Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 40-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17., hétfő MTI Éles hangú bíráló cikket közölt a szombati Národná Obroda annak kapcsán, hogy Magyarország a bős-nagymarosi vízlépcsőről kö­tött szerződés „egyoldalú felmondá­sával fenyegetőzik”. „Budapest szavakban a határok sérthetetlenségét hangoztatja ugyan, de nem hivatalos csatornák közvetí­tésével, és rendkívül vitális lobbija által arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy a szomszédos orszá­gokban támadások érik a magyar kisebbséget, ezért a legjobb az len­ne, ha azok újra az anyaországhoz csatlakozhatnának” — írja a lap. Megjegyzi, hogy ugyanakkor „egyetlen kukkot sem hallani” a magyarországi kisebbségek sorsá­ról, de a régóta ígérgetett nemzeti­ségi törvény máig sem talált utat az országgyűléshez. A cikkíró hangsúlyozza: egyetlen percig sem vonja kétségbe, hogy Magyarországnak joga van a szer­ződésbontásra, de az csakis az összes nemzetközi jogi következ­ménnyel együtt tehető meg. Itt arra emlékeztet, hogy Ausztriával szem­ben Magyarország 3,2 milliárd schillinges kártérítésre volt kényte­len kötelezni magát, „nyilván a ha­zai fogyasztás kárára”. „Ügyesen kihasználva a cseh­szlovák államjogi elrendezés vitá­ját, a trianoni egyezmény Csehszlo­vákia területi egységéről szóló feje­zetét hangoztatva, a finom diplomá­ciai játszmák széles skáláján törek­szik annak revíziójára. A jugoszláv föderáció esetében, kivált Horvátor­szág egyoldalú támogatásával (bele­értve a katonai támogatást) ez sike­rült is neki. Ugyanakkor korántsem rövid, hanem hosszú távú stratégiá­ról van szó” — írja a lap. Szinte megdöbbentő, mennyire nem követ­kezetes a csehszlovák diplomácia szembeszegülése a magyar kam­pánnyal — vélekedik a Národná Obroda, amely azt sürgeti, hogy az ügyben Csehszlovákia az összes nemzetközi fórumon offenzíven lépjen fel. Az erőműpárti szlovák kampány új elemeként veti be a Ná­rodná Obroda azt, hogy a Szlová­kiában élő magyarok nem kívánnak még egyszer magyar joghatóság alá kerülni, mert az idősebbek még jól emlékeznek a magyar csendőrökre és a nyilasokra, a józanabbja pedig tudja, hogy „a budapesti elit szemé­ben a felvidéki magyarok máig is csak földtúró parasztnak, másodren­dű polgárnak számítanak, akárcsak a többi szomszédos országban élő magyar”. Ez az elit ugyanis „saját hatalmi céljai érdekében az állítólag igazságtalan trianoni döntés elhárí­tásának eszközeként használja fel őket” — fejeződik be a cikk. Národná Obroda: finom diplomáciai játszmák Csak újságírói inszinuációk? Budapesten tárgyal a WEU főtitkára MH-információ Jeszenszky Géza külügyminisz­ter meghívására szombaton Buda­pestre érkezett Wim van Eekelen, a Nyugat-európai Unió (WEU) főtit­kára. Hivatalos tárgyalásai ma kez­dődnek. A politikus találkozik ven­­déglátóján kívül a Külügyminiszté­rium és a Honvédelmi Minisztéri­um vezetőivel, Kodolányi Gyula címzetes államtitkárral, a minisz­terelnöki tanácsadó testület vezető­jével és László Jenővel, a Hadiipa­ri Hivatal elnökével. Magyarország szeretne intézmé­nyes kapcsolatokat kiépíteni a WEU-val, a jövőbeni politikai együttműködés lehetséges módo­zatainak megvitatására jó alkalmat teremthetnek a főtitkár budapesti tárgyalásai. Az együttműködés azért fontos, mivel beleilleszkedik az európai integrációhoz való kö­zeledés folyamatába. Az EK tavaly decemberi maastrichti csúcstalál­kozóján döntött az Európai Unió létrehozásáról, amelynek kül- és biztonságpolitikai, valamint védel­mi dimenziójának kialakításában jelentős szerep vár a Nyugat-euró­pai Unióra. A WEU a tervek sze­rint a jövőben egyrészt az EK vé­delmi integrációjának része, más­részt összekötő kapocs lesz a NA­TO irányában, megerősítve annak európai