Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)
1992-02-06 / 31. szám
1992. február 6., csütörtök A Fiatal Demokraták Szövetsége története 1988. Március 30.: A Bibó Szakkollégiumban 37 egyetemista és főiskolai hallgató megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét. Az alapító tagok közül a párt jelenlegi parlamenti képviselője Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Kövér László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Sasvári Szilárd, Szájer József. Április 1.: A Fidesz nemzetközi sajtókonferencián jelentette be a független ifjúsági szervezet megalakítását. A hazai lapok közül a HVG, a Magyar Ifjúság, a Célok, az Új Ember és több egyetemi lap újságírója vett részt a tájékoztatón. Április 8. : A rendőrség berendelte, s figyelmeztette a Fidesz öt alapító tagját — Andrási Miklóst, Orbán Viktort, Csaba Ivánt, Kövér Lászlót, Rácz Andrást —, hogy „tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányult”. Április 17.: A Fidesz 200 tagja gyűlést tartott Budapesten. Ezt követően a Kisrabló étteremben bejelentették, hogy a szervezet megválasztotta szóvivőit. Április 30.: A Tinódi moziban 400 fős gyűlést rendezett a Fidesz, melyen számos Fidesz-csoport deklarálta megalakulását, valamint elhatározták, hogy a szervezet ősszel megtartja első kongresszusát. Május 14.: A Fidesz nagygyűlést tartott a Jurta Színházban, melyen megválasztották az őszi kongresszus program-előkészítő bizottságát, valamint a tanácskozás levezető elnökeit. Augusztus 8.: Fodor Gábor Fidesz-szóvivő nyilatkozott a Kossuth rádióban. Először szólalhatott meg Fidesz-tag a magyar médiában. Szeptember 12.: Pozsgay Imre államminiszter öt Fidesz-képviselővel találkozott. Október 12.: A Fidesz megtartotta első kongresszusának első részét, amelyen elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot. Október 6.: A Fidesz petíciót adott át a parlamentnek, melyben követelte: nyilvánítsák hivatalos ünneppé március 15-ét. November 19—20.: A Fidesz I. kongresszusának második fordulója, melyen a részvevők megvitatták és elfogadták a programnyilatkozatot. November 26.: A Fidesz csatlakozott a MISZOT-hoz (Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége). 1989. Január: Megjelent az első Fidesz Press, a szervezet belső lapja. Március 23.: Nyolc független szervezet — köztük a Fidesz — részvételével megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Május 20.: A Fidesz-tanács úgy határozott, hogy a fiatal demokraták kilépnek a MISZOT-ból. Június 13.: Az Országházban megtartották a nemzeti kerekasztaltárgyalások első plenáris ülését. Az EKA küldöttségében a Fideszt Fodor Gábor, Kövér László és Orbán Viktor képviselte. Június 16.: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Hősök terén elhangzott Orbán Viktor emlékezetes beszéde. Július 22.: A gödöllői isaszegi választókerületben Roszik Gábort, a Gödöllői Ellenzéki Kör (az MDF, az SZDSZ, a Fidesz helyi szervezete alkotja) jelöltjét választották meg képviselővé az időközi parlamenti képviselői választásokon. A politikus akkor egyidejűleg volt a Fidesz és az MDF tagja. Szeptember 18.: Az Ellenzéki Kerekasztal öt pártja (BZSZ, FKGP, KDNP, Magyar Néppárt, MDF) aláírta, a Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a politikai egyeztető tárgyalások lezárásáról szóló megállapodást. A két liberális párt azonban nem élt vétójogával. Október 15. : A Fidesz II. kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel döntöttek arról, hogy pártként indulnak az országgyűlési