Magyar Hírlap, 1992. január (25. évfolyam, 13-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósítónktól január 15-én Jugoszlávia végle­gesen megszűnt létezni. Az EK „függetlenségi pályázatának” lejár­tával, az egyes tagköztársaságok szuverenitásának elismerése után immár idejétmúlt a dolog a föderá­ció egybetartásáról vagy kontinui­tásáról beszélni. A történelmi dá­tum azonban látszólag, itt a hely­színen nem hozott semmilyen vál­tozást. A kapcsolatok a „szepara­­tistákkal” már korábban megsza­kadtak, még telefonálni sem lehet Zágrábba vagy Ljubljanába; a volt ország keleti felében, pontosabban Szerbiában és Crna Gorában to­vább folyik a mozgósítás, a kor­mánypárti sajtó változatlanul igaz­ságosnak és jogosnak tünteti fel a horvátországi hadműveleteket, és dezertőröknek minősíti a behívá­sok elől menekülőket. A Markovic távozása után szerb befolyás alá került szövetségi kormány sem is­mer el semmilyen „szecesszioniz­­must”. Tegnapi közleményükben mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot, hogy az EK tagállamai el­ismerik a szakadárokat, és ezzel fe­szültséget teremtenek Jugoszláviá­ban, amelynek fennmaradása nem kérdőjelezhető meg. Valószínűleg hasonló álláspontra helyezkedik majd a csonka államelnökség is mára bejelentett ülésén. Most még csak találgathatjuk, hogy a realitá­soknak ez a makacs tagadása mi­lyen következményeket idéz elő, megnehezíti-e a politikai megol­dásról folyó egyezkedéseket vagy ismét felszítja a polgárháború tü­­zét. Mindenesetre a Brüsszelből ér­kező, az egyes tagállamok elisme­résére vonatkozó jelentéseket nagy adag kiábrándultsággal fogadják. A belgrádi rádió tudósítója nem kis keserűséggel számolt be a szerbiai szempontból kedvezőtlen fejlemé­nyekről, s külön a döntőbíráskodó bizottságnak arról az értékeléséről, hogy Szlovénia mellett elsősorban Macedónia tesz eleget a szuvereni­tás megszerzésére vonatkozó euró­pai mércéknek. Idézik Mitcotakisz görög kormányfőt (tegnapelőtt tár­gyalt Belgrádban Milosevic elnök­kel), aki szerint a bizottság döntése valóságos sokkhatást váltott ki és Athén, ha kell, meg is vétózza Ma­cedónia elismerését. Grigorov el­nök legutóbbi tévényilatkozatában furcsának nevezte a köztársasága névváltoztatására vonatkozó görög követelést, szerinte nem a múlt, hanem a jövő felé kell tekinteni. Ami Bosznia-Hercegovinát illeti, annak elnöke, Izetbegovic, tegnap sürgős párizsi meghívást kapott. Mitterrand elnök valószínűleg azt a francia javaslatot terjeszti elő, hogy a vegyes lakosságú köztársaságok­ban tartsanak népszavazást, és utá­na ők pályázhatnak a független­ségre. A diplomáciai elismerések eddi­gi egyetlen konkrét fejleménye, hogy Ljubljanában bejelentették a német nagykövetség megnyitását és azt, hogy a két ország kölcsönö­sen eltörli a vízumkényszert. Bizonyára jobb lett volna, ha ja­nuár 15-én, a sokat emlegetett D. napon, már a helyszínen lennének az ENSZ-katonák, de valószínű, hogy még beletelik egy időbe az egész vállalkozás lebonyolítása és nem is lesz könnyű a tízezernyi bé­kekatona összetoborzása, ideszállí­­tása, még kevésbé elszállásolása és élelmezése (a koszt-kvártély a „vendéglátók” gondja). A további pusztítások megakadályozása azonban alighanem minden áldo­zatot megérdemel. • Kovács István A realitások makacs tagadása Jugoszlávia megszűnt