Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd Salamoni ítéletre várva Az ókori legenda szerint bölcs Salamon király ítéletére vártak az anyák, akik mindketten sajátjuknak vallottak egy gyermeket. Salamon szabású bírára várna a februárban kirobbant szegedi gyermekkereskedelmi botrány is, ahol, azonban egy anya sem vállalja az idegen állampolgárságú csecsemőket. Mint emlékezetes, több román asszony szült szegedi klinikákon, majd gyermekeikről abban a reményben mondtak le, hogy azokat módos amerikai szülők örökbe fogadják és felnevelik őket. Kérdés, mennyire szabályozott hazánkban a külföldre történő örökbefogadás, ha ilyesmi előfordulhat. Összeállításunkban arra igyekszünk választ adni: miként rendelkeznek a törvények az örökbefogadásról. A köznapi gyakorlatról pedig a Fővárosi Gyermekvédő Intézet munkatársa nyilatkozik. A készülődő nemzetközi egyezményről a családjog professzora beszél. Titkos akcióknak nincs esélyük — Milyen jogszabályok rögzítik a kül­földre történő örökbefogadások rendjét? — kérdezzük Radoszár Miklóst, a Fővárosi Gyermekvédő Intézet munkatársát. — Ezek feltételeit nemzetközi jogsegély­egyezmények, illetve alacsonyabb szintű jogszabályok rögzítik. Minthogy a magyar jog nem tiltja a külföldi örökbefogadásokat, ezek szerint járunk el. Amennyiben külföldi személy jelzi örök­­befogadási szándékát, úgy a Népjóléti Mi­nisztérium a Külügyminisztérium közvetíté­sével ellenőrzi azt, nincsenek-e aggályai a gyermek külföldi örökbefogadásának. A legnagyobb akadály, ha nincsen kilátás ar­ra, hogy a gyermek elnyerje az illető ország állampolgárságát. A kinti szabályok rendkí­vül szigorúak. Általában alapítványok, illet­ve egyéb, állami engedéllyel rendelkező örökbefogadási központok jelentkeznek örökbefogadási igénnyel nálunk. — Mekkora esélye van a külföldi örökbe­fogadónak Magyarországon? — Titkos örökbefogadásokra nincs nagy esélye. A főváros ugyanis minden esetben megvizsgálja, van-e reményük a gyerekek­nek arra, hogy magyar szülőkhöz kerülje­nek. A nemzetközi egyezmények ugyanis előírják, hogy a gyerekek lehetőleg abban az országban kerüljenek új szülőhöz, ahonnan származnak. Még abban az esetben is előnyt élvez a magyar szülő, ha nem kívánja örök­befogadni a kért gyermeket, csupán nevelő­szülője szeretne lenni. A fővárosban a tava­lyi évben 116 külföldi kérelmét utasítottuk el, és csupán hét külföldi kérelmet regisztrál­tunk.­­ Természetesen egészen más a helyzet a nyílt örökbefogadásoknál. Ilyenkor ugyan­is a vér szerinti szülő az általa ismert örök­­befogadó javára mond le a gyerekéről. Ko­rábban ez a gyakorlat elsősorban az elvált szülők esetében működött. Vagyis a szülők egymás gyermekét adoptálták. Újabban a gyermeket igénylő külföldiek megneszelik a lehetőséget és közvetlenül a szülőket keresik meg.­­ Feltételezhetően ebben az esetben sem lehet megkerülni a magyar hatóságokat. Vagy mégis? — Bár az örökbefogadásnak ez a fajtája a gyámhatóságok hatókörén kívül esik, magá­ról az örökbefogadásról ebben az esetben is a köztársasági megbízotti hivatal dönt, mint ahogyan 1992 februárja óta minden ügyben. Nem lehet tehát megkerülni a hivatalos utat. —­ Mi a helyzet a hazánkban született külföldi állampolgárságú gyerekek eseté­ben? — Amennyiben külföldi állampolgárságú nő szül hazánkban, majd gyermekét a kór­házban hagyja, úgy a magyar szerveknek nincs joghatóságuk a gyerek felett. Ilyenkor a kórházból a kiskorú gyámhatósági intézke­déssel ideiglenesen gyermekvédő intézetbe kerül. Természetesen azonnal tájékoztatjuk a történtekről az illető ország nagykövetségét, illetve konzulátusát, és kérjük, intézkedjék a gyermek sorsáról. Attól a pillanattól kezdve, hogy az érintett ország lemond a gyermek­ről, a magyar hatóságok a hazai jog szerint járhatnak el. — A szegedi eset mennyiben tért el a ko­rábbi gyakorlattól? — A Szegeden született gyerekeknek rendezetlen a jogi helyzete. A történtek vég­re ráirányítják majd a figyelmet a joghézag­ra, és a törvényalkotók felülvizsgálják a már érvényben lévő jogsegélyegyezményeket, esetleg új szabályozások is születhetnek, így aztán azoknak a gyerekeknek a sorsát is rendezni lehet, akik 1989 óta vannak nálunk intézetben. FÓKUSZ A gyerek áruba nem bocsátható