Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)
1992-04-07 / 83. szám
4 MAGYAR HÍRLAP Vizsgálni fogják a költségvetési hiány okait Kétmilliárdos támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetű települések • Folytatás az 1. oldalról Nem kaphatnak kiegészítő támogatást azok — néhány eset kivételével —, akik céltámogatáshoz jutottak. A korlátozás a vízellátás beruházásaira nem vonatkozik. Az igényeket május 15-éig kell elküldeni a területileg illetékes TÁKISZ-okhoz. A kormány június 15- éig dönt a kérelmekről. A kormány arra is felhatalmazást kért a parlamenttől, hogy ha az összes igény meghaladja az előirányzott keretet, arányos csökkentést hajthasson végre az összegek folyósításánál Az ellenzék az önkormányzati törvénnyel ellentétesnek találta a tervezetet, mert a települések önállóságának védelme hiányzik az előterjesztésből. Tiltakoztak a maradékelv érvényesítése miatt is, amely szerint nemm az igényekhez igazítják a kiegészítéseket, hanem fordítva. Elutasították, hogy az alanyi jogon járó támogatást a kormány saját elképzelése szerint csökkenthesse. Kormánypárti képviselők a volt társközségek támogatásának szükségességére hívták fel a figyelmet. Ezt követően lezárták a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, s folytatták az útalapról szóló indítvány tárgyalását. A több mint félórás szünetben összeült a házbizottság. Mint arról Kónya Imre (MDF) frakcióvezető beszámolt, megállapodás született a hét parlamenti frakció és a függetlenek csoportja között. Eszerint május 15-éig felülvizsgálják a bizottságok összetételét és szervezetét. Ennek fejében az ellenzék is támogatja, hogy az MDF még két-két tagot delegáljon az alkotmányügyi és az emberjogi bizottságba, helyreállítva ezzel a kormánypárti többséget, így az alkotmányügyi bizottság Balla Gábor Tamással és Csizmadia Istvánnal, az emberjogi bizottság Jakab Ferenccel és Tóth Imre Lászlóval bővül. A Tisztelt Ház hétfőn este fél hét után néhány perccel az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárásával befejezte munkanapját. Kedden délelőtt tíz órakor a privatizációs törvénycsomag általános vitáját folytatják a képviselők. Ezt követően kerül sor a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájára. • N. E. Hack a Király-ügyről Visszaállítani a konszenzust Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja tegnap nyilatkozatot adott ki a „Király-ügy” kapcsán. Ebben a szabaddemokraták ismételten visszautasítják az MDF egyes képviselőinek vádjait, és leszögezik: amíg Király Bélát az MDF nem tartja alkalmasnak a honvédelmi bizottság alelnöki posztjára, addig úgy tekintik, hogy a koalíció vezető pártja saját soraiban megtűri a rágalmazókat és a gyűlöletkeltőket. A pártok egymás képviselőit kezdik önkényes normák alapján bűnösnek nevezni, így az SZDSZ mindaddig, míg Király Bélát meg nem választják bizottsági alelnöknek, e bizottságban csak tanácskozóként vesz részt, ugyanakkor semmilyen kormánypárti bizottsági tagságra vonatkozó parlamenti javaslat szavazásában nem vesz részt. Lapunk Hack Pétert arról kérdezte, vajon az állásfoglalás utolsó mondata két bizottság tervezett kormánypárti létszámemelését is érinti-e. Hack Péter elmondta: a kitétel azt jelenti, hogy az SZDSZ várakozása szerint a kormánypártok visszaállítják a hatpárti konszenzust, a korábbi gyakorlatot a tisztségviselők megválasztásánál. Ha ez e héten nem történne meg (szerdán ülésezik a honvédelmi bizottság), akkor az SZDSZ ebben a bizottságban ezentúl csak tárgyalni jelenne meg, és nem venne részt a jövőben a szavazásokon. kifejtené véleményét, de szavazatával a bizottság határozatképességét nem támogatná. Ezenkívül ha a jövőben bármilyen személyi javaslatot tenne a kormánykoalíció, ekkor is távol maradnának a szabaddemokraták a szavazástól. Kérdésünkre Hack Péter leszögezte, hogy e „retorziók” nem érintik a kisgazdatízek ellenzékbe vonulásával felborult összetételű bizottságokkal kapcsolatos tárgyalásokat, mert ez ügyben a múlt hét óta