pillérét. Az európai integráció és a transzatlanti együttműködés azon­ban nem egymást kizáró, hanem egymást kölcsönösen kiegészítő folyamat. Magyarország a NATO- val már felvette és egyre szélesíti a kapcsolatokat. Most a WEU-val kiépítendő szorosabb együttműkö­dés megalapozása a cél. • M. Cs. Konrád: nagy revans fenyeget MTI ----------------------------­Az Európai Közösségbe való betagozódás biztosítékot adna arra, hogy Magyarországon és más ke­let-európai országokban ne térje­nek vissza a diktatúrához. „Még azok a politikusok is, akiknek szándékai nem igazán demokrati­kusak, szeretnék a demokráciának legalább látszatát megőrizni, mert az az Európába való integrálódás előfeltétele. A kérdés az, miként lehet megadni a térség népeinek az összeurópai együvétartozás érzését a köztes időben, a tíz vagy több év­ben, amíg országainkat be nem bo­csátják az Európai Közösségbe” — nyilatkozta a Der Spiegelnek Kon­rád György, a nemzetközi PEN Klub elnöke. Az interjúban Konrád György Kelet-Európa helyzetét úgy jelle­mezte, hogy a térségben a nyugat­európai integrációs folyamattal el­lentétes irányzat érvényesül, arany­kor helyett „sokan szegényebbek lettek, s ehhez járul még az általá­nos bizonytalanság”. Szimbolikus, ideologikus kérdések kapnak el­sőbbséget, és „még az a mód is, ahogy a hatalom birtokosai bánnak az ellentmondókkal, kísértetiesen emlékeztet a régi időkre. A kom­munizmusban az ellenzék egyet je­lentett az ellenséggel”. Az író magyarországi példákra utalva azt mondta, hogy a bírálatot hazaárulásként fogják fel, vagy rá­sütik az illetőre: saját fészkébe piszkolt. A PEN Klub elnöke fel­vetette, hogy az új demokráciák­ban vagy féldemokráciákban a gazdaság egészségi állapotát jelző tőzsdeindex mintájára be kellene vezetni a „sajtószabadság indexét”. Ez jelezné, hogy mennyire egész­séges a demokrácia. Konrád György bírálta a Magyar Televízió hírműsorait, amelyekben szerinte ellenzéki hangok nem szólalnak meg, és Csurka Istvánnak a Ma­gyar Fórumban megjelent sürgeté­sére utalva megjegyezte: „Ha Csurka képviselő azt mondja, a Magyar Televízióban ostorral kell rendet teremteni, óhatatlanul a fé­lelem légköre alakul ki.” Konrád György a Der Spiegel­nek arra a meglátására, hogy Kelet- Európában, például Csehszlovákiá­ban vagy Magyarországon, a meg­békélés helyett a leszámolást része­sítik előnyben, megállapította: nem erősödhet meg a demokrácia ott, ahol politikai perek vannak. Az író szerint „nálunk most a nagy revans fenyeget”, és­ amennyiben a disz­kriminációt egyszer törvényesítik, az érintettek kezdetben viszonylag kis köre egyre nagyobb lesz, s vé­gül a lakosság egy része a pária, a kitaszított helyzetébe kerül. A nagyromán tervek megvalósítása még várat magára Kijev közelebb van Kisinyovhoz, mint Bukarest Bukaresti tudósítónktól_________ Elégedetlen a Románia és Mol­dova közötti határ megszüntetésé­nek híveiből álló Moldovai Nép­front hét végi kongresszusával a ro­mán unionisták tábora, valamint a bukaresti elnöki intézményhez közel álló Dimineata című lap. A cotroce­­ni-i elnöki palota tulajdonképpeni véleményét tükröző sajtószerv sze­rint ugyanis hibának minősül az, hogy a szervezők nem szögezték le határozottan: az egész rendezvény az egyesülés gondolatának jegyében zajlik, s hogy a népfront minden egyes tagja maradéktalanul ezt az eszmét szolgálja. Persze, a határok megszüntetéséről szó esett a kong­resszuson, hiszen maga a szervezet tevékenységét elemző jelentés is hangsúlyozza, mind a testület, mind pedig Besszarábia lakosságának zö­me elkerülhetetlennek tartja a két or­szág egyesülését. A román unionistákat viszont az nyugtalanítja, hogy a Pruton túli köztársaságban egyre nagyobb azoknak a száma, akiknek mind ke­vésbé sürgős a Nagy-Románia