Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 164-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
1993. július 16., péntek Waigel méltatta a magyar kormány gazdaságpolitikáját A CSU-küldöttség Antall Józsefnél A CSU elnöke, német pénzügyminiszter a magyar miniszterelnökkel találkozva a Nyugat-európai Unióval (NYEU) való társulási szerződést és a kölcsönös információcserét jelölte meg a keletközép-európai országok NATO-taggá válásának első lépcsőjeként. Theo Waigel szerint ezt követheti a bilaterális struktúrák és együttműködési formák kiépítése, majd a pontosan definiált válságtervek szerinti biztonsági garanciák kidolgozása. A folyamatot az esetleges NATO-csatlakozás tetőzné be. Antall József — a kormányszóvivői iroda közleménye szerint — tegnap délelőtt hivatalában fogadta a Keresztényszociális Unió (CSU) nem hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó küldöttségét. Magyar részről Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár és Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője vett részt a találkozón. „A magyar kormány gazdaság- és pénzügypolitikájának a mai világgazdasági feltételek között nincs alternatívája” — hangsúlyozta a szövetségi pénzügyminiszter. Antall József a belpolitikai stabilitás jeleként értékelte, hogy mintegy ezer bajor vállalat van jelen a magyar piacon; reményének adott hangot, hogy a Németországba irányuló export csökkenése csak átmeneti, a nyugati recesszió kiváltotta jelenség. A vendégek élénk érdeklődéssel fogadták Antallnak azt a felvetését, miszerint nemzetközi szintű elemzésre vár az Európában előforduló szélsőséges jobboldali politikai megnyilvánulások háttere, akárcsak az extrém baloldali törekvések és az esetleges destabilizációs politikai szándékok. Biztonságpolitikai kérdéseket érintve a kormányfő az európai együttműködés és az atlanti szövetség erősítésének fontosságát hangsúlyozta. A térség demokratikus átalakulásait veszélyeztető tényezők között említette a délszláv válságot és a FÁK országainak stabilitását fenyegető társadalmi folyamatokat. Michael Glos, a CSU Bundestag-frakciójának elnöke a Magyar Hírlapnak ezzel kapcsolatban elmondta: nem lehet tudni, hogy az orosz demokratikus mozgalom mennyire stabil. Senki sem tudja garantálni, milyen lesz a jövő. Ezért a visegrádi országoknak az európai intézményeken, a társulási szerződések nyújtotta kereteken és a demokratikus folyamatok kiteljesítésén keresztül kell közeledniük a nyugati biztonsági struktúrákhoz. „Ez az út hosszú, de járható” — tette hozzá. Michaela Geiger, a szövetségi védelmi minisztérium államtitkára a biztonsági kérdést érintve lapunknak elmondta: Németország az amerikai csapatok európai jelenlétének változatlanul kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ugyanakkor úgy véli, hogy szükség van a védelem európai pillérének, a Nyugat-európai Uniónak az erősítésére. .Jelenleg az észak-atlanti tényező az erősebb, az európai pillér a gyengébb, én szívesebben venném, ha jobban egyensúlyban lennének” — mondta az államtitkár. • Gy. Z. Az RMDSZ elégedetlen a kisebbségtanáccsal Bukaresti tudósítónktól A Nemzetiségi Kisebbségi Tanács szerdai ülése után még mindig nem eléggé világos, képes lesz-e hatékony kisebbségvédelmi tevékenységet folytatni a testület, vagy csak a kormányt e téren legalizálni kívánó kirakatszervezetről van szó — fejtette ki a Magyar Hírlapnak Bakk Miklós, aki az oktatásügyi bizottság elnökeként képviseli az RMDSZ-t a kormányfőtitkárság alárendeltségében működő tanácsban. Hozzátette: személyes érzése szerint a román hatalomban továbbra sincs meg a politikai akarat a nemzetiségkérdés rendezéséhez. Ezt jelzi az is, hogy számos fontos kérdést ismét elnapoltak, nem tűzték például napirendre az RMDSZ módosító javaslatait a következő tanévre szóló kormányhatározathoz, mivel azok, elfogadásuk esetén kötelező érvényű ajánlássá váltak volna a szakminisztérium számára. A dokumentumot ráadásul a kisebbségek képviselőinek megkérdezése nélkül állították össze. Annyit sikerült