Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 151-163. szám)
1993-07-01 / 151. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Horvát ellenzéki politikus szerint Belgrád Dalmácia és Szlavónia bekebelezésére készül A bosnyák elnökség elhalasztotta döntését Újvidéki tudósítónktól ismét fellángoltak a harcok Mostarban. Horvátország a kéksisakosok mandátumának csak egy hónapos meghoszszabbítását hajlandó elfogadni. Egy zágrábi ellenzéki politikus újabb nagyszabású szerb—horvát háborút jósol. Kis-Jugoszláviában a júniusi infláció 366 százalékos rekordszintet ért el, a villanyáram azonban „csak” 285 százalékkal drágult. Harmadik napja kemény muzulmán—horvát összecsapások folynak a hercegovinai Mostarban. Tegnap hajnalban a muzulmánok általános támadásba kezdtek, és a szarajevói rádió szerint elfoglaltak egy nagyobb kaszárnyát, több horvát fegyverest pedig foglyul ejtettek. A harcokban elesett az egyik gépesített bosnyák ezred parancsnoka. A horvát rádió nem erősítette meg a kaszárnya elvesztését — amely a horvátok fő hadállása volt a Neretva bal partján — de közölte, hogy az elválasztó vonal egész hosszában ádáz harcok folynak. Horvát források tegnap cáfolták a közép-boszniai Zepce városka elestét: azt állítják, hogy a muzulmánokat néhány kilométerre visszaszorították. A boszniai horvát katonai vezetők tegnap általános mozgósítást rendeltek el. Az Ozren hegységben állomásozó szerb csapatok összekapcsolódtak a Teslic környékén levő társaikkal, s ezáltal szerb gyűrűbe került a muzulmánok tartotta Maglaj és Tesanj. A bosnyák elnökség kedden este a szarajevói repülőtéren megtartott ülésén úgy döntött, hogy öt nap múlva ismét találkoznak valamelyik boszniai városban — Tuzlában vagy Zenicában —, s akkor foglalnak állást a köztársaság felosztását célzó szerb—horvát javaslatról. Az ülés egyik résztvevője elmondta, hogy az elnökség nagyobb része ellenzi a konföderációt, és valószínű, hogy végül is elvetik a javaslatot. Franjo Boras, az elnökség horvát nemzetiségű tagja szerint Izetbegovic elnököt felszólították: döntse el, hogy a boszniai államot vagy csak a muzulmánokat képviseli a tárgyalásokon. Szarajevóban a Menekültügyi Főbiztosság képviselője tegnap sajtóértekezleten közölte, hogy fogytán a segélytartalék, s emiatt 50 százalékkal csökkenteni kell a kiosztott élelmiszert. Bosznia-Hercegovinában egymillió ember van ráutalva a segélyszállítmányokra. Kelet-Boszniában folytatódik a légisegély-akció, az óriásgépek tegnap hajnalban is több tonna élelmet dobtak le. A szerb parancsnokság azt állítja, hogy a csomagokban fegyver és lőszer is van, a szerb harcosok ezt akkor figyelték meg, amikor az arcvonal közelében hullottak le a csomagok. „Nagy háború vár ránk” — ezt állítja Ivan Zvonimir Cicak ismert horvát ellenzéki politikus a belgrádi Borbában, mivel szerinte a szerb vezetőség nem fog lemondani a további hódításokról. Először Zadar, utána pedig egész Dalmácia, Hercegovina egy része, s egész Szlavónia elfoglalására fog törekedni. Értékelése szerint a szerbek kemény nacionalista államot akarnak létrehozni, ez azonban semmiképpen sem lehet demokratikus, ha a lakosság 35 százaléka nem szerb nemzetiségű. Ezért folytatják a legdurvább etnikai tisztogatást, hogy minél alacsonyabbra szorítsák a kisebbségiek arányát. A szerb vezetőség kész lesz ítélkezni akár ezer háborús bűnös felett is — hogy elhallgattassa a külföldi bírálatokat , de megtartja a meghódított területeket. Cirak azzal vádolja Tudjman horvát