Magyar Hírlap, 1992. május (25. évfolyam, 115-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

1992. május 16., szombat Prága feltétele a bősi leálláshoz Prágai tudósítónktól Jirí Dienstbier örül annak, hogy a magyar kormány egyelőre nem adja át a bősi szerződés felmondásáról szóló jegyzéket. A kérdést politika­­mentessé kellene tenni, mivel az el­sősorban technikai-környezeti jelle­gű —jelentette ki a csehszlovák kül­ügyminiszter. Dienstbier csütörtökön délután je­lentette be, hogy kormánya hajlandó megfontolni a bősi vízlépcső ideigle­nes üzembehelyezésére irányuló munkálatok leállítását, amennyiben a magyar kormány előre kötelezettsé­get vállal az Európai Közösséggel együtt létrehozandó háromoldalú vizsgálóbizottság kutatásai eredmé­nyeként születő ajánlások elfogadá­sára. Ez a hosszú és bonyolult fogal­mazás nem véletlen, hiszen a cseh­szlovák kormány eddig ellenállt a munkálatok leállítási szándékának, és nyilván most sem egyszerűen szü­letett meg, még ez a dodonai fogal­­mazású, félig­ ajánlat is. Pénteken ezért kérdeztem a minisztert, mi hú­zódik a döntés hátterében. A kérdés sajnos — mondta — mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában belpolitikai kér­déssé vált, így folytatta: „Értem én, hogy Magyarországon, a magyar kormány és az ellenzék számára a harc a bős-nagymarosi vízlépcső ellen egyet jelentett a kommunizmus elleni harccal. De most, hogy már nincs kommunizmus, a kormánynak, az ellenzéknek is meg kellene tudnia szabadulni ettől a politikai felhang­tól. Nagyon üdvözölném, ha mind­két oldalon sikerülne a bősi kérdést kívül tartani egyéb kapcsolatainkon, amelyek jóval jelentősebbek, és ha sikerülne tudományos, technikai szinten folytatni a problémáról a tár­gyalásokat. Meg kell érteni odaát is, hogy a vízművel valamit csinálni kell. Felrobbantani nem lehet. A Du­nát is hajózhatóvá kell tenni, ettől függetlenül is. Vagyis jó lenne hasz­nosítani mindazt, ami épült, valami­lyen elfogadható módon. Azt hi­szem, hogy erről képesek leszünk megállapodni, csak ne állítsuk egy­mást ultimátumok elé. Tárgyalni kell, ezért üdvözlöm a magyar lé­pést, és azt is, hogy az Európai Kö­zösség, mint egyfajta közvetítő részt vesz a tárgyalásokon. Ez biztosan csak segít az ügynek.” Megkérdeztem a külügyminisz­tert, nem lát-e ellentétet Prága és Po­zsony között, hiszen miközben a csehszlovák szövetségi kormány a csütörtöki közleményét kiadta, Car­­nogursky szlovák miniszterelnök az­zal ellentétesen nyilatkozott. Dienstbier válasza: „Arra törek­szünk, hogy minden nézetet szembe­sítsünk, és azután kerekasztal mellett döntsünk. Nem kívánunk senkire semmit ráerőszakolni, országon be­lül sem, hanem meggyőzni a más­ként gondolkodókat.” • Nyárádi Péter MTI —----------------------------------­Jan Carnogursky szlovák kor­mányfő szerint akkor is felmerülnek a jogi következmények — így pél­dául a szerződésfelmondással oko­zott károk megtérítési kötelezettsége —, ha jogszerűen lenne felmondható az 1977-es bős—nagymarosi szerző­dés. A szlovák miniszterelnök meg­állapítását péntek este közölte a CSTK hírügynökség, Darnogursky Besztercebányán tartott beszéde alapján. A szlovák kormányfő szólt a szlovák állami önállóság problemati­kájáról, és úgy vélekedett, hogy egy önálló szlovák köztársaság nem tud­na megbirkózni a bősi erőmű