Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 87-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

ÓMAGYAR HÍRLAP Rendőr akart lenni a gyilkos Miért alakíthat bárki vagyonvédelmi kft.-t? Nem csupán egy, a világ 25 országában — így Németor­szágban, a Benelux államokban és Franciaországban — műkö­dő és 46 ezer embert foglalkoz­tató világcég sározódott be az­zal a borzalmas gyilkossággal, amely az elmúlt héten történt Szegeden, hanem a város ön­­kormányzata és több olyan vál­lalat is kellemetlen helyzetbe került, amely már hosszabb ideje vette igénybe a Securicor vagyonvédelmi kft. szolgáltatá­sait. Az 57 esztendős Ördögh Mihályt olykor kissé nagyhan­gú, de hallatlanul jóindulatú embernek ismerték a szegedi Mars tér környéki kiskocsmák­ban és másutt. Az Admirális becenéven ismert hajléktalan szívesen vállalta a kofaasszo­nyok csomagjainak éjszakai őr­zését, azzal a feltételezhető szándékkal, hogy azok védel­mében alhasson. Néha hivatá­sos „piacernek” adta ki magát. Talán ezzel függ össze, talán nem, hogy a napokban az angol többségi tulajdonú, vagyonvé­delemre specializálódott világ­cég, a Securicor két biztonsági embere — az alapos gyanú szerint F. András szatymazi és M. Zsolt szegedi lakos — bru­tálisan verte halálra a szeren­csétlen embert egy olyan esz­közzel — templával — amely­nek használata a cég alkalma­zottai számára tilos volt. A Securicor szegedi ügyve­zetője a helyi sajtóban tegnap határozottan ítélte el a két al­kalmazott brutális eljárását, és kijelentette: a vállalkozás egy ügyvédi iroda segítségével fel­kutatja Ördögh Mihály hozzá­tartozóit, és gondoskodik a te­metkezési költségekről. Az ügyvezető szerint cégének „mi­nőségi” munkájára referencia a világ számos országában elért sok-sok eredmény, amelyet jobbára annak tulajdoníthatnak, hogy embereiket rendkívül ma­gas szakmai és erkölcsi köve­telmények elé állítják és alapos kiképzésben részesítik. Elmon­dotta azt is a szegedi megbízott, hogy a Securiconnak Budapes­ten, Debrecenben, Salgótarján­ban, Nagykanizsán is működik „filiáléja”. Érvelése szerint a cég alkalmazottainak sok millió forintot köszönhet Szeged váro­sa, s a vállalkozás szorosan mű­ködik együtt a magyar rendőr­séggel. — Ez a nyilatkozat nem több mint közönséges sztereotípia — válaszolta lapunk kérdésére Né­meth Károly százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság szóvivője. — Számos vállalat, közösség vagy szakmai csoport hivatkozhat arra okkal vagy ok nélkül, hogy segít a rendőrségnek. Támogatóinkról azonban sohasem készítünk nyilvántartást, ezért az említett kooperáció tényét sem tagadni, sem megerősíteni nem tudom. Mindenképpen a közvélemény figyelmébe ajánlom azonban azt a tényt, hogy a rendőrség a történteket azonnal nyilvános­ságra hozta. Magyarán senki sem használhat bennünket vé­dőpajzsnak, akár a segítségünk­re volt, akár nem. Természetesen megszólaltak a konkurens vagyonvédelmi cé­gek képviselői is. Érveik szerint felmérhetetlen következmé­nyekkel járhat, hogy napjaink­ban bárki előzetes garanciák nélkül hozhat létre vagyonvé­delmi kft.-t és készíthet úgyne­vezett kiképzési szerződést. A gyanúsítottakat letartóz­tatták, a vizsgálat folytatódik. A Magyar Hírlap információja szerint egyikük korábban rend­őrnek jelentkezett, a pszichikai követelményeknek azonban nem felelt meg, ezért elutasí­tották. Akár kétségbe is von­hatjuk tehát a Securicor szege­di megbízottjának azt a véle­ményét, amely szerint a cég ál­tal kiképzett bármely személy bármely fegyveres testületnél kiállná a próbát. • Lengyel András György BELFÖLD Nem kivételezettek a túlélők A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tör­vény által nem szabályozott pénzbeni és egyes dologi ellátá­sok jegyzékét annak idején a Népjóléti Minisztérium állította össze . A 12 oldalas