Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)
1992-09-01 / 205. szám
1992. szeptember 1., kedd Megérkezett Budapestre a román kiadatási kérelem Megérkezett az állítólag Magyarországon tartózkodó egykori román belügyminiszter kiadatására irányuló hivatalos kérelem — tudtuk meg Höltzl Lipóttól,,az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől. Amint azt a múlt héten a bukaresti hatóságok nyilvánosságra hozták, egy tényfeltáró vizsgálat megállapította: Alexandru Draghicit személyes felelősség terheli az 1949 és 1954 közötti időszakban elkövetett egyes gyilkosságokban. Emiatt a volt miniszter ellen büntetőeljárás indult, és Románia főügyésze elfogására letartóztatási parancsot adott ki. A két ország között érvényben levő jogsegélyegyezmény értelmében pedig kérték a román hatóságok információi szerint Budapesten tartózkodó Draghici letartóztatását és kiadatását. Höltzl Lipót kérdésünkre elmondta: a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint a kiadatásról az igazságügy-miniszternek kell állást foglalnia, így a főosztályvezető-helyettes az eljárás várható kimeneteléről nem kívánt nyilatkozni, de arról sem rendelkezik információkkal, hogy a volt román rendőrminiszter valóban Budapesten tartózkodik-e. Az okmányt egyébként a román hatóságok a Legfőbb Ügyészségnek küldték, amelyet állásfoglalásra az Igazságügyi Minisztériumnak adnak át. • L K. Iliescu: Magyarország nem kérheti Erdély autonómiáját Bukaresti tudósítónktól „A magyar származású román állampolgárok elsősorban román állampolgárok” — a megállapítás Ion Iliescu államfőtől származik, aki az UPI hírügynökségnek nyilatkozott. Az interjú szövegét magnószalagról átmásolva „fésületlenül” tette közzé a legnépszerűbb romániai napilapok egyike, az Evenimentul Zilei hétfői számában. A román államfő kitért a „magyarkérdésre” is. Mint mondta, megérti „mindenki érzékenységét az állam iránt, ahol a nyelvén beszélnek, kulturális közössége iránt”. Ugyanakkor úgy véli, tiszteletben kell tartani az alkotmányt, az ország törvényeit, s erre az anyaországnak is ösztönöznie kell a másutt élő kisebbségeit. „A strasbourgi németek például nem kívánnak maguknak német egyetemet, mint a magyarok, akik magyar felsőoktatási intézményt akarnak” — jelentette ki Iliescu, aki azt is nyomatékosan hangsúlyozta: nem a magyar állam feladata beavatkozni ilyenfajta dolgokba és azt követelni Romániától, hogy külön egyetemet létesítsen a magyaroknak Kolozsvárott. Felrótta Budapestnek azt is, hogy ráadásul ettől teszi függővé a két állam kapcsolatainak alakulását. Megismételte: a románok hamarabb ott voltak Erdélyben, mint a magyarok és mindenkor többségi lakosságot képeztek itt. Magyarország nem kérheti Erdély autonómiáját, mert e terület Románia szerves része. Ez olyan volna, mintha Románia kezdene propagandaakcióba, Vermont vagy Utah autonómiájáért — igyekezett a helyzetet hasonlattal szemléltetni. A világ magyarságának budapesti összejövetelei kapcsán úgy vélte, ott revizionista álláspontok is elhangzottak, felvetették például Erdély autonómiáját, elítélték a trianoni és a párizsi békeszerződést. „Ezek veszélyes megnyilvánulások” — figyelmeztetett. Egyben rámutatott: a román fél üdvözli, hogy a román külügyminiszter fellépésére „a magyar kormány bizonyos elhatárolódó magatartást tanúsított a kongresszussal, mindenekelőtt pedig az úgynevezett erdélyi magyarok összejövetelével szemben”, amelyen „nagyon durva és elfogadhatatlan” álláspontra helyezkedtek. Végezetül megállapította, hogy az egyszerű emberek mindig jól megértették egymást, „a kapcsolatokat a politikusok rontották, mérgesítették el”. •B.T. A szlovák alkotmányvitában leszavazták a magyarokat • Folytatás az 1. oldalról A szlovák alkotmány az emberi és polgári jogok védelmét ugyanúgy biztosítja, mint a kisebbségi jogokét, mondta Meciar, majd kijelentette: nekünk a nemzeti nacionalizmus nem sajátunk, de nem sajátunk — és nem is válik azzá — a kisebbségek és az etnikai csoportok nacionalizmusa sem. