Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 137-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

1993. június 15., kedd Markó Béla: felül kell vizsgálnunk az RMDSZ politikáját Bukaresti tudósítónktól A nagy nyilvánosság teljes kizárásával találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi el­nöke Ion Iliescu román államfő­vel. Tekintve, hogy a vezető bu­karesti politikus az utóbbi idő­szakban több ellenzéki politikus­sal is folytatott megbeszélést, mindenekelőtt azt kérdeztük Markó Bélától, a mostani ta­nácskozásra is ennek az akció­nak a keretében került-e sor? — Nem, a találkozó saját ké­résemre jött létre. Úgy éreztem, ismételten fel kell vetnem az ál­lamfőnek azt, hogy több rendbe­li kérésünk és az Európa Tanács jelentéstevői által megfogalma­zott igény ellenére semmilyen haladás sem mutatkozik a romá­niai magyarság helyzetének ren­dezése, jogainak szavatolása te­kintetében, bár a kormány több alkalommal is ígéretet tett jogsé­relmeink orvoslására. — Miről esett szó konkrétan a találkozón? — Elsődleges célom az 1989. decemberi és 1990-es marosvásárhelyi események nyomán elítélt ártatlan zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi magyar áldozatok helyzetének ismételt megtárgyalása volt, s annak a ténynek a leszögezése, hogy esetükben nyilvánvalóan koncepciós, politikai perről van szó. Az a tény, hogy a legfel­sőbb bíróság nemrégiben meg­erősítette a marosvásárhelyi Cseresznyés Pált tíz év börtön­nel sújtó ítéletet, világossá tette számunkra, hogy a hatalom ré­széről hiányzik a kisebbség­gondok orvoslásának politikai akarata. Mindemellett úgy érez­tem, erkölcsi kötelességem, kö­telességünk felvállalni az ártat­lan magyar elítéltek ügyét, tisz­tázni még egyszer a velük szemben elkövetett jogsértést, annál is inkább, mivel nemrégi­ben ismét felkerestek az édes­anyák és megrázóan ecsetelték a kétségbeejtő helyzetet. Termé­szetesen felsoroltam többi jog­sérelmünket is, amelyeket véle­ményünk szerint haladéktalanul orvosolni kell az ET-jelentéste­­vők által megfogalmazott köve­telmények jegyében. — Strasbourgban rövidesen megint összeül az ET. Milyen álláspontra helyezkedik az em­lített körülmények között az RMDSZ az ország felvételének kérdésében? — Több alkalommal is kifej­tettük, hogy véleményünk sze­rint Romániának még a felvétel előtt rendeznie kell az alapvető kisebbségigényeket. Sajnos, a je­lenlegi helyzetben Strasbourg­­ban semmilyen pozitív előrelé­pésről nem számolhatunk be, vagyis semmiképpen sem támo­gathatjuk feltétel nélkül Romá­nia beépülését az európai struk­túrákba. Nem fogadhatjuk el, hogy konkrét és megoldható kér­désekben sem mutatkozik hala­dás. Úgy hiszem, bizonyos mér­tékben felül kell vizsgálnunk az RMDSZ eddigi politikáját. Bogdán Tibor Raymond Barre volt francia miniszterelnök a Balladur-tervről Szerencsésebb előcsatlakozásról beszélni Az Európai Közösség ob­jektív kritériumok alapján fog dönteni a csatlakozás kér­désében, ami lehetővé teszi, hogy a közösséggel társulási szerződésre lépett országok­nak ne a közülük leglassab­ban haladó államhoz kelljen alkalmazkodniuk. Ezt Ray­mond Barre egykori francia miniszterelnök, a nemzetgyű­lés tagja szögezte le a Hörcsik Richárddal, az Országgyűlés EK-ügyek bizottságának elnö­kével folytatott tegnapi meg­beszélésen. Barre — aki a Nemzetközi Segítség Közép- és Kelet-Európának, várako­zások és tények elnevezésű konferencia alkalmából érke­zett Budapestre — az újkeletű Balladur-tervvel, a délszláv válsággal és kisebbségkérdé­sekkel kapcsolatban