Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)
1992-10-01 / 231. szám
1992. október 1., csütörtök Magyarország vizsgálatot kérhet Bős ügyében A Biztonsági Tanács nem közvetítő • Folytatás az 1. oldalról A Szerbia elleni embargóval kapcsolatban a magyar külügyminiszter a szigorú betartás és betartatás mellett foglalt állást. „Az ENSZ-ben nincs napirenden az embargó valamiféle enyhítése egyetlen ország számára sem — mondta Jeszenszky Géza — és az embargó megítélése nem változott.” A délszláv válság általános kezelésében a magyar külügyi tárca vezetője nem tapasztalta az álláspontok megmerevedését, de ennek ellenkezőjét, egyfajta elmozdulást sem. Ezzel együtt Jeszenszky Géza úgy vélte, hogy a szerbiai vérengzések napvilágra kerülése segíthet abban, hogy a nemzetközi közösség aktivizálódjon, és végre több minden történjen a válság enyhítésére. Az Adria kőolajvezeték helyreállítását támogatja a világszervezet, mert létfontosságúnak tartja a közel-keleti országok és Európa közötti kőolaj-kereskedelem fellendítését. A Romániának nyújtandó legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvéről — amelyet tegnap vitatott meg az amerikai képviselőház — a külügyminiszter megjegyezte: amíg nincs remény arra, hogy egy gesztus hatást gyakorol, addig nem szokott sor kerülni gesztusokra. De Magyarországnak az az érdeke, hogy Románia boldoguljon, legyen végre alapjuk a magyar reményeknek, hogy ez a boldogulás a romániai kisebbségek és a romániai ellenzék számára is javulást jelent. Jeszenszky Géza egyúttal emlékeztetett arra, hogy maga a romániai ellenzék is csak feltételesen tartja kívánatosnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvének megadását Románia számára. • Torda Júlia Antall utazik az IDU értekezletére Lisszaboni tudósítónktól Antall József miniszterelnök lesz az egyik résztvevője a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) október 1—3. között rendezendő madridi értekezletének, melyre az MDF mellett hivatalos a Surján László vezette KDNP küldöttsége is. A spanyol Néppárt kezdeményezésére összehívott konferencia a konzervatív középjobb pártok 5. találkozója lesz. Az értekezlet munkaanyagául szolgáló dokumentum hangsúlyozza az IDU szerepét a kommunizmus megbuktatásában, amely új korszakot nyitott a nemzetközi együttműködésben. Madridi sajtóvélemények szerint az értekezlet elsősorban a spanyol Néppárt saját nemzetközi propagálását szolgálja. Muharay Katalin Duray: példaértékű kisebbségi törvény MTI -------------------------------Egész Európa számára példaértékűnek nevezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló magyarországi törvényjavaslatot Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés politikai mozgalom vezetője. A javaslat keddi budapesti parlamenti vitájában elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: pozitív változást észlelt az ellenzék álláspontjában a korábbiakhoz képest. Úgy látja: most már nem utasítják el azt, hogy a kisebbségi törvény megalkotása összekapcsolható a határon kívül élő magyar kisebbségek helyzetének a megoldásával. Hozzátette: a szlovákiai kisebbségekben látens félelem él amiatt, hogy akár szülőföldjüket is elveszíthetik és etnikai tisztogatásnak, valamint üldöztetésnek is szenvedő alanyaivá válhatnak. Megbeszélései során Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője aláhúzta: nem egy ország belügye, hogy kisebbségei számára biztosítja-e az őket megillető jogokat vagy sem. Nincs kedvezmény Romániának MH-információ Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza tegnap elsöprő többséggel leszavazta azt a kormányzati törvénytervezetet, amely visszaállította volna Románia legnagyobb kedvezményezetti státusát. A törvénytervezet megbuktatásában vezető szerepet játszott Tom Lantos, a magyar származású, kaliforniai demokrata képviselő. A