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom felől érkező javaslatok nem a szlovákok és a magyarok együttélését kívánják elmélyíteni, hanem az elszigetelődést, az államigazgatás nemzetiségi alapon történő megosztását, Szlovákia területi integritásának megosztását és a nemzetközi szerződések kétségbe vonását célozzák. Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője visszalépésnek minősítette az alkotmánytervezetet, mivel az a kisebbségi jogok minimumára törekszik. Rózsa Ernő, az Együttélés képviselője, a szlovák parlament elnökségének egyetlen magyar tagja megállapította, hogy az alkotmánytervezet „a szocialista alkotmányt utánozza, és a nemzetállam megteremtésének jegyeit hordozza, ugyanakkor az egyetlen államalkotó nemzet érdekeit szolgálja”. Rózsa bejelentette: ha nem teljesítik a nemzetiségek elemi követeléseit, az Együttélés képviselői nem fogják megszavazni az új szlovák alkotmányt. Vladimír Meciar másodszor is felszólalt, és ismételten bírálta a magyar koalíció képviselőinek törekvéseit. Figyelemre méltó volt Peter Jaros szlovák író felszólalása, aki emlékeztette a szlovák honatyákat, hogy a történelmi Magyarországon a szlovákok hasonlóképpen harcoltak elemi jogaikért. Nem szabad, hogy a kisebbségeknek könyörögniük kelljen elemi jogaikért, mondta az író. A szlovák parlament elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a képviselőknek nyilvánosan, személyenként kell szavazniuk. Ugyanígy szavazták meg a közelmúltban a Szlovákia függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Magyar diplomata halála MTI ------------------------------------------Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regenye Győző ötvenhét éves diplomata, magyar kereskedelmi tanácsos. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szilasi Istvánékkal, utódjával és más magyarokkal pihent a tengerparton. A vízisportokban járatos és a helyi fürdési viszonyokat ismerő Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül éppen a legtapasztaltabbnak nem. Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Szilasi István elmondotta, hogy a strandon többen részt vettek a kétségbeesett élesztési kísérletekben, közöttük németek és helybeliek. Perceken belül ott termett a helyszínen a mentőautó, amelyen azonban nem volt oxigénellátó berendezés. A magyar diplomatát — újabb élesztési kísérletek után — a kórházban nyilvánították holtnak. Holttestét — mint a pakisztáni rendőrség közölte — pénteken küldik haza Magyarországra. Magyar híradó Antall József fogadta Tom Lantost (MTI) Antall József miniszterelnök fogadta Tom Lantost, az USA képviselőháza magyar származású tagját. A beszélgetésen szóba kerültek a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok, a magyar belpolitikai helyzet és a kelet-közép-európai térség problémái. Ki kerül Borz Miklós helyére? (MH) Továbbra is kérdéses, hogy ki kerül Borz Miklós megüresedett parlamenti székébe a kisgazdapárt Pest megyei listájáról. A „Belgrád rakpart” országos vezetősége és a Pest megyei kisgazdaelnökség megegyezés alapján Izsó Mihályt szeretné mandátumhoz juttatni — a Németh Béla vezette „Thököly út” jelöltje pedig