Magyar Hírlap, 1992. augusztus (25. évfolyam, 181-193. szám)

1992-08-01 / 181. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Duray hivatalos kapcsolatot sürget a magyar kormányszervekkel • Folytatás az I. oldalról De a két nagy párt szándéka vi­lágos, és tulajdonképpen a szava­zók is támogatják őket — fejtették ki. Örvendetesnek tartják, hogy a két győztes párt képviselői bele­egyeztek abba, hogy ez a folyamat kerüljön a parlament kezébe. Ezzel csökkent a „vad” széthullás veszé­lye, éppúgy, mint a törvénytelen lépések esélye. Arra a kérdésre, nem veszélyez­teti-e a térség békéjét, hogy egyre többet emlegetik a trianoni szerző­dés csődjét, Duray Miklós azt vála­szolta, hogy a térségben tapasztal­ható egyfajta visszatérés az eredeti területi felosztáshoz, de ez semmi­képp sem jelent automatikus határ­­változásokat. Ez ellen egyébként is úgy lehet a leghatékonyabban vé­dekezni, ha következetesen kiala­kítják a polgári társadalmakat az itt található országokban. Ez elvezet­ne az átjárható határokhoz, ame­lyek tisztán gazdasági-adminisztra­tív funkciót töltenének be, és nem a jelenlegi elzáró, ideológiai-politi­kai elválasztó tényezők lennének. „Azok félnek ma a határaik miatt — nyilatkozta Duray Miklós —, akik elkövettek valamit a szomszé­daik vagy az ott élő kisebbségek ellen, és működik bennük az emiatt érzett félelem és bűntudat." Duray Miklós a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy a szlovákiai magyarságnak nincs hivatalos kapcsolata a magyar kormányzati szervekkel. Bár érthe­tő, miért alakult ez így, mégis, ez az állapot nehezíti a politikai megoldá­sokat, mivel lényegében a kisebb­ség csak közvetve érintkezhet a ma­gyar politika képviselőivel. Ebben a tekintetben a kezdeményezést Bu­dapestnek kellene megtennie — vélte az Együttélés elnöke, aki sze­rint egy ilyen lépés nem lehet félre­érthető: elvégre ugyanezt már meg­tette a közelmúltban a lengyel kor­mány is, amely nyitott a lengyel et­nikum érdekeit is védő Együttélés felé, és hivatalos látogatásra hívta meg vezetőit még a tavasszal Var­sóba. Stanislaw Gawlik azonban itt közbevetette, hogy ebből a találko­zóból lett kisebb bonyodalom a két állam vezetői között. Duray Miklós kifejtette, hogy Václav Klaussal lefolyt megbeszé­lése során egyértelműen kiderült: Klaus nem kívánja támogatni a vi­segrádi hármakhoz, vagy a közép­európai kezdeményezéshez hasonló regionális együttműködési formá­kat, hanem az európai keretekben kialakítandó együttműködés híve. Szintén sajtóértekezleten nyilat­kozott tegnap a szlovák alkotmány tervéről Jan Kalvoda cseh minisz­terelnökhelyettes, aki aggasztónak és ellentétektől hemzsegőnek ne­vezte a szöveget. Mint állította, vi­lágméretű ritkaság, amit terveznek: a kormány hívhatja össze a parla­mentet, és mondhat fel a köztársa­ság elnökének. Ráadásul a szöveg­ben említés sincs a nemzetiségek­ről. Mindez együtt arra utal, hogy Szlovákia messze távolodik az eu­rópai normáktól. • Nyárádi Péter A 14. hadsereg 15 évre rendezkedik be Bukaresti tudósítónktól Üzenetben kérte fel Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter román, ukrán és orosz kollégáit, lássák el megfelelő felhatalmazással a négy­oldalú vegyesbizottságban részt vevő képviselőiket, hogy kellőkép­pen megszervezhessék majd az együttműködést a „négyek" kato­nai megfigyelőcsoportjai és a bé­kefenntartó alakulatok között. Bár a válságrendezés nagyjából a mol­dovai—orosz kétoldalú szerződés alapján történik, Tiu nagyra érté­kelte a négy ország külügyminisz­tériuma által létrehozott politikai­­tanácskozó-mechanizmus tevé­kenységét is. Leszögezte, hogy a Snegur és Jelcin elnök által aláírt egyezmény által megteremtett új helyzetben pontosabban körül kell határolni a négy államot képviselő katonai megfigyelők