Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 50-61. szám)

1993-03-01 / 50. szám

MAGYAR HÍRLAP Fokozzák Amerikában az óvintézkedéseket a WTC-beli robbantás után Clinton ma felkeresi a katasztrófa helyszínét Washingtoni tudósítónktól Jó eshetőség van rá, hogy balkáni terroristák követték el a bombarob­bantást, amely pénteken megrázta a New York-i World Trade Center 110 emeletes iker­tornyát. William Sessions, az FBI igazgatója is úgy véli: a terrorcselekménynek köze van Jugoszláviához. A nagy erejű autóbomba-robbanás következtében megsemmisült a föld alatti garázs három emelete, beszakadt a metró mennyezete, füst öntötte el a tor­nyokat, tűz ütött ki és öten meghal­tak, 1042-en megsebesültek, 15-en súlyosan. Szinte csoda, hogy „csak” ennyi volt az áldozat, miközben az iker toronyházban 100 ezren dol­goznak, és a turistákkal együtt hét­köznapokon átlagban 130 ezren for­dulnak meg benne. Raymond Kelly New York-i rendőrfőparancsnok elmondta, hogy nitrátot találtak a helyszínen, és a nitrát jelenléte, illetve a robbanás okozta hőség és károk meggyőzték a nyomozókat, hogy bombarobban­tásról volt szó. A hatóságok 19 hí­vást kaptak a robbanás után, a leg­különbözőbb csoportok versengtek azért, hogy magukra vállalják a ter­rorcselekményt. Mario Cuomo, New York állam kormányzója bejelentette, hogy az egész városban és a repülőtereken fokozzák az óvintézkedéseket. (Ha­sonlóan fognak eljárni Washington­ban is.) Clinton elnök rádióbeszédé­ben részvétét fejezte ki az áldoza­toknak, megígérte, hogy az Egye­sült Államok valamennyi nyomozó szerve szorosan együtt fog működni a New York-i hatóságokkal a terror­­cselekmény felgöngyölítésében, és jelezte, hogy ma New Yorkba uta­zik. Egyelőre olyan feltételezések vannak, hogy a tettesek lehettek szerbek, akik ellenzik az ejtőernyős segélyszállítást, vagy boszniai mo­hamedánok, illetve horvátok, akik szeretnék aktívan bevonni az Egye­sült Államokat az ottani háborúba. Nincs kizárva az Irán-barát Hezbol­lah sem, amely többször követett el hasonló nemzetközi terrorakciót. A nemzetközi vetületre való tekintet­tel a CIA is bekapcsolódik a nyo­mozásba. Brent Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadó ezzel kapcsolatban megjegyezte: Clinton elnök jól tenné, ha újra átgondolná az amerikai védelmi költségek csökkentését. „Sok embernek tá­madhat mindenféle gondolata a New York-i robbantással kapcsolat­ban. Egy ilyen cselekmény rend­szerint kiprovokálja a többit” — mondta a tábornok. • R. Zs. Belgrádi tudósítónktól Belgrádban elutasítják azokat a külföldi feltételezéseket, hogy a New York-i felhőkarcolóban történt pokolgépes merénylethez a boszniai szerbeknek is közük lenne. Idézik Radovan Karadzicot, aki New York­ba való elutazása előtt kijelentette: sohasem hallott a magát Szerb Fel­­szabadítási Frontnak nevező szerve­zetről, amelynek képviselője — több más névtelen telefonálóval együtt — állítólag magára vállalta a felelőssé­get a robbantásért. „A szerbek ma­guk is kiharcolják a szabadságukat, nincs szükségük ilyen segítségre” — mondta a boszniai vezér, aki ma a világszervezet székhelyén részt vesz a Bosznia-értekezlet sorsdöntőnek nevezett tanácskozásán. •J.G. B. MTI---------------------------------­Nincs