Albert László, mogyoródi kisgazda. A Pest megyei területi választási bizottság hétvégi ülésén olyan határozatot hozott, hogy nem adja át a képviselői megbízólevelet Izsó Mihálynak. Mint megtudtuk, mivel kettős jelölés történt, a bizottság nem érezte magát felhatalmazva arra, hogy döntsön a képviselői hely betöltéséről, így a döntés joga az Országos Választási Bizottsághoz került. Siklós Csaba Koppenhágában tárgyal (MH) Szeptember 1—3. között magyar—dán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri találkozóra Koppenhágába utazik Siklós Csaba miniszter. A tárgyalás célja a kapcsolatfelvétel, a dán hírközlés fejlesztési elképzeléseinek megismerése, valamint a magyar célkitűzések ismertetése.A találkozó során kialakítják a további együttműködés irányait, amelyeknél számítunk a dán szakmai és pénzügyi támogatásra. Szabad György találkozott a japán parlament elnökével (MTI) Szabad György, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a japán parlament képviselőházának Szakuraucsi Josio házelnök által vezetett küldöttségét, amely nem hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. Magyarellenes tüntetés Marosvásárhelyen Bukaresti tudósítónktól Hangsúlyozott magyarellenes tüntetésre került sor hétfőn Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen nem hiányoztak a szélsőséges jelszavak. A szónokok, a résztvevők arra buzdították a románságot, ne tűrje tovább a magyarok szemtelenkedését, románellenes akcióit. Ismét követelték a romániai magyar kisebbség vezetőinek szigorú felelősségre vonását, megbüntetését, állampolgárságtól történő megfosztását, kiutasítását. A „gyűlöletes bécsi döntés” évfordulója alkalmából szervezett megmozdulás alkalmával több magyar lakost bántalmaztak, meglökdöstek. Az akció nyilvánvalóan részét képezi a román nacionalista erők választási kampányának. • B.T. Hajózási blokád a Dunán? MTI ------------------------------------------A Duna lezárását javasolja az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap a bősi építkezésben részt vevő országok hajói előtt. Lipták Béla, az MKA igazgatója elmondta: a szervezet szerint az októberre tervezett Duna-elterelés — az ökológiai következményeken túl — az ország szuverenitásának súlyos megsértése, ellentétes a nemzetközi jog normáival. Ezért a környezetvédők felhívják a magyar kormány figyelmét, hogy forduljon támogatásért az ENSZ-hez, tiltakozzék a párizsi békeszerződést garantáló államoknál, hívja össze budapesti megbeszélésre az európai biztonsági folyamatban részt vevő országok képviselőit, valamint a Duna-bizottságot. Az MKA több más környezetvédelmi szövetséggel együtt továbbra is hangsúlyozza az Ausztria-ellenes turista- és árubojkott szükségességét, mert szerintük az ország nem tesz megfelelő lépéseket a bősi építkezés finanszírozásában részt vevő Androsch-csoport ellen. KÜLFÖLD-BELFÖLD A NAP INTERJÚJA Palotás Jánossal Ősszel lép színre a Köztársaság Párt —Bejegyezték-e már a Köztársaság Pártot? — No comment. Azt már lehet érezni a sajtóból, hogy egy komoly előkészítő munka folyik, amellyel ez a párt biztosan szereplője lesz majd a politikai palettának. Az is kiderülhetett, hogy valamikor késő ősszel mutatkozunk be a közvélemény előtt. Ekkor, az első pillanatban kívánjuk bemutatni azt, hogy egy komoly és kész program áll a polgárok előtt — valós alternatívaként. A jogi védettségnek, a bejegyzésnek ilyen szempontból nincs oly nagy jelentősége. — Milyen erők állnak majd az új párt mögött? — Akinek módja volt a hétfői parlamenti ülésszak légkörét érzékelni, abban megerősödhetett, hogy új és