lista a 6899. számú országgyűlési határozati javaslat mellékleteként jutott el a képviselőkhöz. Az összeállítás 70 tételt tartalmaz, amelyekre összesen 638 millió forint jutta­tást terveztek 1992-ben. Az időskorúak ellátási formái című fejezet végén ez olvasható: „központi szociális segély”. Kapják pedig „idős, izraelita vallású, munkaképtelen szemé­lyek, illetve rászoruló család­tagjaik”. A havonta esedékes segély összege 6150 forint sze­mélyenként, s a Társadalombiz­tosítási Alapot évi hatmillió fo­rinttal terheli, miután az elmúlt évben már csak 94-en vehették igénybe. A segélyezés tényéről a Pesti Hírlap két egymást követő lap­számban fejtette ki állásfoglalá­sát. Kivételezett állampolgárok? címmel minősítették is az eljá­rást, s egyidejűleg több kis in­terjú is megjelent a lapban. Ezek egyikében Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára azt nyilatkozta, hogy az ilyen eljá­rás „kiválóan alkalmas arra, hogy a kivételezett állampolgá­rok csoportjával szemben ellen­szenvet szítson”. Lényegében hasonlóan nyilatkozott a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigány­szövetség, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az ’56-os Szövetség tisztségviselője is. A helyzetet tisztázandó tájé­koztatást kértünk König Évától, a Népjóléti Minisztérium Szo­ciálpolitikai Tanácsa titkárságá­nak osztályvezetőjétől, aki el­mondta, hogy ezt a fajta segé­lyezési formát az ötvenes évek elején hozták létre. Azokra ter­jedt ki, akik olyan állapotban jöttek haza a második világhá­ború után a deportálásból, hogy dolgozni már nem tudtak. A jogszabályt, amely így rendel­kezett, nem sikerült eddig elő­ásni, tény viszont, hogy a jogo­sultság a rendszerváltás után sem szűnt meg. Az ily módon segélyezettek időskorú embe­rek, s már százan sincsenek. Egyébként — tette hozzá az osztályvezető — a most meg­kérdőjelezett segélyezési szisz­témába sorolt szerencsétlen em­bereknek egész életükben ez je­lentette a megélhetésüket. Ha történetesen nincs a „központi szociális segély” — ami jellegét illetően pont olyan, mint a rend­szeres szociális segély, s tavaly mintegy negyvenezren osztoz­kodtak kétmilliárd forinton —, akkor a társadalomnak más mó­don kellett volna s kell ezután is gondoskodni róluk. Kivételezettségről tehát — jegyezhettük le — szó sincs, an­nál is kevésbé, mert összegsze­rűen a szociális törvényben nem szabályozott pénzbeni ellátások közül talán éppen ez a legki­sebb tétel. • K.P. Tiltakozások az egyházi törvény módosítása ellen A Hit Gyülekezete tiltakozik a négy országgyűlési képviselő (dr. Salamon László, dr. Lukács Ta­más, Kováts László és dr. Czoma László) által az 1990. évi IV. tör­vény módosítására beterjesztett törvényjavaslat ellen, mivel az sérti a vallásszabadságot. A mó­dosítás elfogadása újra lehetősé­get teremtene a vallási ügyekbe történő állami beavatkozásra, aláásná a felekezeti jogegyenlő­ség elvét és megsemmisítené az egyházszervezés szabadságát. A tervezett korlátozások visszame­nőleges hatálya törvényen kívülre kényszerítene mintegy 30 jelen­leg hivatalosan bejegyzett feleke­zeti, és ezzel jóhiszeműen szer­zett és gyakorolt jogoktól foszta­ná meg állampolgárok ezreit. A módosító indítvány hátteré­ben a demokráciával és a jogál­lamisággal ellentétes célkitűzé­sek ismerhetők fel: 1. a vallási kisebbségekkel szembeni tisztogatás révén egyes történelmi egyházak hegemóniá­jának állami segédlettel történő kiépítése a társadalomban; 2. az állammal összefonódó egyházak ideológiájának uralko­dóvá tétele a közszolgálati mé­diumokban, továbbá kizáróla­gosság biztosítása részükre a vallásos nevelés terén, az óvo­dáktól az egyetemekig; 3. a második világháború előtt, nyílt jogegyenlőtlenségre épülő egyházpolitika törvényi szintre emelése; 4. a vallási pluralizmus korlá­tozásával