hatásköreit. " Nehezen halad Chisinauban a kormányalakítás. Snegur államfő ezért a parlamentet okolta, tagjait „politikai ambíciókkal" vádolta és hozzátette: szükség esetén élni fog különleges hatáskörével, amelynek megfelelően ő maga jelölheti ki a kormány tagjait. A parlament azonban ezt az állítást visszautasí­totta arra hivatkozva, hogy a törvé­nyek értelmében az államelnök csak kiigazításokat végezhet a vég­rehajtás legfőbb szervének az összetételében. A moldovai fővárosban és Buka­restben egyaránt aggodalmat keltett a 14. hadsereg parancsnokának Alekszandr Lebegy tábornoknak egy újabb kijelentése, miszerint a létrejött megállapodások ellenére ez a fegyveres alakulat nem vonulhat vissza a következő 15 esztendő so­rán. Legfeljebb arról lehet szó — mondta —, hogy néhány kisegítő egységét távolítják el a térségből. A legfrissebb hírek szerint a tűz­szünetet nagyrészt tiszteletben tart­ják, ám Tiginában továbbra is igen feszült a helyzet. Péntekre virradóra ismét tűzpárbaj volt, a szeparatisták megtámadták a rendőrség székházát, a közeli rendőrőrsöket. Az akció kö­vetkeztében két rendőr és több pol­gári személy életét veszítette. • Bogdán Tibor Ekeus: nem lesz intenzívebb kutatás Hírügynökségek jelentéseiből Fatális félreértés­ vezetett az öbölháború utáni eddigi legveszé­lyesebb konfliktushoz és kevés hí­ján a hadműveletek kiújulásához az ENSZ-szövetségesek és Irak kö­zött — írta pénteken a The Guar­dian című brit lap washingtoni tu­dósítója egy névtelenségbe burko­lózó ENSZ-szakértő nyilatkozatát idézve. Szerinte a bagdadi ENSZ- csoport bizalmas értesülés alapján jelentette be igényét a mezőgazda­­sági minisztérium épületének átku­tatására, de közvetlen bizonyítéka nem volt arra, hogy az intézmény valóban a keresett katonai doku­mentumokat rejtené. A megfigye­lők állítólag nem is tudták, hogy az épület, amely előtt strázsálnak, a mezőgazdasági minisztériumé, erre csak a belépés megtagadása után jöttek rá — mondta az ENSZ-ille­­tékes. A megfigyelő az irakiak ellenál­lását azzal magyarázta, hogy jólle­het a világszervezet szakértőinek a BT-határozatok alapján mindenho­va belépési joguk van, az ENSZ és Bagdad között korábban egyetértés született az iraki kormányintézmé­nyek „tapintatos” kezeléséről. Bagdad csütörtökön határozot­tan elutasította az iraki mezőgazda­­sági minisztériumot átvizsgáló ENSZ-csoport vezetőjének „vádas­kodásait”, miszerint az épületben olyan nyomokat találtak, hogy egyes berendezéseket vagy bútoro­kat még a szakértői vizsgálat előtt elszállítottak az épületből. Rolf Ekeus, az iraki tömegpusz­tító fegyverek feltárását végző ENSZ-csoport vezetője sikerként könyvelte el, hogy a szakértők át­vizsgálhatták a bagdadi mezőgaz­dasági minisztérium épületét. Ekeus csütörtöki sajtóértekezletén beszélt erről New Yorkban, miután előzetes tájékoztatást adott vizsgá­lódásainak eredményeiről a Biz­tonsági Tanács tagjainak. A szak­értői csoport vezetője azt is közölte a testülettel, majd az újságírókkal, hogy egyelőre nem találtak semmi­lyen tiltott fegyvert az épületben. Arra a kérdésre, hogy­ amerikai nyomásra esetleg intenzívebbé te­szik-e a kutatómunkát, Ekeus egy­értelmű nemmel válaszolt. Elmon­dotta még, hogy az ENSZ-csoport korábban megtalálta a fegyverek többségét, de több dokumentum ugyanakkor eltűnt. Nem jutottak nyomára a ballisztikus rakétáknak, és ezzel kapcsolatban nem számít arra hogy hamarosan egyértelmű bizonyítékokhoz jutna ezekre a fegyverekre vonatkozólag. Hangsú­lyozta: folytatni kell a vizsgálatot annak felderítésére, hogy a tiltott­nak minősülő anyagok közül nem csempésztek-e ki valamennyit a mezőgazdasági minisztérium épü­letéből. Rolf Ekeus valószínűleg hétfőn terjeszti a Biztonsági Tanács elé az eddigi bagdadi vizsgálatok­ról készített