Magyar Hírlap, 1992. augusztus (25. évfolyam, 181-193. szám)
1992-08-01 / 181. szám
4 MAGYAR HÍRLAP A legfőbb ügyész válasza Torgyán Józsefnek Nincs ok a „mélységes megdöbbenésre” Lapunk július 29-ei számában „Torgyán: prekoncepciós eljárást indítottak ellenem” cím alatt a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészéhez intézett nyílt levelet közölt, amelyet az FKGP országos elnöksége nevében Torgyán József országos pártelnök írt alá. Az alábbiakban közöljük Györgyi Árpád legfőbb ügyész nyílt válaszlevelét. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a levélben foglaltakkal kapcsolatban a következőkről tájékoztassam: 1.) Cseh Sándor úrnak a Magyar Hírlap 1992. július 29-ei számának 3. oldalán .,Vissza a koalícióba vagy megbuktatni a kormányt? A két kisgazdavezető két malomban őröl" cím alatt közölt nyilatkozatát nem a legfőbb ügyésznek kell értelmeznie. A nyílt levél azonban Cseh Sándor úrnak olyan kijelentést tulajdonít, amelyből az tűnik ki, hogy „előzetesen megbeszélésre került az a körülmény, hogy ha a Fővárosi Bíróság nem hozta volna meg a legitim elnök jegyzési jogának felfüggesztését, abban az esetben a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást nyújt be." Tájékoztatom Elnök urat, hogy aggodalma alaptalan. Ilyen megbeszélésre nem került sor. Engedje meg, hogy azt is elmondjam, ilyen jellegű „megbeszélésekre" a Legfőbb Ügyészségen nem is kerülhet sor. Az alkotmány szerint „A Magyar Köztársaságban a pártok az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek". Az ügyészség a pártok működésének törvényessége felett felügyeletet nem gyakorolhat. Az ügyészség az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat tiszteletben tartja. A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségével kapcsolatban tehát nem alakult ki semmilyen „alkotmányellenes helyzet”, ezért az FKGP országos elnökségének nincs oka arra, hogy „mélységes megdöbbenésének" adjon hangot. 2. ) Nagy megnyugvásomra szolgált, hogy az FKGP országos elnöksége „el nem tudja képzelni, hogy miféle törvényességi óvásról lehetett volna szó". Én sem tudom elképzelni. Törvényességi óvással csak jogerős bírósági határozat támadható meg. Itt pedig ilyen nem született. Az FKGP képviselőjének személyét illetően a Fővárosi Bíróság 1992. július 8-án hozott végzésében úgy rendelkezett, hogy tudomásul veszi dr. Torgyán József pártelnök képviseleti jogának felfüggesztését és azt a nyilvántartásban feltünteti, továbbá megállapítja, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a képviseleti jogot Németh Béla gyakorolja. E végzés ellen 15 nap alatt fellebbezésnek volt helye. A nyitva álló határidő alatt a végzés ellen dr. Torgyán József úr fellebbezést nyújtott be, amelyben kéri a Legfelsőbb Bíróságot, hogy a sérelmezett határozatot helyezze hatályon kívül és az FKGP kizárólagos képviselőjeként dr. Torgyán József országos pártelnököt jegyezze be. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság fogja elbírálni és majd ez a határozat lesz jogerős. 3. ) Mivel az elmondottak szerint a Legfőbb Ügyészségen nem folyt semmilyen „megbeszélés", a magyar törvények szerint be sem nyújtható törvényességi óvásról, az FKGP országos elnökségének „komoly aggodalomra" nincs oka, és én nem fogok vizsgálatot elrendelni a „Legfőbb Ügyészség hivatali apparátusa ellen”. A Fővárosi Bíróság „szóbanforgó eljárását" az ügyészség nem fogja kivizsgálni, mert az első fokon hozott végzést a fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság fogja elbírálni. Ennek kapcsán a Fővárosi Bíróság eljárását a Legfelsőb Bíróság hivatott megítélni. 