Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 228-240. szám)

1993-10-01 / 228. szám

1993. október 1., péntek A neptuniakat megerősítették tisztségükben Bukaresti tudósítónktól Megerősítették az RMDSZ képviselőházi csoportjában be­töltött tisztségében a „neptuni hármak” két tagját, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót. Előbbi továbbra is a frakció el­nöke, utóbbi alelnöke marad. A határozatot meghozó frak­cióülés szerdán késő éjszakáig tartott és amint a 15:10-es ará­nyú szavazat is bizonyítja, nem volt mentes a vitáktól. A határozat ellen a frakció ki­lenc tagja nyilatkozatban tiltako­zott, leszögezve: a döntés figyel­men kívül hagyja a szövetségi képviselőtanács elvi állásfoglalá­sát, miszerint a neptuniak politi­kai kárt okozó politikai hibát kö­vettek el. A kilencek lelkiismere­ti, politikai és elvi okok miatt nem értenek egyet a frakció hatá­rozatával, azt azonban tudomásul veszik. Markó Béla, az RMDSZ szö­vetségi és Takács Csaba ügyve­zető elnöke, valamint Márton Ár­pád Kovászna megyei képviselő csütörtökön sajtóértekezletet tar­tott Bukarestben. A kisebbségi tanács és az RMDSZ viszonya kapcsán kifejtették: a kisebbségi tanácsban kidolgoztak ugyan egy tanügyi törvénytervezetet, de nem ez, hanem egy teljesen más szöveg került a parlament elé, amely szentesíti az eddigi diszk­riminációt. A történtek csak megerősítik az RMDSZ-t véle­ményében, hogy helyesen tette, amikor visszavonta képviselőit a kirakatszervezetből. A román—magyar alapszer­ződés véglegesítésébe való be­kapcsolódásról szólva Markó Bé­la rámutatott, a magyarságot érintő kérdésekről az RMDSZ ja­vaslatokat terjeszt Melescanu külügyminiszterhez, amelyeket a román fél eljuttat majd a magyar partnerhez is. Csütörtökön Nagyváradon sajtóértekezletet tartott Tőkés László püspök, az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke is, ahol elsősor­ban a parlamenti frakció vezetői­nek újraválasztása ellen emelte fel szavát. Szólt Románia ET- tagságáról is, amelyet üdvözölt, és rámutatott: a testület — a ne­gatív szlovákiai precedens miatt — nagyobb figyelemmel követi majd nyomon Romániában a kö­telezettségek és a kiegészítő ja­vaslatok tiszteletben tartását. Igen fontosnak mondta az RMDSZ felvételét az Európai Kereszténydemokrata Unióba, mivel — mint véli — jelenleg nem a román hatalommal kell tárgyalni, hanem meg kell pró­bálkozni beilleszkedni az európai integrációs folyamatba. Kérdésekre válaszolva Tőkés leszögezte: nem kell az RMDSZ szakadásától tartani, csupán arról van szó, hogy a testület a romá­niai összmagyarságot képviseli, ezért igen sokszínű. A neptuni ügyet nem tekinti lezártnak, és szükségesnek tartja egy rendkí­vüli SZKT-gyűlés összehívását, hogy elejét vegyék a helyzet el­mérgesedésének. Kifejtette, saj­nálatos, hogy az RMDSZ-en be­lül támogatást nyújtottak a hata­lomnak ahhoz, hogy a neptuni diverzióval legitimálja az RMDSZ mérsékeltekre és radi­kálisokra történő felosztását. Úgy vélte, nem az igazság kimondása a baj, hanem az, hogy a hatalom bomlasztó szándékaihoz megta­lálta a szövetségen belül a külön­­tárgyalásra hajlamosakat. Végül hangsúlyozta: az RMDSZ-t fe­nyegeti a politikai asszimiláció ijesztő antiperspektívája. Ezért hangsúlyozottan szükségesnek tartja a belső önrendelkezés meg­valósítását, ami lehetővé tenné, hogy az RMDSZ önmaga lehes­sen és ne pusztán egy politikai párt vagy csoport. • Bogdán Tibor Elégtételt kérnek a romániai cigányok Bukaresti tudósítónktól A mintegy hárommilliós ro­mániai kisebbség öt képviseleti szervezete keményhangú levél­ben kért határozott fellépést a hadtéri lincselés ügyében Ilies­cu államfőtől és Vacaroiu mi­niszterelnöktől. A cigányság