Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 87-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

ÓMAGYAR HÍRLAP Rendőr akart lenni a gyilkos Miért alakíthat bárki vagyonvédelmi kft.-t? Nem csupán egy, a világ 25 országában — így Németországban, a Benelux államokban és Franciaországban — működő és 46 ezer embert foglalkoztató világcég sározódott be azzal a borzalmas gyilkossággal, amely az elmúlt héten történt Szegeden, hanem a város önkormányzata és több olyan vállalat is kellemetlen helyzetbe került, amely már hosszabb ideje vette igénybe a Securicor vagyonvédelmi kft. szolgáltatásait. Az 57 esztendős Ördögh Mihályt olykor kissé nagyhangú, de hallatlanul jóindulatú embernek ismerték a szegedi Mars tér környéki kiskocsmákban és másutt. Az Admirális becenéven ismert hajléktalan szívesen vállalta a kofaasszonyok csomagjainak éjszakai őrzését, azzal a feltételezhető szándékkal, hogy azok védelmében alhasson. Néha hivatásos „piacernek” adta ki magát. Talán ezzel függ össze, talán nem, hogy a napokban az angol többségi tulajdonú, vagyonvédelemre specializálódott világcég, a Securicor két biztonsági embere — az alapos gyanú szerint F. András szatymazi és M. Zsolt szegedi lakos — brutálisan verte halálra a szerencsétlen embert egy olyan eszközzel — templával — amelynek használata a cég alkalmazottai számára tilos volt. A Securicor szegedi ügyvezetője a helyi sajtóban tegnap határozottan ítélte el a két alkalmazott brutális eljárását, és kijelentette: a vállalkozás egy ügyvédi iroda segítségével felkutatja Ördögh Mihály hozzátartozóit, és gondoskodik a temetkezési költségekről. Az ügyvezető szerint cégének „minőségi” munkájára referencia a világ számos országában elért sok-sok eredmény, amelyet jobbára annak tulajdoníthatnak, hogy embereiket rendkívül magas szakmai és erkölcsi követelmények elé állítják és alapos kiképzésben részesítik. Elmondotta azt is a szegedi megbízott, hogy a Securiconnak Budapesten, Debrecenben, Salgótarjánban, Nagykanizsán is működik „filiáléja”. Érvelése szerint a cég alkalmazottainak sok millió forintot köszönhet Szeged városa, s a vállalkozás szorosan működik együtt a magyar rendőrséggel. — Ez a nyilatkozat nem több mint közönséges sztereotípia — válaszolta lapunk kérdésére Németh Károly százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. — Számos vállalat, közösség vagy szakmai csoport hivatkozhat arra okkal vagy ok nélkül, hogy segít a rendőrségnek. Támogatóinkról azonban sohasem készítünk nyilvántartást, ezért az említett kooperáció tényét sem tagadni, sem megerősíteni nem tudom. Mindenképpen a közvélemény figyelmébe ajánlom azonban azt a tényt, hogy a rendőrség a történteket azonnal nyilvánosságra hozta. Magyarán senki sem használhat bennünket védőpajzsnak, akár a segítségünkre volt, akár nem. Természetesen megszólaltak a konkurens vagyonvédelmi cégek képviselői is. Érveik szerint felmérhetetlen következményekkel járhat, hogy napjainkban bárki előzetes garanciák nélkül hozhat létre vagyonvédelmi kft.-t és készíthet úgynevezett kiképzési szerződést. A gyanúsítottakat letartóztatták, a vizsgálat folytatódik. A Magyar Hírlap információja szerint egyikük korábban rendőrnek jelentkezett, a pszichikai követelményeknek azonban nem felelt meg, ezért elutasították. Akár kétségbe is vonhatjuk tehát a Securicor szegedi megbízottjának azt a véleményét, amely szerint a cég által kiképzett bármely személy bármely fegyveres testületnél kiállná a próbát. • Lengyel András György BELFÖLD Nem kivételezettek a túlélők A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által nem szabályozott pénzbeni és egyes dologi ellátások jegyzékét annak idején a Népjóléti Minisztérium állította össze . A 12 oldalas