bizonyíték arra, hogy a New York-i robbanás mögött szerb szervezet állna — jelentette ki vasár­nap az amerikai külügyminiszter. Warren Christopher az FBI és a CIA vezetőjére hivatkozva hangoztatta: folyik a vizsgálat, de nincs ered­mény, függetlenül attól, hogy eddig 26 szervezet jelentkezett tettesként. Brian Ralfordnak a Világkereskedelmi Központ százötödik emeletéről sikerült levergődnie a földszintre FOTÓ MTI külföldi képszerkesztőség A kubai szavazatok 7,2 százaléka érvénytelen MTI ------­-------------------------­A 7,8 millió kubai választópolgár 99,62 százaléka élt szavazati jogával a szerdai parlamenti és megyei kép­viselő-testületi választásokon, s a törvényhozás tagjaira a voksolók 92,8 százaléka adott le érvényes sza­vazatot. Az 589 képviselőjelölt mindegyike megszerezte a szüksé­ges többségi voksot, sőt 585-en 90 százalék feletti szavazattal kerültek be a parlamentbe — közölte pénteki havannai sajtótájékoztatóján Carlos Amat igazságügy-miniszter, az or­szágos választási bizottság elnöke. Mint elmondta, a 7,2 százaléknyi érvénytelen szavazat között könyvel­ték el azokat a cédulákat, amelyeket különböző feliratokkal — jobbára rendszerellenes jelszavakkal — lát­tak el, de azokat is, amelyeket üre­sen, tehát a körzet egyik jelöltjére sem szavazva dobtak az urnába. Az összesített eredményeket­ némileg árnyalja a földrajzi meg­oszlás: eszerint a vidéki lakosság körében talált egyöntetűbb vissz­hangra a rendkívüli intenzitású po­litikai propagandakampány. Az élelmiszerhiánytól és a tömegköz­lekedés, a szolgáltatások ellehetet­lenülésétől leginkább szenvedő Havannában csak a szavazatok 85,34 százaléka volt érvényes, s ezek közül 77,28 százalék voksolt valamennyi jelöltre. Schäuble nyomást gyakorol Kohlra Berlini tudósítónktól Wolfgang Schäuble, a CDU— CSU frakcióvezetője védelmébe vet­te Günther Krause (CDU) közleke­dési miniszter sztrádaadótervét. A politikus egyúttal sürgeti a szolidari­tási terv elfogadását, hogy az már 1993. július 1-jén életbe léphessen. Amint a Hamburger Abendblatt Schäublét idézte, „gyors pénzügyi és gazdaságpolitikai döntésekre van szükség”, hogy a keleti tartományok felzárkóztatásának első eredményei már idén megmutatkozzanak. Az uniópártok frakcióvezetőinek meggyőződése szerint már pénteken megkezdődhet a konszolidációs program bonni vitája. Miközben Schäuble nem titkoltan nyomást gyakorol Helmut Kohl kancellárra, kritizálja az SPD-t is. Bár még min­dig igyekszenek megegyezésre jutni a kormányzó pártok a szociáldemok­ratákkal, „az SPD felelőtlenül húzó­dozik a kényszerű takarékoskodási intézkedések támogatásától, a vállal­kozói adó csökkentésének visszavo­násától” — sorolta a szolidaritási hu­zavonába belefáradt frakcióvezető. ■ M.G. Hezbollah-támadás Észak-Izraelben Tel Aviv-i tudósítónktól Oszma El-Baaz, Mubarak egyip­tomi elnök politikai tanácsadója, va­sárnap váratlanul Izraelbe érkezett, és azonnal találkozott Rabin minisz­terelnökkel, akinek szóbeli üzenetet adott át Mubaraktól. Hír szerint az egyiptomi elnök arra kéri Rabint, ne hagyja magát provokálni a teheráni fundamentalisták által irányított liba­noni Hezbollah támadásaitól, és te­gyen meg mindent, hogy a béketár­gyalások