Magyar Hírlap, 1992. május (25. évfolyam, 115-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
1992. május 29., péntek A NAP INTERJÚJA Vészits Ferenccel, a Lakásbérlők Egyesületének elnökével A kormány kereslet és kínálat hiányában akar lakáspiacot teremteni A lakástörvény koncepciójának parlament elé terjesztését többhónapos vita előzte meg. Az érdekvédelmi szervezetek korábbi javaslataiból azonban szinte semmi sem került be a tervezetbe — állítja Vészits Ferenc. A Lakásbérlők Egyesületének elnöke az országgyűlés szerdai munkanapja után azért találkozott parlamenti képviselőkkel és szakértőkkel, hogy a törvénytervezet általános vitája kapcsán a honatyák tisztában legyenek a lakásbérlők véleményével is, így talán elképzelhető, hogy a hatályba lépő törvény legalább egyes részeiben megoldást jelent az egyre bonyolultabb kérdésben. — Miként vélekedik az egyesület az Országgyűlés elé terjesztett koncepcióról? — Ha ezt a törvényt megszavazzák, akkor a világon egyedülálló helyzet alakul ki Magyarországon: a bérlő sorsa attól függ majd, melyik kerületben, településen él, s a pesti körút két oldalán eltérő lesz a lakbér, a bérleti feltételek és a szolgáltatások díjai. A javaslatnak nem csak az a baja, ami benne van, hanem az is, ami hiányzik belőle. A logika úgy kívánta volna, hogy előbb szülessen egy hosszú távú koncepció a lakáskérdés megoldására, s erre kellett volna a lakástörvénynek épülnie. Ehelyett azonban a kormány úgy akar lakáspiacot teremteni, hogy hiányzik a kínálat és a fizetőképes kereslet. Maga a tervezet csak egymással nem összefüggő részkérdésekkel foglalkozik, hiszen arra nehéz magyarázatot találni, hogyan kapcsolódik a bérlakások kérdéséhez a nem lakás céljára szolgáló helységek bérlete. Elterjedt a hír a lakbérek felemeléséről, ezzel sokakat belehajszoltak a lakásvásárlásba. Olyan házakat adnak el viszonylag olcsón, amelyeket 30-40 éve nem tataroztak, szerkezetileg és műszakilag rossz állapotban vannak, és nyilvánvaló, hogy az új tulajdonosok képtelenek a felújításokat megfizetni. Az önkormányzatok pedig nem merik a lakbéreket olyan mértékben emelni, mint ahogy ezt az épületek állaga megkövetelné. — Önök mit tudnak tenni a bérlőkért? — Úgy véltük, az embereket nem szabad olyan helyzetbe kényszeríteni, amelyből az egyedüli kiutat a lakásvásárlás jelentheti. A lakók többsége ugyanis megrettent a lakbéremelésről felröppent hírektől, s úgy gondolták, jobban járnak, ha megvásárolják a lakásukat. Ma már elsősorban azért küzdünk, hogy a vásárlókat megfelelően tájékoztassák arról, mit vesznek meg, s az milyen következményekkel jár. A rémhírek következményeként ma a fővárosban nem egy olyan kerület van, ahol a bérlőkből lett tulajdonosok azért állnak sorba az önkormányzatnál, mert az egyre több anyagi teherrel járó lakásuktól szeretnének megszabadulni. A még önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlőinek a törvény továbbra sem ad választ arra a kérdésre: mi történik akkor, ha nem akarják megvásárolni lakásukat. Korábban elhangzott az is, hogy ezeket el lehet majd adni lakottan vagy ki lehet telepíteni a bérlőt. A törvény sem tételesen, sem pedig kereteiben nem ad választ ezekre a kérdésekre, mert a lakbérekről, az új bérleti szerződésekről és egyéb lényeges kérdésekről a döntést az önkormányzatok hatáskörébe utalja. A bizonytalanság még egy évig is elhúzódhat, hiszen az önkormányzatoknak nem azonnal kell választ találniuk a gondokra, s ha az életben lévő jogszabályok kedvezőbbek számukra, akkor csak a tizenkettedik hónapban hoznak majd döntést. Tapasztalható, hogy megint ugrásszerűen emelkedett a vásárlások mértéke, mert mindenki úgy véli, még mindig jobb tulajdonosnak lenni, mint kiszámíthatatlan döntésekre várni. — Mit vár a képviselőkkel, szakértőkkel való találkozótól? — A képviselők eddig nem mérték fel a téma súlyát, s egyik párt sem volt igazán kíváncsi a véleményünkre, s a szerdai parlamenti vita számomra csak azt bizonyította: ezt a rossz törvényjavaslatot akár még el is fogadhatják. A napi politikai helyzetet ismerve félő, hogy ez a törvény is pártcsatározások áldozata lesz, s az egymondatos módosítások kiverekedése sem hoz igazi eredményt. S bár a tervezet megemlíti, hogy az önkormányzatok kötelesek kérni és figyelembe venni az érdekvédelmi szervezetek véleményét a későbbiekben, ez azonban kevés, hiszen a Belügyminisztérium sem használta fel javaslatainkat. — Mi várható, ha az országgyűlés megszavazza ezt a törvényt? — Az emberek bankkölcsönöket vesznek fel, hogy felújítsák saját tulajdonukat, a kamatokat azonban nem tudják majd fizetni, s előbb-utóbb utcasorok kerülhetnek banki tulajdonba jelzálogként. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a népszerűtlen intézkedések meghozatalát az Országgyűlés helyett az önkormányzatok hatáskörébe utalja a törvény, s így az önkormányzat szembekerül a polgárral. A fővárosban már most meghaladja a 300 millió forintot a ki nem fizetett lakbérek összege, s az önkormányzatok tudják: értelmetlen lenne emelni a díjakat, ha már ezt sem fizetik a lakók. Sokszor elhangzik, hogy évek óta nem emelték a lakbéreket, ez azonban nem igaz, hiszen az elmúlt években a lakbér mellé olyan pluszköltségek jöttek, amelyeket korábban a bérlő nem fizetett külön. Ez nem más, mint burkolt lakbéremelés. Mivel a szembenálló felek fegyverzete aránytalan, az érdekvédelemnek már most készülnie kell egy sokkal nehezebb küzdelemre, amelyet majd az önkormányzatokkal kell folytatnia. Úgy gondolom, ők látják a törvényjavaslat összes gazdasági csapdáját, és éppen ezért számíthatunk arra, hogy partnerek lesznek a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálásához. • Barabás Katalin Miért maradtak ki a magyar tűzoltók a kuvaiti üzletből? Több tízmillió forinttal rövidítette meg az állami tűzoltóságot az a konzorcium, amely tavaly nyáron együttműködést ajánlott a kuvaiti olajtüzek oltására, ám utóbb mással lépett üzleti kapcsolatba — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Jókai Oszkár, a tűzoltóság országos parancsnoka. A vezérőrnagy elmondta, hogy az azóta megszűnt Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt érdekeltségébe tartozó Hunpetro Kft.-vel, illetve egy ausztrál céggel is folytattak tárgyalásokat, hogy a világviszonylatban egyedülálló gázturbinás oltóberendezéssel tűzoltók is részt vegyenek a lángoló olajmezők helyreállításában. Ennek megfelelően hozzáláttak a felkészüléshez, s közösen dolgoztak annak a harckocsialvázra szerelt ikerturbinás oltóberendezésnek a kifejlesztésén, amely utóbb kitűnően vizsgázott Kuvaitban. Az OKGT azonban tavaly megszűnt, a szerkezet pedig a Szolnoki Kőolajkutató Vállalat birtokába került. Ekkor a szolnoki cég más társak után nézett, s így alakult meg a Technoimpex szervezésében az a konzorcium, amely — a korábbi ötvennel szemben — csupán egyetlen tűzoltó közreműködésére tartott igényt, s a tűzoltóságot a szerződéskötésből is kizárta. Jókai Oszkár ezt követően viszont nem engedélyezte Vecsernyés Imre tűzoltó alezredes közreműködését sem. Ő azonban engedély nélkül Kuvaitba utazott, s emiatt fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Jókai vezérőrnagy nem tagadja, büntetésből azonnal nyugdíjazni akarta Vecsernyést, ám egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár utasítására csupán őrnaggyá fokozta le. Ennél fontosabb, hogy a tűzoltóság elmaradt hasznáért perrel fenyeget. Korábban a bevétel tíz százalékát kérték, ám már beérnék tízmillió forinttal is. Vita folyik a lánctalpas oltóberendezés körül, amely a hannoveri vásáron áprilisban innovációs díjat kapott. Mégpedig mint a szolnoki olajosok kizárólagos szellemi terméke, jóllehet, dokumentumok sora igazolja: a turbinás „harckocsi” a műszaki egyetem, a honvédség, az egykori OKGT és a tűzoltók közös alkotása. A tét nagy, hiszen a mintegy harmincmilliós értéket képviselő eszköz iránt világszerte nagy az érdeklődés. • L. K. A Alfa KERESKEDELMI Rt. Az Alfa Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága az 1990. évi VI. tv. 33 §-a alapján közzéteszi az 1991. V. 1.