Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 215-227. szám)

1993-09-16 / 215. szám

1993. szeptember 16., csütörtök A román sajtó Jeszenszky Géza bukaresti látogatásáról A nehézsúlyúak később következnek Bukaresti tudósítónktól A legtöbb bukaresti napilap tegnap címoldalán foglalkozott Jeszenszky Géza ötnapos romániai látogatásával. Teljes az egyetértésük abban, hogy a megbeszélések összefüggésben állanak Románia várható felvételével az Európa Tanácsba. Az államelnöki intézmény félhivatalos szócsöve, a Dimineata figyelmeztet: a megbeszélések „tárgytalanná válhatnak”, ha bizonyos magyarországi körök nem mondanak le „zsarolással határos tételeikről”, mivel „senki e világon nem kérdőjelezheti meg a román állam egységes nemzeti jellegét. Vannak küszöbök, amelyeket nem lehet átlépni, határok, amelyeken túl fölöslegessé válik minden vita.” A lap szerint „csakis a magyar kormányon múlik, hogy Jeszenszky Géza bukaresti látogatása pozitív eredményekkel záruljon”, s „Bukarest mindehhez egyetlen »feltételt« támaszt: azt, hogy a vendég jó szándéka legalább a román kormányzatéval egyenlő legyen”. A tekintélyes Adevarul szerint a tárgyalásokon központi helyet kap az alapszerződés, illetve két megoldatlan problémája: a román fél által követelt határklauza és a magyar partner kisebbségi jogokkal kapcsolatos kitétele. A Rompres hírügynökség Jeszenszky-interjúját a bukaresti rádió — kedd esti és szerda reggeli adásaiban— ismertette, kiemelve: a magyar külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a békeszerződések aláírásakor a romániai magyarság több joggal, iskolával, kulturális létesítménnyel rendelkezett, mint most. Jeszenszky elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy a barátság eddigi, deklaratív kinyilatkoztatásai után jószomszédi és amennyiben lehet, baráti kapcsolatok jöjjenek létre Magyarország és szomszédai között. A bukaresti rádió idézte azt a megállapítását is, miszerint Budapest nem tulajdonít kizárólagos jelentőséget a magyar kisebbség helyzete rendezésének, de nem tarthatja megengedhetőnek, hogy a romániai magyar és a magyarországi román lakosság feje fölött intézkedjenek. Az Óra szerint az övezet geopolitikai valóságai következtében Magyarország már nem tekintheti magát a Nyugat elkényeztetett gyermekének, a térség vonzereje és lehetőségei leszűkültek, amit Németország megváltozott magatartása és az is bizonyít, hogy az ősz folyamán Bukarestbe várják Pavel Gracsov orosz védelmi minisztert és John Shalikasvilit, az új amerikai vezérkari főnököt. „Jeszenszky csupán a megnyitásban játszik, a »nehézsúlyúak« csak azután következnek” — írja a lap. • Bogdán Tibor WEUTvizsgálódás a délszláv konfliktusról „A Nyugat-európai Unió (WEU) hídszerepet tölthet be a kelet-közép-európai országok és a NATO közeledésében” — fejtette ki a Magyar Hírlapnak tegnap a NATO európai pillérének számító szervezet egyik magas rangú tisztségviselője. Russel Johnston nem teljesen biztos abban, hogy ezen országoknak feltétlenül a WEU tagjává kellene válniuk, mielőtt felvételt nyernének a NATO-ba. Johnston annak a bizottságnak a vezetője, amely a WEU parlamenti közgyűlésének megbízásából a délszláv válság kezelését tanulmányozza, s tegnap ebben a minőségében tett látogatást az Országgyűlés külügyi bizottságánál. „A WEU-parlament védelmi bizottsága jelentést készít, amelyben a délszláv konfliktus tanulságait kívánja levonni” — világította meg jövetelének okát. Johnston elmondta: a vizsgálódás középpontjában az a kérdés áll, hogy valamilyen fellépéssel meg tudták volna-e előzni