Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)

1992-02-01 / 27. szám

1992. február 1., szombat • Folytatás az 1. oldalról Mindketten megállapították vi­szont, hogy éppen a prágai tanács­kozás teremtett lehetőséget az eddi­gi gondok és problémák áthidalásá­ra ebben a szervezetben. Ezt tükrö­zik az elfogadott dokumentumok is, amelyek közül az egyik nyilatkozat­­jellegű, és a­ fegyverek eladásának tilalmát szorgalmazza, a másik vi­szont az EBEÉ új strukturális rend­jét tartalmazza. Az újdonságok közé tartozik az is, hogy az értekezlet megfigyelői csoportokat küld mind a tíz újonnan felvett, volt szovjet­köztársaságba, és ezeknek jelenteni­ük kell, mit tapasztaltak a helsinki záróokmány terén. Külön nyomaté­­kot kap az azerbajdzsáni területként számon tartott örmény enklávéhoz, Karabahba induló csoport, amely éppen a jugoszláv válságon okulva, még a komolyabb konfliktus kirob­banása előtt a helyszínen akar lenni. Visszatérve a szervezet problé­máira, közvetlenül a miniszteri ta­lálkozó befejezése után kértem vé­leménynyilvánításra Egon Lánsky csehszlovák külügyi szóvivőt.­­ Nem kevés szakértő szerint az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet eddigi ténykedése arra utal, hogy ez a szervezet túlsá­gosan nehézkes, és nem hatékony, amikor sürgős és konkrét döntések­re lenne szükség. Mi erről az ön vé­leménye, a mostani tanácskozás rendezőjének nevében? — Szerintem éppen most tettük meg az első lépéseket egy hatéko­nyabb rendszer megteremtésére. Ez volt egyébként ennek a konferen­ciának az alapvető célja. Látni kell, hogy Európában a helyzet gyökere­sen megváltozott. A tizenöt éve született helsinki folyamat nyilván­valóan nem volt képes a változáso­kat követni, hiszen egészen más szándékkal hozták létre. Most az lenne a fontos, hogy le­gyen egy mechanizmus, amely segít hatásosan kezelni az egyes tagok közt létrejövő konfliktusokat. Most az lenne a fontos, hogy legyen egy mechanizmus, amely segít hatáso­san kezelni az egyes tagok közt lét­rejövő konfliktusokat. Ehhez az ere­detileg jól bevált konszenzusos megállapodási rendtől el kellett áll­ni, és találni kellett egy módszert ar­ra, hogyan befolyásolhassuk erőtel­jesebben, és nemcsak erkölcsileg, mint eddig. Ez lehet az új típusú eu­rópai biztonsági szerkezet alapja is a jövőben. — Hogyan fogadták Európában Havel elnöknek az európai ENSZ létrehozására irányuló javaslatát? — Havel elnök nagyjából felvá­zolta az új csehszlovák biztonságpo­litikai koncepciót. Én jó jelnek tar­tottam, hogy alig fél órával az ő be­széde után Baker amerikai külügy­miniszter nyilatkozatában ezeknek a gondolatoknak a zöme szinte szó szerint azonos volt. Holott természe­tesen nem egyezhettek. Ez annak a bizonyítéka, hogy ez nemcsak a mi saját biztonságpolitikai felfogásunk, hanem ilyen a jelenlegi euro-atlanti is. S ha már magyar újságíróval be­szélek, hadd tegyem hozzá: a viseg­rádi hármak e téren is koordinálják álláspontjukat, úgyhogy szerintem jelentős részben ilyen a jelenlegi ma­gyar biztonságpolitikai felfogás is. — Utolsó kérdésem Jugoszláviá­ra vonatkozik. Ön szerint Szlovéni­át „véletlenül” nem vették most föl az állandó tagok közé? — Szó sincs véletlenről, ez na­gyon megfontolt döntés volt. A ju­goszláv konfliktus még nem oldó­dott meg, és ez akkor is igaz, ha Szlovéniáról elmondható, hogy a legkevésbé problémás része ennek a konfliktusnak. • Nyárádi Péter / A csehszlovák külügyi szóvivő az EBEÉ problémáiról Konszenzus nélküli megállapodási rend MTI Az utóbbi időben papírhiány miatt nagyon rendszertelenül jele­nik meg az egyetlen magyar nyel­vű kárpátaljai napilap, a Kárpáti Igaz Szó. Ennek