Magyar Hírlap, 1992. június (25. évfolyam, 128-140. szám)

1992-06-01 / 128. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Háborúellenes tüntetés a fővárosban — Nem hittek a szankciók bevezetésében Embargó után: megdöbbenés Belgrádban Újvidéki tudósítónktól__________ Miközben a kormányzó párt az állampolgári kötelességet hangoz­tatva szavazásra szólítja Kis-Jugo­szlávia polgárait, azokat egészen más kérdések foglalkoztatják, min­denekelőtt a Biztonsági Tanács ál­tal meghirdetett szankciók és azok várható következményei. Az előállt helyzetben valóban keveseket érde­kel, hogy a szocialisták több vagy kevesebb mandátumot kapnak az új szövetségi képviselőházban, mint nem hivatalos szövetségesük, a ra­dikálisok, amikor előre tudni, hogy a választási eredményeket a külföld nem ismeri el. Az itteni demokrati­kus ellenzék pedig nem is vállalta a részvételt és bojkottra szólított fel, akárcsak a pravoszláv egyház. A szavazóhelyiségek különben tegnap 7-19 óráig voltak nyitva, és a voksolás rendben lezajlott. A belg­rádi rádió megszólaltatta Milose­vics elnököt, aki kijelentette: ezek­től a választásoktól függ, hogy mi­lyen gyorsan konszolidálódik az új állam. A szankciók kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy ez az ára, hogy Szerbia segítséget nyúj­tott a területén kívül élő szerbek­nek. A szankciók bejelentése kétség­kívül nagyobb döbbenetet keltett Belgrádban, mintha a város bombá­zását adták volna hírül. A hatásos hírblokád közepette az emberek jó része elhitte, hogy a megtorlás em­legetése csak pszichológiai manő­ver a választások és a szerb—mon­tenegrói államszövetség meghiúsí­tása céljából. Maga Milosevics el­nök alig néhány nappal ezelőtt vál­lalati igazgatók előtt azt a meggyő­ződését hangoztatta, hogy olaj­embargót nem vezetnek be. Az el­nök valószínűleg sokat várt attól a levéltől is, amelyet szombaton köz­vetlenül a BT ülése előtt küldött Bush amerikai és Jelcin orosz el­nöknek, azzal a különös javaslattal állva elő, hogy a két nagyhatalom közreműködésével vonják egy pa­rancsnokság alá az összes boszniai fegyverest. Ugyanakkor Kosztic al­­elnök táviratban szólította fel But­­rosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy a büntetőintézkedések helyett hívja­nak össze Jugoszlávia-értekezletet, amelynek eredményeképpen a volt tagállamok együttműködési és ba­rátsági szerződést írnának alá. Mint fuldoklónak a szalmaszál, Szerbiának annyit segítettek ezek a kétségbeesett és megkésett inter­venciók. A biztonsági tanács 15 tagja közül 13 megszavazta a rend­kívül szigorú intézkedéseket, a csaknem teljes kereskedelmi zárla­tot, az olajembergóz, a légi közleke­dés, a sport-, a tudományos és kul­turális együttműködés megszakítá­sát. Kína nem emelt vétót, mint Belgrádban remélték, hanem Zim­babwével együtt tartózkodott, míg Oroszország megszavazta a szank­ciókat. A Tanjug moszkvai tudósítója szerint ennek az az oka, hogy Moszkva engedményt tett Wa­shingtonnak (annak reményében, hogy elhalasztják adósságainak visszafizetését), nem pedig az, hogy Szerbia nem fogadta el Kozir­­jev külügyminiszter tanácsait. A ju­goszláv hírügynökség első kom­mentárjában visszautasítja a Belg­­rádot ért vádakat, „mert azokra nincs semmilyen bizonyíték”, és azt állítja, hogy a BT amerikai és német nyomásra cselekedett, s ez csorbítja tekintélyét. Egy itteni kommentátor megalázónak nevez­te, hogy a testület ülésén senki sem vette védelmébe Jugoszláviát, és még barátai is elfordultak tőle. Milyen következménnyel szá­molhat a szerb—montenegrói ket­tős? Bush elnök már utasítást adott az Egyesült Államokban lévő jugo­szláv javak, mintegy 210 millió dollár befagyasztására. Tokió ha­sonlóképpen járt el. Tegnap Auszt­rália, Svájc és Ausztria is bejelen­tette, hogy az USA, Kanada, Olasz­ország, Németország és Kína