a válság kifejlődését. Szerinte Milosevic mind Horvátország, mind pedig Bosznia-Hercegovina tekintetében tisztában volt azzal, hogy a Nyugat katonai erővel való fenyegetése mögött nem állt reális beavatkozási szándék. • Gy. Z. Bukarest is a NATO-ba készül Bukaresti tudósítónktól Nyugati politikusok kijelentései azt az aggodalmat keltették Bukarestben, hogy a NATO „kétféle sebességet” alkalmaz a közép- és kelet-európai országok felzárkózásában. Romániában emlékeztetnek rá, hogy nemrégiben Klaus Künkel német külügyminiszter, de Manfred Wörner NATO-főtitkár is csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette név szerint, amikor az atlanti szövetség és a kelet-közép-európai országok politikájáról szólt. A térség többi országát „más államok” névvel illették, s nem derült ki, vajon Bulgáriára és Romániára gondoltak-e, vagy a balti államokra. Bukarestben ezt annál is furcsábbnak találják, mivel a román védelmi miniszter, Niculae Spiroiu nemrégiben bejelentette, Románia csatlakozni kíván a tömbhöz. A román gyanakvást most megerősítették Alain Lamassure-nek, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszterének szavai, amelyekből az derül ki, hogy kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. Románia kiemelt célja mielőbb felzárkózni a NATO-hoz, különösképpen most, Borisz Jelcin lengyelországi kijelentését követően, amelyet Mircea Geoana román külügyi szóvivő úgy értékelt, hogy ezzel elhárult a kelet-európai országok, így Románia integrációjának legfőbb akadálya. •B.T. Németország a stabilitás kelet-európai exportjában érdekelt Rühe: a régi NATO nem konzerválható Berlini tudósítónktól „Azoknak az országoknak, melyeknek perspektivikusan esélyük van a Közös Piacba való belépésre, a NATO-hoz való tartozást is lehetővé kell tenni, máskülönben az EK-államok területe eltérő biztonságú zónákra tagolódna” — nyilatkozta a védelmi miniszter a berlini Der Tagesspiegel tegnapi számában. Az atlanti szövetség új feladatait elemezve Rühe hangsúlyozta: „A NATO-nak a stabilitásexportban és a krízishelyzetek menedzselésében kell élen járnia, s nem szabad zárt klubbá válnia. Nincs még egy olyan ország, melynek akkora érdeke fűződne a stabilitás keleti exportjához, mint az NSZK. Különben a kelet-európai instabilitás minket sújtana a legkeményebben.” A miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy Németország miként tudja meggyőzni az Egyesült Államokat a NATO kibővítésének fontosságáról, kijelentette: „Már folynak a tárgyalások. A régi NATO nem konzerválható. Az atlanti szövetség fennmaradásának záloga a folyamatos reform, s ehhez nemcsak a már említett új feladatok, hanem új tagállamok felvétele is hozzátartozik. A NATO-nak jó partnerkapcsolatokra kell törekednie olyan hatalmas államokkal is, mint Oroszország vagy Ukrajna — az egyensúly érdekében. Ez a helyes út. A megbeszélések már elkezdődtek Amerikában.” –M. G. Pozsonyban tárgyalt az MSZP elnöke Horn Gyula, az MSZP elnöke tegnap Pozsonyban találkozott Peter Weiss-szel, Szlovákia Demokratikus Baloldali Pártjának vezetőjével, parlamenti alelnökkel. Megvitatták a két ország kapcsolataiban mutatkozó feszültségek kiküszöbölésének lehetőségeit, az Európa tanácsbeli tagsággal járó kötelezettségek teljesítését, a nemzetiségi törvény megalkotásával, az anyanyelvi oktatással, a helyi közigazgatással, a helységnévtáblákkal kapcsolatos kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy kölcsönös az érdekeltség a szélsőséges törekvések elszigetelésében. Megállapodtak, hogy a két párt képviselői a közeljövőben