mégis elérni, hogy augusztus közepéig nem hozzák nyilvánosságra a hivatalos közlönyben, így még módosítani lehet rajta. „Mindenképpen eredménynek könyvelhetjük el azonban azt, hogy az ősszel parlamenti vitára kerülő tanügyitörvény-tervezet nemzetiségfejezete esetében a kisebbségtanács ajánlásai a kormány által felvállalt változatként kerülnek majd a törvényhozás elé” — mondta Bakk Miklós. Ez azért fontos, mivel szerepel benne egy olyan megfogalmazás, amely lehetővé teszi a kisebbségek nyelvén működő egyetemek létrehozását. Most már minden azon múlik, hogyan dönt a parlament. Döntöttek a szerdai ülésen arról is, hogy a testületen belül létrehozzák az ifjúságüggyel és a cigánykérdéssel foglalkozó szakbizottságokat. Egyúttal közölték, a kormány átutalta annak az idei költségvetésben előirányzott 300 millió lejes összegnek az első részletét, 78 millió lejt, amelyből a kisebbségek szervezeteit és kiadványait támogatják. Az RMDSZ ellenszavazata mellett elfogadták azt a javaslatot, miszerint végezzenek közvélemény-kutató felmérést arról, miként viszonyul a többségi, lakossági kisebbségkérdéshez. Az RMDSZ képviselői ismét nyomatékosan leszögezték: amenynyiben a testület nem végez konkrét, célratörő munkát, szeptember 1-jétől az RMDSZ visszavonja képviselőit. Az eredményesség felmérésére a tanács következő, augusztus 18-ára kitűzött ülése nyújthat lehetőséget. Bogdán Tibor Közel 54 millió svájci frank gyűjtését kezdeményezte Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), azért, hogy a következő fél évben segíteni tudja a délszláv háború menekültjeit. Endo Gospodinov, az IFRC közép- és kelet-európai regionális missziójának budapesti képviselője tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szövetség nagyszabású segélyporgramjára befolyó pénz egy részét a Magyar Vöröskerereszt kapja, hogy ellássa a volt Jugoszláviából hozzánk érkezett több mint tízezer menekültet. Az IFRC és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a nemzetközi vöröskereszt-mozgalom két legfontosabb szervezete, amelyek szerte a világon embermillióknak nyújtanak humanitárius segítséget. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége szerdán adta ki Génfben az adományozásra szólító felhívását. Ebből kiderül, hogy a következő fél évre a szervezetnek a volt Jugoszláviában és Dél-Magyarországon való működéséhez — 1,4 millió menekült, hajléktalan és sebesült ellátásához, a táborok fenntartásához — 53 millió 626 ezer svájci frankra van szüksége. George Weber, a szervezet ügyvezető főtitkára a felhívásban emlékeztet arra, hogy a tél közeledtével feltehetően növekedni fognak a menekültek szükségletei, s mivel a háború folytatódik, a migráció sem áll le. A szervezet ezért segítséget kíván nyújtani Horvátországnak, Szlovéniának, Szerbiának, Montenegrónak, Macedóniának és Magyarországnak. Az IFRC elsősorban egészségügyi-orvosi, valamint szociális programokkal szeretne segíteni a táborokban élők, főleg a nők és gyerekek helyzetén. A szervezet 1992 júliusa óta közel egymillió embernek a sorsán javított majdnem 100 millió svájci frank értékben. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége a felhívás további részleteiről genfi központjában ad támogatást: Damien Personnal a 730-43-79-es számon, Jo Fox pedig 730-43-46-os telefonszámon. Ötvennégymillió svájci frankra van szükség Felhívás a délszláv menekültekért Névtörvény: Meciar visszakozik? Pozsonyi tudósítónktól Meg nem erősített hírek szerint Meciar kormányfő visszakozni készül a névhasználati törvény ügyében tett nyilatkozatától, mert megértette, hogy a már elfogadott törvény módosítása — éppen a kisebbségjogok kapcsán — esetleg kedvezőtlen fényben tünteti fel az országot. A miniszterelnök alig néhány nappal a kisebbségeket kedvezően érintő törvény elfogadása után bejelentette: nem fogadja el a jogszabályt. Az államelnöki hivatal egyelőre hallgat arról, vajon Michal Kovác államfő — aki az alkotmány értelmében szintén aláírja az elfogadott törvényeket — miként viszonyul az ET-ajánlás