Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

1992. március 16., hétfő Magyar szakszervezeti vezetők Amerikában Elismerés a magyar átalakításnak MTI ------------------------------­Az AFL-CIO amerikai szakszer­vezeti szövetség meghívására a Vi­lágbank, a külügyminisztérium il­letékeseivel találkoztak és szaktár­saikkal a hazai választások előké­szítéséről, a multinacionális válla­latokkal kapcsolatos politikáról tárgyaltak magyar szakszervezeti vezetők. Őry Csaba és Körössy András, a Független Szakszerveze­tek Ligájának alelnökei és Palko­­vics Imre, a Munkástanácsok Szö­vetségének elnöke a Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szövetsé­gének caracasi kongresszusára uta­zóban töltött néhány napot Washingtonban, együtt térségünk más országainak szakszervezeti ve­zetőivel. Mind a világszövetségnél, mind az ENSZ pénzügyi intézményeinél tisztában vannak azzal, hogy az átalakuló kelet-közép-európai or­szágokban milyen társadalmi fe­szültségeket okoznak a folyamattal járó megszorítások — mondotta Őry az MTI tudósítójának. Éppen ezért hasznos volt, hogy a magyar képviselők közvetlen megbeszélést folytathattak a Világbank illetékes vezetőjével, akitől kérték: teremt­senek módot arra, hogy a szakszer­vezetek is véleményt nyilváníthas­sanak a tervezett programokról — még azok elfogadása előtt. Jóllehet az ENSZ-intézmények partnerei a kormányok, a Világbank lehetősé­get lát arra, hogy a döntések előtt kikérjék a szakszervezetek vélemé­nyét. Ezt szolgálhatja az intézmény kelet-közép-európai tájékoztatási központja is, amelyet a tervek sze­rint Budapesten állítanának fel. Őry elmondotta, hogy felhívták a figyelmet a menekültprobléma foglalkoztatási vonzataira is, mi­közben az országban növekszik a munkanélküliség, óriási fekete­­munkaerő-piac alakul ki. A kérdés­ből származó veszélyt a Világ­banknál is látják, a kérdést vizsgál­ják. Az AFL-CIO-val, valamint a szállítási dolgozók nemzetközi szakszervezetének képviselőivel tárgyaltak a multinacionális válla­latokról szerzett tapasztalatokról, mondotta a liga alelnöke, a Malév javítóbázisát megvásárolt amerikai Lockheed cégnél és másutt kíván­nak ügyelni arra, hogy érvényesül­hessenek a szakszervezeti jogok törekvéseikben segítségre, helyszí­ni tanácsadásra is számíthatnak amerikai szaktársaiktól. A nemzetközi pénzügyi intéz­ményeknél elismeréssel beszéltek a magyar átalakítás eredményeiről, arról, hogy a térségben a teljes kül­földi befektetések 60 százaléka Magyarországra jutott — mondotta Palkovics Imre. Ugyanakkor e kö­rökben is tisztában vannak a nagy áldozatokkal, azzal, hogy a húr to­vább nem feszíthető, hogy a hely­zet­­robbanásveszélyes, ezért is nyi­tottak arra, hogy tájékoztassák ter­veikről a szakszervezeteket. Mint elmondta, az amerikai külügymi­nisztérium illetékesei biztosították a magyarokat és a térség többi szakszervezeti vezetőjét, a volt Szovjetunió gondjai nem vonják el a figyelmet Kelet-Közép-Európá­­ról, és igen fontosnak tartják az átalakítás — modellértékű — sike­rét Magyaroszágon, Lengyelor­szágban és Csehszlovákiában. A kérdésre, hogyan látják az AFL-CIO-ban a magyar szakszer­vezetek helyzetét, Palkovics képvi­selő kifejtette: egyértelműen támo­gatják a demokratikus választáso­kat s azt, hogy a szakszervezeti va­gyont még a választások előtt fel­osszák, így biztosítva az esély­­egyenlőséget. Az AFL-CIO egyéb­ként a ligát és a munkástanácsokat mind szakértőivel, mind anyagilag