Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 202-214. szám)

1993-09-01 / 202. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Izetbegovic és Karadzic öt pontban megegyezett Hírügynökségek jelentéseiből Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Radovan Karadzic, a szerbek vezetője kedden öt pontban megegyezésre jutott Genfben egy kétoldalú találko­zón. A muzulmán fél az öt pontot technikai jellegűnek nevezte. Izetbegovic szerint azonban ez is elősegítheti az előrelépést a bé­kefolyamat egészében. A DPA hírügynökség megítélése szerint ez az egyetértés mégsem ad okot optimizmusra, legfeljebb a mu­zulmán küldöttség megegyezési készségét mutatja. Amíg ugyanis erről az öt pontról folytak tár­gyalások, addig a területi kérdé­sekkel kapcsolatos egyeztetés folytatása fel sem merülhetett. A szerb és a muzulmán fél egybe­hangzó közlése szerint a két ve­zető a következő öt pontban ju­tott azonos álláspontra: 1. Az el­lenségeskedések beszüntetése 2. Az összes hadifogoly cseréje 3. Közvetlen telefon-összeköttetés létesítése Izetbegovic szarajevói és Karadzic palei főhadiszállása között 4. Közös bizottság létre­hozása a szarajevói áram-, gáz- és vízellátás helyreállítására 5. A kölcsönös sajtótámadások meg­szüntetése. Bár a boszniai konfliktusban szemben álló három fél képvise­lői között kedden nem rendeztek plenáris ülést, csupán kétoldalú egyeztetések zajlottak, bosnyák illetékesek azt közölték, hogy Izetbegovic muzulmán elnök fel­vetette területi követeléseit. Izet­begovic azt követelte, hogy egy esetleges muzulmán többségű köztársaság további csaknem hat százalékkal nagyobb területet kapjon Boszniából az eddigi megállapodások szerinti 30 szá­zaléknál. Konkrétan azzal a terv­vel állt elő, hogy teljes területi kapcsolódás jöjjön létre az egy­mástól elszigetelt három, muzul­mán többségű térség között a je­lenlegi béketervtől eltérően, amelynek értelmében ezeket a területeket csupán közutak köt­nék össze. Izetbegovic ezen túl­menően egyfelől több földet kö­vetelt az északnyugati Bihac tér­sége körül, másfelől pedig azt kérte, hogy az egyébként tenger­parttal nem rendelkező muzul­mán köztársaságnak legyen kijá­rata az Adriára. A boszniai hor­­vátok szóvivője visszautasította Izetbegovic igényét Neum kikö­tőjére, mondván, hogy a muzul­mán követelés egyszerűen nevet­séges. A vita tárgyát képező térkép — amelyet 11 nappal ezelőtt, a tárgyalások elnapolása előtt ter­jesztettek elő a közvetítők — Bosznia területének 52 százalé­kát adná a szerbeknek, 30 száza­lékát a mohamedánoknak és 18 százalékát a horvátoknak. A szerbek, akik jelenleg Bosznia 70 százalékát tartják kezükben, elfogadták a felosztást, a horvá­­tok korábban bejelentették, hogy bizonyos módosításokat akarnak keresztülvinni, a muzulmán par­lament viszont elutasította, mondván, hogy a tengertől elzárt töredék Bosznia életképtelen volna. A találkozó előtt Owen fel­szólította a feleket, hogy fogad­ják el a felosztást, és azt ígérte, hogy a Nyugat elegendő ENSZ-katonát fog biztosítani a béke­terv megvalósításához, illetve a mohamedánok megvédéséhez. Ez volt ugyanis a boszniai mu­zulmánok fő aggodalma. „Tra­gédia lenne ennek a lehetőség­nek az elszalasztása, mivel most úgy néz ki, hogy az Egyesült Ál­lamok és a NATO kész katonai erőt adni a béketerv megvalósí­tásának biztosítására” — mondta Owen újságíróknak. Ugyancsak Genfben, de egy másik rendezvényen