Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)
1992-02-01 / 27. szám
1992. február 1., szombat • Folytatás az 1. oldalról Mindketten megállapították viszont, hogy éppen a prágai tanácskozás teremtett lehetőséget az eddigi gondok és problémák áthidalására ebben a szervezetben. Ezt tükrözik az elfogadott dokumentumok is, amelyek közül az egyik nyilatkozatjellegű, és a fegyverek eladásának tilalmát szorgalmazza, a másik viszont az EBEÉ új strukturális rendjét tartalmazza. Az újdonságok közé tartozik az is, hogy az értekezlet megfigyelői csoportokat küld mind a tíz újonnan felvett, volt szovjetköztársaságba, és ezeknek jelenteniük kell, mit tapasztaltak a helsinki záróokmány terén. Külön nyomatékot kap az azerbajdzsáni területként számon tartott örmény enklávéhoz, Karabahba induló csoport, amely éppen a jugoszláv válságon okulva, még a komolyabb konfliktus kirobbanása előtt a helyszínen akar lenni. Visszatérve a szervezet problémáira, közvetlenül a miniszteri találkozó befejezése után kértem véleménynyilvánításra Egon Lánsky csehszlovák külügyi szóvivőt. Nem kevés szakértő szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eddigi ténykedése arra utal, hogy ez a szervezet túlságosan nehézkes, és nem hatékony, amikor sürgős és konkrét döntésekre lenne szükség. Mi erről az ön véleménye, a mostani tanácskozás rendezőjének nevében? — Szerintem éppen most tettük meg az első lépéseket egy hatékonyabb rendszer megteremtésére. Ez volt egyébként ennek a konferenciának az alapvető célja. Látni kell, hogy Európában a helyzet gyökeresen megváltozott. A tizenöt éve született helsinki folyamat nyilvánvalóan nem volt képes a változásokat követni, hiszen egészen más szándékkal hozták létre. Most az lenne a fontos, hogy legyen egy mechanizmus, amely segít hatásosan kezelni az egyes tagok közt létrejövő konfliktusokat. Most az lenne a fontos, hogy legyen egy mechanizmus, amely segít hatásosan kezelni az egyes tagok közt létrejövő konfliktusokat. Ehhez az eredetileg jól bevált konszenzusos megállapodási rendtől el kellett állni, és találni kellett egy módszert arra, hogyan befolyásolhassuk erőteljesebben, és nemcsak erkölcsileg, mint eddig. Ez lehet az új típusú európai biztonsági szerkezet alapja is a jövőben. — Hogyan fogadták Európában Havel elnöknek az európai ENSZ létrehozására irányuló javaslatát? — Havel elnök nagyjából felvázolta az új csehszlovák biztonságpolitikai koncepciót. Én jó jelnek tartottam, hogy alig fél órával az ő beszéde után Baker amerikai külügyminiszter nyilatkozatában ezeknek a gondolatoknak a zöme szinte szó szerint azonos volt. Holott természetesen nem egyezhettek. Ez annak a bizonyítéka, hogy ez nemcsak a mi saját biztonságpolitikai felfogásunk, hanem ilyen a jelenlegi euro-atlanti is. S ha már magyar újságíróval beszélek, hadd tegyem hozzá: a visegrádi hármak e téren is koordinálják álláspontjukat, úgyhogy szerintem jelentős részben ilyen a jelenlegi magyar biztonságpolitikai felfogás is. — Utolsó kérdésem Jugoszláviára vonatkozik. Ön szerint Szlovéniát „véletlenül” nem vették most föl az állandó tagok közé? — Szó sincs véletlenről, ez nagyon megfontolt döntés volt. A jugoszláv konfliktus még nem oldódott meg, és ez akkor is igaz, ha Szlovéniáról elmondható, hogy a legkevésbé problémás része ennek a konfliktusnak. • Nyárádi Péter / A csehszlovák külügyi szóvivő az EBEÉ problémáiról Konszenzus nélküli megállapodási rend MTI Az utóbbi időben papírhiány miatt nagyon rendszertelenül jelenik meg az egyetlen magyar nyelvű kárpátaljai napilap, a Kárpáti Igaz Szó. Ennek kapcsán olyan