kapcsán olyan hí­resztelések is szárnyra kaptak, hogy a lap teljesen megszűnik. — Erről szó sincs — nyilatkozta Egressy György, a lap főszerkesz­tője —, s arról sem, hogy nincs, aki finanszírozza, hiszen a területi tanács éppen a napokban hagyta jóvá a lap költségvetését, és dotálja a megjelenéséhez szükséges pénz­összeget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel együtt. Különben is a két lapalapítóval, vagyis a területi tanáccsal és a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövet­séggel szerződés van érvényben, melyben azok kötelezik magukat, hogy minden, a lap kiadásával kap­csolatos költséget magukra vállal­nak. Ilyen probléma tehát nincs, sőt arról sincs szó, hogy diszkrimi­natív eljárás lenne a Kárpáti Igaz Szóval szemben. Hasonló helyzetben van Kárpátal­ja valamennyi lapja, de egész Ukraj­nában ugyanilyen a helyzet. A Kár­páti Igaz Szó helyzete a napokban könnyebbé válik, mivel Magyaror­szágról néhány napon belül útnak in­dítanak 25 tonna papírt, amellyel se­gíteni fogják a Kárpáti Igaz Szó megjelenését. A szállítmány a helyi magyar kulturális szövetség közre­működésével érkezik Kárpátaljára. Nem szűnik meg a Kárpáti Igaz Szó Adott a politikai és jogi alapja a román—magyar kapcsolatoknak Gond csak a mértékkel van Bukaresti tudósítónktól________ A megvitatott problémák bo­nyolultságát, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a hasonló dokumentumok aláírása más álla­mokkal is két-három fordulós tár­gyalásokat igényelt, a román—ma­­ gyar alapszerződéssel kapcsolatos megbeszélések első, budapesti sza­kasza eredményesnek mondható. Ez Ion Diaconunak, a román kül­döttség vezetőjének a véleménye, amelyet még a magyar fővárosban fejtett ki a román rádiónak adott interjújában. A bukaresti politikus hasonló­ képpen örvendetesnek tartja azt a tényt, hogy a megbeszéléseket ha­sonlóképpen ítéli meg a magyar fél is, aminthogy más területeken is közeledtek a vélemények. A két fél álláspontja között tulajdonképpen nincs alapvető ellentét — véleke­dett —, így a szakértőknek sikerült több szövegrész esetében megál­lapodásra jutniuk. A felmerülő né­zetkülönbségek inkább a mértékkel kapcsolatosak, egészen pontosan a jövőben azt kell még egyeztetni, hogy az aláírásra kerülő jószom­szédi és együttműködési szerző­désben milyen intenzitással kapja­nak helyet a még vitás problémák, milyen formában fogalmazódjanak meg azok. A román küldöttség vezetője egyben ismertetett néhány tisztá­zatlanul maradt kérdést. A szerinte legegyszerűbbel kezdte, amely a dunai együttműködésre, az ilyen téren fölmerülő környezetvédelmi tennivalókra vonatkozik. Itt min­den bizonnyal könnyű lesz kidol­gozni a közösen elfogadható szö­veget. Nem lesz túlságosan nehéz feladat egybehangolni a nézeteket annak a kitételnek a megfogalma­zásánál sem, miszerint egyik állam sem engedheti meg, hogy területét egy harmadik ország a szerződést aláíró másik fél elleni támadásra, agresszióra használja föl. Egyeztet­ni kell továbbá az álláspontokat az egymással szembeni területi köve­telések kizárásának kérdésében, aminthogy további tárgyalásokra lesz szükség a nemzeti kisebbsé­gek tárgykörében. A román külügyminisztérium igazgatójának meggyőződése: va­lamennyi vitatott pont esetében lé­teznek a rendezéshez szükséges politikai és jogi alapok, ezek pedig nem mások, mint az EBEÉ doku­mentumai. Ion Diaconu azt is elmondotta, a tárgyalások következő fordulójára Bukarestben kerül sor, az időpon­tot később állapítják meg. • Bogdán Tibor Torgyán nem mondta le (MH) Kútba esett az a meglehetősen bizarr békéscsabai kezdeményezés, amely nagygyű­lésre hívta Torgyán József