tegnap Andrej Kozirjev orosz külügy­miniszter közölte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, hogy ha meg­állapodás születik, akkor Orosz­ország hajlandó további, egyelő­re meg nem határozott számú katonát küldeni Boszniába. Új­ságírók előtt kijelentette: Orosz­országra már amúgy is nagy ter­het rónak az exszovjet területe­ken folyó békefenntartó művele­tek, de azért valahogy meg fogja találni a módját, hogy Boszniába újabb csapatokat küldjön. David Owen felhívta a figyel­met, hogy ha a muzulmánok el­utasítják a kompromisszumos béketervet, akkor a háború foly­tatódni fog, ami azzal a veszél­lyel jár, hogy az erősebb szerbek kettészakítják Boszniát. A szerbek, a horvátok és ENSZ-tisztviselők világosan je­lezték, hogy Bosznia felosztása kérdésében csak minimális ma­nőverezési lehetőség maradt, és a muzulmánoknak nem sok re­ményük van arra, hogy jobb fel­tételeket verekedjenek ki ma­guknak Genfben. A tervek szerint ugyancsak Genfben ma fog találkozni Manfred Wörner, a NATO főtit­kára és Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kár, hogy megbeszéljék a bosz­niai béketerv megvalósításából fakadó feladatokat arra az esetre, ha a boszniai harcoló felek végül is megegyeznek országuk felosz­tásában. NATO-források szerint továbbra is napirenden van a lé­gicsapások lehetősége arra az esetre, ha a három boszniai fél nem jut egyezségre. Ehhez olasz bázisokon NATO-repülőgépek bevetésre készen állnak, de csak akkor lépnek akcióba, ha erre az ENSZ felkérést ad. Az utolsó orosz katona is távozott Litvániából Moszkvai tudósítónktól_______ Oroszország és Litvánia kapcsolatai visszatértek a normális mederbe, így érté­kelték Moszkvában azt a meg­állapodást, amelyet telefonon kötött a két ország államfője hétfőn, és amelynek nyomán kedd estétől nincs több orosz katona Litvániában. Litvániában este hét órakor tegnap országszerte megszólal­tak a harangok a távozók bú­csúztatására, és elsősorban a végleges függetlenség örömére. A TASZSZ helyi keltezésű tu­dósítása szerint Kaunasban a helyiek melegen búcsúztak a 108-ik deszantezred utolsó ka­tonáitól, Vilniusban pedig a két ország védelmi minisztériumá­nak képviselői írták alá az utol­só katona távozását igazoló jegyzőkönyvet, majd sajtóérte­kezleten értékelték a kialakult helyzetet. Litvánia védelmi minisztere, Andrius Butkiavicus az ese­mény alkalmából a következő­képpen nyilatkozott: „Az orosz hadsereg távozik. Ugyanakkor a litvánoknak már arra kell gondolniuk, mi legyen a továb­biakban. Litvánia nem válhat válaszfallá, sokkal inkább híd kell legyen Kelet és Nyugat kö­zött”. Moszkvában a hivatalos szervek szinte tudni sem akar­nak a témáról, a Reuter hírügy­nökség érdeklődésére a védelmi minisztériumban úgy tettek, mintha nem is értenék, hogy miről van szó. „Csapatkivonás? Honnan? Nekünk ebben a pilla­natban nincs erről informá­ciónk” — szól a válasz a tudósí­tó szerint. A múlt héten még rosszul áll­tak a dolgok, és Moszkva nem is akarta felújítani az augusztus 18-án leállított csapatkivonást. Változást csak az hozott, hogy Jelcin és Brazauskas litván ál­lamfő semmiképpen sem akarta a viszonyok végleges elromlá­sát, és a fennálló kompenzációs és egyéb viták ellenére is úgy egyezett meg, hogy a csapatki­vonást az eredetileg meghatáro­zott időpontig, azaz tegnapig be­fejezik. Ezzel Litvánia az első balti állam, ahonnan végleg tá­voztak az 1940 óta, a Molo­tov—Ribbentrop