is állást foglalt. Az exkormányfő kifejtette: a „társulási” helyett szívesebben használja az „előcsatlakozási szerződés” kifejezést, hiszen az EK és Magyarország közötti megállapodás voltaképp az elő­zetes csatlakozást, a meglévő szintkülönbségek eltüntetését jelenti. Barre a már ismert fran­cia álláspontot megismételve a kormányváltással hozta össze­függésbe a magyar MEK társu­lási megállapodás francia parla­menti ratifikációjának elhúzó­dását. „A jóváhagyásra a követ­kező hetekben sor kerül” — fo­galmazott. A francia politikus biztosítot­ta magyar tárgyalópartnerét: a közösség nem sorolja egy kate­góriába a vele társulási szerző­désre lépett országokat. Cáfolta, hogy az EK-n belül egyfajta „konvojszemlélet” érvényesül­ne. „Az EK objektív kritériu­mok alapján szándékozik dönte­ni, s csak azok csatlakozhatnak, akik ezeket teljesítik”. A szóba jöhető kritériumok közül csak egyet villantott fel: nem nyerhetnek bebocsátást az EK-ba azok az országok, ahol a kisebbségkérdés megoldatlan — hangsúlyozta. Barre emlé­keztetett rá: a francia alkot­mánybíróság elnöke olyan euró­pai döntőbíróság felállítását szorgalmazza, amely az ember­, azon belül is a kisebbségjogok tiszteletben tartását felügyelné. „Számítunk Párizs segítségére, mindenekelőtt a romániai ma­gyar kisebbség problémáinak megoldásában” — vetette fel Hörcsik. Barre nem hagyott két­séget afelől, hogy Párizs nagy figyelemmel kíséri ezt a kérdés­kört. Szerinte elsősorban más országok példájának bemutatá­sával lehetséges nyomást gya­korolni Bukarestre. A jelenlegi francia miniszter­­elnöknek a napokban ismerte­tett kezdeményezéséről szólva a veterán francia politikus el­mondta: a Balladur-terv tulaj­donképpen nem más, mint Francois Mitterrand három év­vel ezelőtti, európai konföderá­ciós elképzelésének felmelegí­tése, módosított formában. Mit­terrand terve Barre szerint két okból nem aratott sikert: egy­részt akkoriban még létezett a Szovjetunió, másrészt a konfö­derációba nem kívánta bevonni Kanadát és az Egyesült Államo­kat. Balladur egy olyan szerve­zet létrehozását szorgalmazza, amely az összes európai orszá­got, valamint Kanadát és az Egyesült Államokat is magába foglalná, s valamennyi állam garantálná egymás határait. Az elképzelés szerint esetleg határ­módosításokra is sor kerülhet, „azért, hogy egy újabb jugo­szláv típusú drámát elkerül­jünk” — fejtette ki Barre, hoz­zátéve, hogy a határmódosítá­sok szigorúan regionális garan­ciák mellett mehetnének végbe. „Őszintén szólva nem látok megoldást a délszláv válságból való kilábalásra — fogalmazott a francia politikus. Barre úgy látja, hogy a nemzetközi közös­ség fő célja ma a válság tovább­terjedésének megakadályozása és az embargó fenntartása Szer­biával szemben mindaddig, amíg a boszniai szerbek a béke­feltételeket nem teljesítik. Gy.Z. Koncert a Mária Valéria hídért Újra diplomáciai kapcsolat Liechtensteinnel Az Esztergom és a szlovákiai Párkány (Sturovo) közötti Duna­­híd újraépítése javára tartottak koncertet tegnap a Zeneakadé­mián, és ezen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, a Magyar—Szlovák Fórum szelle­mi atyja. A híd ötven éve pusztult el, és mint a köztársasági elnök rövid ünnepi beszédében leszö­gezte, eljött az idő, hogy a hidat a két ország összefogásával újjá­építsék. Ján Oravec, Párkány pol­gármestere magyarul mondott be­szédében hangsúlyozta, hogy a Mária Valéria híd újjáépítése nemcsak a két érintett város a ré­gi problémája és óhaja, de a híd újjáépítésének gondolata széles körű polgári támogatást