Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 154-166. szám)

1992-07-01 / 154. szám

­­2 . M MAGYAR HÍRLAP Lemondott a moldovai kormány Bukaresti tudósítónktól Alekszandr Lebegy, a Dnyeszter bal partján állomásozó 14. orosz hadsereg új parancsnoka a chisinaui rádiónak adott interjújában kijelen­tette: túl rövid ideje van még Moldo­­vában ahhoz, hogy megállapíthassa, mennyire felelős a vérengzésekért a moldovai vezetés, ám megtekintett jó néhány videófelvételt, amelyekből egyértelműen kiderül: ártatlan, békés emberek esnek áldozatul. Fenntartot­­­­ta azt a véleményét, miszerint a ki­alakult válsághelyzetet Románia ki­kapcsolásával kell rendezni, mivel végső soron a volt Szovjetunió terü­letén megjelent három új állam prob­lémájáról van szó. A moldovai parla­ment kedden elhatározta, hogy meg­felelő jogi státust dolgoz ki a Dnyeszteren túli terület számára. Nem valószínű — mondják helyi politikusok —, hogy az autonómiára vonatkozó bármely terv is megfelel­ne a tiraszpoli vezetőknek, illetve az őket irányító Kreml-beli politikusok­nak. Ők ugyanis a teljes függetlensé­get követelik. Olyan Kis-Oroszor­­szágot szeretnének létrehozni Mol­dova területén, amelynek segítségé­vel Nagy-Oroszország ellenőrzése alatt tarthatná a Balkán térségét. Oroszországra és Ukrajnára pa­naszkodott Valeriu Muravschi, mol­dovai miniszterelnök is a bukaresti rádiónak adott interjújában, amely­ben a két állam által Moldova ellen foganatosított gazdasági blokádjáról beszélt. Ennek következtében csak­nem teljesen megbénultak a szállítá­sok, akadozik az energiaellátás. Mol­dova Iránból, Kuvaitból valamint a volt ázsiai tagköztársaságokból pró­bál kőolajat beszerezni. Üzemanyag híján nem lehet betakarítani a ter­mést, márpedig a gabonából Orosz­országnak is szállít — jegyezte meg a chisinaui kormányfő, majd rámuta­tott: Moldova stratégiai szempontból fontos földrajzi övezetben terül el, a nyugati hatalmak igyekeznek ebbe az irányba kiterjeszteni befolyásu­kat... E szavak Oroszországnak cím­zett burkolt fenyegetéssel érnek fel. Nem csupán a szavak csapnak össze a térségben, dörögnek a fegy­verek is. A helyszínre érkezett ENSZ-küldöttség gépkocsisorára hétfőn délután rálőttek. Az amerikai nagykövet autójának hátsó kerekét és csomagtartóját átfúrta egy löve­dék. A történtek miatt az ENSZ-kül­döttek végül egy moldovai páncélos­sal hagyták el Tiginát, jóllehet ko­rábban kijelentették: ők azért jöttek Moldovába, hogy lássanak, nem pe­dig egy harckocsi gyomrában lapul­janak. Chisinaui jelentés szerint a gárdisták új rakétatípust vetettek be. A 14. hadsereg fegyvertárából szár­mazó Konkursz jóval nagyobb pusz­títást végez, mint az eddig használa­tos Alazanok. • Bogdán Tibor MTI ---------------------------------------------­A moldovai parlament, elfogadva Valeriu Muravschi kormányának le­mondását, kedden délután Andrei Sangheli miniszterelnök-helyettest nevezte ki Moldova új kormányfőjé­vé. Sanghelinek szerdán kell bemu­tatnia új kabinetjét. Benderiben traktorok gyűjtik össze a halottakat MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Moszkvai tudósítónktól A gazdasági reformok elmélyí­téséről szóló programtervezetet fo­gadott el tegnapi ülésén az orosz kormány. A csaknem háromszáz oldalas dokumentum, amelyet va­lószínűleg holnap tűz napirendjére a legfelsőbb tanács — miként Je­­gor Gajdar megbízott miniszterel­nök mondta —, három évre szól, és lényege, hogy megteremtse a termelés növekedésének feltételeit. A programtervezetet ismertetve az ITAR-TASSZ jelentése hat alapvető irányvonalról szól. A kor­mány elképzelése szerint a követ­kező három esztendőben liberali­zálnák a gazdaságot, beleértve az árakat, a külkereskedelmi tevé­kenységet, stabilizálnák a pénz­ügyeket, a pénzrendszert. Ez utób­bi első eredményeit már az idei esztendőre várják, az inflációt havi háromszázalékosra szeretnék le­szorítani. A program egyik alappil­lére a tömeges privatizáció. 