részletesen áttekintik a szóban forgó ügyeket. A grúz parlament felfüggesztette működését Támadnak Gamszahurdia hívei Moszkvai tudósítónktól Eduard Sevardnadze mégis a grúz parlament elnöki tisztségében maradt, ám fenyegetőzésével elérte, amit akart. A tbiliszi törvényhozás előbb még kedden késő este jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését, majd tegnap délelőtt kimondta, hogy a rendkívüli állapot idejére, szeptember 20-ától két hónapra felfüggeszti működését. „A tapasztalt politikus a jól bevált régi trükkel élt” — írta Sevardnadzéról a Nyezaviszimaja Gazeta, már a végleges hírek előtt megelőlegezve neki a győzelmet és a hatalmon maradást. Sevardnadze délelőtti afféle „rendkívüli” programbeszédében először is fegyverletételre szólította fel az összes szeparatista csoportot, különösen a volt államfő, Zviad Gamszahurdia híveit. Ez utóbbiak szerdán hajnalban nagyszabású támadást indítottak a kormánycsapatok ellen. Megpróbálták elfoglalni Szamtredia városát. Sevardnadze jelentése szerint a mintegy 800 katonával és több harckocsival támadó zinadisták lényegében elszakították Nyugat-Grúziát és Adzsáriát, azaz Poti és Batumi városát. Várható, hogy a kormánycsapatok hamarosan ellentámadásba lendülnek, hiszen Sevardnadze épp az ellenzékkel való leszámolás érdekében kérte a rendkívüli állapot bevezetését. A grúz vezető hazahívta Moszkvában tárgyaló hadügyminiszterét, hogy azonnali lépéseket tegyenek a ziiadistákkal szemben. Georgija Karkarasvili miniszter Moszkvában orosz kollégájával Pavel Gracsovval tárgyalt, részben az orosz hadsereg grúziai jogállásáról, valamint az abháziai és oszétiai válság rendezéséről. Gracsov az orosz vezetés nevében üdvözölte, hogy a grúz parlament és nép ismét támogatásáról biztosította Sevardnadzét. A kommentárok biztosra veszik, hogy az oroszok aktívan támogatják majd a grúz vezető rendteremtési terveit, hiszen Moszkva számára rendkívül fontos, hogy a déli határok mentén véget érjen az állandó válság. Ugyanezt a célt szolgálta az a tárgyalás is, amelyet Borisz Jelcin folytatott Moszkvában Levon Ter-Petroszjan örmény államfővel. A megbeszélés logikus folytatása volt annak, hogy a múlt héten Alijev azerbajdzsán vezető járt Moszkvában. Az örmények és az oroszok egyetértenek abban, hogy a karabahi háborúnak a közvetlen azeri-karabahi tárgyalásokkal lehet véget vetni, de Ter-Petroszjan nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ő maga is találkozzon Gejdar Alijevvel. Moszkva kaukázusi aktivitását jelzi, hogy a Jelcin vezetésével ülésező biztonsági tanács az észak-kaukázusi őszéti ingus viszályról tárgyalt. Megállapították, hogy a válság okai a múlt nemzetiségi politikájának hibáiban keresendők, amit a gazdasági visszaesés és a hatalmi harc csak súlyosbított. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD-BELFÖLD Magyar felszólalás Canberrában MTI Az Interparlamentáris Unió (IPU) Canberrában zajló 90. konferenciáján kedd délután felszólalt a két magyar küldött, Papp Lehel György és Hankó Faragó Miklós. Felszólalásukban a délszláv válsággal összefüggésben vázolták elképzeléseiket az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi jogalkotás területén. Ebben ugyanis — vélték az országgyűlési képviselők — a világ parlamentjeinek s így az IPU-nak is meghatározó szerepet kell vállalnia. Holnap temetik Krakkóban Wladyslaw Sikorskit Reuter-------------------------Holnap temetik el Krakkóban, az egykori fővárosban Lengyelország volt uralkodói mellé Wladyslaw Sikorski tábornokot, aki a második világháború idején Lengyelország