is élvez. A hangverseny egyik szervezője, a Magyar—Szlovák Fórum, alap­vető feladatának tartja, hogy a politikai pártoktól függetlenül igyekezzen mindkét országban felkutatni a feszültségcsökkentő lehetőségeket, hogy a másik oldal torzítatlan véleményét igyekez­zen megismertetni. Akik a híd újjáépítését támogatni kívánják, felajánlásaikat a Párbeszéd Ala­pítvány számlájára juttathatják el Duna-híd jeligével: MHB Szé­chenyi István 1. számú fiók, Bp. Arany János u. 20. Számlaszám: 222-11882. •S. I. Megnyílt a bécsi világkonferencia A demokratizálás útján lehet biztosítani az ember jogokat Bécsi tudósítónktól Csak akkor uralkodhat bé­ke és boldogság Földünkön, ha sikerül nemcsak érvényesí­teni az emberi jogokat, hanem világszerte ellenőrizni is lehet betartásukat — monta But­­rosz Gáli, az ENSZ főtitkára tegnap a bécsi Austria Cen­terben, a kéthetesre tervezett emberjogi világkonferencia ünnepélyes megnyitóján. Szó­kimondó beszédében rámuta­tott az ENSZ hibáira, hiá­nyosságaira is, és reményét fe­jezte ki, hogy a személyi sza­badságjogokért, a demokrá­ciáért küzdő erők diadalmas­­kodnak majd az erőszak esz­közével uralkodók felett, hi­szen az emberi jogokat a de­mokratizálás útján lehet biz­tosítani. Gáli nagy tapssal fogadott be­széde előtt a vendéglátó Ausztria nevében Thomas Klestil szövet­ségi elnök szólt az értekezlet résztvevőihez — 180 ország és különböző nemzetközi szerveze­tek mintegy 5000 képviselőjéhez —, akik záródokumentumban igyekeznek meghatározni az em­­berjogok területén a legsürgősebb feladatokat. Klestil kudarcként értékelte, hogy a világközösség­nek nem sikerült közös platfor­mot kialakítani a mostani tárgya­lások színhelyétől nem messze, Boszniában dúló, az emberi jo­gok súlyos és sorozatos megsér­tésével járó viszály megfékezésé­re. Az osztrák államfő kijelentet­te: az emberi jogokra nem érvé­nyes a belügyekbe való be nem avatkozás elve. Gyors cselekvést sürgetett, kiállt a kisebbségjogok fokozott védelme mellett, mond­ván: éppen az etnikai ellenséges­kedés okozza az emberi jogok megsértésének legkirívóbb ese­teit. A dalai láma mégis felszólal­hat a konferencián. Tibet legma­gasabb rangú egyházi és világi vezetője előreláthatóan ma beszé­det mond majd a nem kormány­zati szervezetek képviselői előtt. Üresen maradtak a tárgyalóte­remben a Kis-Jugoszlávia képvi­selői számára fenntartott helyek, a hivatalos osztrák vendégek so­raiban ott volt viszont Kurt Wald­heim egykori ENSZ-főtitkár, volt szövetségi elnök is. • Pogány Jenő Géza MTI—----------­----------------­Az Egyesült Államok szerint inkább ne szülessen semmilyen zárónyilatkozat az ENSZ ember­jogi világkonferenciáján, mint­sem „felvizezett” kompro­misszum lásson napvilágot — nyilatkozta hétfőn Bécsben Christopher amerikai külügymi­niszter. Beszédében hivatalos amerikai cselekvési programot terjesztett elő az emberi jogok megerősítésére. Vezércikkünk a 7. oldalon Ódor László berni magyar nagykövet, akinek megbízatása ezentúl kiterjed Liechtensteinre is, tegnap Vaduzban átadta meg­bízólevelét II. János­ Ádám ural­kodó hercegnek, Liechtenstein Állam államfőjének. Liechtenstein Állam tagja az ENSZ-nek, aláírója a helsinki zá­róokmánynak, aktív tevékenysé­get fejt ki az Európa Tanácsban. Az ország nemzetközi pozícióját rendkívüli mértékben megerősí­tette az a körülmény, hogy míg a vámuniós partner Svájc 1992. de­cember 6-án német, addig Liech­tenstein egy héttel később igent mondott az Európai Gazdasági Tér megalakítására, amely az Eu­rópai Közösséget és az EFTA-or­­szágokat