lista a 6899. számú országgyűlési határozati javaslat mellékleteként jutott el a képviselőkhöz. Az összeállítás 70 tételt tartalmaz, amelyekre összesen 638 millió forint juttatást terveztek 1992-ben. Az időskorúak ellátási formái című fejezet végén ez olvasható: „központi szociális segély”. Kapják pedig „idős, izraelita vallású, munkaképtelen személyek, illetve rászoruló családtagjaik”. A havonta esedékes segély összege 6150 forint személyenként, s a Társadalombiztosítási Alapot évi hatmillió forinttal terheli, miután az elmúlt évben már csak 94-en vehették igénybe. A segélyezés tényéről a Pesti Hírlap két egymást követő lapszámban fejtette ki állásfoglalását. Kivételezett állampolgárok? címmel minősítették is az eljárást, s egyidejűleg több kis interjú is megjelent a lapban. Ezek egyikében Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára azt nyilatkozta, hogy az ilyen eljárás „kiválóan alkalmas arra, hogy a kivételezett állampolgárok csoportjával szemben ellenszenvet szítson”. Lényegében hasonlóan nyilatkozott a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az ’56-os Szövetség tisztségviselője is. A helyzetet tisztázandó tájékoztatást kértünk König Évától, a Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai Tanácsa titkárságának osztályvezetőjétől, aki elmondta, hogy ezt a fajta segélyezési formát az ötvenes évek elején hozták létre. Azokra terjedt ki, akik olyan állapotban jöttek haza a második világháború után a deportálásból, hogy dolgozni már nem tudtak. A jogszabályt, amely így rendelkezett, nem sikerült eddig előásni, tény viszont, hogy a jogosultság a rendszerváltás után sem szűnt meg. Az ily módon segélyezettek időskorú emberek, s már százan sincsenek. Egyébként — tette hozzá az osztályvezető — a most megkérdőjelezett segélyezési szisztémába sorolt szerencsétlen embereknek egész életükben ez jelentette a megélhetésüket. Ha történetesen nincs a „központi szociális segély” — ami jellegét illetően pont olyan, mint a rendszeres szociális segély, s tavaly mintegy negyvenezren osztozkodtak kétmilliárd forinton —, akkor a társadalomnak más módon kellett volna s kell ezután is gondoskodni róluk. Kivételezettségről tehát — jegyezhettük le — szó sincs, annál is kevésbé, mert összegszerűen a szociális törvényben nem szabályozott pénzbeni ellátások közül talán éppen ez a legkisebb tétel. • K.P. Tiltakozások az egyházi törvény módosítása ellen A Hit Gyülekezete tiltakozik a négy országgyűlési képviselő (dr. Salamon László, dr. Lukács Tamás, Kováts László és dr. Czoma László) által az 1990. évi IV. törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat ellen, mivel az sérti a vallásszabadságot. A módosítás elfogadása újra lehetőséget teremtene a vallási ügyekbe történő állami beavatkozásra, aláásná a felekezeti jogegyenlőség elvét és megsemmisítené az egyházszervezés szabadságát. A tervezett korlátozások visszamenőleges hatálya törvényen kívülre kényszerítene mintegy 30 jelenleg hivatalosan bejegyzett felekezeti, és ezzel jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogoktól fosztaná meg állampolgárok ezreit. A módosító indítvány hátterében a demokráciával és a jogállamisággal ellentétes célkitűzések ismerhetők fel: 1. a vallási kisebbségekkel szembeni tisztogatás révén egyes történelmi egyházak hegemóniájának állami segédlettel történő kiépítése a társadalomban; 2. az állammal összefonódó egyházak ideológiájának uralkodóvá tétele a közszolgálati médiumokban, továbbá kizárólagosság biztosítása részükre a vallásos nevelés terén, az óvodáktól az egyetemekig; 3. a második világháború előtt, nyílt jogegyenlőtlenségre épülő egyházpolitika törvényi szintre emelése; 4. a vallási pluralizmus korlátozásával a