FKGP-, Petrasovits Anna MSZDP-, és Fónay Jenő Pofosz-elnö­­köt. A hírek szerint ugyanis csak Petrasovits Anna vállalta volna a közös szereplést. A kis­gazdapárt sajtófőnöke cáfolta, hogy Torgyán elnök lemondta a beszédet, mivel tudomása szerint nem is mondott igent a békéscsabai felkérésre. Lesz tehát nagygyűlés és beszéd is szombaton Békéscsabán, ám a közönség há­rom előadó helyett kénytelen beérni az újra­kezdés asszonyával. Vita az útadóról (MTI) Magyarország semmilyen nemzetközi megállapodást nem sértett meg az útadók fel­emelésével — hangsúlyozta az Európai Kö­zösség Bizottságának Budapestre küldött jegyzékével kapcsolatban Herman János. A külügyi szóvivő elmondta azt is, hogy készül a hivatalos válasz. A szóvivő hangsúlyozta: a Külügyminisztérium a lehető leggyorsabban, kölcsönös megegyezéssel szeretné rendezni a kérdést. Ennek érdekében a tárca már felvette a kapcsolatot — a budapesti görög nagykö­vetségen keresztül — az athéni kormánnyal. A magyar kormány csütörtöki ülésén egyéb­ként Martonyi János államtitkárt bízta meg a tárgyalások lefolytatásával. Herman János ar­ról is tájékozatást adott, hogy itthon az útadók ügyében tárcaközi egyeztetés kezdődött a közlekedési, a külgazdasági, a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca részvételével. A szó­vivő rámutatott: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar úthálózat fejletlen, nagy terhelésnek van kitéve, s ezért jelentősek a környezetvédelmi ártalmak. Magyarország­nak külföldi támogatásra van szüksége úthá­lózata fejlesztéséhez. Meglepett bennünket ez a lépés — mondta Hans Beck, az Európai Kö­zösségek Bizottsága magyarországi képvise­letének nagykövete pénteken Debrecenben a tranzitfuvardíj-emelésről. Az MTI tudósítója­ Magyar híradó­ nak érdeklődésére a nagykövet bejelentette: jövő héten Budapestre érkezik az EK tárgyaló küldöttsége a kérdés tisztázására. Különösen érthetetlennek nevezte a magyar lépést olyan időpontban, amikor a jugoszláviai események amúgy is rendkívül sok gondot okoznak a közlekedésben. „A díjak ilyen mértékű növe­lését csodálkozással vettük tudomásul, s úgy vélem, bármilyen másfajta eljárásmód szeren­csésebb lett volna Magyarország részéről” — mondotta az EK nagykövete Debrecenben. Angol katonai ellenőrök a honvédségnél (MTI) Az európai hagyományos fegyveres erőket korlátozó szerződés keretében január 27—30. között újabb katonai ellenőrzési gya­korlatot tartottak a Magyar Honvédség három alakulatánál. Ezt a Brit Fegyveres Erők kije­lölt ellenőrei hajtották végre. A hazánk terüle­tén ellenőrző 12 tagú angol csoport Baján a Mészáros Lázár, Pécsett a Szigetvári Zrínyi Miklós, Kaposvárott pedig a Táncsics Mihály laktanyában folytatott gyakorló ellenőrzést. Vádirat a szabolcsi uránorgazdák ügyében (MTI) Elkészítette a vádiratot a szabolcsi uránorgazdák ügyében a Fehérgyarmati Váro­si Ügyészség. Három nyíregyházi lakost su­gárzó anyaggal történő visszaéléssel gyanúsí­tanak. A gyanúsítottak — román állampolgá­rok által Magyarországra csempészett — uránpasztillákat vettek át értékesítésre. A nukleáris anyagnak minősülő csempészárut Budapesten akarták eladni, de a jelentkező vevők helyett a rendőrség várta őket. Az eljá­rás során a hatóság összesen huszonhét darab uránpasztillát foglalt le. A pasztillákról a Su­gárbiológiai Kutatóintézetben megállapítot­ták: azok természetes izotóparányú uránt tar­talmaznak. Szerencsére a csempészek ólom­csövekbe rakták valamennyit, így egészség­­károsodást a sugárzás nem okozott. 