1994- ig magánkézbe adnák a teljes ke­reskedelmet, a szolgáltatásokat, va­lamint a kistermelői ágazatokat és a lakások jelentős részét. A nagy- és középüzemek mintegy harminc százalékát privatizálnák 1994 vé­géig, 1995-re viszont az arány a tervek szerint már negyven-ötven százalékosra nőne meg. A refor­mok elmélyítéséhez a kormány szükségesnek tartja a gazdaság szerkezeti átalakítását, demilitari­­zálását, piaci versenyhelyzet létre­hozását, valamint az aktív szociális érdekvédelmet is, hogy így könnyítsék meg a munkaképes la­kosság alkalmazkodását az új felté­telekhez, és megerősítsék a refor­mok társadalmi bázisát. A nagyratörő reformtervek esz­közrendszerét feltehetőleg a Nyu­gat által megígért — de mindeddig kétséges kimenetelű — 24 milliár­dos segélyprogram biztosítaná. Nem kétséges, hogy a reformcso­magot a hetek csoportjának jövő héten esedékes csúcsértekezlete elé időzítették. A miniszteri kabinet előrejelzése szerint az idén a termelés tizenöt százalékkal csökken, és még jövő­re is újabb öt százalékkal esik vissza, 1994-től azonban már némi növekedésre számítanak. A mun­kanélküliség következő két évben még várhatóan növekedni fog, 1994-től azonban javulhat a foglal­koztatási helyzet. Jelcin elnök és a kormány tagjai azon az állásponton vannak, hogy a programtervezet nem befejezett dokumentum, nyi­tott marad és alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. A tanácskozáson megvitatták az energiahordozók árfelszabadításá­nak problémáját is, és miként az Interfaksz jelentette, arra a követ­keztetésre jutottak a miniszterek, hogy a szén árát rövid időn belül, feltehetőleg a mezőgazdasági beta­karítási munkák után liberalizálják, az olaj és a gáz ára azonban to­vábbra is maximált marad. A gazdasági átalakítási program fontos része az a rendelet is, ame­lyet tegnap írt alá Borisz Jelcin el­nök az agráripari és földreformról. Az okmány a reformok szervezésé­re az államfőnek alárendelt szövet­ségi központ megalakítását vala­mint nemzetközi pénzügyi alap lét­rehozását írja elő. Ez utóbbi célja, hogy állami garanciák mellett a nagy beruházókat, köztük a külföl­di tőkéseket megkísérelje bevonni az orosz mezőgazdaság fejlesztésé­be. A rendelet értelmében új mi­niszterelnök-helyettesi tisztséget vezetnek be, a kormányfő egyik helyettese az ellátással és a mező­­gazdasággal kapcsolatos intézmé­nyek együttműködésének megszer­vezéséért lesz felelős. • P. Cs. Jelcinék legújabb radikális reformterve Három év múlva újra növekedés? ' f * mmmmmmmmm­m ■ ,­*m n ■ . MITSUBISHI GÉPJÁRMŰVEK MÁRKASZERVIZE VÁLLALJA : ■ i • AUDI, BMW, FORD, OPEL, VOLKSWAGEN és LADA jármű­vek azonnali karambolos javítását, metál- és hagyományos fényezését; • dízelüzemű gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálatát („zöld kártya”); • autórádiók és COBRA autóriasztók beszerelését; • sikkens festékek helyszíni keverését. DUNA INTERSERVICE Budapest III., Zay utca 24. , Tel./fax: 188-9176, tel.: 