is támogatja majd a választási kampányban. A világszövetség 15. caracasi kongresszusán megfigye­lőként vesznek részt a liga, a mun­kástanácsok, a MSZOSZ és az au­tonóm szakszervezetek képviselői. Míg a térség többi országából a szakszervezetek már tagjai a világ­­szövetségnek, a magyarok az októ­berre várható választások után kap­nak majd teljes jogú tagságot. Párizsi tervek európai egyeztető- és döntőbíróságra MTI ------------------------------­Vezető európai nemzetközi jogá­szok részvételével vitatták meg Pá­rizsban egy európai egyeztető- és döntőbíróság létrehozásának terve­zetét. A tanácskozáson részt vett dr. Hercegh Károly, az Alkotmány­­bíróság helyettes elnöke is. A szak­értői konferenciát Robert Badinter, a francia alkotmánytanács elnöke kezdeményezte, aki elmondta: a ta­nácskozás javaslatát előrelátható­lag előterjesztik az Európai Bizton­sági és Együttműködési Konferen­cia Helsinkiben megtartandó érte­kezletén. A javaslat szerint az új nemzet­közi jogi testület, amely a bizton­sági konferencia keretei között mű­ködne, elsősorban arra lenne hiva­tott, hogy közvetítsen azon álla­mok nemzetközi jogi vitáiban, amelyek csatlakoznak a bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi szerződéshez. Szükség esetén azonban — az EBEÉ miniszteri ta­nácsának felkérésére — véleményt mondhat az ilyen vitákról, s döntő­­bíróságként is közreműködhet azok megoldásában. A testület fel­állításának célja, hogy a döntőbí­ráskodás bevezetésével teremtsék meg Európában a nemzetközi konfliktusok megoldásának egyik lehetséges módját. A bíróság tag­jait azok az államok jelölnék ki, amelyek csatlakoznak a létrehozá­sáról megkötendő nemzetközi szerződéshez. A javaslat szerint a szerződés­hez csatlakozott államok vállalnák, hogy a köztük felmerült nemzetkö­zi vitákban kötelezően kérik az egyeztetőeljárást, az egyeztetési ja­vaslat kidolgozását. Ezt a javasla­tot nyilvánosságra hoznák — kivé­ve, ha a konferencia miniszteri ta­nácsa másként döntene. A döntőbí­ráskodás csupán azokban az ese­tekben lenne szükséges, amelyek­ben az egyeztetéssel nem sikerül megtalálni a megoldást, s csupán azokra az államokra lenne érvé­nyes, amelyek előzőleg a vitatott kérdésben, vagy általában, elfogad­ják annak illetékességét. A párizsi tanácskozáson elfogadott javaslat aláhúzza, hogy a cél az esetleges viták, konfliktusok közös meg­egyezéssel történő rendezése, vagyis a testület elsősorban a köz­vetítésre kívánja helyezni a hang­súlyt. Illetékessége csak Európára terjedne ki, azaz a biztonsági kon­ferencia tagjainak más államokkal történő vitáiban nem lenne illeté­kes, s a konferencia tagjai számára sem lenne kötelező a csatlakozás a testület létrehozásáról szóló önálló nemzetközi szerződéshez. A szakértői konferencián elfoga­dott részletes javaslatokat várha­tóan Franciaország terjeszti majd a tanácskozás elé. Veszélyben a hármas magyar koalíció? Pozsonyi helyben járás MTI ---------------------------— A folyamatos tárgyalások elle­nére sem mozdul előre a szlovákiai magyar pártok és politikai mozgal­mak hármas koalíciójának kérdése. Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt alelnöke a szombati Új Szóban nyilatkozott a három magyar poli­tikai erő legutóbbi eszmecseréjé­ről. A Duray Miklós vezette Együttélés és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom vezetői között már februárban létrejött az egyezség, együtt indulnak a júniusi parlamenti választásokon. Erről már alá is írták a koalíció politikai alapelveit rögzítő szerződést. A két ellenzéki mozgalommal már régeb­ben keresi a koalíciós szövetséget a Magyar Polgári Párt, amely — korábban Független Magyar Kez­deményezés név alatt, akkor még politikai mozgalomként — a „bár­sonyos forradalom” első pillanatá­tól van jelen a politikai életben. A Magyar Polgári Párt jelenleg is tagja a szlovák kormánykoalíció­nak. Tóth Károly alelnök a szom­bati Új Szóban most azt nyilatkoz­ta, hogy a két potenciális partner hét pontban meghatározott feltétel elé állítja a Magyar Polgári Pártot. Ezek közül a két legkiemelkedőbb, hogy a Magyar Polgári Párt „lép­jen ki a kormánykoalícióból, és he­lyezkedjen a konstruktív ellenzék pozíciójára.” „Elnökségünk és tárgyalókül­döttségünk tagjai ezt meglehetősen komolytalan követelménynek tart­ják. Az Együttélés képviselői vi­szont leginkább ehhez ragaszkod­nak” — nyilatkozta Tóth Károly, aki elmondta azt is, hogy a megbe­szélésekre az Együttélés—MKDM tárgyalóküldöttsége mozgalmaik elnökségeinek meghatalmazása nélkül érkezik. Mindennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a jövő héten mégiscsak létrejön a pozitív dön­tés. Annál is inkább, mert a partne­rek tárgyalóküldöttségeinek több­ségében megvan az akarat a hár­mas koalíció megalakítására. A Magyar Polgári Párt három hónap­ja erre törekszik, és a továbbiakban is ez marad a célja. Rendkívüli áttekintés a bősi vízlépcsőről MTI ------------------------------­Rendkívüli, nyolcoldalas mel­léklettel jelent meg a pozsonyi Ná­­rodná Obroda szombati száma. A kiadvány a kezdetektől számítva tekinti át a bős-nagymarosi erőmű történetét , azzal a szándékkal, hogy feltárja az elhúzódó vita „ge­nezisét”. Az összeállításban elsősorban a vízgazdálkodási építővállalat veze­tőinek tollából jelentek meg írások. Julius Binder, a vállalat igazgatója úgy ítéli meg, hogy a magyar kor­mány szerződésbontást célzó „fe­nyegetései csak hisztérikusan ront­ják a kétoldalú kapcsolatokat”. Ju­lius Binder első helyettese a vízi­energia kihasználásának eszményi feltételeiről ír, és megszólal az összeállításban Peter Danisovic professzor is, aki a beteg Duna gyógyulását radikális mérnöki bea­vatkozásoktól reméli. Elmondta, hogy az erőmű tervezésében részt vett magyar szakemberek „ma nem tárhatják a magyar közvélemény elé az erőmű hasznáról szóló meggyőző véleményüket. Magán­­beszélgetéseikben mélységes gyá­szuknak adnak hangot azért, amiért a jelenlegi magyar kormány hibá­san döntött, ártva ezzel a magyar vízügyi szakemberek világszerte ismert jó hírnevének”. „Mindazok, akik az inkvizítorok indulatának hangján átkozzák az erőművet és annak megalkotóit, nem tudatosít­ják, hogy épp a bizalmatlanság, az akarat és a konszenzus hiánya, a saját vélemény abszolutizálása a legidegenebb a demokráciától, s ez nem más, mint az a gondolkodás, amit a totalitarizmus kódolt be a tudatalattijukba” — állítja Miros­lav Liska kandidátus, az erőmű szakvéleményezőinek vezetője. A Národná Obroda összeállítá­sában elsősorban azok az érintettek szólalnak meg, akiket a bősi erőmű ellenzői a „szakmai lobbi törzsgár­dájának” szoktak titulálni. Az expó és a településfejlesztés Szabad György Kanadában, a Globe ’92 világkonferencián MH-információ­ jától hat napig Kanada vendé­ge lesz Szabad György, az Ország­­gyűlés elnöke. Kedden és szerdán a házelnök Vancouverben részt vesz a Globe ’92 elnevezésű világ­­konferencián, amelyen parlamenti