350 ezer márkás ajándék a Műegyetemnek (MH) A napokban a Prime Computervision számítástechnikai cég kelet-európai igazgatója, Igor Kowal és a BME rektora, dr. Michelber­­ger Pál szerződést írt alá arról, hogy a Prime CV 350 ezer márka értékben mérnöki szer­kesztőrendszerek licenszét bocsátja a gépész­mérnöki és közlekedésmérnöki kar rendelkezé­sére. Egyúttal az egyetem arra kötelezte magát, hogy a rendszereket fél éven belül a fakultatív, egy éven belül a szervezett oktatásban haszno­sítja majd. A kapcsolatfelvételt a gépészmér­nöki kar gépszerkezettani intézete kezdemé­nyezte, s várhatóan az együttműködésnek lesz folytatása, hiszen a COCOM-előírások enyhü­lésével a cég egy évvel ezelőtt irodát is létesí­tett hazánkban. Losonczi Pál visszaveszi a gyűjteményét (MTI) Losonczi Pál, az egykori Elnöki Tanács volt elnöke úgy döntött, visszaveszi azt az ér­mekből, kitüntetésekből és egyéb ajándéktár­gyakból álló gyűjteményét, amelyet négy év­vel ezelőtt Somogy megyének adott egy állan­dó kiállítás megrendezésére. A művészettörté­­netileg kevésbé, ám politikatörténetileg értékes anyag tehát továbbra is egyben marad, de el­vész a megye számára. Más megyék szívesen megvásárolnák, de a tulajdonosnak az eddigi ismeretek szerint nincsenek eladási szándékai. Mint magángyűjtemény, természetesen kiállít­ható lesz akár itthon, akár külföldön. Budapesti földalatti garázsok (MH) A Margit hídnál, a Vérmezőnél, a Dó­zsa György téren, a Szabadság téren, a Szent István téren, a Március 15-e téren, a Vigadó téren építhetőek föl a budapesti mélygarázsok — közölte a meghirdetett tervpályázat ered­ményét tegnap Polónyi Károly fővárosi kép­viselő, a bírálóbizottság elnöke. KÜLFÖLD-BELFÖLD A kormány döntött csatlakozásunkról újabb nemzetközi szervezetekhez A televíziós alelnökjelöltek nagy többsége az Alkotmánybíróság ki­nevezési jogkört világossá tevő ha­tározata után a jelöléstől visszalé­pett — jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő a pénteki szóvivői tájékoztatón. A miniszterelnök ki­fejezte köszönetét eddigi magatar­tásukért, az új személyekre később tesz javaslatot. Müller György, a Miniszterelnö­ki Hivatal helyettes államtitkára és Naszvadi György, pénzügyi helyet­tes államtitkár a költségvetési tör­vényben felfedezett hibák eredeté­ről szólt; a hibák egy része egysze­rű nyomdahiba — mondták. Az egyetlen súlyosabb hiba pedig egy szavazási figyelmetlenségből ered. A módosítóindítványt benyújtó Glattfelder Béla (Fidesz) maga sem vette észre, hogy javaslatára a két­milliárd forint formai elkülönítését elfogadta a T. Ház a költségvetési vita során, arról azonban nem gon­doskodott, hogy az összeg a költ­ségvetésben ne kétszer szerepeljen. Az Országgyűlés hivatalának szak­emberei a hibával együtt véglegesí­tették a szöveget, s ezt a kéziratot írta alá az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök. Mindkét helyet­tes államtitkár leszögezte: szó sincs arról, hogy a közlönyt előre ki­nyomtatták volna, az ilyesmi elkép­zelhetetlen. Mindössze arról van szó, hogy a törvénytervezet, vala­mint a módosítóindítványok szöve­gét — a munka meggyorsítása ér­dekében — előre szedik, majd a jó­váhagyott kéziratpéldány alapján módosítják az előszedést. A továbbiakban Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtitkár is­mertette az önkormányzatok egy­éves működéséről készült értéke­lést, amelyet a kormány is meghall­gatott. Az önkormányzatok munká­ját a nemzetközi szokásoknak meg­felelően a demokrácia, az önállóság és a hatékonyság szempontjából vizsgálták. Ami a demokráciát és az önállóságot illeti, úgy tűnik, ön­­kormányzataink olyannyira megfe­lelnek az európai mércének, hogy a kormány úgy döntött: az európai önkormányzati chartához való csat­lakozásunk is időszerű. A haté­konyság