Szabályozza-e egyáltalán valami­lyen nemzetközi egyezmény a gyere­kek külföldi örökbefogadását? Van-e kontrollja a határokon túli adoptálás­nak? — kérdezzük Weiss Emília csa­ládjogászt, az ELTE professzorát. — Jelenleg még csak előkészület­ben van egy nemzetközi egyezmény, amelyet a tervek szerint Hágában köt­nek majd meg májusban az európai országok. Mindenütt az a cél, hogy a külföldre vagy külföldről történő örökbefogadást ellenőrzés alá vonják, s államilag elfogadott szervezetek közvetítésével bonyolódjék le a jogi aktus. Nehogy a Szegeden született román csecsemők ügyéhez hasonló esetek tömegével kelljen szembenéz­ni. A szegedi botrányt ugyanis éppen az okozza, hogy még állampolgársá­guk sem tisztázott. Az anyák román állampolgárok, s Romániában nagyon szigorú szabá­lyok vonatkoznak az örökbefogadás­ra. Nyilvánvalóan azért csábították ide őket, mert ami ott nem lehetséges, az itt feltehetően könnyebben megy... Bár az még nem derült ki, mivel vet­ték rá az anyákat, hogy lemondjanak gyermekükről, hiszen az általános ta­pasztalat szerint az örökbefogadási ügyletekből befolyó pénz inkább a közvetítők zsebébe vándorol. — Az előbb említette: a leendő há­gai egyezménynek éppen az a célja, hogy államilag elfogadott közvetítő szervezetek intézzék az örökbefoga­dást. Ez azt jelenti, hogy az anyagiak szóba sem kerülhetnek? — Olyan formában semmiképpen, hogy a gyerek valamiféle adásvétel tárgya legyen. Az természetesen meg­engedett, hogy az örökbefogadó — egy bizonyos meghatározott összeg­gel — fedezze a költségeket. Ame­lyek nem csekélyek, mert leggyakrab­ban transzkontinentális örökbefoga­dásról van szó. A legtöbb nyugat-eu­rópai országban, Amerikában és Ausztráliában ugyanis — a legális abortusz- és a fejlett születésszabá­lyozási módszerek miatt — alig-alig akad örökbe adható csecsemő. Né­metországba például az örökbefogad­hatók túlnyomó többsége afrikai és ázsiai oszágokból érkezik, ez ott tel­jesen természetes dolog. Magyaror­szágon az ilyesmi nehezen volna el­képzelhető. Nálunk ugyanis azok az emberek, akiknek nincs gyerekük, azt szeret­nék, ha környezetük nem tudná meg, hogy örökbe fogadtak egy csecsemőt. Ezért aztán bármilyen sokan várnak is „gyerekre”, a nevelőotthonokban élő cigány gyerekeket alig adoptálnak. De hát ez már a társadalmi megítélés kérdése, s messze vezetne... — Az örökbefogadásnak, gondo­lom, egészségügyi kritériumai is van­nak. Ezt is szabályozza majd a hágai egyezmény?­­ Tudtommal arra mindenképpen törekedni fognak a szerződő orszá­gok, hogy örökbefogadás előtt meg­vizsgálják a gyerekeket és a leendő szülőket is. Nemcsak azért, hogy megállapítsák, beteg-e a gyerek, ha­nem azért is, hogy az örökbefogadó szülő eldönthesse, vállalja-e a beteg csecsemő felnevelését. C/K & K Még nem tudja, ki neveli fel... (képünk nem Szegeden készült) FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY MAGYAR HÍRLAP 1 --------------------------------­-------------------------------­ A vér szerinti szülő joga és jogtalansága Az örökbefogadásról egy 1952-ben született és máig érvényben lévő törvény rendelkezik. Eszerint az örökbefogadás során az örökbefogadó olyan kis­korú nevelését vállalja, akinek szülei nem élnek vagy akit szülei megfelelően nevelni nem képesek. Örökbefogadónak csak teljesen cselekvőképes, nagykorú, bírósági ítélet hatálya alatt nem álló sze­mély alkalmas. Az engedély megadásának feltétele a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása. A szülő az örökbefogadó személyes ismerete nélkül is hoz­zájárulhat az örökbefogadáshoz. Ilyen értelmű nyi­latkozatot a gyermek születése előtt is adhat az édesanya, s azt a gyermek két hónapos koráig visszavonhatja. Ebben az esetben a gyermek vagy a gyámhatósághoz, vagy egy — az intézmény által alkalmasnak minősített — személyhez kerül. A két hónapot betöltő kiskorút a gyámhatóság állami gondozásba veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. Amennyiben a gyermek már el­múlt hatéves vagy egészségileg károsodott, úgy az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozat csupán a gyámhatóság jóváhagyása esetén érvényes. Nincs szükség hozzájárulásra: — ha a szülő jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; — ha az intézetben