Magyar Hírlap, 1992. augusztus (25. évfolyam, 181-193. szám)

1992-08-01 / 181. szám

I Mellékleteink: hétfőn Sport Real, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik ! Találkozás Dornbach Alajossal. Ahogy tetszik 1992. augusztus 1., szombat Friedrich Dürrenmatt: Honecker aligha ideális Hamlet. 8. oldal POLITIKAI NAPILAP ______________________________________________3L 24 OLDAL - ÁRA: 18,50 FORINT MA A honvédség irányításának ellentmondásai Kommunista cselvetés vagy szakmailag indokolható dön­tés? 5. oldal Túlpolitizált törvények Ideális törvények csak akkor születnek, ha a törvényalko­tásban a jog forrásvidékein ható szakmai és politikai té­nyezők kiegyensúlyozottan vannak jelen a döntéshoza­talban, s egyik hatás sem fal­ja fel a másikat. 7. oldal Panic, a hatékony A rosszmájúak zavarban vannak: lehet, hogy a sok na­gyon tekintélyes — ám na­gyon tehetetlen — válságke­zelő után a „kaliforniai ál­modozó” hatékony üzleti stí­lusa jelenti a megoldást? 7. oldal / Új piacot is ígértek a Mogürtnek A Hunor terveiben nyugati bankok bejövetele is szerepel. 11. oldal A külföldiek új monopóliumokat hoznak létre Csak összefogással maradhat versenyben a hazai építőipar. 11. oldal A különc Farkas Péter olyan természe­tesen nyeri a versenyeket, hogy már-már azt hihetnénk, ez az egész élsport nem is­­ olyan komoly dolog. 16. oldal Mi rejlik az új kultúrpalota gondolata mögött? Jean-Georges Mandonnal, a francia nagykövetség taná­csosával beszélget Lukácsy András. Ahogy tetszik MH-interjú Lejárt Hannes Androsch maga szabta határideje arra, hogy négy­­milliárd schillinget szerezzen az Androsch International Manage­ment Consulting keretében a bősi erőmű befejezésére. Április végi bé­csi sajtóértekezletén még azt mond­ta, júliusig összeszedi a pénzt. A szlovák kormány viszont a napok­ban azt közölte, hogy a bősi erőmű építésére az idén még 3,5 milliárd koronára van szükség, de ebből Po­zsony csak 1,4 milliárdot tud előte­remteni. A Magyar Hírlap ezúttal arról kérdezte telefonon Androscht, Ausztria volt alkancellárját, hogyan is áll a hitelkonzorcium szervezése. — Részleteket nem mondhatok, nem adok ki üzleti titkokat. Annyi azonban bizonyos, a munkálatok oly mértékben előrehaladtak, hogy rövid időn belül megkezdődik a bő­si turbinák próbaüzemeltetése, és a vízerőmű jövőre áramot termel. — De a szlovák kormány konkrét számokat említett. — A politikusok hajlamosak ar­ra, hogy túl sokat beszéljenek. Ehe­lyett maradjunk a tényeknél. Mint már említettem, az erőmű hamaro­san működik. Továbbá: Bősről hol­land—dán szakértői jelentés ké­szül, és megállapításai — legalább­is tendenciájukban — tudomásom szerint megegyeznek magyar víz­gazdálkodási szakemberek vélemé­nyével az erőmű működésének vár­ható következményeiről, környeze­ti hatásairól. Tagadhatatlan, hogy Magyarországnak a hajózhatóság garantálására nemzetközi kötele­zettségei vannak, és vitathatatlan az is, hogy a budapesti vízminőség ja­vításra szorul. • Folytatása a 3. oldalon Androsch hallgat a részletekről Próbaüzem előtt a bősi turbinák Közalkalmazotti juttatások — többletpénz nélkül MH-tudósítás — A parlamenti viták során nyil­vánvaló volt, hogy a közalkalma­zottak és köztisztviselők jogállásá­ról szóló törvény 1993—1994-ben nem szavatol magasabb jövedelem­mel járó előmeneteli rendszert — mondotta Naszvadi György pénz­ügyminisztériumi