Magyar Hírlap, 1993. február (26. évfolyam, 39-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
1993. február 16., kedd A NATO a délszláv válság politikai megoldását szorgalmazza Shalikashvili a magyar AWACS-bázison A NATO a délszláv válság politikai, nem pedig katonai megoldását szorgalmazza — jelentette ki John M. Shalikashvili tábornok, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete európai haderőinek főparancsnoka. A hazánkban vendégeskedő tábornok tegnap délelőtt Für Lajos honvédelmi miniszterrel folytatott eszmecserét, majd fogadta őt Antall József kormányfő, délután pedig Lőrincz Kálmán vezérezredessel, a Magyar Honvédség parancsnokával tárgyalt, és felkereste az AWACS felderítő repülőgépek magyarországi tevékenységét koordináló NATO-összekötőket. A magyar miniszter és vendége — mint arról lapunkat Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tájékoztatta — mindenekelőtt biztonságpolitikai témákat tekintett át megbeszélésén. Elsősorban Európa, ezen belül Közép-Kelet-Európa biztonságának kérdései kerültek szóba, és természetesen felmerültek azok a neuralgikus pontok is, amelyek mai életünket érintik, így a dészláv válság is. Shalikashvili tábornok és Für Lajos egyetértett abban, hogy meg kell akadályozni a háború továbbterjedését, a magyar miniszter pedig kifejtette: hazánkat a fegyelmezett távolságtartás jellemzi a volt jugoszláviai viszállyal kapcsolatban, mivel nem kíván konfliktusba keveredni egyetlen szomszédos állammal sem. Für Lajos az MTI-nek elmondta: azon túl, hogy magyar területről is folyik az ENSZ repülési tilalmának ellenőrzése, a NATO nem kívánja hazánkat jobban bevonni a délszláv válság ügyébe. A HM szóvivője ugyanakkor lapunknak elmondta, a rövid eszmecserén Magyarország és a NATO katonai együttműködésének konkrét kérdései nem kerültek napirendre. P. Cs. Shalikashvilit fogadta Antall József FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Shalikashvili tábornok nem tárgyalt biztonsági garanciákról A közeljövőben nem bővül a NATO Nem azért jött Magyarországra, hogy különleges biztonsági garanciákról folytasson tárgyalásokat, hanem olyan módszereket, ötleteket és javaslatokat vitatott meg vendéglátóival, amelyek megakadályozhatják a délszláv válság továbbterjedését — jelentette ki a Magyar Hírlapnak tegnap adott interjújában a NATO európai haderőinek főparancsnoka. John M. Shalikashvili tábornok ugyan egyértelműen a kelet- és a nyugat-európai országok együttműködésének elmélyítése mellett foglalt állást, ám nem hagyott kétséget afelől: véleménye szerint a Varsói Szerződés volt országainak a közeljövőben nincs esélyük arra, hogy a NATO-hoz csatlakozzanak. „Pillanatnyilag túl korai lenne napirendre tűzni ezt a problémát” —jelentette ki a közép- és keleteurópai államok esetleges NATO- tagságát firtató kérdésre. „Pusztán azért, mert nagyobb lenne a feszültség, amit egy ilyen lépés mind Keleten, mind Nyugaton, mind pedig Közép-Európában kiváltana, mint a belőle származó előnyök. A NATO politikája jelenleg arra irányul, hogy ezt a kérdést nyitva hagyja, de azért arra is emlékeztet mindenkit, hogy a NATO nem zárt szervezet, vett fel új tagokat a múltban, és nem látok okot arra, miért ne fontolnánk meg ilyen döntést a jövőben is. Én csak a pillanatnyi helyzetről beszélek.” Hogy meddig maradhat ez nyitott kérdés? A tábornok szerint sok függ attól, miként alakulnak a nemzetközi kapcsolatok, miként sikerül megszabadulni a bizalmatlanságtól, a félelmektől. És nemcsak a kelet-nyugati viszonyban, hanem a volt szovjet tagországok között éppúgy, mint az egykori VSZ-államok soraiban. Ha a NATO szelektív módon választaná ki új tagjait ezek közül az országok közül, az ebből fakadó aggodalom, feszültség