a felekezetek közötti választási lehetőség leszűkítése, a vallás szabad megváltoztatásá­nak megnehezítése; 5. az egyházak anyagi támo­gatását az egyéni adófizetők lel­kiismeretére bízó törvénymódo­sítás megakadályozása; 6. a közállapotok olyan átala­kítása, hogy a formálódó állam­egyházat támogató személyek számítsanak teljes jogú (megbíz­ható, jó, igaz, magyar stb.) állam­polgárnak. * A törvénymódosítás elfogadá­sa a vallási feszültségek kiélező­désével járna, és egy esetleges vallásüldözés alapjait vethetné meg. A Hit Gyülekezete felhívja a parlamenti képviselők figyelmét az emberi jogokért viselt felelős­ségükre, és kéri, hogy a javaslatot utasítsák el; ugyanakkor felhívás­sal fordul mindazokhoz, akik fe­lelősséget éreznek saját emberi méltóságukért és gyermekeik sza­bad jövőjéért, hogy tiltakozásukat a Nyilvánosság Klub által indított aláírás-gyűjtési akcióhoz való csatlakozásukkal is fejezzék ki — olvasható a Hit Gyülekezete or­szágos vezetőségének nyilatkoza­tában. Óriási tapsvihart aratott 1989-ben London­ban Sarkadi Nagy Barna, az egykori Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, amikor a vallásszabadságért küzdő nemzetközi szervezet ülésén ismertette a lelkiismereti és vallássza­badságról, valamint az egyházakról szóló tör­vény tervezetét , amelyet 1990-ben el is foga­dott a magyar parlament. Hogy az ENSZ-konvenció és a helsinki meg­állapodás szellemében működő nemzetközi szervezetek ugyanilyen ovációval fogadnák ugyan a törvény mostani módosítását — ponto­sabban többrendbeli szigorítását —, az koránt­sem valószínű. Mert a tízezer taggal nem ren­delkező, egy évszázada még nem működő fele­kezetek nevében és védelmében az Adventista Egyház — amelyet egyébként nem érintene a módosítás, hiszen van már száz éve annak, hogy üldözik — a külföldi szervezetekhez for­dult, figyelmüket és segítségüket kérve. De mindenekelőtt a magyar parlament képvi­selőihez intéztek levelet. Abban reménykednek: érvekkel és tényekkel képesek meggyőzni a honatyákat a beterjesztett törvénymódosítás cél­­szerűtlenségéről és jogszerűtlenségéről. S meg­osztani velük félelmüket a mindenféle nyil­vántartástól és mindenféle ellenőrzéstől. A képviselőknek egyébként rendelkezésükre áll a Nemzetközi Vallásszabadság Társaság megannyi dokumentuma — a világnyelveken —, de hozzáférhető magyar fordításban is jó néhány publikáció, amelyet a társaság nemzet­közi rangú szakértői jelentettek meg a vallás- és a lelkiismereti szabadságról. Az egyházi törvény módosításáról szóló par­lamenti vita előtt tehát még tájékozódhatnak a képviselők. Ha akarnak. Ha lelkiismereti kérdé­sekről nem a lelkiismeretük megkerülésével óhajtanak dönteni. Mint legutóbb, amikor dest­ruktívnak nyilvánítottak négy kisegyházat anél­kül, hogy valódi tevékenységüket megismerték volna. • Gy. M. 1993. április 21., szerda Az ATHENAEUM NYOMDA Bp. X., Kozma u. 2. szám alatti gyáregysége felvételre keres nyomdaipari gépek üzemeltetésére illetve karbantartására (három műszakos, folyamatos munkarendbe) gépmestert (kereset: bruttó 36-40 000 Ft) női betanított munkást (kereset: bruttó 25-30 000 Ft) automatikában jártas villanyszerelőt 10 éves szakmai gyakorlattal. Telepkezelői tanfolyami végzettségűek előnyben! (kereset: bruttó 30-35 000 Ft) 12 t/h-ás gázüzemű kazánok kezelésére kazánfűtőt (kereset: bruttó 25-30 000 Ft) Nyomdaipari gyakorlat előnyt jelent! Jelentkezés: Bp. X., Kozma u. 2. BRAMAC TETŐCSERÉP TAVALYI ÁRON, HOGY KÖNNYEBB LEGYEN ÉPÍTKEZNI Tudjuk milyen nehéz ma új otthont teremteni. Ezért mi nem emeltük árainkat. 2 évi áron kínálunk ALPESI, HÓDFARKÚ ÉS ALPESI PLUSZ TETŐCSEREPET, * 50 féle műanyag és fém tetőtartozékot* Termékeinket országszerte 500 helyen lehet megrendelni. Egy biztosan van az Ön közelében is. BRAMAC m­ár egyszer építkezik...

Next