168-6871 . Belvárosi, első emeleti 112 nm-es, felújított, utcára néző irodahelyiség (4 iroda, 1 tárgyaló + szociális helyiségek, három telefonfővonal) bérleti joga eladó. Megtekinthető: a megjelenés napján 10—15 óra között. Cím: V. kér., Városház u. 16. MODEX Kft. Irányár: 10 M Ft MH 7350 KÜLFÖLD Olcsó kelet-európaiak MH-információ A 110 ezret is meghaladja a né­metországi építkezéseken foglalkoz­tatott lengyel, magyar és csehszlo­vák munkások száma. Néhány né­met építőipari vállalatnál elbocsátá­sok kezdődtek, mivel tulajdonosaik szerint csak a kelet-európai olcsó munkaerővel tarthatják pozíciójukat a piacon. Saját állampolgáraik össze­hasonlíthatatlanul többe kerülnek: magasabbak a járulékos bérköltsé­gek, a társadalombiztosítási hozzájá­rulás. Ezért tehát egy részüket el kell küldeniük. A szerződéses alapon dolgozó kelet-európaiakra — mondta a baden-württembergi gyár­iparosok érdekképviseletének veze­tője, Heinz Kohler — óránként 25- 30 márkát kell az építőipari vállala­toknak szánniuk, míg a német mun­kavállalók 60 márkába kerülnek. Tudnak róla, hogy a magyar, lengyel illetve csehszlovákiai munkások a 25-30 márkából csak öt-nyolc már­kát kapnak meg hazai közvetítőiktől. Két elnökjelölt Csehszlovákiában (MTI) Csupán két hivatalos jelölt indul a csehszlovák köztársasági elnök megválasztásának július 3-ai, első fordulóján: Václav Havel és a szélsőjobboldali Republikánus Párt embere, Juraj Cop. Havel egyéb­ként Pozsonyban tölti szerdai mun­kanapját. Találkozik a szlovák kor­mánnyal, valamint várhatóan az ODS Pozsonyba utazó vezetőivel is. Ha a szlovákok ekkor köztik ve­le végleges jelöltjeik névsorát, ak­kor az elnök akár ott helyben meg is bízhatja Jan Straskyt a szövetségi kormánylista hivatalos összeállítá­sával. Világhíradó véres villongások elől hivatalos keddi jelentések szerint több mint harmincezer ember menekült el. Tádzsikisztán a polgárháború szé­lére sodródott. Brzezinski a lengyel helyzetről (MTI) Rendkívül nyugtalanítónak nevezte Lengyelország társadalmi és politikai helyzetét Zbigniew Brzezinski volt amerikai elnöki fő­tanácsadó. Úgy vélte, elsősorban stabil kormányra lenne szükség. Különösen ostobának minősítette a jelenlegi választási törvényt, ami­nél szerinte jelenleg az egész vilá­gon nincs rosszabb. szervezet főtitkára új reményeket ébresztett a dél-afrikai konfliktus megoldásával kapcsolatban. Gamszahurdia turistavízumot kért (ITAR—TASZSZ) Zviad Gamsza­hurdia turistavízumot kért a finn hatóságoktól — éppen a júliusi EBEÉ-csúcs idején szeretne „turis­taként” Finnországba látogatni. A helsinki külügyminisztérium azon­ban erre az időszakra megtagadta tőle a belépési engedélyt. Robbanás a csecsen tévében (ITAR—TASZSZ) Ismeretlen erede­tű robbanás súlyosan megrongálta Groznij, a csecseni főváros televí­ziójának berendezéseit kedden haj­nalban. A robbanásnak két halálos áldozata van. Ukrajna elfogadta a krími autonómiát (MTI) Az ukrán parlament kedden elismerte a Krím-félsziget autonó­miáját. A döntés kimondja: a Krími Köztársaság Ukrajna elválasztha­tatlan, ám autonóm része, területe csak az ukrán és a krími parlament hozzájárulásával változtatható meg, adható át más államnak. A Krími Köztársaság jogi státusát Ukrajna szavatolja. ■ K. K. Nabijev Iránban, Tádzsikisztán a háború szélén (MTI) Rahman Nabijev tádzsik ál­lamfő és Rafszandzsani iráni elnök kézjegyével látta el a két ország közötti baráti kapcsolatok alapel­veiről szóló