helyettes államtit­kár. A törvényben előírt felemelt juttatások egy részéhez azonban nincsen szükség pótlólagos forrá­sokra: a végkielégítésre, a jutalmak­ra, s a tizenharmadik havi „bérre” megvan a költségvetési intézmé­nyek fedezete, arról pedig egyelőre nem érkeztek jelzések az önkor­mányzatoktól, hogy ezeket ne tud­nák kifizetni. A kormány foglalkozott a tartó­san és időlegesen állami tulajdon­ban lévő vagyon hasznosításának és kezelésének kérdéseivel — mon­dotta László Balázs kormányszóvi­vő. Az elkövetkező hónapokra fel­adatterv készül; meg kell határozni azt a kört, amelyet szeretnének tar­tósan állami tulajdonban tartani, ki kell dolgozni az Állami Vagyonke­zelő Rt. működését, módosítani kell az Állami Vagyonügynökség mű­ködésén és a versenyszabályok ki­alakításán. A miniszterek megváltoztatták a levéltárak és közgyűjtemények ke­zeléséről szóló jogszabályokat. A módosítás értelmében ezentúl csak a művelődési és közoktatási minisz­ter engedélyével lehet kutatásokat folytatni egyes levéltárakban. A kormány foglalkozott a mun­kavédelem helyzetével, s tájékozta­tót hallgatott meg az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Felügye­lőség helyzetéről is. A Magyar Hír­lap kérdésére a kormányszóvivő el­mondotta: a kormány nem foglalko­zott azokkal a várható feladatokkal, amelyek az Európa Közösséggel va­ló szerződésből adódnak, s a jelenle­ginél lényegesen szigorúbb munka­­védelmi előírásokat tartalmaznak. A kormány ugyancsak határozat nélkül tájékoztatót hallgatott meg a vagyonnyilatkozatok előkészítésé­ről, valamint az 1996-os budapesti világkiállításról. •J. K. S. Kihirdették a Galvani híd tervpályázat eredményét. Bár nem adtak ki első díjat, a pályamunkák alapján remény van a beruházás mielőbbi megkezdésére. Cikkünk az 5. oldalon foto szabó-filek adam Darnyi másodszor, Egerszegi harmadszor Harmadik aranyérmét nyerte tegnap Egersze­gi Krisztina a női 200 méteres hátúszásban a 25. nyári olimpiai játékokon. Darnyi Tamás a 400 után a 200 méteres vegyesúszásban is győ­zött, így — akárcsak Szöulban — Barcelonában is két aranyérmet nyert, ezzel a magyar csapat már a nyolcadik aranyéremnél tart. Czene Attila a 200 vegyesen bronzérmet nyert, Szabó Tünde a 200 méteres hátúszásban a hatodik lett, akár­csak a 4 x 100-as férfi vegyesváltó. A cselgán­­csozó Hajtós Bertalan a döntőig jutott, ott bírói döntéssel vesztett, és ezüstérmet nyert. A férfi standard puska összetett számában Vári Attila a 8. helyet szerezte meg. Ugyancsak nyolcadik a 20 kilométeres gyaloglásban Urba­­nik Sándor, női gerelyhajításban döntős Zsig­mond Kinga. Ökölvívásban Béres Zoltán (81 kg) döntő fölénnyel győzött egy pakisztáni el­len, és így már a legjobb nyolc között van. A vívóversenyek második napján sem jutott ma­gyar vívó a döntőbe: mindhárom férfi tőrvívónk hamar a vigaszágra került, és ott elbúcsúzott a további küzdelmektől. Olimpiai tudósításaink a 15—16. oldalon Két úszó, öt aranyérem: Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Duray többet vár Budapesttől Prágai tudósítónktól Első sajtóértekezletét tartotta a jú­niusi választások óta Prágában az Együttélés Politikai Mozgalom, Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom koalíció szövetségi parlamenti csoportja. A tájékoztatón a tizenkét szövetségi képviselő közül hatan je­lentek meg, köztük Duray Miklós, az Együttélés