paktum alap­ján ott lévő szovjet-orosz kato­nák. Az általuk okozott kár térí­tése ügyében feltehetően később kezdődnek tárgyalások. • Izbéki Gábor Moszkva: komplex biztonsági rendszert Moszkvai tudósítónktól A kelet-európai országoknak szuverén joguk belépni a NATO- ba, ám Moszkva ennek nem na­gyon örül. Ez derült ki Mihail Demurin orosz külügyi szóvivő tegnap elhangzott szavaiból. A szóvivő a NATO-tagság igenlése mellett azt ajánlotta, hogy az Eu­rópa egyes részein ténylegesen meglévő biztonságpolitikai vá­kuumot az érintettek ne egy zárt, a múltból örökölt szervezet, a NATO bővítésével töltsék ki, ha­nem egységesen munkálkodjanak komplex európai biztonsági rend­szer létrehozásán. Ez esetben senkinek sem lenne olyan érzése, hogy a többiek ki­közösítik őt. A szóvivő nem mondta, hogy Moszkva ténylege­sen tart attól, hogy a NATO-ba mindenki belép, csak őt nem ve­szik be, de szavait így is lehetett érteni. Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjának munkatár­sai épp a napokban tesznek láto­gatást Kijevben és Moszkvában is, ami azt jelenti, hogy a NATO- val Oroszország is a korábbinál szorosabb kapcsolatokat akar fenntartani. •I.G. R. KÜLFÖLD Huszonnégy embert öltek meg hétfőn csuklyát viselő fegyveresek Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében. Az értelmetlen mészárlás egyik áldozatát siratják hozzá­tartozói FOTÓ: REUTER A NATO elengedi Shalikashvilit MTI ----------------------------------­Az Észak-atlanti Szövetség szervezetének (NATO) védelmi tervbizottsága kedden bejelentet­te, hogy elfogadja a NATO euró­pai szövetséges haderejének fő­parancsnoki tisztét betöltő John Shalikashvili felmentését. A tá­bornok elengedését Bill Clinton amerikai elnök kérelmezte a szer­vezettől. Shalikashvili távozásá­nak pontos dátuma egyelőre még nem tisztázott. A bizottság a szer­vezet valamennyi tagja nevében sajnálatát fejezte ki Shalikashvili távozása miatt, és biztosította a tábornokot, hogy az európai NA­­TO-haderők főparancsnokaként elért eredményeit a legmesszebb­menőkig elismerik. A bizottság egyben felkérte az amerikai elnö­köt, hogy Shalikashvili helyére jelöljön ki másik magas rangú tisztet az európai NATO-csapa­­tok élére. Ezt a pozíciót — a NA­TO alapszabályának megfelelően — mindig amerikai tábornoknak kell betöltenie. HEWLETT PACKARD Hewlett-Packard, a leading multinational company in the field of computer systems and products, peripherals, analytical, medical, test and measurement equipment, is looking for a MARKETING COMMUNICATIONS SPECIALIST for the Computer Products Organization of its entity in Budapest. The responsibilities of the job include organizing exhibitions, trade fairs and events for our customers, implementing our advertising campaigns, and running partner programs. We are looking for a flexible, creative and self-confident person with good communication skills, who is good at working in a team. Applicants should have at least one year of work experience in a similar job, and be fluent in English. College degree is an advantage. Part-time (4 or 6 hours per day) work is also possible. We offer a competitive compensation package and good opportunities for development. If you are interested in working in a dynamic environment, and this position fits your skills and experience, please send your resume and application in English to Judit Galambos, Personnel Specialist, at the following