képviselői választásokon. November 4—5.: Kétnapos választási konferenciát rendezett Budapesten a Fidesz Tirts Tamás kampányfőnök vezetésével. A tanácskozáson döntés született arról is, hogy a Fidesz választási színe a narancs és a sötétkék lesz. November 29.: Sikeresnek bizonyult a Fidesz és az SZDSZ által kezdeményezett, un. „négyigenes” népszavazás, amelyhez támogatóként csatlakozott az FKGP és az MSZDP is. December 23.: Több mint százezren vettek részt a Fidesz által szervezett, a romániai forradalommal szolidáris ökumenikus istentiszteleten a Hősök terén. 1990. január 5.: A budapesti Graffiti moziban bemutatták a Fekete Doboz filmjét, amelyek azt bizonyították, hogy a BM III/III-as ügyosztálya változatlanul megfigyelte és lehallgatta az ellenzéki pártokat. A Fidesz és az SZDSZ feljelentést tett az ügyben, valamint levelet küldött Németh Miklós kormányfőhöz, s ebben követelte a felelősök lemondását. Az un. Duna-gate botrány eredményeként 20 nap leforgása alatt távozni kényszerült Horváth József, a biztonsági szolgálat vezetője, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes, majd Horváth István miniszter. Március 25., április 8.: A negyvenhárom év után megtartott első szabad választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett meg az Országgyűlés 386 képviselői helyéből. Egyéni választókerületben győzött Kövér László (Pápa) és Szájer József (Sopron), országos, illetve területi listáról jutott be a parlamentbe Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Frajna Imre, Glattfelder Béla, Hegedűs István, Kósa Lajos, Mádi László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Pap János, Rockenbauer Zoltán, Sasvári Szilárd, Szelényi Zsuzsanna, Tirts Tamás, Trombitás Zoltán, Ungár Klára, Varga Mihály és Wachsler Tanáts. Április 18.: A Fidesz választmánya úgy döntött, hogy a párt csak akkor vállalhat kormányzati felelősséget, ha az új kabinet politikai elképzelései összeegyeztethetők a Fidesz programját megalapozó elvekkel. Egyben bejelentették: a Fidesz „konstruktív, de kíméletlenül kritikus” ellenzéki szerepre készül. Április 21.: A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjévé Orbán Viktort, helyettesévé Deutsch Tamást választotta meg a képviselőcsoport. Június 3.: A Budai Park Színpadon tartották meg a Fidesz III. kongresszusának 1. fordulóját. A kongresszus egyetértett azzal, hogy a Fidesz-tagság korhatára továbbra is 35 év legyen. Szeptember 30., október 14.: Az önkormányzati választásokon a Fidesz a harmadik helyre „ugrott előre” a hazai pártok között. A fiatal demokratáknak az országban 792 képviselőjük van. Meghatározóbb a szerepük a 10 ezer lakos feletti önkormányzatokban. A Fidesz adja az országban 11 város, 15 község polgármesterét, valamint 16 város, illetve 4 kisebb település alpolgármesterét. A fővárosi közgyűlésben 23 fős a Fidesz-frakció, a kerületekben 174 képviselője, 2 polgármestere és 9 alpolgármestere van a Fidesznek. December 9.: Szegeden tartotta meg a Fidesz III. kongresszusának 2. fordulóját, amelyen módosították az alapszabályt. I. kerület központi részén jó közlekedéssel exkluzív kivitelű, 5400 m2 alapterületű irodaház tulajdonjoga 700 millió forintért eladó. Érdeklődni a Stúdió Ingatlanügynökségnél. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II. 6. Telefon: 132-0836. VI. kerület banknegyedében új építésű, 1334 m2 alapterületű irodaház 20 telefonfővonallal, parkolási lehetőséggel, trezorteremmel 260 millió forintért eladó. Érdeklődni a Stúdió Ingatlanügynökségnél. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II/6. Telefon: 132-0836. Keresünk ügyfeleink megbízásából üzlethelyiségeket bérbe forgalmas helyen, 400—500 m2 között. Ármegjelölést kérünk. Ajánlatokat a Stúdió Ingatlanügynökségbe kérjük. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II/6. Telefon: 132-0836. Chicago Pneumatic légszerszámok azonnali értékesítése Max. nyomaték Maghajtó Súly Fogyár: Megnevezés: 6 barnás, mérete: (kg): (Ft) + áfa CP—828 tip. racsniskulcs 70 Nm 1/2” 1,2 3 776 CP—734 tip. ütvecsavarozó 350 Nm 1/2” 2,2 13 352 CP—772 tip. ütvecsavarozó 900 Nm 3/4” 4,7 40 000 CP—793 tip. ütvecsavarozó 2000 Nm 19,5 59 040 Megnevezés: Fordulatszám Súly Fogyár: 6 barnál: (kg): (Ft): + áfa CP—788 H fúró-csavarbehajtó (max. 13 mm) 500/min. 1,7 20 400 CP—869 S sarokpolírozó (tárca 0178 mm) 4500/min. 2,6 22 640 CP—854 sarokköszörű (tárcsa 0125 mm) 12 000/min. 1,7 23 760 CP—860 egyenes rúdcsiszoló 22 000/min. 0,6 13 840 CP—789 kétirányú fúró (max. 10 mm) 2200/min. 0,9 16 560 CP—766 rezgőcsiszoló (csiszoló méret: 95x225 mm) 8000/min. 2,2 15 912 Megnevezés: Max. lemez- Legkisebb Súly Fogyár: vastagság: sugár: (kg): (Ft) + áfa CP—835 lemezidomvágó 1,2 mm 73 mm 1 14 320 AUTÓKER Kiskereskedelmi Kft., 1045 Budapest, Erzsébet u. 2. Telefon: 169-5702 169-3522 Raktár: 1135 Budapest, Kelli u. 17. Telefon: 149-0760 S30MH FÓKUSZ A NAP INTERJÚJA Orbán Viktorral „A Fidesz nagy utat tett meg” A Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg — mondja Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a párt hét végi kongresszusa előtt. A legutóbbi választás kilencszázalékos eredményéhez képest ma 34-35 százalékos a Fidesz népszerűségi indexe, s a közvélemény-kutatási eredmények szerint az emberek nagy része kormányképes erőnek tartja a Fideszt. Orbán szerint már az idén ki kell alakulnia annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fidesz szekerét a következő hajráig”, s jövőre már csak a választások aspektusából szabad változtatni a párt vezetési struktúráján, beleértve esetleg a pártelnöki intézmény bevezetését. A korhatár feloldását a politikus három lépcsőben tartaná kívánatosnak. „ Mindennap készülünk a feladatra, hogy kormányozhassunk” — nyilatkozta az ősz végén a Financial Times-nak Orbán Viktor. A miskolci regionális tanácskozást követően Tirts Tamás választmányi tag szintén azt hangsúlyozta, hogy a párt pécsi kongresszusának többek között azt kell igazolnia, miszerint „a Fideszben van annyi erő, hogy politikai változás esetén kormányképes erőként szerepeljen". Valóban alkalmasak a fiatal demokraták, vagy legalábbis azok lehetnek a következő választások után a kormányzásra? — Erről nagyon nehezen szoktam beszélni. Egyrészt mert fiatal korunk, ami sok szempontból előnyös, e tekintetben bizonyos fokig hátrányt jelent. Másrészt célszerű óvatosan nyilatkozni terveinkről, különösen kormányképességünkről, ha el akarjuk kerülni, hogy a választópolgárok azt mondják: nagyképűek vagyunk, minden szerénységünket, mértéktartásunkat elvesztettük. Erről a témáról mégis szükséges nyilatkoznunk, mert a választópolgárok szimpátiájáról, akaratáról készülő felmérések időről időre azt igazolják, hogy népszerűségünk megnőtt, sőt jelenleg a Fidesz messze a legnépszerűbb párt az országban. Vagyis a kérdés semmiképp nem kerülhető meg... — Én úgy ítélem meg, hogy a Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg: 22 parlamenti képviselővel indultunk, 9 százalékos választási eredménnyel. Ma 34-35 százalékos a Fidesz