deklarációt, megálla­podtak rendszeres konzultációk tar­tásában a nemzetközi problémák kapcsán és egyezmények születtek a gazdasági, kereskedelmi, vala­mint pénzügyi együttműködésről. Közben a kormány hívei és az isz­lám fundamentalista erők között Dél-Tádzsikisztánban kirobbant Csak néhány óráig fogadott segélyszállítmányokat a repülőtér Mégsincs tűzszünet Szarajevóban • Folytatás az 1. oldalról már a tervek is elkészültek egy légi­híd létesítésére, amelyben az ameri­kai 6. flotta vállalta volna a főszere­pet. Belgrádi körökben tudni vélik, hogy a szarajevói segélyszállítás megtorpedózása maga után vonja az efajta katonai intervenciót, kiegészít­ve Kis-Jugoszlávia tengeri és légiki­kötőinek zárlatával. A vasárnap kezdődött belgrádi kormányellenes megmozdulás teg­napra szinte teljesen erejét vesztette: már csak a legkitartóbbak, mindössze néhány százan maradtak a képvise­lőház előtti téren. Csak az egye­temisták nem adják fel: tegnap beje­lentették, hogy felvonulást tartanak Belgrád utcáin. A Szerb Demokrati­kus Mozgalom képviselői, akik hét­főn Milosevic elnöknél, Bozovic kormányfőnél, továbbá a képviselő­ház és a belgrádi tévé elnökénél jár­tak, beszámoltak tárgyalásaikról. A delegáció szerint az eszmecsere ki­ábrándító volt, mert Bozovic még a kerekasztal összehívását is ellenezte. A Milosevicnél folytatott megbeszé­lést a tévé utóbb csaknem teljes egé­szében sugározta, s ebből kiderült, hogy az ellenzékiek sarokba szorítot­ták az elnököt, valósággal kikény­szerítették belőle a beleegyezést, hogy hívjanak össze kerekasztal­­megbeszélést és ismét kérjék ki a vá­lasztók véleményét az elnök munká­járól. Vuk Draskovic ennek kapcsán kijelentette: Slobodan Milosevic tu­lajdonképpen beleegyezett a lemon­dásba, mert politikusként tudnia kell, hogy új elnökválasztást csak akkor lehet kiírni, ha a hivatalban lévő el­nök lemond. Ez azonban egyelőre csak az ellenzéki politikusok meggyőződése, Milosevic csak arra hajlandó, hogy egy későbbi időpont­ban egyfajta referendumot tartsanak Szerbiában. Belgrádban tegnap be­jelentették a dinár devalválását és denominálását, azaz egy nulla eltör­lését. Az intézkedést az új szövetségi kormánynak kellett volna meghoz­nia, de mivel Cosic elnök még min­dig nem talált megfelelő kormány­főt, a devalválásról a régi kormány döntött. A dinár értéke 120 százalék­kal csökkent. A tegnap közzétett sta­tisztikai adatok szerint az infláció jú­niusban már három számjegyű volt, azaz 102 százalék. • Kovács István Örményország nem ismeri el elsőként Karabahot Moszkvai tudósítónktól A karabahi háború csak akkor fe­jezhető be, ha az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet aktivi­zálja erőfeszítéseit, jól előkészítik a konfliktus rendezését célzó minszki nemzetközi értekezletet — mondta hétfő esti, másfél órás televíziós be­szédében Levon Ter-Petroszjan. Az örmény államfő azután kért szót a je­reváni tévében, hogy az ország par­lamentje az ellenzék nyomására a szavazatok túlnyomó többségével napirendre tűzte a Karabahi Köztár­saság elismerésének kérdését. Ter-Petroszjan értékelése szerint a problémát kizárólag békés tárgyalá­sok, politikai párbeszéd útján lehet megoldani, és ezekhez a garanciát Karabah önvédelmi képességének biztosítása szolgálhatja. Karabah ha­ladéktalan elismerésének sokkal több káros következménye lenne, mint kedvező. Annak az ellenzéki követelésnek a teljesítése pedig, hogy lépjenek katonai-politikai