address: HEWLETT-PACKARD MAGYARORSZÁG 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c A katalánok feltételei Madridi tudósítónktól A kormányozhatóság érde­kében a spanyol szocialisták hajlandóak egyezségre jutni a katalánokkal. Jordi Pujol, a katalán autonóm kormány el­nöke a személyi jövedelemadó visszaosztását szeretné elérni, vagyis azt, hogy az autonóm kormány közvetlenül rendel­kezhessen a Katalóniában be­folyt adó 15 százalékával, ahe­lyett, hogy az teljes egészében a központi kormányhoz ke­rüljön, mint eddig. Pujol ettől teszi függővé, hogy támogatja-e a kormányt a költségvetés közeljövőben kez­dődő parlamenti vitájában. A júniusi választásokon győztes, de addigi abszolút többségét el­vesztő Spanyol Szocialista Munkáspártnak — politikája megvalósításához — szüksége van a katalánok és a baszkok parlamenti támogatására. „A kormánnyal való együtt­működésnek elengedhetetlen feltétele az autonóm területek­kel kapcsolatos politika átérté­kelése” — figyelmeztet Pujol, aki egyben a katalán nacionalis­ta pártokat egyesítő Konvergen­cia és Unió (CIU) vezetője is. Jordi Pujol „ultimátuma” jelzi, hogy a katalánok, akik nem vol­tak hajlandók részt venni a vá­lasztások után megalakult új kormányban, egyre nehezebb feltételekhez kötik a támogatást. A Néppárt főtitkárhelyettese szerint nem lehet úgy engedmé­nyeket adni a katalánoknak, hogy előbb ne konzultálnának a többi autonóm területtel. Cáfol a Bundeswehr Berlini tudósítónktól A bonni védelmi miniszté­rium szóvivője tévesnek nevez­te a Welt am Sonntag című lap jelentését, mely szerint pénz­ügyi nehézségei lennének a Bundeswehrnek. Az újság úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy október­­jé­től a tervezettnél kevesebb sorkö­telest tud csak behívni a hadse­reg, mert előre nem látott finan­ciális gondok jöttek közbe. Sokkal inkább az a helyzet — hangzik a cáfolat —, hogy ez idő szerint majd mindegyik sorköte­les pontosan jelentkezik szolgá­latra. Egyre kevesebb az alkal­matlanok és a katonai szolgálatot megtagadók száma. A miniszté­rium a továbbiakban leszögezi, hogy szemben a korábbi időszak­kal jelenleg már nem hívnak be több embert katonának, mint az ténylegesen szükséges. A szemé­lyi állománnyal kapcsolatos ter­vekben napjainkban is döntő sze­repet játszik, hogy 1994 végéig fokozatosan 370 ezerre csökken­tik a Bundeswehr létszámát. Miközben az SPD sorai közé éket ver a német kéksisakosok Szomáliái és más NATO-terüle­­ten kívüli esetleges missziója, Günther Verheugen pártigazgató élesen kritizálja a bonni kor­mányt. Nehezményezi, hogy a kabinet nem megfelelően támo­gatja az ENSZ békeakcióit. Amerikai diplomáciai misszió Kolozsváron? (MTI) A Szabad Európa Rádió kedd reggeli híradása bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya kész diplomá­ciai missziót nyitni Kolozsváron, amely a bukaresti amerikai nagykövetséget képvisel­né Erdélyben, de nem csupán kisebbségi, hanem kulturális és általános emberjogi kér­ Világhíradó désekben is. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja megerősítette a hírt, mondván: az amerikai kormányzat tanulmányozza a misszió meg­nyitásának lehetőségét. Volt albán kormányfő elítélése (MTI) Wilson Ahmetit, Albánia az 1992-ben tartott demokratikus választások előtti utol­só, négy hónapig hivatalban lévő átmeneti kormányának vezetőjét kedden kétévi bör­tönre ítélték a hatalommal való visszaélés vádjával. Iliescu Szlovákiába látogat (MTI) A TA SR szlovák hírügynökség azt jelentette, hogy Ion Iliescu román elnök szeptember 23-án kétnapos hivatalos látoga­tásra a Szlovák Köztársaságba utazik. A szlovén védelmi miniszter Kucan elnököt vádolja Clinton csapatokat küldene Újvidéki tudósítónktól Rábírja-e Izetbegovic bos­nyák elnököt a genfi dokumen­tumok aláírására Clinton elnök legfrissebb kijelentése, hogy az USA kész csapatokat küldeni Boszniába a béketerv betartá­sának ellenőrzésére? Tudjman horvát elnök szerint már csak a muzulmánok gördítenek aka­dályt a békeszerződés elfogadá­sa elé, ám a horvátok nem telje­sítik követelésüket, hogy kijá­ratot kapjanak a „horvát ten­gerre”. Mosztarban még min­dig fogva tartják a spanyol kék­sisakosokat. A horvát elnök már Genfbe való elutazásakor jelezte, hogy nem hajlandók újabb engedmé­nyekre a muzulmánokkal szem­ben és elvetette azt a követelésü­ket, hogy kijáratot kapjanak mint mondta, a, h­orvát tengerre”. Ali­ja Izetbegovic kijelentéséből ítél­ve nem nagy reményekkel utazott Genfbe: indulásakor azt mondta, hogy „igazságot megy keresni a muzulmánoknak és az ország minden polgárának”, ám úgy érzi magát, „mint akit a Szaharába küldtek vízért”. Belgrádban felfigyeltek Clin­ton amerikai elnök kijelentésére, hogy amennyiben a bosnyák fél is elfogadja a béketervet, és az valóban megfelelőnek bizonyul, Washington kész csapatokat kül­deni Boszniába, a terv végrehaj­tásának ellenőrzésére. Ez az ame­rikai készség — belgrádi kom­mentátorok szerint —­ valószínű­leg jobb belátásra búja majd Izet­begovic elnököt. A boszniai frontokról csak szórványos harcokról érkeznek jelentések. A szarajevói rádió azt jelentette, hogy a szerbek aknave­tőkkel és ágyúkkal lőtték a védett övezetet képező Gorazdét, ezt azonban a szerb parancsnokság cáfolta. Közleményük szerint a muzulmánoknak a genfi tárgyalás idejére időzített, megrendezett akciójáról van szó. A szerbeknek úgymond nincs okuk támadni, mert már elfogadták a béketervet. Szerb források szerint a mu­zulmánok diverzánsokat vetettek be Cajnicénél, ahol egy szerb ka­tona elesett, kettő megsebesült. Mosztarban a Biztonsági Tanács határozata ellenére sem engedték szabadon a spanyol kéksisakoso­kat, akiket a muzulmán lakosság ejtett túszul, horvát tüzérségi támadástól tartva. Az ügyükben folytatott tárgyalások nem jártak eredménnyel. • J. Garai Béla Hírügynökségek jelentéseiből Janez Jansa szlovén védelmi miniszter Milan Kucan szlovén elnököt a Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába irányuló fegyverszállításokban való rész­vétellel vádolta meg. Nyílt levelé­ben Jansa azt állította, hogy a ma­ribori repülőtéren keresztül bo­nyolított, több millió német márka értékű fegyverkereskedelemben Kucan közvetített Franjo Tudj­man horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnöknek. Az Európai Közösség elvben hajlandó arra, hogy kedvező választ adjon a dél­szláv békeközvetítők javaslatára, miszerint vállalja el Mosztar fel­ügyeletét — jelentette ki Willy Claes, az EK külügyminiszteri ta­nácsának soros elnöke. A volt Ju­goszlávia területéről származott az a háborús fegyverekből álló ar­zenál, amelyre a dél-olaszországi Lecce közelében, Nardóban buk­kant keddre virradóra az olasz csendőrség egy büntetett előéletű személy házában. Tel Aviv jóváhagyta az izraeli E PFSZ egyezmény tervezetét Hazamehet 200000 palesztin Tel Aviv-i tudósítónktól