után megszünteti a légi forgalmat Belg­­ráddal. A JAT alkalmazottainak egy részét kényszerszabadságra küldte. Úgy tudni, hogy Kína, amely a jugoszláv olajszükséglet 1/5-ét fedezi, leállítja a szállítást. Nem ismeretes, hogy Románia mi­lyen álláspontra helyezkedik, de nek­i valószínű, hogy megszegi a BT-határozatot. Az egyik szerbiai szappangyár igazgatója kijelentette, hogy már csak egy hónapra elegen­dő behozatali nyersanyaguk van. A belgrádi motorgyár vezetője elmondta, hogy 15 országgal koo­perálnak, és ezek után teljesen le kell állniuk. Ez lesz a sorsa még nagyon sok jugoszláv vállalatnak is. Egy ismert belgrádi közgazdász szerint ilyen körümények között il­lúzió az infláció megfékezéséről beszélni, pedig az immár évi vi­szonylatban 160 ezer százalékos pénzhígulás teljes csődbe viszi a gazdaságot. Szarajevóban valamelyest alább­hagyott a harcok hevessége, miután a szerb parancsnokság szombaton bejelentette a tüzérség leállítását. Előzőleg a belgrádi kormány — most első ízben — „megdöbbené­sét fejezte ki” a boszniai főváros­ban folyó pusztítás miatt, az ágyú­zás beszüntetését követelve mind­két féltől. Dubrovnikra viszont minden eddiginél hevesebb gránát­zápor hullott a hét végén. A zágrábi rádió szerint több ezer lövedék csa­pódott be. A rádió ugyanakkor a horvát erők jelentős előrenyomulá­sáról számolt be a dalmáciai és a hercegovinai hadszíntéren. • Kovács István Megbénult a belgrádi repülőtér MTI -------------------------------------­Az ENSZ BT által elfogadott gazdasági büntetőintézkedések el­lenére a szerb szabadcsapatok va­sárnap is lőtték Szarajevót — jelenti az MTI Belgrádból. A bos­­nyák főváros rádióadója arról szá­molt be, hogy a környező hegyek­ből tüzérségi fegyverekkel vették tűz alá a várost. Összecsapások voltak a városközpontban lévő Tito laktanyánál. A Szarajevóban har­coló szerb, horvát és bosnyák erők tűzszünetben állapodtak meg. A szerb irreguláris erőkkel kötött megállapodás alapján hétfő délután hat órakor kell elhallgatniuk a fegyvereknek.. A megállapodás az ENSZ-erők egyik tisztjének közve­títésével jött létre. Belgrádban az embargó hatásá­ra vasárnap már több száz utas tor­lódott össze a nemzetközi repülőté­ren, amely gyakorlatilag teljesen megbénult. Délig 18 járatot töröl­tek. A jugoszláv fővárosban pilla­natok alatt hosszú gépkocsisorok torlódtak össze a benzinkutaknál: az autósok attól tartanak, hogy ők fogják leginkább megszenvedni a kőolajembargót. Szerbiában évente egymillió tonna nyersolajat termel­nek ki, de először a hadsereg szük­ségleteit elégítik ki. A Tanjug ju­goszláv hírügynökség a szankciók kapcsán leginkább Oroszországot bírálta. Megállapítása szerint az eddig Belgrád mellett kiálló Moszkva szavazata „hideg zu­hanyként érte” a hagyományos szövetségest. Sok ezer belgrádi tartott vasár­nap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. A tiltakozóme­net az Albanija palotánál gyüleke­zett, majd a főutcán a Slavija tér felé vonult el. A tömeg teljesen be­töltötte a Terazije utat. A menet élén a Szerb Megújhodási Mozga­lom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői ha­ladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palotánál hal­latszottak Milosevic elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a tö­meg a boszniai háború ellen tilta­kozott. A menetet hangszórókon néha figyelmeztették, hogy teljes csendben vonuljon. Az ellenzék nagyobb pártjai — mint ismeretes — nem vesznek részt a választá­son, helyette szervezték meg a til­takozógyűlést. Vranitzky óvatos Ausztria vasárnap lezárta légte­rét a jugoszláv gépek előtt, és meg­szakította Belgráddal a légi össze­köttetést — jelentette be Alois Mock külügyminiszter. Az embargó egészének ausztriai végrehajtásával ugyanakkor az osztrák kormány keddi ülésén foglalkozik. Mock üd­vözölte