Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
1992. március 16., hétfő Magyar szakszervezeti vezetők Amerikában Elismerés a magyar átalakításnak MTI ------------------------------Az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség meghívására a Világbank, a külügyminisztérium illetékeseivel találkoztak és szaktársaikkal a hazai választások előkészítéséről, a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos politikáról tárgyaltak magyar szakszervezeti vezetők. Őry Csaba és Körössy András, a Független Szakszervezetek Ligájának alelnökei és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Szövetségének elnöke a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének caracasi kongresszusára utazóban töltött néhány napot Washingtonban, együtt térségünk más országainak szakszervezeti vezetőivel. Mind a világszövetségnél, mind az ENSZ pénzügyi intézményeinél tisztában vannak azzal, hogy az átalakuló kelet-közép-európai országokban milyen társadalmi feszültségeket okoznak a folyamattal járó megszorítások — mondotta Őry az MTI tudósítójának. Éppen ezért hasznos volt, hogy a magyar képviselők közvetlen megbeszélést folytathattak a Világbank illetékes vezetőjével, akitől kérték: teremtsenek módot arra, hogy a szakszervezetek is véleményt nyilváníthassanak a tervezett programokról — még azok elfogadása előtt. Jóllehet az ENSZ-intézmények partnerei a kormányok, a Világbank lehetőséget lát arra, hogy a döntések előtt kikérjék a szakszervezetek véleményét. Ezt szolgálhatja az intézmény kelet-közép-európai tájékoztatási központja is, amelyet a tervek szerint Budapesten állítanának fel. Őry elmondotta, hogy felhívták a figyelmet a menekültprobléma foglalkoztatási vonzataira is, miközben az országban növekszik a munkanélküliség, óriási feketemunkaerő-piac alakul ki. A kérdésből származó veszélyt a Világbanknál is látják, a kérdést vizsgálják. Az AFL-CIO-val, valamint a szállítási dolgozók nemzetközi szakszervezetének képviselőivel tárgyaltak a multinacionális vállalatokról szerzett tapasztalatokról, mondotta a liga alelnöke, a Malév javítóbázisát megvásárolt amerikai Lockheed cégnél és másutt kívánnak ügyelni arra, hogy érvényesülhessenek a szakszervezeti jogok törekvéseikben segítségre, helyszíni tanácsadásra is számíthatnak amerikai szaktársaiktól. A nemzetközi pénzügyi intézményeknél elismeréssel beszéltek a magyar átalakítás eredményeiről, arról, hogy a térségben a teljes külföldi befektetések 60 százaléka Magyarországra jutott — mondotta Palkovics Imre. Ugyanakkor e körökben is tisztában vannak a nagy áldozatokkal, azzal, hogy a húr tovább nem feszíthető, hogy a helyzetrobbanásveszélyes, ezért is nyitottak arra, hogy tájékoztassák terveikről a szakszervezeteket. Mint elmondta, az amerikai külügyminisztérium illetékesei biztosították a magyarokat és a térség többi szakszervezeti vezetőjét, a volt Szovjetunió gondjai nem vonják el a figyelmet Kelet-Közép-Európáról, és igen fontosnak tartják az átalakítás — modellértékű — sikerét Magyaroszágon, Lengyelországban és Csehszlovákiában. A kérdésre, hogyan látják az AFL-CIO-ban a magyar szakszervezetek helyzetét, Palkovics képviselő kifejtette: egyértelműen támogatják a demokratikus választásokat s azt, hogy a szakszervezeti vagyont még a választások előtt felosszák, így biztosítva az esélyegyenlőséget. Az AFL-CIO egyébként a ligát és a munkástanácsokat mind szakértőivel, mind anyagilag is támogatja majd a választási kampányban. A világszövetség 15. caracasi kongresszusán megfigyelőként vesznek részt a liga, a munkástanácsok, a MSZOSZ és az autonóm szakszervezetek képviselői. Míg a térség többi országából a szakszervezetek már tagjai a világszövetségnek, a magyarok az októberre várható választások után kapnak majd teljes jogú tagságot. Párizsi tervek európai egyeztető- és döntőbíróságra MTI ------------------------------Vezető európai nemzetközi jogászok részvételével vitatták meg Párizsban egy európai egyeztető- és