elnököt, hogy már 1991-ben megállapodott Miloseviccsel Bosznia felosztásáról. Ennek a megállapodásnak a következménye az utódállamok területén végrehajtott iszonyatos méretű etnikai tisztogatás. A szerb parlament elnökét arról faggatták az újságírók a tegnapi belgrádi sajtóértekezleten, hogy meddig képes talpon maradni Szerbia a szigorú gazdasági szankciók közepette. „Csak azért is túléljük” — vélekedett Zoran Arandjelovics, aki szerint a külföld nem sejtette, hogy Szerbia ilyen sokat el fog bírni. Az átlagemberek azonban valószínűleg másképpen vélekednek, különösen az olyan drasztikus áremelések után, amilyent az energiagazdazdálkodás jelentett be tegnap: 285 százalékkal emelkedik az áram díja. • 1. Garai Béla MTI----------------------------Vádat emeltek tegnap Vuk Draskovic, a szerb ellenzék vezetője és felesége, Danica asszony ellen a június elsejei kormányellenes tüntetésben játszott szerepük miatt. Az államügyészség egyúttal felszólította az illetékes bíróságot, hogy hosszabbítsa meg a Draskovic házaspár június 2-án kezdődött vizsgálati fogságát. A repcei frontra tartanak a muzulmán harcosok, köztük ez a tizenhat éves fiú FOTÓ: REUTER Nem kapnak fegyvert a muzulmánok MTI--------------------------Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az el nem kötelezett országok indítványát az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. Az iszlám országok azonban jelezték, hogy az ENSZ közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdésben. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják — hangoztatta Erdős André magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végrehajtását. Magyarország nem utasítja el a lehetőséget, hogy feloldják a Boszniát érintő fegyverembargót, de úgy véli: nem bizonyos, hogy e lépés a jelenlegi helyzetben pozitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére: nagyon valószínű, hogy felújulnának a támadások a bosnyák kormány ellenőrzése alatt álló területek ellen, további emberi szenvedés, a humanitárius segélyszállítmányok leállítása fenyegetne, és veszélybe kerülne a volt Jugoszlávia területén tartózkodó nemzetközi személyzet — mondotta a magyar nagykövet. Újra feltartóztattak magyar hajókat Bukaresti tudósítónktól Több magyar hajót tartóztattak fel ismét a Duna román szakaszán, azzal érvelve, hogy nem rendelkeztek az ENSZ szankcióbizottságának megfelelő engedélyével. Amint azt Mircea Geoana román külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján elmondotta, az történt, hogy a magyar vízi járművekről, a Duna alacsony vízállására „és más hasonló okokra” hivatkozva kisebb hajókra helyezték át a rakományt. A gond az újabb hajókkal merült fel, amelyek nem szerepeltek a szankcióbizottság által engedélyezett járművek listáján. A magyar fél, miután magyarázatot kért a román partnertől, panaszt nyújtott be a világszervezethez — Bukarest véleménye szerint teljesen indokolatlanul, hiszen csak az áruk rendelkeztek engedéllyel, nem a hajók. Emellett az átrakott árut ismét ellenőrizni kell, hogy továbbra is megfelel-e az előírásoknak — közölte a román külügyi szóvivő. Kedden este egyébként ismét feszültté vált a helyzet a Dunán, azt követően, hogy egy két héttel ezelőtt feltartóztatott bolgár konvoj a kikötőhatóságok tudta nélkül elhagyta Galacot. A román illetékesek megállásra szólították fel a folyamon felfelé haladó tolóhajót, amely hat olyan uszályt tolatott, amelyen embargó alá eső termékek voltak. A bolgár hajó végül is