Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)

1992-02-06 / 31. szám

1992. február 6., csütörtök A Fiatal Demokraták Szövetsége története 1988. Március 30.: A Bibó Szakkollégi­umban 37 egyetemista és főiskolai hallgató megalapította a Fiatal De­mokraták Szövetségét. Az alapító ta­gok közül a párt jelenlegi parlamenti képviselője Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Kövér László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Sasvári Szilárd, Szájer József. Április 1.: A Fidesz nemzetközi sajtókonferencián jelentette be a füg­getlen ifjúsági szervezet megalakítá­sát. A hazai lapok közül a HVG, a Magyar Ifjúság, a Célok, az Új Em­ber és több egyetemi lap újságírója vett részt a tájékoztatón. Április 8. : A rendőrség berende­lte, s figyelmeztette a Fidesz öt alapí­tó tagját — Andrási Miklóst, Orbán Viktort, Csaba Ivánt, Kövér Lászlót, Rácz Andrást —, hogy „tevékenysé­gük illegális szervezet létrehozására irányult”. Április 17.: A Fidesz 200 tagja gyűlést tartott Budapesten. Ezt köve­tően a Kisrabló étteremben bejelen­tették, hogy a szervezet megválasz­totta szóvivőit. Április 30.: A Tinódi moziban 400 fős gyűlést rendezett a Fidesz, melyen számos Fidesz-csoport dek­larálta megalakulását, valamint elha­tározták, hogy a szervezet ősszel megtartja első kongresszusát. Május 14.: A Fidesz nagygyűlést tartott a Jurta Színházban, melyen megválasztották az őszi kongresszus program-előkészítő bizottságát, vala­mint a tanácskozás levezető elnökeit. Augusztus 8.: Fodor Gábor Fi­­desz-szóvivő nyilatkozott a Kossuth rádióban. Először szólalhatott meg Fidesz-tag a magyar médiában. Szeptember 12.: Pozsgay Imre ál­lamminiszter öt Fidesz-képviselővel találkozott. Október 1­2.: A Fidesz meg­tartotta első kongresszusának első részét, amelyen elfogadták a szerve­zeti és működési szabályzatot. Október 6.: A Fidesz petíciót adott át a parlamentnek, melyben kö­vetelte: nyilvánítsák hivatalos ün­neppé március 15-ét. November 19—20.: A Fidesz I. kongresszusának második fordulója, melyen a részvevők megvitatták és elfogadták a programnyilatkozatot. November 26.: A Fidesz csatlako­zott a MISZOT-hoz (Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége). 1989. Január: Megjelent az első Fidesz Press, a szervezet belső lapja. Március 23.: Nyolc független szervezet — köztük a Fidesz — részvételével megalakult az Ellenzé­ki Kerekasztal (EKA). Május 20.: A Fidesz-tanács úgy határozott, hogy a fiatal demokraták kilépnek a MISZOT-ból. Június 13.: Az Országházban megtartották a nemzeti kerekasztal­­tárgyalások első plenáris ülését. Az EKA­ küldöttségében a Fideszt Fo­dor Gábor, Kövér László és Orbán Viktor képviselte. Június 16.: Nagy Imre és mártír­társainak újratemetése, a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Hősök terén elhangzott Orbán Vik­tor emlékezetes beszéde. Július 22.: A gödöllői­ isaszegi választókerületben Roszik Gábort, a Gödöllői Ellenzéki Kör (az MDF, az SZDSZ, a Fidesz helyi szervezete al­kotja) jelöltjét választották meg kép­viselővé az időközi parlamenti kép­viselői választásokon. A politikus akkor egyidejűleg volt a Fidesz és az MDF tagja. Szeptember 18.: Az Ellenzéki Ke­rekasztal öt pártja (BZSZ, FKGP, KDNP, Magyar Néppárt, MDF) alá­írta, a Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a politikai egyeztető tárgyalások lezárásáról szóló megállapodást. A két liberális párt azonban nem élt vé­tójogával. Október 15. : A Fidesz II. kong­resszusán a küldöttek elsöprő több­séggel döntöttek arról, hogy pártként indulnak az