híresztelések is szárnyra kaptak, hogy a lap teljesen megszűnik. — Erről szó sincs — nyilatkozta Egressy György, a lap főszerkesztője —, s arról sem, hogy nincs, aki finanszírozza, hiszen a területi tanács éppen a napokban hagyta jóvá a lap költségvetését, és dotálja a megjelenéséhez szükséges pénzösszeget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel együtt. Különben is a két lapalapítóval, vagyis a területi tanáccsal és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel szerződés van érvényben, melyben azok kötelezik magukat, hogy minden, a lap kiadásával kapcsolatos költséget magukra vállalnak. Ilyen probléma tehát nincs, sőt arról sincs szó, hogy diszkriminatív eljárás lenne a Kárpáti Igaz Szóval szemben. Hasonló helyzetben van Kárpátalja valamennyi lapja, de egész Ukrajnában ugyanilyen a helyzet. A Kárpáti Igaz Szó helyzete a napokban könnyebbé válik, mivel Magyarországról néhány napon belül útnak indítanak 25 tonna papírt, amellyel segíteni fogják a Kárpáti Igaz Szó megjelenését. A szállítmány a helyi magyar kulturális szövetség közreműködésével érkezik Kárpátaljára. Nem szűnik meg a Kárpáti Igaz Szó Adott a politikai és jogi alapja a román—magyar kapcsolatoknak Gond csak a mértékkel van Bukaresti tudósítónktól________ A megvitatott problémák bonyolultságát, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a hasonló dokumentumok aláírása más államokkal is két-három fordulós tárgyalásokat igényelt, a román—ma gyar alapszerződéssel kapcsolatos megbeszélések első, budapesti szakasza eredményesnek mondható. Ez Ion Diaconunak, a román küldöttség vezetőjének a véleménye, amelyet még a magyar fővárosban fejtett ki a román rádiónak adott interjújában. A bukaresti politikus hasonló képpen örvendetesnek tartja azt a tényt, hogy a megbeszéléseket hasonlóképpen ítéli meg a magyar fél is, aminthogy más területeken is közeledtek a vélemények. A két fél álláspontja között tulajdonképpen nincs alapvető ellentét — vélekedett —, így a szakértőknek sikerült több szövegrész esetében megállapodásra jutniuk. A felmerülő nézetkülönbségek inkább a mértékkel kapcsolatosak, egészen pontosan a jövőben azt kell még egyeztetni, hogy az aláírásra kerülő jószomszédi és együttműködési szerződésben milyen intenzitással kapjanak helyet a még vitás problémák, milyen formában fogalmazódjanak meg azok. A román küldöttség vezetője egyben ismertetett néhány tisztázatlanul maradt kérdést. A szerinte legegyszerűbbel kezdte, amely a dunai együttműködésre, az ilyen téren fölmerülő környezetvédelmi tennivalókra vonatkozik. Itt minden bizonnyal könnyű lesz kidolgozni a közösen elfogadható szöveget. Nem lesz túlságosan nehéz feladat egybehangolni a nézeteket annak a kitételnek a megfogalmazásánál sem, miszerint egyik állam sem engedheti meg, hogy területét egy harmadik ország a szerződést aláíró másik fél elleni támadásra, agresszióra használja föl. Egyeztetni kell továbbá az álláspontokat az egymással szembeni területi követelések kizárásának kérdésében, aminthogy további tárgyalásokra lesz szükség a nemzeti kisebbségek tárgykörében. A román külügyminisztérium igazgatójának meggyőződése: valamennyi vitatott pont esetében léteznek a rendezéshez szükséges politikai és jogi alapok, ezek pedig nem mások, mint az EBEÉ dokumentumai. Ion Diaconu azt is elmondotta, a tárgyalások következő fordulójára Bukarestben kerül sor, az időpontot később állapítják meg. • Bogdán Tibor Torgyán nem mondta le (MH) Kútba esett az a meglehetősen bizarr békéscsabai kezdeményezés, amely nagygyűlésre hívta Torgyán József FKGP-, Petrasovits Anna