éppen a „kívülrekedtekben” lenne a legnagyobb, és sem Nyugaton, sem Keleten nincsenek felkészülve ilyen problémák kezelésére — fejtette ki. Éppen ennek a gondnak az enyhítésére, áthidalására alakult meg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács, amely lehetőséget ad a volt VSZ-tagállamoknak, hogy a NATO-országokkal biztonsági kérdésekről tárgyaljanak, partneri viszonyt alakítsanak ki. És minél inkább elmélyül együttműködésük, annál jobban eloszlathatjuk azokat a biztonságpolitikai aggodalmakat, amelyek például Magyarországon, Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban vagy másutt is megjelentek — közölte a NATO- főparancsnok. A békefenntartó erőknek a jövőben valószínűleg sokféle feladatot kell majd ellátniuk, kezdve a humanitárius segítségtől, az ENSZ-szankciók betartatásán át egészen a béketeremtésig, ami a békefenntartásnál sokkal aktívabb katonai tevékenységet feltételez — mondta, hozzátéve: a volt Jugoszlávia példája is azt mutatja, hogy elmosódtak a határok ezek között a területek között. A NATO rendkívül hálás a magyar kormánynak, mert az lehetővé tette, hogy az AWACS felderítőgépek a boszniai légitilalomról szóló ENSZ-határozat végrehajtása érdekében használják az ország légterét, de nincs szó arról, hogy Magyarország szerepe kibővüljön, már csak azért sem, mert nem terveznek újfajta NATO-akciókat a térségben — jelentette ki Shalikashvili tábornok. Arról ugyanakkor nem tudott nyilatkozni, miként kezelik az Észak-atlanti Együttműködési Tanácson belül azt a javaslatot, amely magyar katonai létesítményeket ajánlott fel nemzetközi békéltető erők kiképzésére. A délszláv válságról szólva kifejtette: reménnyel tölti el az a washingtoni döntés, hogy az Egyesült Államok hajlandó részt venni a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekben, és hiszi, ez közelebb hozza a lehetőséget egy olyan megoldás kialakítására, amelyet mind a három harcoló fél elfogadhatónak talál majd. „Bármit teszünk is, rá kell döbbennünk, nincs más választásunk, mint a politikai megoldás” — szögezte le. A katonai erőket arra kell felhasználni, hogy egyrészt elősegítsék a békefolyamatot, például a szankciók betartatásával, másrészt pedig humanitárius segítséget nyújtsanak azoknak az ártatlan embereknek, akiket ez a hihetetlen tragédia sújt. Olyan feltételeket kell teremteniük, hogy — bármilyen politikai megoldást is találjanak — a megállapodást valóra lehessen váltani. Egyszersmind kulcsfontosságú, hogy megakadályozzuk a válság továbbterjedését a volt Jugoszlávia más területeire, a szomszédos országokra — hangoztatta, és kijelentette: „Megértem azokat a magyar aggodalmakat, hogy az önök országát is értintheti a konfliktus, mások attól tartanak, hogy inkább Macedóniára vagy Koszovóra terjed át a viszály. El kell mondanom, hogy nincs biztos eszköz ennek megakadályozására, de jelentős lépéseket kell tennünk, hogy elkerüljük az ilyen fejleményeket. Magyarországra azonban nem azért jöttem, hogy különleges biztonsági garanciákról tárgyaljak, hanem olyan elképzeléseket, javaslatokat vitattunk meg, amelyekkel elejét vehetjük a konfliktus kiterebélyesedésének.” Mint elmondta, arról sem tárgyalt vendéglátóival, hogy kész lenne-e a NATO katonai segítséget nyújtani Magyarországnak, ha a válság esetleg közvetlenül is érintené az országot. Ez a kérdés most nem szerepel napirenden. • Poór Csaba A portugál sajtó a Magyar Útról Lisszaboni tudósítónktól „Csurka István, a magyar nacionalista szélsőjobb vezetője a hét végén valósággal hadat üzent a magyar politikai rendszernek, „haszontalannak” nyilvánítva a demokráciába való békés átmenetet — írja a portugáliai Diário de Noticias hétfőn. A régi rendszert „egyszerűen el kell söpörni, és ennek a célnak nem felel meg a békés átmenet” — idézi a lap Csurkát, melyet az ultranacionalista képződménynek leírt Magyar Útkörök találkozóján tett. Annak ellenére, hogy Csurka kijelentései már „a magyar politikai folklór részét képezik, legutóbbi »állásfoglalásának« mégis viszonylagos jelentőséget ad a tény, hogy az néhány héttel az MDF kongresszusa után hangzott el”. A Vill. Ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gépírni tudó, gyakorlattal rendelkező, középfokú végzettségű TITKÁRNŐT keres. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról rendelkező 1992. évi XXIII. tv. alapján. Jelentkezés a 113-6696-os telefonszámon Csorba Zoltán kisebbségi biztosnál. MH 1448 KÜLFÖLD-BELFÖLD Szabó Tamás számít a Világbankra (MTI) A Világbank várhatóan technikai segítséget nyújt a magyar hitelkonszolidációhoz — mondta Szabó Tamás privatizációs miniszter. Amerikai tartózkodása alatt találkozott a FED, az IMF, a Világbank és az USAID képviselőivel. Megkezdődött egy nagyobb összegű reformkölcsön lehetőségének vizsgálata is. Az ország általános finanszírozására még 1991 végén 200 millió dollár hitelfelvételi lehetőség nyílott a Világbanknál. Ha a vizsgálatok alapján a nemzetközi pénzügyi szervezet kedvezően ítéli meg hazánkat, mód lesz a kölcsön második részletének — mintegy 70 millió dollárnak a — felvételére is. Palesztin diákok a magyar sajtóról (MTI) Béke akkor lesz, ha Izrael és a palesztin állam egymás mellett létezik, hangzott el a Magyarországon Tanuló Palesztin Diákok Egyesületének tegnapi sajtótájékoztatóján. A diákok egyébként a hiteles tájékoztatás tárgyában hármas osztályzatot adtak a magyar sajtónak. Felrótták az Izraelben tartózkodó újságíróknak, hogy csak a helyi sajtón keresztül tájékozódnak, s nem tesznek látogatást a helyszíneken. Magyar híradó Repülőszínház Pesten (MH) A szegedi egyetem Anselmus Repülőszínháza Kleist: Amphytrionját adja elő Dési András György rendezésében csütörtökön este nyolc órakor az R. S. 9 Színházban (Bp. VII., Rumbach Sebestyén u. 9.). Szűrös Iván szabadlábon (MTI) Szabadlábra helyezte a Debreceni Városi Ügyészség Szűrös Iván debreceni lakost, akit január 16-án robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt vett őrizetbe a rendőrség, s azóta előzetes letartóztatásban volt. Az eljárást tovább folytatják, s néhány napon belül vádemelési javaslattal átadják az ügyészségnek. Életveszélyesen megsérült a keceli milliárdos (MH) Pintér Józsefet, a keceli milliárdost 500-as Mercedese roncsai közül a mentők emelték ki szombaton az 53-as úton. A Szibériából hazatérő üzletember a repülőtérről igyekezett hazafelé, amikor Solt után az egyik kanyarban kisodródott, majd az árokba borulva medence- és combcsonttörést szenvedett. A vállalkozó lába és feje szintén megsérült. Pintér József a kecskeméti honvédkórházba súlyos, életveszélyes sérülésekkel került. AustriaLotto-nyeremények (MTI) A 6. játékhét nyereményei a következők: 5 darab 6 találatos szelvényt találtak, nyereményük egyenként 10714 798 schilling. 41 darab 5 plusz 1 találatos szelvény akadt, nyereményük 199330 schilling. Az ötösök 10 250 schillinget, a négyesek 293 schillinget, a hármasok 24 schillinget fizetnek. Klapka-per: ítélethirdetés március elsején (MTI) A Pesti Központi Kerületi Bíróság március 1-jén hirdet ítéletet Klapka György bűnügyében, amely csempészet, valamint különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt indult. Rudolf Chmel nagykövet a Magyar Hírlapnak A jószomszédsági létkérdés A nacionalizmus elhatalmasodásának veszélye jócskán csökkenne a Kárpát-medencében, ha Magyarország megfelelő formában hozná szomszédai tudomására: még erőszakmentesen sem törekszik a trianoni határok revíziójára — nyilatkozta lapunknak Rudolf Chmel, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete, aki március végéig tölti be tisztségét. — A szegedi magyar—szlovák értelmiségi fórumon Göncz Árpád arra utalt: a közvetlen kapcsolatok kialakítása a leghitelesebb módszer a nacionalizmus megállítására. Milyen szerepet játszhat ebben a „nagypolitika”? — A nacionalizmus veszélye régiónkban ma már világos és fenyegető. Ezért is fontosak az olyan találkozók, mint a hét végi szlovák—-magyar fórum volt. A konfliktusokat ugyanis a politikusok nem mindig tudják megfelelő módon megoldani. Sőt, az államférfiak olykor „segítenek” is a nacionalista indulatok felkorbácsolásában. A régió minden országának politikusai tettek már olyan nyilatkozatokat, amelyek nem segítettek hozzá bennünket az együttműködéshez. Néha az az érzésem: nem javítani akarnak, hanem ellenkezőleg... Bizonyosan van ebben populista elem, egy adag törekvés a népszerűségre bizonyos néprétegek körében. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az értelmiség kritikusan elemezze a régió helyzetét, s benne saját nemzetének szerepét is. — Létezik-e hiteles koncepciója a budapesti és a pozsonyi külügyi kormányzatnak a feszültségek feloldására? — Szlovákia számára meghatározóan fontos a viszony Magyarországhoz. Ennek szellemében kellene létrehozni egy elfogadható új koncepciót. Szerintem ugyanez érvényes a magyar külpolitikára is. Hiszen a jószomszédsági létkérdés. A szándék bizonyosan megvan, az eredményeket a magyaroknak kell értékelniük. Mindenesetre úgy érzem, két és fél éve, amikor még Csehszlovákia nagyköveteként jöttem Budapestre, elsősorban Románia volt a „tapétán”, azután rövid ideig Jugoszlávia, illetőleg Szerbia, most pedig Szlovákia. A médiumok híradásai alapján a szlovák—magyar viszony ma a térségben a legrosszabbnak látszik. Hiszem és remélem, hogy ez mégsem így van, bár a vízlépcső és a kisebbségek kérdése kétségtelenül terheli a kapcsolatokat. — Milyennek látja ön a sajtó szerepét a félreértések tisztázásában? — Magyar és szlovák lapokban egyaránt gyakran bukkanok olyan cikkekre, amelyek félreértéseket tartalmaznak. Elfogadhatatlan például, hogy abban sem tudunk megállapodni, tízezer vagy száztízezer szlovák él-e Magyarországon, s hogy mindkét oldalon a maguk tetszése szerint igyekeznek tálalni az adatokat. — Magyarán mindkét fél „licitál" a nemzetiségekre? — Tavaly szeptemberben — és ezt mint résztvevő mondhatom el — Antall József és Vladimír Meciar csaknem kétórás tárgyalásán „hetvenszázalékos” téma volt, mennyi szlovák él itt, és mennyi magyar odaát. Mindketten valóságos kiselőadást tartottak, természetesen a saját adataik alapján. Hasonlóan politikai presztízskérdéssé vált a vízlépcső ügye. Holott ezt kizárólag műszaki paraméterek alapján, tehát csupán ökológiai, árvízvédelmi, gazdasági, környezetvédelmi, hajózási szempontok mérlegelésével kellene megoldani. Meggyőződésem, hogy minden jóra fordulhatna, ha a politikusok nem rontanák a kapcsolatokat. Helyesebb volna az energiákat a szociális problémák megoldására fordítani, mert minél több az ilyen gond, annál nehezebb a kibontakozási lehetőség a degenerált nacionalizmusból, a kisebbségek manipulálásából. — Mennyire „politikamentesek" a magyar—szlovák szakértői kapcsolatok más területeken? — Ha közgazdászok, orvosok vagy akár katonai szakértők ülnek egy asztalhoz, a kapcsolatok jóval problémamentesebbek. De a megértés fonala rögvest megszakad, ha a politika kerül a látótérbe, ha például arról van szó, hogy a magyaroknak állítólag 36 ezer műtárgyat kellene visszaadniuk. Knazko külügyminiszter kétszer is kijelentette a vasárnapi tévéhíd során, hogy együtt kell élnünk. Nos, én ezt hónapokkal ezelőtt mondtam