Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
1993. március 16., kedd Salamoni ítéletre várva Az ókori legenda szerint bölcs Salamon király ítéletére vártak az anyák, akik mindketten sajátjuknak vallottak egy gyermeket. Salamon szabású bírára várna a februárban kirobbant szegedi gyermekkereskedelmi botrány is, ahol, azonban egy anya sem vállalja az idegen állampolgárságú csecsemőket. Mint emlékezetes, több román asszony szült szegedi klinikákon, majd gyermekeikről abban a reményben mondtak le, hogy azokat módos amerikai szülők örökbe fogadják és felnevelik őket. Kérdés, mennyire szabályozott hazánkban a külföldre történő örökbefogadás, ha ilyesmi előfordulhat. Összeállításunkban arra igyekszünk választ adni: miként rendelkeznek a törvények az örökbefogadásról. A köznapi gyakorlatról pedig a Fővárosi Gyermekvédő Intézet munkatársa nyilatkozik. A készülődő nemzetközi egyezményről a családjog professzora beszél. Titkos akcióknak nincs esélyük — Milyen jogszabályok rögzítik a külföldre történő örökbefogadások rendjét? — kérdezzük Radoszár Miklóst, a Fővárosi Gyermekvédő Intézet munkatársát. — Ezek feltételeit nemzetközi jogsegélyegyezmények, illetve alacsonyabb szintű jogszabályok rögzítik. Minthogy a magyar jog nem tiltja a külföldi örökbefogadásokat, ezek szerint járunk el. Amennyiben külföldi személy jelzi örökbefogadási szándékát, úgy a Népjóléti Minisztérium a Külügyminisztérium közvetítésével ellenőrzi azt, nincsenek-e aggályai a gyermek külföldi örökbefogadásának. A legnagyobb akadály, ha nincsen kilátás arra, hogy a gyermek elnyerje az illető ország állampolgárságát. A kinti szabályok rendkívül szigorúak. Általában alapítványok, illetve egyéb, állami engedéllyel rendelkező örökbefogadási központok jelentkeznek örökbefogadási igénnyel nálunk. — Mekkora esélye van a külföldi örökbefogadónak Magyarországon? — Titkos örökbefogadásokra nincs nagy esélye. A főváros ugyanis minden esetben megvizsgálja, van-e reményük a gyerekeknek arra, hogy magyar szülőkhöz kerüljenek. A nemzetközi egyezmények ugyanis előírják, hogy a gyerekek lehetőleg abban az országban kerüljenek új szülőhöz, ahonnan származnak. Még abban az esetben is előnyt élvez a magyar szülő, ha nem kívánja örökbefogadni a kért gyermeket, csupán nevelőszülője szeretne lenni. A fővárosban a tavalyi évben 116 külföldi kérelmét utasítottuk el, és csupán hét külföldi kérelmet regisztráltunk. Természetesen egészen más a helyzet a nyílt örökbefogadásoknál. Ilyenkor ugyanis a vér szerinti szülő az általa ismert örökbefogadó javára mond le a gyerekéről. Korábban ez a gyakorlat elsősorban az elvált szülők esetében működött. Vagyis a szülők egymás gyermekét adoptálták. Újabban a gyermeket igénylő külföldiek megneszelik a lehetőséget és közvetlenül a szülőket keresik meg. Feltételezhetően ebben az esetben sem lehet megkerülni a magyar hatóságokat. Vagy mégis? — Bár az örökbefogadásnak ez a fajtája a gyámhatóságok hatókörén kívül esik, magáról az örökbefogadásról ebben az esetben is a köztársasági megbízotti hivatal dönt, mint ahogyan 1992 februárja óta minden ügyben. Nem lehet tehát megkerülni a hivatalos utat. — Mi a helyzet a hazánkban született külföldi állampolgárságú gyerekek esetében? — Amennyiben külföldi állampolgárságú nő szül hazánkban, majd gyermekét a kórházban hagyja, úgy a magyar szerveknek nincs joghatóságuk a gyerek felett. Ilyenkor a kórházból a kiskorú gyámhatósági intézkedéssel ideiglenesen gyermekvédő intézetbe kerül. Természetesen azonnal tájékoztatjuk a történtekről az illető ország nagykövetségét, illetve konzulátusát, és kérjük, intézkedjék a gyermek sorsáról. Attól a pillanattól kezdve, hogy az érintett ország lemond a gyermekről, a magyar hatóságok a hazai jog szerint járhatnak el. — A szegedi eset mennyiben tért el a korábbi gyakorlattól? — A Szegeden született gyerekeknek rendezetlen a jogi helyzete. A történtek végre ráirányítják majd a figyelmet a joghézagra, és a törvényalkotók felülvizsgálják a már érvényben lévő jogsegélyegyezményeket, esetleg új szabályozások is születhetnek, így aztán azoknak a gyerekeknek a sorsát is rendezni lehet, akik 1989 óta vannak nálunk intézetben. FÓKUSZ A gyerek áruba nem bocsátható