miatt most már nemzetközileg is érzékennyé vált kérdéshez. Carnogursky korábbi miniszterelnök kijelentette: „Szerencsétlennek tartom, hogy a kormány nem fogadja el a saját maga által beterjesztett névhasználati törvényt. Magyarul kell írni a magyarok nevét, mert a képviselők többsége így döntött...” A rádióról és a tv-ről szóló törvénytervezet vitája is felborzolta a kedélyeket. A kormány a két médium összevonásának, egy igazgató kinevezésének a gondolatával kacérkodik, így jobban ellenőrizhetné a tömegtájékoztatást, és anyagilag is teljesen függővé tenné a két hírközlő eszközt. •T.M. Csődhelyzetbe kerülhet az MTA . Az igényelt 500 millióval szemben csupán 100 millió forintos beruházási keret; 6 százalék helyett 10 százalékos áfával sújtott kutatások, a dologi kiadásokra szánt összeg 100 milliós csökkenése. Dióhéjban így foglalható össze a Magyar Tudományos Akadémia helyzete a jövő évi költségvetés tervezetének tükrében. A jelenlegi 6 milliárd 608 millió forintos előirányzat több mint 2 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. — A parlamentben persze még változhat a helyzet — mondja Szánkó Józsefné pénzügyi osztályvezető, aki szerint az ismertetett számok tükrében bármilyen apró nem várt kiadás csődközeli helyzetet idézhet elő. • B. P. P. Krasznodari korlátozás Tegnapra virradó éjszaka a honvédség különgépén hazaszállították annak az alezredesnek a holttestét, aki Krasznodarban július 9-én esett áldozatul egy rablótámadásnak. Ugyanezzel a repülőgéppel érkezett vissza az a bizottság is, amely egy napot töltött az orosz városban az eset kivizsgálásra. Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, a katonatiszt tagja volt annak a 110 fős csoportnak, amely június végén utazott ki a MiG—29-es vadászrepülők üzemeltetését tanulmányozni. A delegáció vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: köztörvényes bűncselekmény történt. A támadás nem a kinn tartózkodó magyarok ellen irányult. Sajnálatos módon Krasznodarban is terjedőben a bűnözés, s a bűnözői réteg tökéletesen tisztában van azzal, hogy a külföldiek általában dollárban kapják illetményüket. Minden valószínűség szerint anyagi haszonszerzés motiválta az egyelőre ismeretlen elkövetők tettét. A Magyar Honvédség repülőfőnöke korlátozta a krasznodari katonai objektumon belül elszállásolt magyar csoport kimaradását. Az esemény miatt katonáink a jövőben csak nagyobb csoportban s orosz kísérővel együtt mehetnek be a városba. Mint megtudtuk, a gyászoló tisztek megértéssel vették tudomásul a döntést. •G.Z. Olasz—magyar szakszervezeti konferencia (MH) Olasz—magyar nemzetközi szemináriumot rendez péntek—szombaton az MSZOSZ és a Liga szakszervezeti konföderáció az olasz CGIL szakszervezeti szövetséggel, számítva a magyar, bolgár és a román érdek-képviseleti szervek részvételére is. A kétnapos rendezvény fókuszában a szakszervezetek szerepének és lehetőségeinek a megvitatása áll, különös tekintettel az átmeneti időszakra, a rendszerváltásra. A szemináriumon, melyen Nagy Sándor (MSZOSZ) és Őry Csaba (Liga) elnököl majd, a szakszervezetek képviselői összehasonlítják a különböző kelet-európai országok munkaügyi kapcsolatait az olasz modellel, de szó esik a szerkezetátalakítási politika és a privatizáció összefüggéseiről, a sztrájkjogról, való Magyar híradó mint az érdekképviseletek és a politikai pártok közti kapcsolatokról is. Elkészült a Jehova tanúi irodaháza (MTI) Nyílt nap lesz július 16-án és 17-én — 8 és 17 óra között — a Magyarországi Jehova Tanúi Vallásszervezet új épületében, a Budapest XVI., Cserkút utca 13. szám alatt. — Az irodaházat — a törvényben előírt kötelező szakmunkák kivételével — önkéntesek építették fel 14 hónap alatt. Hivatalos átadására július végén kerül sor — mondta el Jankovics Tibor, a felekezet sajtószolgálatának munkatársa. Az épületben 12 — összesen 800 négyzetméternyi — iroda, néhány lakószoba és egy ötvenszemélyes ebédlő található. Az irodaház a vallásszervezet 210 gyülekezetének 32 ezer tagját szolgálja ki. Az adminisztrációs