Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)

1992-04-07 / 83. szám

4 MAGYAR HÍRLAP Vizsgálni fogják a költségvetési hiány okait Kétmilliárdos támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetű települések • Folytatás az 1. oldalról Nem kaphatnak kiegészítő támo­gatást azok — néhány eset kivéte­lével —, akik céltámogatáshoz ju­tottak. A korlátozás a vízellátás be­ruházásaira nem vonatkozik. Az igényeket május 15-éig kell elkül­deni a területileg illetékes TÁ­­KISZ-okhoz. A kormány június 15- éig dönt a kérelmekről. A kormány arra is felhatalmazást kért a parla­menttől, hogy ha az összes igény meghaladja az előirányzott keretet, arányos csökkentést hajthasson végre az összegek folyósításánál Az ellenzék az önkormányzati törvénnyel ellentétesnek találta a tervezetet, mert a települések önál­lóságának védelme hiányzik az előterjesztésből. Tiltakoztak a ma­radékelv érvényesítése miatt is, amely szerint nemm az igényekhez igazítják a kiegészítéseket, hanem fordítva. Elutasították, hogy az ala­nyi jogon járó támogatást a kor­mány saját elképzelése szerint csökkenthesse. Kormánypárti képviselők a volt társközségek támogatásának szük­ségességére hívták fel a figyelmet. Ezt követően lezárták a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szó­ló törvényjavaslat általános vitáját, s folytatták az útalapról szóló indítvány tárgyalását. A több mint félórás szünetben összeült a házbizottság. Mint arról Kónya Imre (MDF) frakcióvezető beszámolt, megállapodás született a hét parlamenti frakció és a függet­lenek csoportja között. Eszerint május 15-éig felülvizsgálják a bi­zottságok összetételét és szerveze­tét. Ennek fejében az ellenzék is tá­mogatja, hogy az MDF még két-két tagot delegáljon az alkotmányügyi és az emberjogi bizottságba, hely­reállítva ezzel a kormánypárti több­séget, így az alkotmányügyi bizott­ság Balla Gábor Tamással és Csiz­madia Istvánnal, az emberjogi bi­zottság Jakab Ferenccel és Tóth Imre Lászlóval bővül. A Tisztelt Ház hétfőn este fél hét után néhány perccel az útalap­ról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárásával befejezte munkanapját. Kedden délelőtt tíz órakor a privatizációs törvénycso­mag általános vitáját folytatják a képviselők. Ezt követően kerül sor a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvényja­vaslat részletes vitájára. • N. E. Hack a Király-ügyről Visszaállítani a konszenzust Az SZDSZ parlamenti képviselő­­csoportja tegnap nyilatkozatot adott ki a „Király-ügy” kapcsán. Ebben a szabaddemokraták ismételten visszautasítják az MDF egyes kép­viselőinek vádjait, és leszögezik: amíg Király Bélát az MDF nem tart­ja alkalmasnak a honvédelmi bizott­ság alelnöki posztjára, addig úgy te­kintik, hogy a koalíció vezető pártja saját soraiban megtűri a rágalmazó­kat és a gyűlöletkeltőket. A pártok egymás képviselőit kezdik önkényes normák alapján bűnösnek nevezni, így az SZDSZ mindaddig, míg Ki­rály Bélát meg nem választják bi­zottsági alelnöknek, e bizottságban csak tanácskozóként vesz részt, ugyanakkor semmilyen kormány­­párti bizottsági tagságra vonatkozó parlamenti javaslat szavazásában nem vesz részt. Lapunk Hack Pétert arról kérdez­te, vajon az állásfoglalás utolsó mon­data két bizottság tervezett kormány­­párti létszámemelését is érinti-e. Hack Péter elmondta: a kitétel azt je­lenti, hogy az SZDSZ várakozása szerint a kormánypártok