Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 164-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

1993. július 16., péntek Waigel méltatta a magyar kormány gazdaságpolitikáját A CSU-küldöttség Antall Józsefnél A CSU elnöke, német pénz­ügyminiszter a magyar mi­niszterelnökkel találkozva a Nyugat-európai Unióval (NYEU) való társulási szerző­dést és a kölcsönös informá­ciócserét jelölte meg a kelet­­közép-európai országok NA­­TO-taggá válásának első lép­­csőjeként. Theo Waigel szerint ezt kö­vetheti a bilaterális struktúrák és együttműködési formák kiépíté­se, majd a pontosan definiált válságtervek szerinti biztonsági garanciák kidolgozása. A folya­matot az esetleges NATO-csatla­­kozás tetőzné be. Antall József — a kormányszóvivői iroda közleménye szerint — tegnap délelőtt hivatalában fogadta a Keresztényszociális Unió (CSU) nem hivatalos magyarországi lá­togatáson tartózkodó küldöttsé­gét. Magyar részről Katona Ta­más miniszterelnökségi államtit­kár és Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője vett részt a talál­kozón. „A magyar kormány gazda­ság- és pénzügypolitikájának a mai világgazdasági feltételek között nincs alternatívája” — hangsúlyozta a szövetségi pénz­ügyminiszter. Antall József a belpolitikai stabilitás jeleként ér­tékelte, hogy mintegy ezer ba­jor vállalat van jelen a magyar piacon; reményének adott han­got, hogy a Németországba irá­nyuló export csökkenése csak átmeneti, a nyugati recesszió ki­váltotta jelenség. A vendégek élénk érdeklődéssel fogadták Antallnak azt a felvetését, mi­szerint nemzetközi szintű elem­zésre vár az Európában előfor­duló szélsőséges jobboldali poli­tikai megnyilvánulások háttere, akárcsak az extrém baloldali tö­rekvések és az esetleges destabi­­lizációs politikai szándékok. Biztonságpolitikai kérdéseket érintve a kormányfő az európai együttműködés és az atlanti szö­vetség erősítésének fontosságát hangsúlyozta. A térség demok­ratikus átalakulásait veszélyez­tető tényezők között említette a délszláv válságot és a FÁK or­szágainak stabilitását fenyegető társadalmi folyamatokat. Michael Glos, a CSU Bun­­destag-frakciójának elnöke a Magyar Hírlapnak ezzel kapcso­latban elmondta: nem lehet tud­ni, hogy az orosz demokratikus mozgalom mennyire stabil. Sen­ki sem tudja garantálni, milyen lesz a jövő. Ezért a visegrádi or­szágoknak az európai intézmé­nyeken, a társulási szerződések nyújtotta kereteken és a demok­ratikus folyamatok kiteljesítésén keresztül kell közeledniük a nyugati biztonsági struktúrák­hoz. „Ez az út hosszú, de járha­tó” — tette hozzá. Michaela Geiger, a szövetségi védelmi minisztérium államtitká­ra a biztonsági kérdést érintve la­punknak elmondta: Németország az amerikai csapatok európai je­lenlétének változatlanul kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ugyanak­kor úgy véli, hogy szükség van a védelem európai pillérének, a Nyugat-európai Uniónak az erő­sítésére. .Jelenleg az észak-atlan­ti tényező az erősebb, az európai pillér a gyengébb, én szíveseb­ben venném, ha jobban egyen­súlyban lennének” — mondta az államtitkár. • Gy. Z. Az RMDSZ elégedetlen a kisebbségtanáccsal Bukaresti tudósítónktól A Nemzetiségi Kisebbségi Tanács szerdai ülése után még mindig nem eléggé világos, ké­pes lesz-e hatékony kisebbség­­védelmi tevékenységet folytatni a testület, vagy csak a kor­mányt e téren legalizálni kívá­nó kirakatszervezetről van szó — fejtette ki a Magyar Hírlap­nak Bakk Miklós, aki az okta­tásügyi bizottság elnökeként képviseli