megkezdődhessenek április 19-én. A Hezbollah terrorszervezet liba­noni „tüzérei" a szombatra virradó éjszakán több mint 60 rakétát lőttek ki Izrael északi részére. A rakéták egy része egy galileai kibucra esett, ahol 80 iskolás gyerek csodával ha­táros módon menekült meg. Állító­lag egy eukaliptuszfa fogta fel a lö­vedéket, mely így nem találta telibe azt az épületet, ahol az iskolás gyere­kek aludtak. A terrortámadásnak — mely teljes egészében polgári cél­pontok ellen irányult — nem voltak halálos vagy sebesült áldozatai, de jelentős anyagi kár keletkezett. Az izraeli hadsereg, szokásától el­térően, igen enyhén reagált a Hez­bollah támadására. Feltehető ugyan­is, hogy az iráni irányítás alatt álló Hezbollah-provokáció arra irányul, hogy nagyarányú ellenségeskedés kirobbantásával megakadályozza a békefolyamat tervezett folytatását. Izrael ebben nem partner, és ezért a politikai vezetőség megköti a hadse­reg kezét. A Haarec katonai tudósí­tója vasárnap azt jelentette, hogy az északi hadtestben magas rangú tisz­tek bírálták a hadsereg „semmittevé­sét", és Rabint hibáztatták, aki „nem engedi, hogy erőteljesen reagáljon”. A Hadasot hírmagyarázója szerint amíg a palesztinok nem közüik, hogy megjelennek-e a washingtoni béke­tárgyalásokon, addig a fundamenta­lista arabok terrorja megpróbálja megtorpedózni a béketörekvéseket.­ ­ Naftali Kraus KÜLFÖLD Hivatalos kampány, vitatott pártpénzek Párizsi tudósítónktól Ma van a parlamenti választási kampány hivatalos kezdete Francia­­országban. Már az elmúlt hónapok­ban, de kiváltképpen az utóbbi hat­nyolc hétben világossá váltak azok a fő arányok, amelyeken az állampol­gárok várhatóan már nemigen vál­toztatnak. A nagy pártok számára — most kormányzó és minden előrejel­zés szerint vereség elé néző szocia­listák, valamint az egyesült jobbol­dal, Valéry Giscard d'Estaing volt köztársasági elnök és Jacques Chirac egykori miniszterelnök vezetésével — sok egyéb mellett a politikai erők állami pénztámogatásának elosztása is nagy kérdés. Ez a dotáció 1993-ban nem kis pénz: 500 millió frank, és elosztásá­ról már a múlt év végén tudósítania kellett volna a hivatalos közlönynek. A késedelmet különösen a környe­zetvédők elnöke sérelmezte, azé a párté, amely az első alkalommal most vált országos politikai tényező­vé. A pártpénzek elosztásánál egy három éve hozott törvény szerint két szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt azt, hogy a választáson in­duló pártnak hány beiktatott parla­menti képviselője volt a törvényho­zási ülésszak kezdetén. Ezt a szem­pontot követve az idei állami párt­pénzek egynegyedét fogják elosztani — várhatóan napokon belül. Az ökologisták erre tehát nem számít­hatnak. A pénz maradék háromne­gyedéről csak az első választási for­duló, március 21 -e után lesz szó. " Róka H. Zsuzsa Vonatrobbantás a Kaukázusban Moszkvai tudósítónktól_______ Tíz halott és csaknem kétszer annyi sebesült az eddigi veszteség­lista. Még nem tudni, politikai vagy „gazdasági” indíték áll-e a kaukázusi vonatrobbantás mögött. A Kiszlo­­vodszkból az azeri fővárosba, Baku­ba tartó szerelvényen pokolgép rob­bant egy hálókocsiban. A vonat nem siklott ki. Maga a robbanás csecsen területen következett