pozitív alternatívára van szükség a magyar politikában. Nem kisebbik rosszra, hanem merőben újra. Olyan politikusokra, akik tudják, hogyan kell a polgároknak egy társadalmi-gazdasági növekedési programot bemutatni. Olyanokra, akik nem ijednek meg attól, hogy a demokrácia „macerás”. Egyébként nem egy, hanem több politikai erőnek szükséges megjelenni ilyen új programmal. A Köztársaság Párt nem azt sugallja: „bízzál bennem, mert akit ma látsz a palettán, az rossz”, hanem be kívánjuk bizonyítani, hogy az 1994-es választásokra merőben új programot kínálunk a közvéleménynek. Ez lesz az elsőrendű feladat az elkövetkező másfél évben. Egyébként pedig azt gondolom, hogy most nem egy ideológiai alapú pártra van szüksége a társadalomnak. Ahol én is szerepet vállalhatok, abban a pártban építeni kell a tömegekre , mint támogatókra. Ezért kell már a bemutatkozáskor világossá tenni, hogy vannak olyan személyiségeink, akik különböző társadalmi értékek hordozói. Az alapító erőkről pedig annyit: még most is formálódnak. Nem reménytelen vállalkozás aktivizálni bizonyos személyiségeket. Rengetegen ébredtek rá, hogy a passzivitással legitimitást adtak a jelenlegi „kudarcfiguráknak”. —Neveket nem említene? Egyelőre túl titokzatos. — Abszolút tudatosan. Minden majd az induláskor derül ki. Bizonyító erővel jelenítjük majd meg, hogy nem feltétlenül magányos farkasként kell küzdenünk. Ezt rám már rám ragasztották, elviselem, de azért össze kell állnunk. — Mennyiben számít más pártok személyiségeire, támogatóira? — Csábítani senkit sem fogunk. Van viszont még egy-két értékes embere a jelenlegi kormányzó pártoknak is. Ha tőlük a belülről alakítás esélyét is elveszik, akkor lépniük kell, nem lehetnek partnerek tovább régi pártjukban. — Megjelennek-e önök jelenlegi a parlamentben 1994 előtt? — Ebben még korai dönteni. Most elégséges és szükséges időnk lesz felkészülni a következő választásokra. Ugyanakkor már csak az én személyemből adódóan is elkerülhetetlen, hogy ne reagáljunk majd konkrét politikai helyzetekre. A nagyobb energiát viszont nem részeredmények kicsikarására, hanem a programadásba kell fektetni. — Centrumpárt lesz az önöké? Vagy a racionalitás pártja? — Műhiba, ha egy politikai erőnek nincs gazdasági programja. Az is hiba viszont, ha egy erőt vállalkozópártként mutatunk be, társadalomfejlesztő program nélkül. A munkaadói szemlélet pártja lesz a Köztársaság, amelynek akár nagyobb szociális érzékenysége is lehet, mint egy munkavállalói csoportnak. Bizonyos értelemben centrumpárt lesz a mienk, vagy inkább a centrumtól kissé jobbra álló. —Milyen eredményt vár pártjától 1994-ben? — Azt gondolom, hogy a következő választás meghatározó politikai ereje nem a jelenlegi hat parlamenti párt közül kerül majd ki. Nem az a kérdés tehát, hogy be lehet-e kerülni közéjük hathét százalékkal. A jelenlegi pártok közül többen partnerként részesei lehetnek a következő időszaknak is, némelyek pedig — ha kicsit küzdenek még — a kritikus küszöb alá is „dolgozhatják” magukat. Egy biztos: már egyik pártot sem lehet olyan hitelessé tenni, hogy meghatározóak lehessenek 1994 után. • Szombathy Pál Napirend előtt a parlamentben a Csurka-tanulmányról Antall József elhatárolta magát? • Folytatás az 1. oldalról Az SZDSZ frakcióvezetője, Tardos Márton elsőként reagált a Csurka-tanulmányra és a miniszterelnöki beszédre. Újsághírek nyomán a frakció számára nem volt világos, hogy az MDF testületei elhatárolódtak Csurka István nézetétől — mondta —, de örül, hogy Antall József beszédében erre részben sor került. Egyetértett a kormányfővel abban, hogy