engedelmeskedett, s így hozzáláthattak átvizsgálásához. Galacra egyébként kedden megérkezett a Nyugat-európai Unió két gyorsnaszádja. • Bogdán Tibor Lemondott a bolgár alelnök MTI------------------------Pfujozott a tömeg szerdán Szófia központjában Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nevének hallatára azon a nagygyűlésen, amelyet a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) rendezett az idő előtti parlamenti választások mielőbbi kikényszerítése, Zselju Zselev köztársasági elnök és a Ljuben Berov vezette kormány lemondatása céljából indított kampánya keretében. A DESZ híveinek ezrei előtt Blaga Dimitrova felolvasta azt a levelet, amelyben az alkotmánybíróságnak bejelentette, hogy lemond a köztársasági alelnöki posztjáról. E levélben azzal vádolta a Nyugatot, hogy Catherine Lalumiere személyén keresztül rövidlátóan viszonyul a bolgár belpolitikai élethez. Az Európa Tanács főtitkára néhány nappal ezelőtti szófiai látogatása idején nyilvánosan kiállt Zselju Zselev köztársasági elnök mellett, aki a DESZ támadásainak legfőbb célpontjává vált az utóbbi időben. Irredenta kémek a román titkosszolgálat jelentésében Bukaresti tudósítónktól Igencsak meggyűlt az elmúlt évben a román titkosszolgálat baja a revizionista, irredenta, sovén körökkel és az „autonomista törekvésekkel”. Ez derül ki legalábbis a Román Hírszerző Szolgálat tavalyi tevékenységét elemző jelentéséből, amelyet a testület működését ellenőrző parlamenti bizottság tagjai vehettek kézhez. A dokumentum beható részletességgel foglalkozik ezzel a kérdéssel, amely az ország nyugati felében, Erdélyben okozott különös gondokat. Az említett románellenes erők érdeklődése elsősorbana hadműveletek előkészítéséhez szükséges információk megszerzésére terjedt ki. A dokumentum terrorizmust szülő veszélynek nevezi a nacionalizmust, az ideológiai, politikai és vallási fanatizmust. Az ország destabilizálásához a titkosszolgálat véleménye szerint hozzájárultak egyes vallásos körök is, a magukat vallásosnak nevező különféle nemzetközi szervezetek, amelyek többek között a jogrend megbontására biztattak. Egyes vallásfelekezetek és szekták útján kívülről sikerült nacionalista akciókat szervezni. A Román Hírszerző Szolgálat jelentése szerint veszélyt jelentett még az újraéledő vasgárdista mozgalom, a szélsőbal feléledése. • B.T. A romániai magyar kereszténydemokraták nem különülnek el az RMDSZ-től Bukaresti tudósítónktól_____ „A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt létét az teszi szükségessé, hogy az országban élő kétmilliós magyar közösség maga igényelte ezt a politikai irányvonalat. Világossá vált ugyanis, hogy csakis ez felel meg a 20. század végén jelentkező követelményeknek” — nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Bárányi Ferenc, a párt politikai alelnöke, bukaresti sajtóértekezletük alkalmával. — Az ortodoxia keleten nyomorhoz vezetett, a latin államokban a szociáldemokrácia úgyszintén nem sok jót hozott, Románia legfeljebb csak a trikolórlengetést és a nacionalizmust kaphatta innen. A kereszténydemokrácia nyugat- és észak-európai országainak példája mindezek után igazolja: ez a politikai irány a követendő. A jelenlegi romániai körülmények között milyen esélyei vannak a kereszténydemokráciának a romániai magyarság körében? — Alig van olyan erdélyi magyar, aki ne fogadná el ezeket az elveket. Akárcsak az egész lakosság, a magyarság is kiábrándult minden más eszményből, s így szükségszerűen felismeri e doktrína