felekezetek közötti választási lehetőség leszűkítése, a vallás szabad megváltoztatásának megnehezítése; 5. az egyházak anyagi támogatását az egyéni adófizetők lelkiismeretére bízó törvénymódosítás megakadályozása; 6. a közállapotok olyan átalakítása, hogy a formálódó államegyházat támogató személyek számítsanak teljes jogú (megbízható, jó, igaz, magyar stb.) állampolgárnak. * A törvénymódosítás elfogadása a vallási feszültségek kiéleződésével járna, és egy esetleges vallásüldözés alapjait vethetné meg. A Hit Gyülekezete felhívja a parlamenti képviselők figyelmét az emberi jogokért viselt felelősségükre, és kéri, hogy a javaslatot utasítsák el; ugyanakkor felhívással fordul mindazokhoz, akik felelősséget éreznek saját emberi méltóságukért és gyermekeik szabad jövőjéért, hogy tiltakozásukat a Nyilvánosság Klub által indított aláírás-gyűjtési akcióhoz való csatlakozásukkal is fejezzék ki — olvasható a Hit Gyülekezete országos vezetőségének nyilatkozatában. Óriási tapsvihart aratott 1989-ben Londonban Sarkadi Nagy Barna, az egykori Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, amikor a vallásszabadságért küzdő nemzetközi szervezet ülésén ismertette a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény tervezetét , amelyet 1990-ben el is fogadott a magyar parlament. Hogy az ENSZ-konvenció és a helsinki megállapodás szellemében működő nemzetközi szervezetek ugyanilyen ovációval fogadnák ugyan a törvény mostani módosítását — pontosabban többrendbeli szigorítását —, az korántsem valószínű. Mert a tízezer taggal nem rendelkező, egy évszázada még nem működő felekezetek nevében és védelmében az Adventista Egyház — amelyet egyébként nem érintene a módosítás, hiszen van már száz éve annak, hogy üldözik — a külföldi szervezetekhez fordult, figyelmüket és segítségüket kérve. De mindenekelőtt a magyar parlament képviselőihez intéztek levelet. Abban reménykednek: érvekkel és tényekkel képesek meggyőzni a honatyákat a beterjesztett törvénymódosítás célszerűtlenségéről és jogszerűtlenségéről. S megosztani velük félelmüket a mindenféle nyilvántartástól és mindenféle ellenőrzéstől. A képviselőknek egyébként rendelkezésükre áll a Nemzetközi Vallásszabadság Társaság megannyi dokumentuma — a világnyelveken —, de hozzáférhető magyar fordításban is jó néhány publikáció, amelyet a társaság nemzetközi rangú szakértői jelentettek meg a vallás- és a lelkiismereti szabadságról. Az egyházi törvény módosításáról szóló parlamenti vita előtt tehát még tájékozódhatnak a képviselők. Ha akarnak. Ha lelkiismereti kérdésekről nem a lelkiismeretük megkerülésével óhajtanak dönteni. Mint legutóbb, amikor destruktívnak nyilvánítottak négy kisegyházat anélkül, hogy valódi tevékenységüket megismerték volna. • Gy. M. 1993. április 21., szerda Az ATHENAEUM NYOMDA Bp. X., Kozma u. 2. szám alatti gyáregysége felvételre keres nyomdaipari gépek üzemeltetésére illetve karbantartására (három műszakos, folyamatos munkarendbe) gépmestert (kereset: bruttó 36-40 000 Ft) női betanított munkást (kereset: bruttó 25-30 000 Ft) automatikában jártas villanyszerelőt 10 éves szakmai gyakorlattal. Telepkezelői tanfolyami végzettségűek előnyben! (kereset: bruttó 30-35 000 Ft) 12 t/h-ás gázüzemű kazánok kezelésére kazánfűtőt (kereset: bruttó 25-30 000 Ft) Nyomdaipari gyakorlat előnyt jelent! Jelentkezés: Bp. X., Kozma u. 2. BRAMAC TETŐCSERÉP TAVALYI ÁRON, HOGY KÖNNYEBB LEGYEN ÉPÍTKEZNI Tudjuk milyen nehéz ma új otthont teremteni. Ezért mi nem emeltük árainkat. 2 évi áron kínálunk ALPESI, HÓDFARKÚ ÉS ALPESI PLUSZ TETŐCSEREPET, * 50 féle műanyag és fém tetőtartozékot* Termékeinket országszerte 500 helyen lehet megrendelni. Egy biztosan van az Ön közelében is. BRAMAC már egyszer építkezik...