miniszterelnöke, hadseregének fővezére volt. A tábornok fél évszázadon át egy angol temetőben nyugodott. A Sikorski földi maradványait szállító lengyel elnöki különrepülőgép kedden késő este szállt le a lengyel főváros katonai repülőterén. A koporsót egy katedrálisba kísérték, ahol Józef Glemp bíboros, lengyel prímás tartott misét. Jelen volt Lech Walesa elnök és Hanna Suchocka miniszterelnök is. Wladyslaw Sikorski az antifa- siszta ellenállás megtestesítője volt a lengyelek számára. A tábornok 1943 júniusában Gibraltár mellett repülőgép-katasztrófa áldozata lett 62 éves korában — máig vitatott körülmények között. A Nagy-Britanniában élő lengyel emigránsok megfogadták, hogy Sikorski mindaddig nem tér haza, amíg Lengyelország nem lesz szabad ország; a volt kommunista vezetők többször megkísérelték földi maradványainak repatriálását. Lengyel pilóták a háború alatt együtt harcoltak a britekkel a Luftwaffe ellen. Hősiességükről megemlékezendő tartottak kedden szertartást a Waddington légitámaszponton, ahol jelen volt Fülöp herceg, a királynő férje, aki részt vesz holnap a krakkói temetésen is. Úttorlaszok, égő gumik, szénabálák a francia utakon Reuter ------------------------Győzelemről számoltak be azok a radikális francia parasztok, akik tegnap eltorlaszoltak néhány Párizs környéki autópályát azt követelve, hogy Franciaország vétózza meg az Egyesült Államok és az Európi Közösség mezőgazdasági megállapodását, amely megnyirbálná a közösségi gazdálkodóknak adott támogatást. Az egyezmény kulcseleme a világkereskedelem liberalizálásáról folytatott GATT-tárgyalások sikeres befejezésének. A francia kormány nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a blokádot szervező Vidéki Koordináció elnevezésű mozgalommal. Országszerte legalább 60 tiltakozó csoport két tucat úttorlaszt állított fel, autógumikat és szénabálákat égetett és forgalmi dugókkal nehezítette a munkába igyekvők célba jutását. A parasztok rövid időre eltorlaszolták a délnyugati Bordeaux-ból induló expresszvonatok pályáját is. Erőszakos cselekményekre nem került sor. Fontainebleau közelében a tüntetők blokád alá helyezték a Franciaország délkeleti részébe vezető A-6-os autópályát; az útra rekeszszámra almákat borítva, valamint csigatempóban haladó traktorokat felvonultatva átmenetileg megállították a forgalmat a párizsi körgyűrűn is. Mától költözik a földhivatal Jövőre már minden tekintetben jobb állapotok lesznek a Fővárosi Földhivatalban, mint a jelenlegiek. Addig azonban egy kicsit a mostaninál is rosszabb lesz a helyzet. Átmenetileg egyes kerületek tulajdonlapjaihoz egyáltalán nem lehet majd hozzáférni. Csütörtökön és pénteken kezdődik az akták csomagolása a Benczúr utcai Fővárosi Földhivatalban, a hét végén pedig elkezdődik a költözés a Budafoki út 59. szám alatti új irodákba és raktárakba. A Benczúr utcai áldatlan állapotokról már többször beszámoltunk. Az utcán órákig várakozó ügyfelekről, akik csak egy tulajdonilap-másolatra vártak néha 5-6 órát, és a méltatlan körülmények között robotoló alkalmazottakról, akikre a várakozók minden ellenszenve és ingerültsége zúdult. Hiába kapott a földhivatal lehetőséget arra, hogy ötven fővel növelje a létszámát, a régi hivatali épületben egyszerűen el sem fértek volna. A földhivatal dolgozói arra kérik az ügyfeleket, hogy az év végéig még legyenek türelemmel. A költözés miatt szinte elkerülhetetlen, hogy egy-egy akta elkeveredjen, elvesszen, s a dolog természetéből következően egyes kerületek anyagaihoz a szállítás és elrendezés alatti két hétben egyáltalán nem lehet