után sóvárgó nacionalisták által oly hőn várt esemény. Mircea Druc volt moldovai miniszterelnök, aki még tavaly decemberben a román parla­ment vendégeként az azonnali egye­sülés mellett szállt síkra, maga is a fokozatosság híve lett azóta, akár­csak a népfront, amely immár szin­tén türelemre int. Nyilatkozataiban Ion Iliescu elnök is ezt az erényt gyakorolja, amikor a megfelelő tör­ténelmi pillanat kivárását tanácsolja — ezért furcsállható az elnökség félhivatalos szócsövének mostani ál­lásfoglalása. Mindebben persze bi­zonyára szerepet játszik az is, hogy Nicolae Tiu, a kisinyovi diplomácia vezetője a legnagyobb példányszá­mú bukaresti napilapnak, az Adeva­­rulnak adott interjújában arról szólt, hogy Moldovát több nyugati állam felé nem az illető országok bukares­ti, hanem kijevi nagykövetségei képviselik majd. „A románok nem csupán szomszédaink, de testvére­ink is. Az igazság azonban az, hogy a Moldovai Köztársaság gazdasága igen nagy mértékben kapcsolódik a volt Szovjetunió többi köztársaságá­nak gazdaságához” — magyarázta a döntést Nicolae Tiu, aki Nagy-Ro­mánia híveiben csalódást keltő vá­laszt adott arra a kérdésre is, misze­rint országa távlati tervei között sze­repel-e az egyesülés. A kisinyovi diplomata szerint ugyanis elsősor­ban az új állam függetlenségét kell biztosítani, minden más csak ez után következhet. Az interjú így aztán ezt a címet kapta: Kisinyov közelebb van Kijevhez, mint Bukaresthez? Az egyesülés tekintetében James Baker sem örvendeztette meg az unionistákat. A bukaresti rádió kisi­nyovi különtudósítójának élesben feltett kérdésére kitérő feleletet állott, Moldova és Románia hatás­körébe utalva a probléma eldöntését, amely semmiképpen sem lehet az amerikai állam feladata. Igaz, Baker sok mindennel nincsen tisztában, legalábbis a Dimineata szerint. Az elnökség félhivatalosa ugyanis arról írt, hogy Moldovába látogatva az amerikai vendég a román földön járt. Erről valóban aligha tudott a washingtoni diplomata, aki — a lap szerint — azzal a céllal kereste fel a Pruton túli köztársaságot, hogy azt továbbra is az átalakított birodalom keretei között tartsa. • B. T. Regionális kisebbségi charta A Szovjetunió felbomlásának fo­lyamata rendkívül aggasztó, hiszen a széthullás során alapvető kérdések tisztázatlanok maradtak — mondot­ta Tabajdi Csaba elnök, az MSZP Közép- és Kelet-Európa-tagozatá­­nak szombati ülésén. Kérdéses a stratégiai jelentőségű Krím-félszi­­get és a Fekete-tenger vidékének hovatartozása, hiszen e területek nélkül Oroszországnak nem lenne melegtengeri kikötője, s mindez a polgári közlekedés és a haditenge­részet szempontjából is kulcsfontos­ságú kérdés. Mivel a volt Szovjetunió belső határainak 30 százalékát szerződé­sek rögzítik, ez további lappangó feszültségeket eredményezhet, me­lyek akár háború kialakulásához is vezethetnek. Ebből a szempontból elgondolkodtató az atomerőművek és az atomfegyverek helyzete, mert Jelcin elnök ugyan ígéretet tett ezek kézben tartására, azonban mégsem lehet kizárni annak esélyét, hogy et­nikai alapon egy terrorista támadás eszközeivé válhatnak. Ezért nagyon fontos lenne, hogy nemzetközi szer­vezetek bevonásával a konfliktuso­kat megelőzzék, vagy közvetítsenek még abban a fázisban, mielőtt a fegyverek elkezdenének dörögni. A tagozat szorgalmazza olyan állandó fórum létrehozását, mely a meglévő konfliktusokban közvetítő szerepet vállalna. A tagozat néhány hónappal ez­előtti megalakulása óta végzett te­vékenységet összefoglalva az elnök elmondta, hogy feltérképezték a munkájukba bevonható szellemi erőket, s tanulmányokat készítettek elő a nyugat-európai szociáldemok­rácia, illetve a kelet-közép-európai térség baloldali pártjainak helyzeté­ről. Egyúttal megkezdték a közép­európai regionális