országgyűlési képviselői választásokon. November 4—5.: Kétnapos vá­lasztási konferenciát rendezett Buda­pesten a Fidesz Tirts Tamás kam­pányfőnök vezetésével. A tanácsko­záson döntés született arról is, hogy a Fidesz választási színe a narancs és a sötétkék lesz. November 29.: Sikeresnek bizo­nyult a Fidesz és az SZDSZ által kezdeményezett, un. „négyigenes” népszavazás, amelyhez támogató­ként csatlakozott az FKGP és az MSZDP is. December 23.: Több mint százez­ren vettek részt a Fidesz által szerve­zett, a romániai forradalommal szoli­dáris ökumenikus istentiszteleten a Hősök terén. 1990. január 5.: A budapesti Graffiti moziban bemutatták a Fekete Doboz filmjét, amelyek azt bizonyították, hogy a BM III/III-as ügyosztálya változatlanul megfigyelte és lehall­gatta az ellenzéki pártokat. A Fidesz és az SZDSZ feljelentést tett az ügy­ben, valamint levelet küldött Németh Miklós kormányfőhöz, s ebben kö­vetelte a felelősök lemondását. Az un. Duna-gate botrány eredménye­ként 20 nap leforgása alatt távozni kényszerült Horváth József, a biz­tonsági szolgálat vezetője, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes, majd Horváth István miniszter. Március 25., április 8.: A negy­venhárom év után megtartott első szabad választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett meg az Or­szággyűlés 386 képviselői helyéből. Egyéni választókerületben győzött Kövér László (Pápa) és Szájer Jó­zsef (Sopron), országos, illetve terü­leti listáról jutott be a parlamentbe Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Frajna Imre, Glattfelder Bé­la, Hegedűs István, Kósa Lajos, Má­­di László, Molnár Péter, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Pap János, Rockenbauer Zoltán, Sasvári Szi­lárd, Szelényi Zsuzsanna, Tirts Ta­más, Trombitás Zoltán, Ungár Klá­ra, Varga Mihály és Wachsler Ta­náts. Április 18.: A Fidesz választmá­nya úgy döntött, hogy a párt csak akkor vállalhat kormányzati felelős­séget, ha az új kabinet politikai el­képzelései összeegyeztethetők a Fi­desz programját megalapozó elvek­kel. Egyben bejelentették: a Fidesz „konstruktív, de kíméletlenül kriti­kus” ellenzéki szerepre készül. Április 21.: A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjévé Orbán Viktort, he­lyettesévé Deutsch Tamást válasz­totta meg a képviselőcsoport. Június 3.: A Budai Park Színpa­don tartották meg a Fidesz III. kong­resszusának 1. fordulóját. A kong­resszus egyetértett azzal, hogy a Fi­­desz-tagság korhatára továbbra is 35 év legyen. Szeptember 30., október 14.: Az önkormányzati választásokon a Fidesz a harmadik helyre „ugrott előre” a hazai pártok között. A fia­tal demokratáknak az országban 792 képviselőjük van. Meghatáro­zóbb a szerepük a 10 ezer lakos fe­letti önkormányzatokban. A Fidesz adja az országban 11 város, 15 köz­ség polgármesterét, valamint 16 vá­ros, illetve 4 kisebb település alpol­gármesterét. A fővárosi közgyűlés­ben 23 fős a Fidesz-frakció, a kerü­letekben 174 képviselője, 2 polgár­­mestere és 9 alpolgármestere van a Fidesznek. December 9.: Szegeden tartotta meg a Fidesz III. kongresszusának 2. fordulóját, amelyen módosították az alapszabályt. I. kerület központi részén jó közlekedéssel exkluzív kivitelű, 5400 m2 alapterületű irodaház tulajdonjoga 700 millió forintért eladó. Érdeklődni a Stúdió Ingatlanügynökségnél. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II. 6. Telefon: 132-0836. VI. kerület banknegyedében új építésű, 1334 m2 alapterületű irodaház 20 telefonfővonallal, parkolási lehetőséggel, trezorteremmel 260 millió forintért eladó. Érdeklődni a Stúdió Ingatlanügynökségnél. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II/6. Telefon: 132-0836. Keresünk ügyfeleink megbízásából üzlethelyiségeket bérbe forgalmas helyen, 400—500 m2 között. Ármegjelölést kérünk. Ajánlatokat a Stúdió Ingatlanügynökségbe kérjük. Bp. VI., Bajcsy-Zs. út 51. II/6. Telefon: 132-0836. Chicago Pneumatic légszerszámok azonnali értékesítése­ Max. nyomaték Maghajtó Súly Fogy­­ár: Megnevezés: 6 bar­nás, mérete: (kg): (Ft) + áfa CP—828 tip. racsniskulcs 70 Nm 1/2” 1,2 3 776 CP—734 tip. ütvecsavarozó 350 Nm 1/2” 2,2 13 352 CP—772 tip. ütvecsavarozó 900 Nm 3/4” 4,7 40 000 CP—793 tip. ütvecsavarozó 2000 Nm 1­­9,5 59 040 Megnevezés: Fordulatszám Súly Fogy­­ár: 6 bar­nál: (kg): (Ft): + áfa CP—788 H fúró-csavarbehajtó (max. 13 mm) 500/min. 1,7 20 400 CP—869 S sarokpolírozó (tárca 0178 mm) 4500/min. 2,6 22 640 CP—854 sarokköszörű (tárcsa 0125 mm) 12 000/min. 1,7 23 760 CP—860 egyenes rúdcsiszoló 22 000/min. 0,6 13 840 CP—789 kétirányú fúró (max. 10 mm) 2200/min. 0,9 16 560 CP—766 rezgőcsiszoló (csiszoló méret: 95x225 mm) 8000/min. 2,2 15 912 Megnevezés: Max. lemez- Legkisebb Súly Fogy­­ár: vastagság: sugár: (kg): (Ft) + áfa CP—835 lemezidomvágó 1,2 mm 73 mm 1 14 320 AUTÓKER Kiskereskedelmi Kft., 1045 Budapest, Erzsébet u. 2. Telefon: 169-5702 169-3522 Raktár: 1135 Budapest, Kelli u. 17. Telefon: 149-0760 S30MH FÓKUSZ A NAP INTERJÚJA Orbán Viktorral „A Fidesz nagy utat tett meg” A Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg — mondja Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a párt hét végi kongresszusa előtt. A legutóbbi választás kilencszázalékos eredményéhez képest ma 34-35 százalékos a Fidesz népszerűségi indexe, s a közvélemény-kutatási eredmények szerint az emberek nagy része kormányképes erőnek tartja a Fideszt. Orbán szerint már az idén ki kell alakulnia annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fidesz szekerét a következő hajráig”, s jövőre már csak a választások aspektusából szabad változtatni a párt vezetési struktúráján, beleértve esetleg a pártelnöki intézmény bevezetését. A korhatár feloldását a politikus három lépcsőben tartaná kívánatosnak.­ ­ „ Mindennap készülünk a fel­adatra, hogy kormányozhassunk” — nyilatkozta az ősz végén a Fi­nancial Times-nak Orbán Viktor. A miskolci regionális tanácskozást követően Tirts Tamás választmányi tag szintén azt hangsúlyozta, hogy a párt pécsi kongresszusának töb­bek között azt kell igazolnia, mi­szerint „a Fideszben van annyi erő, hogy politikai változás esetén kormányképes erőként szerepel­jen". Valóban alkalmasak a fiatal demokraták, vagy legalábbis azok lehetnek a következő választások után a kormányzásra? — Erről nagyon nehezen szok­tam beszélni. Egyrészt mert fiatal korunk, ami sok szempontból elő­nyös, e tekintetben bizonyos fokig hátrányt jelent. Másrészt célszerű óvatosan nyilatkozni terveinkről, különösen kormányképességünk­ről, ha el akarjuk kerülni, hogy a választópolgárok azt mondják: nagyképűek vagyunk, minden sze­rénységünket, mértéktartásunkat elvesztettük. Erről a témáról mégis szükséges nyilatkoznunk, mert a választópolgárok szimpátiájáról, akaratáról készülő felmérések idő­ről időre azt igazolják, hogy nép­szerűségünk megnőtt, sőt jelenleg a Fidesz messze a legnépszerűbb párt az országban.­­ Vagyis a kérdés semmiképp nem kerülhető meg... — Én úgy ítélem meg, hogy a Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg: 22 parlamenti képviselővel indultunk, 9 százalé­kos választási eredménnyel. Ma 34-35 százalékos a Fidesz népsze­rűségi indexe. A párt kormányké­­pességéről készített felmérések is azt mutatják, hogy az emberek nagy része szeretné, ha a Fidesz valamilyen mértékben szerepet vállalna a kormányzásból a követ­kező választások után.