a „Kis-Jugoszlávia” elleni ENSZ-szankciókat, és hangoztatta, hogy a döntés meghozatalában Ausztria lényeges szerepet játszott. Aláhúzta azt is, hogy a mostani szankciók nagyon hasonlatosak azokhoz, amelyeket Irak ellen hoz­tak annak idején, s jelzik a nemzet­közi közösség azon eltökélt szándé­kát, hogy nem törődik bele a Bosz­nia-Hercegovina elleni agresszióba. Csak remélni lehet, hogy a Bizton­sági Tanácsnak ez a határozata jobb belátásra bírja a belgrádi felelősöket — hangoztatta Mock. Ha a gazdasági, pénzügyi és kulturális szankciók nem vezetnek eredményre, nem lehet kizárni a katonai akciókat sem — mondotta Vranitzky osztrák kancellár vasár­nap a televízió egyik politikai mű­sorában. A kancellár üdvözölte az ENSZ szankcióit, amelyeket Ausztria már régóta szorgalmaz. Az osztrák hadsereg egységeinek bevetését Vranitzky sok okból nem tudja elképzelni. Arra a kérdésre, vajon Ausztria lehetne-e kiindulási támaszpont az ENSZ-csapatok szá­mára, Vranitzky korainak ítélte a választ. Ausztria — csakúgy, mint Irak esetében — szolidáris lenne az ENSZ katonai beavatkozása ese­tén, ám hogy ez milyen formában történne, arra nem lehet válaszolni, hiszen a dolog ez idő tájt nem konkrét — mondotta. Elképzelhető azonban ismét az átrepülési jog megadása — mondotta. A televí­ziós beszélgetésben, amelynek kö­zéppontjában belpolitikai kérdések álltak, Vranitzky leszögezte: Ausztria nem tervez semmilyen korlátozást a boszniai menekültek számára. Ausztria képes nagyobb számú menekültet is befogadni — mondotta, és hozzáfűzte: máris tör­téntek intézkedések újabb szállás­helyek biztosítására, emellett tár­gyalások kezdődtek Svájccal és Németországgal is. A kancellár szólt a Szlovéniának és Horvátor­szágnak nyújtott osztrák pénzügyi segítségről is. Dienstbier kételyei Csehszlovákia támogatni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jugoszlávia ellen elrendelt szankci­óit — jelentette ki Prágában vasár­nap Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, de hozzáfűzte: mindez nem jelent megoldást. Dienstbier a CSTK hírügynökség­nek adott nyilatkozatában kifejtet­te: „A szankciókban a világszerve­zet csalódottsága jut kifejezésre amiatt, hogy a nemzetközi közös­ség oly hosszú ideje nem volt ké­pes semmit sem megoldani. A hét végén újabb 350 ember, köztük a képen látható anya és kisfia volt kénytelen elhagyni Szarajevót MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG KÜLFÖLD Lezárható a dél-tiroli kérdés MTI -----------------------------------­A Dél-tiroli Néppárt (SUP) Me­­ranóban tartott rendkívüli kong­resszusán jóváhagyta azt, hogy le­­zárhatónak tekinthető az olaszorszá­gi német ajkú kisebbség jogait és ön­­kormányzatát garantáló jogszabá­lyok „csomagja”. Más szóval: min­den követelésük teljesült, beleértve azt is, hogy a hágai nemzetközi bíró­sághoz fordulhatnak vita esetén. A párt vezetője, Roland Riz szenátor javaslatát, hogy tekintsék lezártnak a nemzetiségi jogok kérdését, a kong­resszus túlnyomó­­80 százalékot meghaladó) többséggel fogadta el. A dél-tiroliak többségét képviselő párt döntése után most Ausztrián a sor, hogy visszavonja az ENSZ-ben Olaszország ellen 1960-ban benyúj­tott panaszát, és a maga részéről is lezártnak tekintse a nemzetiségi ki­sebbség ügyében kialakult konflik­tust. Bécsnek ezt június 11 -éig kell kinyilvánítania. Az Alto Adige tarto­mányban élő német nyelvű kisebb­ség nyelvhasználati és önkormány­zati jogait szavatoló „csomag”­ 137 törvényből és egyéb jogszabályból áll. Ezeket az olasz parlament az el­múlt két évtizedben folyamatosan fogadta el. A törvények különleges jogállást biztosítanak a tartomány­nak, és messzemenően szavatolják a német ajkúak nyelvhasználatát a közigazgatásban és a bíróságon, az anyanyelvű iskolákat, valamint kép­viseleti arányukat a városi és