a békés átalakulás érdekében összehangolt munkára és nem veszekedésre van szükség. De több pontban nem tartotta kielégítőnek a kormányfő válaszát, s arra kérte őt és minden érintett képviselőt, hogy határolódjon el ezektől: a köztársasági elnök, az ellenzék és a nemzetközi szervek gonosz erőként való beállítása; a cigányság, zsidóság akaratérvényesítésének korlátozása; a magyar élettérelmélet, amely az országot katonai konfliktusok felé sodorhatja. Csurka kétperces válaszában közölte, hogy a zsidóság és a cigányság akaratának korlátozásáról nem beszélt. Kijelentette, nem kíván együttműködni Tardos Mártonnal. Kövér László, a Fidesz képviselője gyakorolta a legélesebb kritikát Csurkával és nézeteivel szemben. Antallról nem tételezte fel, hogy asszisztál Csurka nézeteihez, de kevésnek tartotta, ahogyan a miniszterelnök az eseményekre reagált. A Fidesz úgy véli, a kormány és az MDF elnöksége legitimálta, szalonképessé tette a náci nézeteket. (Beszéde a 7. oldalon.) Gál Zoltán (MSZP) úgy vélte, hogy a Csurka-féle megnyilatkozások az ország figyelmét elterelik a valós problémákról, pártérdekeiket a nemzet érdekei elé helyezik. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője mind Csurka, mind az MDF nevében visszautasította az elhangzottakat. A napirend előtti vitában a rádió előtti tüntetés is szóba került. Király Zoltán (független) a MÚOSZ nevében is tiltakozott az ellen, hogy négy képviselő — Dénes János (független), Király B. Izabella, Szilassy György, Zacsek Gyula (MDF) — erőszakos úton beavatkozott a műsorkészítésbe. Király Zoltán három javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez: Csurka írása alkotmányos rend elleni támadás, ezért az Alkotmányügyi Bizottság indítson vizsgálatot; a köztársasági elnököt ért durva rágalmazás miatt a parlament kezdeményezzen legfőbb ügyészi vizsgálatot; az érintett bizottságok derítsék ki, törvénysértők-e a rádió előtti tüntetésben részt vett képviselők. Szilassy kifogásolta, hogy az újságírók nem kérdezték meg az ő véleményüket. Király B. Izabella kijelentette, hogy a következő tüntetésen is ott lesz, mert senki nem tilthatja meg, hogy „a nép követelése mellé álljanak”. Dénes János szégyenletesnek nevezte, hogy az Országgyűlés egy író pamflettjével foglalkozik. A vitát Antall József felszólalása zárta, aki reményét fejezte ki, hogy a televízióban választ adhat az elhangzottakra. Az Országgyűlés tegnap megkezdte az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján a kormány átdolgozásra visszakérte a III/III-as törvényjavaslatot. • N. E. Debreczeni: összefogni az erőszak ellen Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján a napirendi felszólalások után beszélgettünk Debreczeni Józseffel. Az MDF képviselőjét főleg a Csurkadolgozatra reflektáló cikkének fogadtatásáról kérdeztük. A Csurka-tanulmányra írt Népszabadság-beli cikkét elég sok kritika érte saját pártjában. Sokan elhamarkodottnak ítélték véleményalkotását. Ennek fényében nem bánta-e meg, hogy pártjában az elsők között reflektált? — Nem bántam meg. Általában meg szoktam fontolni, amit papírra vetek, és ezt tízszer megfontoltam. Igyekeztem pontosan fogalmazni, és nem azt írtam, hogy Csurka István náci, illetve dolgozata náci politikai program, hanem egy náci ideológiai alapvetés. Tehát szerepelnek benne mindazok az elemek, amelyek a náci ideológia elemei. Ezt az állításomat fenntartom. —A miniszterelnök úr mai beszéde után, amelyben nem vállalta a Csurka-dolgozatot, érez-e valamiféle elégtételt? — Mindenképpen örülök annak, hogy a miniszterelnök kimondta az