hogy hat hónapot töltsenek velünk, és megismerjék a versenyfelkészítési és tenyésztési szokásokat ebben az országban. — Reménykedhetünk abban, hogy magyar hallgatót is fogadnak? — Nagyon örülnénk egy ilyen jelentkezésnek, és mindenképpen lehetőséget teremtenénk az idejövetelre. (FÖLDI) Egy a mai mének közül, aki kétéves versenyszezonja alatt 258 ezer fontot nyert futamgyőzelemmel Mill Reef szobra Sport Revü 1991. december 23., hétfő III Szigeti Aindrás: rejtvény-sarok Olimpiai visszapillantó Totónkban a magyar szempontból igen sikeres szöuli olimpiára emlékezünk. 1. Az aranyérmeket tekintve Magyarország az 5—6. helyen végzett az 1988-as olimpián. És az összes érmek számát tekintve? 1=4 2=7 X=10 2. Ezüst- vagy bronzéremből szereztünk többet? 1=ezüstöt 2=bronzot X=egyforma 3. Hogyan festett az olimpiai éremtáblázat élmezőnye? 1= 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. USA 2= 1. USA, 2. NDK, 3. Szovjetunió X= 1. Szovjetunió, 2. USA, 3. NDK 4. Melyik volt a legeredményesebben szereplő ázsiai ország? 1= Japán 2= Korea X= Kína 5. És melyik volt a legjobban szereplő afrikai ország? 1= Egyiptom 2= Kenya x= Marokkó 6. Melyik volt Szöulban a legeredményesebb sportágunk? 1= öttusa 2= birkózás X= úszás X ‘Z ‘Z T ‘X ‘X ísaifajSaiM Családi sport Apák és fiúk. Nem Turgenyev regényéről van szó, hanem olyan családokról, ahol a szülő és a gyermek is valamely sportág kiválóságai közé küzdötte fel magát. Ebből következően anyák és lányok is szerepelnek kvízünkben. Tehát kik ők? 1. Az apa olimpiai bajnok kalapácsvető, a fia olimpiai bajnok gerelyhajító 2. Az apa hétszeres olimpiai bajnok, a fia ötszörös világbajnok kardvívó 3. Az apa az aranycsapat tartalékkapusa, a fa kiváló kosárlabdázó 4. Az apa olimpiai bajnok birkózó, a lánya háromszoros világbajnok tőrvívó 5. Az anya olimpiai bajnok mellúszó, a lánya pillangón és háton Európa-bajnok Játék a betűkkel Ha a kvízkérdésekre helyesen válaszol, könnyen kitalálhatja azt is, hogy mi a közös a kitalálandó sportolókban. 1. 1967-ben Aranylabdát nyert magyar labdarúgó 2. Német magasugrónő, 1977-ben ő került először két méter fölé a nők között 3. Papp Laci edzője 4. Kiváló brazil csatár, az 1962-es vb-n Pelé helyettesítője 5. Szovjet súlyemelő, elsőként szárnyalta túl a 600 kilót (3 fogás volt még az ő idejében) 6. Vb-bronzérmes, háromszoros EB-érmes magyar műkorcsolyázónő 4 7. Az 1950-es foci-vb brazil gólkirálya 8. 1947-ben francia nemzetközi bajnokságot nyert magyar teniszező R3jpu\ jJBUIJBA'j) S3 BAfl A|3)|37§ 9MÍPII s? RinA;> siqog •( [EJ S3 JBpB|y tpiA3J3f) SO|5|!jy S3 3JU1] qj3UI3(y[ *1 :S3l['3jh3[\! !)!pOpZ3r| [3A -njsq-^y“ 3A3U ^imuusuiEiBA íüoq ‘zb sozo5| y jsszof qjoqsy -g jjuispy 'i Bsznsz XssBuqy -9 A3f3ZS5[3|y -C opiUBUiy •(? puouiäjsz J3|py ■£ uuBuuarpy •z uBíjpu jjsqiy T :5|3S3)f3j83pV