elnöke és a koalíció parla­menti frakcióvezetője, valamint he­lyettese Stanislaw Gawlik, az Együtt­élés (lengyel) alelnöke. Duray Miklós beszámolt arról a találkozóról, amely a hét elején jött létre az Együttélés képviselői és Vác­lav Klaus cseh miniszterelnök között. Itt arról tárgyaltak, hogy bár­ a ma­gyar kisebbség Szlovákiában él, részt vehetne cseh alkotmány szerkeszté­sében. Klaus ez elől nem zárkózott el, és úgy vélte, hogy a kisebbségi szakértők bekapcsolódása az előké­szítő munkába elsősorban az ember­jogi és kisebbségjogi kérdések tagla­lásánál elképzelhető. Duray kiemelte, hogy hasonló ta­lálkozót kértek Vladimír Meciar szlovák miniszterelnöktől is, aki egy­előre még „nem tudott időt szakítani” arra, hogy találkozzon velük. A koa­líció képviselői úgy vélik, hogy a csehszlovák államszövetség felbom­lása lényegében kész tény, ami azon­ban nem jelenti azt, hogy ne igyekez­nének megtenni mindent ellene. • Folytatása a 2. oldalon Vladimír Meciar tud a magyar meghívásról Egyszerű tévedés lehet csak amögött, hogy a szlovák kormányfő sajtószóvivője szerint Meciar nem is tud arról, hogy magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott volna. Hiszen maga a szlovák kormányfő is nyilatkozott a meghívás óta arról, hogy Magyarországra készül — mondta a Magyar Hírlapnak telefonon egy megbízható pozsonyi informátor,­ aki mellesleg jelen volt a meghívás átadásakor. Informátorunk — aki kikötötte, hogy nevét nem fedhetjük fel — megerősítette, hogy a meghívást Katona Tamás államtitkár keddi pozsonyi látogatása idején magá­nak Vladimír Meciar szlovák kor­mányfőnek tolmácsolta szóban. Ez egyébként — mint szakértőktől megtudtuk — a legszokásosabb módja a meghívásnak. A diplomá­ciában kormányfők esetén soha­sem írott meghívó küldéséről vagy átadásáról van szó, hanem mindig szóbeli meghívásról. A meghívó fél vagy maga adja át a meghívást, ha például vendég­ként jár annál, akit viszontlátoga­­tásra hív, vagy a meghívotthoz lá­togató államtitkár, illetve minisz­ter (leggyakrabban a külügymi­niszter) tolmácsolja — szintén szó­ban — a meghívást. — A Katona Tamás államtitkár által kedden tolmácsolt meghívás­ról másnap a pozsonyi újságok döntő többsége be is számolt — mondta pozsonyi informátorunk. Sőt két nappal a meghívás átadása után, csütörtökön az Új Szó című pozsonyi magyar nyelvű lap inter­jút közölt Meciarral, aki arra a kér­désre, hogy az elfogadott meghí­vás alapján mikor kerül sor a láto­gatásra, azt felelte: „Érdekünk, hogy a legrövidebb időn belül. A részletkérdéseket protokollszinten kell még egyeztetni.” Hogy ezek után Meciar szóvivő­je csütörtökön miért mondhatta azt a CTK hírügynökségnek, hogy Meciar nem tud a meghívásról? In­formátorunk kizárta, hogy valami­lyen tudatos szlovák akcióról lenne szó. A legvalószínűbbnek azt tart­ja, hogy egyszerűen valamilyen hi­ba történt a szlovák miniszterelnök és a sajtószóvivője közötti kommu­nikációban. • S. I. SZOMBATI MH-EXTRA Glatz Ferenccel Ha „Európa most nem lép fel határozott követelményrendszerrel, akkor valószínűleg elvesztjük az utolsó — sok-sok ember számára a szó szoros értelmében is életet je­lentő — esélyt” — így nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója. Interjúnk a 9. oldalon FOTÓ: ISZA FERENC T­ELEFONKÁRTYA Budapesten is! VÍ. M­A­G­Y­A­R TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Next