be. Lehet, hogy a karabahi háború áll a robbantás hátterében. A Polgári Szövetség erről Borisz Jelcinre Moszkvai tudósítónktól — A polgárháborúval fenyegető helyzetből csak a politikai erők megegyezése jelenthet kiutat, üd­vözlök minden javaslatot — hang­súlyozta Jelcin orosz elnök a Polgá­ri Szövetség moszkvai fórumán. Az orosz elnök élesen kikelt a szerinte tapasztalható politikai ellentmondá­sok ellen. A minden hatalmat a szovjeteknek, illetve a hatalmi ágak szétválasztásának elve nem fér meg egy alkotmányon belül — mondta Jelcin, tűrhetetlennek nevezve, hogy gyakorlatilag két kormány működik, mert a föderáció költség­vetéséből egyre nagyobb keretek fölött rendelkezik a törvényhozás. Az elnök javasolta, hogy alkos­sanak törvényt a hatalmi ágakról az átmeneti időszakra. Ruckoj alelnök is felszólalt a fó­rumon, üdvözölve Jelcin állásfogla­lását, hogy erős elnökre van szük­ség, kiegészítve, hogy erős parla­mentre is. Ruckoj szerint a kor­mány támogatást érdemel, de csak a jelenlegi kurzus megváltoztatása után. Az alelnök a termelés és a vállalkozás ösztönzését hiányolta elsősorban. Magát a Polgári Szövetséget Jel­cin nem igazán hatotta meg, mivel kicsit erről az elnökre, hogy ígére­tei ellenére, sem a blokk embereire, sem programjára a kormány nem tartott igényt. Mindamellett a tömö­rülés tagjai sem mindent látnak egyformán. Egyesek szerint min­denképpen meg kell tartani az elő­rehozott választásokat, mások sze­rint nem annyira sürgős. Ugyanak­kor a népszavazást inkább szüksé­gesnek, mint elkerülendőnek minő­síti a blokk. • Tamássy Zoltán 1993. március 1., hétfő Röpcédulázás után ma éjszaka kezdődik az amerikai légi segélyakció Új forduló a Bosznia-értekezleten Újvidéki tudósítónktól Eredményesen és incidens nélkül ért véget az amerikaiak boszniai se­gélyakciójának első felvonása: két Hercules óriásgép szombaton éjsza­ka csaknem egymillió darab latin és cirill betűs röpcédulát szórt le Ke­­let-Bosznia felett. A repülők a Frankfurt melletti Rajna—Majna amerikai támaszpontról indultak, és egyes információk szerint a magyar légtéren át jutottak a délszláv öve­zetbe. Bosznia felett 4500 méteres magasságban fedélzeti fények nél­kül haladtak, hogy ne láthassák őket a földről. A pilóták Szarajevó térsé­gében ágyú- és rakétapárbajt észlel­tek, de nem rájuk lőttek. A képeslap nagyságú röpcédu­lán figyelmeztetnek, hogy meg kell várni a 700 kilogrammos csoma­gok földre érkezését, mert külön­ben balesetet okozhatnak. Mindhá­rom közösségnek segélyt ígérnek és felszólítják a fegyvereseket, hogy ne tüzeljenek a gépekre. A belgrádi rádió kommentátora a szöveget propagandisztikusnak mi­nősítette, mert csak a szerb szabad­­csapatokat inti tartózkodásra. A boszniai szerb parancsnokság szombaton közleményben azt állí­totta, hogy biztos értesülései sze­rint a muzulmánok „Lépésről lé­pésre az intervencióig" fedőnévvel, Izetbegovic elnök irányításával tit­kos tervet dolgoztak ki az amerikai gépek elleni támadásra. Két külön­leges kommandócsoportot állítólag már bevetettek a „Boszniai Szerb Köztársaság” területére, hogy on­nan vegyék célba a segélyszállító gépeket. Az incidensért természe­tesen a szerbeket teszik majd fele­lőssé. Azt is tudni vélik, hogy az egyik