Szabályozza-e egyáltalán valamilyen nemzetközi egyezmény a gyerekek külföldi örökbefogadását? Van-e kontrollja a határokon túli adoptálásnak? — kérdezzük Weiss Emília családjogászt, az ELTE professzorát. — Jelenleg még csak előkészületben van egy nemzetközi egyezmény, amelyet a tervek szerint Hágában kötnek majd meg májusban az európai országok. Mindenütt az a cél, hogy a külföldre vagy külföldről történő örökbefogadást ellenőrzés alá vonják, s államilag elfogadott szervezetek közvetítésével bonyolódjék le a jogi aktus. Nehogy a Szegeden született román csecsemők ügyéhez hasonló esetek tömegével kelljen szembenézni. A szegedi botrányt ugyanis éppen az okozza, hogy még állampolgárságuk sem tisztázott. Az anyák román állampolgárok, s Romániában nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az örökbefogadásra. Nyilvánvalóan azért csábították ide őket, mert ami ott nem lehetséges, az itt feltehetően könnyebben megy... Bár az még nem derült ki, mivel vették rá az anyákat, hogy lemondjanak gyermekükről, hiszen az általános tapasztalat szerint az örökbefogadási ügyletekből befolyó pénz inkább a közvetítők zsebébe vándorol. — Az előbb említette: a leendő hágai egyezménynek éppen az a célja, hogy államilag elfogadott közvetítő szervezetek intézzék az örökbefogadást. Ez azt jelenti, hogy az anyagiak szóba sem kerülhetnek? — Olyan formában semmiképpen, hogy a gyerek valamiféle adásvétel tárgya legyen. Az természetesen megengedett, hogy az örökbefogadó — egy bizonyos meghatározott összeggel — fedezze a költségeket. Amelyek nem csekélyek, mert leggyakrabban transzkontinentális örökbefogadásról van szó. A legtöbb nyugat-európai országban, Amerikában és Ausztráliában ugyanis — a legális abortusz- és a fejlett születésszabályozási módszerek miatt — alig-alig akad örökbe adható csecsemő. Németországba például az örökbefogadhatók túlnyomó többsége afrikai és ázsiai oszágokból érkezik, ez ott teljesen természetes dolog. Magyarországon az ilyesmi nehezen volna elképzelhető. Nálunk ugyanis azok az emberek, akiknek nincs gyerekük, azt szeretnék, ha környezetük nem tudná meg, hogy örökbe fogadtak egy csecsemőt. Ezért aztán bármilyen sokan várnak is „gyerekre”, a nevelőotthonokban élő cigány gyerekeket alig adoptálnak. De hát ez már a társadalmi megítélés kérdése, s messze vezetne... — Az örökbefogadásnak, gondolom, egészségügyi kritériumai is vannak. Ezt is szabályozza majd a hágai egyezmény? Tudtommal arra mindenképpen törekedni fognak a szerződő országok, hogy örökbefogadás előtt megvizsgálják a gyerekeket és a leendő szülőket is. Nemcsak azért, hogy megállapítsák, beteg-e a gyerek, hanem azért is, hogy az örökbefogadó szülő eldönthesse, vállalja-e a beteg csecsemő felnevelését. C/K & K Még nem tudja, ki neveli fel... (képünk nem Szegeden készült) FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY MAGYAR HÍRLAP 1 --------------------------------------------------------------- A vér szerinti szülő joga és jogtalansága Az örökbefogadásról egy 1952-ben született és máig érvényben lévő törvény rendelkezik. Eszerint az örökbefogadás során az örökbefogadó olyan kiskorú nevelését vállalja, akinek szülei nem élnek vagy akit szülei megfelelően nevelni nem képesek. Örökbefogadónak csak teljesen cselekvőképes, nagykorú, bírósági ítélet hatálya alatt nem álló személy alkalmas. Az engedély megadásának feltétele a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása. A szülő az örökbefogadó személyes ismerete nélkül is hozzájárulhat az örökbefogadáshoz. Ilyen értelmű nyilatkozatot a gyermek születése előtt is adhat az édesanya, s azt a gyermek két hónapos koráig visszavonhatja. Ebben az esetben a gyermek vagy a gyámhatósághoz, vagy egy — az intézmény által alkalmasnak minősített — személyhez kerül. A két hónapot betöltő kiskorút a gyámhatóság állami gondozásba veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. Amennyiben a gyermek már elmúlt hatéves vagy egészségileg károsodott, úgy az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozat csupán a gyámhatóság jóváhagyása esetén érvényes. Nincs szükség hozzájárulásra: — ha a szülő jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; — ha az