központ modern számítógépes rendszerén elsősorban fordítási munkák folynak, de itt készülnek a felekezet kiadványainak fotokompozíciós munkálatai is. Kisgazdafórum Nyékládházán (MH) Érdekegyeztető fórumot tart ma Nyékládházán a kisgazdák jószolgálati előkészítő bizottsága. Az egyesítő fórumra, melyre a korábbi mezőkovácsházi és szekszárdi határozatok alapján kerül sor, meghívást kaptak: a Böröcz István vezette 36-os frakció delegációja, a különböző kisgazdapártok és erőcsoportok képviselői, a kisgazdaszövetség és a kisgazdatagozatok, valamint a megyék képviselői. A jószolgálati bizottság azon munkálkodik, hogy minél előbb lehetőség nyíljon egy kisgazdanagygyűlés összehívásásra és egy egységes párt létrehozására. KÜLFÖLD-BELFÖLD MSZP-s üdvözlet MTI----------------------------A szocialisták üdvözlik az SZDSZ és a Fidesz által kötött választási megállapodást, mert megítélésük szerint ennek révén egyértelművé válik a három fő politikai irányvonal, a baloldali, a liberális és a jobboldali — hangzott el az MSZP csütörtöki nemzetközi sajtóértekezletén. Horn Gyula rámutatott: nem értelmezik az MSZP — mint a harmadik ellenzéki párt — esetleges elszigetelésére tett kísérletként. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint 1994-ben elkerülhetetlen lesz egy széles körű összefogás és koalíció, tekintettel arra, hogy — megítélése szerint — várhatóan egyetlen párt sem szerepel majd fölényes, kiugróan magas eredménnyel a következő választásokon. Gál Zoltán frakcióvezető azt mondta, szerencsés lenne szűkíteni az Országgyűlés jogszabály-alkotói hatáskörét — ezzel párhuzamosan erősíteni ellenőrző funkcióit — s bővíteni a kormányét. Év végéig százmilliárd forintnyi vagyont kap a társadalombiztosítás Döntöttek az adóskonszolidációról A kormány tájékozatást hallgatott meg a nyugtaadási kötelezettség elleni várható demonstráció hatásának mérsékléséről, valamint a kárpótlás jelenlegi helyzetéről. A kabinet döntött az adóskonszolidáció alapelveiről s a társadalombiztosításnak év végéig juttatandó 100 milliárd forintnyi vagyon átadásáról. A kormány tegnapi ülésén beszámolót hallgatott meg azokról az intézkedésekről, amelyeket a nyugtaadási kötelezettség elleni várható demonstráció mérséklésére kívánnak hozni — jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Juhász Judit. Azért, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban, átmeneti elárusítóhelyeket jelölnek ki. A kormányülésen a kereskedők elleni esetleges szankciókról nem esett szó. A kabinet döntött az adóskonszolidáció alapelveiről — erről Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára számolt be. A kormány még tavaly döntött a 13 vállalat kötelezettségeinek és állami hiteltartozásainak rendezéséről. Ezúttal a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló hiteltartozásukat hitelkonszolidációs kötvénnyel váltják ki. Egyébként 45 milliárd forintnyi hitelről van szó, amelyekért a bankok 20-25 milliárd forintnyi kötvényt kaphatnak. Szeptemberre megtörténhet a speciális hitelkonszolidáció. A speciális hitelkonszolidációba bevonják a MÁV 15 milliárd forintos tartozását is. Az államtitkár beszámolt a MÁV, a szakszervezetek és a kormány közötti, szerdán lezajlott tárgyalásokról. A cég számára még tavaly elkülönítettek 3 milliárd forintot az elbocsátott dolgozók végkielégítésére, ebből eddig 1,3 milliárd forintot használtak fel. A fennmaradó 1,7 milliárd forint felhasználására szeptemberben tesznek javaslatot. Egyébként a közlekedési tárca augusztus végéig átdolgozza a közlekedéspolitikai koncepciót, amelyben a vasút kiemelt szerepet kap. Nagy Zoltán végül bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a társadalombiztosításnak év végéig 100 milliárd forintnyi vagyont át kell adni, s a vagyonátadást azonnal meg kell kezdeni. A kárpótlás jelenlegi helyzetét Sepsey Tamás, címzetes államtitkár ismertette. A kárpótlási hivatalok eddig 830 ezer kérelmet bíráltak el és 64 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet bocsátottak ki. A kárpótlási jegyek végső felhasználására eddig minimális mértékben került sor. Állami vagyon megvételéhez mintegy 5 milliárd forint értékű jegyet használtak fel. A jegyekkel szembeni privatizációs kínálat során a kamattá növelt névértéket kell alapul venni, amely 220 milliárd forintra becsülhető. Az ÁVÜ egyedül nem képes megfelelő kínálatot biztosítani, ezért a kormány felkérte az ÁVÜ-t és ÁV Rt.