döntőbíróság létrehozásának tervezetét. A tanácskozáson részt vett dr. Hercegh Károly, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke is. A szakértői konferenciát Robert Badinter, a francia alkotmánytanács elnöke kezdeményezte, aki elmondta: a tanácskozás javaslatát előreláthatólag előterjesztik az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Helsinkiben megtartandó értekezletén. A javaslat szerint az új nemzetközi jogi testület, amely a biztonsági konferencia keretei között működne, elsősorban arra lenne hivatott, hogy közvetítsen azon államok nemzetközi jogi vitáiban, amelyek csatlakoznak a bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi szerződéshez. Szükség esetén azonban — az EBEÉ miniszteri tanácsának felkérésére — véleményt mondhat az ilyen vitákról, s döntőbíróságként is közreműködhet azok megoldásában. A testület felállításának célja, hogy a döntőbíráskodás bevezetésével teremtsék meg Európában a nemzetközi konfliktusok megoldásának egyik lehetséges módját. A bíróság tagjait azok az államok jelölnék ki, amelyek csatlakoznak a létrehozásáról megkötendő nemzetközi szerződéshez. A javaslat szerint a szerződéshez csatlakozott államok vállalnák, hogy a köztük felmerült nemzetközi vitákban kötelezően kérik az egyeztetőeljárást, az egyeztetési javaslat kidolgozását. Ezt a javaslatot nyilvánosságra hoznák — kivéve, ha a konferencia miniszteri tanácsa másként döntene. A döntőbíráskodás csupán azokban az esetekben lenne szükséges, amelyekben az egyeztetéssel nem sikerül megtalálni a megoldást, s csupán azokra az államokra lenne érvényes, amelyek előzőleg a vitatott kérdésben, vagy általában, elfogadják annak illetékességét. A párizsi tanácskozáson elfogadott javaslat aláhúzza, hogy a cél az esetleges viták, konfliktusok közös megegyezéssel történő rendezése, vagyis a testület elsősorban a közvetítésre kívánja helyezni a hangsúlyt. Illetékessége csak Európára terjedne ki, azaz a biztonsági konferencia tagjainak más államokkal történő vitáiban nem lenne illetékes, s a konferencia tagjai számára sem lenne kötelező a csatlakozás a testület létrehozásáról szóló önálló nemzetközi szerződéshez. A szakértői konferencián elfogadott részletes javaslatokat várhatóan Franciaország terjeszti majd a tanácskozás elé. Veszélyben a hármas magyar koalíció? Pozsonyi helyben járás MTI ---------------------------— A folyamatos tárgyalások ellenére sem mozdul előre a szlovákiai magyar pártok és politikai mozgalmak hármas koalíciójának kérdése. Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt alelnöke a szombati Új Szóban nyilatkozott a három magyar politikai erő legutóbbi eszmecseréjéről. A Duray Miklós vezette Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői között már februárban létrejött az egyezség, együtt indulnak a júniusi parlamenti választásokon. Erről már alá is írták a koalíció politikai alapelveit rögzítő szerződést. A két ellenzéki mozgalommal már régebben keresi a koalíciós szövetséget a Magyar Polgári Párt, amely — korábban Független Magyar Kezdeményezés név alatt, akkor még politikai mozgalomként — a „bársonyos forradalom” első pillanatától van jelen a politikai életben. A Magyar Polgári Párt jelenleg is tagja a szlovák kormánykoalíciónak. Tóth Károly alelnök a szombati Új Szóban most azt nyilatkozta, hogy a két potenciális partner hét pontban meghatározott feltétel elé állítja a Magyar Polgári Pártot. Ezek közül a két legkiemelkedőbb, hogy a Magyar Polgári Párt „lépjen ki a kormánykoalícióból, és helyezkedjen a konstruktív ellenzék pozíciójára.” „Elnökségünk és tárgyalóküldöttségünk tagjai ezt meglehetősen komolytalan követelménynek tartják. Az Együttélés képviselői viszont leginkább ehhez ragaszkodnak” — nyilatkozta Tóth Károly, aki elmondta azt is, hogy a megbeszélésekre az Együttélés—MKDM tárgyalóküldöttsége mozgalmaik elnökségeinek meghatalmazása nélkül érkezik. Mindennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a jövő