intézetben nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánítja; — nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására sem, aki cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatóság abban az esetben nyilvánítja a kiskorút örökbefogadhatónak, ha vele a szülő önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot vagy életkörülményein és életvitelén nem változtat. A kiskorút az elmondottak ellenére sem lehet örökbe fogadni, ha az adoptáció a szülő érdekeivel ellenkezik vagy közérdeket sért. Örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő felügyeleti, tartási jogai és természetesen kötelezettségei is megszűnnek. Amennyiben a születési anyakönyvbe csak az örökbefogadás tényét jegyezték be, úgy az örökbefogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen tartózkodása esetén az örökbefogadott gyermek törvényes képviselője kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vér szerintieknek jegyezzék be. Az örökbefogadást felbontják: — ha az közérdeket nem sért vagy ez a kiskorú érdekében áll; — ha bármelyik fél magatartásával ezt elviselhetetlenné teszi, vagy az örökbefogadás nem tölti be funkcióját. Kiskorú esetében a felbontást a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti. Örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, kivéve, ha cselekvőképtelen emberről van szó. Ilyenkor erre a törvényes képviselő jogosult. Felbontáskor azonban ő nem járhat el törvényes képviselőként. Az összeállítást ÚJHEGYI KATALIN és GYÉMÁNT MARIANN készítette. A VOFA Szervező és Tanácsadó Kft., felszámolási eljárás keretében, nyilvánosan értékesíti a Komáromi Autójavító Vállalat két létesítményét. Komáromi autójavító üzem (Komárom, Báthory u. 1.) A vagyonértékelés szerinti ingatlanérték : 47 M Ft. A gépek, berendezések értéke: 4 M Ft. A szerviz 1973-ban, AFIT-típusterv alapján épült, a város belterületén, főútvonal mentén helyezkedik el. Jellemző adatok: 10 000 m2-es telekterület, 3000 m2-es, könnyűszerkezetes üzemcsarnok, 25 állásos, komplex járműjavító technológiai rendszer. 2. Oroszlányi autójavító üzem (Oroszlány, Táncsics Mihály u. 78.). 3000 m2-es telekterület, 600 m2-es, beépített üzemcsarnok, 8 állásos autójavító üzem. 1989-ben épült. Ingatlanérték: 23 M Ft. A létesítmények alkalmasak: gépjárműjavító üzem, gépjármű-nagykereskedés, márkakereskedés, alkatrész-nagykereskedelem éskiskereskedelem - egyéb ipari üzemi tevékenység - nagykereskedelmi, raktározási tevékenység céljára. A pályázati ajánlat tartalmazza: - a vételi árajánlatot, forintban, áfa nélkül, 60 napos érvényességgel - a fizetési módot és az erre vonatkozó garanciákat. Előnyben részesül az a pályázó, aki a meghirdetett vagyon megvásárlására egyben, illetve üzemenként, az eredeti profiljelleg megtartásával vállalkozik, valamint az, aki a vagyont egyben vagy üzemenként, minél nagyobb hányadban vásárolja meg. A pályázat részletes feltételeit, a meghirdetett üzemek műszaki leírását tartalmazó tájékoztató 5000 Ft-os áron vásárolható meg a VOFA Kft. központjában vagy a Komáromi Autójavító Vállalat igazgatói irodájában. A pályázati ajánlatokat két példányban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a VOFA Kft. címére: Budapest, Harang u. 23. 1034. Határidő: április 15-én 16 óra. Felvilágosítást ad Viktor István igazgató (Komárom), telefon: (34)-40-371 és Várszegi Ödön felszámolóbiztos, telefon: 167-0811. GYEN RESZESE EGY 200 ÉVE MEGDÖNTHETETLEN ZOID Dr. Zwack több mint 200 éve alapozta meg családja jövőjét. A mai Zwack Unicum Részvénytársaság 1993-ra a magyar szeszesitalpiac mintegy 50%-át uraló, 9,2 milliárd forint éves forgalmú céggé nőtt. A messze földön ismert magyar világmárka, a Zwack Unicum mellett a cég a nem kevésbé híres St. Hubertus. SIKERNEK „Az én családom soha nem csinált titkot a sikereiből. Inkább a titokból csinált sikert A titkot nem, de a sikert hamarosan megosztom Önnel. ” Fütyülős Barackpálinka, Vilmoskörte Pálinka és számos más kiváló ital gyártója és forgalmazója. Mindemellett kizárólagos képviselője olyan italmárkáknak, mint a Remy Martin, a Cointreau, a Disaronno Amaretto vagy a Schlumberger pezsgő. Ennek a példátlan gazdasági sikernek hamarosan ön is részese lehet.