létezni Ausztria is elismeri az új államokat Bécsi tudósítónktól______________ Az osztrák kormány szerda dél­utáni rendkívüli ülésén elismerte a két volt jugoszláv tagország, Szlo­vénia és Horvátország önállóságát. Az osztrák kormányfő szerdán dél­előtt — miután biztossá vált, hogy az Európai Közösség államainak többsége nem az ő várakozó állás­pontját, hanem Németország pél­dáját fogja követni — az EK-tagál­­lamok miniszterelnökeivel vagy külügyminisztereivel folytatott te­lefonbeszélgetései után gyorsan köpönyeget fordított. A kedden megszakított minisztertanácsot sür­gős ülésre hívta egybe, amelyen aztán Ausztria is csatlakozott az Európai Közösséghez tartozó álla­mok többségének kívánságához. A kormányfő érthetetlen állha­­tatlansága ebben a kérdésben, de más fontos belpolitikai kérdésben is, nemcsak saját pártjának egyes vezető tagjait késztette fejcsóválás­­ra, de negatívan befolyásolta a két kormánypárt közötti, erősen feszült viszonyt is. A konzervatív koalíciós partner­nél viszont erősítette azon erőknek befolyását, akik Vranitzky állítóla­gos megbízhatatlanságára és inga­dozására hivatkozva követelik, hogy a Néppárt vonuljon ki a mos­tani nagykoalícióból a nagynémet­­liberális irányzatú Szabadságpárt­tal (FPÖ) létrehozandó kiskoalí­­ciós kormány érdekében. • Pogány Jenő Géza Tudjman levelét megírta AFP —-------------------—-------------­Franjo Tudjman horvát elnök el­ítélte a nácibarát usztasarendszer emberiség elleni és háborús bűntet­teit a második, világháború idején. A Zsidó Világkongresszus elnökéhez, Edgar Bronfmanhoz küldött keddi levelében arról is biztosította a zsidó vezetőt, hogy Horvátországban tisz­teletben fogják tartani a zsidó közös­ség vallási és nemzetiségi jogait. Az elnök egyben segítséget és támoga­tást kért függetlenné váló országá­nak, amely — mint írta — szeretne sokoldalú kapcsolatokat létesíteni Iz­rael állammal is. . A horvát elnök hatalomra kerülé­se óta most először határolta el ma­gát ilyen egyértelműen a Hitler által létrehozott kérészéletű usztasa ál­lamtól. A Párizsban megjelenő Inter­national Herald Tribune is felvetette néhány napja, hogy Tudjman, a tör­ténész bizonyos írásainak antiszemi­ta felhangjai aggodalmat keltettek Washingtonban és az európai fővá­rosokban egyaránt. Ezzel kapcsolat­ban a lap idézte 1988-ban megjelent munkáját, amelyben arra is célzott, hogy nem a horvátok, hanem zsidók felelősök a táborban elpusztított szerbek ezreinek haláláért is. A hor­vát elnök szerint szavait félreértették. 21. Számú Állami Építőipari Vállalat bérbe adja: XVIII., Jegenyefasor út 1—3. sz. alatti telephelyén — 3000 mz hasznos alapterületű műhelyépületét daruzható csarnokkal, szerelő­aknákkal, mosóval, festőműhellyel, szociális résszel, raktárakkal (megosztva is), — 900 m2 GRAPOPLAST-sátort raktározási célra, külön bejárattal is ellátható, — különböző nagyságú telefonos irodákat, — salgópolccal ellátott és üres, rámpával rendelkező fűtött raktárakat, — faipari termékek gyártására kivitelezett műhelyt a hozzá tartozó telefonos irodákkal, szabad területtel (iparvágánnyal is rendelkezünk), XIII., Cserhalom u. 10. sz. telephelyen — 400 mz 10 m magas műhelyépületet, — 10­­-ás bakdaruval ellátott szabad területet, — telefonos irodát. Folyamatosan bérelhetők. Eladók kedvező áron: —­ használt (felújításra szoruló) lakókocsik, — homlokzati keretes állványok, — 12,0 m fesztávú GRABOPLAST-sátorhoz felhasználható íves fatartók. Bővebb felvilágosítás telepgazdálkodáson: Bp. XVIII., Jegenyefasor u. 1—3. Telefon: 178-6542, 158-8511. Telefax: 178-7974. KÜLFÖLD Ukrajna atomfegyvermentes ország lesz MTI ------------------------------------------­Ez év július 1-jéig kivonják Uk­rajna területéről a taktikai, 1994 végéig pedig a stratégiai atomfegy­vereket — közölte varsói sajtóérte­kezletén Konsztantyin Morozov vezérezredes, ukrán védelmi mi­niszter. Hangsúlyozta, hogy hazája nem kíván atomfegyverekkel rendelkez­ni, nincsenek területi követelései egyetlen állammal szemben sem, senkit nem tekint ellenségnek, el­ítéli a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását, s elsőként sosem fog fegyveres erőhöz folya­modni. A miniszter kijelentette: Ukrajna semmilyen katonai szövetségnek sem kíván tagja lenni, s egy esetle­ges háborúban meg akarja őrizni semlegességét. Az ország felállí­tandó hadseregének létszámát a szomszédos országokéival arányo­san kívánják megszabni. Morozov cáfolta a fekete-tengeri flotta megosztásáról kiadott moszkvai híreket, mondván, hogy csupán hétfőn kezdte meg munká­ját a kérdéssel foglalkozó szakértői csoport, és várhatólag e héten feje­zik be a munkát. Nem mozgósítanak Bulgáriában MTI------------------------------------------­Egy szófiai napilap szerint elkép­zelhető, hogy Bulgáriában mozgósí­tást rendelnek el a jugoszláviai ese­mények miatt. A 24 Óra szerdán első oldalán vetette fel ennek lehetőségét, a Sztojan Andreev tábornokkal, Zselju Zselev elnök nemzetbiztonsá­gi tanácsadójával készített interjú kapcsán. A lap emlékeztetett rá, hogy Belg­rád 3. katonai körzetté nyilvánította a macedón főváros környékét, és 100 ezer fős katonai erőt vont itt össze, leváltottak két macedón tábornokot, néhány tucat magasabb rangú tisztet tartalékállományba helyeztek. A bol­gár elnök nemzetbiztonsági tanács­adója szerint a szkopjei harmadik hadsereg kialakítása példátlan ag­­ressziós lépés azt követően, hogy Macedónia a népszavazáson a teljes autonómia mellett foglalt állást. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a bolgár döntést, amelyet el­kerülhetetlenül meg fognak hozni, sajnos fel fogják használni bizonyos erők a bolgár elnökválasztási kam­pányban. Azonban a történelem me­nete nincs egyeztetve a választások időpontjával — jegyezte meg a tá­bornok. A bolgár hadsereg vezérkarának értékelése szerint viszont mindeddig semmiféle veszély nem fenyegeti Bulgária biztonságát, így a testület nem irányzott elő semmiféle mozgó­sítási intézkedést az ország nyugati részén. A hadsereg szóvivője el­mondta, hogy a bolgár hadseregnek az ország nyugati felén elhelyezett egységeinél a szokásos rendnek megfelelően folyik a kiképzés, ezek­ben a napokban semmiféle összevo­nást nem hajtottak végre ezen a terü­leten. Az EK elismerte Szlovéniát és Horvátországot Az Európai Közösség — és tizenkét tagállama — tegnap elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét — jelenti brüsszeli tudósítónk. A lépést szerda estig követte Ausztria, Bulgária, Észtország, Izland, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Norvégia, San Marino, Svájc, Ukrajna, a Vatikán és hazánk is. Az Európai Közösség tizenkét