Magyar Hírlap, 1993. augusztus (26. évfolyam, 178-189. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő A munkanélküliek gondjain több tárca is enyhíthetne Ebben az esztendőben — a hivatalos jelentések szerint — a munkanélküliek száma nem növekedett, sőt, mintha némi csökkenési tendenciák is meg­figyelhetőek lennének. Mégis Magyarországon majdnem 700 ezer munkanélküli él. Va­jon mit tehetnek az állástalan tömegek helyzetének javításá­ért a civilszervezetek? — kér­dezte lapunk a MÁEOSZ (Munkanélküliek és Álláske­resők Egyesületeinek Orszá­gos Szövetsége) alelnökétől, Láng Lászlótól. „Legfontosabb, hogy szerény eszközeinkkel az álláskeresés­ben nyújtsunk segítséget” — je­lentette ki Láng László. Nagy jelentőséget tulajdonít továbbá azoknak a terveknek, amelyek az önkormányzatok döntő jelle­gű hozzájárulásával új munka­lehetőségek megteremtését va­lósítják meg. A legtöbb gond az iskola padjaiból most kikerült fiatal munkanélküliekkel van, akiknek a halvány reményekkel kecsegtető átképzéseken kívül sem a munkaügyi központok, sem a MÁEOSZ nem tud mást ajánlani. Ilyen értelemben lé­nyeges lenne — vélekedik a szövetség alelnöke —, ha tárca­közi megállapodásokkal segíte­nének a munkanélkülieknek. Furcsállja például, hogy a Hon­védelmi Minisztérium nem ve­szi ki részét a munkanélküliség okozta feszültségek feloldásá­ból. A MÁEOSZ állami támo­gatása is jelentéktelen. A tava­lyi egymillió forint az idén 700 ezerre csökkent. Igaz viszont, hogy a szövetség négy területi régiója külön támogatásban ré­szesült. A hetven egyesületet és hozzávetőlegesen 40 ezer mun­kanélkülit tömörítő MÁEOSZ hivatalos tárgyalópartnerként való elismerésével is gondok akadnak; a munkaügyi tárca in­kább más szervezetek felé te­kinget. Nagy eredménynek szá­mít, hogy a szövetség szakértői részt vehetnek — a munkaválla­lók meghívottjaiként — az Ér­dekegyeztető Tanács három szakbizottságának tevékenysé­gében. További törekvéseik kö­zül az alelnök megemlítette: va­lószínűleg késő őszre sikerül összehozni Budapesten egy nemzetközi konferenciát, ame­lyen a munkanélküliséggel nem csupán a nagy gazdasági vonu­latok mentén, hanem az egyén alkalmazkodási lehetőségeit il­letően is foglalkoznak majd. •N. D. Nem volt fennakadás a szolidaritási alapnál Nem volt az idén fennakadás az év első felében a szolidaritási alap finanszírozásában, s a munkanélkülieket megillető já­radék kifizetésében sem — nyi­latkozta a Magyar Hírlap érdek­lődésére Bajka Gábor, az Orszá­gos Munkaügyi Központ igaz­gatóhelyettese. Mint elmondta, több mint 400 ezer állás nélkü­linek folyósítanak járadékot, emellett fenntartják a szervezet működését, s biztosítják az át­képzésben részesülők keresetki­egészítését is. A szolidaritási alap fontos bevételi forrása a munkaadók által befizetett járu­lék, melyet az APEH utal át a munkaügyi központnak, de a központi költségvetés egészíti ki havonta a büdzsét, hogy min­den munkanélküli járadéka biz­tosított legyen. Az OMK-ban havonta szá­molnak el, s előre jelzik, prog­nosztizálják az igényüket. Mi­vel a múlt évben a Pénzügymi­nisztérium nehezményezte, hogy a megyei munkaügyi köz­pontok kasszájában túl sok tar­talék van, idén a fel nem hasz­nált összegről az elszámoláskor lemondanak a központi költség­­vetés javára.­­ Nyugodt, ki­egyensúlyozott az együttműkö­dés az OKM és a központi költ­ségvetés intézményei között, s ez elsősorban a munkanélküliek javát szolgálja — állapította meg Bajkai László. • Cs. I. BELFÖLD Baba-mama programok a városházán MTI-----------------------------------­A Magyar Védőnők Egyesüle­te, a La Leche Liga és az UNI­CEF Magyar Nemzeti Bizottsága szervezte azt a vasárnapi találko­zót a budapesti újvárosházán, ahol orvosok, szülésznők, védő­nők és a La Leche Liga (szoptató anyák önsegélyző csoportja) akti­vistái tanácskoztak arról, miként tudnák még hatékonyabban segí­teni a mamákat abban, hogy szoptassák csecsemőiket. A prog­ramra az augusztus 1-jei anyatej világnapja alkalmából került sor. A szakemberek tanácskozásával párhuzamosan baba-mama prog­ramokat szerveztek. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Bognárné Várfalvi Marianna el­mondta: " Az anyatej világnapja alkalmából nemcsak Budapesten tartottak rendezvényeket, hanem az egész országban. Magyaror­szágon 4500 védőnő dolgozik, akik napi feladatuknak tekintik az anyatejes táplálás népszerűsítését, mert az újszülött számára az a ne­dű a legjobb, legfontosabb. Emmy-díjas lesz a Sztálin? MTI------------------------------------­A Sztálin című televíziós fil­met tíz Emmy-díjra jelölte az Amerikai Televíziós Akadémia tagsága. A részben Magyaror­szágon forgatott film a Home Box Office amerikai kábeltele­víziós társaság saját produkció­jában készült. A díjkiosztás szeptember 19- én lesz. Ősbemutató a szegedi Dóm téren Bizonyosan kritikai megjegy­zésekre is lehetőséget adó, de fel­tétlenül jelentős mű ősbemutató­jával folytatódott a hét végén a Szegedi Fesztivál. Imre Zoltán koreográfiájával a Szegedi Balett együttese mutatta be a Dóm téren a Szent Antal megkísértése című táncdrámát, két előadáson. A mintegy négyezres közönség ro­­konszenvvel és tetszéssel fogadta a produkciót, bizonyosan nem csupán Pataki András, Szakály György, Zsamnóczay Gizella és Prepeliczay Annamária alakítása okán, hanem — és talán elsősor­ban — Márta István zenéje miatt, amelyben szerves egységben, változatos, olykor idegborzoló, máskor sokkoló hangszereléssel bukkannak fel barokkos, rockos, máskor a Sztravinszkij-balettek motivikájára emlékeztető mozza­natok. Aligha jegyzik majd a Szegedi Szabadtéri Játékok aranylapján, mégis kellemes él­ményt szerzett a Temesvári Ro­mán Opera Parasztbecsület-pro­­dukciója, benne elsősorban a Tu­­riddu szerepét alakító kitűnő ar­gentin hőstenor, Daniel Munoz fellépésével. Az e hét végén ugyancsak a Dóm téren sorra kerülő Mese­mondó című gálaműsor előkészí­tésének is tekinthető, egyszers­mind azonban jóval több is annál a szombat délután megnyitott, egy alapítvány és a szegedi önkor­mányzat által finanszírozott tánc­fesztivál. A hét végén tartott „pro­­menádrendezvények” után a kö­vetkező napokban is sokszor lép fel a város közterein és egy sza­badtéri színpadon a tizenöt részt vevő tánccsoport. A rendezők számára máris különleges öröm, hogy a meghívásra nem csupán a szomszédos országok magyarsá­gának egy-egy együttese jött el, hanem szlovák, román, horvát, sőt szerb csoportok, meg egy török együttes is. A táncművészet sze­relmesei azt is izgalommal várják, mit mutatnak be a maguk szintén kisebbségi művészetéből a fran­ciaországi Bretagne-félszigetről érkezett táncosok. • L. A. Gy. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Express Utazási és Szálloda Rt. nyilvános, egyfordulós pályázat útján értékesíti: — BALATONFÖLDVÁR, József Attila u. 9. alatt lévő egycsillagos kategóriájú HO­TEL JUVENTUS Szálloda és III. osztályú BUNGALÓTELEP tulajdonjogát, az in­gatlanhoz tartozik még 1 db kétszintes, tetőtér-beépítéses, 8 szobás, jelenleg irodá­nak használt épület is. (Ingatlan nagysága: 36 697 m­ szállodai szoba száma: 104, bungalószobák száma: 62, étterem, presszó, sportpályák, időszakos üzemelés.) — VERŐCEMAROS—DUNAKANYARI ÜDÜLŐTELEP tulajdonjogát.