MSZDP-, és Fónay Jenő Pofosz-elnököt. A hírek szerint ugyanis csak Petrasovits Anna vállalta volna a közös szereplést. A kisgazdapárt sajtófőnöke cáfolta, hogy Torgyán elnök lemondta a beszédet, mivel tudomása szerint nem is mondott igent a békéscsabai felkérésre. Lesz tehát nagygyűlés és beszéd is szombaton Békéscsabán, ám a közönség három előadó helyett kénytelen beérni az újrakezdés asszonyával. Vita az útadóról (MTI) Magyarország semmilyen nemzetközi megállapodást nem sértett meg az útadók felemelésével — hangsúlyozta az Európai Közösség Bizottságának Budapestre küldött jegyzékével kapcsolatban Herman János. A külügyi szóvivő elmondta azt is, hogy készül a hivatalos válasz. A szóvivő hangsúlyozta: a Külügyminisztérium a lehető leggyorsabban, kölcsönös megegyezéssel szeretné rendezni a kérdést. Ennek érdekében a tárca már felvette a kapcsolatot — a budapesti görög nagykövetségen keresztül — az athéni kormánnyal. A magyar kormány csütörtöki ülésén egyébként Martonyi János államtitkárt bízta meg a tárgyalások lefolytatásával. Herman János arról is tájékozatást adott, hogy itthon az útadók ügyében tárcaközi egyeztetés kezdődött a közlekedési, a külgazdasági, a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca részvételével. A szóvivő rámutatott: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar úthálózat fejletlen, nagy terhelésnek van kitéve, s ezért jelentősek a környezetvédelmi ártalmak. Magyarországnak külföldi támogatásra van szüksége úthálózata fejlesztéséhez. Meglepett bennünket ez a lépés — mondta Hans Beck, az Európai Közösségek Bizottsága magyarországi képviseletének nagykövete pénteken Debrecenben a tranzitfuvardíj-emelésről. Az MTI tudósítója Magyar híradó nak érdeklődésére a nagykövet bejelentette: jövő héten Budapestre érkezik az EK tárgyaló küldöttsége a kérdés tisztázására. Különösen érthetetlennek nevezte a magyar lépést olyan időpontban, amikor a jugoszláviai események amúgy is rendkívül sok gondot okoznak a közlekedésben. „A díjak ilyen mértékű növelését csodálkozással vettük tudomásul, s úgy vélem, bármilyen másfajta eljárásmód szerencsésebb lett volna Magyarország részéről” — mondotta az EK nagykövete Debrecenben. Angol katonai ellenőrök a honvédségnél (MTI) Az európai hagyományos fegyveres erőket korlátozó szerződés keretében január 27—30. között újabb katonai ellenőrzési gyakorlatot tartottak a Magyar Honvédség három alakulatánál. Ezt a Brit Fegyveres Erők kijelölt ellenőrei hajtották végre. A hazánk területén ellenőrző 12 tagú angol csoport Baján a Mészáros Lázár, Pécsett a Szigetvári Zrínyi Miklós, Kaposvárott pedig a Táncsics Mihály laktanyában folytatott gyakorló ellenőrzést. Vádirat a szabolcsi uránorgazdák ügyében (MTI) Elkészítette a vádiratot a szabolcsi uránorgazdák ügyében a Fehérgyarmati Városi Ügyészség. Három nyíregyházi lakost sugárzó anyaggal történő visszaéléssel gyanúsítanak. A gyanúsítottak — román állampolgárok által Magyarországra csempészett — uránpasztillákat vettek át értékesítésre. A nukleáris anyagnak minősülő csempészárut Budapesten akarták eladni, de a jelentkező vevők helyett a rendőrség várta őket. Az eljárás során a hatóság összesen huszonhét darab uránpasztillát foglalt le. A pasztillákról a Sugárbiológiai Kutatóintézetben megállapították: azok természetes izotóparányú uránt tartalmaznak. Szerencsére a csempészek ólomcsövekbe rakták valamennyit, így egészségkárosodást a sugárzás nem okozott. 