népszerűségi indexe. A párt kormányképességéről készített felmérések is azt mutatják, hogy az emberek nagy része szeretné, ha a Fidesz valamilyen mértékben szerepet vállalna a kormányzásból a következő választások után. Nem vitatható, a közvélemény-kutatások alapján a Fidesz az első helyen áll a hazai pártok között. Ám ezek a felmérések azt is jelzik, hogy a fiatal demokraták potenciális választói a legkiszámíthatatlanabbak... A Fideszt többek között azok helyezik az élre, akik nem biztos, hogy részt vesznek a választásokon. Számolnak-e ezzel a körülménnyel, illetőleg a Fidesz miként kívánja majd megnyerni a választópolgárokat — köztük a mintegy 800 ezer fiatalt, akik 1994-ben először járulhatnak az urnákhoz —, hogy menjenek el szavazni? — A Fidesz szavazóbázisa, illetve a párttal szimpatizálók összetétele valóban azt mutatja, hogy akkor számíthatunk jó eredményre, ha minél nagyobb arányú a részvétel a választásokon. Éppen ezért a Fidesz választási kampányának mozgósító jellegűnek kell lennie, hiszen a pártnak elemi érdeke — s gondolom, ez egybeesik az ország, a demokrácia érdekével is —, hogy a polgárok lehetőleg nagy számban menjenek el szavazni. Szólni kell azonban arról az elmozdulásról is, hogy stabilizálódni látszik a velünk szimpatizálók magja. Ám ennél is figyelemreméltóbb az a tény, hogy a felmérések szerint, ha három másik párt (az MDF, az MSZP, az SZDSZ) szimpatizánsaitól megkérdik, melyik pártot helyezik a második helyre, akkor zömében a Fideszt jelölik meg. Ez azt jelzi, hogy szavazótáborunk növekedése nincs a végsőkig kimerítve, hiszen más pártok szimpatizánsai körében nagy a fogadókészség a Fidesz politikája iránt. Visszatérve a kormányképességre, azt gondolom, erről nem beszélni kell sokat, hanem olyan új működési struktúrát kell kialakítani, ami nem teszi kérdésessé a választók számára azt, hogy melyik pártra szavazzanak, ha a Fidesszel szimpatizálnak. Ennek persze feltételei vannak. — Mik ezek a feltételek? — Az első például az, hogy a párt élén azok az emberek álljanak, akiket a választópolgárok is kormányképesnek gondolnak. Nem elég, ha csupán a frakcióban dolgoznak. Szükséges a választmány súlyának növelése, a parlamentben befutott, jól ismert emberek bevonása. Ezt szolgálná az a terv, hogy az eddigi négy helyett kilenc képviselő kívánja jelölteni magát a választmányba... — Erről a kongresszusi küldötteknek kell dönteniük. A parlamenti frakció mindenesetre áttekintette az 1992. évi törvényalkotási tervet, számba vette a képviselők várható igénybevételét, s ennek fényében úgy véli, nem okozna gondot, ha több képviselőt választanának meg. Egyelőre csak kínálati listája van a frakciónak, amelyen valóban kilenc név szerepel. A képviselőcsoport azonban nem tesz javaslatot a kongresszusnak, hogy minél több parlamenti képviselő legyen a választmányban. — A Pécsett megválasztandó választmány már a következő választásokat „levezénylő" csapat lesz? — Azt gondolom, hogy mindenképpen a választásokra előretekint ve kellene döntenie a kongresszus nak a választmány összetételéről, ugyanis 1993-ban már nem lenne célszerű nagymértékben változtatni a testületen. Meggyőződésem, hogy már az idén ki kell alakulnia annak a struktúrának és annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fidesz szekerét az 1994. évi választások hajrájáig”. — A fiatal demokraták mázsáról szólva az első helyen a pragmatizmust, a szakszerűséget említik. Nemrégiben lapunkban Pomogáts Béla a Fidesz erényeként s népszerűségének magyarázataként