Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 50-61. szám)
1993-03-01 / 50. szám
MAGYAR HÍRLAP Fokozzák Amerikában az óvintézkedéseket a WTC-beli robbantás után Clinton ma felkeresi a katasztrófa helyszínét Washingtoni tudósítónktól Jó eshetőség van rá, hogy balkáni terroristák követték el a bombarobbantást, amely pénteken megrázta a New York-i World Trade Center 110 emeletes ikertornyát. William Sessions, az FBI igazgatója is úgy véli: a terrorcselekménynek köze van Jugoszláviához. A nagy erejű autóbomba-robbanás következtében megsemmisült a föld alatti garázs három emelete, beszakadt a metró mennyezete, füst öntötte el a tornyokat, tűz ütött ki és öten meghaltak, 1042-en megsebesültek, 15-en súlyosan. Szinte csoda, hogy „csak” ennyi volt az áldozat, miközben az iker toronyházban 100 ezren dolgoznak, és a turistákkal együtt hétköznapokon átlagban 130 ezren fordulnak meg benne. Raymond Kelly New York-i rendőrfőparancsnok elmondta, hogy nitrátot találtak a helyszínen, és a nitrát jelenléte, illetve a robbanás okozta hőség és károk meggyőzték a nyomozókat, hogy bombarobbantásról volt szó. A hatóságok 19 hívást kaptak a robbanás után, a legkülönbözőbb csoportok versengtek azért, hogy magukra vállalják a terrorcselekményt. Mario Cuomo, New York állam kormányzója bejelentette, hogy az egész városban és a repülőtereken fokozzák az óvintézkedéseket. (Hasonlóan fognak eljárni Washingtonban is.) Clinton elnök rádióbeszédében részvétét fejezte ki az áldozatoknak, megígérte, hogy az Egyesült Államok valamennyi nyomozó szerve szorosan együtt fog működni a New York-i hatóságokkal a terrorcselekmény felgöngyölítésében, és jelezte, hogy ma New Yorkba utazik. Egyelőre olyan feltételezések vannak, hogy a tettesek lehettek szerbek, akik ellenzik az ejtőernyős segélyszállítást, vagy boszniai mohamedánok, illetve horvátok, akik szeretnék aktívan bevonni az Egyesült Államokat az ottani háborúba. Nincs kizárva az Irán-barát Hezbollah sem, amely többször követett el hasonló nemzetközi terrorakciót. A nemzetközi vetületre való tekintettel a CIA is bekapcsolódik a nyomozásba. Brent Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadó ezzel kapcsolatban megjegyezte: Clinton elnök jól tenné, ha újra átgondolná az amerikai védelmi költségek csökkentését. „Sok embernek támadhat mindenféle gondolata a New York-i robbantással kapcsolatban. Egy ilyen cselekmény rendszerint kiprovokálja a többit” — mondta a tábornok. • R. Zs. Belgrádi tudósítónktól Belgrádban elutasítják azokat a külföldi feltételezéseket, hogy a New York-i felhőkarcolóban történt pokolgépes merénylethez a boszniai szerbeknek is közük lenne. Idézik Radovan Karadzicot, aki New Yorkba való elutazása előtt kijelentette: sohasem hallott a magát Szerb Felszabadítási Frontnak nevező szervezetről, amelynek képviselője — több más névtelen telefonálóval együtt — állítólag magára vállalta a felelősséget a robbantásért. „A szerbek maguk is kiharcolják a szabadságukat, nincs szükségük ilyen segítségre” — mondta a boszniai vezér, aki ma a világszervezet székhelyén részt vesz a Bosznia-értekezlet sorsdöntőnek nevezett tanácskozásán. •J.G. B. MTI---------------------------------Nincs bizonyíték arra, hogy a New York-i robbanás mögött szerb szervezet állna — jelentette ki vasárnap az amerikai külügyminiszter. Warren Christopher az FBI és a CIA vezetőjére hivatkozva hangoztatta: folyik a vizsgálat, de nincs eredmény, függetlenül attól, hogy eddig 26 szervezet jelentkezett tettesként. Brian Ralfordnak a Világkereskedelmi Központ százötödik emeletéről sikerült levergődnie a földszintre FOTÓ MTI külföldi képszerkesztőség A kubai szavazatok 7,2 százaléka érvénytelen MTI -------------------------------A 7,8 millió kubai választópolgár 99,62 százaléka élt szavazati jogával a szerdai parlamenti és megyei képviselő-testületi választásokon, s a törvényhozás tagjaira a voksolók 92,8 százaléka adott le érvényes szavazatot. Az 589 képviselőjelölt mindegyike megszerezte a szükséges többségi voksot, sőt 585-en 90 százalék feletti szavazattal kerültek be a parlamentbe — közölte pénteki havannai sajtótájékoztatóján Carlos Amat igazságügy-miniszter, az országos választási bizottság elnöke. Mint elmondta, a 7,2 százaléknyi érvénytelen szavazat között könyvelték el azokat a cédulákat, amelyeket különböző feliratokkal — jobbára rendszerellenes jelszavakkal — láttak el, de azokat is, amelyeket üresen, tehát a körzet egyik jelöltjére sem szavazva dobtak az urnába. Az összesített eredményeket némileg árnyalja a földrajzi megoszlás: eszerint a vidéki lakosság körében talált egyöntetűbb visszhangra a rendkívüli intenzitású politikai propagandakampány. Az élelmiszerhiánytól és a tömegközlekedés, a szolgáltatások ellehetetlenülésétől leginkább szenvedő Havannában csak a szavazatok 85,34 százaléka volt érvényes, s ezek közül 77,28 százalék voksolt valamennyi jelöltre. Schäuble nyomást gyakorol Kohlra Berlini tudósítónktól Wolfgang Schäuble, a CDU— CSU frakcióvezetője védelmébe vette Günther Krause (CDU) közlekedési miniszter sztrádaadótervét. A politikus egyúttal sürgeti a szolidaritási terv elfogadását, hogy az már 1993. július 1-jén életbe léphessen. Amint a Hamburger Abendblatt Schäublét idézte, „gyors pénzügyi és gazdaságpolitikai döntésekre van szükség”, hogy a keleti tartományok felzárkóztatásának első eredményei már idén megmutatkozzanak. Az uniópártok frakcióvezetőinek meggyőződése szerint már pénteken megkezdődhet a konszolidációs program bonni vitája. Miközben Schäuble nem titkoltan nyomást gyakorol Helmut Kohl kancellárra, kritizálja az SPD-t is. Bár még mindig igyekszenek megegyezésre jutni a kormányzó pártok a szociáldemokratákkal, „az SPD felelőtlenül húzódozik a kényszerű takarékoskodási intézkedések támogatásától, a vállalkozói adó csökkentésének visszavonásától” — sorolta a szolidaritási huzavonába belefáradt frakcióvezető. ■ M.G. Hezbollah-támadás Észak-Izraelben Tel Aviv-i tudósítónktól Oszma El-Baaz, Mubarak egyiptomi elnök politikai tanácsadója, vasárnap váratlanul Izraelbe érkezett, és azonnal találkozott Rabin miniszterelnökkel, akinek szóbeli üzenetet adott át Mubaraktól. Hír szerint az egyiptomi elnök arra kéri Rabint, ne hagyja magát provokálni a teheráni fundamentalisták által irányított libanoni Hezbollah támadásaitól, és tegyen meg mindent, hogy a béketárgyalások megkezdődhessenek április 19-én. A Hezbollah terrorszervezet libanoni „tüzérei" a szombatra virradó éjszakán több mint 60 rakétát lőttek ki Izrael északi részére. A rakéták egy része egy galileai kibucra esett, ahol 80 iskolás gyerek csodával határos módon menekült meg. Állítólag egy eukaliptuszfa fogta fel a lövedéket, mely így nem találta telibe azt az épületet, ahol az iskolás gyerekek aludtak. A terrortámadásnak — mely teljes egészében polgári célpontok ellen irányult — nem voltak halálos vagy sebesült áldozatai, de jelentős anyagi kár keletkezett. Az izraeli hadsereg, szokásától eltérően, igen enyhén reagált a Hezbollah támadására. Feltehető ugyanis, hogy az iráni irányítás alatt álló Hezbollah-provokáció arra irányul, hogy nagyarányú ellenségeskedés kirobbantásával megakadályozza a békefolyamat tervezett folytatását. Izrael ebben nem partner, és ezért a politikai vezetőség megköti a hadsereg kezét. A Haarec katonai tudósítója vasárnap azt jelentette, hogy az északi hadtestben magas rangú tisztek bírálták a hadsereg „semmittevését", és Rabint hibáztatták, aki „nem engedi, hogy erőteljesen reagáljon”. A Hadasot hírmagyarázója szerint amíg a palesztinok nem közüik, hogy megjelennek-e a washingtoni béketárgyalásokon, addig a fundamentalista arabok terrorja megpróbálja megtorpedózni a béketörekvéseket. Naftali Kraus KÜLFÖLD Hivatalos kampány, vitatott pártpénzek Párizsi tudósítónktól Ma van a parlamenti választási kampány hivatalos kezdete Franciaországban. Már az elmúlt hónapokban, de kiváltképpen az utóbbi hatnyolc hétben világossá váltak azok a fő arányok, amelyeken az állampolgárok várhatóan már nemigen változtatnak. A nagy pártok számára — most kormányzó és minden előrejelzés szerint vereség elé néző szocialisták, valamint az egyesült jobboldal, Valéry Giscard d'Estaing volt köztársasági elnök és Jacques Chirac egykori miniszterelnök vezetésével — sok egyéb mellett a politikai erők állami pénztámogatásának elosztása is nagy kérdés. Ez a dotáció 1993-ban nem kis pénz: 500 millió frank, és elosztásáról már a múlt év végén tudósítania kellett volna a hivatalos közlönynek. A késedelmet különösen a környezetvédők elnöke sérelmezte, azé a párté, amely az első alkalommal most vált országos politikai tényezővé. A pártpénzek elosztásánál egy három éve hozott törvény szerint két szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt azt, hogy a választáson induló pártnak hány beiktatott parlamenti képviselője volt a törvényhozási ülésszak kezdetén. Ezt a szempontot követve az idei állami pártpénzek egynegyedét fogják elosztani — várhatóan napokon belül. Az ökologisták erre tehát nem számíthatnak. A pénz maradék háromnegyedéről csak az első választási forduló, március 21 -e után lesz szó. " Róka H. Zsuzsa Vonatrobbantás a Kaukázusban Moszkvai tudósítónktól_______ Tíz halott és csaknem kétszer annyi sebesült az eddigi veszteséglista. Még nem tudni, politikai vagy „gazdasági” indíték áll-e a kaukázusi vonatrobbantás mögött. A Kiszlovodszkból az azeri fővárosba, Bakuba tartó szerelvényen pokolgép robbant egy hálókocsiban. A vonat nem siklott ki. Maga a robbanás csecsen területen következett be. Lehet, hogy a karabahi háború áll a robbantás hátterében. A Polgári Szövetség erről Borisz Jelcinre Moszkvai tudósítónktól — A polgárháborúval fenyegető helyzetből csak a politikai erők megegyezése jelenthet kiutat, üdvözlök minden javaslatot — hangsúlyozta Jelcin orosz elnök a Polgári Szövetség moszkvai fórumán. Az orosz elnök élesen kikelt a szerinte tapasztalható politikai ellentmondások ellen. A minden hatalmat a szovjeteknek, illetve a hatalmi ágak szétválasztásának elve nem fér meg egy alkotmányon belül — mondta Jelcin, tűrhetetlennek nevezve, hogy gyakorlatilag két kormány működik, mert a föderáció költségvetéséből egyre nagyobb keretek fölött rendelkezik a törvényhozás. Az elnök javasolta, hogy alkossanak törvényt a hatalmi ágakról az átmeneti időszakra. Ruckoj alelnök is felszólalt a fórumon, üdvözölve Jelcin állásfoglalását, hogy erős elnökre van szükség, kiegészítve, hogy erős parlamentre is. Ruckoj szerint a kormány támogatást érdemel, de csak a jelenlegi kurzus megváltoztatása után. Az alelnök a termelés és a vállalkozás ösztönzését hiányolta elsősorban. Magát a Polgári Szövetséget Jelcin nem igazán hatotta meg, mivel kicsit erről az elnökre, hogy ígéretei ellenére, sem a blokk embereire, sem programjára a kormány nem tartott igényt. Mindamellett a tömörülés tagjai sem mindent látnak egyformán. Egyesek szerint mindenképpen meg kell tartani az előrehozott választásokat, mások szerint nem annyira sürgős. Ugyanakkor a népszavazást inkább szükségesnek, mint elkerülendőnek minősíti a blokk. • Tamássy Zoltán 1993. március 1., hétfő Röpcédulázás