tarto­mányi intézményekben. Alto Adige a központi költségvetésből jelentős összegeket kap régóta a két­nyelvű közigazgatás és bíráskodás kiépíté­sére. „Olaszország eleget tett minden kötelezettségének, amit a nemzetisé­gi kisebbséggel szemben vállalt” — jelentette ki a kongresszuson Roland Riz. Az utolsó, részleges jelentőségű jogszabályokat ez év elején fogadta el a római parlament a kormány elő­terjesztésére. Giulio Andreotti mi­niszterelnök akkor beszédében jelen­tette be, hogy az olasz kormány le­zárta a dél-tiroli kérdést. Az osztrák kormány, valamint a pártok közül a Néppárt, a Szocialista Párt és a Zöldek egyetértenek a dél­­tiroli kérdés lezárásával az SVP jó­váhagyása után. Egyedül Jörg Haider jobboldali liberális pártja hangoztat fenntartásokat. 1992. június 1., hétfő Gysi az európai és a német helyzetről Lesz-e keletnémetek pártja? Berlini tudósítónktól___________ Dr. Gregor Gysi szerint a kelet­európai tendenciáktól függetlenül végérvényesen lejárt a nemzetálla­mi fejlődés kora; a politikát egyre inkább a nemzetközi kapcsolatok fogják meghatározni. Az NDK volt állampártjának jelenlegi vezetője érdekes egyénisége a német politi­kai életnek. Nyilvános fellépései mindig telt ház előtt zajlanak. Külföldi újságírók előtt Gysi az európai és németországi helyzetről beszélt. A magát szocialistának valló Gysi és pártja ellenzi a németek európai vezető szerepét, még ha az az ország gazdasági erejéből auto­matikusan következne is. Az euró­pai egyesülési folyamatot nézete szerint demokratizálni kellene úgy,­­ hogy az ne csak a kormányok, ha­nem a népek ügye is legyen. Ha ez nem sikerül, akkor nagy teret fog nyerni Európa-szerte a szélsőjobb­­oldal és a nacionalizmus. Németor­szágban ez különösen veszélyes le­het, mert a német nacionalizmus eredete a kisebbségi érzés — mondta a DSZP vezetője — a fran­ciákéval ellentétben, akiknél az el­bizakodottság a nacionalizmus mo­­tiválója. A német nacionalizmus, jellegénél fogva sokkal agresszí­vabb. Gysi arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai egyesülési folya­matnál nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint a német egyesülésnél. Nevezetesen, hogy minden negatív jelenséget az egye­süléssel indokolnak. Ha az egyes európai nemzetek életszínvonal­csökkenését a nemzeti kormányok az európai egyesülésre fogják „kenni”, akkor nincs sok esély az egyesült Európa megteremtésére — vélte Gysi. A politikus szerint a lehető leg­­antidemokratikusabb, hogy kiala­kulóban van világviszonylatban egyfajta megállapodás egy bizo­nyos nemzet vezető szerepének el­ismerésére. Lenne lehetőség nem­zetközi demokratikus intézmények kiépítésére, de ez az esély nincs ki­használva. A német belpolitikai helyzettel kapcsolatban Gysi elmondta, hogy a nyugatnémetek többsége egyelő­re úgy kezeli a keletnémet problé­mákat, mint amik őt egyáltalán nem érintik. Pedig fel kellene is­merniük, hogy a megoldatlan kele­ti gondok — némi időeltolódással ugyan, de — kétszeres „erősség­gel” fognak náluk, nyugaton je­lentkezni. Máris feltűnt a nyugati tartományok munkaerőpiacán a ke­leti konkurencia, ami talán sokakat ráébreszt arra, hogy új munkahe­lyek teremtésével a keleti tartomá­nyokban részben megakadályozha­tó lenne a kelet—nyugati exodus. Amire azonban az újságírók leg­inkább felkapták a fejüket, az Gysinek az a sokat sejtető kijelen­tése volt, hogy komoly versenytár­sa lenne az ő pártjának, ha lenne valaki, aki megalapítaná a „kelet­németek pártját”. Ez az új politikai erő akár 30-40 százalékot is elér­hetne első nekifutásra a választáso­kon. • Forinyák Éva Gracsov az új orosz katonai doktrínáról Moszkvai tudósítónktól A tervek szerint hat-nyolc évbe telik, amíg az orosz fegyveres erők szerkezete végérvényesen kialakul — közölte Pavel Gracsov honvé­delmi miniszter szombaton