igazát. — Hogyan viszonyulnak a magyar kereszténydemokraták az RMDSZ-hez? — Pártunk az RMDSZ társszervezete, a testületen belül működik. Nem akarunk semmiféle szeparatizmust, programunk nagyrészt megegyezik az RMDSZ-ével. Mi is a romániai magyarok érdekeit képviseljük, csak más megközelítéssel. Nem imádkozunk többet, mint mások, de igyekszünk a kérdéseket a humanizmus szempontjából felvetni. Úgy vélem, az emberek nemcsak anyagiakra, de lelki igényekre is jogosultak. Alaptalan tehát minden olyan félelem, hogy szembekerülnénk az RMDSZ-szel, sőt kijelenthetem, sem most, sem a jövőben nem teszünk semmit sem az RMDSZ, következésképpen tehát a romániai magyar közösség ellen. A magyar kereszténydemokraták nemrégiben Pozsonyban részt vettek az Európai Kereszténydemokrata Unió által szervezett, kisebbségkérdésekkel foglalkozó összejövetelen, ahol álláspontjuk jó néhány kérdésben eltért a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártétól. Varga László elnöktől ezért a Magyar Hírlap azt kérdezte meg, hogyan látja az együttműködést román kollégáival? — Eltérő nézeteink ellenére a barátság megmaradhat. Álláspontjaink a vitára bocsátott dokumentumnak abban a pontjában nem egyeztek, mely szerint a nemzetállam szuverenitását korlátoznia kell a szolidaritás és a kooperáció elvének. Vagyis a nemzetállam fogalma nem lehet abszolút, azt alá kell vetni a nemzetközi jognak, az emberi és kisebbségjogoknak. A román párt ezt már a hazai közvélemény nyomásától tartva sem fogadhatta el. Bogdán Tibor A francia nemzetgyűlésen a sor (MTI) A francia nemzetgyűlés elnöksége a ma kezdődő rendkívüli ülésszak napirendjére tűzte az Európai Közösség és Magyarország, illetve Lengyelország társulási szerződésének ratifikálásáról a kormány által szerdán benyújtott törvényjavaslatot. Párizs így két héten belül ratifikálhatja a társulási szerződést, ha azt mindkét ház jóváhagyja. Kijev hiányolja az amerikai tájékoztatást (MTI) Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter szerdán közölte a kijevi amerikai nagykövettel, hogy a Bagdad elleni amerikai rakétatámadás bonyolította a START-megállapodások parlamenti ratifikációs folyamatát. Ukrán képviselők „aggodalmuknak” adtak hangot az iraki hírszerzés elleni csapás miatt, amelyet összefüggésbe hoztak Ukrajna nukleáris státusával — tárta fel Zlenko. Oroszországot az akció előtt egy órával tájékoztatták, s Kijev tudni szeretné, hogy ugyanez a tisztelet miért nem jutott osztályrészül Ukrajnának is — ecsetelte az ukrán diplomácia vezetője. A Bagdad elleni amerikai légitámadás nincs hatással Ukrajna külpolitikájára és a nukleáris fegyverzetek le Világhíradó szerelésről még a Szovjetunió által aláírt szerződés ukrán ratifikálására — jelentette ki tegnap Leonyid Kravcsuk ukrán államfő. Az ENSZ lezárja az iraki plutóniumügyet (MTI) Nincs semmi ok azt feltételezni, hogy Irak titokban plutóniumot előállítani képes reaktort működtet — jelentette ki tegnap az iraki fővárosban az ENSZ egyik tisztségviselője. Bob Kelley, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) munkatársa közölte, hogy két évig tartó kutatások és vizsgálatok után itt az ideje az ügyet lezárni. Túlzó a moszkvai reakció (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 53 tagállamának magas rangú külügyminisztériumi tisztségviselői — kedden és szerdán Prágában tartott tanácskozásukon — a konfliktushelyzetek hosszú listájának áttekintése során elsősorban a délszláv válsággal foglalkoztak, de nagy hangsúly kapott