tömöríti összeurópai di­­menziójú, továbbfejlesztett sza­badkereskedelmi övezetbe. Liech­tenstein Állammal Magyarország — az Osztrák—Magyar Monar­chia tagjaként — a 19. század má­sodik felétől valutaunióban és vámunióban állott, vagyis nem­zetközi közjogi kapcsolataink im­már több mint 100 éve ugyan­olyan szinten voltak, mint nap­jainkban a liechtensteini—svájci kapcsolatok. A monarchia fel­bomlásával megszakadt liechtens­teini—magyar diplomáciai kap­csolatok teljes körű rendezésére csupán napjainkban került sor. A mindössze 27 ezer lakost számláló és 157 négyzetkilométer területű Liechtenstein hercegség az Alpokban, a Rajna partján, Ausztria és Svájc által határolt festői vidéken terül el. Legközvet­lenebb hagyományos partnerei a szomszédos osztrák Vorarlberg tartomány, valamint svájci olda­lon St. Gallen és Graubünden kantonok. A főváros, Vaduz la­kóinak száma mintegy 5 ezer, a vasutak hossza 19 km, míg az utak hossza 140 km. Államformá­ja alkotmányos monarchia. Külügyi delegáció Helsinkiben (MTI) Kodolányi Gyulának, a miniszter­­elnök külpolitikai főtanácsadójának veze­tésével magyar külügyi küldöttség utazott Helsinkibe. A delegáció egy magyar —észt—finn bizottsági ülésen vesz részt, amely az októberre tervezett hármas finn­ugor miniszterelnöki csúcstalálkozó rész­leteit készíti elő. A küldöttség tárgyal Helsinkiben finn külügyi partnerekkel és a parlament elnökével, Ilkka Souminen­­nel is. Fidesz-küldöttség Romániában (MTI) Orbán Viktor vezetésével tegnap Fidesz-delegáció utazott Romániába. A fiatal demokraták küldöttsége a két ország kapcsolatát érintő időszerű politikai kér­désekről — többek között a román—ma­gyar alapszerződésről — tárgyal az ellen­zéki pártok vezetőivel, valamint találko­zik Markó Bélával, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnökével és Tőkés László nagyváradi püspökkel, a szövetség tiszteletbeli elnökével. Ma hazánkba érkezik az iráni külügyminiszter (MTI) Kétnapos hivatalos látogatásra ma Budapestre érkezik Ali Akbar Velajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminiszte­re. A látogatás része a rendszeres ma­gyar—iráni külügyminiszteri konzultá­ciónak, viszonzása Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter 1991. januári teheráni láto­gatásának. Magyarországi tartózkodása során az iráni vendéget fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke. Budapesti programja során találkozik Kádár Béla miniszterrel, a Magyar—Iráni Gazdasági Vegyes­bizottság magyar társelnökével is. Parlamenti képviselők Bonnban (MTI) A Magyar Országgyűlés önkor­mányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának küldöttsége négynapos hivatalos látogatásra a német szövetségi parlament belügyi bizottsága meghívására tegnap Bonnba utazott. A küldöttség a szövetségi alkotmányvédel­mi hivatalban és a szövetségi belügymi­nisztériumban is megbeszéléseket folytat. A képviselőket fogadja a német szövetsé­gi parlament belügyi bizottságának elnö­ke és a szövetségi belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Bogdán Tibor felmentése (MTI) A köztársasági elnök, a miniszter­­elnök javaslatára, saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette dr. Bogdán Tibort az Igazságügyi Minisztérium köz­­igazgatási államtitkári tisztségéből június 31-ei hatállyal. A felmentésről szóló hatá­rozat a Magyar Közlöny 75. számában je­lent meg. A KSH az áprilisi termelői árakról (MTI) Áprilisban 0,8 százalékkal emel­kedtek az ipari termelői árak az előző hó­naphoz képest — áll a KSH legfrissebb