azonban még nem tökéle­tes. A testületek jó ideig túlságosan el voltak foglalva önmagukkal, s nem fordítottak elég figyelmet a közszolgáltatásokra. A működésképtelenség jóslata azonban nem vált be: igaz ugyan, hogy a gazdasági helyzettel kap­csolatban általános az elégedetlen­ség, de konkrét hiány sehol nincs, minden településen fenn tudják tar­tani az intézmények működőképes­ségét. Sőt, a társközségekből való kiválás, az önállósodás komoly mobilizáló erő, sok helyütt saját cé­lokra már félre is tudtak tenni vala­mennyit. A vizsgálatok szerint a települé­seken a jegyzői állások 96,3 száza­lékát be tudták tölteni felsőfokú képzettségű szakemberekkel. 1526 község a körjegyzői intézményt vette igénybe. Összesen 529 köz­jegyzőt foglalkoztatnak, akiknek a bérét a költségvetés közvetlenül fi­zeti. Pénzügyi, gazdasági szempont­ból Verebélyi Imre a legsúlyosabb hiányosságként azt említette, hogy az önkormányzatok ellenőrzése nem megfelelő. A pénzügyi ellen­őrzés ugyanis az Állami Számve­vőszék feladata lenne, ám az erre a feladatra nem rendelkezik megfele­lő létszámmal. Juhász Judit beszámolt még ar­ról, hogy a kormány döntése szerint a Magyar Köztársaság csatlakozik az Európai Atomkutató Szervezet­hez. Döntés született arról is, hogy a Művelődési Minisztérium előter­jesztésének megfelelően a Művé­szeti Alap megszűnik. Az alaphoz tartozó mintegy hatezer művész al­kotómunkájának és szociális biz­tonságának anyagi feltételeit a költ­ségvetés fedezi addig, amíg helyet­te egy korszerű alapítvány létre nem jön. A kormány döntött arról is, hogy a második Európai Ifjúsági Központ budapesti létrehozásával kapcsola­tos javaslatot elfogadja. Az első if­júsági központ 1970 óta Strasbourg­­ban működik. A létesítmény megfe­lelő helyének felkutatásával a fog­adási feltételek felmérésével Bárdos Balázs államtitkárt bízták meg. Az ifjúsági központ fenntartási költsé­geit az Európa Tanács fedezi. • Mr.Á. Átjárható határok Különös paradoxon, hogy ami­kor nyitott határokról beszélünk, mégis a korábbinál nagyobb erőfe­szítéseket kell tennünk a határ őri­zetére, ez ugyanis ma a társadalmi rend és béke egyik záloga is — je­lentette ki Boross Péter a Belügy­minisztérium kiállítótermében ren­dezett, Átjárható határok című ki­állítás tegnapi megnyitóján. Bizo­nyos tehát, hogy a megváltozott funkciók szellemében újra kell gondolni a minisztérium és a határ­őrség korábbi gyakorlatát, ugyan­akkor lehetővé téve az államhatár teljes átjárhatóságát mindazoknak, akik tisztességes szándékkal jelent­keznek. A statisztikai adatok a forgalom robbanásszerű növekedését jelzik: 1951—55 között egymilliónál alig több utast regisztráltak, 1970-ben már 16 milliónyian, tavaly pedig százmilliónál is többen lépték át a magyar határt. A határőrség létszá­ma egyébként a vasfüggöny lebon­tását követően jelentősen csökkent, s az akkori elképzelések szerint a sorállománytól legkésőbb 1995-ig meg is váltak volna. Ám az élet közbeszólt, s ezt a koncepciót a minisztérium illetékesei feladni kényszerültek, így ma­­ a terve­zett kilencezer hivatásossal szem­ben — 13 ezernyien őrzik a határt. Egyre inkább úgy tűnik, a meg­levő átkelőhelyek kapacitása is rendkívül szűkös. S ugyan Ukrajna ma már hajlandónak mutatkozik újabb határátkelők megnyitására, s déli szomszédainknál is van erre készség, a pénzügyi korlátok jelen­tős fejlesztést ma aligha tesznek le­hetővé. Annak ellenére sem, hogy a tervek mintegy harminc új átkelő közeli megnyitásával számolnak, így sok helyütt változatlanul elő­fordulhatnak torlódások, kisebb-na­­gyobb fennakadások, ám a legfon­tosabb: a határok már átjárhatók. •L. K. Pécs: Narancs-fesztivál