az RMDSZ-t a kor­mányfőtitkárság alárendeltsé­gében működő tanácsban. Hozzátette: személyes érzése szerint a román hatalomban to­vábbra sincs meg a politikai aka­rat a nemzetiségkérdés rendezé­séhez. Ezt jelzi az is, hogy szá­mos fontos kérdést ismét elna­poltak, nem tűzték például napi­rendre az RMDSZ módosító ja­vaslatait a következő tanévre szóló kormányhatározathoz, mi­vel azok, elfogadásuk esetén kö­telező érvényű ajánlássá váltak volna a szakminisztérium számá­ra. A dokumentumot ráadásul a kisebbségek képviselőinek meg­kérdezése nélkül állították össze. Annyit sikerült mégis elérni, hogy augusztus közepéig nem hozzák nyilvánosságra a hivata­los közlönyben, így még módosí­tani lehet rajta. „Mindenképpen eredménynek könyvelhetjük el azonban azt, hogy az ősszel parlamenti vitára kerülő tanügyitörvény-tervezet nemzetiségfejezete esetében a ki­sebbségtanács ajánlásai a kor­mány által felvállalt változatként kerülnek majd a törvényhozás elé” — mondta Bakk Miklós. Ez azért fontos, mivel szerepel ben­ne egy olyan megfogalmazás, amely lehetővé teszi a kisebbsé­gek nyelvén működő egyetemek létrehozását. Most már minden azon múlik, hogyan dönt a parla­ment. Döntöttek a szerdai ülésen ar­ról is, hogy a testületen belül lét­rehozzák az ifjúságüggyel és a cigánykérdéssel foglalkozó szak­­bizottságokat. Egyúttal közölték, a kormány átutalta annak az idei költségvetésben előirányzott 300 millió lejes összegnek az első részletét, 78 millió lejt, amelyből a kisebbségek szervezeteit és ki­adványait támogatják. Az RMDSZ ellenszavazata mellett elfogadták azt a javasla­tot, miszerint végezzenek közvé­lemény-kutató felmérést arról, miként viszonyul a többségi, la­kosság­i kisebbségkérdéshez. Az RMDSZ képviselői ismét nyo­matékosan leszögezték: ameny­­nyiben a testület nem végez konkrét, célratörő munkát, szep­tember 1-jétől az RMDSZ visszavonja képviselőit. Az ered­ményesség felmérésére a tanács következő, augusztus 18-ára ki­tűzött ülése nyújthat lehetőséget.­ ­ Bogdán Tibor Közel 54 millió svájci frank gyűjtését kezdeményezte Vörös­­kereszt és Vörös Félhold Társa­ságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), azért, hogy a következő fél évben segíteni tudja a dél­szláv háború menekültjeit. End­o Gospodinov, az IFRC közép- és kelet-európai regionális missziójának budapesti képvise­lője tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szövetség nagy­szabású segélyporgramjára befo­lyó pénz egy részét a Magyar Vö­­röskerereszt kapja, hogy ellássa a volt Jugoszláviából hozzánk ér­kezett több mint tízezer menekül­tet. Az IFRC és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a nemzetközi vöröskereszt-mozga­lom két legfontosabb szervezete, amelyek szerte a világon ember­millióknak nyújtanak humanitá­rius segítséget. A Vöröskereszt és Vörös Fél­hold Társaságok Nemzetközi Szövetsége szerdán adta ki Génf­ben az adományozásra szólító fel­hívását. Ebből kiderül, hogy a kö­vetkező fél évre a szervezetnek a volt Jugoszláviában és Dél-Ma­gyarországon való működéséhez — 1,4 millió menekült, hajlékta­lan és sebesült ellátásához, a tá­borok fenntartásához — 53 millió 626 ezer svájci frankra van szük­sége. George Weber, a szervezet ügyvezető főtitkára a felhívásban emlékeztet arra, hogy a tél köze­ledtével feltehetően növekedni fognak a menekültek szükségle­tei, s mivel a háború folytatódik, a migráció sem áll le. A szervezet ezért segítséget kíván nyújtani Horvátországnak, Szlovéniának, Szerbiának, Montenegrónak, Ma­cedóniának