tervezetet, amelynek értelmében a román áruk ismét a lehetséges legalacsonyabb vámtarifák mellett kerülhettek volna be az amerikai piacra, 88-an támogatták és 283-an ellenezték. A szavazás eredetileg a múlt héten lett volna, de elhalasztották, mert több képviselő is azzal érvelt, hogy a szavazás Ion Iliescu román államfő támogatásaként tűnhetett volna fel a hét végi parlamenti és elnökválasztások küszöbén. Tom Lantos — mint irodájától megtudtuk — kemény hangú beszédben bírálta egyfelől az időzítést, másfelől magát a legnagyobb kedvezmény megadását. „A tervezet megszavazása egyet jelentene azzal, hogy bizalmat szavaznánk egy olyan rezsimnek, amelynek hatalmon maradása még mindig nagy mértékben függ a gyűlölt Securitatétól, a titkosszolgálattól” — mondta Lantos. De az időzítés bírálatán túlmenően azzal érvelt a legnagyobb kedvezmény megadása ellen, hogy a román rendszer folyamatosan megsérti az emberi jogokat, ezen belül a római katolikus és a protestáns egyház, a zsidó közösségek jogait, és általános a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése is. Lantos különösen keményen bírálta a romániai magyar kisebbség jogainak megsértését. Románia 1988-ig mindig megkapta a legnagyobb kedvezményezetti státust, mert a szovjet tömb tagjaként Moszkvától viszonylag független külpolitikát folytatott. Nem a revízió a magyar politika alapja Prágai tudósítónktól A tegnapi kormánypárti Telegraf kommentárt közöl a csehszlovák—magyar viszony alakulásáról. Felsorolja azokat a minapi eseményeket, amelyek a szlovák—magyar viszony teljes elhidegüléséhez vezettek. Ezeknek a következményeként értékeli, hogy Magyarország és Lengyelország végül is Csehszlovákia nélkül írta alá a szabadkereskedelmi társulási szerződést. Az sem marad nyilván magyar visszhang nélkül, hogy a szlovák kormány a második világháború után kitoloncolt kárpátaljai németek kártalanítására készül, de szó sem esik a nagyobb számban kitoloncolt magyarokról. Amíg egy államhoz tartozunk, addig tudomásul kell venni, hogy mindez éppúgy érinti Csehországot, mint Szlovákiát — folytatja a lap. Ezért fennáll a csehszlovák—magyar konfliktus veszélye, amelybe akár a csehszlovák hadsereg is belekeveredhet. A Rudé Právo Csehszlovákia budapesti nagykövetét szólaltatja meg. Az írás végigveszi a neuralgikus pontokat, így az állítólagos magyar területi követeléseket, Trianon igazságtalanságát, a magyar pártokban fellelhető nacionalista felhangokat, és persze a kisebbségi kérdést, valamint a bősi erőmű ügyét. Chmel nagykövet megállapítja: Magyarország ugyan nem adott biztos garanciákat a határok kérdésében szomszédainak, de sem a revízió, sem a nacionalizmus nem lehet és nem is lesz a magyar politika alapja a jövőben. A szomszédoknak pedig ideje lenne tudomásul venni, hogy a magyar kormány nem mondhat le a jelentős és máig vitatott módon „keletkezett” kisebbségeinek védelméről. • Nyárádi Péter Meciar válasza Antallnak MTI ---------------------------------------Vladimír Meciar szlovák kormányfő szerdai nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki Antall József Bőssel kapcsolatos legutóbbi levele miatt. Sajnálatosnak minősítette, hogy a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban a magyar kormányfő az államhatárok megsértéséről, az állami szuverenitás veszélyeztetéséről tett említést. Szlovákia az utolsó betűig betartja Magyarországgal aláírt valamennyi megállapodását — mondta Meciar, és úgy vélekedett: Magyarország a környezetére igyekszik hárítani saját problémáit. Ez Szlovákiával szemben sem tisztességes, de Magyarország hosszú távú érdekeit sem szolgálja — állapította meg. Meciar szerint a szlovák—magyar kapcsolatok távlati lehetőségei is kedvezőek, ez azonban nem csupán a szlovákok akaratán múlik. Ma nyílik Bukarestben a magyar kultúra háza Toleranciáért, a félelem ellen Több mint 20 