MH-információ______________ Pécsett ma délután 3 órakor az If­júsági Házban táncházzal — közre­működik a Kalyi Jag és a Muzsikás együttes — kezdődik, este a gyár­ban a Klán együttes koncertjével folytatódik a február 1-jétől 9-ig tar­tó Narancs-fesztivál. A Narancs Alapítvány által szervezett kulturális rendezvénysorozat programjai fő­ként azok érdeklődését kelthetik fel, akik vonzódnak az alternatív kultú­rához. A több mint egyhetes feszti­vál, amelynek programjában színhá­zi előadások, filmvetítések, koncer­tek, képzőművészeti kiállítások, fo­­lyóirat-ankétok szerepelnek — egy­részt felvezeti a Fidesz jövő pénte­ken kezdődő kongresszusát, más­részt rendezvényei a tanácskozással párhuzamosan is folytatódnak. A Narancs-fesztivál keretében va­sárnap a Pécsi Nemzeti Színházban a helyi társulat Szentivánéji álom című Shakespeare-előadására, valamint az After Crying, a Coda és a Sztori Blues Band koncertjére kerül sor. Eddig mindent túléltek A Pesti Hírlap nehéz napjai Információink szerint február elején megszűnik a Pesti Hírlap. Csöndes Zoltán, a lapot előállító Szikra Lapnyomda vezérigazgatója elmondta, a nyomda nem kezde­ményezett semmit a Pesti Hírlap­pal kapcsolatban. Nincs tudomása arról, hogy a közeljövőben meg­szűnne a lap. A szóban forgó újság múlt év végén adódott fizetési problémái is megoldódtak. — A szerkesztőség tovább dol­gozik, mert kötelezettségeinknek eleget kell tennünk — ez az egyet­len olyan magyar napilap, amely külföldön is megjelenik — felelte lapunk kérdésére Iglói Nagy István, a Pesti Hírlap főszerkesztő-helyet­tese. — Mivel a kiadó veszteségei óriásiak, s az eddigi üzleti tárgyalá­sok nem vezettek eredményre, csü­törtökön úgy döntöttünk, hogy a je­lenlegi felállásban február 7-éig je­lentethető meg az újság. A lap fennállása óta voltak már nehéz helyzetek, hiszen például az Új Magyarország megalakulásakor szerkesztőségünk gárdájának jelen­tős részét elcsábították, s a napok­ban a külpolitikai rovat munkatár­sai is átmennek az Új Magyaror­szághoz. De eddig még mindent túléltünk. Talán ezt is sikerül valahogy átvé­szelni, bár hangsúlyozom, ez nem a szerkesztőségen, hanem a kiadón múlik. Arra vonatkozólag azonban, hogy február 7. után megjelenik-e a Pesti Hírlap, most még nem tudok egyértelmű választ adni. Annyi bi­zonyos, február hetedikén öncsődöt jelent be a kiadó. • Sz. A. J.- B. K. MAGYAR HÍRLAP. Módosítani kell a költségvetési törvényt Nyomdai hibákat korrigáló hely­reigazítás mellett érdemben is mó­dosítani kell az 1992. évre vonat­kozó költségvetési törvényt — hangzott el Szabad György házel­nök tegnapi sajtótájékoztatóján. A törvényjavaslat tárgyalásának módjáról hétfőn döntenek a képvi­selők. A hibák okát a rendkívüli körülményekben és a fáradtságban jelölték meg. így fordulhatott elő, hogy egy 2 milliárd forint átcso­portosításáról szóló módosítóindít­vány esetében az elvételről igen, az odaítélésről azonban nem határoz­tak. Hétfőn arról is szavazniuk kell a honatyáknak, mikor tárgyalják Orbán Viktor javaslatát, amely sze­rint bizottságot hoznának létre a költségvetési törvény kihirdetésé­nek vizsgálatára. A parlament jövő heti üléseinek napirendjén szerepel a Munka tör­vénykönyvéről, a társadalombizto­sításról szóló törvényjavaslatok vi­tája, a köztisztviselők jogállásáról és a szövetkezetekről szóló terve­zetek tárgyalása. Kedden a két leg­újabb kárpótlási törvénytervezet, a kárpótlási jegyek életjáradékra vál­tásáról szóló javaslat kerül a Ház elé. Határozat születhet a társadal­mi, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatásának elosz­tásáról. Folytatják az 1963. és 