350 ezer márkás ajándék a Műegyetemnek (MH) A napokban a Prime Computervision számítástechnikai cég kelet-európai igazgatója, Igor Kowal és a BME rektora, dr. Michelberger Pál szerződést írt alá arról, hogy a Prime CV 350 ezer márka értékben mérnöki szerkesztőrendszerek licenszét bocsátja a gépészmérnöki és közlekedésmérnöki kar rendelkezésére. Egyúttal az egyetem arra kötelezte magát, hogy a rendszereket fél éven belül a fakultatív, egy éven belül a szervezett oktatásban hasznosítja majd. A kapcsolatfelvételt a gépészmérnöki kar gépszerkezettani intézete kezdeményezte, s várhatóan az együttműködésnek lesz folytatása, hiszen a COCOM-előírások enyhülésével a cég egy évvel ezelőtt irodát is létesített hazánkban. Losonczi Pál visszaveszi a gyűjteményét (MTI) Losonczi Pál, az egykori Elnöki Tanács volt elnöke úgy döntött, visszaveszi azt az érmekből, kitüntetésekből és egyéb ajándéktárgyakból álló gyűjteményét, amelyet négy évvel ezelőtt Somogy megyének adott egy állandó kiállítás megrendezésére. A művészettörténetileg kevésbé, ám politikatörténetileg értékes anyag tehát továbbra is egyben marad, de elvész a megye számára. Más megyék szívesen megvásárolnák, de a tulajdonosnak az eddigi ismeretek szerint nincsenek eladási szándékai. Mint magángyűjtemény, természetesen kiállítható lesz akár itthon, akár külföldön. Budapesti földalatti garázsok (MH) A Margit hídnál, a Vérmezőnél, a Dózsa György téren, a Szabadság téren, a Szent István téren, a Március 15-e téren, a Vigadó téren építhetőek föl a budapesti mélygarázsok — közölte a meghirdetett tervpályázat eredményét tegnap Polónyi Károly fővárosi képviselő, a bírálóbizottság elnöke. KÜLFÖLD-BELFÖLD A kormány döntött csatlakozásunkról újabb nemzetközi szervezetekhez A televíziós alelnökjelöltek nagy többsége az Alkotmánybíróság kinevezési jogkört világossá tevő határozata után a jelöléstől visszalépett — jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő a pénteki szóvivői tájékoztatón. A miniszterelnök kifejezte köszönetét eddigi magatartásukért, az új személyekre később tesz javaslatot. Müller György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára és Naszvadi György, pénzügyi helyettes államtitkár a költségvetési törvényben felfedezett hibák eredetéről szólt; a hibák egy része egyszerű nyomdahiba — mondták. Az egyetlen súlyosabb hiba pedig egy szavazási figyelmetlenségből ered. A módosítóindítványt benyújtó Glattfelder Béla (Fidesz) maga sem vette észre, hogy javaslatára a kétmilliárd forint formai elkülönítését elfogadta a T. Ház a költségvetési vita során, arról azonban nem gondoskodott, hogy az összeg a költségvetésben ne kétszer szerepeljen. Az Országgyűlés hivatalának szakemberei a hibával együtt véglegesítették a szöveget, s ezt a kéziratot írta alá az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök. Mindkét helyettes államtitkár leszögezte: szó sincs arról, hogy a közlönyt előre kinyomtatták volna, az ilyesmi elképzelhetetlen. Mindössze arról van szó, hogy a törvénytervezet, valamint a módosítóindítványok szövegét — a munka meggyorsítása érdekében — előre szedik, majd a jóváhagyott kéziratpéldány alapján módosítják az előszedést. A továbbiakban Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtitkár ismertette az önkormányzatok egyéves működéséről készült értékelést, amelyet a kormány is meghallgatott. Az önkormányzatok munkáját a nemzetközi szokásoknak megfelelően a demokrácia, az önállóság és a hatékonyság szempontjából vizsgálták. Ami a demokráciát és az önállóságot illeti, úgy tűnik, önkormányzataink olyannyira megfelelnek az európai mércének, hogy a kormány úgy döntött: az európai önkormányzati chartához való csatlakozásunk is időszerű. A hatékonyság azonban még