után ma éjszaka kezdődik az amerikai légi segélyakció Új forduló a Bosznia-értekezleten Újvidéki tudósítónktól Eredményesen és incidens nélkül ért véget az amerikaiak boszniai segélyakciójának első felvonása: két Hercules óriásgép szombaton éjszaka csaknem egymillió darab latin és cirill betűs röpcédulát szórt le Kelet-Bosznia felett. A repülők a Frankfurt melletti Rajna—Majna amerikai támaszpontról indultak, és egyes információk szerint a magyar légtéren át jutottak a délszláv övezetbe. Bosznia felett 4500 méteres magasságban fedélzeti fények nélkül haladtak, hogy ne láthassák őket a földről. A pilóták Szarajevó térségében ágyú- és rakétapárbajt észleltek, de nem rájuk lőttek. A képeslap nagyságú röpcédulán figyelmeztetnek, hogy meg kell várni a 700 kilogrammos csomagok földre érkezését, mert különben balesetet okozhatnak. Mindhárom közösségnek segélyt ígérnek és felszólítják a fegyvereseket, hogy ne tüzeljenek a gépekre. A belgrádi rádió kommentátora a szöveget propagandisztikusnak minősítette, mert csak a szerb szabadcsapatokat inti tartózkodásra. A boszniai szerb parancsnokság szombaton közleményben azt állította, hogy biztos értesülései szerint a muzulmánok „Lépésről lépésre az intervencióig" fedőnévvel, Izetbegovic elnök irányításával titkos tervet dolgoztak ki az amerikai gépek elleni támadásra. Két különleges kommandócsoportot állítólag már bevetettek a „Boszniai Szerb Köztársaság” területére, hogy onnan vegyék célba a segélyszállító gépeket. Az incidensért természetesen a szerbeket teszik majd felelőssé. Azt is tudni vélik, hogy az egyik csoport az Unprofor-katonák papírjaival közlekedik. Mindennek némileg ellentmond a belgrádi rádió egy másik értesülése, miszerint az amerikaiak már jelentették a muzulmánoknak a segélyt szállító gépek indulásának időpontját, miközben ezt elhallgatták a szerbek előtt. Itt úgy tudni, hogy a légi segélyakciót hétfőn éjszaka indítják. A frankfurti repülőtéren a három boszniai közösség képviselői már megvizsgálták a küldeményeket, és meggyőződtek, hogy nincs bennük fegyver. A csomagok eljuttatása egyre sürgetőbb, mert a szerb ostromgyűrűbe zárt kelet-boszniai városokban naponta több tucat ember éhenhal. Ma kezdődik New Yorkban a Bosznia-értekezlet sorsdöntőnek nevezett tanácskozása. Tegnap érkezett oda Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezére. Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője már napok óta a helyszínen tartózkodik, Alija Izetbegovic bosnyák elnök pedig Washingtonból utazik. Szombaton fogadták őt a Fehér Házban, és értesülések szerint „erélyesen azt tanácsolták neki”, hogy mindenképpen vegyen részt a New York-i értekezleten. Belgrádi megfigyelők szerint az amerikai és az orosz elnöki különmegbízott — a két társelnökkel Cyrus Vanceszel és Lord Owennel együtt — maximális nyomást gyakorol majd a szembenállókra, hogy fogadják el a módosított genfi béketervet. A légi segélynyújtással, pontosabban az amerikaiak boszniai szerepvállalásával is nyomatékot akarnak adni ennek a nemzetközi követelésnek. Iliescu román elnök telefonon kérte Milosevic szerb elnöktől, hogy intézkedjen a Duna vaskapus zárlatának feloldása érdekében. Az ügy annál kínosabb, mert a jugoszláv propaganda továbbra is az egyetlen megbízható szomszéd országnak tünteti fel Romániát, amely „megérti a jugoszláv gondokat”. Ilyen értelmű kommentárok hangzottak el Cosicnak, Kis-Jugoszlávia elnökének múlt heti bukaresti látogatása kapcsán is. Közben a szerb hajóskapitányok a diplomáciának fittyet hányva nem tágítanak, és azt akarják elérni, hogy a románok engedjék át a zsilipkapun a Bihac vontatót 5000 tonna olajjal. • J. Garai Béla MTI--------------------------------A román rádió