végleges jelentését. Our Comnpany searches for remarkable people, who are able to deliver remarkable work. SYSTEM SUPPORT ENGINEER You have experience in professional selling of computer. You will be responsible for selling the company's high quality products. You are familiar with the UNIX systems and support part of the business. You can communicate in English. We shall offer the independent working conditions,international thorough training and a competitive salary. Please submit your application to us. SUMMATECH Ltd. tel:1803-798 Grúzia ENSZ-tag AFP —-----------------------­ Az ENSZ közgyűlése pénteken szavazás nélkül, közfelkiáltással felvette Grúziát a szervezet tagjai közé. A hajdani szovjet köztársa­ság csatlakozásával 179-re nőtt a világszervezet tagjainak száma. Az ország felvételét a Biztonsági Ta­nács július 6-ai ülésén javasolták a közgyűlésnek. Grúzia felvételével valamennyi volt szovjet tagköztár­saság a világszervezet tagjává vált. A szocialista párt győzött Albániában MTI-------------------­---------­A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg az országban július 26- án megtartott helyhatósági válasz­tásokat. A helyi tanácsokban a szavaza­tok 51, míg a körzeti tanácsokban a voksok több mint 60 százalékát kapták — jelentette be Fatos Nano, az ASZP vezetője. A második leg­több szavazatot az Albán Demok­rata Párt szerezte meg. KÜLFÖLD 1992. augusztus­­, szombat A szerbek és a horvátok osztozkodnak Bosznia-Hercegovina területén Radovan Karadzic szerint a muzulmánok nem alkotnak etnikai csoportot Reuter -------------------------­Hetek óta tegnap voltak a legsú­lyosabb nappali harcok Szarajevó­ban. A bosnyák fővárost ostromló szerbek minden jel szerint a táma­dás fokozásával igyekeznek ráven­ni a boszniai muzulmán vezetőket a béketárgyalásokra. A boszniai szerbek vezére tegnap figyelmez­tette is a muzulmánokat, hogy ha nem hajlandók tárgyalni, akkor nélkülük fognak a szerbek és a horvátok megegyezni Bosznia- Hercegovina felosztásáról. A bos­nyák alelnök pedig sürgette az ENSZ-t, hogy avatkozzon be, mert Bosznia-Hercegovina eltűnhet a térképről augusztus végére, ami­­kora a tervek szerint össze kellene ülnie Londonban a nemzetközi Ju­­goszlávia-konferenciának. Szarajevóban a péntekre virradó éjszaka is hasonlóan pokoli volt, mint az előző, és a szerbek tegnap napközben is olyan heves tüzet zú­dítottak a városra, hogy 11-en meghaltak, s az ENSZ békefenn­tartó erői kénytelenek voltak né­hány órára lezárni a szarajevói re­pülőteret, ahova a segélyszállítmá­nyokat hozó repülőgépek érkez­nek. A horvát rádió közlése szerint éppen akkor kellett lezárni a repü­lőteret, amikor Lewis MacKenzie tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek távozó parancsnoka szállt volna fel. Csütörtök dél és péntek dél kö­zött 11 ember lelte halálát Szaraje­vóban az akna- és gránáttűzben. Két személyt az elnöki palota mel­lett talált el az utcán egy akna, egy harmadik éppen vízért állt sorban egy menekültközpontban, amikor eltalálták. Több személy vesztette életét­, amikor egy bevásárlóköz­pontot ért támadás. Az erőszak egyre hevesebb szer­da óta, amikor Londonban ered­mény nélkül értek véget a béketár­gyalások a boszniai háborús felek, a mohamedánok, a horvátok és szerbek között. A bosnyák külügy­miniszter, Haris Silajdzic nem volt hajlandó közvetlenül tárgyalni a szerbekkel, akik április óta Bosz­nia területének kétharmadát foglal­ták el, s akiket az egész világ ag­­resszornak tekint. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezére tegnap figyelmez­tette a mohamedánokat, hogy ha nem kezdenek tárgyalni, akkor a szerbek és a horvátok felosztják maguk között Bosznia-Hercegovi­nát. „A szerbek és a horvátok kö­zötti ellenségeskedések hamarosan befejeződhetnek, mert csak nagyon kevés vita van már abban a kérdés­ben, hogy Bosznia-Hercegovina mely részeit kapják a szerbek, és melyeket a horvátok" — mondta a szerb vezér egy belgrádi sajtóérte­kezleten. Azt is állította, hogy „Európá­ban egyre jobban támogatják azt a gondolatot, hogy Bosznia-Herce­govinát két részre kell osztani... A muzulmánok önmagukban nem ké­peznek etnikai csoportot vagy nemzetet, csupán vallási csoportot” — tette hozzá. A 4,3 millió lakos 43 százalékát teszik ki a muzulmánok, 31 száza­lékát a szerbek és 17 százalékát a horvátok, de a köztársaság túlnyo­mó részét a szerbek tartják katonai ellenőrzés alatt. Baleset a Kennedy repülőtéren Csodával határos módon csupán 24 ember szenvedett könnyebb sérüléseket, amikor a New York-i Kennedy repülőtéren péntekre virradó éjszaka baleset érte a TWA légitársaság egyik San Franciscóba induló járatát. A Lockheed Tristar típusú gép felszálláskor a kifutópályán gyulladt ki. A fedélzeten tartózkodó 287 személyt azonnal kimenekítették. fotó mti külföldi képszerkesztőség Kurili nézeteltérések Moszkvában Moszkvai tudósításunk „Egy talpalatnyi felesleges terüle­tünk sincs! Nem adjuk a Kurili-szi­­geteket! Nem engedjük kiárusítani Oroszország Anyácskát!” — ilyen és hasonló transzparensekkel tüntet­tek az orosz külügyminisztérium épülete előtt a különböző hazafias és kommunista szervezetek képviselői. Bár a tüntetők száma még az utóbbi hónapok ellenzéki megmozdulásaiét sem érte el, a probléma létezik és sokakat foglalkoztat. Olyannyira eltérőek a vélemé­nyek még a vezetőségen belül is, hogy a külügyi szóvivő Jasztr­­zsembovszkij elzárkózott sajtótájé­koztatóján, hogy konkrétan vála­szoljon arra, mit fog Jelcin ajánlani a japánoknak Tokióban. Két szige­tet, esetleg négyet? A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Jelcin komplex javaslatcsomaggal megy majd, és hiba lenne egyetlen kérdést kira­gadni a csomagból. A válasz kísér­tetiesen emlékeztetett az egykori szovjet külügyi szóvivői válaszra, Gorbacsov japáni útja előtt. A parlament a minap zárt ajtók mögött tanácskozott, milyen kon­cepcióval is kellene útra bocsátani Jelcint szeptemberben. Végül is csak abban jutottak dűlőre, hogy Jelcin utazik. Maguk a szigetek — moszkvai elnevezéssel Dél-Kuril, tokiói értel­mezésben az északi területek — 1945-ben kerültek szovjet fennha­tóság alá és azóta egyszer, 1956- ban volt esély valamiféle rendezés­re, amikor Moszkva készségét nyil­vánította két sziget visszaadására. Igaz, történészek és politikusok úgy értelmezik, Japán a San Franciscó-i békeszerződésben lemondott a Ku­rill-szigetekről, elfelejtik, hogy a négy déli sziget sohasem tartozott bele ebbe az elnevezésbe. Az orosz társadalom is többféleképpen tekint a kérdésre. Egyesek szerint habozás nélkül vissza kell adni az elrabolt területet Japánnak. Mások szerint, ha nem is volt jogos az okkupáció, a területátadás olyan lavinát indít­hat meg, amely legjobb esetben is regionális háborúhoz vezet. A szi­getek lakói meglehetősen harciasan és hazafiasan nyilatkoznak. Érdekes dokumentumokat közöl a Moszkovszkij Komszomolec. A lap azon kommunisták figyelmébe ajánlja, akik most területi veszte­ségtől óvják Oroszországot. 1923- ban tehát amikor a politikai bizott­ságban „trockisták” és „sztálinis­ták” is helyet foglaltak, arról vitat­koztak, hogy el kellene adni Japán­nak Szahalint. Egymilliárd jent kér­tek készpénzben. Japán azért nem teljesíthette a felvételt, mert egész évi költségvetése volt ennyi. A pártvezetőség egy év múlva vissza­kért a kérdésre, azt elemezve, hány hónap alatt lehetne evakuálni a szovjet lakosságot. Három hónapos határidőben állapodtak meg. Figye­lemre méltó, hogy Jelcin tokiói út­ját nem Kozirev külügyminiszter készíti elő a jövő héten, hanem