képviselők vitatják meg a telepü­lésfejlesztés kérdéseit. A tanácsko­záson Szabad György is felszólal, beszédében az 1996-os világkiállí­tásra kívánja felhívni a részvevők figyelmét. Rámutat majd arra, hogy az expóval összefüggő beru­házások jelentősen segíthetik a magyarországi települések fejlesz­tését is. Szabad György programja a fő­városban, Ottawában folytatódik majd, ahol találkozik a kanadai parlament alsóházának, valamint szenátusának elnökével. A magyar házelnököt kanadai kollégái hívták meg budapesti tartózkodásuk al­kalmával viszontlátogatásra. Szere­pel továbbá a tárgyalások sorában az Új Demokrata Párt és a Liberá­lis Párt vezetőjével folytatandó eszmecsere is. Látogatása utolsó napján Szabad György találkozik Andrew Sarlós­sal és vezető üzletemberekkel. A megbeszélésen, amelyet a neves magyar származású üzletember kö­zösen szervez a kanadai magyar nagykövetséggel, a kanadai tőke magyarországi befektetési lehető­ségeiről lesz szó. A partnerek arról kívánnak tájékozódni, hogy a ma­gyar törvények milyen garanciákat adnak a külföldi beruházóknak. Az ottawai eszmecseréken már részt vesz Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője és Hajdú Zoltán, az SZDSZ képviselője is. A küldött­ség találkozik a kanadai magyarság képviselőivel. KÜLFÖLD-BELFÖLD Nem sajtószabadságot, sajtótisztességet akar a most megalakult MÚK Szombaton a Sajtószabadság Klub tagjai egyhangú szavazással létrehozták a Magyar Újságírók Közösségét, a MÚK-ot. Bár azt nem hozták nyilvánosságra, há­nyan alkotják az új újságíró-szer­vezetet, annyit azért tudni lehet, a Sajtószabadság Klubot több mint 350-en alkották. Az alakuló­ közgyűlés díszelnö­ke Benedek István író megnyitóbe­szédében a következőket mondta: — Veszélyben a haza, új Mo­hács előtt állunk, amit ki kell véde­nünk. (Taps.) Önöktől nem tapsot várok, hanem tetteket. (Taps.) Kül­ső és belső ellenség vesz minket körül. Minden pillanatban támad­nak minket. A külső ellenség moz­gatja a belsőt is. Majd Benedek István így foly­tatta a Sajtószabadság Klubból ala­kuló MÚK közgyűlésén: — Nem akarunk sajtószabadsá­got, mert az elviselhetetlen mocs­­kolódássá válik, nem akarunk szó­lásszabadságot, mert mocskolódás lesz belőle. Mi sajtótisztességet és szólástisztességet akarunk. Ne áll­hasson ki valaki acsarkodóan, hogy hazudik a kormány. Ne tehes­se meg, hogy utálja azt a fejlődést, ami van. Benedek István szerint az ország nincs elszegényedve, csak a belső ellenség állítja ezt. Beszédét így fejezte be: „Ha maguk megalkotják az új szövetsé­get, akkor az ó­szövetségbe talán bele tudják fojtani a szót.” (Hosszú taps.) Makovecz Imre építész köszön­tőjében annak a véleményének adott hangot, hogy a mélyből el­lenőrizhetetlen tömegű mocsok jön fel, fuldoklik a kosztól. Még a rá­diót is úgy hallgatja, hogy azt bár­mikor ki tudja kapcsolni. Stefka István, az előkészítő bi­zottság vezetője elmondta, hogy az új szövetséghez többen is csatla­koztak volna, ám féltik állásukat, és ezért nem merték megtenni ezt. A MÚK létrejöttének okai között sorolta fel, hogy a MÚOSZ vezető­­testületeibe a más véleményen lé­vőket nem választották be, így nem csekély az az erő, amelyik nem ju­tott szóhoz. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a megtámadottakat próbálták meg agresszornak feltün­tetni. Úgy vélte, a Demokratikus charta nevében nyílt politikai harc indult a médium kulcspozícióinak megszerzésére. Tapasztalatai sze­rint a sajtó bizonyos részei eseten­ként a legalapvetőbb nemzeti érde­kek képviseletét is alárendelik egyéni érdekeiknek. Megsértették azt az alapelvet, hogy az országnak csak egy, jól átgondolt külpolitiká­ja lehet. Az új szervezet céljának azt jelölte meg, hogy a nemzet fel­emelkedéséért küzdjön, a jó dönté­seket támogatva. Ezért csak egyet­len cenzort ismernek el: saját lelki­ismeretüket. Ezek után vita nélkül, egyhan­gúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták azt az alapsza­bályt, amelyet előzőleg az Új Ma­gyarországban tettek közzé. Majd egy előre elkészített, 20 nevet tar­talmazó listából választották meg a szervezet 15 tagú elnökségét, amelybe többek között bekerült Chrudinák Alajos, Fekete Gyula, Járai Judit, Király Edit, Kósa Csa­ba (elnök), Moldoványi Ákos, Stefka István (titkár) Pálfy G. Ist­ván. A tanácskozáson felszólalt Le­­pies György, az MSZOSZ-hez tar­tozó Sajtószakszervezet képviselő­je, aki többek között egy a sajtóban érdekelt valamennyi szervezet által létrehozandó médiumtanács szük­ségességéről beszélt. Az is elhang­zott, hogy a MÚK tagjai belépnek a Sajtószakszervezetbe, és így jut­nak majd olcsóbban a nemzetközi újságíró-igazolványhoz. Egyúttal felajánlotta a szakszervezet helyi­ségeit a MÚK-nak, amíg nem talál végleges helyet. A komáromi Balla Gábor felszólalásában többek kö­zött azt mondta, Magyarországon legalább négy zsidólap jelenik meg összesen tizenhétezer példányban, miközben ennek a nyolcvanezres etnikai kisebbségnek a tagjai csak jajveszékelnek, hogy nincsen meg­felelő fórumuk, miközben egyet­lenegy olyan orgánum sem létezik, ahol az állampolgár minden továb­bi nélkül közölhetné írásait. Benedek István ezt követően azt mondta: a MÚK semmiféle faji, fe­lekezeti különbséget nem kíván ten­ni. Csak azt nézi, ki érez magyarul. A felszólalók közül többen bírál­ták a rádiót, a televíziót, még Pálfy G. Istvánt is, amiért a múlt rend­szerben komprommttált személye­ket is a képernyőre enged műsorá­ban. Pálfy G. erre azt válaszolta, más a szakmai hozzáértés, és más a politikai múlt. Kifejtette azt is: nagy szerencsétlenségnek érezné, ha a közszolgálati médiumra akár az ellenzék, akár a kormány ráten­né a kezét. A tanácskozáson résztvevő Za­­csek Gyula MDF-es országgyűlési képviselő, olvasói minőségében egy alapítványt tett azon újságírók javára, akiket a MÚK-hoz való tar­tozás miatt üldöznek majd. Elnöki székfoglalójában Kósa Csaba azt mondta, hogy a magyar újságíró-társadalmat kívánja szol­gálni. Szervezete nem valami ellen, hanem valamiért kíván fellépni. • D.­r. Kósa Csaba, a MÚK elnöke FOTÓ: MÜLLER JUDIT Kosa Csaba: kompromittált nevek nálunk nincsenek Kosa Csabát, a MÚK frissen megválasztott elnökét arról kérdez­tük, hogy kikből áll az új újságíró­szövetség, illetve kik nem lehetnek tagjai. — Belépési feltételeink többek között: a korszerű nemzeti tájékoz­tatás, a társadalom és a politika kö­zötti igazmondó és valósághű tájé­koztatás megteremtése. Ha valaki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor nem vesszük fel tagjaink közé. Természetesen tagjaink első­sorban az új, nem liberális ellenzéki lapoknál dolgozó emberekből tobor­­zódtak, illetve a vidéki, kisebb, új lapok munkatársaiból. Kompromit­tált nevek, amilyenek a MÚOSZ névsorában vannak, nálunk nincse­nek. Olyan emberek vannak közöt­tünk, akik önvizsgálatot tartottak, és rengeteg olyan is, akik — elsősor­ban vidékiek — nem juthattak közel a sajtóhoz. Ezeknek