Közel hétórás ülés után hétfőn éjfél után az izraeli kormány rendkívüli ülése egyhangúlag jóváhagyta a pa­lesztinokkal kötendő egyez­mény tervezetét, melynek lé­nyege: autonómia „előbb Gá­zában és Jerikóban”. Két mi­niszter, Sitri­ és Déri tartóz­kodott a szavazástól. Miközben a kormány tárgyalt, a miniszterelnökség előtt az esti órákban körülbelül tizenötezer jobboldali tüntető torlaszolta el az utakat, máglyákat gyújtott és kor­mányellenes jelszavakat hangoz­tatott. Az engedély nélkül tartott tüntetést a rendőrség egy ideig to­lerálta, de később nagy erők beve­­tésével feloszlatta azt, és hapritoc tüntetőt letartóztatott. Két ellenzéki képviselő az éj­szakát a jerikói ősrégi zsidó templomban töltötte, hogy így til­takozzon a város átadása ellen „a gyilkos Arafat bandájának”. A kneszetben Rabin és Peresz történelmi jelentőségűnek nyilvá­nította a most megnyílt lehetősé­get. Rabin azt mondta, hogy „a horizont nyitva áll a béke előtt”. Peresz még lelkesebb volt: „Száz év terror után most száz év béke és megbékélés következik”. Ben­jamin Natanjahu (Likud), az el­lenzék vezérszónoka azt mondta: „Ez közönséges csalás. A kor­mány megveti a palesztin állam alapját.” Tuniszból érkező hír szerint Haszan Abu Serif, Arafat egyik tanácsadója, a Reuter tudósítójá­nak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy érvénytelen a „Palesz­tin Charta”, amely kétségbe vonja Izrael legitimitását. Izraelben két­kedve fogadták a hírt, mert a chartát kizárólag a Palesztin Nemzeti Tanács (parlament) vál­toztathatja meg, és az is csak két­harmados többséggel. Tegnap délután megnyílt Wa­shingtonban a béketárgyalások ti­zenegyedik fordulója. Jeruzsá­lemben remélik, hogy már ma vagy holnap aláírják az egyez­ményt és a PFSZ deklarálja a­­fegyveres harc (Intifada) végét A­­ „őrületeken” azonban tegnap a palesztin ellenzék és a szélsősé­ges iszlám szervezetek általános sztrájkot hirdettek, amit a palesz­tin lakosság több mint 90 százalé­ka vallásos odaadással betartott. Kérdés, hogyan egyeztethető ez össze azzal a felméréssel, amely szerint a „területeken” élő palesz­tin lakosság 74 százaléka támo­gatja az egyezményt. Ugyanez a közvélemény-kutató intézet azt is megállapította, hogy a zsidó tele­peseknek mindössze két százalé­ka mondta, hogy aktívan, fegy­verrel fog az egyezmény megva­lósításának ellenállni. További 44 százalék aktív ellenállásról beszél , de fegyvertelenül (tüntetések, úttorlaszok stb.). Husszein jordániai király ked­den váratlanul Damaszkuszba utazott, ahol bezárkózott Háfez Asszad elnökkel, hogy megtár­gyalják a két ország számára nem a legkedvezőbb fejleményt. Mind Szíria, mind Jordánia ellenzi a palesztin—izraeli egyezményt. Husszein a saját érdekeit véli veszélyeztetve, míg Asszad attól tart, hogy most már nem lesz Iz­raelnek sürgős a vele való béke. Rabin valóban mondta hétfőn, hogy „könnyebb lemondani Jeri­kóról, mint a Golanról”. Izraeli tudósítók jelentik Wa­shingtonból, hogy az amerikai adminisztráció közel-keleti szak­értői bizonyú aggodalommal­­te­kintenek a „Gáza és Jerikó előbb" gyakorlati megvalósítása elé. Ezek attól tartanak, hogy a PFSZ nem lesz képes rendet tartani Gá­zában, ahol a Hamasz befolyása erős, és egy látványos kudarc végzetes lehet a békefolyamat sorsára. Tegnap délután az izraeli rádió jól értesült politikai körökre hivatkozva közölte, hogy Izrael hajlandó visszaengedni a meg­szállt területekre 