jelentésében. (Márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban 3 százalékos emelkedést rögzítettek.) Egy esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai áprilisban 11,7 száza­lékkal haladták meg az egy évvel koráb­biakat. A belföldi értékesítés árszínvonala 12,7 százalékkal, az exporté — forintban számolva — 10,7 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. A múlt év decemberéhez viszonyítva a termelői árak 4,2 százalék­kal, a belföldi értékesítés árai 4,7 száza­lékkal, az exportárak pedig 3,7 százalék­kal nőttek. A belföldön értékesített termé­kek idei drágulásához legkisebb mérték­ben a bányászat járult hozzá, ahol az ár­emelkedés az év első négy hónapjában 0,5 százalékos volt. Átlag alatti, 3 száza­lékos az árszint emelkedése a villamos­energia-, a gáz-, hő- és a vízszolgáltatás­ban. Az ipari átlagot meghaladó mértékű, 4,9 százalékos a növekedés a feldolgozó­­iparban. Szinte valamennyi fontos mező­­gazdasági termék átlagára ellentétesen változott márciustól áprilisra, mint a múlt év azonos hónapjaiban. A búza és a ku­korica felvásárlási átlagára csökkent, a piaci ár növekedése azonban folytatódott. Tovább csökkent a vágóállatok felvásár­lási átlagára, a tehéntej ára viszont nem változott. Ma kezdődik a Kommunálexpó (MH) Ma kezdődik s június 19-éig tart Budapesten a BNV területén a Kommu­nálexpó. E településfejlesztési szakkiállí­tással egy időben e témában konferenciát is rendeznek a fővárosban. Wekler Ferenc (SZDSZ), az Országgyűlés önkormány­zati bizottságának elnöke lapunknak el­mondta: a hazánkban első alkalommal megrendezett nemzetközi szakkiállításon 130 pavilont lehet megtekinteni, ezek döntő többségét magyar önkormányzatok állítják fel. A BNV területén az érdeklő­dők olyan technológiákkal, eszközökkel ismerkedhetnek meg, melyek hozzásegít­hetik az önkormányzatokat ezen funkció­juk jobb ellátásához. Wekler elmondta: a magyarországi önkormányzatok többsége felismerte a kommunális fejlesztések fon­tosságát, közülük számos mások számára is hasznosítható megoldást mutat be a szakkiállításon. Magyar híradó KÜLFÖLD-BELFÖLD A nemzetközi közösségnek az a feladata, hogy megállítsa a vérontást Boszniában, és né­hány évig garantálja a köztár­saság jelenlegi határait. Ez­után azonban lehetővé kell tenni a boszniai szerbek és horvátok számára, hogy ma­guk dönthessék el: közös ál­lamban akarnak-e élni. Ezt az elképzelést vázolta Milan Ku­can szlovén államfő Göncz Ár­páddal tegnap Budapesten folytatott tárgyalásain. Egyet­értettek abban, hogy a rende­zés előmozdításában egyre na­gyobb a jelentősége Oroszor­szágnak. Mint a magyar köz­­társasági elnök bejelentette, Moszkva elképzeléseiről a vál­ság megoldására egy héten be­lül személyesen is tájékozódhat Borisz Jelcinnel tartandó talál­kozóján. A szlovén kormányfő a ma­gyar vendéglátójával folytatott tárgyalás után újságíróknak kifej­tette, hogy a volt jugoszláv tag­­köztársaságok közötti végleges határokat nem szabad most, a há­ború és a népirtás körülményei között meghatározni. Békét ugyan csak a harcban álló felek —­ Belgrád, Zágráb és Szarajevó — köthetnek, de az ENSZ-nek kell biztosítania Bosznia-Herce­govina mint állam fennmaradá­sát, méghozzá annak jelenlegi ha­tárai között. A köztársaság hatá­raira békefenntartókat kell külde­nie a világszervezetnek és a reális helyzethez igazítania a Vance -Owen tervet. Elengedhetetlen az is, hogy az ENSZ megvédje a muzulmánokat fizikailag és meg­őrizze őket politikai tényezőként — hangsúlyozta Kucan. A szlovén kormányfő