azt emelte ki, hogy „nem vették át a mindinkább idegesítő politikai rossz modort”. Ezzel szemben mások erőltetettnek tartják, hogy „a fiatalok pártjának” politikusai valamiféle jogászprofesszori modort képviselnek a parlamentben. Mennyire egyeztethető össze hosszabb távon a fiatalos „ kócossággal" a pragmatista politizálás? — Pomogáts Béla véleményét nem olvastam, de ránk nézve hízelgő. Én kicsit másképpen fogalmaznék, ám lényegében ugyanazt szeretném mondani. Azt hiszem, hogy ma a politikai elitek között egyfajta hidegháborús hangulat alakult ki. Mindegyik fél — főleg az MDF és az SZDSZ — attól, hogy a másik lényegében a megsemmisítésére tör, nem politikai partnernek vagy vetélytársnak tartja, hanem olyan erőnek, amelytől meg kell szabadítani az országot. A Fidesz véleményem szerint abban különbözik ezektől a pártoktól, hogy viselkedése nem kelti ezt a benyomást sem az SZDSZ-ben, sem az MDF-ben, sőt az MSZP-ben sem. Úgy vélem, a parlamentben képviselettel rendelkező pártoknak van bázisuk, s hosszú távon ott lesznek az Országgyűlésben. A Fidesznek nem arra kell törekednie, hogy egyiket vagy másikat kiszorítsa, hanem arra, hogy tőlük minél több választót szívjon el. Ebből fakadóan mi azt az idegességet, azt a lélektani helyzetet, amely az állandó fenyegetettség pszichózisából ered, nem vettük át. Igyekeztünk megőrizni higgadtságunkat, épp ezért a „jó modor” kifejezés helyett a nyugodtságot hangsúlyoznám. — Ez azonban — úgy tűnik — nem akadályozza a Fidesz képviselőit abban, hogy olykor keményen, sarkosan fogalmazzanak... Egy-két felszólalásuk vihart kavart és kavar. Gondolok például arra, hogy ön a kormányról nemegyszer kijelentette, hogy nem mond igazat... — Ez csak akkor váltott ki nagyobb visszhangot, amikor először mondtam. Azóta egyfelől nem mondom, mert unalmas dolog mindig arról beszélni, ami nyilvánvaló. Azt hiszem, a polgárok úgy látják, valóban arról van szó, amit én mondtam, tehát megütközést az ilyen kijelentések most már nem nagyon keltenek. Másfelől — mint a közvélemény-kutatásokból kitetszik — a választópolgárok világos különbséget tudnak tenni a kemény, határozott, ám konkrét és tárgyszerű fellépés, illetve a vagdalkozás, a ködös fogalmazás, a másik fél lejáratására irányuló szándék között. — Szóba került már, hogy erősíteni kell a választmányt képviselők bevonásával, mert jelenleg elsősorban a frakció határozza meg a Fidesz imázsát. Ugyanakkor ha a párt igazolni kívánja felkészültségét a kormányzásra, szélesebb politikusi és szakértői bázisra kell támaszkodnia. Hol tart a Fidesz a szakértői bázis kiszélesítésében, a politikus-utánpótlás megteremtésében? — Az elmúlt másfél évben a Fidesz belső működését vizsgálva világossá vált számomra, hogy a párt „politikuselitjének” utánpótlása nem a választmányból fog kikerülni. Ez túl szűk politikai döntéshozó testület, ráadásul nem is alkalmas utánpótlás kinevelésére. Utánpótlás szerintem egyrészt az önkormányzatokból, másrészt a folyamatosan bővülő szakértői csoportokból meríthető. Az innen kikerülő emberek alkothatják majd a következő nyolc-tíz évben a Fidesz politikai „elitjét”. — A strukturális kérdésekre visszatérve, szóba került-e a Fideszben—lévén, az egyetlen olyan hazai parlamenti párt, amelynek kollektív vezetői testülete van —, hogy szükség lenne első emberre, esetleg elnökre? Az elmúlt választáson például Deutsch—Fodor—Orbán összetételben szerepelt a frontemberek csapata... — Azt gondolom, túlléptünk ezen az időszakon, a következő kampánynak már nem lehet ilyen