a moszkvai vezérkari akadémián megtartott konferencián. Az első szakaszban — az idén — a honvé­delmi minisztérium létrehozása mellett a katonai doktrína, illetve a hadsereg felépítési koncepciójának kidolgozása a feladat. A második szakaszban, 1995-ig a külföldön állomásozó orosz csa­patok túlnyomó többségét hazate­lepítik, a katonák egy része már szerződéses alapon fog szolgálni, és a hadsereg létszáma 2,5 millió főre csökken. A harmadik, záró­szakaszban minden egységet ki­vonnak Oroszország határain túl­ról, és a személyi állományt 1,5 millió főre korlátozzák. Gracsov azt is elmondta, hogy a honvédelmi miniszternek két első helyettese — egyikőjük polgári sze­mély — és három helyettese lesz, az ország katonai koncepciójának végleges tervezetét pedig szeptem­ber elsejéig kell Borisz Jelcin elnök elé terjeszteni. A miniszter az In­­terfaxnak adott nyilatkozatában ki­fejtette, hogy a maga részéről a hi­vatásos hadsereg híve, és a haditen­gerészet, valamint a légideszantos csapatok egy része már meg is kezdte az áttérést erre a rendszerre. Katonai hírszerzői értesülésekre hivatkozva Gracsov közölte az új­ságírókkal, hogy Románia páncé­losokat és más fegyvereket ad át Kisinyovnak, román szakemberek vesznek részt a moldovaiak kikép­zésében, és ezzel megsértik azt a nemzetközi normát, amelynek ér­telmében konfliktusövezetbe tilos harceszközöket szállítani. •P.Cs. Jasszer Arafat is szankciókat követel Izrael elleni nemzetközi szankció­kat követelt vasárnap Ammanban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A közel-keleti békefolyamat két véd­nökéhez, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz címezve szavait „a megszállt területeken és Dél-Liba­­nonban véghez vitt bűneiért” ugyan­olyan büntetőintézkedéseket szorgal­mazott Izraellel szemben, mint ami­lyeneket „az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa Líbiával és Szerbiával szem­ben foganatosított”. Arafat, mint kö­zölte, reggel megbízta a PFSZ ENSZ-megfigyelőjét: folyamodjék a BT-hez, hogy hívjon össze ülést a szankciók megvitatására. A palesztin vezető szerint az emberi jogok izrae­li megsértése, Dél-Libanon folyama­tos bombázása olyan kihívás, amely­re Washingtonnak és Moszkvának felelnie kell. Szemére vetette a két hatalomnak és Európának azt, hogy szó nélkül hagyják „Izrael bűneit”, megkérdezve, vajon „Izrael érinthe­tetlen angyal-e”. Némi fenyegető él is volt Arafat nyilatkozatában: „El­köteleztük magunkat a békefolyamat mellett, de senki ne higgye, hogy nincs más választásunk. Türelmünk véges”. Konkrétan nem fogalmazta meg, mire gondol. Soros az új Oroszországért (MTI) Soros György ötmillió dollárt szeretne befektetni az orosz közép- és felsőoktatásba, hogy átalakítsák a humán tantár­gyak tanítását. Ezt maga a Ma­gyarországon is ismert amerikai milliomos jelentette be az Iz­vesztyija szombati számában megjelent exkluzív interjúban. Soros elmondta még, hogy a ne­vét viselő alapítvány — az orosz illetékesekkel közösen — priva­tizációs tervet dolgoz ki, emellett szeretne bekapcsolódni a pénz­­forgalom stabilizációját célzó nemzetközi programokba és az ipari monopóliumok elleni intéz­kedésekbe is. Közölte továbbá: lehetőséget kíván teremteni, hogy orosz tudósok bekapcsolód­janak az általa finanszírozott ke­let-európai tudományos projek­tekbe. Jogok az azerbajdzsáni rendőrségnek (MTI) Isza Gambarov ideiglenes azerbajdzsán elnök különleges jogokkal ruházta fel szombaton a köztársaság rendőrségét, a közel­múltban bejelentett rendkívüli in­tézkedések folytatásaként: az azeri rendőrök ezentúl ügyészi Világhíradó szankció nélkül is megmotozhat­ják a polgárokat, házkutatást tart­hatnak, átkutathatják a gépkocsi­kat, autóbuszokat és más közle­kedési eszközöket, beleértve a vonatokat is. Az orosz tv jelenté­se szerint a köztársaság