példa­ként a fegyverembargót említette. Mint mondta, formálisan elfogad­ható a nyugati érvelés a tilalom mellett, de mivel ez a harcoló fe­lek közül egyedül a bosnyákokat gyengíti, végeredményben azt je­lenti, hogy a nemzetközi közös­ség részt vesz a népirtásban. Emellett engedte odáig fajulni a konfliktust, hogy lehetetlenné vált a három nép együttélése. A szlovén kormányfő a Ma­gyar Hírlap kérdésére nem óhaj­totta összehasonlítani az általa ja­vasolt rendezési tervet Henry Kissinger volt külügyminiszter elképzelésével, bár Göncz Árpád­dal együtt elismerte, hogy vég­eredménye azonos. A terv jövőjé­vel kapcsolatban kifejtette: Ljubl­jana felelős azért, hogy ne enged­je elterelni a nemzetközi közös­ség figyelmét a válságról, és kez­deményezéseket tegyen annak le­zárása érdekében. Receptünk van, hogyan lehetne megoldani a dél­szláv konfliktust, de nem hisszük, hogy a mienk az egyedül üdvözí­tő elképzelés­t válaszolta. Ha azonban megértést és fogadó­­készséget tapasztalunk, készek vagyunk részletesen kifejteni ja­vaslatunkat és részt venni annak végrehajtásában a visegrádi né­gyekkel vagy a Közép-európai Kezdeményezéssel együtt — tet­te hozzá Milan Kucan. A tárgyaláson szóba került az is, mekkora károk érik a két or­szágot a háború miatt. Ez a vesz­teség is az egyik oka annak, hogy Budapest és Ljubljana érdekelt a háború befejezésében, a válság rendezésében, majd utána a nor­mális együttműködés kifejlesz­tésében, ami oda vezethet, hogy nem lesz határ a volt Jugoszlávia és Magyarország, Európa és a Balkán között — válaszolta la­punk másik kérdésére Kucan. A háborúnak nincsen győzte­se, vesztese viszont annál több — tette hozzá Göncz Árpád. Megis­mételte azt a magyar álláspontot, hogy nem a pillanatnyi hadihely­zet, hanem az érintett népek egyetértése, a nemzeti kisebbsé­gek jogainak biztosítása lehet a megoldás alapja. • M. Cs. MTI-------------------------­Antall József miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott Milan Kucannal. A két fél átte­kintette a délszláv válság leg­újabb fejleményeit. Különös fi­gyelmet szenteltek annak a kér­désnek, hogy a térség országai és azok regionális szervezetei ho­gyan járulhatnak hozzá a válság rendezéséhez. E nézőpontból esett szó a közép-európai kezde­ményezés budapesti csúcstalálko­zójának előkészületeiről is. Kö­zös véleményként fogalmazódott meg, hogy a két ország politikai kapcsolatai jól fejlődnek. Az el­következő időszakban szükséges a már aláírt szerződések ratifiká­lása, gazdasági kapcsolataink fej­lesztése és egyezményes keretek­be foglalása.­ ­ Göncz Árpád és Milan Kucan a jugoszláv válságról Szlovén recept: a határokról később Göncz Árpád és Milan Kucan a tegnapi budapesti tárgyalás közben FOTÓ: ISZA FERENC Nyáron rendkívüli parlamenti ülésszak Szabad György házelnök a parlament tegnapi ülésének kez­detén bejelentette, hogy június 21. és július 9. között összehívja az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszakát. A napirenden azok a javaslatok szerepelnek, melyek megtárgyalását a múlt héten An­tall József miniszterelnök kérte az Országgyűlés elnökétől. A mi­niszterelnök 34 javaslat megtár­gyalására tett javaslatot, s ebből 18-at feltétlenül elfogadandónak nevezett. Ezek között szerepel egyebek mellett az oktatási tör­vénycsomag, a pótköltségvetés, illetve ide tartoznak az alkotmá­nyos alapintézmények (bíróság, ügyészség, honvédség, rendőr­ség) szabályozására vonatkozó rendelkezések is. A kormány által javasolt törvénykezési program realitásáról, illetve a prioritások