folyamatosan tárgyalnak a frakciók, bízva a kompromisszumos megoldásban. A két dolgot Hackék szerint csak az MDF mossa egybe, valójában Király Béla ügye külön kezelendő. Hack Péter megerősítette azt is, hogy Király ügye kapcsán az is felmerült a frakcióban, hogy az SZDSZ kudarc esetén minden bizottságból vonuljon ki, de a párt inkább egy ilyen, „középerős” megoldást fogadott el, a kibontakozás reményében. Hack Péter azt a jelenséget tartotta elfogadhatatlannak, hogy a többség a kisebbségi pozíciókat ízlésének megfelelően akarja cenzúrázni. Márpedig ezzel az egész parlamentáris rendszer borulna fel — állítja Hack Péter. • Sz. P. Döntött az Alkotmánybíróság a házasuló katonákról Parancsnoki engedély nélkül is lehet MTI------------------------------Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és 1992. szeptember 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a fegyveres erők és testületek, valamint a tűzoltóság hivatásos tagjai házasságkötésükkor az anyakönyvvezetőnek kötelesek bemutatni parancsnokuk engedélyét. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely szerint a külföldiek magyarországi befektetéseiről, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény egymásnak ellentmondóan szabályozza azt, hogy mely bíróság jogosult a társasági szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálására. A testület utalt arra, hogy két törvény ütközése önmagában nem alkotmányellenes, csak akkor válik azzá, ha az alkotmány valamely paragrafusát is megsérti. Az Alkotmánybíróságnak törvényértelmezési kérdésben tehát nincs döntési joga, a kifogásolt rendelkezés értelmezési lehetőségei közül viszont egyik sem ütközik az alkotmányba. A testület nem találta alkotmányellenesnek azt a szabályozást sem, amely szerint három hónapig nem kaphatnak segélyt azok a pályakezdő munkanélküliek, akiknek még nem volt munkaviszonyuk, vagy már létesítettek munkaviszonyt és egy éven belül váltak munkanélkülivé. Az indokolás szerint a munkanélküli-járadék azt illeti meg, aki meghatározott ideig már fizetett járulékot. Pozitív diszkriminációt jelent, hogy e feltétel hiányában is adható segély. Nem alkotmánysértő az a korlátozás, amely a járulékot értelemszerűen nem fizetett pályakezdő esetében csak a munkaügyi központnál jelentkezést követő három hónap elteltével teszi lehetővé munkanélküli-segély folyósítását. tt Kupa dicséri új vámparancsnokát ••Nincs szükség pótköltségvetésre • Folytatás az 1. oldalról Az általános okok mellett azonban egyedi jelenségek is rátettek egy lapáttal a deficitre, így az általánosan romló fizetési morál, ami az adó és importbevételek valamint a szolidaritási járulékbevételek elmaradásában jelentkezett. Az adóhatóság és a vámparancsnokság előzetes adatai szerint a már kivetett, illetve bevallott bevételek és a tényleges pénzbefolyás között 150 milliárdos különbség keletkezett, ennyi tehát a vám és adókinnlevőség. Ebből azonban szigorú intézkedésekkel már elkezdték a behajtást. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint az új vámparancsnok, aki egyébként nem MDF tag, a hétvégén máris jól vizsgázott. Szűkszavú bevezetőjében még megerősítette, a folyamatok ellenére nincs szükség a gazdaságpolitika alapvető irányainak változtatására. A vámkinnlevőségekről bővebben szólt Arnold Mihály a VPOP főparancsnoka. Mint elmondta a nettó 113 milliárdos kinnlevőség egyharmada a fizetésképtelenné vált vállalati szféra kinnlevősége, további harmada olyan cégé, amely mindenféle furfanggal ki akart bújni a vámfizetés kötelezettsége alól, a maradék pedig nagyrészt olyan vállalat elmaradása, amelynek magának is tartoznak. Itt tárgyalásokat kezdtek a cégek, hogy kinnlevőségeik követelési jogát a VPOP-nak átadják. A vámkinnlevőségekből a szigorítások első jeleként az elmúlt héten 5-6 milliárd forint bejött — erősítette meg a főparancsnok. A teljes adókinnlevőség Minarik György, az APEH elnöke szerint 65 milliárd forint, amiből a beszedhető adótartozás 30 milliárd, mivel a nagyobb