4. ) Az FKGP-vel kapcsolatban ez idő szerint több büntetőeljárás van folyamatban. A büntetőeljárások elrendelésére részben a dr. Torgyán József, Cseh Sándor és Német Béla uraktól, részben pedig a dr. Boross Péter és dr. Für Lajos miniszter uraktól érkezett feljelentések alapján bűncselemény elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor. Az ügyekben a nyomozást a Fővárosi Főügyészségi Nyomozó Hivatal folytatja a törvényes rendelkezések szerint. Ez ideig kényerintézkedés alkalmazásának elimiddésére törvényes ok és alap nem volt Az FKGP országos elnöksége „az ország nyilvánosssága előtt" kérdezi a legfőbb ügyésztől, hogy fordulhatott elő, hogy dr. Torgyán József ellen „prekoncepciós eljárást" indítottak. Dr. Torgyán József ellen dr. Boross Péter és dr. Für Lajos miniszter uraknak a törvény alapján előterjesztett feljelentésére bűncselekmény alapos gyanúja miatt rendelte el az ügyészség a büntetőeljárást. Ennek előfeltétele volt az, hogy az országgyűlés dr. Torgyán József képviselő úr mentelmi jogát felfüggessze. Az Országgyűlés a mentelmi jogot 1992. június 26-i ülésén felfüggesztette. 5. ) Végezetül „kérdezi az FKGP országos elnöksége az igen tisztelt legfőbb ügyész úrtól, miként lehet reménykedni abban, hogy a pártállam sztereotípiái kiiktatásra kerülnek a magyar igazságszolgáltatásból és miként lehet reménykednünk abban, hogy valaha is jogállami körülmények közötti élhetünk?" Válaszom: akkor, ha a törvényeket mindenki megtartja, a hatóságok és az állampolgárok egyaránt. Minden ügyész — én is — erre tettünk esküt. Tisztelettel: Dr. Györgyi Kálmán Torgyán József: a tényekre hivatkozva Torgyán József — reflektálva Cseh Sándornak a legfőbb ügyészhez írt nyílt levelére — a Magyar Hírlapnak kijelentette: Cseh Sándor nem nyilatkozhat a legfőbb ügyészség helyett, s különösen nem nyilatkozhat az ügyészség eljárásairól előzetesen. Ha ezt teszi, saját magát leplezi le. Visszautasítva Cseh Sándor vádjait, Torgyán József kitart korábbi állítása mellett, miszerint a hatalom egyértelműen alkotmányellenes támadások sorozatát indította a független kisgazdapárt ellen. A sikertelen fegyveres puccs után több alkalommal próbálkoztak jogi puccsal. Ezek célja: eltávolítani az FKGP éléről a koalíciót elhagyó legitim elnököt. Torgyán József különösnek tartja azt az eljárást, amelynek során mint országgyűlési képviselőnek felfüggesztették a mentelmi jogát. Annak ellenére tették ezt, hogy a meghallgatásokon betegsége miatt nem tudott jelen lenni, s anélkül hogy közölték volna vele az eljárás tárgyát és a tényállást. A pártelnök véleménye szerint a Fővárosi Bíróság azon végzésének is volt szépséghibája, mely helyben hagyta a pártelnöki tisztéből való felfüggesztést. Tudomása szerint ugyanis Németh Béla arról értesítette a Fővárosi Bíróságot, hogy főtitkári jogainál fogva felfüggesztette az elnököt tisztségéből. „Valaminek történnie kellett a kulisszák mögött" — véli Torgyán, mert a Fővárosi Bíróság rövid idő múlva — anélkül hogy bárki említést tett volna elnökségi határozatról — hiánypótlásra szólította fel Németh Bélát, kérve a párt elnökségének döntését Torgyán József tisztségéből történő