tagállamának politikai főigazgatói tegnap Lisszabonban arra a véle­ményre jutottak, hogy elismerik Horvátország és Szlovénia függet­lenségét, míg Bosznia-Hercegovina és Macedónia elismerésének ügyé­vel csak később foglalkoznak. A testület — Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter elnökletével — elsősorban Robert Badinter döntőbíróságának jelenté­sére támaszkodott. Ez pedig koránt­sem volt olyan egyértelmű, hogy a közösség tagállamai részéről gyors határozat születhessen. Brüsszelben éppen ezzel magyarázzák, hogy a ti­­zenkettek csak az ígért határidő utolsó óráiban találtak közös neve­zőre. Párizs és London Zágrábbal szemben elsősorban azt a követel­ményt támasztja, hogy alkotmány­­módosítással szavatolja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Franciaország e feltételek teljesítéséig nem is küldi el Horvát­országba diplomáciai képviselőjét. Merőben „érdekes” álláspontra he­lyezkedett Belgium, Horvátország és Szlovénia függetlenségét elismer­te, de egyben közölte, hogy ez ko­rántsem jelenti azt, hogy Belgráddal a diplomáciai, gazdasági vagy kultu­rális kapcsolatait megszakítja. — A jugoszláv állam hivatalosan még létezik, és semmi okot nem szolgáltatott arra, hogy kormányával kapcsolatainkat beszüntessük — magyarázta a döntést a külügymi­nisztérium szóvivője. • Mécs László MTI ------------------------------------------­Nagy-Britannia szerdán elismerte Szlovénia és Horvátország függet­lenségét. A külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a döntés meg­felel az EK elhatározásának, amellyel a brit kormánynak együtt kell haladnia. Az EK elhatározására való hangsúlyos utalás megfigyelők szerint azt jelzi, hogy a brit kor­mány továbbra sem lelkesedik az elismerésért, melyet főleg német nyomásra tett magáévá a Közös Piac. Brit kormánypárti képviselők még kedden is emlegették a parla­mentben, hogy a szlovén és a horvát függetlenség ezenfelül rossz példát mutat más kelet-európai területek­nek — a szakadár irányzatokat erő­sítheti Szlovákiában, Kárpátalján és másutt, alkalmasint még Észak-Ír­­országban, vagy Skóciában is. A brit kormány azonban, legalábbis Jugoszláviával kapcsolatban, arra az álláspontra helyezkedett, hogy Jugoszláviát nem lehet megőrizni, ha az ottani népek nem akarnak együtt élni. Nagy-Britannia és Franciaország Roland Dumas francia külügymi­niszter nyilatkozata szerint elismeri ugyan a két ország függetlenségét, de nagykövetet csak akkor küld, ha Horvátország már eleget tett a nem­zeti kisebbségek jogaival kapcso­latban a Badinter-jelentésben meg­fogalmazott követelményeknek. 1992. január 16., csütörtök Ma FÁK-csúcstalálkozó Moszkvai tudósítónktól___________ Feltehetőleg mindenekelőtt gaz­dasági kérdések kerülnek majd na­pirendre a Független Államok Kö­zössége tagországainak soron kö­vetkező csúcstalálkozóján. Az ál­lamfők, akik legutóbb december 30-án Minszkben tárgyaltak egy­mással, ma Moszkvában ülnek asz­talhoz. Az, hogy mind a tizenegy tagország elnöke jelen lesz-e a ta­lálkozón, tegnap még nem volt is­meretes, csak azt lehetett tudni, hogy Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán, valamint Szta­­nyiszlav Suskovics belorusz vezető részt vesz a megbeszélésen. A csúcs témájára Sztanyiszlav Suskevicsnek az Interfaksz hírügy­nökségnek adott interjújából lehet