esztendővel ezelőtt, 1969-ben született egyezmény arról, hogy Bukarestben magyar, Budapesten pedig román kulturális központot hoznak létre. A terv sokáig holt papír maradt, az idei október azonban meghozta az áttörést: ma Bukarestben, egy hét múlva Budapesten avatják fel az új intézményt. Ebből az alkalomból adott interjút a Magyar Hírlapnak Járai István, a bukaresti ház igazgatója. — Milyen konkrét feladata lesz a központnak? — Többféle igényt kell kiszolgálnunk. Mindenekelőtt a romániai magyarság elvárásainak kell megfelelnünk, de nem szabad megfeledkeznünk a románoknak arról a ki nem mondott, de kikövetkeztethető igényéről sem, hogy valós képet kaphassanak a magyarságról, a magyar kultúráról. Azt szeretném, ha az intézmény politikai szándékoktól mentes, de a történelmi meghatározottságokkal számot vető kapcsolatrendszert alakítana ki a két nép között. Ehhez persze szükséges, hogy fölismerjük, melyek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a meghatározott és az indulati, irracionális elemek. Olyan módszer ez, amely végső soron mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálja. — Hiszem, hogy így igaz. Abban is biztos vagyok, hogy ez a legmesszebbmenő magyar nemzeti érdek a környező népek, főleg a románság viszonylatában. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a magyar kultúra mindig Nyugat felé tájékozódott — de ebben a régióban létezett. A politikai határoktól mentes nemzeti közösséget — az összmagyarságot — kívánja szolgálni ez a ház. A rendszerváltást követően a társadalmi átrendeződés alapvetően érinti a nemzeti gondolkodás kategóriáit. Ezeket nem megszüntetni kell, hanem felismerni. Az erdélyi magyarság bekapcsolódását a művelődési ház életébe éppen ennek a gondolatsornak a függvényében látom megvalósíthatónak. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a központ része a román intézményhálózatnak is. Olyan programot kell tehát összeállítanunk, amely mindkét nemzeti közösség céljait együtt, egy időben szolgálja. A jövő kilátástalanná teheti a kétoldalú kapcsolatokat? — A konfrontáció ebben a régióban a félelem eredménye, amely megkeresi — és meg is találja a tárgyát. Mások megértéséhez mindenekelőtt önmagunkat kell megismernünk, és amíg önmagunkat nem szeretjük meg, addig nincs mihez képest szeretnünk a másikat. A szeretet itt és most a másság elfogadása. Éppen ezért szeretném azt hinni, hogy ez a központ egy kicsit a tolerancia intézménye is lesz. — Konkrétan milyen eszközökkel tudják szolgálni ezt a nemes elgondolást? — Mindenekelőtt nem túlságosan nagy, de jól ellátott hungarológiai könyvtárral, amelyet szeretnék majd kiterjeszteni a tágan értelmezett nyelvészet irányába, filozófiai és pszichológiai munkákkal gazdagítani. Igen fontosnak tartom folyóiratok beszerzését, bízom benne, hogy sikeres lesz a filmklubunk. A művelődési központ 96 helyes színházteremmel rendelkezik, és célunk nyelv- és műfordítói, valamint igény szerint más szakmai tanfolyamokat beindítani. Bízom a sikerben, amelynek titka a szervezés és a közvetítés — mindkét irányba. — Gondolom, máris igen nagy az érdeklődés a művelődési központ iránt... — A romániai sajtótermékek képviselői közül többen is felkerestek. Érdeklődött a Bukaresti Hét, a nagyváradi Erdélyi Napló, az Evenimentul Zilei... A magyar sajtóból a Magyar Hírlap az első és mindeddig az egyetlen lap, amelyik kíváncsi volt munkánkra. • Bogdán Tibor KÜLFÖLD-BELFÖLD — Mi a véleménye, hogy Kopácsi Sándor lemondott a TIB elnökségi tagságáról? — kérdeztük Zimányi Tibortól, a TIB elnökétől. — Sajnálatosnak tartom. Próbáltuk meggyőzni, de benne valószínűleg korábbi elhatározások értek meg. Kopácsi csak az elnökségből lépett ki, továbbra is tagja marad a katonai tagozatnak. Örülök, hogy nem lépett ki a szervezetből, és sajnálom, hogy a jövőben nem támaszkodhatok rá úgy, mint