rész felszámolási eljárás alatt levő vállalatok tartozása, amelynek csak mintegy 10-20 százaléka folyhat be magának a felszámolási eljárásnak a menetében, de csak jövőre. Többen firtatták a sajtótájékoztatón, hogyan nőtt meg olyan hirtelen a vámtartozás, kiderült a teljes évi importforgalom mintegy egyötöde érkezett be tavaly decemberben, s az okmányok alapján csak idén tudták ezt az árutömeget elvámolni. A kinnlevőségek behajtásához szükséges anyagi ráfordítást segíti, hogy a Phare-programban ehhez felhasználható eszközöket előbb veszik igénybe, 10 százalékkal növelik a VPOP létszámát, és kihasználnak minden jogszabályi lehetőséget. Pótköltségvetést azonban nem terveznek — hangsúlyozta Kupa Mihály. A pénzintézetek céltartalékképzésével kapcsolatban a miniszter utalt rá, főképpen a nagyobbrészt állami tulajdonban lévő bankoknál volt ez, és az ehhez kapcsolódó nyereseségadóvisszaigénylés jelentős, amivel az állam bevételeit kurtították meg. Inkább jobban kellene dolgozni — jegyezte meg az állami bankokra és a céltartalékképzési lehetőséget mérsékeltebben igénybevevő egyéb bankok közötti különbségre célozva. A céltartalékképzés következtében visszajáró nyereségadót csak a céltartalékképzés nagyságát elfogadó banki közgyűlések után kapják meg az érintett pénzintézetek. A költségvetés kiadási oldalán jelentős lépést nemigen lehet tenni — mondta Naszvadi György helyettes államtitkár, a tartalékok felhasználását azonban zárolják. 1993-ben pedig muszáj hozzányúlni az elosztási rendszerekhez. •P.E. ÁRVERÉSI FELHÍVÁS A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az illetékes önkormányzatok egyetértésével árverésre bocsátja: Táborfalva, Kossuth laktanya kikiáltási ár: 236 592 E Ft, melyből építmény: 83% áfakötelezett, földterület: 17% áfamentes. Dunaújváros, Tolbuchin laktanya kikiáltási ár: 349 406 Ft, melyből építmény: 63% áfakötelezett, földterület: 37% áfamentes. Etyek, Bot-puszta, Fürst Sándor laktanya és lakótelep kikiáltási ár: 168 000 500 Ft, melyből építmény: 87% áfakötelezett, földterület: 13% áfamentes. Sárbogárd, Rákóczi laktanya, gépjármű- és javítóműhely kikiáltási ár: 22 200 E Ft, melyből építmény: 94% áfakötelezett, földterület: 6% áfamentes. Árverés időpontja: 1992. május 7. Táborfalva 9 óra, Dunaújváros 10 óra, Etyek 13 óra, Sárbogárd 14 óra. Árverés helye: Budapest V., Zoltán u. 16. III. em. tanácsterem. Az árverésen az ingatlanok tulajdonjogát lehet megszerezni. Az árverésen azok vehetnek részt, akik 1992. április 29-ig a megvásárolni szándékozott ingatlan kikiáltási árának 10%-át a KVSZ MNB: 232-90163-7517 sz. számlájára befizetik (bánatpénz). Az összeg az árverés nyertesénél, az adásvételi szerződés megkötésétől való elállás esetén elvész, egyébként a vételárba beszámít, a többi jelentkezőnél 8 banki napon belül visszautalásra kerül. Az átutalásról szóló értesítés másolatát kérjük a fenti címre 1992. május 4-ig megküldeni. Az árverésen való részvétel feltételeiről és az ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást a 131-1500/141-es telefonon (Engrich János és Várnai László) lehet kérni. A kikiáltási ár a környezeti kár figyelembevételével lett megállapítva. A környezeti kár elhárítása — saját költségen — az új tulajdonos (vevő) kötelessége. „„„„ BELFÖLD Kupa: nem fogom eltitkolni, ha én is felelős vagyok Tegnap a Vám- és Pénzügyőrség új országos parancsnokával közös sajtótájékoztatót tartott a pénzügyminiszter. Délután a parlamentben interjút kért tőle a Magyar Hírlap, amelyben elmondta: kemény vizsgálatot indított a költségvetési hiány okainak felderítésére és azt sem fogja eltitkolni, ha őt is mulasztás terheli. Kupa Mihály egyébként a költségvetés körüli legnagyobb feszültségforrást a szolidaritási alap befizetésének elmaradásában látja. — Miniszter úr, ön hétfő délben azt nyilatkozta, hogy a költségvetés módosítására egyelőre nem lát okot. Mégis: mikor teremtődhet ilyen helyzet? — Körülbelül egy hónap alatt derül ki, hogy mekkora az adóhátralékok összege. Ahhoz, hogy