visszaállít­ják a hatpárti konszenzust, a korábbi gyakorlatot a tisztségviselők megvá­lasztásánál. Ha ez e héten nem tör­ténne meg (szerdán ülésezik a hon­védelmi bizottság), akkor az SZDSZ ebben a bizottságban ezentúl csak tárgyalni jelenne meg, és nem venne részt a jövőben a szavazásokon. ki­fejtené véleményét, de szavazatával a bizottság határozatképességét nem támogatná. Ezenkívül ha a jövőben bármilyen személyi javaslatot tenne a kormánykoalíció, ekkor is távol maradnának a szabaddemokraták a szavazástól. Kérdésünkre Hack Péter leszögezte, hogy e „retorziók” nem érintik a kisgazdatízek ellenzékbe vonulásával felborult összetételű bi­zottságokkal kapcsolatos tárgyaláso­kat, mert ez ügyben a múlt hét óta folyamatosan tárgyalnak a frakciók, bízva a kompromisszumos megol­dásban. A két dolgot Hackék szerint csak az MDF mossa egybe, valójá­ban Király Béla ügye külön kezelen­dő. Hack Péter megerősítette azt is, hogy Király ügye kapcsán az is fel­merült a frakcióban, hogy az SZDSZ kudarc esetén minden bizottságból vonuljon ki, de a párt inkább egy ilyen, „középerős” megoldást foga­dott el, a kibontakozás reményében. Hack Péter azt a jelenséget tartotta elfogadhatatlannak, hogy a többség a kisebbségi pozíciókat ízlésének megfelelően akarja cenzúrázni. Már­pedig ezzel az egész parlamentáris rendszer borulna fel — állítja Hack Péter. • Sz. P. Döntött az Alkotmánybíróság a házasuló katonákról Parancsnoki engedély nélkül is lehet MTI------------------------------­Az Alkotmánybíróság alkotmá­nyellenesnek minősítette, és 1992. szeptember 30-ai hatállyal megsem­misítette azt a rendelkezést, amely szerint a fegyveres erők és testületek, valamint a tűzoltóság hivatásos tag­jai házasságkötésükkor az anya­könyvvezetőnek kötelesek bemutat­ni parancsnokuk engedélyét. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely szerint a külföldiek magyarországi befekteté­seiről, illetve a gazdasági társaságok­ról szóló törvény egymásnak ellent­mondóan szabályozza azt, hogy mely bíróság jogosult a társasági szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálására. A testület utalt arra, hogy két törvény ütközése önmagá­ban nem alkotmányellenes, csak ak­kor válik azzá, ha az alkotmány va­lamely paragrafusát is megsérti. Az Alkotmánybíróságnak törvényértel­mezési kérdésben tehát nincs döntési joga, a kifogásolt rendelkezés értel­mezési lehetőségei közül viszont egyik sem ütközik az alkotmányba. A testület nem találta alkotmá­nyellenesnek azt a szabályozást sem, amely szerint három hónapig nem kaphatnak segélyt azok a pályakezdő munkanélküliek, akiknek még nem volt munkaviszonyuk, vagy már lé­tesítettek munkaviszonyt és egy éven belül váltak munkanélkülivé. Az i­­ndokolás szerint a munkanélküli-já­radék azt illeti meg, aki meghatáro­zott ideig már fizetett járulékot. Po­zitív diszkriminációt jelent, hogy e feltétel hiányában is adható segély. Nem alkotmánysértő az a korlátozás, amely a járulékot értelemszerűen nem fizetett pályakezdő esetében csak a munkaügyi központnál jelent­kezést követő három hónap elteltével teszi lehetővé munkanélküli-segély folyósítását. t­­t Kupa dicséri új vámparancsnokát ••­­Nincs szükség pótköltségvetésre • Folytatás az 1. oldalról Az általános okok mellett azon­ban egyedi jelenségek is rátettek egy lapáttal a deficitre, így az álta­lánosan romló fizetési morál, ami az adó és importbevételek valamint a szolidaritási járulék­bevételek el­maradásában jelentkezett. Az adó­hatóság és a vámparancsnokság előzetes adatai szerint a már kive­tett, illetve bevallott bevételek és a tényleges pénzbefolyás között 150 milliárdos különbség keletkezett, ennyi tehát a vám és adókinnlevő­ség. Ebből azonban szigorú intézke­désekkel már elkezdték a behajtást. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint az új vámparancsnok, aki egyébként nem MDF tag, a hétvé­gén máris jól vizsgázott. Szűksza­vú bevezetőjében még megerősí­tette, a folyamatok ellenére nincs szükség a gazdaságpolitika alapve­tő irányainak változtatására. A vámkinnlevőségekről bőveb­ben szólt Arnold Mihály a VPOP főparancsnoka. Mint elmondta a nettó 113 milliárdos kinnlevőség egyharmada a fizetésképtelenné vált vállalati szféra kinnlevősége, további harmada olyan cégé, amely mindenféle furfanggal ki akart bújni a vámfizetés kötelezett­sége alól, a maradék pedig nagy­részt olyan vállalat elmaradása, amelynek magának is tartoznak. Itt tárgyalásokat kezdtek a cégek, hogy kinnlevőségeik követelési jo­gát a VPOP-nak átadják. A vám­kinnlevőségekből a szigorítások el­ső jeleként az elmúlt héten 5-6 mil­liárd forint bejött — erősítette meg a főparancsnok. A teljes adókinnlevőség Minarik György, az APEH elnöke szerint 65 milliárd forint, amiből a beszed­hető adótartozás 30 milliárd, mivel a nagyobb rész felszámolási eljárás alatt levő vállalatok tartozása, amelynek csak mintegy 10-20 szá­zaléka folyhat be magának a fel­­számolási eljárásnak a menetében, de csak jövőre. Többen firtatták a sajtótájékoz­tatón, hogyan nőtt meg olyan hirte­len a vámtartozás, kiderült a teljes évi importforgalom mintegy egyö­töde érkezett be tavaly december­ben, s az okmányok alapján csak idén tudták ezt az árutömeget elvá­molni. A kinnlevőségek behajtásához szükséges anyagi ráfordítást segíti, hogy a Phare-programban ehhez felhasználható eszközöket előbb veszik igénybe, 10 százalékkal n­­övelik a VPOP létszámát, és ki­használnak minden jogszabályi le­hetőséget. Pótköltségvetést azon­ban nem terveznek — hangsúlyoz­ta Kupa Mihály. A pénzintézetek céltartalékkép­zésével kapcsolatban a miniszter utalt rá, főképpen a nagyobbrészt állami tulajdonban lévő bankoknál volt ez, és az ehhez kapcsolódó nyereseségadóvisszaigénylés jelen­tős, amivel az állam bevételeit kur­tították meg. Inkább jobban kelle­ne dolgozni — jegyezte meg az ál­lami bankokra és a céltartalékkép­zési lehetőséget mérsékeltebben igénybevevő egyéb bankok közötti különbségre célozva. A céltartalék­képzés következtében visszajáró nyereségadót csak a céltartalékkép­zés nagyságát elfogadó banki köz­gyűlések után kapják meg az érin­tett pénzintézetek. A költségvetés kiadási oldalán jelentős lépést nemigen lehet tenni — mondta Naszvadi György he­lyettes államtitkár, a tartalékok fel­­haszná­lását azonban zárolják. 