helyességéről kérdeztük több par­lamenti képviselő véleményét. Hack Péter (SZDSZ) szerint egyes törvények vitája rendkívül hosszadalmasnak ígérkezik, a közoktatási törvényhez például több mint 700 módosítóindítvány érkezett. Más, kétharmados több­séget igénylő javaslatot pedig an­nak tudatában terjesztett be a kor­mány, hogy a parlamenti pártok között e kérdésekben nincs meg a kellő egyetértés. A szabaddemok­rata képviselő úgy véli, a kor­mány rendszeresen túlbecsüli az Országgyűlés teljesítőképességét. A kormány rangsorolásával egyetért Fodor István, a független képviselőcsoport vezetője, ugyan­akkor az ő véleménye is az, hogy a kormány túlbecsüli az Ország­­gyűlés teljesítképességét. A 18 ki­emelten kezelt törvény elfogadá­sára Fodor István szerint van elég idő, a kérdés csak az, hogy ezek­ben az ügyekben sikerül-e meg­egyezésre jutniuk a szemben álló politikai erőknek. Csépe Béla, a KDNP frakció­­vezetője maximálisan egyetért a rendkívüli ülésszak összehívásá­val, hiszen szerinte olyan fontos törvényeket kell megtárgyalniuk, melyek elfogadását nem lehet őszre halasztani. • Sz.Sz. Magyar—lengyel honvédelmi tárgyalások Sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nem érdeke, hogy a másik felet megelőzve tö­rekedjék a NATO-hoz való csat­lakozásra. Mindkét nemzet a ka­tonai szövetség tagjaként képzeli el jövőjét, ám lehetőleg egyazon időpontban szeretnék elnyerni a csatlakozást — hangzott el töb­bek között Bronislaw Komo­­roswski, lengyel védelmi minisz­terhelyettes és vendéglátója, Szendrei László honvédelmi ál­lamtitkár tegnap kezdődött buda­pesti tárgyalásán. A megbeszélésen szó esett a két ország katonai együttműködé­si megállapodásában foglaltak teljesítéséről, így a két hadsereg tisztjeinek kölcsönös továbbkép­zéséről és egymás felsőoktatási intézményeibe való beiskolázásá­ról. A lengyel fél kifejtette: a szeptember 19-ére kiírt lengyel parlamenti választás vélhetően nem lesz közvetlen hatással a hadsereg működésére. Szendrei László állmatitkár az MTI-nek el­mondta: a tárgyaláson felvetette, hogy a Magyar Honvédség len­gyel gyártmányú harkocsijaihoz szeretne tartalék alkatrészeket be­szerezni, valamint hogy a magyar légvédelmi egységek gyakorlatait a jövőben is szeretnék az arra al­kalmas lengyel légtérben végre­hajtani. •G.Z. MAGYAR HÍRLAP Börtönben a genovai expó főrendezője MTI-------------------------­Az ügyészség rendelkezésé­re előzetes letartóztatásba he­lyezték a genovai világkiállí­tást megrendező intézmény ve­zérigazgatóját. Az 52 éves Re­­nato Salvatori ellen korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával folyik vizsgálat és bűnvádi eljárás. Mint kiderült, a 700 millió dol­láros költséggel megrendezett szakvilágkiállítás előkészületei és lebonyolítása alatt számos visszaélés és törvénytelenség történt. A kiállítási terület fel­építésekor a megrendelést el­nyerő cégek milliárdos nagy­ságrendben fizettek kenőpénze­ket a megrendelésről döntő En­te Colombo (az expót rendező cég) vezetőinek. Az Italimpian­­ti építési nagyvállalat, a kivite­lezés fővállalkozója vezetői vallomást tettek a velük kifi­zettetett pénzekről az ügyész­ségnek. Salvatori kétes mód­szereket használt az expó meg­rendezésében, s tevékenysége viták kereszttüzébe került már az expó bezárásának másnap­ján a meghamisított látogatói adatok miatt. Egyelőre nem vi­lágos, hogy az expóval kapcso­latos kenőpénzek pártkasszába kerültek-e, vagy más felhasz­nálásra. Az expóval kapcsola­tos botrányba belebukott már Genova polgármestere is.

Next