szeretném. — Nem tekinti újabb figyelmeztető jelnek, hogy Nagy Erzsébet után most már Kopácsi is távozott az elnökségből? — Az elkerülhetetlen, hogy az egész országban zajló politikai viták a TIB-et érintetlenül hagyják. Ha a katonai tagozat magát baloldalinak minősíti, akkor ezt nekem tudomásul kell vennem. Mint ahogy azt is, hogy mások mondjuk jobboldalinak tartják magukat. Mind a kettő a TIB része, csak arra kell vigyázni, hogy ezek az irányzatok a megengedhető határon belül maradjanak. — Hol ez a határ? — A kifejezett szélsőség ilyen, ami az egész nemzetnek okoz kárt. — Konkrétan? — A katonai tagozat részéről az a vád ért, hogy napi politikába bonyolódunk. Valamennyiünket politikai meggyőződésünk miatt ítéltek egykor szabadságvesztésre. Érthető tehát, hogy sokkal érzékenyebbek vagyunk a politika változásaira. Nem csak érdek-képviseleti szerv vagyunk. Hogy nem vettünk részt az elmúlt hónapok egyetlen tüntetésén sem, mutatja, hogy a TIB ezekben a kérdésekben nem tartja helyesnek ezt a módszert. Ez a kormány, a parlament dolga. — Vajon mire utalhatott Nagy Erzsébet és Kopácsi, amikor a TIB-en belüli szélsőséges csoportok előretöréséről beszélt? — Ez nem szerencsés általánosítás. Nem vitás, hogy vannak olyan tagjaink, akiknek véleményét az elnökség nem oszthatja. — Korábban az alapítók fele határolta el magát, aztán Nagy Erzsébet mond le, most pedig Kopácsi. Hová mutat ez a trend? — Ez nem egy összefüggő folyamat. Az alapítók egy része azért került ki a vezetésből, mert nem fodítottak elég időt a szervezetre. Ezt és egyesek stílusát a tagság már nem fogadta el. — A ‘89-es TIB vajon azonos-e szellemében a ‘92. októberivel? — Nem lehet azonos, akkor negyvenen voltunk, most kétezer fölötti a létszám. A cél ‘89-ben más volt: a temetetlen holtak ügyének rendezése. A szűkebb alapító tagság például nem foglalt egyértelműen állást a meghurcoltak és áldozatok anyagi kártérítése ügyében. A tagságnak viszont ez igénye. Mint ahogy az is, hogy a szervezet hallasson magáról. Nagy Erzsébet vezetése idején elnémultunk, mert ő nem szívesen nyilatkozott. Sokan várták volna, hogy a Csurka-kérdésben megszólaljunk, egyetértünk-e Antallnak a parlamentben elmondott véleményével. Nagy Erzsébet azt mondta, egyetért, mégsem nyilatkozott. — Ön a tévében sajátos módon Nagy Erzsébet lemondását egészségügyi okokkal magyarázta, holott ő politikai szempontokat is megfogalmazott nyilatkozatában. — Ha valaki közéleti szerepet vállal, bizonyos mértékig úgymond ütésállónak kell lennie. Ha tehát esetleg támadások érik, akkor igyekezzen azokat kivédeni és nem megsértődni vagy visszalépni. Ha van hozzá ereje. Ő többször kisírt szemmel ment el egy-egy vita után. — A történelemben nem ez lenne az első eset, amikor valaki, ha nem tud közös nevezőre jutni a többséggel, akkor levonja a tanulságokat... — Ő ezt nem is kísérelte meg. Kopácsi nagyon erősen kapcsolódik Nagy Erzsébethez. Szerintem ő úgy érezte, erkölcsileg is ki kell állnia mellette. •R. G. Zimányi Tibor: sajnálom, hogy nem támaszkodhatok Kopácsira Nagy Erzsébet után tegnap Kopácsi Sándor is távozott a TIB vezetőségéből, bár ő tovább dolgozik a katonai szekcióban. Zimányi Tibor elnök úgy véli, ebben a döntésében Nagy Erzsébettel fejezte ki szolidaritását. Szószólóhoz fordulhatunk? Tárcaközi egyeztetések előtt a környezetvédelmi törvény A tárcaközi egyeztetést és a társadalmi vitát megelőzően már szerdán bemutatták a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetői a környezetvédelmi törvény tervezetét az újságíróknak. Ez várhatóan novemberben kerül a kormány elé, így nem biztos, hogy még idén napirendre tűzheti a parlament. Ha a meglehetősen keménynek ígérkező tárcaközi egyeztetések elfogadható kompromisszummal végződnek, és a parlament is igent mond a törvénytervezetre, lehetséges, hogy környezetvédelmi szószólóhoz