200 ezer arab menekültet, akik 1967 (a hatna­pos háború) után hagyták el ott­honukat. A rádió szerint ez szer­ves része az egyezménynek. • Naftali Kraus Döntő szakaszban az osztrák­ EK tárgyalások Jövőre népszavazás a csatlakozásról Reuter ---------------------------------­Ausztriának az Európai Közösséghez való csatlakozá­sáról folyó tárgyalások ezen az őszön döntő szakaszba lép­nek — jelentette ki tegnap új­ságíróknak Manfred Scheich, Ausztria brüsszeli nagykövete Alpbachban, egy szimpózium szünetében. Február óta, amikor megkez­dődtek a hivatalos csatlakozási tárgyalások egyfelől Ausztria, Norvégia, Svédország, Finnor­szág, másfelől az Európai Közös­ség között, a 29 tárgyalási téma­kör közti ötben született megálla­podás. Most ősszel kerül sorra a mezőgazdaság, a vagyonjogi kér­dések ügye és a tranzit tárgyköre. Scheich nagykövet szerint ok­tóber elejére megoldhatóak mind­azok a fontos kérdések, amelyek az egységes európai piac majdani létrehozásával kapcsolatosak. Szakértői szinten már folytak elő­zetes tárgyalások az említett problémákról az EK Bizottságá­val, de minél előbb meg kell kez­deni az „igazi”, bonyolultnak ígérkező megbeszéléseket, nem­csak a bizottsággal, hanem az EK egyes tagállamaival is — tette hozzá. Az év első fele leginkább a problémák feltárásával telt el. Scheich nem volt hajlandó meg­jósolni, hogy mikor érnek véget a tárgyalások, de kijelentette: Ausztria abban bízik, hogy jövőre megtarthatják a népszavazást az EK-csatlakozásról és 1995 elején már beléphetnek az Európai Kö­zösségbe; ezek a határidők arra is alkalmasak, Tranzitügyekben Ausztria nem szándékozik kedvezőtlenebb tranzitszerződést elfogadni annál, mint amelyet tavaly aláírt az EK- tagállamokkal. Ez a szerződés korlátozza az osztrák területen át­haladó (áruszállító) járművek számát, bár az egységes piacra vonatkozó szabályozás kifejezet­ten rögzíti az áruk, termékek sza­bad mozgását is. 1993. szeptember 1., szerda Központi kérdéssé vált a korrupció Bukaresti tudósítónktól A magas rangú kormány­­tisztviselők esetében jelzett visszaéléseket csupán szigo­rúan vett jogi értelemben kell megvizsgálni, vagy a politikai és erkölcsi vetületeket is figye­lembe kell-e venni? Utóbbi esetben levonva a megfelelő kö­vetkeztetéseket, ami csakis az érintettek önkéntes távozását, vagy elmozdítását jelentheti. Voltaképpen ez a kulcskér­dése a pénzügyőrök leváltott fő­biztosa, Gheorghe Florica tá­bornok jelzései alapján létrejött parlamenti vizsgálóbizottság je­lentését megvitató rendkívüli parlamenti ülésszaknak. A kor­mánypárt nyilván az első elgon­dolás híve, annál is inkább, mi­vel a „feketelistán” szerelő 18, magas funkciót betöltő személy közül a főügyészség tízet meg­felelő bizonyítékok hiányában máris felmentett. A kérdéspár körül zajlottak a viták kedden, a rendkívüli ülésszak második napján is, amikor a törvényho­zási frakciók kaptak szót. Ab­ban mindenki egyetértett, hogy a jelenkori román társadalom­ban virágzik a korrupció, s azt ki kell irtani. Közben újabb kor­rupciós botrány körvonalazó­dik. Ezúttal a Román Fejlesztési Hivatal elmozdított elnöke, Emilian Ijdelea tárt fel sajtóér­tekezletén terhelő adatokat újabb magas rangú kormány­­tisztviselők ellen. Listáján töb­bek között ott szerepel Vacaroiu kormányfő, a szállítási, a turisz­tikai és az egészségügyi tárca­vezető, valamint a kormányfő­titkár, Viorel Hrebenciuc. • Bogdán Tibor

Next