Pol­­toranyin miniszterelnök-helyettes. Ennek kapcsán, immár sokadszor olyan hírek kaptak lábra, hogy Ko­zirev távozik, de mind Jelcin elnök szóvivője, mind Poltoranyin cáfolta pénteken a légbőlkapott pletykát. • Tamássy Zoltán Nagy az esély Honecker felmentésére Reuter -------------------------­Margot Honecker, a Berlinben fogva tartott korábbi NDK vezető, Erich Honecker felesége nem akar visszatérni Németországba — je­lentette tegnap a német televízió. Bonni politikusok sürgették, hogy a volt népművelési miniszter asszonyt is állítsák bíróság elé, akárcsak férjét. A Margot Honec­­kerrel szembeni vádakat ügyészek vizsgálják, de eddig nem találtak egyértelmű bizonyítékot. A 65 éves assszony csütörtökön indult el Moszkvából Chilébe s tegnap érke­zett meg oda. Honeckerné nem volt hajlandó válaszolni a moszk­vai repülőtéren egybegyűlt újság­írók kérdéseire, ám az ARD német televízióállomás tudósítójának az Aeroflot-gépen sikerült szóra bír­nia. „Semmi sem vonz Németor­szágban, többé nem a hazám” — idézte a televízió Margot Honec­­kert. Nem akarok mást, mint békét és nyugalmat és néhány kellemes napot az unokáimmal és a lányom­mal — mondta egy másik újságíró­nak. A Honecker házaspár Sonja lányának chilei férje van és a dél­amerikai országban él. Margot Honecker, akit a kelet­németek csak „boszorkányként", illetve „az NDK Elena Ceausescu­­jaként" emlegettek, a rendszer po­litikai ellenfeleit állítólag arra kényszerítette, hogy örökbe adják gyermekeiket — a berlini ügyész­ség most ennek a vádnak a megala­pozottságát vizsgálja. Bonni politikusok, köztük Kohl kancellár pártja, a Keresztényde­mokrata Unió igazságügyi szóvi­vője felszólította Margot Honec­­kert, hogy önként térjen vissza Né­metországba és válaszoljon az elle­ne felhozott vádakra. De a a volt NDK sztálinista vezetőinek bűneit vizsgáló ügyészségi csoport főnö­ke szerint egyelőre nem tervezik Honeckerné kiadatásának szorgal­mazását. Még nem ismertek egyedi ese­tek azoknak az állításoknak a bizo­nyítására, melyek értelmében Mar­got Honecker kényszeradoptálá­­sokban vett volna részt — mondta az ügyben vizsgálatot folytató Christian Schäfgen a német rádió­nak. A nyomozást végzők szerint nehéz bizonyítani, hogy Margot Honecker közvetlenül utasította a helyi hivatalnokokat: nyilvánítsák gyermekeik nevelésére alklamat­­lannak a másként gondolkodó szü­lőket. Hasonló nehézkes bizonyí­tási eljárással kell számolnia egy másik ügyben nyomozó csoport­nak, amely a „Margot koncentráci­ós táborának" nevezett otthon ügyét vizsgálja, ahol a brutális sze­mélyzet öngyilkosságba kergetett iskolakerülő gyerekeket. Német igazságügyi szervek sze­rint az Erich Honecker elleni per — ha egyáltalán sor kerül rá — legalább két évig eltarthat. Honec­ker a moabiti börtön kórházában marad, fizikai állapotától függ majd, hogy bíróság elé állítják-e. Kinkel külügyminiszter, aki 1990 végétől másfél évig az igaz­ságügyi tárca vezetőjeként követte nyomon volt NDK-politikusok és határőrök felelősségre vonását, kétségének adott hangot, hogy a szövetségi köztársaság jogrendje fel lenne készülve az elszámolta­tásra „kormánybűnökkel”. Mint ki­fejtette, Kelet-Németországnak sok vonatkozásban megvolt a saját ér­tékrendszere, amely figyelmen kí­vül hagyott bizonyos alkotmányos normákat. „Ezért olyan nehéz a fe­lelősségre vonás" — mondta Kin­kel a Hamburger Abendblattnak adott nyilatkozatában. Célzott arra, hogy nagy esély van Honecker fel­mentésére, mondván, könnyen el­képzelhetőnek tart egy olyan ítéle­tet, amelyet a keletnémetek pszi­chológiailag nehezen emésztené­nek meg. Kinkel óvott a populáris állásfoglalásoktól s azoktól a sajtó­hangoktól, amelyek Honeckert „a szovjet hatalom összeomlása utáni érzelmi antikommunizmus légkö­rében" az ítéletet megelőzve