körüli problémákkal. Bős miatt ugyanis na­gyon kiéleződnének a politikai, szo­ciális és nemzetiségi ellentétek — mondta Carnogursky. A csehszlovák külügyminisztéri­um nemzetközi jogi főosztálya pén­tek este nyilatkozatban cáfolta azt a nézetet, hogy a bős-nagymarosi erő­mű építéséről kötött, 1977-es csehsz­lovák-magyar szerződés felmondha­tó. A szerződés felmondhatósága mellett érvelt csütörtökön Vladimir Balas, a Csehszlovák Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi intézetének az igazgatóhelyettese. Balas a CSTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában a nemzetközi szerződések jogáról szóló bécsi nem­zetközi egyezmény előírásaira hivat­kozott, amikor úgy vélekedett, hogy a magyar fél jogszerűen felmondhat­ja az 1977-es szerződést. Vladimir Balas professzor álláspontja csupán személyes vélemény — állította pén­teken a prágai külügyminisztérium, az állam- és jogtudományi intézet vezetésének állásfoglalására hivat­kozva. A külügyminisztérium szerint a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 56. cikkelye világosan szól arról, hogy azokat a szerződése­ket, amelyek nem szólnak saját meg­szűnésük lehetőségéről, és amelyek­ből nem tűnik ki, hogy a szerződést megkötő felek szándékában állt a megszűnés lehetségessé tétele, nem lehet felmondani, illetve az ilyen szerződésektől nem lehet elállni. Magyar vezérkari küldöttség a NATO-ban MTI ---------------------------------------­Bíró József vezérőrnagy, a hon­védség vezérkari főnökének első he­lyettese vezetésével magyar vezérka­ri küldöttség tárgyalt a NATO kato­nai bizottságának meghívására az at­lanti szövetség brüsszeli központjá­ban és a NATO Mons környékén, Casteau-ban levő európai főparancs­nokságán a nyugati szövetség és a Magyar Honvédség közötti kapcso­latépítés keretében. Mint Sz. Kiss Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelmi politikai főosztályának ve­zetője a tárgyalások után elmondta az MTI tudósítójának, a magyar kül­döttség megbeszélései azt mutatták, hogy az alig 4-5 hónapja kezdődött katonai kapcsolatépítés igen gyors ütemben halad, meglepően hamar alakult ki a magas szintű látogatások nyomán az érintkezés a konkrét kér­dések szakértői között. Néhány hó­nap alatt több évtized beidegzését si­került leküzdeni. A megbeszélések során mind a NATO, mind a magyar küldöttség kölcsönösen részletes tájékoztatást adott az új, sok tekintetben hasonló stratégiai koncepciókról, a fegyveres erők folyamatban levő átszervezésé­ről, az azzal kapcsolatos tapasztala­tokról és kérdésekről. A NATO kész megosztani ilyen területen felhalmo­zott tapasztalatait a magyar fegyve­res erőkkel. A NATO Politikai Bizottsága ré­széről Amadeo Sturchio dandártá­bornok, európai főparancsnoksága részéről Milani altábornagy, főpa­rancsnok-helyettes vezette a tárgya­lóküldöttséget. Az atlanti támogatás nem fegyvereladást jelent MH-tudósítás A Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Honvédelmi Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban foly­tatott tárgyalásokat William Taft, az Egyesült Államok állandó kép­viselője az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében. A nagykövet talál­kozott Jeszenszky Géza külügymi­niszterrel és Bába Iván helyettes államtitkárral is. Mint tegnap el­utazása előtt a sajtó képviselőinek