következtetni. A belorusz parla­menti elnök azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlennek tartja egy közösségi gazdasági rendszer meg­teremtését, mivel a Köztársaságkö­zi Gazdasági Bizottság megszűnt, és üdvözöl minden olyan törek­vést, amely a gazdasági együttélés új módjának felkutatását szolgálja. Az ukrán elnök, Leonyid Krav­csuk viszont továbbra is országa függetlenségének minél látványo­sabb demonstrálására törekszik, és bizonyos jelek szerint az államkö­zösségen belüli integráció politiká­jában némiképpen háttérbe szorult. Kedden este elmondott televíziós beszédében például ismét az elmúlt hetek első számú témájáról, a Fe­kete-tengeri Flotta ügyéről szólt, és kijelentette: Ukrajnának joga van saját haditengerészetre, s arra, hogy azt a vitatott egységekre ala­pozva hozza létre. Igaz, most már határozottan leszögezte, Kijevnek nincs szüksége azokra a hajókra, amelyeken atomfegyverek találha­tók. Kravcsuk azt is közölte, hogy a január tizedikén bevezetett kupo­nokból — amelyek a saját ukrán valuta meghonosításához vezető első lépésnek tekinthetők — febru­árban már elegendő mennyiségű áll rendelkezésre ahhoz, hogy a ru­belt végképp kiszorítsa a forgalom­ból Ukrajnában. • Poór Csaba Még követelnek áldozatokat az összecsapások Vádat emeltek Gamszahurdia ellen Hírügynökségek jelentéseiből Grúziában fokozatosan normali­zálódik a helyzet, noha az utóbbi na­pokban voltak még halálos áldozato­kat is követelő összecsapások. Ezt Tengiz Szigua, az ideiglenes kor­mány vezetője közölte szerdán Tbili­sziben. Szigua elmondta, hogy foko­zatosan visszatér a fővárosban az élet a normális kerékvágásba. Hely­reállt a légi- és a közúti közlekedés, csak a vasutakat tartják még néhány ponton blokád alatt. Továbbra is fe­szült viszont a helyzet Zugdidi és Poti városában illetve Szuhumiban, ahol Gamszahurdia hívei tüntetése­ket tartanak. Zugdidiben az elnök hí­vei feltartóztattak két autóbuszt, tú­szul ejtve utasaikat, akiket Gamsza­­hurdiára, illetve a parlament pénz­ügyi bizottságának visszaélésekkel vádolt vezetőjére, Tamiela Galentijára akarnak kicserélni. Vádat emelt a grúz főügyész Gamszahurdia ellen. Vahtang Rasz­­madze sajtókonferencián jelentette be, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze a volt elnök bíróság elé állítá­sához, s ezért ő, valamint Tengiz Szigua ideiglenes grúz kormányfő követeli az elmenekült államfő ki­adatását Örményországtól. Gamsza­­hurdiát hatalommal való visszaélés­sel, az augusztusi moszkvai puccskí­sérletben való bűnrészességgel vá­dolják és felelősnek tekintik őt a több száz áldozatot követelő dél­­oszétiai nemzetiségi viszályért is. Gamszahurdia egyébként szerdán el­hagyta Örményországot. A jereváni repülőtér illetékesei szerint Groznijba, a csecsen terület fővárosába érkezett. Vele van csa­ládja és testőrsége is. Dudajev tábor­nok, a csecsenek vezetője régi barát­ja Gamszahurdiának, s korábban többször is menedéket ajánlott fel a grúz politikusnak. Huszonhat tonna élelmiszert küldött az EK az orosz ortodox egyháznak, de a segélyt Grúziába küldték tovább, ahol önkén­tesek osztják szét a rászorulóknak mti külföldi képszerkesztőség A palesztinok átmeneti kormányt akarnak Hírügynökségek jelentéseiből A Washingtonban folyó közel­­keleti tárgyalásokon a palesztin kül­döttség előterjesztette