csoport az Unprofor-katonák papírjaival közlekedik. Mindennek némileg ellentmond a belgrádi rá­dió egy másik értesülése, miszerint az amerikaiak már jelentették a muzulmánoknak a segélyt szállító gépek indulásának időpontját, mi­közben ezt elhallgatták a szerbek előtt. Itt úgy tudni, hogy a légi se­gélyakciót hétfőn éjszaka indítják. A frankfurti repülőtéren a három boszniai közösség képviselői már megvizsgálták a küldeményeket, és meggyőződtek, hogy nincs bennük fegyver. A csomagok eljuttatása egyre sürgetőbb, mert a szerb ost­romgyűrűbe zárt kelet-boszniai vá­rosokban naponta több tucat ember éhenhal. Ma kezdődik New Yorkban a Bosznia-értekezlet sorsdöntőnek nevezett tanácskozása. Tegnap ér­kezett oda Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezére. Mate Bo­­ban, a boszniai horvátok vezetője már napok óta a helyszínen tartóz­kodik, Alija Izetbegovic bosnyák elnök pedig W­ashingtonból utazik. Szombaton fogadták őt a Fehér Házban, és értesülések szerint „erélyesen azt tanácsolták neki”, hogy mindenképpen vegyen részt a New York-i értekezleten. Belgrádi megfigyelők szerint az amerikai és az orosz elnöki különmegbízott — a két társelnökkel Cyrus Vance­­szel és Lord Owennel együtt — maximális nyomást gyakorol majd a szembenállókra, hogy fogadják el a módosított genfi béketervet. A légi segélynyújtással, pontosabban az amerikaiak boszniai szerepvál­lalásával is nyomatékot akarnak adni ennek a nemzetközi követe­lésnek. Iliescu román elnök telefonon kérte Milosevic szerb elnöktől, hogy intézkedjen a Duna vaskapus zárlatának feloldása érdekében. Az ügy annál kínosabb, mert a jugo­szláv propaganda továbbra is az egyetlen megbízható szomszéd or­szágnak tünteti fel Romániát, amely „megérti a jugoszláv gondo­kat”. Ilyen értelmű kommentárok hangzottak el Cosicnak, Kis-Jugo­szlávia elnökének múlt heti buka­resti látogatása kapcsán is. Közben a szerb hajóskapitányok a diplomá­ciának fittyet hányva nem tágíta­nak, és azt akarják elérni, hogy a románok engedjék át a zsilipkapun a Bihac vontatót 5000 tonna olaj­jal. • J. Garai Béla MTI--------------------------------­A román rádió jelentése szerint a Duna 856-os folyamkilométeré­nél, a Vaskapu-zsilip alatt vasár­nap továbbra is eltorlaszolta a fo­lyam hajózható medrét az öt napja lehorgonyzó­ 12 jugoszláv uszály. Az uszályzár következtében eddig 14, különböző zászlók alatt haladó hajóvonta volt kénytelen félbesza­kítani útját és horgonyt vetni a Vaskapu-zsilip felett vagy a 856-os folyamkilométer alatt. A Biztonsági Tanács elnöke pénteken este magyar kezdemé­nyezésre tiltakozott a jugoszláv nagykövetnél a Duna lezárása miatt, és hangot adott a testület ál­lásfoglalásának a sajtó előtt is. A tanács soros elnöke kifejtette a ju­goszláv nagykövet előtt: a dunai hajózás gátlása teljesen megalapo­zatlan, ellentétes a világszervezet korábbi határozataival. A marok­kói diplomata követelte, hogy ha­ladéktalanul biztosítsák a szabad hajózást a nemzetközi vízi úton. Az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi hivatala 150 nevet tartalmazó listával kiegészített vádiratot készített a volt Jugoszlá­via, főként Bosznia területén elkö­vetett háborús bűnökről. A doku­mentumot 145 Észak-Boszniából