hármas „mintával” nekiindulni. Az SZDSZ 1990-es választási vereségében nagyban közrejátszott, hogy nem volt első embere, miniszterelnök-jelöltje. Ezért ha a Fidesz jól akar szerepelni a következő választásokon, nekünk is személyekhez kell kötnünk a politikánkat. Ez nemcsak az első emberre, hanem a potenciális miniszterekre, az egyegy területért felelős szakemberekre is vonatkozik. Erre lenne kísérlet a tavaly ősszel a frakció által tervbe vett szakfelelősi rendszer kialakítása? Mikortól működik ez a szisztéma? — Alakulóban van, s valószínűleg márciusra létrejön az egyértelmű szóvivői rendszer. Ebben már azok fognak megnyilatkozni, akik a későbbiekben egy-egy területért felelősséget vállalnak. Az elnök kérdésére visszatérve pedig úgy vélem, 1993-ban jön el az ideje annak, hogy a választások aspektusából módosítsunk a Fidesz szerkezetén. Ugyanígy gondolkodni kell majd a korhatár feloldásán is. Én azok közé tartozom, akik a feloldás mellett vannak, ám ezt nem radikálisan, hanem fokozatosan, három lépcsőben tartom elképzelhetőnek. Szerintem 1993-ban beléphetnének azok az önkormányzati képviselőink, akik nem Fidesz-tagok, 1994-ben a pártoló tagok, akiknek száma elég nagy, a választást követő év végén pedig mód nyílna a korlátok teljes feloldására. A lassú átalakulás úgy tenné lehetővé új erőforrások beáramlását a Fideszbe, hogy ez a folyamat nem roppantaná össze a párt struktúráját. • Farkas Attila Orbán Viktor: „Igyekeztünk megőrizni higgadtságunkat” FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS A párt vezetősége 1988—1991 1988. április 17. (Kis Rabló étterem). A Fidesz szóvivői: Bayer Zsolt, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Sztilkovics Szávó. 1988. október 2., a Fidesz 1. kongresszusának első fordulója (Jurta Színház): Az ideiglenes választmány tagjai: Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Langmár Ferenc, Molnár Péter, Rockenbauer Zoltán, Szécsényi Mihály. 1988. november 20., a Fidesz 1. kongresszusának második fordulója (Jurta Színház). Az első, 13 tagú választmány tagjává választják Deutsch Tamást, Fodor Gábort, Hegedűs Istvánt, Kövér Lászlót, Molnár Pétert, Orbán Viktort, Rockenbauer Zoltánt. 1988. december 3., Fidesz-tanácsülés (Kis Rabló étterem). Az első választmány tagja lesz Bartók Gyula, Győri Molnár Lajos, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Vasasné Horváth Ilona, Wachsler Tamás. (Bartók Gyula és Vasasné Horváth Ilona 1989. január 21-én lemond tisztségéről, helyettük a tanács Ökrös Tamást és Vig Mónikát választja meg választmányi tagnak.) 1989. október 15., a Fidesz 2. kongresszusa (Műegyetem). A választmány tagjai: Baráth Gergely, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Kristóf Csaba, Molnár Péter, Németh Zsolt, Rockenbauer Zoltán, Szájer József, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Wachsler Tamás. 1990. június 3., a Fidesz 3. kongresszusának első fordulója (Park Színpad, Kertészeti Egyetem). A választmány tagjai: Baráth Gergely, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Fürjes Balázs, Gyürk Dorottya, Hegedűs István, Lippai Pál, Németh László Ákos, Medgyesy Balázs, Orbán Viktor, Szalay Péter, Száraz Róbert, Szécsényi Mihály. 1990. december 3., a Fidesz 3. kongreszszusának második fordulója (Szeged): Bankos Andrea, Bencze B. György, Drahos Péter, Fodor Gábor, Fürjes Balázs, Lippai Pál, Medgyesy Balázs, Módos Márton, Németh László Ákos, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Tirts Tamás, Vas József. MAGYAR HÍRLAP.