hozzájutni. (Cikkünk végén közöljük azokat a dátumokat, amelyek már ismertek.) Az ügyfélszolgálati iroda (itt csak beadni lehet adatokat) egész évben a Benczúr utcában marad, de sem itt, sem a Budafoki úton nem fogadnak ügyfeleket csütörtökön és péntekenként az év végéig. Jövő januártól tapasztalható markáns változás. A mostani egy ablak helyett háromnál fogadják a tulajdoni lapot kérőket, magukat az aktákat kerületi bontásban tárolják az új helyen — így a visszakeresés meggyorsul —, a jelenlegi három helyett 22 fénymásolót működtetnek és az öt szék helyett ötvenen várakozhatnak az ügyeket intézők. Egyáltalán nem kérhetők ki a tulajdoni lapok másolatai: szept. 16—okt. 4-éig XI. kerület szept. 23—okt. 4-éig VII., VIII., és XIII. kerület szept. 30—okt. 11-éig X., XIV, XVI. kerület okt. 7—okt. 20-áig III., XVII. és XVIII. kerület okt. 14-okt. 23-áig IX., XV. és XIX. kerület okt. 21—okt. 28-áig II., XXI. és XII. kerület okt. 20—okt. 28-áig XX. és XXII. kerület A további kerületek aktáiról a későbbiekben tud tájékoztatást adni a hivatal. • Sz. K. J. A költözködés miatt átmenetileg egyes kerületek tulajdonlapjaihoz egyáltalán nem lehet majd hozzáférni FOTÓ: HABIK CSABA Több pénzt a múzeumoknak, könyvtáraknak! A tervezettnél 2-2,2 milliárd forinttal többet kér a jövő évi költségvetésből a művelődés számára a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), jelentette be tegnapi sajtótájékoztatójukon Vadász János országos titkár. Vadász a jövő évi parlamenti választásokon valószínűleg független jelöltként indul a képviselői helyért, derült ki tegnap. A pénzügyminiszter nem utasította el a múlt hétfőn tartott első tárgyaláson a KKDSZ kérését — mondta Vadász. A szakszervezet a főleg falusi könyvtáraknak, művelődési házaknak járó kulturális normatívát fejenként 250 forintra, a megyei regionális kulturális normatívát 490-ről 540 forintra emelné. A nemzeti és országos közgyűjtemények számára a kormány nem szánt pluszpénzt jövőre, a KKDSZ 750 millió forintos többletet kér, a munkahelyi művelődési intézmények számára az idei 300 millióval szemben a kormány semmit nem szánt, a szakszervezet 350 milliót tartana fontosnak támogatásul. Vadász szerint a májusi közalkalmazottitanács-választáson való eredményeik miatt ma sokkal jobb pozícióban ülhetnek a pénzügyminiszter tárgyalóasztalához. A KKDSZ a többi szakmacsoporttal összehasonlítva a legjobb eredményt érte el saját területén: a közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben dolgozó 22 ezer ember 67,3 százaléka szavazott a 18 ezres tagságú szakszervezetre. A jövő évi parlamenti választásokon a KKDSZ nem támogat egyetlen pártot sem, de szakembereinek parlamentbe jutását helyesnek tartaná, hangzott el. Vadász János a főváros második kerületében független jelöltként indulhat a választáson, ha az erre vonatkozó egyeztetőtárgyalások eredményre vezetnek. Ha pedig a független jelölteknek sikerül betölteni a listaállításhoz szükséges feltételeket, akkor erre a listára a KKDSZ titkára is felkerülhet, adott választ a Magyar Hírlap kérdésére Vadász János. •D V.J. MTI Élénkülő kereskedelmi kapcsolatok Kínával Tegnap több magas rangú vezető fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson lévő kínai delegáció tagjait. Göncz Árpád köztársasági elnök Cou Csia-hua kínai külügyminiszter-helyettessel való találkozóján azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság több lábon kíván állni, és e programjában a csendes-óceáni térség — többek között Kína — fontos szerepet tölthet be. Üdvözölte a kínai gazdaság részvételét a