felfüggesztéséről. „Mivel az elnökséget csak a pártelnök hívhatja össze, nem volt elnökségi ülés június 11-én, így arról jegyzőkönyv sem születhetett. Tehát a Fővárosi Bíróság egy nem létező elnökség nem létező határozata alapján regisztrálta a pártelnök tisztségéből való felfüggesztését Németh Béláék kérésére" — állítja Torgyán. Mindezek után egy nem jogerős végzésre hivatkozva befagyasztották a Független Kisgazdapártnak járó állami támogatás folyósítását is, lehetetlenné téve ezzel a párt működését. Mi mást jelenthetne mindez, mint a hatalomnak azt a nyilvánvaló szándékát, hogy törvényen kívül helyezze az ellenzéki voltát hangsúlyozó kisgazdapártot? — vetette fel a kérdést Torgyán. ■ Cs. I. Párton belüli tárgyalások Összecsomózni vagy újra szakítani? Az FKGP történelmi tagozata sajtótájékoztatót tartott a pártegység megteremtését szolgáló, párton belüli tárgyalásokról. Az FKGP-n belüli bonyolultságot jelzi, hogy az egypárton belüli potenciális szövetségesek egyike, a történelmi tagozat is félremagyarázza a tényeket. Holott minden kisgazdának, így Horváth Lászlónak is el kell dönteni: összecsomózni akarják a szálakat, vagy újra szakítani? — állítja Németh Béla főtikár, aki a következő állításokat tartja szükségesnek korrigálni: 1. Az Országos Elnökség és a történelmi tagozat a párttagság érdekében folytatott ugyan tárgyalásokat, de nem írtak alá semmilyen közös szándéknyilatkozatot. Erre szerdán sem kerül sor. Nincs végleges megállapodás, és szó sincs semmilyen deklarációról. 2. Az FKGP elnöksége elismeri, hogy a koalícióba való visszatérésről a hatályban lévő pártalkotmány szerint az országos vezetőség dönthet, ám tekintettel az FKGP jelenlegi helyzetére a történelmi tagozat véleményével szembeni, szükségesnek véljük a párt tagságának megkérdezését. 3. Az FKGP elnöksége és a történelmi tagozat abban ért egyet, hogy az FKGP parlamenti csoportjának az 1990 májusában megalakult képviselőcsoportot tekinti. 4. A történelmi tagozat elnöksége — állítják Horváth Lászlóék — tárgyalópartnernek fogadja el az FKGP Németh Béla vezette elnökségét. Ez olyasmi, mint amikor egy családban az egyik gyerek „tárgyalópartnernek tekinti" szüleit. A legitim párt legitim vezetősége viszont szívesen tárgyal az egyik legitim tagozattal. 5. A tervezett koalíciós tárgyaláson — amennyiben ez lesz — a három párt által delegált tárgyaló küldöttség vehet részt. Ezeken a tárgyalásokon a delegációk összetételét a párt országos vezetése dönti el. A tárgyaló küldöttség létszámáról az MDF, a KDNP és az FKGP elnöksége állapodik meg. Németh Béla elnöki jogokat gyakorló főtitkár és Janklovics Tibor pártfőügyész aláírással július 29-i dátummal feljelentettek a megyei főügyészségen három hajdú-bihari kisgazdát. Hét tanú szavaira hivatkozva a következőket sorolják: „Szabó Sándor mint az FKGP hajdú-bihari főtikára és Mike Józsefné mint az FKGP megyei központjának irodavezetője a megyei vezetőség hozzájárulása nélkül fizetésüket önhatalmúlag jelentősen felemelték. Szabó Sándor a megyei szervezet ellátmányából a regionális Hangya Szövetkezetnek 70 ezer forintot kölcsönzött, amire felhatalmazása nem volt. A kölcsön rendeltetésellenes felhasználásnak minősül." Továbbá Szabó Sándor nem számolt el az alapszervezetek által befizetett tagdíjakkal, és a pártfőügyész szerint „fennáll a gyanú, hogy ezen összegek felhasználása ellentétes a párttörvénnyel". Állítják