az embereknek mi kinyitottuk a kaput. — Miért tartják elfogadhatatlan­nak a kettős tagságot? — Nem lehet tudathasadásos ál­lapotban dolgozni. El kell dönteni, hogy valaki a két szervezet által meghatározott célok közül melye­ket érzi közel magához. Skizofrén lenne az az ember, aki mind a két követelménynek meg tud felelni. — Politizál-e a MÚK, vagy kizá­rólag szakmai érdekeket fog képvi­selni? — Minden, amit leírunk, ami el­hangzik, végül is politika. Olyan politikai csatározásokba, hogy egyik pártot egy másikkal szemben támogassunk, nem megyünk bele. Ha a MÚOSZ a közöttünk folyó vi­tákat nem akarja politikai síkra te­relni, mi azt nem fogjuk erőltetni, de ha igen, akkor kénytelenek le­szünk erre választ adni. — A MÚOSZ-iskolával szemben megfogalmazták kételyeiket. Milyen elképzeléseik, terveik vannak önök­nek az újságíróképzéssel kapcsolat­ban? — Félremagyarázták a Gellért Szállóban elhangzottakat. Mi a MÚOSZ-iskola tanári karával va­gyunk elégedetlenek, nem az ott ta­nuló diákokkal. Ez a tanári kar nem újult meg, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a következő újságíró­nemzedéket ők készítsék fel és ne­veljék. Célkitűzésünk, hogy megte­remtsük azt az újságíróképzést, amely a tisztességes újságírás és a nemzeti szellem jegyében készíti fel a fiatalokat, és elkezdhessék a mun­kát azoknál a lapoknál, amelyek szintén ezt a szellemiséget képvise­lik. Mihelyt az anyagi lehetőségünk meglesz hozzá, megtaláljuk a mód­ját, hogy felneveljünk egy új újság­író-nemzedéket. — A vagyonmegosztásnak önök szerint erre is ki kellene terjednie? — Természetesen, hiszen a MÚ­OSZ a magyar újságírók vagyonából tartja fenn ezt a liberális szellemű is­kolát. Adják meg nekünk is ugyane­zeket a lehetőségeket. A vagyonme­gosztás lebonyolítására egy sajtóta­nácsot kívánunk felállítani. A lovagi­asságba, amelyet esetleg a MÚOSZ majd tanúsít, beleértendő az is, hogy — kizárólag szakmai alapon — használhassuk az épületet. Komp­­rommisszumot szeretnénk kötni, de ez majd a jogászok dolga lesz. Ezzel kapcsolatban egyelőre még csak ter­veink és vágyaink vannak. • Párdi Zsófia FJF: a bírósági elnöki kinevezésekről OS------------------------------------­ A Független Jogász Fórum (FJF) kibővített választmányi ülésén a me­gyei bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos vita kapcsán állásfogla­lást fogadott el: 1.A bíróságokról szóló törvény szerint az összbírói ér­tekezletek testületnek tekintendők, melynek aktusait nem az egyes ta­gok, hanem az értekezlet, mint testü­let a maga által szabott rendben hoz­za (51/A. paragrafus). 2. Az összbí­rói értekezlet, mint testület jogosult kizárólag arra, hogy a megyei bíró­ság elnökségére pályázó személyek alkalmasságát megállapítsa. 3. Az összbírói értekezlet jogosult javasla­tot tenni arra, hogy az általa alkal­masnak tartott személyek közül kit ítél méltónak az elnöki tiszt betölté­sére. A javaslat több személyt is megjelölhet. 