a miniszter úrnak, ám ezt akkor nem tudatosítottuk igazán. Csakhogy — és talán ez lesz az én politikai végrendeletem a vesztünket okozhatja, ha ezt legalább most nem tudatosítjuk. — Milyen mértékben mérgezik a kapcsolatokat az úgynevezett határkérdések? — Helyesnek találnám, ha a magyar parlament, a kormány vagy a köztársasági elnök „expressis verbis” hozná a szomszédai tudomására, hogy Magyarország még erőszakmentesen sem törekszik a határok revíziójára. Ha a szomszédok ezt kérik, hiába jelenti ki Antall miniszterelnök úr vagy Jeszenszky külügyminiszter úr, hogy Magyarország elkötelezett helsinki szelleméhez és dokumentumaihoz. Ebben a térségben még élnek a történelmi-politikai előítéletek, ezért itt ezeket a partnereket kell meggyőzni. Emlékszem, másfél esztendeje azt magyaráztam Antall Józsefnek, hogy Szlovákia szempontjából sem volt igazán hasznos az a kijelentése: a Vajdaság annak idején a horvát—szerb—szlovén királyságnak vált a részévé, és nem Szerbiának. Mert a trianoni békeszerződésben sem Szlovákia, hanem Csehszlovákia volt az érintett. Érthető hát, hogy a Vajdasággal kapcsolatos kijelentés nyomán Pozsonyban is magasra szökött az adrenalinszint. Antall akkor azt válaszolta: őt az egész nem érdekli, hiszen hetente nyilatkozta a sajtónak, hogy Magyarországnak nincsenek területi igényei. Ez szerintem kevés. Egyszer kellene ezt a kijelentést megtenni , ám a megfelelő formában. És bizonyos vagyok benne, hogy ez üdvösen hatna a térségben élő népek kapcsolataira. • Lengyel András György FOTÓ: HABIK CSABA Rudolf Chmel Lalumiére a kisebbségekről tájékozódik Túl hosszú lenne felsorolni, milyen dokumentumokat mutattak szlovák tárgyalópartnereim a kisebbségek jogairól — mondta a Magyar Hírlap kérdésére tegnap Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára. Hozzátette, hogy a szlovák hatóságok képviselőivel folytatott megbeszéléseinek természetesen mindig lényeges pontja a kisebbségi kérdés megvitatása, s ez a konzultáció folytatódik. Az MH kérdésére, igaz-e, hogy legutóbbi pozsonyi tárgyalásain elégedettségét fejezte volna ki a szlovákiai kisebbségek iránti bánásmód felett, a főtitkár elmondta, nincs még birtokában valamennyi információ és így nagyon nehéz pontos véleményt kialakítania. Lalumiére asszony előzőleg találkozott Antall József kormányfővel, akivel a magyar belpolitikai helyzetről, a térség gondjairól, a délszláv válságról és a volt Szovjetunió, a balti államok helyzetéről beszélt. Szó volt az Európa Tanács októberi, bécsi csúcsértekezletéről is. Lalumiére a megbeszélést követően újságíróknak elmondta, azt tudakolta a magyar miniszterelnöktől, szerinte mely kérdéseket kellene a bécsi csúcson mindenképpen megvitatni. A Magyar Rádió munkatársának kérdésére válaszolva a főtitkár rámutatott, az Európa Tanács dolgozik a kisebbségek jogait rögzítő dokumentumon, de nehéz áthidalni a tagállamok közötti nézeteltéréseket. A nyugat-európai országok nem akarnak a kisebbségek kezeléséről jogilag kötelező szöveget látni. Az ET azonban úgy gondolja, hogy ez a dokumentum hasznos lenne, hozzájárulhatna a térség — különösen a közép-európai helyzet — stabilizálásához. Lalumiére reményét fejezte ki, hogy az következő hónapokban sikerül olyan szövegben megállapodni, amely „minimális szinten” garantálja valamennyi, kisebbséghez tartozó személy alapvető jogait. • K. K. Ma „mindent bele” forduló Brüsszelben n • Folytatás az 1. oldalról a hágai bíróság fennhatóságát; a másik kérdés pedig az az ideiglenes vízgazdálkodási rend, amelyet addig kellene alkalmazni (feltehetően néhány évig), amíg a hágai bíróság meg nem hozza az ítéletet. Amikor a szlovákok jelezték, hogy csak politikai (külügyi) és jogi szakértőket küldenek Brüsszelbe, akkor