nem tökéletes. A testületek jó ideig túlságosan el voltak foglalva önmagukkal, s nem fordítottak elég figyelmet a közszolgáltatásokra. A működésképtelenség jóslata azonban nem vált be: igaz ugyan, hogy a gazdasági helyzettel kapcsolatban általános az elégedetlenség, de konkrét hiány sehol nincs, minden településen fenn tudják tartani az intézmények működőképességét. Sőt, a társközségekből való kiválás, az önállósodás komoly mobilizáló erő, sok helyütt saját célokra már félre is tudtak tenni valamennyit. A vizsgálatok szerint a településeken a jegyzői állások 96,3 százalékát be tudták tölteni felsőfokú képzettségű szakemberekkel. 1526 község a körjegyzői intézményt vette igénybe. Összesen 529 közjegyzőt foglalkoztatnak, akiknek a bérét a költségvetés közvetlenül fizeti. Pénzügyi, gazdasági szempontból Verebélyi Imre a legsúlyosabb hiányosságként azt említette, hogy az önkormányzatok ellenőrzése nem megfelelő. A pénzügyi ellenőrzés ugyanis az Állami Számvevőszék feladata lenne, ám az erre a feladatra nem rendelkezik megfelelő létszámmal. Juhász Judit beszámolt még arról, hogy a kormány döntése szerint a Magyar Köztársaság csatlakozik az Európai Atomkutató Szervezethez. Döntés született arról is, hogy a Művelődési Minisztérium előterjesztésének megfelelően a Művészeti Alap megszűnik. Az alaphoz tartozó mintegy hatezer művész alkotómunkájának és szociális biztonságának anyagi feltételeit a költségvetés fedezi addig, amíg helyette egy korszerű alapítvány létre nem jön. A kormány döntött arról is, hogy a második Európai Ifjúsági Központ budapesti létrehozásával kapcsolatos javaslatot elfogadja. Az első ifjúsági központ 1970 óta Strasbourgban működik. A létesítmény megfelelő helyének felkutatásával a fogadási feltételek felmérésével Bárdos Balázs államtitkárt bízták meg. Az ifjúsági központ fenntartási költségeit az Európa Tanács fedezi. • Mr.Á. Átjárható határok Különös paradoxon, hogy amikor nyitott határokról beszélünk, mégis a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a határ őrizetére, ez ugyanis ma a társadalmi rend és béke egyik záloga is — jelentette ki Boross Péter a Belügyminisztérium kiállítótermében rendezett, Átjárható határok című kiállítás tegnapi megnyitóján. Bizonyos tehát, hogy a megváltozott funkciók szellemében újra kell gondolni a minisztérium és a határőrség korábbi gyakorlatát, ugyanakkor lehetővé téve az államhatár teljes átjárhatóságát mindazoknak, akik tisztességes szándékkal jelentkeznek. A statisztikai adatok a forgalom robbanásszerű növekedését jelzik: 1951—55 között egymilliónál alig több utast regisztráltak, 1970-ben már 16 milliónyian, tavaly pedig százmilliónál is többen lépték át a magyar határt. A határőrség létszáma egyébként a vasfüggöny lebontását követően jelentősen csökkent, s az akkori elképzelések szerint a sorállománytól legkésőbb 1995-ig meg is váltak volna. Ám az élet közbeszólt, s ezt a koncepciót a minisztérium illetékesei feladni kényszerültek, így ma a tervezett kilencezer hivatásossal szemben — 13 ezernyien őrzik a határt. Egyre inkább úgy tűnik, a meglevő átkelőhelyek kapacitása is rendkívül szűkös. S ugyan Ukrajna ma már hajlandónak mutatkozik újabb határátkelők megnyitására, s déli szomszédainknál is van erre készség, a pénzügyi korlátok jelentős fejlesztést ma aligha tesznek lehetővé. Annak ellenére sem, hogy a tervek mintegy harminc új átkelő közeli megnyitásával számolnak, így sok helyütt változatlanul előfordulhatnak torlódások, kisebb-nagyobb fennakadások, ám a legfontosabb: a határok már átjárhatók. •L. K. Pécs: Narancs-fesztivál