-t, hogy készítsenek összehangolt ütemezést a kárpótlási jegyekkel szembeállítható privatizációs kínálatra. A kárpótlási törvény módosításával a kabinet biztosítja a kárpótlási jegyek egységes kamatozását 1994 végéig, a befektetési alapokról szóló törvény módosításával pedig lehetővé teszi, hogy az alapok kárpótlási jegyeket tarthassanak portfoliójukban. A kormány tegnapi ülésén tudomásul vette, hogy a Metál Ige- Seilschaft AG a részére 36 millió DEM értékben kibocsátott ÁVÜ- kötelezvényt a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. „befagyott” külföldi követelésére cseréli át. • V.L Választási megállapodást kötött az SZDSZ és a Fidesz A liberális középerők győzeleméért olyan együttműködési formában állapodott meg a Fidesz és az SZDSZ, amely mindkét párt igényének megfelel — mondta Orbán Viktor a dokumentum aláírása után a pártelnökök és a frakcióvezetők részvételével tartott közös sajtóértekezleten a Fidesz székházában. Az aláírásban a Fidesz és az SZDSZ vezetőit az a cél vezette, hogy az 1990 óta folytatott együttműködésüket szorosabbá téve már a következő választások előtt létrejöjjön a polgári középerők együttműködése. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: két különböző pártról van szó, ám abban teljes a nézetazonosság, miszerint nem érdeke az országnak sem az, hogy a csődöt átadó MSZP, sem pedig a csőddel megbirkózni nem tudó jelenlegi koalíció kerüljön kormányra 1994-ben. Orbán megítélése szerint a többség akaratával egybeesik, hogy létrejöjjön a polgári középerők együttműködése, és bár az aláírást sok vita előzte meg, az SZDSZ és a Fidesz a pártpolitikai különbözőségeken felülemelkedve a megállapodás mellett döntött. Pető Iván az elmondottakkal egyetértve kiemelte: céljuk az is, hogy ne kerüljön kormányra még egyszer olyan koalíció, amely sebtiben áll össze, és tartalmi elemekben előzőleg nem tudott dűlőre jutni. Az SZDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az együttműködésnek nemcsak politikai hasonlóságon és jó szándékon, hanem érdemi dolgokban való egyetértésen kell nyugodnia. Pető is megemlítette, hogy két különálló párt kötött megállapodást egymással, de közös elvek mentén. A szabaddemokrata pártelnök szerint a megállapodás előnyös abból a szempontból is, hogy ennyi idővel a választások előtt a szavazóknak tudniuk kell, milyen koalíciós szándékokra számíthatnak. Ugyancsak előny, hogy így megkezdődhet az első teendők átgondolása is arra az esetre, ha a két párt kormányzati pozícióba kerül. Nincs különbözőség a Fidesz és az SZDSZ között abban sem, hogy a magyar pártstruktúra hárompólusú, nemzeti,konzervatív, szocialista, liberális pártokra osztható. Ezt figyelembe véve a mostani megállapodás kizárja, hogy a liberális pártok keresztmegállapodást kössenek. Egy kérdésre Orbán Viktor kijelentette: lát lehetőséget arra, hogy a liberális pártok többséget szerezzenek. Ugyanakkor nyitottságuk mind balra, mind jobbra lehetővé teszi, hogy szükség esetén szélesebb koalícióban is gondolkodhassanak. Fölösleges az idő előtti latolgatás a miniszterelnök-jelöltekről és más stallumokról — válaszolta a Fidesz elnöke ennek firtatása kapcsán, emlékeztetve arra, hogy a szokásjog alapján elsőként a választásokon legerősebben szereplő párt képviselője kap megbízást kormányalakításra. Ezt a szokásjogot nem célszerű pártpolitikai megállapodásokban megbolygatni — mondta. Lapunk érdeklődésére Pető Iván közölte: a Köztársaság Párt azért nem került be mint elképzelhető partner a választások első fordulója előtt, mert a Fidesz és az SZDSZ viszonya más Palotás pártjával. Ezzel szemben az Agrárszövetséggel és a Vállalkozók