egyebek közt az észt —orosz feszültség is. Mint Gyarmati István nagykövet, a magyar delegáció vezetője magyar újságíróknak elmondta, a résztvevők körében általános volt a vélemény: az észt lépések finoman szólva nincsenek teljes harmóniában azokkal az EBEÉ-kötelezettségekkel, amelyeket a helsinki folyamatban részt vevő országok az emberi jogok és a kisebbségjogok terén vállaltak. Ugyanakkor az orosz reakciót már-már fenyegető és zsaroló jellegűnek találták az EBEÉ-országok küldöttei, s úgy ítélték meg, hogy Moszkva reagálása messze túlnőtt azon a mértéken, amelyet az észt politika indokolttá tehetett. Jelcin—Kohl találkozó Irkutszkban (MTI) Tegnap Bonnban a német kormány szóvivője, Dieter Vogel is megerősítette, hogy orosz kezdeményezésre Jelcin—Kohl találkozó lesz július 10-én Irkutszkban. Összetűzés Albániában (MTI) Albán rohamrendőrök görög nemzetiségűekkel tűztek össze, akik a görögkeleti egyház Gjirokaster városában szerdára összehívott tiltakozó megmozdulására igyekeztek. A rendőri alakulatok mintegy 300 fős csoportot — köztük gyermekeket és asszonyokat — vertek vissza, amikor a tömeg Dervican helységtől tíz kilométerre megpróbált áttörni egy úttorlaszon. KÜLFÖLD 1993. július 1., csütörtök Marad az amerikai atommoratórium Washingtoni tudósítónktól A Clinton-kormány visszavonja javaslatát az atomkísérletek újrakezdésére, mert a kongresszusban nem talált megfelelő támogatásra. Clinton javasolta, hogy az USA hat és Nagy-Britannia három kísérletet hajtson végre a nevadai telepen, de több mint 100 képviselő és 36 szenátor tiltakozott a javaslat ellen. Ehelyett Clinton azt fogja javasolni, hogy akkor folytassák az atomkísérleteket, ha valamelyik másik országról kiderül, hogy robbantott. Valószínű, hogy Clinton Tokióban jelenti be ezt a verziót, ami azonos az orosz és a francia moratórium alapelvével. Ami Irakot illeti, a Clintonkormány a Gallup felmérése szerint megkapta a lakosság utólagos támogatását a Bagdad elleni rakétatámadáshoz. A megkérdezettek 66 százaléka azt mondta, a kormány helyesen járt el, 48 százalék attól tart, hogy ez terrorakciókat fog kiváltani, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy az USA-nak meg kellene gyilkolnia Szaddám Huszeint. Egyelőre amerikai törvény tiltja külföldi államfők meggyilkolását, de ez a bizonyos 48 százalék úgy érzi, erre a törvényre nincs szükség. Clinton egyébként Tokióba készül, és ezzel kapcsolatban azt mondta, a jelek szerint a hetek csoportjában az USA gazdasága az egyetlen, amely biztatóan működik a globális recesszióhoz képest. Mi úgy érezzük, gyenge a gazdaság — mondta Clinton —, de a többiekhez képest nem állunk rosszul. Clinton bizakodó kijelentéseit azzal indokolja, hogy gazdaságfejlesztési tervének sikere kétségtelen. • R. Zs. Erősített Tokióban a kormánypárt Tokiói tudósításunk________ „Vitorláink dagadnak, s gyorsan haladunk.” E bizakodó kijelentés Hoszokava Morihirótól, a tizenhárom hónappal ezelőtt pártot alapító elnöktől származik. Japán Új Pártja (JNP) a vasárnap megtartott tokiói önkormányzati választásokon a 9,3 millió szavazó voksából 12 százalékot kapott, s ezzel húsz helyet szerzett az önkormányzati testületben; a fővárosban a harmadik legnagyobb párt lett. Az önkormányzati választások — minden külföldi várakozással ellentétben — az 1955 óta kormányzó Liberális Demokrata Párt megerősödését eredményezték. A 120 tagú tokiói önkormányzatban az LDP 44 képviselői széket kapott (42 helye volt eddig). A szavazók többsége