Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)
1992-10-29 / 254. szám
1992. október 29., csütörtök Dunakilitinél olyannyira alacsony az Öreg-Duna vízszintje, hogy a vízállásmérőt meghosszabbítani kényszerültek a vízügyi hatóság szakemberei. Az apadás következtében a vízvilág is pusztulásra ítéltetett fotó: müller Judit A NAP INTERJÚJA Szabó Ivánnal Egy Kelet-Európa gazdasági kilátásairól is értekező németországi konferencián, a német kormány képviselőivel is tárgyalva az ipari miniszter ígéretet kapott arra, hogy a vendégmunkások számát korlátozó intézkedések lényegében nem érintik majd a 14 ezer fős magyar kontingenst. Interjúnk a 9. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS MA CAMBRIDGE ENCIKLOPÉDIA Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Keresse az álmmromm emblémát a Magyar Hírlap pénteki számában! Jeszenszky Géza: az új demokráciák türelmetlenek. 3. oldal POLITIKAI NAPILAP 16+16+24 OLDAL ÁRA: 19,50 FORINT Pénzt jelenthet Önnek! Binder saját hatáskörében rendelte el a Duna elterelését Strásky javaslata már nem segít Prágai tudósítónktól Julius Binder, a bősi erőművet építő vállalat igazgatója kedd este elismerte, hogy ő adott utasítást múlt szombaton a Duna elterelési munkálatainak megkezdésére. Miután a szövetségi kormány három nappal előtte határozatban kötelezte magát, hogy november 2-áig a tereléshez nem kezdenek hozzá, nehéz elképzelni, milyen indokok vezettek egy vállalati vezetőt kormánya utasításának megszegésére. Binder erre a következőt válaszolta: szerinte a kormánynak nem ez, hanem az egy évvel korábbi, 1991. november 18- ai döntése a mérvadó, amely a vízlépcsőrendszer gyorsított megépítését határozta el a C variáns szerint. Ezt akkoriban Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök erőszakolta keresztül. Számos cseh politikus, így például Jozef Vavrousek akkori szövetségi környezetvédelmi miniszter szerint ez volt az a döntés, amellyel Szlovákia bizonyította, hogy esze ágában sincs megállapodásra jutni a magyarokkal. Binder csak végrehajtó ebben a játszma felfüggesztve! A szlovák fél ideiglenesen felfüggesztette a Duna elrekesztési munkálatait a bősi erőműnél. Julius Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója szerdán este a megszakítás okaként a folyó magas vízállását jelölte meg. ban. Kifelé, külföldre igyekszik úgy feltüntetni magát, mint aki hajlik a kompromisszumra. • Folytatása a 2. oldalon Mindkét fél a másikat hibáztatja a médiumtárgyalások megszakadásáért MH-információ A médiumtárgyalások résztvevői szerdán hajnali két óra körül bejelentették, hogy a megbeszélések eredménytelenül értek véget. A kormány és a koalíció az ellenzéket teszi felelőssé, az ellenzék pedig a koalíciót és a kormányt. Összeállításunkban az ellenzék képviseletében Haraszti Miklós (SZDSZ), Gál Zoltán (MSZP) és Deutsch Tamás (Fidesz) nyilatkozott. A koalíciót és a kormányt Katona Tamás államtitkár képviselte. Katona nyilatkozatát a koalíciós pártok frakcióvezetőinek és a kormányoldal képviselőinek aláírásával írásban is megerősítették és kiadták. 1. Ki állt fel elsőként a tárgyalóasztaltól és miért? Katona: a tárgyaló felek eltérően ítélték meg a médiumtörvény végszavazásának kérdését. Az ellenzék szerint az egész törvény kétharmados, míg a koalíció úgy vélte, hogy ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy az korábban is történt a részben kétharmados támogatást igénylő törvények végszavazásánál, vagyis egyszerű többséggel. • Folytatása a 3. oldalon Milyen esetekben perelhető a Bankfelügyelet? MH-tudósítás Több ponton is nézeteltérés volt a banktörvény ma kormány elé kerülő módosításával kapcsolatban a Bankfelügyelet és a bankok, azaz a Bankszövetség között. Erre utaltak a Co-Nex Training tegnapi fórumának előadói is. A tartalékképzés szabályozásával kapcsolatban végül a bankok véleménye érvényesült. Viszont inkább a felügyelet szája íze szerint fogalmazza meg a törvénymódosítás a bankválságok megelőzéséhez kellő intézkedési lehetőségeket, nagyobb hatáskört, sőt nagyobb jogi védelmet is adva a Bankfelügyeletnek. Rusznák Tamás, a Bankfelügyelet elnökhelyettese elmondta: a törvény módosításait jórészt a bankcsődök tapasztalatai indokolják. A fő szempont tehát a bankbetéteseket védő rendszer erősítése volt. Ennek a védelemnek az első vonala a bankok engedélyezése. A biztonságot szolgálja a tőkében levő minél nagyobb készpénzhányad. Ezért a felügyelet javaslata szerint az engedélyezéshez szükséges minimális saját tőkét, ami például kereskedelmi bank esetében egymilliárd forint, teljes egészében készpénzben kell letenni, míg korábban ennek 50 százaléka tárgyi apport is lehetett. Nagyon rosszak azonban a tapasztalatok az apport értékeléséről — hangsúlyozta Rusznák Tamás, ezért nem jelent biztonságot a korábbi szabály fenntartása. A pénzintézetek engedélyezésének új feltétele, hogy az alakuló banknak szándéknyilatkozatot kell tenni a Giro, illetve a hitelinformációs rendszerhez való csatlakozásra. A második védelmi vonal a banki vezetőség hozzáértése. Ezért a törvénymódosítás emeli a vezetőkkel kapcsolatos szakmai követelményeket, amiben a