érkezett és a traiskircheni táborban tartózkodó menekült vallomása alapján állították össze. A szemta­núk élményei a boszniai falvak el­leni szerb támadásoktól a szerb tá­borok foglyaként átélteken át olyan szörnyűségeket tartalmaznak, ame­lyek kimerítik a háborús bűnök fo­galmát. A dokumentumot, amely a tervezett nemzetközi törvényszék számára lehet anyag, készítői ma terjesztik a Biztonsági Tanács elé. Orosz fegyvereket szállítanak a szerbeknek? Londoni tudósítónktól A The Observer című brit vasár­napi lap Génfből keltezett exluz­ív je­lentése szerint körülbelül öt hete tit­kos egyezmény született arról, hogy az ENSZ-blokád megszegésével fegyvereket szállít az orosz hadsereg Szerbiába, valamint a boszniai szer­­bek kezén lévő területekre. Korszerű hadfelszerelésről, többek közt raké­tafegyverekről van szó. A lap úgy tudja, hogy január 22-én ért véget az erről tartott háromfordulós tanácsko­zás a szerbek és orosz tábornokok között, Romániában és Bulgáriában. Az oroszok állítólag saját műszaki osztagaikat küldték a rakétalövegek felszerelésére és működtetésére Kra­­jinába, ahol a szerb csapatoknak a meglepetésszerű horvát támadással kellett szembenézniük. A szerbek a The Observer szerint 360 millió dollár értékű orosz fegy­ver és hadianyag vásárlására kötöt­tek szerződést, így mozgékony T- 55-ös harckocsik, légvédelmi és ra­kétaelhárító rakétákra is. Banja Lukán valóban feltűntek orosz katonák, de ezekről eddig azt mondták, hogy kozák önkéntesek. Moszkva is elismeri, hogy sok száz jobboldali kozák harcol a bosnyákok ellen a szerb egységekben. • Sárközi Mátyás Román vizsgálóbizottság elé állíttatná Vacaroiut Bukaresti tudósítónktól A Vacaroiu-kormány feltétele­sen kapott bizalmat november 19- én a román parlamenttől. A feltétel pedig az volt, hogy a kabinet há­rom hónapon belül konkrét és rész­letes programot terjeszt a törvény­­hozás elé. A határidő elérkezett, s az ellenzéki politikusok most kö­vetelik a dokumentumot. A mi­niszterelnök és csapata azt állítja, négyezer oldalban fejtette ki elkép­zeléseit Románia jövőbeli gazda­ságpolitikájáról. Folyik a vita, hogy programról, szintézisről, jelentésről vagy straté­giai irányvonalakat vázoló munká­ról van-e szó. A műfaji besorolás azért lényeges, mert ennek függvé­nyében dől el, hogy meg kell-e sza­vaztatni a parlamenttel. A kormány­párt szeretné elkerülni a törvényho­zási vitát és voksolást, az ellenzé­kiek viszont ragaszkodnak hozzá. Vacaroiu kormánya ellen megin­dult az első egybehangolt parlamen­ti támadás is. A Petre Roman egyko­ri miniszterelnök által vezetett Nem­zeti Megmentési Front a kabinetet a törvények sorozatos megsértésével vádolja. Ehhez nyomban csatlako­zott a többi demokratikus ellenzéki parlamenti frakció is, és most a kor­mány felelősségre vonását követe­lik. Ennek megfelelően Vacaroiu miniszterelnöknek és csapatának meg kell jelennie a törvényhozás visszaéléseket, korrupciót kivizsgáló bizottsága előtt. A vádak között sze­repel, hogy a kormánycsapat a gaz­dasági életben helyre akarja állítani a túlcentralizált rendszert. De támadják a kormányprogra­mot a kormánypárt eddigi biztos szövetségeseinek tekintett baloldali pártok is: bizonyos módosításokat