fordulhassanak majd az állampolgárok, ha úgy érzik, egészségüket vagy otthonukat környezeti ártalom veszélyezteti. A szószólót az Országgyűlés és a köztársasági elnök jelölné, munkáját a költségvetésből gazdálkodó szakértői testület segítené. Országos Környezetvédelmi Tanács létrehozására is javaslatot tesz a több mint százoldalas tervezet. Ez a mindenkori kormányzat mellett működne, de részt vennének munkájában a környezetvédelmi mozgalmak képviselői is. Mint Kemény Attila helyettes államtitkár elmondta, várhatóan a törvény parlament elé kerülése a vártnál többet késik, ezért a környezet védelme szempontjából rendkívül fontos beruházások megkezdése előtti környezeti hatásvizsgálatról átmeneti rendeletet hoz a tárca. • B. P. P. Nagyszabású tüntetéssorozat Bős ellen „Szlovákia vezetői segítségre szorulnak, hogy presztízsveszteség nélkül térhessenek le az egyoldalú lépések okozta kényszerpályáról. A magyar kormány segítségre szorul, hogy hatásosan képviselje álláspontját. A térség lakói is segítségre szorulnak, hogy elkerüljék az ökológiai katasztrófát” — szól az Akcióbizottság a Duna Védelmében nevű szervezet felhívása. Az akcióbizottság nagyszabású eseménysorozattal szeretné felhívni a figyelmet a bősi vízlépcső káros következményeire. Nyitányként október 16-án Budapesten a Vigadó téren nagygyűlést tartanak. Másnap Nagymaroson a magyar környezetvédő csoportok képviselői találkoznak, hogy megkezdjék az ideiglenes körtöltésnél a helyreállítási munkálatokat. Október 18- án vasárnap Esztergomban a szlovák—magyar megbékélésért lesz tüntetés. Egy nappal később a győri Vízügyi Igazgatóság épülete előtt fáklyás „felvilágosítást” tartanak. Október 22-én Bécsben sajtótájékoztatót tartanak a szervezők. Ásványrárón, az Árva réten találkoznak a környezetvédők a szigetközi polgárokkal. Másnap a halálra ítélt Öreg-Duna partján fejeződik be a tiltakozássorozat, ahol az ökológiai agresszió ellen emelik fel szavukat a résztvevők. Az Akcióbizottság felhívja a világ környezetvédőit, hogy október 16-án rokonszenvtüntetéssel támogassák a budapesti megmozdulást, kérjék kormányaik közbenjárását a szlovák és magyar Dunatáj természeti kincseit pusztulással fenyegető beavatkozás elhárítása érdekében. •D. Z. A Lakitelek Alapítvány és a Csurka-tanulmány Kerényi Imre színházigazgató egy televízióbeszélgetés során felvetette a kérdést, vajon támogatta-e anyagilag a Lakitelek Alapítvány Csurka István tanulmányának kiadását. Az alapítványnál érdeklődésünkre elmondták, hogy nem adtak pénzt Csurka István tanulmányának kiadására. • L. L. J. A kormány Az MDF-frakció a legutolsó fejlemények tükrében megtárgyalta a médiumok körül kialakult politikai helyzetet és egyetértésre jutott a továbbiakban követendő médiapolitikát illetően — jelentette ki Kónya Imre frakcióvezető kedden éjfél után a több, mint négyórás zárt frakcióülést követően. Kónya nem kívánt részletekbe bocsátkozni. A kormánybizosok küldésének kérdésére úgy válaszolt: a kormányzat csak a törvényeknek és az alkotmányosságnak megfelelő lépéseket tesz meg. A frakcióvezető az Antall- Göncz találkozó tényéről annyit mondott: az ülésen erről nem volt szó, s ő személyesen nem is tud arról, hogy létrejött ilyen kapcsolatfelvétel. A frakció ülésén egyébként részt vettek a kormány képviselő tagjai és Juhász Judit kormányszóvivő is. Antall József háromnegyed órával a kezdés után érkezett és végig ott is maradt. Az ülés végén távozó képviselők nem kívántak a tárgyalás tartalmáról nyilatkozni, ám magukat megnevezni nem kívánó képviselők nem cáfolták a köztársasági elnök és a kormányfő találkozójának tényét, s hozzátették: az ülésen Antall beszélt a találkozóról is, de főként politikai vita és értékelés bontakozott ki. • Sz. , az alkotmányosság híve ------- 3 MAGYAR HÍRLAP Holló: a konszenzusteremtés a kormány feladata Hitelét