még, hogy a gépkocsihasználat elszámolásában „valótlan utakat állítottak be, amely ellenértékének kifizetése magánokirat-hamisítás és csalás vétségét valósítja meg." Budaházi Gyulát, a pártrendezvények gazdasági felelősét pedig a pártrendezvényeken befolyt összegek magáncélra történő felhasználásával gyanúsítják. Janklovics Tibor a fenti gyanúk miatt július 30-án a fegyelmi szabályzat alapján fegyelmi eljárást indított Szabó Sándor, Budaházi Gyula és Mike Józsefné ellen, amely befejeztéig tisztségükből és tagsági jogaik gyakorlásából felfüggesztette a három hajdú-bihari kisgazdát. Cseh Sándor országos alelnök pedig kijelentette: .Jogi szakértőimmel konzultálok és feltehetően feljelentést teszek Mike Józsefné ellen. Ugyanis két tanú szerint Mike Józsefné a megyei székházban kijelentette, „ha a lábamat be merem tenni oda, tepsin visznek ki”. Ezt a kijelentést minden bizonnyal komolyan kell venni, mert ő több évig a pártállam megyei vezetőinek vadásztársa volt és ma is rendelkezik vadászfegyverrel. A Hajdú-Bihari Napló július 24-ei számából kiderül, hogy 23-án este meg nem nevezett személyek vagyon-, személy- és életellenes fenyegetések feltételezésére alkalmas kijelentéseket tettek. Ezért fontolgatom, hogy ismeretlen személyek ellen is feljelentést teszek.” A gyanúsításokra a hajdú-bihari kisgazdák válaszát hétfői számunkban közöljük. N.T. Mindenki mindenki ellen Halálosan fenyegetik egymást a kisgazdák BELFÖLD ,,/a1 uralkodó, ki valakit hivatalra emel, midőn országában egy más, arra magasabb egyén van, vétkezik az isten és vétkezik az állam ellen” (Korán). A közszolgálatban dolgozók etikai kódexének megalkotása valójában önvédelmi reflex. Védekezés a politikával szemben és védekezés a gyakran igazságtalan és előítéletekből táplálkozó támadások ellen — mondja Erdélyi László, a Magyar Közigazgatási Kamara titkára. A kritikák egy része természetesen jogos — ismeri el —, hiszen nem áll minden szinten úgy a közigazgatás, hogy büszkélkedni lehetne vele. Némely dolgokat orvosol majd a nemrégiben elkészült köztisztviselői törvény, amely megpróbált nagyon komoly képesítési követelményeket állítani. Ez mindenképpen javítja majd a szakmai színvonalat, ám jó lenne ehhez erkölcsileg is felzárkózni. Erdélyi szerint amennyiben támadhatatlan lenne a köztisztviselői kar, javulna társadalmi megítélése, aminek természetesen anyagi hatásai is vannak. Nagyon nehéz egy ilyen kódexet tételesen formába önteni — mondja a titkár. E törekvés egyébként nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. A kiegyezéstől kezdve — ahonnan a modern közigazgatást számoljuk — több kísérletet tettek erre. Akkoriban jogszabályokban rejtették el az etikai elemeket. Kiemelt követelmény volt például az államfő és a haza iránti hűség, az alkotmányos úton hozott törvények iránti engedelmesség, az erkölcsös élet. A tisztviselő köteles volt elöljáróinak a kellő tiszteletet megadni, de ezek is hasonló magatartásra kötelezettek az alájuk tartozó tisztviselőkkel szemben. A felettes beosztottjait kötelességeiknek teljesítésére — a korabeli megfogalmazás szerint — illedelmesen és higgadtsággal buzdítsa. A tisztviselőknek előírták, hogy az ügyfelekkel illemmel párosult udvariassággal bánjanak. Ezek a szabályok azonban nem igazán működtek, talán éppen azért, mert az etikai elveket a jog nyelvén akarták kifejezni és ugyancsak jogi úton kellett volna