1993-ben pedig muszáj hozzányúl­ni az elosztási rendszerekhez. •P.E. ÁRVERÉSI FELHÍVÁS A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az illetékes önkormányzatok egyetértésével árverésre bocsátja: Táborfalva, Kossuth laktanya kikiáltási ár: 236 592 E Ft, melyből építmény: 83% áfakötelezett, földterület: 17% áfamentes. Dunaújváros, Tolbuchin laktanya kikiáltási ár: 349 406­­ Ft, melyből építmény: 63% áfakötelezett, földterület: 37% áfamentes. Etyek, Bot-puszta, Fürst Sándor laktanya és lakótelep kikiáltási ár: 168 000 500 Ft, melyből építmény: 87% áfakötelezett, földterület: 13% áfamentes. Sárbogárd, Rákóczi laktanya, gépjármű- és javítóműhely kikiáltási ár: 22 200 E Ft, melyből építmény: 94% áfakötelezett, földterület: 6% áfamentes. Árverés időpontja: 1992. május 7. Táborfalva 9 óra, Dunaújváros 10 óra, Etyek 13 óra, Sárbogárd 14 óra. Árverés helye: Budapest V., Zoltán u. 16. III. em. tanácsterem. Az árverésen az ingatlanok tulajdonjogát lehet megszerezni. Az árverésen azok vehetnek részt, akik 1992. április 29-ig a megvásárolni szándékozott ingatlan kikiáltási árának 10%-át a KVSZ MNB: 232-90163-7517 sz. számlájára befizetik (bánatpénz). Az összeg az árverés nyertesénél, az adásvételi szerződés megkötésétől való elállás esetén elvész, egyébként a vételárba beszámít, a többi jelentkezőnél 8 banki napon belül visszautalásra kerül. Az átutalásról szóló értesítés másolatát kérjük a fenti címre 1992. május 4-ig megküldeni. Az árverésen való részvétel feltételeiről és az ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást a 131-1500/141-es telefonon (Engrich János és Várnai László) lehet kérni. A kikiáltási ár a környezeti kár figyelembevételével lett megállapítva. A környezeti kár elhárítása — saját költségen — az új tulajdonos (vevő) kötelessége. „„„„ BELFÖLD Kupa: nem fogom eltitkolni, ha én is felelős vagyok Tegnap a Vám- és Pénzügyőrség új országos parancsnokával közös sajtótájékoztatót tartott a pénzügyminiszter. Délután a parlamentben interjút kért tőle a Magyar Hírlap, amelyben elmondta: kemény vizsgálatot indított a költségvetési hiány okainak felderítésére és azt sem fogja eltitkolni, ha őt is mulasztás terheli. Kupa Mihály egyébként a költségvetés körüli legnagyobb feszültségforrást a szolidaritási alap befizetésének elmaradásában látja. — Miniszter úr, ön hétfő délben azt nyilatkozta, hogy a költségvetés módosítására egyelőre nem lát okot. Mégis: mikor teremtődhet ilyen helyzet? — Körülbelül egy hónap alatt derül ki, hogy mekkora az adóhát­ralékok összege. Ahhoz, hogy vilá­gos képet kapjunk a pénzügyi helyzetről, ezt az időt mindenkép­pen ki kell várnunk. Nem véletle­nül hangsúlyozom hosszú ideje, hogy látni kell a munkanélküliség alakulását is. Ha szabad így mon­danom, nincs mese: ha valaki mun­kanélküli, annak fizetni kell, füg­getlenül attól, hogy befizetik-e a cégek vagy sem a szolidaritási alaphoz való törvény által előírt já­rulékukat. A legkevesebb esélyt annak adom, hogy a társadalom­­biztosítási alappal valami baj tör­ténik. A kormány magatartása elég fegyelmezett, nincsen szó túlkölte­kezésről. Mindenesetre megígér­tem a költségvetési bizottságban, hogy április 15. után bemegyek ülésükre, és akkor megpróbálunk egy reálisabb prognózist adni a bi­zottság véleményének meghallga­tása után.­­ Tehát azok a feszültségpon­tok, amelyekre sajtótájékoztatóján célzott, hogy a költségvetésben azért több ponton van feszültség, elsősorban a szolidaritási alapra, illetve kisebb mértékben a tb-re vo­natkozott... — Igen. Most készül egyébként egy anyag a szolidaritási alap hely­zetéről, ami megpróbálja felvázol­ni, milyen megoldási lehetőségek vannak. — Mostanában egyre többször merül fel a felelősség kérdése, és ez ügyben vizsgálat is folytatódik. A kérdés különösen annak kapcsán merül fel, hogy a múlt csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, amikor