és Magyarországnak. Az IFRC elsősorban egészség­ügyi-orvosi, valamint szociális programokkal szeretne segíteni a táborokban élők, főleg a nők és gyerekek helyzetén. A szervezet 1992 júliusa óta közel egymillió embernek a sorsán javított majd­nem 100 millió svájci frank ér­tékben. A Vöröskereszt és Vörös Fél­hold Társaságok Nemzetközi Szövetsége a felhívás további részleteiről genfi központjában ad támogatást: Damien Personnal a 730-43-79-es számon, Jo Fox pe­dig 730-43-46-os telefonszámon. Ötvennégymillió svájci frankra van szükség Felhívás a délszláv menekültekért Névtörvény: Meciar visszakozik? Pozsonyi tudósítónktól Meg nem erősített hírek sze­rint Meciar kormányfő visszakoz­ni készül a névhasználati törvény ügyében tett nyilatkozatától, mert megértette, hogy a már elfogadott törvény módosítása — éppen a kisebbségjogok kapcsán — eset­leg kedvezőtlen fényben tünteti fel az országot. A miniszterelnök alig néhány nappal a kisebbsége­ket kedvezően érintő törvény el­fogadása után bejelentette: nem fogadja el a jogszabályt. Az államelnöki hivatal egyelő­re hallgat arról, vajon Michal Ko­vác államfő — aki az alkotmány értelmében szintén aláírja az elfo­gadott törvényeket — miként vi­szonyul az ET-ajánlás miatt most már nemzetközileg is érzékennyé vált kérdéshez. Carnogursky korábbi minisz­terelnök kijelentette: „Szerencsét­lennek tartom, hogy a kormány nem fogadja el a saját maga által beterjesztett névhasználati tör­vényt. Magyarul kell írni a ma­gyarok nevét, mert a képviselők többsége így döntött...” A rádióról és a tv-ről szóló tör­vénytervezet vitája is felborzolta a kedélyeket. A kormány a két médium összevonásának, egy igazgató kinevezésének a gondo­latával kacérkodik, így jobban el­lenőrizhetné a tömegtájékozta­tást, és anyagilag is teljesen füg­gővé tenné a két hírközlő eszközt. •T.M. Csődhelyzetbe kerülhet az MTA . Az igényelt 500 millióval szemben csupán 100 millió forin­tos beruházási keret; 6 százalék helyett 10 százalékos áfával súj­tott kutatások, a dologi kiadások­ra szánt összeg 100 milliós csök­kenése. Dióhéjban így foglalható össze a Magyar Tudományos Akadémia helyzete a jövő évi költségvetés tervezetének tükré­ben. A jelenlegi 6 milliárd 608 millió forintos előirányzat több mint 2 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. — A parlamentben persze még változhat a helyzet — mondja Szánkó Józsefné pénz­ügyi osztályvezető, aki szerint az ismertetett számok tükrében bár­milyen apró nem várt kiadás csődközeli helyzetet idézhet elő. • B. P. P. Krasznodari korlátozás Tegnapra virradó éjszaka a honvédség különgépén haza­szállították annak az alezredes­nek a holttestét, aki Kraszno­­darban július 9-én esett áldoza­tul egy rablótámadásnak. Ugyanezzel a repülőgéppel ér­kezett vissza az a bizottság is, amely egy napot töltött az orosz városban az eset kivizsgálásra. Mint tegnapi számunkban beszá­moltunk róla, a katonatiszt tagja volt annak a 110 fős csoportnak, amely június végén utazott ki a MiG—29-es vadászrepülők üze­meltetését tanulmányozni. A delegáció vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: köztörvényes bűncselekmény tör­tént. A támadás nem a kinn tar­tózkodó magyarok ellen irányult. Sajnálatos módon Krasznodarban is terjedőben a bűnözés, s a bűnö­zői réteg tökéletesen tisztában van azzal, hogy a külföldiek álta­lában dollárban kapják illetmé­nyüket. Minden valószínűség szerint anyagi haszonszerzés mo­tiválta az egyelőre ismeretlen el­követők tettét. A Magyar Honvédség