Bankszövetségnek is jutna szerep. • Folytatása a 9. oldalon A társulás és Bős ügye a londoni értekezleten Óvatos bizakodás Londoni tudósítónktól___________ A szerdára virradóra, tehát még az Európai Közösség és a visegrádi csoport miniszterelnökeinek találkozóját megelőzően éjfélnél is tovább tartó tárgyalások folytak Londonban Csehszlovákiával a vízerőmű ügyéről — magyar részről Martonyi János külügyi államtitkár vezetésével — mindazon kormánymegbízottak és szakértők között, akik erről előzőleg az EK égisze alatt Brüsszelben kezdték el megbeszéléseiket. Ennek ellenére a tegnapi reggel fél 9-es sajtótájékoztatón az államtitkár olyan energikusan fejtette ki ismét a magyar álláspontot a külföldi újságírók és tudósítók előtt, mintha nem is töltötte volna ébren a fél éjszakát. Antall József miniszterelnök expozéjával kezdődött a sajtóértekezlet, aki rámutatott, hogy a küldöttség magas szintű összeállításából is látható, milyen fontosnak tartja Magyarország a londoni találkozót. A kormányfő szerint az egyik cél annak a szorgalmazása, hogy az EK-tagországok minél gyorsabban ratifikálják a társulási egyezményeket. További teendő a gazdasági kapcsolatok mélyítése és a politikai együttműködés elősegítése az egész európai térségben. Antall József ismét szólott a transzatlanti gondolat fontosságáról, arról, hogy egy modern NATO-ra ezután is szükség van, csakúgy, mint az Egyesült Államok katonai jelenlétére, mivel régi problémák új formában vetődnek fel a meglazult Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban. Bizonyos térségekben káosz veszélye fenyeget. Ezért fontos, hogy Amerika fenntartsa globális elkötelezettségeit. A vasfüggöny eltűnt — mondotta a miniszterelnök —, de a helyén gazdaságiszociális függöny ereszkedhet le, és kérdés, földrajzilag pontosan hol történhet ez meg. A magyar kormányfő szerint most következhet az a fázis, amikor a világ csalódottan látja, hogy a problémák nem oldódnak meg elég gyorsan. Antall József ennek fényében emelte ki a külföld pontos tájékoztatásának a fontosságát, nehogy a térségünket a világ Európa olyan „baromfiudvarának” tekintse, ahol a népek folyvást veszekednek egymással. Súlyos örökséggel és nehéz gondokkal küzdő népek élnek itt nem lekicsinylendő pszichikai problémákkal. Az expozé után az első kérdező a csehszlovák hírügynökség munkatársa volt, aki a bősi erőműről és a Duna eltereléséről éjszaka folytatott tárgyalások iránt érdeklődött. Martonyi János válaszul közölte, hogy a megbeszélések tovább folynak, és ő óvatos derűlátásáról adhat számot. Kibontakozófélben van, hogy milyen keretek között születhet esetleg egyezség. • Folytatása a 3. oldalon Az EK támogat bennünket MTI----------------------------------- Az EK és a visegrádi csoport tegnapi londoni csúcstalálkozóján megállapodás született, hogy közös nyilatkozatot írnak alá a politikai párbeszédről. Az EK brüsszeli bizottsága elnökének, Jacques Delors-nak a nevében is felolvasott nyilatkozatban a brit kormányfő kijelentette: Találkozónk demonstrálja azt a támogatást, amelyet a közösség és tagállamai nyújtanak minden új demokráciának Közép- és Kelet-Európában. Jelképezi kívánságunkat az együttműködésre és új, erős kapcsolatunk szilárdítására. Nem vagyok túl optimista a gátügyben, hiszen befejezett tények vannak, a folyót elterelték, de a tárgyalásokat folytatni kell — mondta Antall József miniszterelnök Londonban magyar újságíróknak az EK—visegrádi csúcstalálkozó után. Ha a vízmennyiség változatlanságában, a hajózási kérdésekben, a munkák leállításában meg tudnánk egyezni és mindenki elfogadná a nemzetközi bíráskodást, akkor eredményre juthatunk — mondta. Szólt arról, hogy Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel a csúcs teljes ülésén kívül nem találkozott. A tárgyalásokat a szakértői küldöttségek ma még folytatják Londonban. A csúcstalálkozó legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy az EK a társulási egyezményeken túlmenően elfogadta a visegrádi országok különleges helyzetét, de azt is tudja, hogy ez nem külön régió, nem az EK-csatlakozás alternatívája. MA Új kisgazdaegység felé A találkozón mindhárom fél úgy fogalmazott, hogy ez első lépés volt a független kisgazdapárt egységének megteremtése felé. 4. oldal A gazdasági intézményrendszert kell átalakítani A „Balcerowicz-terv” jelzőjeként vált ismertté a ma 45 éves lengyel közgazdászprofesszor neve, akitől Budapesti látogatása során kértünk interjút. 8. oldal A szociális támogatások növelése sem segít A kétkulcsos áfa 15 milliárdot von el a lakásszektortól. 10. oldal A papírgyártók és az NGKM A protekcionizmus minden látszatát el kell kerülnie az országnak, annál is inkább, mert a magyar vámtételek átlaga négyszerese az EK-átlagnak... 10. oldal A főváros öt emlékhelyéről — a volt szovjet nyilvántartás adatai szerint — 618 szovjet katona földi maradványait szállították a Rákoskeresztúri köztemető 215-ös parcellájába. A kialakítás alatt lévő szovjet park területét a Vigadó térről ideszállított obeliszk, valamint Vilt Tibor képünkön látható mészkőfaragása díszíti. A park felavatása november másodikén leSZ FOTÓ: MÜLLER JUDIT