magyarországi programokban, így például a vegyesvállalatok alapítását, a tőkebefektetéseket, a kereskedelmi iroda nyitását. Jelezte, hogy a magyar gazdaság képes kínai megrendeléseknek eleget tenni. Szabad György, az Országgyűlés elnöke Zou Jiahua kínai miniszterelnök-helyettest és az általa vezetett delegációt fogadta a Parlamentben. A házelnök tájékoztatást adott a jogállamisághoz való visszatérés üteméről, parlamenti demokráciánk megújulásáról. A kínai miniszterelnök-helyettes válaszában a küldöttség látogatásának céljaként a gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését jelölte meg. A házelnök fogadta Liang Guoqinget, a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Ügyészségének elnökhelyettesét is, aki Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghívására küldöttség élén érkezett Magyarországra. Szabad György és Liang Guoqing tájékoztatta egymást az országaik törvényhozása és Legfőbb Ügyészsége közötti kapcsolatról. Boross Péter belügyminiszter szintén fogadta tegnap délelőtt a Parlamentben Cou Csia-hua kínai miniszterelnök-helyettest, és átadta Antall József miniszterelnök üdvözletét. A megbeszélésen részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter és Chen Zhiliu, Kína budapesti nagykövete is. Szabó Iván pénzügyminiszter elmondta: élénkülő gazdasági kapcsolatainkat bizonyítja, hogy kereskedelmi forgalmunk már az év első hat hónapja alatt elérte a tavalyi szintet, mintegy 62 millió USD-t. Az elmúlt három évben kínai állami vállalatok mintegy 30 millió USD-s befektetéssel jelezték bizalmukat az átalakuló magyar gazdaság iránt. A kínai szakértők nagy érdeklődést mutattak az energetikai ipar, a villamos energia távszállítása, az élelmiszeripar és a járműipar iránt. Végül áttekintették térségünk biztonságpolitikai helyzetén. A letűnt kor magyar filmjeit nem sugározza a televízió A Tv 2 egyik legsikeresebb műsora, a Csak nézünk, mint a moziban című sorozat szeptember 25-én jelentkezik utoljára, ezután, az év hátralevő részében szünetel —jelentette be egy tegnapi értekezleten a televízió műsorigazgatója. Az ötvenes évek magyar filmtermését, valamint alkotóinak, szereplőinek személyes élményeit bemutató, a korszak világát felidéző sorozat műsoridejében külföldi filmeket sugároznak majd. Az április elején indult sorozatnak eddig 12 része volt látható. A filmek vetítése előtti beszélgetésekben ritka vallomásoknak, bocsánatkéréseknek is tanúi lehettek a nézők. Hegedűs András egykori államgazdasági miniszter is itt követte meg tetteiért a magyar népet. Az ötvenes évek után most a hatvanas évek korszaka került volna sorra, 15 részben. Olyan alkotások, mint A megfelelő ember, a Gyalog a mennyországba, a Rangon alul vagy a Kár a benzinért Ruttkai Évával, Latinovits Zoltánnal, Törőcsik Marival. A műsor fogadtatása készítőinek reményeit, várakozásait is messze felülmúlta: a kettes csatorna fennállása óta ez a sorozat váltotta ki a legjelentősebb visszhangot, átlagos nézettsége felülmúlta még a Napzárta fénykorának sikereit is (noha a csatorna nézettsége a késő esti időpontban egyébként elenyésző), s a kritikák túlnyomó többsége mindig elismeréssel szólt róla. A televízión belül sosem érte elmarasztalás, a nézők is csupán késői kezdési időpontját kifogásolták. Ezért is érthetetlen a „szüneteltetés”, melynek hivatalos indoka nincsen. A fiatal műsorkészítők úgy vélik, az intézkedéssel nem őket, hanem a sorozat szellemiségét, szereplőit tiltották le a képernyőről, s bár jutna számukra egyéb munka is az intézményben, tiltakozásként más műsorban nem