képviselői levelükben megerősí­tették kedden bejelentett szándé­kukat, hogy kivonulnak a kor­mányfőtitkárság mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. • B.T. Göncz Árpád tegnap hivatalában fogadta Fra Andrew Bertiet, a máltai lovagrend nagymesterét. A nagymester meghívta a magyar államfőt, hogy legközelebbi római látogatása alkalmával a máltai lovagrend központját is keresse fel FOTÓ: MÜLLER JUDIT Kassán járt Sólyom László Pozsonyi tudósítónktól A Szlovák Alkotmánybíró­ság székhelyén, Kassán járt tegnap Sólyom László, az Al­kotmánybíróság elnöke, vi­­szonzandó partnere, Milan Cic májusi budapesti látogatását. Sólyom László a szlovák rá­dió magyar adásának kifejtette: a magyar alkotmánybírák — mi­vel a testületnek széles a jogköre — befolyásolni tudják a politikai folyamatokat, s tevékenységük közelebb áll a jogalkotáshoz, mint az ítélkezéshez. A kisebb­ségi jogokra vonatkozó kérdésre válaszolva Sólyom elmondta, hogy tud a szlovák névhasználati törvény elfogadása után felme­rült kifogásokról, de ezekről — folyamatban lévő ügyről lévén szó — természetesen nem tár­gyaltak Kassán. Milan Cic sajtótájékoztatón jelentette be: a magyar pártok képviselőitől egyelőre nem kap­tak semmiféle beadványt a név­­használati törvénnyel kapcsolat­ban. Ci­nek egy korábbi nyilat­kozata szerint nemcsak a — még nagyon friss —­ névhasználati törvény tárgyában nem fordultak a testülethez a magyar parlamen­ti pártok, hanem más, a kisebb­ségi jogsérelmeket érintő bead­vány sincs a bírák asztalán. Az alkotmánybíróság Szlová­kiában csak már elfogadott tör­vényekről nyilváníthat véle­ményt, s csak akkor, ha az alkot­mányban tételesen felsorolt köz­jogi méltóságok, intézmények ilyen indítvánnyal fordulnak a testülethez. A közelmúltban, a helység­névtáblák eltávolításának idősza­kában nagy visszatetszést keltett, hogy bár a bíróság formai hiá­nyosságok miatt nem foglalko­zott a közlekedési miniszter ez­zel kapcsolatos indítványával, Milan Cic elnök „magánember­ként” kifejtette: a miniszternek igaza van. •S. E. Orosz diplomáciai kampány a NATO kibővítése ellen MTI--------------------------------­ Borisz Jelcin orosz elnök levél­ben figyelmeztette a legnagyobb nyugati hatalmak vezetőit, hogy ne bővítsék ki a NATO-t a volt kelet-európai kommunista orszá­gok felvételével - közölték csü­törtökön párizsi források. Tájé­koztatásuk szerint Jelcin a kibőví­tés alternatívájaként azt javasolta, hogy az atlanti szövetség és Moszkva közösen szavatolja a ke­let-európai országok biztonságát. Reuter----------------------------­Oroszország — az elszigete­lődéstől tartva — csendes dip­lomáciai kampányba kezdett, hogy meggyőzze a Nyugatot: ne siesse el a kelet-közép-európai országok felvételét a NATO-ba — közölték brüsszeli diplomá­ciai források csütörtökön. Nicholas Doughty, a Reuter hírmagyarázója szerint a dolog iróniája az, hogy ezen országok NATO-tagsága éppen Borisz Jel­cin augusztusi varsói látogatásán tett kijelentése nyomán kerülhe­tett ténylegesen napirendre. Az orosz elnök akkor azt mondta, hogy csupán Lengyelországon múlik, miként dönt a NATO-hoz történő csatlakozásról. Brüsszeli NATO-tisztviselők úgy vélik, az orosz diplomácia megkérdőjelezi Jelcin kijelentésé­nek időszerűségét, és nyomást próbál gyakorolni annak érdeké­ben, hogy Oroszország is részévé válhasson egy átfogó európai biz­tonsági rendszernek. A jelek szerint Moszkva kü­lönösen Németországgal elége­detlen, amiért az határozottan kiáll Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-tagsá­­ga mellett, s azt szeretné, ha már a szervezet januári csúcsér­tekezletén döntés születne e kérdésben. A Jelcin kijelentése után kez­dett orosz diplomáciai kampány