jelentése szerint a Duna 856-os folyamkilométerénél, a Vaskapu-zsilip alatt vasárnap továbbra is eltorlaszolta a folyam hajózható medrét az öt napja lehorgonyzó 12 jugoszláv uszály. Az uszályzár következtében eddig 14, különböző zászlók alatt haladó hajóvonta volt kénytelen félbeszakítani útját és horgonyt vetni a Vaskapu-zsilip felett vagy a 856-os folyamkilométer alatt. A Biztonsági Tanács elnöke pénteken este magyar kezdeményezésre tiltakozott a jugoszláv nagykövetnél a Duna lezárása miatt, és hangot adott a testület állásfoglalásának a sajtó előtt is. A tanács soros elnöke kifejtette a jugoszláv nagykövet előtt: a dunai hajózás gátlása teljesen megalapozatlan, ellentétes a világszervezet korábbi határozataival. A marokkói diplomata követelte, hogy haladéktalanul biztosítsák a szabad hajózást a nemzetközi vízi úton. Az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi hivatala 150 nevet tartalmazó listával kiegészített vádiratot készített a volt Jugoszlávia, főként Bosznia területén elkövetett háborús bűnökről. A dokumentumot 145 Észak-Boszniából érkezett és a traiskircheni táborban tartózkodó menekült vallomása alapján állították össze. A szemtanúk élményei a boszniai falvak elleni szerb támadásoktól a szerb táborok foglyaként átélteken át olyan szörnyűségeket tartalmaznak, amelyek kimerítik a háborús bűnök fogalmát. A dokumentumot, amely a tervezett nemzetközi törvényszék számára lehet anyag, készítői ma terjesztik a Biztonsági Tanács elé. Orosz fegyvereket szállítanak a szerbeknek? Londoni tudósítónktól A The Observer című brit vasárnapi lap Génfből keltezett exluzív jelentése szerint körülbelül öt hete titkos egyezmény született arról, hogy az ENSZ-blokád megszegésével fegyvereket szállít az orosz hadsereg Szerbiába, valamint a boszniai szerbek kezén lévő területekre. Korszerű hadfelszerelésről, többek közt rakétafegyverekről van szó. A lap úgy tudja, hogy január 22-én ért véget az erről tartott háromfordulós tanácskozás a szerbek és orosz tábornokok között, Romániában és Bulgáriában. Az oroszok állítólag saját műszaki osztagaikat küldték a rakétalövegek felszerelésére és működtetésére Krajinába, ahol a szerb csapatoknak a meglepetésszerű horvát támadással kellett szembenézniük. A szerbek a The Observer szerint 360 millió dollár értékű orosz fegyver és hadianyag vásárlására kötöttek szerződést, így mozgékony T- 55-ös harckocsik, légvédelmi és rakétaelhárító rakétákra is. Banja Lukán valóban feltűntek orosz katonák, de ezekről eddig azt mondták, hogy kozák önkéntesek. Moszkva is elismeri, hogy sok száz jobboldali kozák harcol a bosnyákok ellen a szerb egységekben. • Sárközi Mátyás Román vizsgálóbizottság elé állíttatná Vacaroiut Bukaresti tudósítónktól A Vacaroiu-kormány feltételesen kapott bizalmat november 19- én a román parlamenttől. A feltétel pedig az volt, hogy a kabinet három hónapon belül konkrét és részletes programot terjeszt a törvényhozás elé. A határidő elérkezett, s az ellenzéki politikusok most követelik a dokumentumot. A miniszterelnök és csapata azt állítja, négyezer oldalban fejtette ki elképzeléseit Románia jövőbeli gazdaságpolitikájáról. Folyik a vita, hogy programról, szintézisről, jelentésről vagy stratégiai irányvonalakat vázoló munkáról van-e szó. A műfaji besorolás azért lényeges, mert ennek függvényében dől el, hogy meg kell-e szavaztatni a parlamenttel. A kormánypárt szeretné elkerülni a törvényhozási vitát és voksolást, az ellenzékiek viszont ragaszkodnak hozzá. Vacaroiu kormánya ellen megindult az első egybehangolt parlamenti támadás is. A Petre Roman egykori miniszterelnök által vezetett Nemzeti Megmentési Front a kabinetet a törvények sorozatos megsértésével vádolja. Ehhez