­­Az ingatlanhoz tartozik kétcsillagos kategóriájú szálloda, szoba száma: 65, motelé­pületek — félkomfortos, szoba száma: 158 — III. osztályú bungalótelep, szoba szá­ma: 24, kétcsillagos kategóriájú kemping, kapacitása 160 egység; az ingatlan nagy­sága 200 575 m2, az üdülőtelepen étterem, presszó, büfé, úszómedence, sportpályák.) A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján 5 példányban, zárt, cégjelzés nél­küli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. szeptember 17-én 12 óra. A pályázat beadásának helye: Express Rt. titkársága, Budapest V., Szabadság tér 16. II. emelet. A pályázatok felbontásánál és értékelésénél az Állami Vagyonügynökség részt vesz. A szerződéskötésről az rt. közgyűlése dönt. A vételi szándék bizonyítására a felajánlott vételár 10%-át az ajánlattevőnek a pályázat be­nyújtásának határidejéig letétbe kell helyzni az Express Rt. OKHB Rt. 214-10648 szá­mú számlájára. A pályázatnak tartalmaznia kell. — Az ajánlattevő nevét, székhelyét, telefonszámát, telefaxszámát, rövid bemutatását. — A megvásárolni kívánt ingatlanért a megajánlott árat számmal és betűvel. A befizetés módját és határidejét, ütemezését és garanciáját. — Az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtásra álló határidő lejártától számított 90 nap.­­ A letétbe helyezésről szóló igazolást. Az Express Rt. vagy az Állami Vagyonügynökség a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet. Az Express Rt. a benyújtási határidő lejártától számított 90 napon belül értesíti a pályázó­kat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben a részletes pályázati kiírás, il­letve az ÁVÜ versenyeztetési szabályai az irányadóak. A tender meghirdetésével egyidejűleg az ingatlanok adatairól és jellemzőiről információ, és a részletes pályázati kiírás, pályázati adatlap és pályázói nyilatkozat beszerezhető dr. Mittner Lajostól, az Express Rt. központjában (Budapest V. Szabadság tér 16. II. em. titkárság, tel.: 131-3712, fax: 153-1715). A pályázaton való részvétel feltétele a részletes pályázati kiírás, pályázati adatlap és pályá­zói nyilatkozat átvétele. A Büntetőtörvénykönyvnek a pártállami időkből örökölt, a hatóság vagy hivatalos személy megsértéséről szóló szabálya olyan tényállítások, híresztelé­sek vagy kifejezések használatát tilalmazza, amelyek alkalmasak lehetnek a hivatalos személy, vagy a hatóságot képviselő hi­vatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületé­nek csorbítására. Ezt a rendel­kezést, mely a politikai vezetés bírálatát elfojtja, a közügyek vi­tatását lehetetlenné teszi, nyil­vánvalóan ellentétes az új alkot­mánynak a véleménynyilvánítás szabadságát deklaráló szabályá­val. Ezt az új politika nem sö­pörte el, hanem immár saját ér­dekében használta fel. Így tör­ténhetett, hogy a miniszterelnök feljelentése alapján elmarasztal­ták azt az ellenzéki képviselőt, aki az egykori belügyminiszter­rel kapcsolatban úgy merészelt nyilatkozni a televízió nyilvá­nossága előtt, hogy az az 1990- es taxisblokád alkalmával a tö­megbe lövetést „fontolgatta”. A másodfokú bíróság jogerős íté­letében elmarasztalta a képvise­lőt, mégpedig kifejezésének a becsület csorbítására alkalmas módja miatt. A fellebbezési fó­rum — sajátos módon — a sér­tőnek ítélt kijelentéssel kapcso­latban nem látta indokoltnak, hogy elrendelje a valóság bizo­nyítását. Vagyis az elmarasztaló ítélet anélkül született, hogy a bíróság megvizsgálta volna, va­jon a miniszter valóban mond­­ta-e, amit terhére rótt a képvi­selő. Paradox módon a Btk. 1993 tavaszán végrehajtott módosítá­sa során a szabály tovább szigo­rodott. Egyrészt szinte az egész államapparátus a „sérthetetlen” személyi körbe került. Másrészt azóta a bűncselekmény felső büntetési tételét egyről két év szabadságvesztésre emelték, a nagy nyilvánosság előtti sérte­getés pedig vétségből bűntetté szigorodott, kettő helyett maxi­mum három esztendő börtönnel fenyegetve, így Lengyel László társadalomtudósra, aki egy elő­adásában a magyar közigazga­tásban kialakult korrupcióról szólt, akár háromévi szabadság­vesztés is kiszabható bíráló sza­vai miatt. Megítélésünk szerint a Btk. 232. paragrafusa, amely krimi­nalizálja a közügyekben folyta­tandó nyílt vitát, egy jogállam­ban megengedhetetlen mérték­ben korlátozza a véleménynyil­vánítási jogot és a sajtószabad­ságot, így sérti az alkotmány 61. paragrafus (1) és (2) bekez­dését. Ezért a Nyilvánosság Klub az Alkotmánybíróságnál indítványozza e jogszabályi rendelkezés utólagos alkotmá­nyossági felülvizsgálatát. 