­­ Nem vitatható, a közvéle­mény-kutatások alapján a Fidesz az első helyen áll a hazai pártok között. Ám ezek a felmérések azt is jelzik, hogy a fiatal demokraták potenciális választói a legkiszámít­hatatlanabbak... A Fideszt többek között azok helyezik az élre, akik nem biztos, hogy részt vesznek a választásokon. Számolnak-e ezzel a körülménnyel, illetőleg a Fidesz miként kívánja majd megnyerni a választópolgárokat — köztük a mintegy 800 ezer fiatalt, akik 1994-ben először járulhatnak az urnákhoz —, hogy menjenek el szavazni? — A Fidesz szavazóbázisa, illet­ve a párttal szimpatizálók összeté­tele valóban azt mutatja, hogy ak­kor számíthatunk jó eredményre, ha minél nagyobb arányú a részvé­tel a választásokon. Éppen ezért a Fidesz választási kampányának mozgósító jellegűnek kell lennie, hiszen a pártnak elemi érdeke — s gondolom, ez egybeesik az ország, a demokrácia érdekével is —, hogy a polgárok lehetőleg nagy számban menjenek el szavazni. Szólni kell azonban arról az elmozdulásról is, hogy stabilizálódni látszik a velünk szimpatizálók magja. Ám ennél is figyelemreméltóbb az a tény, hogy a felmérések szerint, ha három má­sik párt (az MDF, az MSZP, az SZDSZ) szimpatizánsaitól megkér­dik, melyik pártot helyezik a máso­dik helyre, akkor zömében a Fi­deszt jelölik meg. Ez azt jelzi, hogy szavazótáborunk növekedése nincs a végsőkig kimerítve, hiszen más pártok szimpatizánsai körében nagy a fogadókészség a Fidesz po­litikája iránt. Visszatérve a kormányképesség­re, azt gondolom, erről nem be­szélni kell sokat, hanem olyan új működési struktúrát kell kialakíta­ni, ami nem teszi kérdésessé a vá­lasztók számára azt, hogy melyik pártra szavazzanak, ha a Fidesszel szimpatizálnak. Ennek persze fel­tételei vannak. — Mik ezek a feltételek? — Az első például az, hogy a párt élén azok az emberek álljanak, akiket a választópolgárok is kor­­mányképesnek gondolnak. Nem elég, ha csupán a frakcióban dol­goznak. Szükséges a választmány súlyának növelése, a parlamentben befutott, jól ismert emberek bevo­nása.­­ Ezt szolgálná az a terv, hogy az eddigi négy helyett kilenc kép­viselő kívánja jelölteni magát a vá­lasztmányba... — Erről a kongresszusi küldöt­teknek kell dönteniük. A parla­menti frakció mindenesetre átte­kintette az 1992. évi törvényalko­tási tervet, számba vette a képvise­lők várható igénybevételét, s ennek fényében úgy véli, nem okozna gondot, ha több képviselőt válasz­tanának meg. Egyelőre csak kíná­lati listája van a frakciónak, ame­lyen valóban kilenc név szerepel. A képviselőcsoport azonban nem tesz javaslatot a kongresszusnak, hogy minél több parlamenti képvi­selő legyen a választmányban. — A Pécsett megválasztandó választmány már a következő vá­lasztásokat „levezénylő" csapat lesz? — Azt gondolom, hogy minden­képpen a választásokra előretekint­­ ve kellene döntenie a kongresszus­ nak a választmány összetételéről, ugyanis 1993-ban már nem lenne célszerű nagymértékben változtatni a testületen. Meggyőződésem, hogy már az idén ki kell alakulnia annak a struktúrának és annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fi­desz szekerét az 1994. évi válasz­tások hajrájáig”. — A fiatal demokraták mázsá­ról szólva az első helyen a prag­matizmust, a szakszerűséget emlí­tik. Nemrégiben lapunkban Pomo­­gáts Béla a Fidesz erényeként s népszerűségének