jól tükrözi Moszkva helyzetének kettősségét. Oroszország egy­részt tisztában van azzal, hogy egy demokratikus állam nem diktálhatja más országok dönté­seit, ugyanakkor biztonsági meg­fontolásokból érdekelt abban, mi történik határai közelében. Más­részt Oroszország ugyan azt han­goztatja, hogy hosszú távon ő is szeretne a NATO tagjává válni, de azt is tudja, hogy erre kevés az esély. A Nyugat most egyensúlyo­zásra kényszerül. Madridi tudósítónktól Javier Solana spanyol és And­rej Kozirjev orosz külügyminisz­ter — az ENSZ közgyűlése al­kalmából tartott megbeszélésü­kön — egyaránt fenntartását fe­jezte ki azzal szemben, hogy a NATO kiterjessze befolyását a volt szovjet blokk országaira. Kozirjev, aki nem vetette el an­nak lehetőségét, hogy a NATO új tagokat vegyen fel, a bővítést nem tartja sürgősnek. Amennyi­ben mégis sor kerülne rá, a be­fogadásnak nyugodt tempóban kell megtörténnie. Bécs lemond semlegességéről? Az Ausztria az Európai Közösség­be való belépésekor feladja a semlegességét és teljes értékű szerepet fog játszani az összeuró­pai védelmi politikában —jelen­tette ki belgiumi látogatásán Tho­mas Klestil osztrák államfő. Bécs aktív és konstuktív szerepet vállal az EK biztonsági és védelmi poli­tikájában. KÜLFÖLD-BELFÖLD Göncz: A múlt nem fog visszatérni MTI--------------------------------­Kelet-Közép-Európa jelenlegi történéseit a térség múltjából le­vezetve, a ma feladatairól, a poli­tikusok és művészek felelősségé­ről, értékekről és azok egymásra­­hatásáról szólt Göncz Árpád köz­­társasági elnök szerda esti bécsi előadásában. A napi aktualitások sorában Göncz Árpád cáfolta, hogy a lit­vániai és lengyelországi választá­si eredmény a múlt visszatérését jelentené. A demokrácia elviseli az inga ilyen kilengését — mond­ta. Ajánlatos megnézni ilyenkor a konkrét okokat — jelentette ki, hangsúlyozva: a múlt nem tért vissza a két érintett országban, Magyarországon sem fog vissza­térni, sőt Oroszországban sem. • • Ötszáz hallgató tanul a Soros-egyetemen Ma kerül sor a Közép-Európa Egyetem magyarországi taninté­zetének ünnepélyes megnyitására, melyen jelen lesz Soros György, s Göncz Árpád köztársasági elnök megjelenés­sre is számítanak. Dornbach Alajos, a Közép-Euró­­pa Egyetem Alapítvány kuratóriu­mának a tagja érdeklődésünkre el­mondta: 500 hallgatóra számíta­nak Budapesten, s az egyetemen angol nyelvű, post­graduális kép­zés folyik majd. A két szemeszte­res időszakban a hallgatók jogi, közgazdasági, politológiai, medi­­avisztikai, összehasonlító iroda­lom, történelem, és környezetvé­delmi fakultásokon szerezhetnek diplomát, míg Prágában művé­szettörténetet és szociológiát hall­gathatnak az egyetemisták. Ötven nyugat-európai professzor és az angolszász egyetemeken már ta­pasztalatot szerzett magyar egye­temi tanárok tartják majd az elő­adásokat. A Közép-Európa Egye­tem magyarországi részlege együttműködési szerződést írt alá az ELTE jogi karával, s az e fa­kultáson végzett hallgatóknak az ELTE ad diplomát. Hozzávetőlegesen három mil­liárd forintba kerül majd annak az épületegyüttesnek a felépítése, mely az 500 hallgató és az ötven oktató elhelyezésére szolgál majd. Az oktatás egyébként bérelt épü­letekben folyik Budapesten, töb­bek között a volt Videoton oktatá­si központjában. A Közép-Európa Egyetemen egyébként a Nádor ut­cában megvásárolt egy épületet és egy belső telket, hogy bővíteni tudja oktatási parkját. A magya­­rországi egyetem igazgatója Rév István lesz. • Cs. I. Elfogadták a jövő évi vagyonpolitikai irányelveket Változik a lakástámogatás rendszere A kabinet tegnapi ülésén el­fogadta a jövő évi vagyonpoli­tikai irányelveket, s módosí­totta a lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletet. A