veszíti az Alkotmánybíróság, ha ítéleteit — például a médiumügyekben — ennyire ellentétesen lehet értelmezni — állítják némely politikusok. Mit szól ehhez az Alkotmánybíróság főtitkára, Holló András? — Az Alkotmánybíróság elnöke is többször nyilatkozott már arról, hogy a testület elvi tartalmú határozatot hozott — mondta Holló András. Döntésüknél elvonatkoztattak a konkrét ügytől, a konkrét személyektől és az aktuálpolitikai helyzettől. Foglalkoztak a televízió és rádió kormányfelügyeletének jogalapjával, ám a megoldás érdekében eljárásukat megadott ideig felfüggesztették. Megállapították, hogy alkotmánysértő mulasztás történt, ennek orvoslására — a médiumtörvény megalkotására — határidőt szabtak. Az Alkotmánybíróság lehetőségei eddig terjedtek. A főtitkár szerint a politikusok értékelik és minősítik ezt a határozatot, amihez az Alkotmánybíróságnak már nincs mit hozzátennie. Bonyolult helyzetet Holló szerint nem a döntés, hanem az a politikai szituáció teremt, amelyben a közjogi probléma felvetődött. Meggyőződése, hogy most már nem az Alkotmánybíróságnál kellene keresgélni a megoldást. A politikai konszenzus megteremtése ez ügyben a kormány feladata. Mindehhez még azt tette hozzá: amennyiben áttévednének a politika síkjára, az kevésbé illene az alkotmánybírákhoz, mint például Katona Tamáshoz. • L. L. J. A fórum a tárgyalások mellett van Szerdán késő éjszakába nyúló frakcióülést tartottak az MDF parlamenti képviselői. A tanácskozás egy magát megnevezni nem kívánó résztvevője tájékoztatta lapunkat. Elmondása szerint az ülés legfontosabb témáját a médiumok ügye jelentette, ezen belül is Pálfy G. István leváltása. A tanácskozáson Antall József miniszterelnök, Katona Tamás államtitkár, Kónya Imre frakcióvezető, Kulin Ferenc, a parlament kulturális bizottságának elnöke azt az álláspontot támogatta, hogy a problémákat kizárólag tárgyalásokkal lehet rendezni. Az ülés második felére megérkező Csurka István azonban egy másik alternatívával állt elő. Úgy fogalmazott: betelt a pohár, a Kulin-féle puha médiumpolitika károkat okozott, kemény eszközzel kell a továbbiakban fellépni. A televízió elnökének felfüggesztését sem tartotta Csurka elképzelhetetlennek. Beszéde nem aratott tetszést, amit a kritikus közbeszólások és a az ilyenkor megszokott taps elmaradása is jelzett. Kulin Ferenc válaszában handabandázásnak nevezte az alelnök szavait. Kijelentette: nincs törvényes eszköze a frakciónak a keményebb fellépésre, törvénytelent viszont nem kívánnak igénybe venni. Kulin arra figyelmeztette Csurkát, hogy éppen az általa hiányolt politika akadályozta meg médiumügyben az eredmények elérését. Ezt követően a képviselők arról szavaztak: támogatja-e a frakció a megegyezést kereső törvényes utat, tárgyaljon-e a miniszterelnök és Katona Tamás államtitkár Göncz Árpád köztársasági elnökkel? Az eredmény azt mutatta: Csurka István álláspontja nem talált visszhangot, hiszen ellenszavazat nélkül — Csurka István és Szilassy György tartózkodásával — az MDF-frakció a tárgyalásos rendezést támogatta. •SZ.A.J. MDF országos gyűlés januárban MTI -------------------------------A Magyar Demokrata Fórum a 6. országos gyűlését 1993. január 22—23—24-én, Budapesten rendezik meg — erről döntött szeptember 23-ai ülésén az MDF Országos Elnöksége. Furmann Imre, az országos gyűlés szervezési ügyeivel megbízott alelnök írásbeli tájékoztatása szerint a rendezvényt nem elhalasztják, hanem a tervezettnél valamivel későbbi időpontban tartják meg. Eddig ugyanis minden évben december közepén volt az országos gyűlés, most is alig több mint egy hónappal később rendezik meg. A halasztás oka a nem politikai praktika vagy taktika. Az Országos Elnökség a parlament előtt álló feladatok nagysága, a nyugodt feltételek biztosítása miatt döntött így, teljes összhangban az MDF alapszabályának rendelkezéseivel.