nyilván a július 18-i országos választásra „tartogatja” véleményét, hiszen a vasárnapi részvételi arány ezt világossá tette. S bár az LDP egyes vezetői határozottan a hónapokkal ezelőtt megígért, de máig be nem váltott politikai reform mellett voksolnak a TV-nézők milliói előtt, minden hiába, az LDP frakciói közül már kettő „pártosodon” is. Nem sokkal a tokiói önkormányzati választások után újabb politikai korrupció gyanúsítottjait tartóztatták le. Sendai város polgármestere eddig mindössze százmillió jen „csúszópénz” közvetítésének bűntettében gyanúsított. Négy építőipari cégtől érkezett a pénz, s cserébe, a már hagyományos módszerrel élve, különböző, nagyvolumenű közműberuházásokat ígért a polgármester. • F.K. A NATO-tagság megelőzheti az EK-csatlakozást? MTI---------------------------- Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-politika kérdéseiben illetékes vezetője úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország a közeli években valamilyen formában csatlakozhat a NATO-hoz, feltehetően még az előtt, hogy az EK tagjai lesznek. Washingtoni találkozói után erről számolt be Hegedűs István, a Fidesz képviselője. Hegedűs pártbeli képviselőtársával, Szelényi Zsuzsával tesz tanulmányutat, és az elmúlt napokban beható eszmecserékre nyílt módjuk a közép-európai kérdésekben illetékes személyiségekkel az amerikai kormányzatban, illetve tudományos körökben. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai államnak létérdeke, hogy ne sodródjon bele a keleti határain kezdődő válságövezetbe, és mielőbb csatlakozzék Nyugat-Európához, erre kitűnő esélyük van. Az ismert szakértő szerint általánosnak tekinthető amerikai megítélés, hogy Csehország és Lengyelország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. Ennek a nyugati politika szempontjából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csurka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejleményei nem játszanak különösebb szerepet. Lengyelország 1996 körül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski, hozzátéve, hogy e lépés a Nyugat szempontjából lengyel vonatkozásban különösen fontos. George Bader, a Pentagon illetékes főigazgatója ugyancsak úgy vélte, hogy a három ország EK-tagsága előtt lehet majd NATO-tag. Az amerikai felfogás a kérdésben még nem alakult ki, sem a sorrendet illetően, sem abban, legyen-e köztes megoldás, a teljes tagsághoz vezető társulás. Huszeinov lett Bakuban a miniszterelnök Moszkvai tudósítónktól Az azeri nemzetgyűlés elfogadta Alijev parlamenti elnök, egyben gyakorló államfő javaslatát, és Huszeinov ezredest választotta miniszterelnökké.Az államfő közvetlen ellenőrzése alól kivonták az erőszak-minisztériumokat, így azok is Szaret Huszeinov alárendeltségében lesznek. Alijev mindenkit megnyugtatott, hogy a kormányfő neki tartozik beszámolással. Azt is hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsánban „folytatódik a demokrácia”. Leszögezte, nincs értelme a múlt rendszer és az új idők embereire osztani az állampolgárokat, azok vannak most hatalmon, akikben a nép megbízik. (Alijev nem véletlenül emlegettea felednivaló tanúkat, KGB-s múltja ötvenkét évre tekint vissza, pártvezetőként tizenhárom évig állt Azerbajdzsán élén, tagja volt a szovjet „Politbüró”-nak is.) •T.Z. Bonn egyelőre nem tiltja be a PKK-t Berlini tudósítónktól A német szövetségi belügyminiszter, Rudolf Seiters (CDU) egyelőre nem tiltja be a Törökországban illegálisan, de az NSZK-ban legálisan működő Kurd