héten mégiscsak létrejön a pozitív döntés. Annál is inkább, mert a partnerek tárgyalóküldöttségeinek többségében megvan az akarat a hármas koalíció megalakítására. A Magyar Polgári Párt három hónapja erre törekszik, és a továbbiakban is ez marad a célja. Rendkívüli áttekintés a bősi vízlépcsőről MTI ------------------------------Rendkívüli, nyolcoldalas melléklettel jelent meg a pozsonyi Národná Obroda szombati száma. A kiadvány a kezdetektől számítva tekinti át a bős-nagymarosi erőmű történetét , azzal a szándékkal, hogy feltárja az elhúzódó vita „genezisét”. Az összeállításban elsősorban a vízgazdálkodási építővállalat vezetőinek tollából jelentek meg írások. Julius Binder, a vállalat igazgatója úgy ítéli meg, hogy a magyar kormány szerződésbontást célzó „fenyegetései csak hisztérikusan rontják a kétoldalú kapcsolatokat”. Julius Binder első helyettese a vízienergia kihasználásának eszményi feltételeiről ír, és megszólal az összeállításban Peter Danisovic professzor is, aki a beteg Duna gyógyulását radikális mérnöki beavatkozásoktól reméli. Elmondta, hogy az erőmű tervezésében részt vett magyar szakemberek „ma nem tárhatják a magyar közvélemény elé az erőmű hasznáról szóló meggyőző véleményüket. Magánbeszélgetéseikben mélységes gyászuknak adnak hangot azért, amiért a jelenlegi magyar kormány hibásan döntött, ártva ezzel a magyar vízügyi szakemberek világszerte ismert jó hírnevének”. „Mindazok, akik az inkvizítorok indulatának hangján átkozzák az erőművet és annak megalkotóit, nem tudatosítják, hogy épp a bizalmatlanság, az akarat és a konszenzus hiánya, a saját vélemény abszolutizálása a legidegenebb a demokráciától, s ez nem más, mint az a gondolkodás, amit a totalitarizmus kódolt be a tudatalattijukba” — állítja Miroslav Liska kandidátus, az erőmű szakvéleményezőinek vezetője. A Národná Obroda összeállításában elsősorban azok az érintettek szólalnak meg, akiket a bősi erőmű ellenzői a „szakmai lobbi törzsgárdájának” szoktak titulálni. Az expó és a településfejlesztés Szabad György Kanadában, a Globe ’92 világkonferencián MH-információ jától hat napig Kanada vendége lesz Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Kedden és szerdán a házelnök Vancouverben részt vesz a Globe ’92 elnevezésű világkonferencián, amelyen parlamenti képviselők vitatják meg a településfejlesztés kérdéseit. A tanácskozáson Szabad György is felszólal, beszédében az 1996-os világkiállításra kívánja felhívni a részvevők figyelmét. Rámutat majd arra, hogy az expóval összefüggő beruházások jelentősen segíthetik a magyarországi települések fejlesztését is. Szabad György programja a fővárosban, Ottawában folytatódik majd, ahol találkozik a kanadai parlament alsóházának, valamint szenátusának elnökével. A magyar házelnököt kanadai kollégái hívták meg budapesti tartózkodásuk alkalmával viszontlátogatásra. Szerepel továbbá a tárgyalások sorában az Új Demokrata Párt és a Liberális Párt vezetőjével folytatandó eszmecsere is. Látogatása utolsó napján Szabad György találkozik Andrew Sarlóssal és vezető üzletemberekkel. A megbeszélésen, amelyet a neves magyar származású üzletember közösen szervez a kanadai magyar nagykövetséggel, a kanadai tőke magyarországi befektetési lehetőségeiről lesz szó. A partnerek arról kívánnak tájékozódni, hogy a magyar törvények milyen garanciákat adnak a külföldi beruházóknak. Az ottawai eszmecseréken már részt vesz Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője és Hajdú Zoltán, az SZDSZ képviselője is. A küldöttség találkozik a kanadai magyarság képviselőivel. KÜLFÖLD-BELFÖLD Nem sajtószabadságot, sajtótisztességet akar a most megalakult MÚK Szombaton a Sajtószabadság Klub tagjai egyhangú szavazással létrehozták a Magyar Újságírók Közösségét, a MÚK-ot. Bár azt nem hozták nyilvánosságra, hányan alkotják az új újságíró-szervezetet, annyit azért tudni lehet, a Sajtószabadság Klubot több mint 350-en alkották. Az alakuló közgyűlés díszelnöke Benedek István