1993 .augusztus 1. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete A Nyilvánosság Klub az Alkotmánybírósághoz fordul A közügyek vitathatóságáért Szombaton reggel 8 órától este 6-ig át lehetett lépni a határt Pácin és Velky Kamenec (Nagykövesd) között. E két település polgármesterei tartottak nemrég éhségsztrájkot az állandó határátkelő megnyitásáért fotó mti Hétvégi határhelyzet MTI ----------------------------------­A személygépkocsival uta­zóknak vasárnap délután — ki­lépéskor — Szegednél, Röszké­­nél és Záhonynál 1-1 órát, Tom­pánál és Hercegszántónál 2-2 órát, Csengersimánál 3 órát, Bi­­harkeresztesnél és Gyulánál 8-8 órát, Nagylaknál pedig 15 órát kellett várakozniuk. Belépésnél a várakozási idő Hegyeshalom­nál és Biharkeresztesnél egya­ránt 2-2 óra, Tompánál viszont 6 óra. A kamionok belépéskor Biharkeresztesnél 1 órát, Ré­­dicsnél 3 órát, kilépéskor Bihar­keresztesnél 4 órát, Gyulánál 5 órát, Nagylaknál 20 órát vára­koznak. A „zöld­határon” befe­lé 42-en, kifelé 90-en próbálták meg tiltott módon átlépni az ál­lamhatárt. Huszonnyolcan vi­szont hamis útiokmánnyal akar­tak belépni az ország területére. Újabb „olajszállítmányok” Hajdú-Biharban A tiszacsegei és a debreceni repülőtéri savazott olaj miatt őri­zetbe vett három személy közül kettőnél a városi bíróság nem ta­lálta indokoltnak az előzetes le­tartóztatást, ezért Nagy Andrást, a Hajdú Privát Petrol Rt. tulajdono­sát, valamint Szalontai Sándort, a Petihát Rt. vezetőjét kiengedte. Előzetes letartóztatásba he­lyezték viszont Jakubcsik Feren­cet, a Hungária Privát Petrol Kft. ügyvezető igazgatóját, aki ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei vámhatóság egy januári olajügy miatt már eljárást foly­tat. A városi bíróság szabadlábra helyezésről rendelkező döntését a debreceni ügyészség megfelleb­bezte. Az immár hetek óta újabb epizódokkal bővülő hajdú-bihari olajügy értesülésünk szerint újabb „fogással” bővült. A gya­nús olajat — amelyről egyelőre több információt nem sikerült szerezni — szintén e megyében foglalták le. •S.T. Egy szakma a világbajnoki dobogón A Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetsége teg­nap a BM Duna Palota Fehér­termében ünnepélyes külsősé­gek között köszöntötte a július közepén Isztambulban tartott 40. Intersteno (Nemzetközi Gyorsírószövetség) kongresszu­sán és világversenyén részt vett magyar csapat tagjait. A mestergyorsírás kategóriá­ban az első tíz egyéni versenyző közé három magyar is bejutott: hatodik lett Lestár Éva parlamen­ti gyorsíró, hetedik dr. Baczony László nyugdíjas újságíró, nyol­cadik helyezést ért el Kanyár Eri­ka középiskolai tanár. A világ­­versenyen szereplő különböző országok helyezéseit összesítve gyorsírásból a németeken kívül senki nem előzte meg őket. A gyakorló gyorsírás kategó­riában a junior versenyzők közül Sáfrán Kinga, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem hall­gatója aranyérmet, Barta Judit, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatója ezüstérmet nyert. A világversenyen elismerő oklevelet kapott a leghibátlanab­­bul gépelő versenyző, Lakatosné Völgyi Mária (Belügyminisztéri­um), aki több mint 17 ezer le­ütést mindössze egy hibával ol­dott meg. Az összetett világbajnokságon is kiemelkedő magyar siker szü­letett: Jakab Andrásné bronzér­met nyert, Soós Ferenc 4. helye­zést, míg Keringer Imréné szom­bathelyi versenyző 8. helyezést ért el. • Boros Edit — 15 MAGYAR HÍRLAP Konzervatív kisgazdák a korrupció ellen Mind a huszonöt tisztántúli jelölt megfelelt a Konzervatív Kisgazdapárt szakmai és egzisz­tenciális követelményeinek, tájé­koztatta a Magyar Hírlapot Pász­­ti Ágnes, a párt elnökségi tagja. Az elnökség tagjai közül