kisebbségi charta kidolgozását is. •B. K. KÜLFÖLD-BELFÖLD Kaotikus állapotok a magyar—román határon • Folytatás az 1. oldalról A gépkocsiknak nem kell annyit várakozni. Elhúznak a buszsor mellett, kicsit szlalomoznak az ácsorgók között, s máris a vámnál vannak. Nekik legalább nem kell egy álló napot izgulniuk, hogy si­kerül-e átjutni, vagy sem. Az egyik autóból konyakok kerülnek elő, másikból gyermekruhák, cigaretta. Kíváncsiskodók csapata tódul az egyik Daciához, amikor a vámos autóalkatrészek tucatjait emeli ki az autó különböző szegleteiből. A határőrség egyik tisztje kom­mentálja az eseményeket. Naponta legalább 800-1000 embert külde­nek vissza a határról. A buszok kö­zül is legalább húszat visszafordí­tanak naponta. Azonban a próbál­kozók száma és türelme végtelen. Nehezen győzik határőreink a munkát. Állandó készenlétben kell lenniük, hiszen sokan éjszaka, a bokrok tövében kúszva próbálnak átjutni. Nemrég egy busz törte át a sorompót. A határátkelő melletti területet lassan ellepi a szemét. Hazafelé indulunk, mikor a ko­csiból kiszólva kérdem az egyik kiskatonát, van-e még KGST-piac a közelben. Mosolyogva módja: szombaton Békéscsabán, vasárnap Gyulán vannak többen... ________________________ * •G.Z. A bőrfejűek ismét verekedést kezdtek A rendőrség nyomozást rendelt el ismeretlen garázda fiatalok el­len. A Siófokhoz tartozó Balaton­­kiliti községben az utcán székesfe­hérvári és helybeli „bőrfejű” fiata­lok, botokkal és láncokkal felfegy­verkezve verekedést kezdeményez­tek a Sirály presszóból kijövő cigá­nyokkal. A tömegverekedésben mintegy százan vettek részt, s csaknem százötvenen nézői voltak az eseményeknek. MAGYAR HÍRLAP. ­ Új honfoglalók a játszóházban Vasárnap a Nemzeti Múzeumban történeti játszóházat rendeztek a honfoglalás korából. A nagyszámú érdeklődő rovásírást, sámánszövést, hajfonatdísz- és tarsolykészítést gyakorolha­tott a közös ügyességi játékok mellett. A következő játszóházat március 14-én 10 órától tartják FOTÓ SZABÓ JN­EK ADAM Kisbér — még mindig képviselő nélkül MTI----------------------------­Változatlanul nagyfokú érdekte­lenség kísérte a vasárnapra kiírt időközi országgyűlési képviselő­­választást Komárom-Esztergom megye 3-as számú, Kisbér közpon­tú választókerületében!* A területi választási bizottság il­letékese ugyanis arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy reggel hattól délután három óráig, azaz a szavazási idő több mint kétharma­dában, a 45 073 választópolgár kö­zül csak 3131-en adták le voksu­­kat, s ez 7 százalékos aránynak fe­lel meg. Holott a sikeres választás­hoz a választópolgároknak legalább 25 százaléka plusz egy fő szavazata szükséges. Tavaly négy, idén pedig egy ízben már történt próbálkozás a Bábolnától Oroszlányig terjedő tér­ségben annak érdekében, hogy megtalálják az 1990 decemberében gépkocsibaleset következtében el­hunyt Deák Sándor képviselő utód­ját, de a megjelentek alacsony szá­ma miatt mindegyik kísérlet ered­ménytelenül végződött. MH-információ Lapzártakor érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal illetékese kö­zölte, hogy az addig összeszámlált szavazatok alapján a részvétel 11,17 százalékos, de ebben nem szerepelnek még az oroszlányi kör­zet adatai. Ez a körzet adja a sza­vazók mintegy egyharmadát. Tiltakozás a Panoráma műsora ellen Alulírott magyarországi zsidó szervezetek mély felháborodásunk­nak adunk hangot, hogy a Magyar Televízió Panoráma című műsora az arab—izraeli konfliktus kapcsán rendszeresen Izrael-ellenes hazugsá­gokkal vezeti félre a magyar közvé­leményt, az elvárható pártatlan tájé­koztatás helyett szélsőségesen egy­oldalú beállításoknak ad teret — te­szi mindezt a hetvenes évekből már jól ismert uszító hangnemben. Állításaik alátámasztására