kívánnak közreműködni. Bizonyára emlékszenek még Makk Károly egyik adásban elhangzott, nekik címzett visszakérdezésére: „Tegyük fel, harminc év múlva a ti gyermeketek vagy unokátok kérdi majd meg, hogy a demokráciában, amikor a televíziót hirtelen kezébe kapta a kormányzó párt, mert mindenáron ragaszkodott a hatalmához, kirúgott embereket és betett oda különböző figurákat, hát ti akkor hogyan tudtatok kooperálni ezzel? Nos ezek vagytok ti most, ugye nem haragszotok...” • Szűcs László Módosítható a választójogi törvény Az emberjogi bizottság 8 igen szavazattal és 5 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta a választójogi törvény módosítására és kiegészítésére benyújtott törvényjavaslatot. Az ülésen vita bontakozott ki a külföldön állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogáról. Az ellenzéki képviselők álláspontja: azok a polgárok szólhassanak bele az ország politikai arculatának kialakításába, akik a felelősséget is viselik. Azaz oly módon kötődjenek az országhoz, hogy az állampolgárok számára előírt kötelezettségekben is osztozzanak. Józsa Fábián belügyi államtitkár azt emelte ki, hogy nem lehet állandó lakóhelyhez kötni a választójog megadását, amikor ugyanis teljesebbé válik az európai integráció, még több olyan polgárral kell számolni, aki huzamosabb ideig külföldön él. Az államtitkár véleménye az volt, hogy inkább tágítani, mint szűkíteni kellene e jog megadását. A kisebbségi listákkal kapcsolatban felmerült, hogy szerencsés-e háromezer szavazathoz igazítani a mandátumszerzést. Másrészt ugyancsak kérdésként fogalmazódott meg, hogy a kisebbségi listák állításánál milyen egyeztetési mechanizmusok működtethetők, hiszen a kisebbségi törvényben megnevezett 13 kisebbség egy-egy listát állíthat, viszont több esetében is számos kisebb egyesület, társadalmi szervezet véleményét kellene kikérni. Józsa államtitkár úgy vélte, hogy az egy országos lista állításának lehetősége kiváltja majd a megegyezést. Területi listánál viszont az egyesületekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pártokra, tehát elképzelhető az önálló listaállítás is. A bizottság meghallgatta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész beszámolóját az elmúlt három évben végzett munkáról. A legfőbb ügyész kiemelte: sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság nem politikacsináló, hanem jogalkalmazó szervezet. Megítélése szerint csak idővel teremthetők meg azok a jogi garanciák, amelyeket főleg az ellenzék hiányol az ügyészség kormányfelügyelet alá helyezése esetén. Györgyi szólt arról is, hogy 1990 óta az ügyészi szervezet egyharmada kicserélődött. Az 1956 utáni megtorlásban részt vevő ügyészektől megváltak. A legfőbb ügyész úgy vélte, hogy az elmúlt három évben az ügyészség versenyképessé vált a kvalifikált jogászok munkaerőpiacán. • F. A. MAGYAR HÍRLAP. Antallt itthon kezelik, külföldi utazása nem várható MTI------------------------— A Népszabadság 1993. szeptember 15-ei lapszáma idézi Fényi Tibornak a Die Presse című bécsi lapban megjelent írását Antall József miniszterelnök betegségével, illetve kezelésével összefüggésben. A cikkíró feltételezése szerint — félremagyarázva az elmúlt héten közzétett orvosi nyilatkozatot — a miniszterelnököt „vélhetően” Németországban kezelik. A Miniszterelnöki Sajtóiroda a fentiekkel kapcsolatban leszögezi, hogy az előre betervezett kezelésre itthon kerül sor. „Természetesen a miniszterelnök bármilyen jellegű külföldi tartózkodásáról — az eddigiekhez hasonlóan — a jövőben is hírt adunk” — olvasható a közleményben.