elhangzott a kérdés, hogy vajon Balogh György, a VPOP volt parancsnoka tekinthető-e „ve­zéráldozatnak" a behajtatlan vám­tartozások felduzzadásáért, ön azt válaszolta: a vezéráldozat én va­gyok. Mindezt „poénnak szánta", vagy csakugyan így érzi? — Utóbbival annyiban egyetér­tek, hogy a szándékom az volt: senki ne értékelje se alul, se túl, ha valahol személyi változások követ­keznek be. A másik: én mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatok, és amennyiben kiderül, hogy én is hi­báztam, azt semmiképp sem fogom letagadni.­­ Mi volt az oka annak, hogy a múlt héten ön 116 milliárdos vám­tartozásról és 30-40 milliárdos APEH-kinnlévőségről beszélt, másnap reggel pedig a tárca köz­­igazgatási államtitkára ennél jóval nagyobb számokról. Ennyire folyó tétel a költségvetés, hogy egy éj­szaka változhatnak az adatok? — Maradjunk annyiban, nem mondtam rossz számokat, bár az adatszolgáltatás csakugyan hullám­zó. Tehát szerintem 150 milliárd forint körüli az összes hátralék. — Sokan nem értik: ha ez a kinnlévőség nem létezne, akkor aktívumot mutathatna fel a költ­ségvetés? — Azok az összegek, amelyeket a múlt héten beszedtek, egyáltalán nem javították a mérleget. És meg­ismétlem, amit már korábban is mondtam, nem ebben a hónapban, hanem az elkövetkezendő évben reális remény a kinnlévőségek csu­pán egyharmadának a behajtására van. A költségvetésnek ez csupán a tervezett hiány megtartását jelenti. Vannak még ugyanis olyan tételek, mint például a kárpótlás, valamint az expóra félretett pénz, amiket idáig nem is fizettünk ki. Minden­esetre a szóban forgó kinnlévősé­gek behajtása révén van csupán esély arra, hogy a deficit ne nőjön tovább. — A nemzetközi pénzintézetek részéről továbbra sem érkezett dorgálás a magyar kormány címé­re? — Nem. Hiszem, hogy az IMF- megállapodást tartani fogjuk, és er­ről a valutaalap év közepén esedé­kes pénzügyi vizsgálatában részt vevők sem mondanak majd mást. A gazdaság helyzete csakugyan nem rossz, a pénzügyi mutatók — a folyó fizetési mérleg, valamint a devizatartalékok — alakulása egy­általán nem lebecsülendő. • Muzslai Zoltán Für Lajos és Kupa Mihály FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Orbán: nem kerülhető el a költségvetés módosítása Példátlan, ami a bankokkal történt A Fidesz az óév végétől, az idei költségvetés elfogadásától kezdve gyakorta fejezte ki aggályait a bü­dzsé teljesíthetőségét illetően. A felvetésekkel, s különösen a költ­­­ségvetés hiányával kapcsolatban számos magyarázat látott napvilá­got a kormányzat, s ezen belül el­sősorban a Pénzügyminisztérium, valamint Kupa Mihály miniszter részéről. Megnyugtatják-e ezek a magyarázatok a Fideszt, miként ér­tékelik az elhangzottakat? Lapunk­nak Orbán Viktor, a Fidesz parla­menti frakciójának vezetője nyilat­kozott. — A költségvetés hiányával, il­letőleg teljesíthetőségével össze­függésben elhangzott kormányzati magyarázatok a legkevésbé sem nyugtatnak meg bennünket — hangsúlyozta Orbán Viktor. Kifej­tette: a Fidesz a pénzügyi tárca ve­zetőjével polemizálva már a költ­ségvetési törvényjavaslat vitájában elmondta, hogy irreálisnak tartja a büdzsé teljesíthetőségét, lévén a bevételek felültervezettek, a kiadá­sok pedig alulkalkuláltak. Ezt a vé­lekedést a pénzügyi tárca vezetője akkor cáfolta. Az első két hónap eltelte után a Fidesz interpellált Kupa Mihályhoz, s a deficit alaku­lását látva