elmondta, szeretné, ha Magyaror­szág a lehető legszorosabb kapcso­latba kerülne a nyugati biztonsági szervezetekkel. A diplomata sze­rint, ha Magyarországot felveszik az Európai Közösségbe, automati­kusan tagja lesz a Nyugat-európai Uniónak (WEU) is. Igennel felelt William Taft a Magyar Hírlap kérdésére, támogat­­ja-e az atlanti szövetség, hogy a WEU az Európai Közösség védel­mi szervezetévé váljon. A NATO véleménye szerint — mondta — jó intézményt választottak a nyugat­európaiak, olyat, amely az atlanti tömb európai pillére lesz. Az új problémákkal a meglévő szervezetek nem birkózhatnak meg akkor, ha nem alkalmazkodnak az új időkhöz. Ezt teszi a NATO, s ez­zel próbálkozik a WEU és az EBEÉ is — mutatott rá Taft. Ab­ban az értelemben nem változott a NATO — mondotta —, hogy a transzatlanti kapcsolatot az európai biztonság és stabilitás fenntartása szempontjából továbbra is alapve­tőnek tartja. A délszláv konfliktussal össze­függésben a nagykövet kifejtette: véleménye szerint — s ezt a néző­pontját budapesti tárgyalópartnerei is osztották —, bár a magyar légte­ret többször megsértette a jugo­szláv légierő és az ország menekül­teket fogadott be, senki sem gon­dolja, hogy a háború Magyaror­szág déli határai kiigazításának ve­szélyét rejtené magában, vagy Ma­gyarország területi integritását fe­nyegetné. Vendéglátói nem fordultak hoz­zá olyan kéréssel, hogy a NATO segítsen korszerűsíteni a magyar hadsereg harci eszközeit. Egyéb­ként, amikor az atlanti tömörülés támogatási szándékát fejezi ki, nem fegyvereladásra gondol. Ha egyáltalán, akkor ilyen ügyletekre kétoldalú megállapodások kereté­ben kerül sor. Többi között budapesti tapaszta­latai alapján William Taft úgy véli, Magyarország a lehető leggyorsab­ban integrálódni szeretne a nyugati intézményekbe, beleértve a NA­­TO-t is. A magyar kormány ezt el­döntötte, „s mi megértjük, miért határozott így” — mondotta. Hangsúlyozta, az Egyesült Álla­mok biztonságának lényeges része az európai stabilitás, ha az gyengül vagy felborulna, nagyon hamar a tengerentúlon is éreztetné hatását. ■ K. K. (MTI) Dr. Nanovfszky György, hazánk kijelölt oroszországi nagykövete megkapta az agré­­ment-t az orosz hatóságoktól. A kijelölt nagykö­vetet fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A diplomata a közeli na­pokban utazik állomáshelyére. Kupa: aki gazdag, fizessen (MTI) Kupa Mihály hallatlanul igazságtalannak nevezte a jelenlegi jövedelemelosztás rendsze­rét azon a fórumon, amelyet Kaposváron tartot­tak tegnap a megye önkormányzati vezetőinek részvételével. Ezen változtatni kell — mondta a pénzügyminiszter —, s ennek az a módja, hogy a szegényeket támogatni kell, aki pedig gazdag, annak fizetnie kell. Letartóztatott volt OTP-igazgató (MTI) Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt tegnap előzetes letartóztatásba helyezték az Or­szágos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. egykori debreceni igazgatóját, Főző Lászlót, aki 1991-ig volt a bank igazgatója, majd a Sze­rencsejáték Rt. területi vezetőjeként a közelmúlt­ban ment nyugdíjba. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese elmondta: a ko­rábbi években elkövetett bűncselekmények az OTP hitelezési tevékenységével függenek össze, kárértékük százmillió forintos nagyságrendű. (MTI) Tegnap megérkezett a békéscsabai vá­lasztási bizottsághoz Prekop Ottónak, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltjének lemondónyilat­kozata, így háromra emelkedett a békéscsabai időközi országgyűlési képviselő-választás má­sodik fordulójában (május 24-én) nem induló jelöltek száma. Ismeretes, hogy a Fidesz jelölt­jén kívül a két független lépett vissza. A Fidesz a második fordulóban Sarkadiné Lukovics Évát (SZDSZ) támogatja. Magyar—horvát kapcsolatok (MTI) A magyar—horvát határátkelők korszerű­sítéséről, valamint a rijekai kikötőben magyar vámszabad terület megnyitásának lehetőségeiről is tárgyalt Horvátországban Arnold Mihály ezre­des, a Vám- és Pénzügyőrség megbízott orszá­gos parancsnoka. Arnold Mihály május 13. és 15. között Zágrábban tárgyalt a horvát vámigaz­gatóval, s fogadta őt a horvát pénzügyminiszter. Elhunyt Kiss József (MTI) Életének 69. évében május 13-án, hosszan tartó betegség után elhunyt Kiss József, az irodalomtudományok kandidátusa, jeles Pe­­tőfi-kutató, a magyar filológia, különösen a szö­vegkiadás egyik meghatározó egyénisége. Ő rendezte sajtó alá a Petőfi kritikai kiadást, vala­mint a Petőfi-adattár több kötetét, s végül a Pe­­tőfi-okmánytárat, melynek megjelenését már nem érhette meg. Bűnsegéd rendőrök (MTI) A Békés Megyei Hírlap pénteki száma arról számol be, hogy a szegedi ügyészségi nyo­mozóhivataltól szerzett értesülés szerint nyomo­zás folyik több orosházi rendőr ellen, akik va­gyon elleni bűncselekményeket követtek el. Egyebek közt betörésekben bűnsegédként vet­tek részt, s a bűnözőket információkkal látták el. Lezuhant a helikopter (MTI) Tegnap reggel 8 óra 30 perckor a 6-os számú főút mellett, a Faddi Tsz területén perme­tezés közben lezuhant az Agroir Kft. Hiller típu­sú helikopterével Kontor András szekszárdi la­kos. Ez a hetedik felszállása volt. A baleset egy kanyarodás után következett be. Eddig tisztázat­lan okból a gép függőleges és vízszintes rotorja összeakadt, aminek következtében a hátsó rotor leszakadt. A helikopter 8-10 méter magasságból zuhant le, a pilótát súlyos sérülésekkel — két csigolyája eltörött — a szekszárdi kórházba szállították, ahol a kórház tájékoztatása szerint megoperálják.­ ­ Új miskolci színidirektor (MTI) Miskolcon tegnap évadzáró társulati ülé­sen értékelte a színház 170. évadját a posztjáról leköszönő Gyarmathy Béla igazgató, aki 12 esz­tendőn át dirigálta a társulatot. A társulati ülésen bemutatkozott a a színházigazgató-főrendezői posztra kiírt pályázat nyertese, Hegyi Árpád Ju­­tocsa rendező. Magyar híradó Nanovfszky moszkvai agrément-ja Visszalépett a csabai Fidesz-jelölt KÜLFÖLD-BELFÖLD Nappali kórház: ágyak végveszélyben Épp idén lesz tíz éve, hogy a Szé­chenyi fürdőben nyolcvan ággyal megnyílt az úgynevezett nappali kór­ház. Születésnapi ajándékként a léte került veszélybe. A nappali kórházba azokat a moz­gásszervi betegeket utalják be, akik­nek naponta négy-öt kezelésen is részt kell venniük, ám nincsenek annyira rossz állapotban, hogy inten­zív kórházi ellátásra szoruljanak. A Széchenyi fürdő kórházának nyolcvan ágyát indulástól többen fi­nanszírozták. Harminc ágyat a fővá­ros különböző kerületei — nekik ter­mészetesen beutalási joguk is volt —, míg a többséget kitevő ötven fenntartásán többen osztoztak. Pél­dául a Rehabilitációs Intézet és a Népjóléti Minisztérium. Épp