Pártjával mindkét párt kapcsolata kiegyensúlyozott, és így nincs akadálya az együttműködésnek. A megállapodás azonban nyitva hagyja a lehetőséget az SZDSZ és a Köztársaság Párt együttműködésére a választások második fordulójában — fűzte hozzá a szabaddemokrata pártelnök. Farkas Attila CtAVKr) rirtaAvrofTRft 3*10*33 Sanofi-többség a Chinoinban Az Állami Vagyonkezelő Rt. tegnap megegyezett a francia Sanofi Winthrop céggel a Chinoin 11 százaléknyi részvénycsomagjának eladásáról, így a franciák kezébe került a Chinoin tulajdoni többsége, azaz 51 százaléka. A részletekről Lengyel Zoltánt, az ÁV Rt. igazgatóját kérdeztük, aki csak annyit árult el, hogy sikerült megegyezni a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, a Chinoinnál folyó K+F tevékenység megtartásában s a gyártás modernizálásában. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az ÁV Rt. is engedett, azaz minden olyan jogot átruházott a Sanofira, amely megilleti a többségi tulajdonost. A részvénycsomag áráról nem nyilatkozott Lengyel, az összeget majd a szeptemberi közgyűlés alkalmával teszik közzé közösen a franciákkal. Ami bizonyos: korábban 75 millió dollárt fizettek a franciák a 40 százalékos részvénycsomagért, s akkor abban állapodtak meg, hogy minimum további 22 millió dollárt utalnak át a 11 százalékért. Most annyit sikerült megtudnunk, hogy ennél a 22 millió dollárnál többet kasszíroz az ÁV Rt. •E.P. ................................ 3 __________________MAGYAR HÍRLAP A magyar pilóta valamennyi fegyverét bevethette volna A jugoszláv fél elnézést kért a múlt pénteki légtérsértésért Nem lehet kizárni azt a verziót, hogy a július 9-én, péntek este magyar légtérbe berepült jugoszláv MiG—21-es „tesztelte” a magyar légvédelmet, ám az idegen gép manővereit figyelve nincs oka a magyar vezetőségnek kétségbe vonni a jugoszláv fél azon állítását, hogy navigációs hiba következtében, véletlenül került át a határon a pilóta —jelentette ki Urbán János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülőfőnöke, az esettel kapcsolatban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, az említett napon egy jugoszláv vadászgép egészen Szeged térségéig hatolt be a magyar légtérbe, míg egy másik repülő közvetlen a magyar határnál fordult vissza Jugoszlávia felé. A jugoszláv hadvezetőség szerdán elnézést kért az incidensért. A repülőfőnök aláhúzta: kiválóra vizsgázott a hazai légifelderítés, légiirányítás csakúgy, mint a légtérsértő ellen levegőbe emelt MiG—21-es pilótája, Németh Zoltán százados. A tábornok a részletekről szólva elmondta: múlt péntek este 19 óra 51 perckor észlelték a lokátoron, hogy egy nagy sebességű, feltehetően katonai repülőgép közelít a magyar határhoz. Hét perc elteltével a készültségben lévő magyar gép már Kiskunfélegyháza környékén repült a határ felé. A jugoszláv gép ekkor visszfordult, ám percekkel később újabb jugoszláv gép jelent meg, ezúttal már kilométerekkel a magyar légtéren belül, mintegy 2000 méter magasságban. A magyar pilóta a légiirányítás adatainak megfelelően egy bonyolult harci manővert hajtott végre, amely végén olyan helyzetbe került, hogy a repülőgépen lévő valamennyi fegyvert bevethette volna a légtérsértő ellen. Németh Zoltán annyira közel repült a jugoszlávhoz, hogy szabad szemmel is megállapíthatta: fegyvertelen a repülőgép. Utólag értékelve egyébként nem biztos, hogy a jugoszláv pilóta észlelte repülőgépe „elfogását.” Erre enged következtetni az a körülmény, hogy az idegen pilóta még akkor is mereven előrefelé nézett, amikor a határhoz érve a magyar gép felette fordult vissza. Lapunk kérdésére válaszolva a vezérőrnagy elmondta: még a légtérsértés idején lakásán értesítették a történtekről, s végig közvetlen összeköttetésben állt az elfogásra felküldött repülőgép irányítóival. Bármilyen fenyegetettség esetén meg lett volna a lehetőség az ellenlépésre. A honvédség parancsnoka soronkívül őrnaggyá léptette elő Németh Zoltán századost. •G.Z. az EZISZTENCIA HITEL felvételére ? LAPOZZON! szövetkezetek jogosultak , hogy mely