nyomban csatlakozott a többi demokratikus ellenzéki parlamenti frakció is, és most a kormány felelősségre vonását követelik. Ennek megfelelően Vacaroiu miniszterelnöknek és csapatának meg kell jelennie a törvényhozás visszaéléseket, korrupciót kivizsgáló bizottsága előtt. A vádak között szerepel, hogy a kormánycsapat a gazdasági életben helyre akarja állítani a túlcentralizált rendszert. De támadják a kormányprogramot a kormánypárt eddigi biztos szövetségeseinek tekintett baloldali pártok is: bizonyos módosításokat szeretnének, saját platformjuknak megfelelően. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a miniszterelnökkel folytatott hétvégi megbeszélésein ultimátumot adott. Ő tíz lényeges pontban kívánja módosíttatni a dokumentumot, és azt csak akkor hajlandó támogatni, ha a kormány figyelembe veszi a fasiszta eszmeiségű párt valamennyi szempontját. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, és így rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormány és a Nagy-Románia Párt szakértőiből, akik felülvizsgálják a programdokumentum kérdéses pontjait. • Bogdán Tibor Japán növeli segélyeit (MTI) Japán a következő öt évben negyven százalékkal emeli azt az összeget, amelyet hivatalos fejlesztési támogatás címén a fejlődő világnak, illetve a piacgazdasági átalakítást végrehajtó országoknak nyújt — írta szombaton a Mainicsi Simbun. Az idén márciusban befejeződő ötéves segélyprogramban Tokió 50 milliárd dollárra vállalt kötelezettséget, ezt az összeget emeli föl a kormány 1993—1997 között 70 milliárd dollárra. Elhunyt Lillian Gish (Reuter) 99 éves korában, New York-i otthonában elhunyt Lillian Gish amerikai színésznő, aki pályafutását még a némafilm korában kezdte. A kevesek közé tartozott, akik váltani tudtak, s hangos filmben, színpadon, és a televízióban is megállta a helyét. Játszott D. W. Griffith 1916-os Intolerance-ában, egy MGM Bohéméletben, Robert Altman Esküvőjében, az 1986-ben forgatott Édes szabadságban, és utolsó Világhíradó filmje az Augusztusi bálnák volt. 1984-ben az Amerikai Filmintézettől életműdíjat kapott. Rakétatámadás Kabulban (MTI) Legalább nyolcvanan meghaltak vasárnap Kabul belvárosának zsúfolt piacán, ahová két rakéta csapódott be. Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a sebesültek száma eléri a százat. Az AP-szek a minisztériumra hivatkozó jelentése szerint a rakétákat a Hezb-i-Iszlami nevű ellenzéki fegyveres csoport tagjai lőtték ki az afgán fővárosra. A Hezb-i-Iszlami vezetője cáfolta, hogy szervezete felelős a támadásért. Nem engedik be a szakértőket (MTI) Észak-Korea elutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek azt a felhívását, hogy egy hónapos határidőn belül tegye lehetővé a szakértői vizsgálatot két olyan létesítményben, ahol atombomba-gyártási kísérleteket feltételeznek. A két érintett üzem a kormány minősítése szerint olyan titkos katonai létesítmény, amelyeknek semmi közük a nukleáris programhoz. A mérések és az amerikai felderítés adatai mást mutatnak — ezt az ellentmondást szeretnék a falakon belül tisztázni. Új lengyel napilap (MTI) Gazeta Polska címmel új lengyel napilap jelent meg Varsóban, Piotr Wierzbicki szerkesztésében, aki korábban a radikális jobboldali Nowy Swiat főszerkesztője volt. Az új lap Jan Olszewski volt miniszterelnök politikai vonalát képviseli. Wierzbicki lapindító vezércikkében azt írja Lech Walesa államfőről, hogy „átment a másik oldalra..., s a posztkommunistákkal szövetségben megdöntötte azt a kormányt”, amelyik le akarta leplezni a hatalomba beépült titkosügynököket. Hornt Izraelbe várják (MH) Horn Gyula, az MSZP elnöke a jövő vasárnap háromnapos látogatásra Izraelbe megy, mint a Munkapárt vendége. /