ezek az ágyak kerültek most veszélybe. Ko­rábban ugyanis betegenként naponta 516 forintot kellett fizetni, a díj azonban a közelmúltban 560 forintra emelkedett. Ez adott alkalmat az öt­ven ágy tulajdonosainak arra, hogy bejelentsék: a továbbiakban nem áll módjukban fizetni. Épp mostanában esik sok szó ar­ról, mennyire gazdaságtalanul mű­ködik a magyar egészségügy. Arról is elégszer hallani, hogy sok a 104 ezer aktív kórházi ágy, több ezer le­építése, illetve szociális ággyá alakí­tása szükséges ahhoz, hogy ne men­jenek továbbra is veszendőbe milli­ók, milliárdok. S akkor itt van a nap­pali kórház ügye. Melynek fenntartá­sa lényegesen olcsóbb, kihasználtsá­ga — mivel egy ágy két beteget fo­gad, egyet délelőtt, egyet pedig dél­után — lényegesen jobb „normál” kórházi társainál. Lehet, hogy ezért nincs finanszírozója?... Remélhető­leg csak átmenetileg. -H.J. Göncz Árpád: „nem vagyok kormányellenes” Graffiti -------------------------------------­A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola dísztermében kötetlen be­szélgetésen találkozott Göncz Ár­pád az intézmény tanáraival és hallgatóival. Utalva Václav Havel­­nek egy New York-i lapban megje­lent cikkére, melyben a cseh és szlovák államelnök a moralitás és a politika kapcsolatáról ír, Göncz Árpád kifejtette, hogy meggyőző­dése szerint a moralitás lehet a po­litika alapja. Bár pillanatnyilag ez rettenetesen nehéz, mégis használ­ható a moralitás ereje a közéletben, ez az erő billenti át gyakran a mér­leg nyelvét. Az államfő véleménye szerint, aki elmúlt hatvanéves, annak két természetes nosztalgiával kell szá­molnia. Van, aki az elmúlt negyven évre tekint nosztalgiával, van, aki az előző időkre, attól függően, hogy mikor érezhette fontosnak magát. Ám a 21. század előestéjén nem kétséges, hogy az a mentalitás kerekedik majd felül, amelyik nem visszafelé, hanem előre tekint. Ezt a szemléletet pedig főként a fiata­lok képviselik. A múlt vizsgálatá­val kapcsolatban Göncz Árpád iro­nikusan jegyezte meg, hogy először mindenki a másik lelkiismeretét vizsgálja és nem a sajátját. Arra a hallgatói kérdésre, hogy a kormány miért csökkenti 70 százalékkal a kutatások támogatását, az államfő a konkrét gazdasági szükséget emlí­tette, bízva abban, hogy helyre fog állni a valóságos értékrend, és a szellemi munka, az oktatás, a tudo­mány prioritást fog élvezni. Azokra a kérdésekre, amelyekkel a kor­mánnyal, illetve a miniszterelnök­kel történt hatásköri vitákra céloz­tunk, Göncz Árpád megjegyezte, „nem vagyok kormányellenes, csak akkor élek jogaimmal, ha egy konkrét ügyben nem egyértelmű a társadalmi megítélés. Az ilyen ese­tekben konszenzusra uszítok.” Az Adenauer-alapítvány konferenciája Szabad­­bűn nem maradhat büntetlenül — A bűn nem maradhat büntet­lenül, mert ezzel a bűnre készülőt erősítjük abban a hitében, hogy tet­te következmények nélkül merül feledésbe, így pedig csak az ártatla­nok szenvednek — mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnapi megnyitó beszédében, me­lyet a Konrad Adenauer Alapítvány „Felelősség vagy büntetlenség a kommunizmus utáni rendszerek­ben” címmel rendezett konferenciá­ján tartott. Az elnök hangsúlyozta, hogy a diktatúrák idején elkövetett emberellenes bűncselekményekkel kapcsolatban kollektív felelősségre vonásról éppen úgy nem szabad