Ugrin Emese, Lehoczky Gyula, Csiz­madia László és Pászti Ágnes pénteken és szombaton a Szeged melletti Tápén szervezett a párt­­képviselőjelöltjei számára talál­kozót. Itt a főleg agrárértelmisé­giekből és jogászokból álló je­löltcsoport elfogadta a párt alap­téziseit. Támogatják a párt célját a korrupció visszaszorítását ille­tően. Választási szövetségről a találkozón nem esett szó. •D­ V.J. Folyik a kármentesítés a mezőkövesdi repülőtéren Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelő­ség területén a szovjet hadsereg Magyarországon állomásozott csapatai által okozott legna­gyobb környezeti szennyezést a mezőkövesdi repülőtér területén észlelték. Különösen az üzem­anyag-tároló részleg talaja szennyezett, a benne lévő nagy mennyiségű kerozin miatt. A mezőkövesdi repülőtér kör­nyezeti kármentesítését végző Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és az Észak­magyarországi Környezetvédel­mi Felügyelőség tájékoztatót és bemutatót tartott az eddig elvég­zett munkáról és a további fel­adatokról. Mintegy 50 ezer négyzetméternyi területen 5-6 méteres mélységig kimutatható a kerozinszennyezés. A kármente­sítési munkálatok Mezőköves­den 1992 októberében kezdődtek el. A munka folyamán a talaj és a talajvíz tisztítását végzik el. Mind ez idáig 10 ezer köbméter­nyi talajból távolították el a szennyezőanyagokat és mintegy 20 ezer köbméternyi vizet tisztí­tottak meg és juttattak vissza a környezetbe. A munkálatok ter­mészetesen a teljes kármentesí­tésig tovább folynak. Mivel több helyen találtak olyan talajkép­ződményeket, amelyek úgyneve­zett kerozincsapdaként működ­nek, bizonyos, hogy továbbra is szükség van a talajvíz állandó el­lenőrzésére és szűrésére, ülepíté­­sére. A kármentesítés elvégzésé­re Mezőkövesden önkor­mányzati határozat alapján közel 50 millió forint áll rendelke­zésre. • Sz. B. Egyhavi fizetésből tizenkét útra futja Az átlagmagyarnak drága a vasút Az átlag magyar állampol­gár eddig tapasztalataink sze­rint évente öt alkalommal uta­zott vonaton: karácsonykor, húsvétkor, halottak napján, ballagáskor, illetve nyaralás­kor. Az utóbbitól az egyre emelkedő árak miatt előbb­­utóbb el kell tekintenie az át­lag magyar embernek, mert lassan luxus lesz vonaton utaz­ni — állítja Perger Imre, a MÁV személyfuvarozási osztá­lyának vezetője. Egy Budapestről Miskolcra való utazás menettérti díja a szep­tember eleji áremelés előtt 1152, utána pedig 1196 forint. Egy mai átlagfizetésből 12 utazást lehetne kihozni ezen az útszakaszon, s az osztályvezető ezt más országok­hoz viszonyítva rendkívül rossz­nak tartja. Az elmúlt évihez ké­pest idén eddig már 20 százalék­kal emelkedtek a viteldíjak, s az ősz elejétől újabb 3,8 százalékos növekedésre kell számítani. Az utasszám eddig csaknem 10 szá­zalékkal csökkent az áremelés , következtében, bár az is igaz, hogy ezzel a visszaeséssel a MÁV már az év elején is szá­molt. Természetesen eltérés van a nemzetközi és a belföldi forga­lom csökkenésének mértéke kö­zött. Az előbbit ugyanis a dél­szláv válság sokkal inkább visszavetette, ugyanakkor belföl­dön is jobbára már csak az utazik, akinek feltétlenül szükséges. A vasút személyszállítási veszteségei ebben az esztendő­ben meghaladják a 15 milliárd forintot, de ennek csupán har­madára vállalt fedezetet az ál­lam. Körülbelül 40 százalékot tesz ki az a veszteséghányad, amelyet a déli szomszédunknál dúló háború miatt megrendelési hiánnyal küzdő árufuvarozási bevételekből próbál pótolni a MÁV. így is marad mintegy 25 százaléknyi rész, amelyre nincs fedezet. Ezzel pedig az utazókö­zönség károsul, hiszen romla­nak az utazás feltételei, a hosszú évek óta elmaradt fej­lesztések miatt kénytelenek csökkenteni a vonatok sebessé­gét, s a­ színvonal-emelkedés el­maradása mellett a MÁV — más megoldás nem lévén — mégiscsak a viteldíjak emelésé­re kényszerül. •B. K.

Next