repülő­főnöke korlátozta a krasznodari katonai objektumon belül elszál­lásolt magyar csoport kimaradá­sát. Az esemény miatt katonáink a jövőben csak nagyobb csoport­ban s orosz kísérővel együtt me­hetnek be a városba. Mint meg­tudtuk, a gyászoló tisztek megér­téssel vették tudomásul a döntést. •G.Z. Olasz—magyar szakszervezeti konferencia (MH) Olasz—magyar nemzetközi szemi­náriumot rendez péntek—szombaton az MSZOSZ és a Liga szakszervezeti konfö­deráció az olasz CGIL szakszervezeti szö­vetséggel, számítva a magyar, bolgár és a román érdek-képviseleti szervek részvéte­lére is. A kétnapos rendezvény fókuszá­ban a szakszervezetek szerepének és lehe­tőségeinek a megvitatása áll, különös te­kintettel az átmeneti időszakra, a rend­szerváltásra. A szemináriumon, melyen Nagy Sándor (MSZOSZ) és Őry Csaba (Liga) elnököl majd, a szakszervezetek képviselői összehasonlítják a különböző kelet-európai országok munkaügyi kap­csolatait az olasz modellel, de szó esik a szerkezetátalakítási politika és a privatizá­ció összefüggéseiről, a sztrájkjogról, való­ Magyar híradó mint az érdekképviseletek és a politikai pártok közti kapcsolatokról is. Elkészült a Jehova tanúi irodaháza (MTI) Nyílt nap lesz július 16-án és 17-én — 8 és 17 óra között — a Magyarországi Jehova Tanúi Vallásszervezet új épületé­ben, a Budapest XVI., Cserkút utca 13. szám alatt. — Az irodaházat — a tör­vényben előírt kötelező szakmunkák ki­vételével — önkéntesek építették fel 14 hónap alatt. Hivatalos átadására július végén kerül sor — mondta el Jankovics Tibor, a felekezet sajtószolgálatának munkatársa. Az épületben 12 — összesen 800 négyzetméternyi — iroda, néhány la­kószoba és egy ötvenszemélyes ebédlő található. Az irodaház a vallásszervezet 210 gyülekezetének 32 ezer tagját szol­gálja ki. Az adminisztrációs központ mo­dern számítógépes rendszerén elsősorban fordítási munkák folynak, de itt készül­nek a felekezet kiadványainak fotokom­­pozíciós munkálatai is. Kisgazdafórum Nyékládházán (MH) Érdekegyeztető fórumot tart ma Nyékládházán a kisgazdák jószolgálati előkészítő bizottsága. Az egyesítő fórum­ra, melyre a korábbi mezőkovácsházi és szekszárdi határozatok alapján kerül sor, meghívást kaptak: a Böröcz István vezette 36-os frakció delegációja, a különböző kisgazdapártok és erőcsoportok képvise­lői, a kisgazdaszövetség és a kisgazdata­gozatok, valamint a megyék képviselői. A jószolgálati bizottság azon munkálko­dik, hogy minél előbb lehetőség nyíljon egy kisgazdanagygyűlés összehívásásra és egy egységes párt létrehozására. KÜLFÖLD-BELFÖLD MSZP-s üdvözlet MTI----------------------------­A szocialisták üdvözlik az SZDSZ és a Fidesz által kötött választási megállapodást, mert megítélésük szerint ennek révén egyértelművé válik a három fő politikai irányvonal, a baloldali, a liberális és a jobboldali — hangzott el az MSZP csütörtöki nemzetközi sajtóértekezletén. Horn Gyula rámutatott: nem ér­telmezik az MSZP — mint a harmadik ellenzéki párt — eset­leges elszigetelésére tett kísérlet­ként. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint 1994-ben elkerülhetetlen lesz egy széles körű összefogás és koalíció, te­kintettel arra, hogy — megítélé­se szerint — várhatóan egyetlen párt sem szerepel majd fölényes, kiugróan magas eredménnyel a következő választásokon. Gál Zoltán frakcióvezető azt mondta, szerencsés lenne szűkí­teni az Országgyűlés jogsza­bály-alkotói hatáskörét — ezzel párhuzamosan erősíteni ellenőr­ző funkcióit — s bővíteni a kor­mányét. ­ Év végéig százmilliárd forintnyi vagyont kap a társadalombiztosítás Döntöttek az adós­konszolidációról A kormány tájékozatást hallgatott meg a nyugtaadási kötelezettség elleni várható de­monstráció hatásának mérsék­léséről, valamint a kárpótlás je­lenlegi helyzetéről. A kabinet döntött az adóskonszolidáció alapelveiről s a társadalombiz­tosításnak év végéig juttatandó 100 milliárd forintnyi vagyon átadásáról. A kormány tegnapi ülésén be­számolót hallgatott meg azokról az intézkedésekről, amelyeket a nyugtaadási kötelezettség elleni várható demonstráció mérséklé­sére kívánnak hozni — jelentette be a kormányszóvivői tájékozta­tón Juhász Judit. Azért, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban, átmeneti elárusítóhelyeket jelöl­nek ki. A kormányülésen a keres­kedők elleni esetleges szankciók­ról nem esett szó. A kabine­t döntött az adóskon­szolidáció­ alapelveiről — erről Nagy Zoltán, a Pénzügyminiszté­rium közigazgatási államtitkára számolt be. A kormány még ta­valy döntött a 13 vállalat kötele­zettségeinek és állami hiteltarto­zásainak rendezéséről. Ezúttal a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló hiteltartozásukat hitel­konszolidációs kötvénnyel vált­ják ki. Egyébként 45 milliárd fo­rintnyi hitelről van szó, amelye­kért a bankok 20-25 milliárd fo­rintnyi kötvényt kaphatnak. Szep­temberre megtörténhet a speciális hitelkonszolidáció. A speciális hitelkonszolidáció­ba bevonják a MÁV 15 milliárd forintos tartozását is. Az államtit­kár beszámolt a MÁV, a szak­­szervezetek és a kormány közötti, szerdán lezajlott tárgyalásokról. A cég számára még tavaly elkü­lönítettek 3 milliárd forintot az el­bocsátott dolgozók végkielégí­tésére, ebből eddig 1,3 milliárd forintot használtak fel. A fennma­radó 1,7 milliárd forint felhaszná­lására szeptemberben tesznek ja­vaslatot. Egyébként a közlekedési tárca augusztus végéig átdolgoz­za a közlekedéspolitikai koncep­ciót, amelyben a vasút kiemelt szerepet kap. Nagy Zoltán végül bejelentette: a kormány úgy dön­tött, hogy a társadalombiztosítás­nak év végéig 100 milliárd forint­nyi vagyont át kell adni, s a va­gyonátadást azonnal meg kell kezdeni. A kárpótlás jelenlegi helyzetét Sepsey Tamás, címzetes államtit­kár ismertette. A kárpótlási hiva­talok eddig 830 ezer kérelmet bí­ráltak el és 64 milliárd forint érté­kű kárpótlási jegyet bocsátottak ki. A kárpótlási jegyek végső fel­­használására eddig minimális mértékben került sor. Állami va­gyon megvételéhez mintegy 5 milliárd forint értékű jegyet hasz­náltak fel. A jegyekkel szembeni privatizációs kínálat során a ka­mattá növelt névértéket kell ala­pul venni, amely 220 milliárd fo­rintra becsülhető. Az ÁVÜ egye­dül nem képes megfelelő kínála­tot biztosítani, ezért a kormány felkérte az ÁVÜ-t és ÁV Rt.-t, hogy készítsenek összehangolt ütemezést a kárpótlási jegyekkel szembeállítható privatizációs kí­nálatra. A kárpótlási törvény mó­dosításával a kabinet biztosítja a kárpótlási jegyek egységes kama­tozását 1994 végéig, a befektetési alapokról szóló törvény módosítá­sával pedig lehetővé teszi, hogy az alapok kárpótlási jegyeket tart­hassanak portfoliójukban. A kormány tegnapi ülésén tu­domásul vette, hogy a Me­tál Ige- Seilschaft AG a részére 36 millió DEM értékben kibocsátott ÁVÜ- kötelezvényt a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt. „befagyott” külföldi követelésére cseréli át. • V.L Választási megállapodást kötött az SZDSZ és a Fidesz A liberális középerők győzeleméért olyan együttműködési formában állapodott