betartásukat kikényszeríteni. Erdélyi elképzelése, hogy összegyűjtik azokat az íratlan szabályokat, amelyeket a szakma nagy része elfogad, mint mércét. Ennek eredménye lenne az a kép, ahogy a közszolgálatban dolgozónak ki kell néznie. Semmiképpen nem arra való egy ilyen kódex, hogy azt egymás fejéhez vagdossák. A kódex valójában olyan etalon, amelynek alapján közszolgálatba lépés előtt bárki előre tudhatja, hogy minek kell megfelelnie. Az etikai szabályokat csak belső FOTO SZABÓ-JILEK ADAM késztetésből lehet betartani. Erdélyi úgy látja, a közigazgatás mélyen át van itatva politikával, holott napi tapasztalat, hogy a politika és az erkölcs taszítja egymást. A közigazgatási dolgozók mindig politikai irányítás alatt állnak, ami a történelem folyamán hol gyengébb, hol erősebb volt. Időnként egészen mélyre hatott a beavatkozás, akár a hivatali sofőrökig. A politikának nem mindig érdeke a közigazgatási garnitúra feddhetetlensége, makulátlansága és az sem, hogy az itt dolgozóknak tartásuk legyen, ugyanis ezeket az erényeket szembeszegezhetik vele. A politika ma is direkten avatkozik be a közigazgatásba és azt igényli, hogy a tisztviselői kar ahhoz legyen lojális. A kormányhoz való lojalitás természetes, ám a kormányoknak is tudniuk kell, mi az, amit már a leglojálisabb garnitúrával sem lehet végrehajtatni. Ha a közigazgatást egy vonathoz hasonlítjuk, akkor a politika ennek mozdonyára ugrik fel, mert úgy véli, nem jó felé haladnak. Lelöki a mozdonyvezetőt és megpróbálja elkormányozni a masinát az általa helyesnek vélt irányba. A sín azonban nem a kívánságok irányába vezet. A politikának csupán azt kell kitűznie, hová akar eljutni — ez a program —, meg kell fogalmaznia a szabályokat, de utána már célszerű, ha békén hagyja a vezetőt, mert az úgysem tud másfelé menni, ha az előírások korrektek. A szakmának ki kellene jelentenie: a mozdonyra van írva, hogy idegeneknek itt tartózkodni tilos. Itt a határa a lojalitásnak. Az új rendszer is megszülte a maga etikai konfliktusait — véli Erdélyi. Tipikus jelenség például a káderhiány, ezért olyan emberek kerülnek pozícióba, akiket ismer a vezető és megbízik bennük. így történhet meg, hogy rokonok, családtagok kerülnek alá- és fölérendeltségbe, elszámolási viszonyba. A képesítési előírások alól a köztisztviselői törvény éppen a legfelsőbb szinteken teszi lehetővé a legtöbb mentesítést. E törvény tervezete eredetileg azt tartalmazta, hogy a közigazgatásban dolgozók nem lehetnek tagjai gazdagi társaságok felügyelőbizottságának és igazgatótanácsának. Nem akarta ezt sem a szakma, sem a Belügyminisztérium, a parlamentben tető alá hozott végső szöveg szerint mégsincs kizárva ez. Kinek jó a közigazgatás és a politika ilyen mérvű összefonódása? — teszi fel a kérdést Erdélyi. Ott tartunk, hogy minisztériumokból választanak be embereket az igazgatótanácsokba, akiknek egyetlen feladatuk van, időben szállítani az információt. • L. László János Készül a közszolgálati etikai kódex „Illemmel párosult udvariasság az ügyfelekkel” Erdélyi László Kerepestarcsa újra csendes — Semmiféle lövöldözés sem volt a kerepestarcsai menekülttáborban — cáfolta az Egyenleg szerdai híreit Czégény Julianna ezredes, az ORFK igazgatásrendészeti osztályvezetője. Mint ismeretes, a televíziós hírműsorban kerepestarcsai lakosokat szólaltattak meg, akik állították: éjszaka lövések hangját hallották a táborból. Mi