szö­vetségre Sztyepanakerttel, „egyenér­tékű lenne a háborúba vezető úttal” — mondta az államfő. Ebben az esetben ugyanis Azerbajdzsán Tö­rökországgal kötne hasonló szerző­dést és Örményországot totális hábo­rú fenyegetné. Ter-Petroszjan ugyan nem zárta ki teljes mértékben Kara­bah elismerésének a lehetőségét, de szerinte az első ilyen lépést nem Je­revánnak, hanem egy harmadik fél­nek kellene megtennie. Az elnök kemény szavakkal bírál­ta a karabahi kérdésben szélsőséges álláspontot képviselő Dasnakcutjun nevű pártot, különösen a szervezet athéni irodájának vezetőjét, Graj Maruhjant, aki nemrégiben Örmény­­országba érkezett. Maruhjant azzal vádolta meg, hogy korábban az ör­mény függetlenségi mozgalmak ká­rára a KGB-vel működött együtt, pártját pedig külföldről pénzelik, fegyveres csoportokat tart fenn, sej­teket működtet az örményországi vállalatoknál, és ezzel megsérti az ország törvényeit. Az emigrációban élő politikust felszólította: 48 órán belül hagyja el Örményországot. ■ P. Cs. A NATO segít Kelet-Európának Tanácsot ad­ó pénzt, fegyvert nem Reuter-----------------------------------------­Hogyan lehet a volt kommunista ellenség hadseregeit nyugati mintá­ra átalakítani? Brüsszelben ma kez­dődik egy háromnapos összejövetel, ahol a NATO-szövetségesek ebben kívánnak tanácsokat adni a volt el­lenfelek szakértőinek. A NATO fő­hadiszállásán tartandó tanácskozá­son magas rangú keleti és nyugati katonai szakértők, polgári tisztség­­viselők vesznek részt. A rendez­vény csak egyik állomása a már megszűnt Varsói Szerződés tagálla­mai és a NATO közötti egyre erő­södő együttműködésnek. Egy magas rangú NATO-tiszt­­ségviselő újságíróknak elmondta, hogy a megbeszélésen megvitatják a fegyveres erőknek a demokratikus társadalomban betöltött szerepét, a védelmi tervezés és költségvetés, valamint a fegyveres erők szerkeze­ti felépítésének kérdéseit. Némelyik volt szovjet köztársa­ság, valamint Moszkva egykori ke­let-európai csatlósai csekély tapasz­talatokkal rendelkeznek védelmi kérdésekben. Az említett tisztségvi­selő szerint szó lehet arról is, hogy a NATO kisebb szakértői csportokat küld néhány országba, amelyek se­gíthetnek a felmerülő gondok meg­oldásában. „Bízunk benne, hogy az említett országok közük velünk, va­lójában mire is van szükségük, hi­szen a problémák országonként na­gyon is eltérő jellegűek” — mondta. Tanácsadásról van szó — nem pedig arról, hogy a NATO pénzt vagy fegyvert kínálna fel a keleti országoknak. A NATO-nak nincs arra pénze, hogy finanszírozza a ke­let-európai hadiipar átszervezését vagy polgári célú termelésre való átállítását; emellett a fegyverkeres­kedelmet a szövetségeseknél nem a NATO, hanem az egyes tagorszá­gok kormányai irányítják. (Háttéranyagunk a védelmi kon- Új elnöke van az Afrikai Egységszervezetnek (AP) Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) dakari csúcstalálkozóján Abdou Dioufot, Szenegál államfő­jét választották meg a szervezet új elnökévé. A nyugat-afrikai ország vezetője Ibrahim Babangidától, Ni­géria elnökétől veszi át az AESZ elnöki tisztét. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke külön megbeszélést folytatott Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kárral, majd kijelentette: a világ­ 1992. július 1., szerda Washingtoni tudósítónktól_________ Miután az ENSZ Biztonsági Taná­csa megszavazta egy kanadai század kiküldését Szarajevóba, az amerikai kormány már a beavatkozás második fázisát tervezi: katonákat küldene a volt Jugoszláviába az emberbaráti se­gélyszállítmányok biztosítására. Washington feltételezi, hogy meg­kapná ehhez a felhatalmazást a BT- től is. Bush elnök eltökélte, hogy szá­razföldi erők ne menjenek Jugoszlá­viába és ezért a Pentagon a tervezést Split köré összpontosítja, azaz hadi­tengerészetben és légierőben gondol­kodik. Az amerikai részvételre öböl­háború mintájú ENSZ koalíció kere­tében kerülne sor. A légierő és a ha­ditengerészet Spätből biztosítana egy olyan szárazföldi folyosót, amin a se­gélyszállítmányokat a gyalogság el­juttathatná Szarajevóba. Ehhez 35 ezer katonára lenne szükség. A Fehér Ház azonban reméli, hogy a tűzszü­netet betartják. • R. Zs. Tudósításunk Bosanski Brodból Bosznia-Hercegovina északi ré­szén tegnap heves ütközetek alakul­tak ki a szembenálló felek között. A szerbek a reggeli órákban Slavonski Brodot lőtték, nem sokkal később pedig általános támadást indítottak a Odzak-Modrica-Gradacac három­szögben, nehéztüzérségük, rakétave­tőik és tankjaik támogatásával gyalo­gos rohamot is indítottak a települé­sek ellen. Tegnap késő esti információk sze­rint a támadóknak sikerült elfoglal­niuk Modrica nagy részét, valamint a Tuzla—Bosanski Brod autóút egy részét. Ezzel tulajdonképpen elvág­ták egymástól a védők erőit. A szerb csapatok Derventa és Podnovlje el­len intézett gyalogosrohamát a hor­­vát és a muzulmán csapatok vissza­verték. Pontos adatokat hivatalosan nem közöltek, az azonban feltételez­hető, hogy sok a halott és a sebesült. Az átfogó támadásokban egyébként több ízben részt vettek a jugoszláv néphadsereg repülőgépei is. • Vujity Tvrtko Elfogták az elnök gyilkosát Hírügynökségek jelentéseiből Egy nappal Mohamed Budiaf al­gériai államfő meggyilkolása után nem volt látható jele esetleges kato­nai hatalomátvételi kísérletnek, mi­közben az elnöki tisztség váromá­nyosaként elsősorban a kormányfő, Szid­ Ahmed Gozan és a védelmi miniszter, Haled Nezzar nevét emle­getik az afrikai országban. Előbbi kedden a nézeteltérések békés meg­oldására, az ország felvirágzásában való hit megőrzésére szólította fel a lakosságot. Egyes szemtanúk szerint nem egy, hanem két tettese volt a gyilkos merényletnek. Több újságíró úgy lát­ta, hogy a gyűlés résztvevői közül egy polgári ruhás férfi is tüzet nyitott az elnökre, amikor tettestársa hátul­ról géppisztolyból két sorozatot lőtt rá. A hatóságok egyelőre nem közöl­tek újabb részleteket a vizsgálat állá­sáról, csak annyit tudni, hogy letar­tóztatták Budiaf gyilkosát. Kiléte egyelőre nem ismeretes, s most segí­tőtársait próbálják megtalálni. Az AP szerint a gyilkos a biztonsági szolgálat egyenruháját viselte. A me­rényletet követő lövöldözés során 41 ember sebesült meg a helyszínen. A nemzetközi közvélemény elítél­te, az algériai sajtó pedig politikai irányzattól függetlenül katasztrófá­nak minősítette az elnök elleni me­rényletet. A tragikus esemény el­lenére a keddi nap nyugodtan telt az algériai nagyvárosokban, még a me­rénylet színhelyén, Annabában is ki­nyitottak az üzletek, a hivatalok, az utcák a szokott képet mutatták. Bu­­diafot várhatóan szerdán temetik el. Az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság budapesti nagykövet­sége tudatja, hogy Mohamed Budiaf algériai elnök tragikus elhunyta al­kalmából részvétnyilvánításokat a nagykövetség épületében — I. ker. Dísz tér 6. —1992. július 1-én, 2-án, 3-án 10—14 óra között lehet tenni.

Next