író megnyitóbeszédében a következőket mondta: — Veszélyben a haza, új Mohács előtt állunk, amit ki kell védenünk. (Taps.) Önöktől nem tapsot várok, hanem tetteket. (Taps.) Külső és belső ellenség vesz minket körül. Minden pillanatban támadnak minket. A külső ellenség mozgatja a belsőt is. Majd Benedek István így folytatta a Sajtószabadság Klubból alakuló MÚK közgyűlésén: — Nem akarunk sajtószabadságot, mert az elviselhetetlen mocskolódássá válik, nem akarunk szólásszabadságot, mert mocskolódás lesz belőle. Mi sajtótisztességet és szólástisztességet akarunk. Ne állhasson ki valaki acsarkodóan, hogy hazudik a kormány. Ne tehesse meg, hogy utálja azt a fejlődést, ami van. Benedek István szerint az ország nincs elszegényedve, csak a belső ellenség állítja ezt. Beszédét így fejezte be: „Ha maguk megalkotják az új szövetséget, akkor az ószövetségbe talán bele tudják fojtani a szót.” (Hosszú taps.) Makovecz Imre építész köszöntőjében annak a véleményének adott hangot, hogy a mélyből ellenőrizhetetlen tömegű mocsok jön fel, fuldoklik a kosztól. Még a rádiót is úgy hallgatja, hogy azt bármikor ki tudja kapcsolni. Stefka István, az előkészítő bizottság vezetője elmondta, hogy az új szövetséghez többen is csatlakoztak volna, ám féltik állásukat, és ezért nem merték megtenni ezt. A MÚK létrejöttének okai között sorolta fel, hogy a MÚOSZ vezetőtestületeibe a más véleményen lévőket nem választották be, így nem csekély az az erő, amelyik nem jutott szóhoz. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a megtámadottakat próbálták meg agresszornak feltüntetni. Úgy vélte, a Demokratikus charta nevében nyílt politikai harc indult a médium kulcspozícióinak megszerzésére. Tapasztalatai szerint a sajtó bizonyos részei esetenként a legalapvetőbb nemzeti érdekek képviseletét is alárendelik egyéni érdekeiknek. Megsértették azt az alapelvet, hogy az országnak csak egy, jól átgondolt külpolitikája lehet. Az új szervezet céljának azt jelölte meg, hogy a nemzet felemelkedéséért küzdjön, a jó döntéseket támogatva. Ezért csak egyetlen cenzort ismernek el: saját lelkiismeretüket. Ezek után vita nélkül, egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták azt az alapszabályt, amelyet előzőleg az Új Magyarországban tettek közzé. Majd egy előre elkészített, 20 nevet tartalmazó listából választották meg a szervezet 15 tagú elnökségét, amelybe többek között bekerült Chrudinák Alajos, Fekete Gyula, Járai Judit, Király Edit, Kósa Csaba (elnök), Moldoványi Ákos, Stefka István (titkár) Pálfy G. István. A tanácskozáson felszólalt Lepies György, az MSZOSZ-hez tartozó Sajtószakszervezet képviselője, aki többek között egy a sajtóban érdekelt valamennyi szervezet által létrehozandó médiumtanács szükségességéről beszélt. Az is elhangzott, hogy a MÚK tagjai belépnek a Sajtószakszervezetbe, és így jutnak majd olcsóbban a nemzetközi újságíró-igazolványhoz. Egyúttal felajánlotta a szakszervezet helyiségeit a MÚK-nak, amíg nem talál végleges helyet. A komáromi Balla Gábor felszólalásában többek között azt mondta, Magyarországon legalább négy zsidólap jelenik meg összesen tizenhétezer példányban, miközben ennek a nyolcvanezres etnikai kisebbségnek a tagjai csak jajveszékelnek, hogy nincsen megfelelő fórumuk, miközben egyetlenegy olyan orgánum sem létezik, ahol az állampolgár minden további nélkül közölhetné írásait. Benedek István ezt követően azt mondta: a MÚK semmiféle faji, felekezeti különbséget nem kíván tenni. Csak azt nézi, ki érez magyarul. A felszólalók közül többen bírálták a rádiót, a televíziót, még Pálfy G. Istvánt is, amiért a múlt rendszerben komprommttált személyeket is a képernyőre enged műsorában. Pálfy G. erre azt válaszolta, más a szakmai hozzáértés, és más a politikai múlt. Kifejtette azt is: nagy szerencsétlenségnek érezné, ha a közszolgálati médiumra akár az ellenzék, akár a kormány rátenné a kezét. A tanácskozáson résztvevő Zacsek Gyula MDF-es országgyűlési képviselő, olvasói