elhatárolódás azon szavait, amelyeket nem mondott ki sem az elnökség, sem a választmány. Ez a mostani nyilatkozat volt a leghatározottabb elutasítása a Csurka-féle dolgozatnak. — Az ön reagálása magánvéleményként látott napvilágot, nem egyeztetett más társával. Volt azonban még ezenkívül egy-két hasonló MDF-es megnyilvánulás a magukat nemzeti liberálisnak nevező MDF- politikusok részéről... Tervezik-e a közös fellépést, és készülnek-e az országos gyűlésre valamilyen programtervezettel? — Igen. Mindent igyekszünk megtenni annak megakadályozására, hogy a csurkai gondolatok az országos gyűlésen az MDF hivatalos programjává válhassanak. Továbbá azért is, hogy megelőzzük egy olyan vezetőség felállását, amelyik ezt a programot megvalósítaná. Mindenképpen olyan megoldási javaslatokat kell kidolgoznunk, amelyek alternatíváját képezhetik a Csurka-féle téziseknek. Való igaz, hogy meglévő feszültségekre, elégedetlenségekre próbál „gyógyírt” keresni a Csurka-dolgozat. Ám önmagában kevés elutasítani ezeket a módszereket, mást kell ajánlani. — Mennyire érzik erősnek a Liberális Műhely támogatását a pártban? Van-e egyáltalán táboruk a szervezetekben? — Mivel a Liberális Műhelynek, illetve alapítványnak nincs tagsága, ilyen adataink nincsenek. Örvendetes jelzések azonban érkeznek. Az elkövetkező időszak vitái döntik el, hogy lesz-e hatásunk. A kérdés azonban most fordítva vetődik fel. Azaz, nem pusztán az a kérdés, hogy hányan vannak azok, akik a mi politikai stílusunkat, értékeinket hajlandók magukévá tenni, hanem hányan vannak, akik készek a Csurka-féle radikális, erőszakos módszerrel szembeszállni. Mégpedig akkor is, ha nincsenek egy platformon velünk. • F. A. MTI ------------------------------—— Csurka István (MDF) Antall József napirend előtt elhangzott szavairól: mint író megszokta már, hogy írásait az olvasók különböző módon fogadják. „A miniszterelnök úrnak nyilván vannak politikai megfontolásai, amelyek erre a kijelentésre késztették” — mondta az MDF-es politikus, és hozzátette: ez azonban írása érvényességét egyáltalán nem csökkenti. Sok olyan véleményt kapott MDF-körökből, egész testületektől, amelyek a teljes vagy legalábbis a részleges azonosulást fejezik ki. Megítélése szerint a dolgozata és a körülötte kialakult vita jó irányba befolyásolja az MDF működését. Csurka István megerősítette, valóban lemond kulturális bizottsági tagságáról. Mert emberileg nem tud együttműködni olyanokkal, akik őt lenácizzák. Megítélése szerint ez lehetetlenné teszi, hogy normális politikai mederben folyjanak a dolgok. Ugyanakkor — nem bocsátkozva további részletekbe — rámutatott: nagy csalódás érte. Azt is közölte: amíg ezek a kijelentések nem hangzottak el, addig fel sem vetődött benne a lemondás gondolata. Csurka István azt is indítványozni kívánja: az MDF gondolja át, hogy „elég jól képviselik-e a kulturális bizottságban jelen lévő MDF-es képviselők az MDF egészét”, mert — mint fogalmazott — megítélése szerint nem. Arra a kérdésre, hogy ezentúl hogyan vesz részt a médiumvitában, Csurka István kijelentette: az Országgyűlés plénuma előtt mint képviselő hallatja hangját. Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es elnöke szerint Csurka Istvánnak „nyilván van valamiféle igazsága” abban, hogy a kulturális bizottság nem tükrözi az MDF-en belüli irányzati arányokat, de „nincs egyetlen olyan parlamenti bizottság sem, amelyben egyes pártok irányzatainak képviselői egyenlő arányban lennének jelen. Ez az elv a bizottságok személyi összetételének meghatározásában egyáltalán nem játszott szerepet.” Kulin Ferenc kilátásba helyezte: ha az MDF-frakció elfogadja Csurka István javaslatát a bizottság összetételének megváltoztatásáról, akkor ő személy szerint nem vállalja a bizottsági munkát. A bizottsági elnök megítélése szerint Csurka István „nem tudott folyamatosan jelen lenni a bizottsági munkában a korábbiakban sem”, tehát a „távolléte nem lenne feltűnő”. A döntő kérdések megszavazásakor, a közös álláspont kialakításakor azonban ez ideig szinte kivétel nélkül arra törekedtek, hogy ez a Csurkával való megegyezés alapján történjen. Kulin Ferenc hangsúlyozta: eddig megvolt az egyetértés az MDF-en belüli különböző irányzatokhoz tartozó képviselők között. Mint fogalmazott: „visszamenőlegesen sem úgy értelmezem a médiumügyben hozott döntéseinket, mint amelyek esetében Csurka István intenciói szerint jártunk volna el, hanem úgy, mint olyan döntéseket, amelyek kifejezték a kulturális bizottság úgynevezett liberálisainak álláspontját is.” Majd így folytatta: „nem abban történt tehát változás, hogy mi utólag felülbírálnánk korábbi döntésünket. Az ő kilépése úgy teremthet új helyzetet, hogy a médiumügy további vitája már nem is kívánja a vele való egyeztetést — mert hiszen magát az egyeztetést, az egyezkedést akarja megakadályozni az ellenzékkel.” A Presse Antall és Csurka szakítására tesz MH-információ A legtekintélyesebb bécsi napilap, a Die Presse tegnapi számában kiemelt helyen megjelent glossza azt jósolta, hogy Antall József szakítani fog Csurka Istvánnal. A Pamflet című glossza feként jellemezve Csurka Magyar Fórumban közreadott tanulmányát — tömören kifejti, hogy betegsége és népszerűségvesztése dacára Antall József pozíciója éppen a szóbanforgó pamflet hatására stabilabb, mint valaha. Ugyanis a szélsőséges közírópolitikus a rendszerváltozás utáni időszakban sohasem tapasztalt módon „ment neki” saját pártja és kormánya politikájának, egyebek között azzal, hogy beavatkozásra buzdított a környező országok belügyeibe az ott élő magyarok érdekében. Ilyesmit politikailag a magyar kormány egyszerűen nem tolerálhat, Csurkát pedig ezek után Antall sem tolerálhatja, és ilyen módon a miniszterelnök pozíciója erősödne — véli a bécsi glossza szerzője, aki megemlíti még, hogy Csurka István szerint Göncz Árpád köztársasági elnök New York, Párizs és Tel Aviv ügynöke. Csurka ellen hat Bécsben, hogy az új népszerű osztrák államfő, Thomas Klestil, aki különösképpen tiszteli Gönczöt, mindent megtesz Ausztria és éppen New York, Párizs és Tel Aviv kapcsolatainak újraépítéséért. — 3 MAGYAR HÍRLAP Demszky véleménye A pedagógiának nagy szolgálatot tett Csurka István tanulmánya: nem kell többé a történelmi kútfőkhöz nyúlni, hogy a jobboldali radikalizmus gondolatkörét a diákoknak bemutathassuk. Elegendő elővenni ezt az írást és együtt elemezve felfedezni benne a rasszizmus szellemében fogant passzusokat — jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium új épületének átadásával egybekötött tegnapi tanévnyitón. Akár visszatetszést is kelthet a politizálás egy tanévnyitón — mondotta a szónok —, ám véleményt kell nyilvánítani ezeken a fórumokon is, ha — mint ma — a demokratikus politizálás kerül veszélybe és ha a demokratikus intézményeket kell megvédeni a szélsőségektől. Ha egy társadalomban sok-sok gyújtóanyag halmozódott fel, akkor gyújtogatási kísérletekkel is számolni kell. Hazánkban a szabadság igen rövid ideig tartó eufóriáját felváltotta a bizonytalanságérzet, a munkahelyért való aggódás és más egzisztenciális szorongások. Ugyanakkor ez a társadalom megfontoltan válaszol és választ, ha megszólítják. • Szü. L.