világos képet kapjunk a pénzügyi helyzetről, ezt az időt mindenképpen ki kell várnunk. Nem véletlenül hangsúlyozom hosszú ideje, hogy látni kell a munkanélküliség alakulását is. Ha szabad így mondanom, nincs mese: ha valaki munkanélküli, annak fizetni kell, függetlenül attól, hogy befizetik-e a cégek vagy sem a szolidaritási alaphoz való törvény által előírt járulékukat. A legkevesebb esélyt annak adom, hogy a társadalombiztosítási alappal valami baj történik. A kormány magatartása elég fegyelmezett, nincsen szó túlköltekezésről. Mindenesetre megígértem a költségvetési bizottságban, hogy április 15. után bemegyek ülésükre, és akkor megpróbálunk egy reálisabb prognózist adni a bizottság véleményének meghallgatása után. Tehát azok a feszültségpontok, amelyekre sajtótájékoztatóján célzott, hogy a költségvetésben azért több ponton van feszültség, elsősorban a szolidaritási alapra, illetve kisebb mértékben a tb-re vonatkozott... — Igen. Most készül egyébként egy anyag a szolidaritási alap helyzetéről, ami megpróbálja felvázolni, milyen megoldási lehetőségek vannak. — Mostanában egyre többször merül fel a felelősség kérdése, és ez ügyben vizsgálat is folytatódik. A kérdés különösen annak kapcsán merül fel, hogy a múlt csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, amikor elhangzott a kérdés, hogy vajon Balogh György, a VPOP volt parancsnoka tekinthető-e „vezéráldozatnak" a behajtatlan vámtartozások felduzzadásáért, ön azt válaszolta: a vezéráldozat én vagyok. Mindezt „poénnak szánta", vagy csakugyan így érzi? — Utóbbival annyiban egyetértek, hogy a szándékom az volt: senki ne értékelje se alul, se túl, ha valahol személyi változások következnek be. A másik: én mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatok, és amennyiben kiderül, hogy én is hibáztam, azt semmiképp sem fogom letagadni. Mi volt az oka annak, hogy a múlt héten ön 116 milliárdos vámtartozásról és 30-40 milliárdos APEH-kinnlévőségről beszélt, másnap reggel pedig a tárca közigazgatási államtitkára ennél jóval nagyobb számokról. Ennyire folyó tétel a költségvetés, hogy egy éjszaka változhatnak az adatok? — Maradjunk annyiban, nem mondtam rossz számokat, bár az adatszolgáltatás csakugyan hullámzó. Tehát szerintem 150 milliárd forint körüli az összes hátralék. — Sokan nem értik: ha ez a kinnlévőség nem létezne, akkor aktívumot mutathatna fel a költségvetés? — Azok az összegek, amelyeket a múlt héten beszedtek, egyáltalán nem javították a mérleget. És megismétlem, amit már korábban is mondtam, nem ebben a hónapban, hanem az elkövetkezendő évben reális remény a kinnlévőségek csupán egyharmadának a behajtására van. A költségvetésnek ez csupán a tervezett hiány megtartását jelenti. Vannak még ugyanis olyan tételek, mint például a kárpótlás, valamint az expóra félretett pénz, amiket idáig nem is fizettünk ki. Mindenesetre a szóban forgó kinnlévőségek behajtása révén van csupán esély arra, hogy a deficit ne nőjön tovább. — A nemzetközi pénzintézetek részéről továbbra sem érkezett dorgálás a magyar kormány címére? — Nem. Hiszem, hogy az IMF- megállapodást tartani fogjuk, és erről a valutaalap év közepén esedékes pénzügyi vizsgálatában részt vevők sem mondanak majd mást. A gazdaság helyzete csakugyan nem rossz, a pénzügyi mutatók — a folyó fizetési mérleg, valamint a devizatartalékok — alakulása egyáltalán nem lebecsülendő. • Muzslai Zoltán Für Lajos és Kupa Mihály FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Orbán: nem kerülhető el a költségvetés módosítása Példátlan, ami a bankokkal történt A Fidesz az óév végétől, az idei költségvetés elfogadásától kezdve gyakorta fejezte ki aggályait a büdzsé teljesíthetőségét illetően. A felvetésekkel, s különösen a költségvetés hiányával kapcsolatban számos magyarázat látott napvilágot a kormányzat, s ezen belül elsősorban a Pénzügyminisztérium, valamint Kupa Mihály miniszter részéről. Megnyugtatják-e ezek a magyarázatok a Fideszt, miként értékelik az