gondolkodni, mint ahogy nem in­dokolt a teljes körű ártatlanságról sem beszélni. Bátor vállalkozásnak nevezte a jogászok és törvényho­zók témaválasztását, hiszen azok­ban az országokban, ahol az elmúlt évtizedek politikai rendszerét a kö­zelmúltban számolták fel, a felelős­ségre vonás sok vitát, konfrontációt jelent manapság. A tanácskozás se nem párt-, se nem kormányrendezvény, hanem a német alapítvány magyar tagjai, a kormánykoalíció és az MDF parla­menti képviselőcsoportja kezdemé­nyezték. A meghívott előadók Né­metországból és Lengyelországból érkeztek.­­ — Az eddigi konferenciák gyen­géje volt, hogy csak általánossá­gokról esett szó, pedig a politiká­nak és a tudománynak erősebben kellene összefonódnia. A múlt bű­nöseinek felelősségre vonása ve­szélyekkel járhat, az eljárás jogi alátámasztását azonban segítheti ez a tanácskozás, hiszen a téma szak­mai és politikai kérdéseket egy­aránt felvet — nyilatkozta lapunk­nak Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő, aki megfigyelőként vesz részt az eseményen. Mint elmond­ta, az Alkotmánybíróság döntése a kelet-európai törekvéseknek is irányt adhat, így minden hasonló fórum közvetlenül hat a politikai folyamatokra. A képviselő szerint a magyar jogásztársadalom egy része tart a kockázattól, és ezért nem szorgalmazza a büntetőjogi felelős­ségre vonást, pedig annak hazai ter­vezete sokkal liberálisabb, mint más országokban. — A felelősségre vonás jogilag körülhatárolt, garanciákkal övezett módja meggátolja az indulatok el­szabadulását, és biztosítja a jogi és politikai szabályok érvényesítését — tette hozzá a képviselő. — Ellen­kező esetben elszabadulhatnak a spontán folyamatok, s nem lesz be­folyásunk a politikai erőkre. Ennek érdekében keresünk — az Alkot­mánybíróság indokolatlanul magas­ra állított mércéjét is szem előtt tart­va — kompromisszumos megoldást. • B. K. MSZP-kongresszus: Horn Gyulát ismét a párt elnökévé választották Szeged az ország „érzékeny barométere” Tegnap délután 361 küldött részvételével megkezdte munkáját Szegeden a Magyar Szocialista Párt III. kongresszusa. Szemők Árpád, az MSZP sze­gedi elnöke köszöntőjében szólt arról: Szeged a történelem során az ország „érzékeny barométerévé vált”, amit legtöbben az értelmiség magas arányának tulajdonítanak. A kongresszus színhelyét képező süllyedő uszodaépületből lett sportcsarnokban annak idején a kisgazdák szerveztek zászlóbon­tást, ám Szemők Árpád szavaival élve „remélhetően hamarosan a baloldal fellegvárává válik a vá­ros”. A háromnapos eseményen egyébként mintegy 660 meghívott vesz részt. Az már az első órákban eldőlt, hogy a személyi kérdések tárgyalására az A variáció szerint péntek délutántól késő éjszakáig kerül sor. A péntek délután az alapszabály tárgyalásával telt el, amit Szekeres Imre ügyvezető al­­elnök terjesztett elő. Lapunk azt is megtudta: Nagy Attila tragikus halála után — már köztudomású, hogy a színész volt a párt alelnökjelöltjei közül az egyik — Kósáné Kovács Magda — visszalépett, helyettük újabb személyek neve került a jelölőlis­tára, így az eredetileg jelölt Jánosi György jelenlegi alelnök mellett megfelelő támogatást kapott Baja Ferenc önkormányzati és Csinta­lan Sándor érdekvédelmi országos ügyvivő, valamint Fedor Vilmos, a párt Borsod megyei alelnöke. Egy szegedi polgár, Mucsi