minőségében egy alapítványt tett azon újságírók javára, akiket a MÚK-hoz való tartozás miatt üldöznek majd. Elnöki székfoglalójában Kósa Csaba azt mondta, hogy a magyar újságíró-társadalmat kívánja szolgálni. Szervezete nem valami ellen, hanem valamiért kíván fellépni. • D.r. Kósa Csaba, a MÚK elnöke FOTÓ: MÜLLER JUDIT Kosa Csaba: kompromittált nevek nálunk nincsenek Kosa Csabát, a MÚK frissen megválasztott elnökét arról kérdeztük, hogy kikből áll az új újságírószövetség, illetve kik nem lehetnek tagjai. — Belépési feltételeink többek között: a korszerű nemzeti tájékoztatás, a társadalom és a politika közötti igazmondó és valósághű tájékoztatás megteremtése. Ha valaki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor nem vesszük fel tagjaink közé. Természetesen tagjaink elsősorban az új, nem liberális ellenzéki lapoknál dolgozó emberekből toborzódtak, illetve a vidéki, kisebb, új lapok munkatársaiból. Kompromittált nevek, amilyenek a MÚOSZ névsorában vannak, nálunk nincsenek. Olyan emberek vannak közöttünk, akik önvizsgálatot tartottak, és rengeteg olyan is, akik — elsősorban vidékiek — nem juthattak közel a sajtóhoz. Ezeknek az embereknek mi kinyitottuk a kaput. — Miért tartják elfogadhatatlannak a kettős tagságot? — Nem lehet tudathasadásos állapotban dolgozni. El kell dönteni, hogy valaki a két szervezet által meghatározott célok közül melyeket érzi közel magához. Skizofrén lenne az az ember, aki mind a két követelménynek meg tud felelni. — Politizál-e a MÚK, vagy kizárólag szakmai érdekeket fog képviselni? — Minden, amit leírunk, ami elhangzik, végül is politika. Olyan politikai csatározásokba, hogy egyik pártot egy másikkal szemben támogassunk, nem megyünk bele. Ha a MÚOSZ a közöttünk folyó vitákat nem akarja politikai síkra terelni, mi azt nem fogjuk erőltetni, de ha igen, akkor kénytelenek leszünk erre választ adni. — A MÚOSZ-iskolával szemben megfogalmazták kételyeiket. Milyen elképzeléseik, terveik vannak önöknek az újságíróképzéssel kapcsolatban? — Félremagyarázták a Gellért Szállóban elhangzottakat. Mi a MÚOSZ-iskola tanári karával vagyunk elégedetlenek, nem az ott tanuló diákokkal. Ez a tanári kar nem újult meg, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a következő újságírónemzedéket ők készítsék fel és neveljék. Célkitűzésünk, hogy megteremtsük azt az újságíróképzést, amely a tisztességes újságírás és a nemzeti szellem jegyében készíti fel a fiatalokat, és elkezdhessék a munkát azoknál a lapoknál, amelyek szintén ezt a szellemiséget képviselik. Mihelyt az anyagi lehetőségünk meglesz hozzá, megtaláljuk a módját, hogy felneveljünk egy új újságíró-nemzedéket. — A vagyonmegosztásnak önök szerint erre is ki kellene terjednie? — Természetesen, hiszen a MÚOSZ a magyar újságírók vagyonából tartja fenn ezt a liberális szellemű iskolát. Adják meg nekünk is ugyanezeket a lehetőségeket. A vagyonmegosztás lebonyolítására egy sajtótanácsot kívánunk felállítani. A lovagiasságba, amelyet esetleg a MÚOSZ majd tanúsít, beleértendő az is, hogy — kizárólag szakmai alapon — használhassuk az épületet. Komprommisszumot szeretnénk kötni, de ez majd a jogászok dolga lesz. Ezzel kapcsolatban egyelőre még csak terveink és vágyaink vannak. • Párdi Zsófia FJF: a bírósági elnöki kinevezésekről OS------------------------------------ A Független Jogász Fórum (FJF) kibővített választmányi ülésén a megyei bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos vita kapcsán állásfoglalást fogadott el: 1.A bíróságokról szóló törvény szerint az összbírói értekezletek testületnek tekintendők, melynek aktusait nem az egyes tagok, hanem az értekezlet, mint testület a maga által szabott rendben hozza (51/A. paragrafus). 2. Az összbírói értekezlet, mint testület jogosult kizárólag arra, hogy a megyei bíróság elnökségére pályázó személyek alkalmasságát megállapítsa. 3. Az összbírói értekezlet jogosult javaslatot tenni arra, hogy az általa alkalmasnak tartott személyek közül kit ítél méltónak az elnöki tiszt betöltésére. A javaslat több személyt is megjelölhet. 