több, az egyik nyilatkozó a Zbrojovka pisztoly típusát vélte felismerni. Ugyanakkor Czégény Julianna kijelentette: a magyar rendőrségnél nincs rendszeresítve ez a fegyver, már csak ezért sem dördülhetett el az ominózus éjszakán a négy lövés. S bár az Egyenleg munkatársai kétszer is próbálkoztak a tábor parancsnokát, majd ügyeletes tisztjét válaszadásra interjúvolni, az ezredes asszony csupán a cáfolatot közölte. S ennek megalapozására azt is kijelentette: az elmúlt másfél hónapban semmiféle rendbontás nem történt a kerepestarcsai menekülttáborban, amely felállítása — 1990. október 8-a óta — mintegy tízezernyi menekültnek adott kényszerű otthont. Újabb vívmányként értékelte viszont, hogy az elmúlt napokban fokozatosan kapnak kimenőt a hazánkban jogellenesen tartózkodó menekültek, s a legutóbbi adatok szerint 17 kimenésből csupán egy nem tért vissza a táborba. Az elmúlt napokban feröppent hír hátteréről, amely az éhségsztrájkot folytató menekültek akciójáról tudósított. Czégény Julianna annyit ismertetett: a magukat libériainak nevező színesbőrű fiatalemberek valóban visszautasították a tábori konyha által felkínált táplálékot, ám még aznap kivonultak a közértbe, s onnan dugig telt szatyrokkal tértek vissza, amelyek tartalma még aznap elfogyott. Tehát egyetlen menekült sem éhezett a jelzett időpontban. Nem könnyű a tábort felügyelő tizenkét rendőr dolga sem, így ennek tudható be, hogy alkalmasint megtagadják a sajtó munkatársainak a belépést a kerepestarcsai táborba — mondotta az osztályvezető asszony, ám lapunk kérdésére ígéretet tett: a közeljövőben a helyszínről tájékoztathatjuk olvasóinkat a menekülttábor életéről, mint a tegnapi napon — egyedüliként bejutó — tv-híradó stábja. •B.J. Hazatérő menekültek MTI------------------------------Az elmúlt 24 órában száz menekült tért vissza a délszláv államokba. 54 horvát és 46 bosnyák. Krisán Attila határőrségi szóvivő az is elmondta, hogy a bosnyákok meglehetősen kalandos körülmények közepette tudtak csak hazautazni. A 46 bosnyák — 25 gyermek és 21 nő — csütörtök délután elhagyta a nagyatádi menekülttábort, s busszal a drávaszabolcsi határállomásra utazott. Gyalogosan átmentek a horvát oldalra, ahonnan azonban visszaküldték a menekülteket, akik közül négynek volt útlevele, a többiek csak a táborban kiállított igazolással rendelkeztek. A bosnyákok ezért visszamentek a menekülttáborba. Ezt követően mégis jelzés érkezett a határról, hogy a horvát oldalon egy vöröskeresztes gépkocsi várja a bosnyákokat. A menekültek végül pénteken 0 óra 20 perckor rendben átmentek a drávaszabolcsi határállomáson. 1992. augusztus 1., szombat A Ön sorsa 2000-ig! Az asztrológia nem a jóslás tudománya, Catherine Aubier, világhírű francia asztrológus mégis vállalkozott arra, hogy iránytűt adjon az Ön kezébe — egészen az ezredfordulóig. Milyen jegyben született Ön? Sokan a Vízöntőre esküsznek, mások szerint az Oroszlán a nyerő. Ön talán Szűz, vagy éppen Bika? Aggodalomra akkor sincs oka, sőt... Catherine Aubier horoszkópsorozata bebizonyítja, hogy nincsenek jó vagy rossz jegyek. Egyedül a stílus az, ami fontos az élet minden területén: karrier, szerelem, egészség, szerencse... A minden eddigi horoszkóptól különböző kötetek segítségével egészen 2000- ig fürkészheti a jövőt! Catherine Aubier könyveinek kizárólagos forgalmazója a Lord Könyvkereskedelmi Kft. (Budapest XIII., Kartács u. 24—26.)