Mihály he­lyi MDF-tag — szervezete teljese elhatárolódása mellett — a Délma­­gyarországban egyszemélyes tün­tetésre szólította fel önmagát. Ki­áltványában azt jelezte, hogy mindhárom napon „vonul”, tilta­kozva és követelve az MSZP-től, hogy a párt vagyonából többet ál­dozzon az egyházi intézmények felállítására. Lapzártáig azonban tüntetés nem volt. A küldöttek késő estig zárt ülé­sen különböző beszámolókat hall­gattak meg. Ezek közül is kiemel­kedett Balogh Sándornak, az OEB elnökének előadása a párt helyze­téről. Balogh többek között utalt a párton belüli szolidaritás szüksé­gességére, amelyet sajnálatosan több vezető ellentéte is gyengített. Információink szerint egyébként a három új alelnökjelölt mellett a kongresszus helyszínén délután aláírásgyűjtés kezdődött Szűrös Mátyás alelnökké jelölése érdeké­ben is, de ez leállt, nem jött össze megfelelő támogatás. Az elökjelöltségtől visszalépő Kósáné Kovács Magda lapunknak elmondta: alelnökként is a párton belüli szakszervezeti politika irányvonalát követte volna, de mi­vel úgy látta, hogy ez a fajta politi­zálás a pártpolitika középpontjába került, visszalépett, mert nagyobb szüksége van rá a frakcióban. A zárt ülés során az is eldőlt, hogy az új országos elnökség az eddigi 13 helyett 15 tagú lett, amelyből öt tag a következő: a pártelnök, az ügyvezető alelnök, a frakcióvezető és a két alelnök — hiszen a kül­döttek arról is szavaztak, hogy az MSZP-nek a jövőben két alelnöke legyen. • Szombathy Pál Szekeres: új arcokra van szükség Szekeres Imre beszédében el­mondta: Szegeden új szakasz kez­dődhet a párt életében. „A kapu nyílni látszik”, amire bizonyság Hideg Gábor legutóbbi békéscsa­bai sikere — hangsúlyozta az ügy­vezető alelnök. Leszögezte, hogy tovább kell demokratizálni a pár­tot, s az elmúlt két évből okulva ja­vítani kell működését. Mindezeket a tapasztalatokat figyelembe véve a következő két évben az MSZP- nek arra kell koncentrálnia, hogy a helyi pártszervezetek működési feltételeit javítsa. Ma mintegy 40 ezer tagja van az MSZP-nek, közü­lük 35 százalék a nő. Harminc év alatti fiatal alig 2,5 százaléka a tag­ságnak, negyven évesnél fiatalabb 18 százalék, hatvan év feletti több mint 36 százalék. Rendkívül kedvezőtlen a párt korösszetétele. Szekeres Imre rá­mutatott: új arcokra, fiatalokra van­ szükség a vezetés minden szintjén, mert enélkül a fiatalok nem fogják az MSZP-t választani, s nem ez a párt lesz a jövő pártja. Az ügyveze­tő alelnök azt is jelezte, hogy a tag­létszámot tekintve arányaiban még mindig értelmiségi párt az MSZP. Vannak akik azt mondják, hogy a 40 ezres tagság nem nagyon bővít­hető, vannak akik keveslik a lét­számot. Szekeres leszögezte: a szocialis­ta pártnak ahhoz, hogy a társada­lom minden lényeges szférájában jelen legyen, 100-110 ezer fős tag­sággal kell rendelkeznie. Szekeres szerint nagy tanulság a Fidesz bé­késcsabai választási eredménye: bebizonyosodott, hogy mozgalmi párt nélkül választási párt sem léte­zik. Az MSZP-re nem egyszerűen, mint még egy ellenzéki pártra van szükség, hanem mint önálló, mar­káns balközép politikai erőre, s ilyen politikai irányultsággal a si­ker reményében indulhat harcba 1994-ben — fejezte be beszédét Szekeres Imre. ■ Sz. P. MAGYAR HÍRLAP. Nagykövetünket nem rendelik haza • Folytatás az I. oldalról Ebben az esetben — általános nemzetközi vélemény szerint — csak akkor lehet szó az elismerésé­ről, amennyiben eleget tesz annak a kritériumrendszernek, amelyet az EK tavaly decemberben állított fel a délszláv köztársaságok számára. Ezek közé tartozik az a feltétel is, hogy az új államnak kérnie kell az elismerést — az új Jugoszlávia ezt nem tette meg, csak bejelentette léte­zését. Ráadásul a belgrádi kormány had­serege szuverén, független államok területén folytat háborút, s ezt a ma­gatartást a nemzetközi életben egyér­telműen agressziónak minősítik és elítélik. Az új Jugoszlávia körüli jogi bonyodalom természetesen nem je­lenti azt, hogy Magyarország ne ven­né tudomásul: a belgrádi kormány létezik — ez ugyanis tény. A régiónkban zajló gyors változá­sok, például a Szovjetunió és Jugo­szlávia szétbomlása miatt gyakorta olyan helyzet jön létre, amelynek ke­zelésére még nincsenek kialakult, egyértelmű nemzetközi jogi normák, azok folyamatosan kristályosodnak ki — mondta Herman János. • Medgyesi Csilla Külföldiek lehettek a rablógyilkosok...? Ha napokon belül nem kerülnek újabb nyomozást segítő adatok a rendőrség birtokába, az Interpolon keresztül is megküldik a tagorszá­gokba a hétfői rablógyilkosság fel­tételezett tettesek fantomképét és a lopott személygépkocsiban talált ujjlenyomataikat — nyilatkozta Chilkó Ferenc alezredes, a BRFK életvédelmi alosztályának vezetője. Nem kizárt, hogy külföldiek követ­ték el a bűncselekményt. A nyomo­zás a mai napon érkezett abba a fázisába, amikor újból előkeresik azoknak az elmúlt időszakban elkö­vetett erőszakos bűncselekmé­nyeknek az aktáit, amelyek elköve­tésekor lőfegyvert is használtak az azóta is ismeretlen tettesek. A kormány nagyobb mozgásteret kíván biztosítani Entz Géza szerepe nem változik A kisebbségi kérdés rendezése döntő eleme a kelet-közép-európai térség nyugathoz való felzárkózá­sának — mondta Entz Géza állam­titkár, a Páneurópai Unió Magyar­­országi Egyesületének felkérésére, a Nemzeti Múzeum dísztermében megtartott előadásán. Az államtit­kár szerint új gondolkodásmódra van szükség Közép-Európában a problémák megoldására. A kisebb­­­­ségi kérdésben a gondok mellett biztató folyamatnak nevezte az utóbbi időben javuló ukrán—ma­gyar és horvát—magyar kapcsola­tokat. Előadása után kérdeztük Entz Gézát, a Határokon Túli Ma­gyarok Titkárságának politikai ál­lamtitkárát a kormány csütörtöki döntéséről, amely a titkárságot ki­vonta a Miniszterelnöki Hivatal hatásköréből és Határokon Túli Magyarok Hivatala néven önálló szervezetet hozott létre. — Mi indokolta a kormány dön­tését? — A változtatásnak nagyrészt profiltisztítási okai vannak. A Mi­niszterelnöki Hivatalon belül en­nek a titkárságnak a méretei túlfe­szítették a kereteket. A kormány továbbra is nagy jelentőséget tulaj­donít a határokon túli magyarokkal való kapcsolattartásnak, ezért ezt a kormányzati struktúra szempontjá­ból is a helyére akarta tenni. — Miért éppen most került sor erre a lépésre? — Semmi jelentősége nincs az időpontnak, a kormány nagyobb mozgásteret kíván biztosítani a hi­vatalnak, és szeretné, ha működése hatékonyabbá válna. — Mi lesz az ön szerepe? — Nem volt eddig kérdéses a szerepem; nem személyi, hanem szervezeti változtatás történt. A hi­vatal élén elnök lesz, minden bi­zonnyal én leszek az. •Sz. A. J. •G.Z.

Next