magyarázataként azt emelte ki, hogy „nem vették át a mindinkább idegesítő politikai rossz modort”. Ezzel szemben má­sok erőltetettnek tartják, hogy „a fiatalok pártjának” politikusai va­lamiféle jogászprofesszori modort képviselnek a parlamentben. Mennyire egyeztethető össze hosszabb távon a fiatalos „ kócos­­sággal" a pragmatista politizálás? — Pomogáts­ Béla véleményét nem olvastam, de ránk nézve hízel­gő. Én kicsit másképpen fogalmaz­nék, ám lényegében ugyanazt sze­retném mondani. Azt hiszem, hogy ma a politikai elitek között egyfajta hidegháborús hangulat alakult ki. Mindegyik fél — főleg az MDF és az SZDSZ — attól, hogy a másik lényegében a megsemmisítésére tör, nem politikai partnernek vagy vetélytársnak tartja, hanem olyan erőnek, amelytől meg kell szabadí­tani az országot. A Fidesz vélemé­nyem szerint abban különbözik ezektől a pártoktól, hogy viselkedé­se nem kelti ezt a benyomást sem az SZDSZ-ben, sem az MDF-ben, sőt az MSZP-ben sem. Úgy vélem, a parlamentben képviselettel ren­delkező pártoknak van bázisuk, s hosszú távon ott lesznek az Ország­­gyűlésben. A Fidesznek nem arra kell törekednie, hogy egyiket vagy másikat kiszorítsa, hanem arra, hogy tőlük minél több választót szívjon el. Ebből fakadóan mi azt az idegességet, azt a lélektani hely­zetet, amely az állandó fenyegetett­ség pszichózisából ered, nem vet­tük át. Igyekeztünk megőrizni hig­gadtságunkat, épp ezért a „jó mo­dor” kifejezés helyett a nyugodtsá­got hangsúlyoznám. — Ez azonban — úgy tűnik — nem akadályozza a Fidesz képvise­lőit abban, hogy olykor keményen, sarkosan fogalmazzanak... Egy-két felszólalásuk vihart kavart és ka­var. Gondolok például arra, hogy ön a kormányról nemegyszer kije­lentette, hogy nem mond igazat... — Ez csak akkor váltott ki na­gyobb visszhangot, amikor először mondtam. Azóta egyfelől nem mondom, mert unalmas dolog min­dig arról beszélni, ami nyilvánvaló. Azt hiszem, a polgárok úgy látják, valóban arról van szó, amit én mondtam, tehát megütközést az ilyen kijelentések most már nem nagyon keltenek. Másfelől — mint a közvélemény-kutatásokból kitet­szik — a választópolgárok világos különbséget tudnak tenni a ke­mény, határozott, ám konkrét és tárgyszerű fellépés, illetve a vag­­dalkozás, a ködös fogalmazás, a másik fél lejáratására irányuló szándék között. — Szóba került már, hogy erő­síteni kell a választmányt képvise­lők bevonásával, mert jelenleg el­sősorban a frakció határozza meg a Fidesz imázsát. Ugyanakkor ha a párt igazolni kívánja felkészült­ségét a kormányzásra, szélesebb politikusi és szakértői bázisra kell támaszkodnia. Hol tart a Fidesz a szakértői bázis kiszélesítésében, a politikus-utánpótlás megteremtésé­ben? — Az elmúlt másfél évben a Fi­desz belső működését vizsgálva vi­lágossá vált számomra, hogy a párt „politikuselitjének” utánpótlása nem a választmányból fog kikerül­ni. Ez túl szűk politikai döntéshozó testület, ráadásul nem is alkalmas utánpótlás kinevelésére. Utánpót­lás szerintem egyrészt az önkor­mányzatokból, másrészt a folya­matosan bővülő szakértői csopor­tokból meríthető. Az innen kikerü­lő emberek alkothatják majd a kö­vetkező nyolc-tíz évben a Fidesz politikai „elitjét”. — A strukturális kérdésekre visszatérve, szóba került-e a Fi­deszben—lévén, az egyetlen olyan hazai parlamenti párt, amelynek kollektív vezetői testülete van —, hogy szükség lenne első emberre, esetleg elnökre? Az elmúlt válasz­táson például Deutsch—Fo­dor—Orbán összetételben szere­pelt a frontemberek csapata... — Azt gondolom, túlléptünk ezen az időszakon, a következő kampánynak már nem lehet ilyen hármas „mintával” nekiindulni. Az SZDSZ 1990-es választási veresé­gében nagyban közrejátszott, hogy nem volt első embere, miniszterel­nök-jelöltje. Ezért ha a Fidesz jól akar szerepelni a következő válasz­tásokon, nekünk is személyekhez kell kötnünk a politikánkat. Ez nemcsak az első emberre, hanem a potenciális miniszterekre, az egy­­egy területért felelős szakemberek­re is vonatkozik.