megkérdezte a minisz­tert: nem tart-e attól, hogy a ne­gyedévi mérleg rossz pályára állít­ja a költségvetést. A pénzügymi­niszter akkor azt felelte, hogy két hónap eredményéből nem lehet megfelelő következtetéseket levon­ni, majd csak a negyedévi mérleg ismeretében. Vasárnap viszont Ku­pa Mihály a tévében azt nyilatkoz­ta, hogy már februárban tudta, mi­szerint a költségvetés „felborult”, jelenlegi formájában nem tartható — mutatott rá a Fidesz­-politikus. Véleménye szerint mindebből az következik, hogy Kupa miniszter vagy az interpelláció idején nem adott pontos információt, vagy pe­dig utólag igyekszik olyan színben föltüntetni önmagát, mint aki már korábban is tisztán látta a folyama­tokat. A lényeg azonban az — je­lentette ki Orbán Viktor —, hogy az idei költségvetés a jelenlegi for­májában felborult. A jelenlegi költ­ségvetés életképtelen, s csak az kérdés, hogy a pénzügyminiszter mikor terjeszti be a módosítást. A Fidesz szerint ezt a pénzügyi tárcá­nak mielőbb meg kellene tennie. A fiatal demokrata politikus úgy véli, hogy ami a bankokkal történt, azt egyelőre sem a közvélemény, sem a sajtó nem tekinti olyan súlyú ügynek, mint amilyen jelentőségű. Orbán megítélése szerint ez az eset példátlan. Erre a precedensre mel­lesleg Kupa Mihály is hivatkozik, mondván, a bankok közgyűlése májusban majd eldönti: ildomos-e visszautalni bizonyos pénzt úgy­mond grátiszra a költségvetésnek, vagy nem. Márpedig mindenki tud­ja, hogy a közgyűlések napirendjén tisztújítás is szerepel, s a bankoknál a többségi tulajdonos az állam. Ilyenformán pedig ami a pénzügy­­miniszter szájából elhangzott, nem más, mint burkolt fenyegetés. Elvi­leg tehát az ugyan állami többségi tulajdonban lévő, ám független pénzintézeteket megzsarolták, ezért nem egészen érthető, hogy miért nincs nagyobb izgalomban a politi­kával foglalkozó közvélemény — hangoztatta Orbán Viktor. Hozzá­fűzte: emögött pedig olyan meg­fontolás áll, miszerint „nem baj az, ha az országot rosszul kormányoz­zuk, nem az a baj, ha a mutatók kedvezőtlenek, hanem az, ha ez ki­derül”. Ez egy régi, rossz kádárista beidegződés, aminek a másik olda­la az, hogy a költségvetés nem azért rossz, mert rosszul tervezték, hanem az, hogy „az istenverte nép” nem kívánja befizetni az adókat és a vámokat. Ez pontosan ugyan­olyan magatartás, mint amit Grósz Károly részéről lehetett tapasztalni 1985-ben, s a bankokkal történt pénzügyi manőverek kísértetiesen azonosak azzal, amivel Antall mi­niszterelnök nap mint nap megvá­dolja Németh Miklóst. A Fidesz frakcióvezetője vége­zetül kijelentette: megítélése alap­ján a költségvetés kozmetikázása százszorta nagyobb probléma an­nál, mint azok a politikai viharok, amelyek Andrásfalvy kultuszmi­niszter vagy Csurka István egy-egy kijelentése kapcsán keletkeznek. Társaságunk hároméves, ingyenes használatra átadja az Önök által kiválasztott KAMAZ tehergépkocsit, amennyiben Önök a meghatározott letéti összeget társaságunk számlájára befizetik. A letéti összeg csak garancia a tehergépkocsi visszaszolgáltatására. A használati idő eltelte után az Ön által elhelyezett letéti összeget a befizetéssel azonos összegben visszakapják. Várjuk érdeklődésüket a 114-3372 telefonon, ill. a 133-7324, valamint a 22-5575 telexszámon. KAMA Tehergépjármű Forgalmazó Kft. 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. 3158 MH 1992. április 7., kedd • F. A.

Next