a megszállt területeken létrehozandó átmeneti kormány tervét —jelentette szerdán a The Washington Post című lap, amelynek sikerült megszereznie az eddig még hivatalosan nyilvános­ságra nem hozott kétoldalas doku­mentumot. A tervezetben a paleszti­nok javasolják: biztosítsanak auto­nómiát a megszállt területeknek át­meneti kormánnyal, és vonják vissza az izraeli katonaságot. Java­solják egy 180 tagú testület létreho­zását, amelyet nemzetközi ellenőr­zés alatt választanának meg a Cisz­­jordániában, a Gáza-övezetben és a Kelet-Jeruzsálemben élő paleszti­nok. A testület tagjai megválaszta­nák elnöküket és egy 20 tagú végre­hajtó tanácsot. A választások előtt Izrael szaba­don engedné a javaslat szerint a megszállt területeken fogva tartott összes palesztint, és beszüntetné a te­rületeken zsidó települések létreho­zását, a meglévők terjeszkedését. Az izraeli katonákat ENSZ-ellenőrzés alatt visszavonnák a megszállt terü­letekről a határnak egy közösen elfo­gadott pontjáig. Szerdára virradó éjjel viszont négy új kolóniát kezdtek építeni a te­lepesek az Izrael által megszállt terü­letekre az előző este végrehajtott fegyveres támadás megtorlásaként, amikor hét izraeli, köztük egy katona sebesült meg egy autóbusz és egy személygépkocsi utasai közül a Ra­mallah közelében véghez vitt akció­ban. A merényletet egyébként két szervezet is magára vállalta. James Baker amerikai külügymi­niszter szerdán fogadta a közel-keleti tárgyalásokon részt vevő küldöttsé­gek vezetőit. Nem tett új javaslatokat a találkozókon, de ösztönözte őket, hogy folytassák a tárgyalásokat. Ba­ker még attól is óvakodott, hogy ál­lást foglaljon a helyszín kérdésében. Igen kedvezőtlen előjel, hogy az izraeliek már kedden határozottan elutasították a palesztin javaslatot, miszerint függesszék fel települések építését a megszállt területeken. Erre biztatja Izraelt az amerikai kormány is. A palesztinok a megbeszélések után kijelentették, hogy ha a telepü­lésépítés folytatódik, nem lesz mód közeledésre a tárgyalásokon. Jeszenszky Géza isztambuli nyilatkozata a Jugoszláviáról Hazánk jó kapcsolatra törekszik Szerbiával is MTI ------------------------------------------­A magyar kormány nyilatkoza­tának közzététele után az Isztam­bulban tartózkodó Jeszenszky Gé­za külügyminiszter interjút adott az ott lévő magyar újságíróknak. — Miniszter úr, Szlovénia és Horvátország elismerése azt jelen­ti-e, hogy Budapest számára meg­szűnt Jugoszlávia? — Erre nem könnyű válaszolni, hisz ez nemzetközi jogi kérdés, ami további tanulmányozást igé­nyel. Más államok, jogi szakértők véleményét is figyelembe kell venni, személyes véleményem: a Jugoszláviát alkotó népek úgy döntöttek, hogy az együttműkö­désnek azt a szoros formáját, amely eddig közöttük fennállt, nem kívánják folytatni. Létrejötte­kor — 1918—19-ben — szerb­­horvát-szlovén királyság volt, eb­ből most a horvátok és szlovének kiváltak, így maradt Szerbia és Montenegró, valamint olyan köz­társaságok, amelyek szintén az el­ismerést igénylik. Józan ésszel nézve ez azt jelenti, hogy Jugo­szlávia megszűnt.