MH-információ______________ Pécsett ma délután 3 órakor az Ifjúsági Házban táncházzal — közreműködik a Kalyi Jag és a Muzsikás együttes — kezdődik, este a gyárban a Klán együttes koncertjével folytatódik a február 1-jétől 9-ig tartó Narancs-fesztivál. A Narancs Alapítvány által szervezett kulturális rendezvénysorozat programjai főként azok érdeklődését kelthetik fel, akik vonzódnak az alternatív kultúrához. A több mint egyhetes fesztivál, amelynek programjában színházi előadások, filmvetítések, koncertek, képzőművészeti kiállítások, folyóirat-ankétok szerepelnek — egyrészt felvezeti a Fidesz jövő pénteken kezdődő kongresszusát, másrészt rendezvényei a tanácskozással párhuzamosan is folytatódnak. A Narancs-fesztivál keretében vasárnap a Pécsi Nemzeti Színházban a helyi társulat Szentivánéji álom című Shakespeare-előadására, valamint az After Crying, a Coda és a Sztori Blues Band koncertjére kerül sor. Eddig mindent túléltek A Pesti Hírlap nehéz napjai Információink szerint február elején megszűnik a Pesti Hírlap. Csöndes Zoltán, a lapot előállító Szikra Lapnyomda vezérigazgatója elmondta, a nyomda nem kezdeményezett semmit a Pesti Hírlappal kapcsolatban. Nincs tudomása arról, hogy a közeljövőben megszűnne a lap. A szóban forgó újság múlt év végén adódott fizetési problémái is megoldódtak. — A szerkesztőség tovább dolgozik, mert kötelezettségeinknek eleget kell tennünk — ez az egyetlen olyan magyar napilap, amely külföldön is megjelenik — felelte lapunk kérdésére Iglói Nagy István, a Pesti Hírlap főszerkesztő-helyettese. — Mivel a kiadó veszteségei óriásiak, s az eddigi üzleti tárgyalások nem vezettek eredményre, csütörtökön úgy döntöttünk, hogy a jelenlegi felállásban február 7-éig jelentethető meg az újság. A lap fennállása óta voltak már nehéz helyzetek, hiszen például az Új Magyarország megalakulásakor szerkesztőségünk gárdájának jelentős részét elcsábították, s a napokban a külpolitikai rovat munkatársai is átmennek az Új Magyarországhoz. De eddig még mindent túléltünk. Talán ezt is sikerül valahogy átvészelni, bár hangsúlyozom, ez nem a szerkesztőségen, hanem a kiadón múlik. Arra vonatkozólag azonban, hogy február 7. után megjelenik-e a Pesti Hírlap, most még nem tudok egyértelmű választ adni. Annyi bizonyos, február hetedikén öncsődöt jelent be a kiadó. • Sz. A. J.- B. K. MAGYAR HÍRLAP. Módosítani kell a költségvetési törvényt Nyomdai hibákat korrigáló helyreigazítás mellett érdemben is módosítani kell az 1992. évre vonatkozó költségvetési törvényt — hangzott el Szabad György házelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A törvényjavaslat tárgyalásának módjáról hétfőn döntenek a képviselők. A hibák okát a rendkívüli körülményekben és a fáradtságban jelölték meg. így fordulhatott elő, hogy egy 2 milliárd forint átcsoportosításáról szóló módosítóindítvány esetében az elvételről igen, az odaítélésről azonban nem határoztak. Hétfőn arról is szavazniuk kell a honatyáknak, mikor tárgyalják Orbán Viktor javaslatát, amely szerint bizottságot hoznának létre a költségvetési törvény kihirdetésének vizsgálatára. A parlament jövő heti üléseinek napirendjén szerepel a Munka törvénykönyvéről, a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatok vitája, a köztisztviselők jogállásáról és a szövetkezetekről szóló tervezetek tárgyalása. Kedden a két legújabb kárpótlási törvénytervezet, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló javaslat kerül a Ház elé. Határozat születhet a társadalmi, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatásának elosztásáról. Folytatják az 1963. és 