szeretnének, saját platformjuknak megfelelően. Corneliu Vadim Tu­dor, a Nagy-Románia Párt elnöke a miniszterelnökkel folytatott hétvé­gi megbeszélésein ultimátumot adott. Ő tíz lényeges pontban kí­vánja módosíttatni a dokumentu­mot, és azt csak akkor hajlandó tá­mogatni, ha a kormány figyelembe veszi a fasiszta eszmeiségű párt va­lamennyi szempontját. A minisz­terelnök engedett a nyomásnak, és így rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormány és a Nagy-Ro­­mánia Párt szakértőiből, akik felül­vizsgálják a programdokumentum kérdéses pontjait. • Bogdán Tibor Japán növeli segélyeit (MTI) Japán a következő öt év­ben negyven százalékkal emeli azt az összeget, amelyet hivata­los fejlesztési támogatás címén a fejlődő világnak, illetve a piac­­gazdasági átalakítást végrehajtó országoknak nyújt — írta szom­baton a Mainicsi Simbun. Az idén márciusban befejeződő öté­ves segélyprogramban Tokió 50 milliárd dollárra vállalt kötele­zettséget, ezt az összeget emeli föl a kormány 1993—1997 kö­zött 70 milliárd dollárra. Elhunyt Lillian Gish (Reuter) 99 éves korában, New York-i otthonában elhunyt Lil­lian Gish amerikai színésznő, aki pályafutását még a némafilm ko­rában kezdte. A kevesek közé tartozott, akik váltani tudtak, s hangos filmben, színpadon, és a televízióban is megállta a helyét. Játszott D. W. Griffith 1916-os Intolerance-ában, egy MGM Bo­héméletben, Robert Altman Es­küvőjében, az 1986-ben forgatott Édes szabadságban, és utolsó Világhíradó filmje az Augusztusi bálnák volt. 1984-ben az Amerikai Filminté­zettől életműdíjat kapott. Rakétatámadás Kabulban (MTI) Legalább nyolcvanan meg­haltak vasárnap Kabul belvárosá­nak zsúfolt piacán, ahová két raké­ta csapódott be. Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a sebesültek száma eléri a százat. Az AP-szek a minisztériumra hivatko­zó jelentése szerint a rakétákat a Hezb-i-Iszlami nevű ellenzéki fegyveres csoport tagjai lőtték ki az afgán fővárosra. A Hezb-i-Isz­­lami vezetője cáfolta, hogy szerve­zete felelős a támadásért. Nem engedik be a szakértőket (MTI) Észak-Korea elutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ségnek azt a felhívását, hogy egy hónapos határidőn belül tegye le­hetővé a szakértői vizsgálatot két olyan létesítményben, ahol atom­bomba-gyártási kísérleteket feltéte­leznek. A két érintett üzem a kor­mány minősítése szerint olyan tit­kos katonai létesítmény, amelyek­nek semmi közük a nukleáris prog­ramhoz. A mérések és az amerikai felderítés adatai mást mutatnak — ezt az ellentmondást szeretnék a falakon belül tisztázni. Új lengyel napilap (MTI) Gazeta Polska címmel új lengyel napilap jelent meg Varsó­ban, Piotr Wierzbicki szerkeszté­sében, aki korábban a radikális jobboldali Nowy Swiat főszer­kesztője volt. Az új lap Jan Ol­szewski volt miniszterelnök poli­tikai vonalát képviseli. Wierzbic­ki lapindító vezércikkében azt írja Lech­ Walesa államfőről, hogy „átment a másik oldalra..., s a posztkommunistákkal szövetség­ben megdöntötte azt a kormányt”, amelyik le akarta leplezni a hata­lomba beépült titkosügynököket. Hornt Izraelbe várják (MH) Horn Gyula, az MSZP el­nöke a jövő vasárnap háromna­pos látogatásra Izraelbe megy, mint a Munkapárt vendége. /

Next