­­A nemzetközi elismeréssel ér­vényüket vesztik a Jugoszláviával szemben, az ENSZ és az EK által hozott gazdasági korlátozó intéz­kedések, valamint a fegyverszállí­tási embargó? — Az európai államok a keres­kedelmi korlátozásokat eddig is szelektíven alkalmazták. Ez fenn­marad. A fegyverembargó pedig az egyes államok hatáskörébe tar­tozik. A magyar törvények szerint válságövezetbe nem szabad fegy­vert szállítani. — Felkészült-e Magyarország arra a nem kívánt esetre, hogy a szerb vezetés Budapest lépése mi­att retorziót alkalmazna a vajda­sági magyarsággal szemben? — Az ember semmit sem zárhat ki. Én őszintén remélem, hogy nem ez következik be. Az elmúlt hetek, napok azt mutatták, hogy Szerbiában sok kérdésben józa­nabb megközelítés érvényesült, s bízom abban, hogy ez a vajdasági magyarok esetében is így lesz. Magyarország már számtalanszor hangoztatta és a gyakorlatban is tanúsította, hogy a szerb néppel és Szerbia mindenkori kormányával minél jobb viszonyra törekszik — és ez a jövőben még inkább érvé­nyes. Emiatt semmiféle elfogadha­tó indoka nincs, nem lesz annak, hogy általában Magyarországgal és a magyarsággal szemben, benne a vajdaságiakkal, ellenérzés le­gyen e lépés kapcsán, netalán atro­citásokra kerüljön sor. — A kormánynyilatkozatban a Szerb Köztársaság név szerepel. Ez azt jelenti, hogy de facto őket is függetlennek tekintjük? — A nemzetközi közösség 1878-ban a berlini kongresszuson elismerte Szerbia és Montenegro önálló, nemzetközi jogalanyiságát. Ez más köztársaságok kiválásával lényegében most helyreállhatna. Mi ezzel a két köztársasággal épp­úgy, mint a többi délszláv néppel, szoros, jó viszonyt szeretnénk fenntartani. — Újabb fegyveres konfliktusok kirobbanása esetén a továbbiak­ban mit tehet a nemzetközi közös­ség? — Az elismerés célja épp az volt, hogy ezt megakadályozza. Olyan helyzetet kíván teremteni, hogy minden szerb és szerb politi­kai tényező világosan lássa: a nemzetközi közösség elismeri Horvátországot, Szlovéniát és esetleg más köztársaságokat is, s a szerbeknek így kell velük gazda­sági, politikai és kulturális kapcso­lataikat alakítaniuk. Ez tiszta vi­szonyokat teremt, most már nem lehet az erőfölényből, jogilag tisz­tázatlan helyzetből kiindulva tár­gyalni. Remélem, e megfontolás érvényesül. Az egész világ amel­lett elkötelezett, hogy a béke min­denütt fennmaradjon. Az, hogy a fegyverszünet létrejött, s az ENSZ-megfigyelők ott vannak, azt mutatja, hogy a béke — mely a szerb vezetésnek is alapvető érde­ke — létrejöhet. Elnök helyett államtanács MTI ----------------------------------------­Öttagú „legfelsőbb államtaná­csot” alakítottak Algériában. Ez a testület gyakorolja majd az elnöki jogkört 1993 decemberéig, addig, amíg a szombaton lemondott Sadli elnök megbízatása tartott volna. A döntés azt jelenti, hogy nem írnak ki elnökválasztást. A Szid­ Ahmed Gozali miniszterelnök vezette kor­mány a helyén marad és gyakorlati­­ag Gozali látszik gyakorolni a hatal­mat, a katonai vezetők támogatásá­val. A tanács elnöke Mohamed Bu­­diaf, a fegyveres erőket az ország védelmi minisztere képviseli. Algériában egyelőre továbbra is viszonylagos nyugalom van, bár megerősítették a katonai erőket a fővárosban: a bevezető utaknál gép­fegyverállásokat építettek s megsza­porodtak az igazoltatások is. Az isz­lám fundamentalisták pártja, a FIS, nyugalomra intette híveit, de kije­lentette, továbbra is legális pártnak tekinti magát, ragaszkodik egyrészt a választások folytatásához, más­részt végső céljához, az iszlám ál­lam megteremtéséhez Algériában.

Next