1989. között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvénytervezet általános vitáját. •N. E. Kupa EK-tagság 1998-ban Kupa Mihály tegnapelőtti stockholmi sajtókonferenciáján arról beszélt, hogy Svédország és Ausztria várhatóan 1996-ban felvételt nyer az Európai Közösségbe, s majd onnan támogathatják a magyar csatlakozást. Hazánk teljes jogú tagságát már 1998-ban is megvalósíthatónak tartja. Az angol Financial Times és a svéd Finanstidningen című újságokba valószínűleg fordítási hiba miatt került a két évvel korábbi dátum, míg lapunkban is tévedésen alapul a tudósítás címe. A Pénzügyminisztérium sajtóirodáján érdeklődésünkre — ahogy a BBC-nek is — elmondták, Kupa Mihály az 1998-as lehetséges tagságot mint magánvéleményt mondta el Stockholmban. Katona Tamás lesz a Magyar Nemzet főszerkesztője? Katona Tamás külügyi államtitkár neve ismét szóba került azon a minapi tanácskozáson, amelyen a Magyar Nemzet Rt. magyar részvényeseinek képviselői (akik a főszerkesztő kinevezésére jogosultak) vettek részt. A Postabank, a Pallas Lapkiadó Vállalat, valamint a Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány képviselői azonban egyelőre nem tudtak állást foglalni az újság jövőbeni főszerkesztőjének személyéről. 1990. decemberében döntöttek úgy a részvényesek, hogy 1991. december 31-éig maradjon a lap élén a korábbi főszerkesztő, Pethő Tibor. A Magyar Nemzet Újságírói Alapítványa vezetésével a múlt év derekán ült össze a szerkesztőségi gárda, amikor arról döntöttek, hogy a határnap lejártával ne hosszabbítsák meg Pethő Tibor főszerkesztői megbízatását. Azonban a másik két részvényese döntést figyelmen kívül hagyva ez év végéig ismét Pethő Tibort bízta meg a lap vezetésével. Február 17-én tartják a részvénytársaság közgyűlését, s erre az időpontra a magyar részvényesek képviselői már a főszerkesztő személyét illető konkrét döntésüket kívánják a plénum elé tárni. A Magyar Hírlap kérdésére még tavaly Katona Tamás azt mondta, ha elvállalná a főszerkesztői posztot, az számára „ugrás lenne az ismeretlenbe”. A Magyar Nemzet, deklarált szándéka szerint, független orgánum, ezért nem lehet vezető munkatársa az, aki bármely pártnál tisztséget tölt be. Katona interjújában leszögezte: meggondolandó, vállalhat-e olyan feladatot, amely összeférhetetlen eddigi funkcióival. •G. Z. A Le Monde diplomatique után a Financial Times körképei Ablak a világra Ma a szokásos szombati kulturális melléklet mellett egy másik mellékletet is talál lapunkban az olvasó: a Financial Times szemléjét, mely ezúttal a formálódó európai piacról ad körképet. Ne ijedjen meg az olvasó, nem áremelésről adunk hírt, hanem egy újabb szolgáltatásunkról. November végén — akkor még kísérletképpen — jelentettük meg először a Magyar Hírlapban a szerte a világon mértékadónak számító angol gazdasági napilap egyik összefoglalóját, amely a magyar gazdasági és politikai életről adott átfogó elemzéseket, az európai politikai értékrendbe ágyazottan, világpolitikai kitekintéssel. Olyan igénnyel, mint amely a lapunkban havonta egyszer közölt magyar nyelvű Le Monde diplomatique-ot is jellemzi. A vállalkozás kedvező fogadtatásra talált olvasóink körében. Ezért úgy gondoltuk, szolgáltatásunkat állandósítjuk. A Magyar Hírlap kiadója és a Financial Times Ltd között létrejött együttműködés eredményeképpen ezentúl terveink szerint minden hónap első szombatján jelentkezünk a legkülönfélébb témákkal foglalkozó Financial Times mellékletekkel. Szándékaink szerint ilyenformán is szolgálva az igényes tájékoztatást, s újabb ablakot nyitva Európára s a világ más régióira.