elhangzottakat? Lapunknak Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője nyilatkozott. — A költségvetés hiányával, illetőleg teljesíthetőségével összefüggésben elhangzott kormányzati magyarázatok a legkevésbé sem nyugtatnak meg bennünket — hangsúlyozta Orbán Viktor. Kifejtette: a Fidesz a pénzügyi tárca vezetőjével polemizálva már a költségvetési törvényjavaslat vitájában elmondta, hogy irreálisnak tartja a büdzsé teljesíthetőségét, lévén a bevételek felültervezettek, a kiadások pedig alulkalkuláltak. Ezt a vélekedést a pénzügyi tárca vezetője akkor cáfolta. Az első két hónap eltelte után a Fidesz interpellált Kupa Mihályhoz, s a deficit alakulását látva megkérdezte a minisztert: nem tart-e attól, hogy a negyedévi mérleg rossz pályára állítja a költségvetést. A pénzügyminiszter akkor azt felelte, hogy két hónap eredményéből nem lehet megfelelő következtetéseket levonni, majd csak a negyedévi mérleg ismeretében. Vasárnap viszont Kupa Mihály a tévében azt nyilatkozta, hogy már februárban tudta, miszerint a költségvetés „felborult”, jelenlegi formájában nem tartható — mutatott rá a Fidesz-politikus. Véleménye szerint mindebből az következik, hogy Kupa miniszter vagy az interpelláció idején nem adott pontos információt, vagy pedig utólag igyekszik olyan színben föltüntetni önmagát, mint aki már korábban is tisztán látta a folyamatokat. A lényeg azonban az — jelentette ki Orbán Viktor —, hogy az idei költségvetés a jelenlegi formájában felborult. A jelenlegi költségvetés életképtelen, s csak az kérdés, hogy a pénzügyminiszter mikor terjeszti be a módosítást. A Fidesz szerint ezt a pénzügyi tárcának mielőbb meg kellene tennie. A fiatal demokrata politikus úgy véli, hogy ami a bankokkal történt, azt egyelőre sem a közvélemény, sem a sajtó nem tekinti olyan súlyú ügynek, mint amilyen jelentőségű. Orbán megítélése szerint ez az eset példátlan. Erre a precedensre mellesleg Kupa Mihály is hivatkozik, mondván, a bankok közgyűlése májusban majd eldönti: ildomos-e visszautalni bizonyos pénzt úgymond grátiszra a költségvetésnek, vagy nem. Márpedig mindenki tudja, hogy a közgyűlések napirendjén tisztújítás is szerepel, s a bankoknál a többségi tulajdonos az állam. Ilyenformán pedig ami a pénzügyminiszter szájából elhangzott, nem más, mint burkolt fenyegetés. Elvileg tehát az ugyan állami többségi tulajdonban lévő, ám független pénzintézeteket megzsarolták, ezért nem egészen érthető, hogy miért nincs nagyobb izgalomban a politikával foglalkozó közvélemény — hangoztatta Orbán Viktor. Hozzáfűzte: emögött pedig olyan megfontolás áll, miszerint „nem baj az, ha az országot rosszul kormányozzuk, nem az a baj, ha a mutatók kedvezőtlenek, hanem az, ha ez kiderül”. Ez egy régi, rossz kádárista beidegződés, aminek a másik oldala az, hogy a költségvetés nem azért rossz, mert rosszul tervezték, hanem az, hogy „az istenverte nép” nem kívánja befizetni az adókat és a vámokat. Ez pontosan ugyanolyan magatartás, mint amit Grósz Károly részéről lehetett tapasztalni 1985-ben, s a bankokkal történt pénzügyi manőverek kísértetiesen azonosak azzal, amivel Antall miniszterelnök nap mint nap megvádolja Németh Miklóst. A Fidesz frakcióvezetője végezetül kijelentette: megítélése alapján a költségvetés kozmetikázása százszorta nagyobb probléma annál, mint azok a politikai viharok, amelyek Andrásfalvy kultuszminiszter vagy Csurka István egy-egy kijelentése kapcsán keletkeznek. Társaságunk hároméves, ingyenes használatra átadja az Önök által kiválasztott KAMAZ tehergépkocsit, amennyiben Önök a meghatározott letéti összeget társaságunk számlájára befizetik. A letéti összeg csak garancia a tehergépkocsi visszaszolgáltatására. A használati idő eltelte után az Ön által elhelyezett letéti összeget a befizetéssel azonos összegben visszakapják. Várjuk érdeklődésüket a 114-3372 telefonon, ill. a 133-7324, valamint a 22-5575 telexszámon. KAMA Tehergépjármű Forgalmazó Kft. 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. 3158 MH 1992. április 7., kedd • F. A.