—XII. 31-ig terjedő időszak gazdálkodásának főbb adatait (Az átalakulás időpontja: 1991. május 1.) Bruttó árbevétel: Saját vagyon: Nyereség: 11 245 762 E Ft 2 652 660 E Ft 286 893 E Ft Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a részvénytársaság éves jelentése 1992. május 31-től tekinthető meg az Alfa Rt. központjában (1077 Budapest, Dohány u. 40. IV. emelet 406. szoba, hétfőtől péntekig 9.00—14.00 óra között). MH 5663 BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP. Szociáldemokrata alternatíva: vámunió és demokratikus tervgazdálkodás A szociáldemokrácia és a keletközép-európai rendezés címmel tartottak tegnap tudományos tanácskozást a Politikatörténeti Intézetben. A tudományos ankét az 1947 májusában Budapesten megrendezett Dunavölgyi Szociáldemokrata Konferenciára emlékezett. — Ez egy olyan tudományos ankét, melynek nincsenek napi politikai áthallásai, magam történészként is ellenzem a historizálást, a mai tanácskozásra egyszerűen ez a viszonylag kerek évforduló adott alkalmat — válaszolt lapunk kérdésére Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, egyben a tanácskozás egyik előadója. Földes György elmondta, hogy a budapesti konferenciára akkor került sor, amikor a világ szakadni készült, s ez a térség a nagyhatalmi érdekek ütközőpontjába került. A résztvevők egy olyan lehetséges társadalmi-gazdasági alternatíva igényét fogalmazták meg, amely átmenetet jelenthetett volna a tervgazdálkodásra épülő szovjet típusú rendszerek és a klasszikus kapitalista berendezkedés között. Felvetődött a Duna menti országok vámunióra épülő gazdasági közösségének megteremtése, ez a gazdasági társulás a kommunista modelltől jelentős mértékben különböző demokratikus tervgazdálkodásra épült volna. Ez lehetett volna a térség szociáldemokrata alternatívája, a tanácskozás jelezte, hogy minderre volt bizonyos elvi fogadókészség az érintett országokban — jelentette ki Földes György. Az együttműködés az elképzelés kidolgozóinak szándéka szerint védelmet nyújtott volna a térség országainak a gazdasági válságok megrázkódtatásaival és a külső befolyással szemben, lehetőséget biztosított volna a gazdasági fejlesztésekre. Az 1947—48-ban bekövetkezett fordulat azonban eleve lehetetlenné tette ennek az elképzelésnek a megvalósulását. Földes György szerint a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állandóan megjelenő integráló elképzelések ellenére a térség országai között nem jött létre hatékony kooperáció (ezt bizonyította a KGST működése is). Ennek egyik oka lehet, hogy a régió országai közül egyik sem vált belső centrummá, az integráció mindig egy külső hatalom fellépésének következtében jött létre. Az ülés szünetében a Politikatörténeti Alapítvány sajtótájékoztatón mutatta be a új kötetét, mely a Rendszerváltás történész szemmel címet viseli, valamint megtudhattuk azt is, hogy az alapítvány támogatást nyújt az 1956-os nyomtatványok országos terjesztéséhez. • Sz. Sz. Nem jelenthet csődöt a rendőrség A hónap végén esetleg már benzinre sem jut a kapitányságokon, a rendőrség mégsem jelenthet csődöt — mondotta Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója a Ferihegyi repülőtéren tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A testület helyzetét súlyosbítja, hogy 1200 fős létszámhiánnyal küzdenek, vagyis nem vált vonzóvá ez a pálya. Ugyanakkor a parlament döntése alapján az esztendő második felében háromezer új rendőr felvételére nyílik mód, ami — figyelemmel a szigorúbb követelményekre — rendkívül nehezen teljesíthető feladat lesz. Részben az utánpótlás hiányával magyarázható a járőrök túlzott igénybevétele is. A változatlanul alacsony jövedelmek miatt pedig az állomány egy része megélhetési gondokkal küzd, sokan eladósodtak. A fegyelmi helyzet ugyan nem romlott — állította Túrós vezérőrnagy —, de százas nagyságrendben lehetnek bűnöző életmódot folytató rendőrök. A közbiztonsági főigazgatóság megalakulása óta eltelt egy esztendő tapasztalatait értékelve kijelentette: a rendőrség mindezek ellenére teljesíti kötelességét. Tavaly hetvenezer bűnözőt sikerült tetten érni, kilencvenezer személyt pedig különböző okokból előállítottak. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a szaktudás fejlesztésére — a közelmúltban például a fegyverhasználat szabályaiból mindenki vizsgát tett. Szigorúbb bírságokat szabnak majd ki a közlekedési szabálysértések miatt indított eljárásokban — közölte Czégény Julianna, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának vezetője. Ittas járművezetés, közlekedési baleset okozása és más szándékos szabályszegések miatt a pénzbüntetés mértékét a felső határhoz közelítik, s ha a feltételek adottak, bevonják a jogosítványt is. Ez pedig azt jelenti, hogy a bírság mellett a járművezetőt utánképzésre kötelezik. Egy kérdés kapcsán a főosztályvezető elmondta: eddig 2200 új fegyvertartási kérelem érkezett, s ebből 1400 esetben engedélyezték pisztoly vásárlását, kizárólag a kormányrendeletben felsorolt beosztású személyeknek. Az e körön kívüliek közül viszont csupán két igénylő kérelmét bírálták el kedvezően. A Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság megbízott vezetője arról számolt be, hogy tavaly háromezernél is több tiltott tárgyat fedeztek fel az utasoknál, illetve a poggyászban. S bár igazi fegyvert is találtak, szerencsére egyetlen veszélyes terrorista sem fordult meg Ferihegyen. Újdonság, hogy a napokban önálló tűzszerész csoportot állítottak fel. • L. K. Hogyan lehet nyolc kis kormány Magyarországon? Az utóbbi időben felerősödtek az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati állásfoglalások — hívta fel a figyelmet a Szocialista Párt tegnapi sajtótájékoztatóján Baja Ferenc, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke, az MSZP alelnöke. A koalíció az ellenzéki pártok „súlytalanítása’,’ után az önkormányzatokkal szemben is meglehetősen arrogánsan viselkedik. A kormányzat erőteljesen dolgozik az önkormányzati törvény módosításán, hogy a kompromiszszum szellemét félredobva centralizációs közigazgatást valósíthasson meg. Baja Ferenc elmondta: a BÖK egyetért az SZDSZ és a Fidesz ellenérzéseivel, hiszen az önkormányzati jogosítványokat láthatóan centralizálni kívánják. Baja szavaival: Nyugaton „termékeny feszültség” van az önkormányzatok és a kormányzati hatalom között, míg nálunk felhívást kell kiadni: védjük meg a magyar önkormányzatok autonómiáját. Vastagh Pál, szocialista országgyűlési képviselő a köztársasági megbízotti intézményről szólva rámutatott, hogy az alkotmányban eredetileg meghatározott rendeltetésétől egyre messzebb került és rossz útra tért. Az alkotmány előírásai szerint ugyanis a törvényességi ellenőrzés, és nem a törvényességi felügyelet a KMB hatásköre. Ez az eredeti hatáskör jóval eltér a 77/1992-es kormányrendeletben, amely tovább szélesítette a köztársasági megbízottak jogosítványait. Vastagh Pál szerint a kormány nem átfogó közigazgatási koncepcióval jelent meg, hanem „lopakodó jogi szabályozással” alakított ki egy olyan intézményt, amely a közigazgatás középszintjét teljesen elfoglalta, kiszorítva onnan a megyei önkormányzatokat. A rendelet eredményeképpen nyolc kis kormány jönne létre Magyarországon, hiszen a köztársasági megbízottak a szándék szerint minden igazgatási ágban jelen lennének. A köztársasági megbízottakat a rendelet olyan ellenőrzési jogosítványokkal ruházza fel, amelyek végrehajtásához egy hatalmasra felduzzasztott apparátusra van szükség. Az MSZP szerint ebben a szabályozásban nem jelenik meg a közvélemény kontrollja. A KMB a kormány helyi szerve, a kormányzati hatalom helyi intézményes erősítése. Ezt csak fokozza az a tény, hogy a köztársasági megbízottak felhatalmazásukat címzetes államtitkárként a koalíciós többségtől kapták, ami meghatározott politikai tartalmat hordoz. Ezt a folyamatot a szocialisták szakmai és politikai értelemben is veszélyesnek tartják, és új közigazgatási koncepció kialakítását követelik. • Sz. P. A szfinx Budapestre készül Elutasították a kisgazdaóvást Világ körüli útja után Budapestre érkezik a nagy egyiptomi szfinx, a világ hét csodájának egyike. A szfinx, mely