néhány kirívó példa a legutóbbi (február 14- ei) műsor tényszerű hamisításaira: 1. A műsorvezető a kizárólag muzulmánok és keresztények által alkotott „Arab-Jeruzsálemről” be­szél, habár a jordániai megszállás 19 évétől eltekintve Jeruzsálem keleti felében nemcsak a bibliai évezre­dekben, hanem a középkor évszáza­dai óta is folyamatosan létezett zsi­dónegyed. Sőt az elmúlt időszakot tekintve a 18. század óta is a zsidók alkották a város legnagyobb etnikai csoportját. A műsor tendenciózus beállításaiba természetesen nem fért bele annak megemlítése sem, hogy hogy ebben a városrészben találha­tók a zsidóság legszentebb helyei, amelyeket a jordániai megszállás alatt zsidóknak nemcsak látogatni nem lehetett, hanem módszeres el­pusztításuk folyt. Ezzel szemben az újraegyesített Jeruzsálem arab lakói teljes jogi és polgári egyenjogúságot élveznek. 2. A filiszteusokat rendszeresen a palesztinok őseiként és ilyen módon Izrael területének máig is ott élő ős­lakosaiként emlegeti (valamiféle dá­koromán típusú gondolatmenet alá­támasztására), holott ez a Bibliában szereplő nép etnikailag és nyelvileg teljesen eltér az araboktól, nem be­szélve arról, hogy mintegy ezer év­vel előbb eltűnt, mint ahogy az első arabok letelepedtek a mai Izrael te­rületén. 3. Tényként idézi az Amnesty In­ternational egy arab fogoly halálával kapcsolatos feltételezését, mely fel­­tételezésről bebizonyosodott, hogy nem volt megalapozott. 4. Az izraeli belpolitikában termé­szetszerűleg járatlan magyar nézőt teljes mértékben félrevezeti azzal, hogy az izraeli politika olyan szélső­séges szereplőit szólaltatja csak meg, mintha valaki a­ magyar politikai életről csak a Szent Korona köre és a Münnich Ferenc Társaság alapján akarna „objektíven” képet adni. Természetesen nem vagyunk meglepve, hogy az a Chrudinák Alajos a főszerkesztője ezeknek az uszító műsoroknak, aki a Kádár­időkben feltétel nélkül és lelkesen támogatta Szaddám Huszeint, Ka­dhafit és a hozzájuk hasonló diktáto­rokat és terroristákat. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni, hogy a köz­­szolgálati televízió egyes műsorai lábbal tiporják a pártatlan tájékozta­tás alapelveit, ezért követeljük, hogy a televízió vezetése tegye meg a szükséges intézkedéseket a felelő­sök számonkérésére, valamint arra, hogy a jövőben hasonló helyzet ne fordulhasson elő. Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyar Zsidó Kulturális Egyesület B’nai B’rith Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége Magyar Cionista Szövetség Szerkesztőségünk természetsen felkínálta a lehetőséget a Panoráma című műsor szerkesztőségének is, hogy a levélben foglaltakra reagál­janak. Ebbéli igyekezetünk azonban hiábavalónak bizonyult, ugyanis lapzártáig az érintettek szerkesztő­ségünknél nem jelentkeztek. Magyar híradó Az Érdekegyeztető Tanács előtt a nyugdíjak (MH) Várhatóan még februárban az Érdekegyezte­tő Tanács szociálpolitikai bizottsága elé kerül a nyugdíjak és nyugdíjszerű szociális ellátások eme­lésére vonatkozó kormányelképzelés, a szociális törvény koncepciója. A nagy elosztási rendszerek reformjára vonatkozó javaslatot pedig a tanács gaz­dasági bizottsága tárgyalja majd. Ugyancsak ebben a hónapban várható egy ad hoc­ bizottság felállítá­sa. Ez létrejötte után egy hónapon belül tárgyal az ÉT december 6-7-i megállapodása értelmében a munkahelyek védelmének lehetséges módozatairól. Lőrinci városi rangot kapott (MTI) A köztársasági elnök határozatával várossá nyilvánította a Heves megyei Lőrincit. Az ebből az alkalomból tartott ünnepségen felszentelték a váro­si zászlót. Magyar törvényhozók Bonnban (MTI) Bonnba utazott vasárnap az Országgyűlés külügyi bizottságának hatpárti küldöttsége. A dele­gáció tagjai között van Horn Gyula (MSZP) elnök, Csóti György (MDF) alelnök, Hegedűs István (Fi­desz) alelnök, Karcsay Sándor (KDNP), Sipos Im­re (FKGP) és Rácskay Jenő (SZDSZ). A magyar törvényhozókat fogadja Rita Süssmuth, a Bundes­­ tag elnöke és Hans-Dietrich Genscher külügymi­niszter. Nőtagozat a szocialistáknál (MH) Az MSZP budapesti tanácsa támogatásával szombaton 173 küldött részvételével megalakult a szocialista nőtagozat. A résztvevők és alapítók éle­sen kritizálták a kormányzat politikáját, szó esett arról, hogy a nőket ma újra a gyermeknevelés sze­repébe akarják visszaszorítani. A parlamenti párto­kon belül egyébként éppen az MSZP tagságában legnagyobb (34%) a nők aránya. Folytatódik az elévülési törvény vizsgálata (MTI) Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén foly­tatja az elévülési törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát. A testület kedden megvitatja azt az in­dítványt, amely kifogásolja, hogy az Alkotmánybí­róság nem minden esetben semmisítheti meg visszamenőleg az alkotmányellenes rendelkezése­ket. Egy másik indítványozó azt helyteleníti, hogy az önkormányzati választásokról szóló törvény megsértésével kapcsolatban hozott bírósági döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. Az árnyékkormány azonnal reagál (MTI) Az MSZP tagsága és szimpatizánsai számára lejárt a kishitűség és a múlt árnyékától való félelem ideje. A májusban sorra kerülő kongresszusának éppen ezért az lesz a legfontosabb feladata, hogy kijelölje a párt új politikai stratégiáját — hangoz­tatta Jánosi György, az MSZP alelnöke szombaton Tatabányán, a kongresszust előkészítő Komárom- Esztergom megyei küldöttgyűlésen. Az országos vezetőségnek nem kis munkát ad az elkövetkezen­dő időszakban a Horn Gyula pártelnök által már bejelentett árnyékkormány felállítása. Az árnyék­­kormány tagjainak az lesz a szerepük, feladatuk, hogy figyeljék a minisztériumok döntéseit s azon­nal reagáljanak azokra, s kifejtsék a pártnak a kér­déssel, intézkedéssel kapcsolatos véleményét s koncepcióját. Elárverezték Maxwell ingóságait Londoni tudósítónktól A hét végén a Sotheby’s árveré­si cég irányítása alatt kalapács alá került a néhai lapkiadó milliomos, Robert Maxwell luxuslakásának a tartalma, hogy ezzel is igyekezze­nek visszafizetni a Daily Mirror sajtóvállalat nyugdíjalapjából álta­la eltulajdonított milliókat. Az árverés érdekessége volt, hogy valóban nagy értékű tárgyak, például a szép régi bútorok, na­­gyon olcsón keltek el, viszont a személyes mementónak tekinthető apróságok árát aránytalanul fel­verték. Jó árat ért el két jellegtelen, mo­dern ügy, mert egy vidéki hotel ezekkel fog „Maxwell lakosztályt” berendezni. Emléktárgygyűjtők két-három­­száz fontot adtak Maxwell papír­kosaráért, konyhai faliórájáért. Húszezer fontot ért el az ebédlő­­asztal, melyet egy vállalati igazga­tó vett meg cége tárgyalóterme számára. Az illető megjegyezte: „Ennél az asztalnál milliós vagyon szüle­tett és úszott el. Ezt sohasem fog­juk feledni, ha leülünk mellé tár­gyalni.” Közben az MGN sajtókonszern nyugdíjalapját kezelő megbízottak bejelentették, hogy a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjasok mindig rendben meg fogják kapni járan­dóságukat. • Sárközy Mátyás Önkormányzati fórumot kíván az MSZP MTI---------------------------­ Szükség lenne az európai érte­lemben vett, közvetlen választáson alapuló önkományzati megyékre, vagy ahhoz hasonló középszintű formációra. Többek között ezt a véleményt fogalmazták meg Győr- Sopron-Moson, Vas és Zala megye önkormányzati szakemberei és az MSZP helyi vezetői szombati zala­egerszegi tanácskozásukon. A re­gionális tanácskozáson bejelentet­ték: tavasszal országos önkor­mányzati konzultatív fórumot kí­ván létrehozni a szocialista párt. v

Next