Munkáspártot (PKK). Ankara a németországi török konzulátusokat ért júniusi kurd merényletek miatt mind nagyobb nyomást gyakorol Bonnra, hogy tiltsa be a kurd szervezetet. A Frankfurter Rundschau jól értesült politikai körökre hivatkozva elképzelhetőnek tartja, hogy „egy-két, a PKK-hoz tartozó alapszervezetet” tilalmi listára tesznek a szövetségi köztársaságban. Kölni jelentések szerint a PKK nem vállal felelősséget a földközi-tengeri török üdülőközpontban történt vasárnapi robbantásos merényletért. Ali Sapan, a Kurd Munkáspárt európai szóvivője az ARD tv-állomásnak adott tegnap reggeli interjújában leszögezte, hogy a 26 (részben súlyos) sérüléssel járó három bombaakciót nem a PKK követte el, de a kurdok folytatják harcukat, és ez érintheti a törökországi turizmust is. Sapan kijelentette, hogy pártja nem akar polgári személyeket veszélyeztetni, és hangsúlyozta, hogy tartják magukat a német törvényekhez, a párt NSZK-beli betiltásának nem sok értelme lenne. Az észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter, Herbert Schnoor (SPD) is kételkedik abban, hogy a baloldali Kurd Munkáspárt feketelistára helyezése a terrorizmus németországi halálos ítéletét jelentené. A Deutschlandfunknak úgy nyilatkozott, hogy a török kormány magatartásának változása is fontos lenne. Szerinte az ankarai politika az elmúlt években szinte a terroristák hadseregébe terelte a kurdokat. Onur Öymen bonni török nagykövet az antalyai merénylet kapcsán együttérzésének adott hangot a kilenc német állampolgár sérülése miatt, de arra is emlékeztetett, hogy tavaly hétezer külföldit ért támadás az NSZK- ban, és 1993-ban már négyezer idegenellenes, gyakran törökellenes merényletet regisztráltak a hatóságok. • Mrázik Géza A tizedik forduló is eredménytelen Tel Aviv-i tudósítónktól Ma fejeződik be a béketárgyalások tizedik fordulója Washingtonban, látható eredmény nélkül. Az amerikai vendéglátók beterjesztik a maguk egyezménytervezetét az izraeli és palesztin küldöttség szándéknyilatkozatára. A szöveg elkészült, de már mind a két fél elutasította, anélkül, hogy látta volna. A külügyminisztérium szóvivője ennek ellenére bejelentette, hogy Washington okmánytervezetet ad át tanulmányozásra a feleknek . Közölték, hogy a jövő héten magas rangú amerikai küldöttség jön a térségbe, Dennis Rosa az egyeztető és Martin Hindick, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal tanácsadója vezetésével.. Eduard Derdijan, az amerika külügyminiszter személyes tanácsadja, szerdán kijelentette,, hogy Izraelnek joga van tudni, mit át Damaszkusz a „békén”, mielőtt hajlandó kötelezni magát a nagyarányú visszavonulásra a Golánról. • Naftali Kraus Szabad határátkelés MTI---------------------------- Az Európai Közösség Schengen csoportja a szabad személyforgalomról kezdett tanácskozást tegnap Madridban. A csoportot alkotó kilenc EK-tagállam megbeszélésein azt vizsgálja: lehetséges-e még ebben az évben a határellenőrzés eltörlése a csoport tagjai között az EK külső határain lévő ellenőrzés egyidejű megszigorításával. A Schengen-megállapodást, amelynek már tavaly január elsején, az EK belső piacának megteremtésével életbe kellett volna lépnie, Nagy-Britannia, Írország és Dánia nem írta alá. A madridi tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy közös határaik mentén lehetővé teszik a személyek szabad mozgását. Franciaország arra hivatkozva tett ellenvetéseket, hogy az ilyen egyezmény a törvénytelen bevándorlás újabb hullámát indítaná el.