kormány intézkedett az ag­rárágazat likviditási helyzeté­nek további javításáról is. A miniszterelnök tájékoztatást adott az utóbbi napok külpoli­tikai eseményeivel kapcsolatos magyar álláspontról — töb­bek között erről számoltak be a tegnapi kormányszóvivői tá­jékoztatón. A kormány elfogadta az 1994. évi vagyonpolitikai irányelveket s az Állami Va­gyonügynökség 1992-es beszá­molóját — jelentette be Csépi Lajos. Az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatója elmondta: a jövő évi vagyon­politikai irányelvek szerkezete és főbb tartalmi elemei az idei irányelvekével egyezik meg. Megerősíti, hogy a privatizá­ciót jövőre is piaci elvek alap­ján kell végrehajtani. Ugyanak­kor jövőre nő a kedvezményes értékesítés szerepe. Az ügyve­zető igazgató hangsúlyozta: az osztalékpolitika tekintetében a gazdasági társaságoknál a mű­ködőképesség megőrzése és a vagyoni érték növelése az el­sődleges szempont az állami bevételek gyarapításával szem­ben. Jövőre egyébként az ÁV Rt.-nek privatizációs bevételei­ből 36 milliárd 269 millió fo­rintot, az ÁVÜ-nek pedig 30,8 milliárdot kell a költségvetésbe befizetni. A vagyonügynökség ezen felül 12 milliárd forintot reorganizációs célokra, s 2 mil­liárd forintot kedvezményes hi­telkonstrukcióban történő érté­kesítés garanciafedezetére kü­lönít el. A kabinet módosította a la­káscélú támogatásokról szóló kormányrendeletet, amelynek részleteit Cseh Pál, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője ismertette. A módosítás lénye­ge, hogy január elsejétől az új lakások építésének-vásárlásá­­nak hitelezésénél a törlesztési támogatás helyébe az állami kamattámogatás lép, s lehetővé válik a pénzintézeteknek, hogy halasztott kamatfizetésű köl­csönt nyújtsanak. Az állami ka­mattámogatás mértéke a tör­lesztés első öt évében 4, a má­sodik öt évében 3, a harmadik öt évében pedig 1 százalék. Az új hitelkonstrukció keretében lehetővé válik kettőnél több gyermekre is a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezése. A házaspárok által felvett hitel­re a gyermek születésének idő­pontjában vonják le a szociál­politikai kedvezmény kamatos kamattal növelt összegét. A fő­osztályvezető hangsúlyozta: a kormány az új lakások építése növekedésének érdekében jö­vőre egyéb kedvezményeket is biztosít. A személyi jövedelem­­adó rendszerben pedig évi 50 ezer forint adóalap-kedvez­ményt biztosítanak a hitelfelve­vőknek. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők hitel­igényét a pénzintézetek kedve­zőbben bírálják, el a kormány az őszi búza és őszi árpa vetésé­hez felvehető hitelek határát a jelenlegi 10 ezer forint/ha-ról 14 ezer forint/ha-ra emelte. A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy az almaértékesítési gondok enyhítése érdekében a kabinet 410 millió forintos tá­mogatást biztosít. A közlekedési miniszter ar­ról tájékoztatta a kormányt, hangzott el a szóvivői tájékoz­tatón, hogy a tervezettől hama­rabb kezdték meg az M­ 7-es autópálya átépítésének előké­szítő munkáit. Juhász Judit végül bejelentet­te: a kormányülésen a minisz­terelnök tájékoztatást adott a legutóbbi napok külpolitikai eseményeivel kapcsolatos ma­gyar álláspontról. Antall József kitért Románia Európa Tanács­ba történt felvételére, ismertette az orosz helyzettel kapcsolatos álláspontot, s foglalkozott az orosz—ukrán és az orosz—grúz viszonnyal is. • Veres Ibolya Zuglóban Pető Iván és Magyar Bálint a jelöltek A Szabaddemokraták Szö­vetségének XIV. kerületi szer­vezete tegnap döntött arról, hogy kiket jelöl a főváros 21. és 22. választókerületében. A zug­lói csoport úgy határozott, hogy a jövő évi parlamenti választá­sokon az előző szavazáson