1989. között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényterve­zet általános vitáját. •N. E. Kupa­ EK-tagság 1998-ban Kupa Mihály tegnapelőtti stock­holmi sajtókonferenciáján arról be­szélt, hogy Svédország és Ausztria várhatóan 1996-ban felvételt nyer az Európai Közösségbe, s majd on­nan támogathatják a magyar csatla­kozást. Hazánk teljes jogú tagságát már 1998-ban is megvalósítható­nak tartja. Az angol Financial Times és a svéd Finanstidningen című újságokba valószínűleg fordí­tási hiba miatt került a két évvel korábbi dátum, míg lapunkban is tévedésen alapul a tudósítás címe. A Pénzügyminisztérium sajtóiro­dáján érdeklődésünkre — ahogy a BBC-nek is — elmondták, Kupa Mihály az 1998-as lehetséges tag­ságot mint magánvéleményt mond­ta el Stockholmban. Katona Tamás lesz a Magyar Nemzet főszerkesztője? Katona Tamás külügyi államtit­kár neve ismét szóba került azon a minapi tanácskozáson, amelyen a Magyar Nemzet Rt. magyar részvé­nyeseinek képviselői (akik a főszer­kesztő kinevezésére jogosultak) vet­tek részt. A Postabank, a Pallas Lap­kiadó Vállalat, valamint a Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány képvi­selői azonban egyelőre nem tudtak állást foglalni az újság jövőbeni fő­­szerkesztőjének személyéről. 1990. decemberében döntöttek úgy a rész­vényesek, hogy 1991. december 31-éig maradjon a lap élén a koráb­bi főszerkesztő, Pethő Tibor. A Ma­gyar Nemzet Újságírói Alapítványa vezetésével a múlt év derekán ült össze a szerkesztőségi gárda, amikor arról döntöttek, hogy a határnap le­jártával ne hosszabbítsák meg Pethő Tibor főszerkesztői megbízatását. Azonban a másik két részvényes­e döntést figyelmen kívül hagyva ez év végéig ismét Pethő Tibort bízta meg a lap vezetésével. Február 17-én tartják a részvénytársaság közgyűlé­sét, s erre az időpontra a magyar részvényesek képviselői már a fő­­szerkesztő személyét illető konkrét döntésüket kívánják a plénum elé tárni. A Magyar Hírlap kérdésére még tavaly Katona Tamás azt mondta, ha elvállalná a főszerkesztői posztot, az számára „ugrás lenne az ismeretlen­be”. A Magyar Nemzet, deklarált szándéka szerint, független orgá­num, ezért nem lehet vezető munka­társa az, aki bármely pártnál tisztsé­get tölt be. Katona interjújában le­szögezte: meggondolandó, vállal­hat-e olyan feladatot, amely össze­férhetetlen eddigi funkcióival. •G. Z. A Le Monde diplomatique után a Financial Times körképei Ablak a világra Ma a szokásos szombati kul­turális melléklet mellett egy má­sik mellékletet is talál lapunk­ban az olvasó: a Financial Ti­mes szemléjét, mely ezúttal a formálódó európai piacról ad körképet. Ne ijedjen meg az olvasó, nem áremelésről adunk hírt, ha­nem egy újabb szolgáltatásunk­ról. November végén — akkor még kísérletképpen — jelentet­tük meg először a Magyar Hír­lapban a szerte a világon mér­tékadónak számító angol gazda­sági napilap egyik összefoglaló­ját, amely a magyar gazdasági és politikai életről adott átfogó elemzéseket, az európai politi­kai értékrendbe ágyazottan, vi­lágpolitikai kitekintéssel. Olyan igénnyel, mint amely a lapunk­ban havonta egyszer közölt ma­gyar nyelvű Le Monde diploma­­tique-ot is jellemzi. A vállalkozás kedvező fogad­tatásra talált olvasóink körében. Ezért úgy gondoltuk, szolgálta­tásunkat állandósítjuk. A Magyar Hírlap kiadója és a Financial Times Ltd között lét­rejött együttműködés eredmé­nyeképpen ezentúl terveink sze­rint minden hónap első szom­batján jelentkezünk a legkülön­félébb témákkal foglalkozó Fi­nancial Times mellékletekkel. Szándékaink szerint ilyenfor­mán is szolgálva az igényes tájé­koztatást, s újabb ablakot nyitva Európára s a világ más régióira.

Next