megjárta már a világ legnagyobb kikötőit — az ausztráliai Sydneyt, az egyesült államokbeli New Yorkot, az ázsiai Hongkongot és a kanadai Vancouvert, utolsó állomásaként a Dunán érkezik a Lánchídhoz, 1992. június 6-án este. A szfinx, mely utoljára Hongkongban szerepelt a nyilvánosság előtt, páratlanul nagy méretű, súlya 5000 kg, 120 darabból áll, tíztagú szakértőcsoport építi fel minden alkalommal, mely egyébként a szállítások és az előadások ideje alatt is árgus szemmel vigyáz a „nagyasszonyra”. A „nagyasszony” hajszálpontos mása az igazi szfinxnek, mely méltóságteljesen trónol az egyiptomi sivatagban. A szfinx uszályon érkezik, ókori egyiptomi katonákból és papokból álló őrség kíséretében. Ez az uszály hozza majd a tengerentúli hódításáról visszatérő Radamest, a harcost is, hogy Budapestre érkezve bejelentse: mindössze két alkalommal, július 3- án és 4-én mutatják be Budapesten, a Népstadionban is az Aidát, a látványos operát. A Lánchídhoz érkező szfinxet egzotikus öltözékben, színes parádéval várja majd az ünneplő sokaság. Zenés, csillogó tűzijáték emeli majd ennek az estnek a fényét, hogy emlékezetes legyen minden korosztály, minden család számára. Az esti események 9 órakor kezdődnek a Margit hídnál és 10 órakor a Lánchídnál érnek majd véget, 1992. június 6-án. Íme egy újabb példája a látványnak és a pompának, melyet az operaelőadások ígérnek. A mindezt megvalósító Aidát 1992. július 3-án és 4- én láthatják Budapesten, a Népstadionban. Nagy többséggel, 6:1 szavazati aránnyal elutasította az Országos Választási Bizottság az FKGP és az MSZDP kifogását, amelyben a legutóbbi békéscsabai időközi országos választás eredményét óvták meg. A kérelmezők három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak, s mint képviselőjük, Tímár György ügyvéd megerősítette, ezt még a mai napon meg is teszik. A választójogi törvény szerint, amennyiben a vélelmezett törvénysértés befolyásolja a választási eredményt, csak a bíróság dönthet az ügyben. A kisgazdák és a szociáldemokraták megtehették volna, hogy az OVB helyett eleve a megyei bírósághoz fordulnak. A vitában az SZDSZ-t képviselő OVB-tag, Salamon Ferenc bizonyítékokat mutatott fel arról, hogy mind a szabaddemokraták, mind a szocialisták külön kikötötték a Superinfóval aláírt szerződésükben, hogy a lapot még a kampánycsend beállta előtt kézbesítik. A kisgazdapárt képviselői újabb tanúk írásos vallomását mutatták fel, akik bizonyították, a reklámújságot szombaton kapták meg. Németh János, a bizottság elnöke felidézte az 1990-es választásokat, ahol a kampánnyal kapcsolatban tucatnyi kifogás merült fel. Emiatt alkottak etikai kódexet, és bizottságot is létrehoztak a kampány tisztaságának felügyeletére. Németh elismerte, hogy a kampánycsend megsértésével kapcsolatos eljárások nehezen értelmezhetőek a választójogi törvényben. • L.L.J. Pályakezdők munka nélkül Jelenleg 31700 fiatal van munka nélkül a szakképzésből frissen kikerültek közül, hangzott el tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének fórumán, melynek témája a készülő szakképzési törvény volt. A szakszervezet 25 ezer olyan pályakezdővel számol, akik szakképzetlenek, így nekik még munkanélküli-járadékot sem fizet a szolidaritási alap. A parlament határozata szerint ezeknek a fiataloknak elsősorban szakképzésre van szüksége, ez a költségvetésnek minimum 10 milliárd forintba kerül. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy idén 160-170 ezer ember kerül ki az iskolapadokból, rájuk nagyrészt bizonytalan jövő vár, sokan a munkanélküliek táborát növelik majd. A szakképzési törvényről szólva Kardos Péter elmondta, hogy az eddig törvénnyel külön nem szabályozott oktatási területet azért fontos most jogilag szabályozni, mert a rendszerváltással megváltoztak mindazok a körülmények, amelyeken maga a szakoktatás eddig alapult. Legsúlyosabb nehézséget az jelent, hogy a tönkremenő vállalatok maguk alá temették a tanműhelyeket is. A változások irányát jelzi, hogy idén már 20 ezer gyerek végezte kisiparosoknál szakmai tanulmányait. •D V.J.