­­ Erre lenne kísérlet a tavaly ősszel a frakció által tervbe vett szakfelelősi rendszer kialakítása? Mikortól működik ez a szisztéma? — Alakulóban van, s valószínű­leg márciusra létrejön az egyértel­mű szóvivői rendszer. Ebben már azok fognak megnyilatkozni, akik a későbbiekben egy-egy területért felelősséget vállalnak. Az elnök kérdésére visszatérve pedig úgy vélem, 1993-ban jön el az ideje an­nak, hogy a választások aspektusá­ból módosítsunk a Fidesz szerke­zetén. Ugyanígy gondolkodni kell majd a korhatár feloldásán is. Én azok közé tartozom, akik a feloldás mellett vannak, ám ezt nem radiká­lisan, hanem fokozatosan, három lépcsőben tartom elképzelhetőnek. Szerintem 1993-ban beléphetnének azok az önkormányzati képvise­lőink, akik nem Fidesz-tagok, 1994-ben a pártoló tagok, akiknek száma elég nagy, a választást köve­tő év végén pedig mód nyílna a korlátok teljes feloldására. A lassú átalakulás úgy tenné lehetővé új erőforrások beáramlását a Fidesz­be, hogy ez a folyamat nem rop­pantaná össze a párt struktúráját. • Farkas Attila Orbán Viktor: „Igyekeztünk megőrizni higgadtságunkat” FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS A párt vezetősége 1988—1991 1988. április 17. (Kis Rabló étterem). A Fidesz szóvivői: Bayer Zsolt, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Sztilkovics Szávó. 1988. október 2., a Fidesz 1. kongresszusá­nak első fordulója (Jurta Színház): Az ideiglenes választmány tagjai: Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Langmár Ferenc, Mol­nár Péter, Rockenbauer Zoltán, Szécsényi Mihály. 1988. november 20., a Fidesz 1. kong­resszusának második fordulója (Jurta Szín­ház). Az első, 13 tagú választmány tagjává vá­lasztják Deutsch Tamást, Fodor Gábort, He­gedűs Istvánt, Kövér Lászlót, Molnár Pétert, Orbán Viktort, Rockenbauer Zoltánt. 1988. december 3., Fidesz-tanácsülés (Kis Rabló étterem). Az első választmány tagja lesz Bartók Gyula, Győri Molnár Lajos, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Vasasné Horváth Ilona, Wachs­ler Tamás. (Bartók Gyula és Vasasné Horváth Ilona 1989. január 21-én lemond tisztségéről, helyettük a tanács Ökrös Tamást és Vig Mó­nikát választja meg választmányi tagnak.) 1989. október 15., a Fidesz 2. kongresszu­sa (Műegyetem). A választmány tagjai: Baráth Gergely, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Kristóf Csaba, Molnár Péter, Németh Zsolt, Rockenbauer Zoltán, Szájer József, Szelényi Zsuzsa, Tirts Tamás, Wachsler Tamás. 1990. június 3., a Fidesz 3. kongresszusá­nak első fordulója (Park Színpad, Kertészeti Egyetem). A választmány tagjai: Baráth Gergely, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Fürjes Balázs, Gyürk Dorottya, Hegedűs István, Lippai Pál, Németh László Ákos, Medgyesy Balázs, Or­bán Viktor, Szalay Péter, Száraz Róbert, Szé­csényi Mihály. 1990. december 3., a Fidesz 3. kongresz­­szusának második fordulója (Szeged): Bankos Andrea, Bencze B. György, Drahos Péter, Fodor Gábor, Fürjes Balázs, Lippai Pál, Medgyesy Balázs, Módos Márton, Né­meth László Ákos, Németh Zsolt, Orbán Vik­tor, Tirts Tamás, Vas József. MAGYAR HÍRLAP.

Next