a magyar fél is kénytelen volt úgy dönteni, hogy Martonyi János külügyi államtitkár mellett csak Tatár György miniszteri biztos és Valki László nemzetközi jogászprofesszor vegyen részt a tárgyalásokon. Ebből következhetne, hogy csak a jogi vetület kerül terítékre, de a már említett szlovák diplomata szerint a külügyes és jogi szakemberek már annyit foglalkoztak a vita vízügyi vetületével, hogy az alapvető műszaki kérdésekben már ők is eligazodnak. Szlovák részről eddig nem volt semmilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy Pozsony — Budapesthez hasonlóan — elfogadná az EK kompromisszumos javaslatát a vízmegosztásról. A jelek szerint Szlovákia nem lépett kapcsolatba az EK-val az előző, januári forduló óta. Abban a levélben, amelyet Lisuch szlovák delegációvezető küldött Pablo Benavidesnek, aki a háromoldalú tárgyalásokon az EK-t képviseli, csak a mai forduló dátumának elfogadásáról volt szó — közölte a szlovák diplomata. Személyes véleménye szerint a jogi kérdés mellett a vízügyit is meg fogják vitatni, és reméli, hogy „kicsit közelebb jutnak a megoldáshoz”. Úgy tűnik, hogy a bősi vitát figyelemmel követő diplomáciai körökben inkább csak lélektani nyomásgyakorlásnak tekintik az EK- tól kiszivárogtatott figyelmeztetést, amely szerint, ha ma nem jutnak megállapodásra a felek, akkor az EK a maga részéről felhagy a jószolgálati erőfeszítésekkel. Nico Wegter EK-szóvivő nem volt hajlandó kommentálni azt a tényt, hogy csak politikai és jogi szakértőkből állnak a küldöttségek. „A delegációk összetételéről dönteni a felek dolga” — mondta lapunknak. De a szóvivő azt megerősítette, hogy az EK nagyon szeretné, ha minél előbb megállapodás születne. Wegter elutasította azt az értékelést, hogy az EK az előző, januári fordulón előterjesztett kompromisszumos javaslattal kilépett a jószolgálati keretből, és tulajdonképpen már közvetít. „Mi mindig is csak jószolgálatot tettünk, és soha nem voltunk közvetítők, de természetesen mindent megteszünk, hogy a lehető legkonstruktívabban foglalkozzunk a tárgyalásokkal. Eddig is elég aktívak voltunk, és ezt fogjuk tenni holnap is. De a megoldást a feleknek kell megtalálniuk” — jelentette ki az EK-szóvivő. •S. I. MAGYAR HÍRLAP. Magyar—szlovák kölcsönös vélemény A magyaroknak és a szlovákoknak egymásról alkotott véleményét tükrözi majd az a közvélemény-kutatás, amelyet a kassai Társadalomtudományi Intézettel együtt készít a budapesti Közép-Európa Intézet. Erről Kiss Gy. Csaba, a magyarországi intézet igazgatója tájékoztatta lapunkat tegnap, a Budapesten zajló munkaértekezlet első napján. Az összejövetel legfontosabb célja, hogy összehangolja azokat a kutatási akciókat, amelyek a 20. századi nacionalizmusokkal, a nemzeti kisebbségekkel, a szomszédos népek egymáshoz való viszonyával. Vera Klopcic, a ljubljanai intézet igazgatónője beszámolt arról, hogy ők a szlovének és szomszédaik viszonyára koncentrálnak a kutatásban, tehát az olaszokhoz, az osztrákokhoz, a horvátokhoz és a magyarokhoz fűződő kapcsolatokra. Ez a projektum a budapesti intézetet is közelről érinti, mert náluk is létezik egy, a határ menti kisebbségekkel foglalkozó program. Kiss Gy. Csaba megemlítette, hogy Magyarországon ma igen nehéz a szomszédos országoknak a társadalomtudományok terén végzett kutatásait megismerni, mert az a keretrendszer, amely az egykori szocialista országok akadémiai intézeteit kötötte össze, felbomlóban van. Ez amúgy is protokolláris, túlideologizált rendszer volt, tehát a kapcsolatok újrarendezése érdekében rendkívül fontosak a mostanihoz hasonló találkozók. Hiszen még a magyar társadalomkutatás eredményeinek nemzeti jellege is csupán nemzetközi összehasonlítás segítségével mutatható ki. • N. D.