bű­nösnek mondják. Honeckert tragi­kus történelmi figurának nevezte, mivel egykoron 10 évet sínylődött a nácik börtönében, „egy másfajta igazságtalan rendszer áldozata­ként". Tragédiája abban áll, hogy alig néhány év múltán egyik fele­lőse lett egy másik igazságtalan rendszernek Németországban, amelyet természetesen nem lehet összehasonlítani a Holocaust elői­dézőjével, de amelyet mégis mé­lyen embertelen vonások jellemez­tek — jelentette ki a bonni külügyminiszter. Orosz lista az amerikai foglyokról AP ------------------------------­Dmitrij Volkogonov tábornok, Borisz Jelcin tanácsadója és egy­ben az amerikai hadifoglyok felku­tatására felállított vizsgálócsoport egyik vezetője pénteken a Rosszijszkaja Gazeta című orosz lapban közzétette annak a 39 ame­rikainak a listáját, akik állítása sze­rint a II. világháború alatt és után szovjet fogságba kerültek. Volko­gonov szerint ezek az emberek — akiknek többsége ukrán, orosz, be­lorusz és litván származású volt — kémkedés, vagy szovjetellenes te­vékenység vádjával kerültek bör­tönbe. Mivel az illetők elfogásuk időpontjában általában fiatalok voltak, lehetséges, hogy egyesek közülük még mindig életben van­nak — mondta egy sajtóértekezle­ten, hozzátéve: a KGB­ archívumá­­ban talált listát abban a reményben­­ bocsátották az orosz és a külföldi sajtó munkatársainak rendelkezé­sére, hogy segítségükkel az esetle­ges túlélők nyomára akadnak. Új orosz fémpénzek Moszkvai tudósításunk Rövidesen új orosz pénzzel lehet, majd fizetni. Az új fémpénzeken már a kétfejű sas látszik. Az új apró sárgás színű, kétfejű madár a Kom­­merszant című lapot egy „csernobili brojlercsirkére” emlékeztette, amiért sok támadás érte a lapot, hazafiat­­lanság címén. Mindenesetre a pén­zek szépek, tartósak és a Központi Bank szerint nehéz őket hamisítani. Újdonság, hogy egyetlen régi pénzt még gyártanak, az utolsó szovjet sorozat tízkopejkását. A sorozat egészében viszont már csak kéz alatt cserél gazdát a név­érték többszöröséért. Az új orosz érmék egyrubelessel kezdődnek és százrubelessel végződnek. Az inf­láció mértékét tekintve egyes kom­­mentárok csodálkoznak, hogy még nincs fém ezres, amit fél év múlva remekül használhatna az, aki met­róval akar utazni. Először a nagyvárosokban ter­jesztik el az új érméket, s azután jön az egész ország. Nem gyárta­nak viszont több régi aprót Orosz­ország területén, úgyhogy nem lesz már új egykopejkás, kétkopejkás, hármas, ötös, tizenötös, ötvenes és 1961-es típusú egyrubeles sem. Ez utóbbi eddig is hiánycikk volt, sőt állítólag a Lenin-fejes oly értékes­nek számít, hogy kétszáz darabért Taskentben autót vett valaki. A hu­szonöt rubelt, illetve kevesebbet érő papírpénzből sem gyártanak többet. Úgy látszik, kell a papír az új címletekre, eddig az ötezres a legnagyobb. Egyébként azok a fém- és papír­pénzek, amelyekből nem gyártanak többet, továbbra is forgalomban maradnak, elhasználódásig, tehát nincsen szó „pavlovszerű” pénz­reformról. -T. Z. Sztrájk ENSZ-őrizettel Hírügynökségek jelentéseiből Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár be­jelentette, hogy Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője kérésének eleget téve megfigyelőket küld Dél-Afri­­kába, az ANC által a jövő hétre tervezett általános sztrájk és kor­mányellenes megmozdulások el­lenőrzésére. Mandela biztosította a főtitkárt arról, hogy a tervezett tiltakozások és a tüntetések békés jellegűek lesz­nek. A világszervezet székhelyén közölték, hogy a dél-afrikai hatósá­gok nem támasztanak akadályokat az ENSZ-megfigyelők kiküldése elé. Az ENSZ várhatóan 10-12 fős csoportot küld az afrikai országba, s , a megfigyelők két hetet töltenek itt. Funkciójuk egyelőre nincs pontosan körülhatárolva, feladatuk csak a „je­lenlét” a megmozdulásokon.

Next