4. A megyei bíróság elnöke csak a javasolt személyek közül nevezhető ki, vagy a törvénynek megfelelően új pályázatot kell kiírni. Az FJF álláspontja szerint mindazon esetekben, ahol a fent megjelölt törvényi követelményeket a kinevezésre irányuló eljárásban az arra jogosult figyelmen kívül hagyta, az elnök kinevezése törvénysértő. Szociáldemokrata képviselőjelölt Békéscsabán A Magyarországi Szociáldemokrata Párt is indít jelöltet Békéscsabán, a május 10-ére kiírt időközi országgyűlési képviselő-választáson. Bottyánszky György 48 éves energetikus a helyi pártszervezet elnöke, a Petrasovits Anna irányította MSZDP és a Független Kisgazdapárt közös jelöltjeként száll ringbe a nemrégiben lemondott Szokolay Zoltán MDF-es képviselő mandátumáért. Az MSZDP hét végén tartott sajtótájékoztatóján Bottyánszky kijelentette: választási győzelme esetén a Torgyán József vezette Kisgazdapárt Ugrin Emese nevével fémjelzett frakciója soraiban szeretne helyet foglalni. Az MSZDP választmánya határozatban határolta el magát a Szocintern chilei programjában támogatott baloldali egységet létrehozó kongresszus megtartásától, amely — véleményük szerint — szoros szövetségre lépne. Ezért a választmány mindazokat kizárja a párt soraiból, akik a posztkommunista irányítás alatt létrehozott kongresszust előkészítik, szervezik, s akik az MSZDP-t ebbe a szervezetbe kívánják beolvasztani. •G. Z. Budapest, New York két jó barát MTI -----------------------------Demszky Gábor főpolgármester tegnap délután, városházi hivatalában Charles Thomasnak, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének jelenlétében aláírta a Budapest és New York város közötti barátsági és együttműködési megállapodásról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat másik példányát David N. Dinkins, New York város főpolgármestere hétfőn írja alá New Yorkban. A tervek szerint a városvezetés és -igazgatás, valamint a városgazdálkodás, illetve a műszaki, az információs és a kulturális szféra cseréjével is foglalkoznak majd. Demszky Gábor és David N. Dinkins arról is megállapodott, hogy 1992. március 16-át Budapesten és New Yorkban egyaránt „Budapest—New York-nappá” nyilvánítják. MAGYAR HÍRLAP. PDSZ-fórum az egyházi iskolákról Közeleg az oktatási törvény parlamenti vitája, ezért fontos arról beszélni, hogyan lehet biztosítani az iskolák világnézeti semlegességét — mondta Pokorni Zoltán ügyvivő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett az Egyházak és a közoktatás címet viselő fórumon. Kordenszky Richárd, a művelődési minisztérium nem önkormányzati iskolákkal foglalkozó biztosa úgy fogalmazott, „hogy az iskola, mint intézmény világnézetileg semleges kell hogy legyen, de biztosítani szükséges, hogy benne tanár, diák szabadon vállalhatja világnézetét”. Balogh Zoltán, református lelkész, a Baár-Madas középiskola tanára is megerősítette, azért rossz az oktatási törvénytervezet, mert arra kényszeríti az egyházakat, hogy a lehető legtöbb ingatlant visszavegyék, hátha a következő kormány erre már nem ad módot. A fórumon többen is azt az álláspontot képviselték, hogy ahol van választási lehetőség az iskolák között, felvételi szempont lehet a valláshoz, a hithez való viszony, de olyan faluban, ahol csak egy iskola működik, ez alkotmányellenes kérdésfeltevés volna. Balogh Zoltán ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, „olyan társadalomban kell gondolkodni, ahol nem kell félni az ilyen kérdésektől”. • SZ.A.J. Demszky ET-szekció alelnökjelöltje MTI ----------------------------Demszky Gábor főpolgármester vasárnap este az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Bizottságának (önkormányzati szekció) ülésére, Strasbourgba utazott. Az MTI értesülése szerint az Európa Tanács e nagy befolyással bíró önkormányzati bizottságának jövő heti ülésszakán tisztújítás lesz, s ennek során Demszky Gábort alelnöknek jelölték.