nevelt gyermeket a gyámha­tóság örökbefogadhatónak nyilvánítja; — nincs szükség annak a szülőnek a hozzájáru­lására sem, aki cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatóság abban az esetben nyilvánítja a kiskorút örökbefogadhatónak, ha vele a szülő önhi­bájából nem tart rendszeres kapcsolatot vagy élet­­körülményein és életvitelén nem változtat. A kisko­rút az elmondottak ellenére sem lehet örökbe fo­gadni, ha az adoptáció a szülő érdekeivel ellenke­zik vagy közérdeket sért. Örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő fel­ügyeleti, tartási jogai és természetesen kötelezettsé­gei is megszűnnek. Amennyiben a születési anya­könyvbe csak az örökbefogadás tényét jegyezték be, úgy az örökbefogadó szülők halála vagy isme­retlen helyen tartózkodása esetén az örökbefoga­dott gyermek törvényes képviselője kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vér szerintieknek jegyez­zék be. Az örökbefogadást felbontják: — ha az közérdeket nem sért vagy ez a kiskorú érdekében áll; — ha bármelyik fél magatartásával ezt elviselhe­tetlenné teszi, vagy az örökbefogadás nem tölti be funkcióját. Kiskorú esetében a felbontást a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti. Örökbefogadással kapcso­latos jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, kivéve, ha cselekvőképtelen emberről van szó. Ilyenkor erre a törvényes képviselő jogosult. Fel­bontáskor azonban ő nem járhat el törvényes képvi­selőként. Az összeállítást ÚJHEGYI KATALIN és GYÉMÁNT MARIANN készítette. A VOFA Szervező és Tanácsadó Kft., felszámolási eljárás keretében, n­yilvánosan értékesíti a Komáromi Autójavító Vállalat két létesítményét­­. Komáromi autójavító üzem (Komárom, Báthory u. 1.) A vagyonértékelés szerinti ingatlanérték : 47 M Ft. A gépek, berendezések értéke: 4 M Ft. A szerviz 1973-ban, AFIT-típusterv alapján épült, a város belterületén, főútvonal mentén helyezkedik el. Jellemző adatok: 10 000 m2-es telekterület, 3000 m2-es, könnyűszerkezetes üzemcsarnok, 25 állásos, komplex járműjavító technológiai rendszer. 2. Oroszlányi autójavító üzem (Oroszlány, Táncsics Mihály u. 78.). 3000 m2-es telekterület, 600 m2-es, beépített üzemcsarnok, 8 állásos autójavító üzem. 1989-ben épült. Ingatlanérték: 23 M Ft. A létesítmények alkalmasak:­­ gépjárműjavító üzem, gépjármű-nagykereskedés, márkakereskedés, alkatrész-nagykereskedelem és­­kiskereskedelem - egyéb ipari üzemi tevékenység - nagykereskedelmi, raktározási tevékenység céljára. A pályázati ajánlat tartalmazza: - a vételi árajánlatot, forintban, áfa nélkül, 60 napos érvényességgel - a fizetési módot és az erre vonatkozó garanciákat. Előnyben részesül az a pályázó, aki a meghirdetett vagyon megvásárlásá­ra egyben, illetve üzemenként, az eredeti profiljelleg megtartásával vállal­kozik, valamint az, aki a vagyont egyben vagy üzemenként, minél na­gyobb hányadban vásárolja meg. A pályázat részletes feltételeit, a meghirdetett üzemek műszaki leírását tar­talmazó tájékoztató 5000 Ft-os áron vásárolható meg a VOFA Kft. központ­jában vagy a Komáromi Autójavító Vállalat igazgatói irodájában. A pályázati ajánlatokat két példányban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a VOFA Kft. címére: Budapest, Harang u. 23. 1034. Határidő: április 15-én 16 óra. Felvilágosítást ad Viktor István igazgató (Komárom), telefon: (34)-40-371 és Várszegi Ödön felszámolóbiztos, telefon: 167-0811. GYEN RESZESE EGY 200 ÉVE MEGDÖNTHETETLEN ZOID Dr. Zwack több mint 200 éve alapozta meg családja jövőjét. A mai Zwack Unicum Részvénytársaság 1993-ra a magyar szeszesitalpiac mintegy 50%-át uraló, 9,2 milliárd forint éves forgalmú céggé nőtt. A messze földön ismert magyar világmárka, a Zwack Unicum mellett a cég a nem kevésbé híres St. Hubertus. SIKERNEK „Az én családom soha nem csinált titkot a sikereiből. Inkább a titokból csinált sikert A titkot nem, de a sikert hamarosan megosztom Önnel. ” Fütyülős Barackpálinka, Vilmoskörte Pálinka és számos más kiváló ital gyártója és forgalmazója. Mindemellett kizárólagos képviselője olyan italmárkáknak, mint a Remy Martin, a Cointreau, a Disaronno Amaretto vagy a Schlumberger pezsgő. Ennek a példátlan gazdasági sikernek hamarosan ön is részese lehet.

Next