meg a Fidesz és az SZDSZ, amely mindkét párt igényének megfelel — mondta Orbán Viktor a dokumentum aláírása után a pártelnökök és a frakcióvezetők részvételével tartott közös sajtóértekezleten a Fidesz székházában. Az aláírásban a Fidesz és az SZDSZ vezetőit az a cél vezette, hogy az 1990 óta folytatott együttműködésüket szorosabbá téve már a következő választá­sok előtt létrejöjjön a polgári kö­zéperők együttműködése. A Fi­desz elnöke hangsúlyozta: két különböző pártról van szó, ám abban teljes a nézetazonosság, miszerint nem érdeke az ország­nak sem az, hogy a csődöt átadó MSZP, sem pedig a csőddel megbirkózni nem tudó jelenlegi koalíció kerüljön kormányra 1994-ben. Orbán megítélése sze­rint a többség akaratával egybe­esik, hogy létrejöjjön a polgári középerők együttműködése, és bár az aláírást sok vita előzte meg, az SZDSZ és a Fidesz a pártpolitikai különbözőségeken felülemelkedve a megállapodás mellett döntött. Pető Iván az elmondottakkal egyetértve kiemelte: céljuk az is, hogy ne kerüljön kormányra még egyszer olyan koalíció, amely sebtiben áll össze, és tar­talmi elemekben előzőleg nem tudott dűlőre jutni. Az SZDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az együttműködésnek nemcsak po­litikai hasonlóságon és jó szán­dékon, hanem érdemi dolgokban való egyetértésen kell nyugod­nia. Pető is megemlítette, hogy két különálló párt kötött megál­lapodást egymással, de közös el­vek mentén. A szabaddemokrata pártelnök szerint a megállapodás előnyös abból a szempontból is, hogy ennyi idővel a választások előtt a szavazóknak tudniuk kell, milyen koalíciós szándékokra számíthatnak. Ugyancsak előny, hogy így megkezdődhet az első teendők átgondolása is arra az esetre, ha a két párt kormányzati pozícióba kerül. Nincs különbö­zőség a Fidesz és az SZDSZ kö­zött abban sem, hogy a magyar pártstruktúra hárompólusú, nem­zeti,konzervatív, szocialista, li­berális pártokra osztható. Ezt fi­gyelembe véve a mostani meg­állapodás kizárja, hogy a liberá­lis pártok keresztmegállapodást kössenek. Egy kérdésre Orbán Viktor kijelentette: lát lehetőséget arra, hogy a liberális pártok többséget szerezzenek. Ugyanakkor nyi­tottságuk mind balra, mind jobb­ra lehetővé teszi, hogy szükség esetén szélesebb koalícióban is gondolkodhassanak. Fölösleges az idő előtti latolgatás a minisz­terelnök-jelöltekről és más stal­lumokról — válaszolta a Fidesz elnöke ennek firtatása kapcsán, emlékeztetve arra, hogy a szo­kásjog alapján elsőként a válasz­tásokon legerősebben szereplő párt képviselője kap megbízást kormányalakításra. Ezt a szokás­jogot nem célszerű pártpolitikai megállapodásokban megboly­gatni — mondta. Lapunk érdek­lődésére Pető Iván közölte: a Köztársaság Párt azért nem ke­rült be mint elképzelhető partner a választások első fordulója előtt, mert a Fidesz és az SZDSZ viszonya más Palotás pártjával. Ezzel szemben az Agrárszövet­séggel és a Vállalkozók Pártjával mindkét párt kapcsolata kie­gyensúlyozott, és így nincs aka­dálya az együttműködésnek. A megállapodás azonban nyitva hagyja a lehetőséget az SZDSZ és a Köztársaság Párt együttmű­ködésére a választások második fordulójában — fűzte hozzá a szabaddemokrata pártelnök.­ ­ Farkas Attila CtAVKr) rirtaAvrofTRft 3*10*33 Sanofi-többség a Chinoinban Az Állami Vagyonkezelő Rt. tegnap megegyezett a francia Sanofi Winthrop cég­gel a Chinoin 11 százaléknyi részvénycsomagjának eladá­sáról, így a franciák kezébe került a Chinoin tulajdoni többsége, azaz 51 százaléka. A részletekről Lengyel Zol­tánt, az ÁV Rt. igazgatóját kér­deztük, aki csak annyit árult el, hogy sikerült megegyezni a ki­sebbségi jogokkal kapcsolatban, a Chinoinnál folyó K+F tevé­kenység megtartásában s a gyártás modernizálásában. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az ÁV Rt. is engedett, az­az minden olyan jogot átruhá­zott a Sanofira, amely megilleti a többségi tulajdonost. A rész­vénycsomag áráról nem nyilat­kozott Lengyel, az összeget majd a szeptemberi közgyűlés alkalmával teszik közzé közö­sen a franciákkal. Ami bizonyos: korábban 75 millió dollárt fizettek a franciák a 40 százalékos részvénycsoma­gért, s akkor abban állapodtak meg, hogy minimum további 22 millió dollárt utalnak át a 11 százalékért. Most annyit sike­rült megtudnunk, hogy ennél a 22 millió dollárnál többet kasszíroz az ÁV Rt. •E.P. ­....­............................­ 3 __________________MAGYAR HÍRLAP A magyar pilóta valamennyi fegyverét bevethette volna A jugoszláv fél elnézést kért a múlt pénteki légtérsértésért Nem lehet kizárni azt a ver­ziót, hogy a július 9-én, péntek este magyar légtérbe berepült jugoszláv MiG—21-es „tesztel­te” a magyar légvédelmet, ám az idegen gép manővereit fi­gyelve nincs oka a magyar ve­zetőségnek kétségbe vonni a ju­goszláv fél azon állítását, hogy navigációs hiba következtében, véletlenül került át a határon a pilóta —jelentette ki Urbán Já­nos vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülőfőnöke, az esettel kapcsolatban tartott teg­napi sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, az említett na­pon egy jugoszláv vadászgép egészen Szeged térségéig hatolt be a magyar légtérbe, míg egy másik repülő közvetlen a magyar határnál fordult vissza Jugoszlá­via felé. A jugoszláv hadveze­tőség szerdán elnézést kért az in­cidensért. A repülőfőnök aláhúz­ta: kiválóra vizsgázott a hazai lé­gifelderítés, légiirányítás csakúgy, mint a légtérsértő ellen levegőbe emelt MiG—21-es pilótája, Né­meth Zoltán százados. A tábor­nok a részletekről szólva elmond­ta: múlt péntek este 19 óra 51 perckor észlelték a lokátoron, hogy egy nagy sebességű, felte­hetően katonai repülőgép közelít a magyar határhoz. Hét perc eltel­tével a készültségben lévő ma­gyar gép már Kiskunfélegyháza környékén repült a határ felé. A jugoszláv gép ekkor visszfordult, ám percekkel később újabb jugo­szláv gép jelent meg, ezúttal már kilométerekkel a magyar légtéren belül, mintegy 2000 méter ma­gasságban. A magyar pilóta a légiirányítás adatainak megfelelően egy bo­­nyolult harci manővert hajtott végre, amely végén olyan hely­zetbe került, hogy a repülőgépen lévő valamennyi fegyvert bevet­hette volna a légtérsértő ellen. Németh Zoltán annyira közel re­pült a jugoszlávhoz, hogy szabad szemmel is megállapíthatta: fegy­vertelen a repülőgép. Utólag érté­kelve egyébként nem biztos, hogy a jugoszláv pilóta észlelte repülőgépe „elfogását.” Erre en­ged következtetni az a körülmény, hogy az idegen pilóta még akkor is mereven előrefelé nézett, ami­kor a határhoz érve a magyar gép felette fordult vissza. Lapunk kérdésére válaszolva a vezérőrnagy elmondta: még a lég­térsértés idején lakásán értesítették a történtekről, s végig közvetlen összeköttetésben állt az elfogásra felküldött repülőgép irányítóival. Bármilyen fenyegetettség esetén meg lett volna a lehetőség az el­lenlépésre. A honvédség parancsnoka so­­ronkívül őrnaggyá léptette elő Né­meth Zoltán századost. •G.Z. az EZISZTENCIA HITEL felvételére ? L­APOZZON! szövetkezetek jogosultak , hogy mely

Next