4. A megyei bíróság el­nöke csak a javasolt személyek kö­zül nevezhető ki, vagy a törvénynek megfelelően új pályázatot kell kiírni. Az FJF álláspontja szerint mind­azon esetekben, ahol a fent megjelölt törvényi követelményeket a kineve­zésre irányuló eljárásban az arra jo­gosult figyelmen kívül hagyta, az el­nök kinevezése törvénysértő. Szociáldemokrata képviselőjelölt Békéscsabán A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt is indít jelöltet Békéscsa­bán, a május 10-ére kiírt időközi or­szággyűlési képviselő-választáson. Bottyánszky György 48 éves ener­getikus a helyi pártszervezet elnöke, a Petrasovits Anna irányította MSZDP és a Független Kisgazda­­párt közös jelöltjeként száll ringbe a nemrégiben lemondott Szokolay Zoltán MDF-es képviselő mandátu­máért. Az MSZDP hét végén tartott sajtótájékoztatóján Bottyánszky ki­jelentette: választási győzelme ese­tén a Torgyán József vezette Kisgaz­dapárt Ugrin Emese nevével fémjel­zett frakciója soraiban szeretne he­lyet foglalni. Az MSZDP választmá­nya határozatban határolta el magát a Szocintern chilei programjában támogatott baloldali egységet létre­hozó kongresszus megtartásától, amely — véleményük szerint — szoros szövetségre lépne. Ezért a választmány mindazokat kizárja a párt soraiból, akik a poszt­­kommunista irányítás alatt létreho­zott kongresszust előkészítik, szer­vezik, s akik az MSZDP-t ebbe a szervezetbe kívánják beolvasztani. •G. Z. Budapest, New York két jó barát MTI -----------------------------­Demszky Gábor főpolgármester tegnap délután, városházi hivatalában Charles Thomasnak, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének jelenlétében aláírta a Budapest és New York város közötti barátsági és együttműködési megál­lapodásról szóló nyilatkozatot. A nyi­latkozat másik példányát David N. Dinkins, New York város főpolgár­mestere hétfőn írja alá New Yorkban. A tervek szerint a városvezetés és -igazgatás, valamint a városgazdálko­dás, illetve a műszaki, az információs és a kulturális szféra cseréjével is fog­lalkoznak majd. Demszky Gábor és David N. Din­kins arról is megállapodott, hogy 1992. március 16-át Budapesten és New Yorkban egyaránt „Buda­pest—New York-nappá” nyilvánítják. MAGYAR HÍRLAP. PDSZ-fórum az egyházi iskolákról Közeleg az oktatási törvény parla­menti vitája, ezért fontos arról beszél­ni, hogyan lehet biztosítani az iskolák világnézeti semlegességét — mondta Pokorni Zoltán ügyvivő, a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszervezete ál­tal szervezett az Egyházak és a kö­zoktatás címet viselő fórumon. Kor­­denszky Richárd, a művelődési mi­nisztérium nem önkormányzati isko­lákkal foglalkozó biztosa úgy fogal­mazott, „hogy az iskola, mint intéz­mény világnézetileg semleges kell hogy legyen, de biztosítani szüksé­ges, hogy benne tanár, diák szabadon vállalhatja világnézetét”. Balogh Zoltán, református lelkész, a Baár-Madas középiskola tanára is megerősítette, azért rossz az oktatási törvénytervezet, mert arra kényszeríti az egyházakat, hogy a lehető legtöbb ingatlant visszavegyék, hátha a kö­vetkező kormány erre már nem ad módot. A fórumon többen is azt az álláspontot képviselték, hogy ahol van választási lehetőség az iskolák között, felvételi szempont lehet a val­láshoz, a hithez való viszony, de olyan faluban, ahol csak egy iskola működik, ez alkotmányellenes kér­désfeltevés volna. Balogh Zoltán ez­zel kapcsolatban azt hangsúlyozta, „olyan társadalomban kell gondol­kodni, ahol nem kell félni az ilyen kérdésektől”. • SZ.A.J. Demszky ET-szekció alelnökjelöltje MTI ----------------------------­Demszky Gábor főpolgármester vasárnap este az Európa Tanács He­lyi és Regionális Közhatóságok Ál­landó Bizottságának (önkormányza­ti szekció) ülésére, Strasbourgba utazott. Az MTI értesülése szerint az Európa Tanács e nagy befolyás­sal bíró önkormányzati bizottságá­nak jövő heti ülésszakán tisztújítás lesz, s ennek során Demszky Gá­bort alelnöknek jelölték.

Next