belügy- és védelmi minisztériumainak il­letékesei az intézkedést azzal magyarázták, hogy a lakosság hatalmas mennyiségű lőfegyver­rel rendelkezik illegálisan, s va­lamit tenni kellett már e fegyve­rek begyűjtése érdekében. Udaj a nézők közé lövetett (MTI) Egy labdarúgó-mérkőzés nézői közé lövetett Szaddám Hu­szein fia, Udaj. Az iraki „trón­örökös” egy bagdadi labdarúgó­mérkőzés alkalmával testőreinek megparancsolta, hogy használják fegyverüket a Szaddám-ellenes jelszavakat hangoztató nézők el­hallgattatására — állította szom­baton iraki ellenzékiek egy cso­portja. A londoni székhelyű kampány a Szabad Irakért elne­vezésű csoport (az iraki ellenzék hírszolgálatát ellátó szervezet) nyilatkozata szerint — amit a Reuter ismertetett — a múlt szer­dán egy bagdadi stadionban le­zajlott véres akcióban hárman életüket vesztették, többen meg­sebesültek. A hírt független for­rásból nem erősítették meg. A 28 éves Udaj a Bábel című lap ki­adója, az Iraki Olimpiai Bizott­ság elnöke és az Iraki Újságíró­­szövetség vezetője. Az említett ellenzéki csoport szerint Szad­dám szeretné, ha fia kerülne a helyére. Iraki atomlétesítmények megsemmisülése (MTI) ENSZ-szakértők újabb épületeket romboltak le vasárnap Irak atomkutató létesítményei­ben, a tömegpusztító fegyverek gyártási lehetőségeinek megsem­misítése keretében — jelentette a Reuter. Az arab országba e héten érkezett nemzetközi csoport ve­zetőjének közlése szerint két épületet robbantottak fel a Bag­dadtól 40 kilométerre lévő Al- Ateer központban és egy harma­dikat Tarmijában. Az ENSZ-cso­­port munkatársai hétfőn befeje­zik rombolással is együtt járó küldetésüket az első helyszínen, és figyelmüket Tarmijára és Ser­­gatra összepontosítják, ahol ko­rábbi csoportok több épületet je­löltek ki megsemmisítésre. Tar­­mijában és Sergatban elektro­mágneses izotópberendezések voltak, s segítségükkel urándúsí­tást lehetett végrehajtani. Bukarest nem szállít harckocsikat MTI ------------------------------------­A román külügyminisztérium vasárnap cáfolta az orosz védelmi minisztériumnak a moszkvai tele­vízióban előző nap este ismertetett közleményét, amely szerint Romá­nia harckocsikat szállított a Moldo­vai Köztársaságnak s katonai ta­nácsadói részt vesznek a transz­­nisztriai konfliktusban. A román külügyminisztérium, szóvivője út­ján közzétett nyilatkozatában le­szögezi, hogy Románia a Moldo­vai Köztársaságnak csak szállító járműveket és pontonhidakat szál­lított, kereskedelmi alapon s erről értesítették Oroszország bukaresti katonai attaséját. A másik vádat il­letően a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Moldovai Köztársaságban kizárólag az a 24 román katona tar­tózkodik, akik a négyoldalú — moldovai—orosz—ukrán—román külügyminiszteri megállapodás alapján katonai megfigyelőkként tevékenykednek Tigina (Bengyel) városánál. — Mindezért nem volt szükség arra, hogy az orosz védel­mi minisztérium titkosszolgálatá­hoz folyamodjon, amelynek romá­niai és moldovai jelenlétéről és működéséről ez alkalomból érte­sültünk — hangoztatja a bukaresti nyilatkozat. A román külügyminisztérium a hangsúlyozza, hogy a Moldovai Köztársaságnak, az államközösség többi tagállamához, így Oroszor­szághoz hasonlóan joga van saját hadsereget létrehozni és ennek ér­dekében bármely államtól segítsé­get kérni, így Romániától is. Buka­rest sosem titkolta, hogy kész pozi­tív választ adni az ilyen kérésekre — olvasható a román külügymi­nisztérium nyilatkozatában. Brandt elhagyta a kórházat MTI------------------------------------­Willy Brandt volt német kancel­lár szombaton elhagyta a kölni kli­nikát, ahol május 22-ikén két daga­natot távolítottak el vastagbeléből -jelentette a Bild Zeitung alapján a Reuter. A 78 éves Nobel-békedíjas poli­tikus hasonló műtéten esett át a múlt év októberében is.

Next