is si­keresen szerepelt két képviselőt, Pető Iván pártelnököt és Ma­gyar Bálint ügyvivőt jelölik is­mét. •S. A. A visegrádiak az OECD figyelméért lobbiznak Kiküldött tudósítónk jelenti Strasbourgból A közép-európai országok tegnap kísérletet tettek Stras­­bourgban arra, hogy magukon tartsák a világ 24 legfejlettebb országának (OECD) lankadó figyelmét, mivel az OECD kezd sokkal jobban érdeklődni a Tá­vol-Kelet és Latin-Amerika iránt. Az OECD-országok parla­mentjeinek küldöttsége tegnap tartotta Strasbourgban az Európa Tanács parlamentjével szokásos éves tanácskozását. Az OECD 24 tagja közül 19 tagja az Európa Tanácsnak is. Az OECD sosem tett ugyan konkrét ígéretet a visegrádi orszá­gok felvételére, de néhány évvel ezelőtt megcsillantotta ezt a lehe­tőséget. 1990-ben beindította az akkori 3 közép-európai ország tá­mogatására irányuló programot, amelyet az „Átalakulásban lévő partnerek” angol elnevezés első betűivel PIT-programnak nevez­nek. A tegnapi strasbourgi együt­tes tanácskozáson azonban már több jele is volt annak, hogy az OECD legszívesebben kihátrálna a közép-európaiak iránti bármi­lyen kötelezettségvállalás alól. A strasbourgi ülésen Japán erélye­sen lobbizott azért, hogy az OECD inkább a dinamikus ázsiai gazdaságokként emlegetett Hongkongot, Koreát, Malájziát, Szingapúrt, Tajvant és a Thaiföl­det helyezze előtérbe. Elemzőknek felkeltette a fi­gyelmét, hogy az OECD tevé­kenységéről szóló jelentésbe be­került Kína is, mint olyan ország, amellyel az OECD bővíteni akar­ja a kapcsolatait. Ebben a hely­zetben a Visegrádi országok már azt is jó eredményként könyvel­hetik el, hogy sikerült benne ha­gyatniuk az OECD-dokumen­­tumban — név szerint említve — Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot. Az erre irányuló lobbizás kereté­ben felszólaló Lotz Károly, a ma­gyar küldöttség gazdasági szak­értője hangsúlyozta, hogy a vi­segrádi országok eredményei olyan mértékűek, hogy van alap komolyan elgondolkodni a kö­zép-európai országok OECD-tag­­ságáról. •S.I. Für Lajos Krasznodarban MTI--------------------------------­Csütörtökön Krasznodarban folytatta oroszországi látogatá­sát Für Lajos honvédelmi mi­niszter, aki a délorosz város­ban a nap folyamán felkereste a MiG—29-es típusú vadász­­repülőgépekre történő átkép­zésen részt vevő magyar kato­nákat. Für Lajos délelőtt Mihail Ko­­lesznyikov vezérezredes, orosz vezérkari főnökkel tárgyalt Moszkvában. Megbeszéléseiken a két hadsereg közötti együttműkö­dés lehetőségeiről, a haditech­nikai együttműködésről, a tisztképzésről és továbbkép­zésről, valamint a készülő, a katonasírok gondozására vo­natkozó együttműködési meg­állapodásról volt szó. Vasasbánya bezárt MTI--------------------------------­Bányabúcsúztatót tartottak csütörtökön Vasasbányán, a me­cseki kőszénmedence kétszázti­zenegy éve működő üzemében, melyben az utolsó csille­szén felhozatalát követően végleg beszüntették a termelést. MAGYAR HÍRLAP. A szervezett bűnözés a nemzetbiztonsági bizottság előtt A szervezett bűnözés ma­gyarországi helyzetéről hallga­tott meg tájékoztatót tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A zárt ülésre meg­hívták Simon Sándort, a Nem­zetbiztonsági Hivatal vezetőjét, Pintér Sándor országos rendőr­­főkapitányt, Tonhauser Lászlót, a szervezett bűnözéssel foglal­kozó rendőrségi csoport pa­rancsnokát, valamint a határőr­ség illetékes képviselőjét. Wachsler Tamás bizottsági elnök lapunknak elmondta: a meghallgatottak megnyugtatták a képviselőket, hogy a szerve­zett bűnözés elleni küzdelem jó kezekben van. Leküzdésére megfelelő stratégiával rendel­keznek az illetékes szervek, amelyek igyekeznek összehan­golni e tevékenységüket. Kérdé­sünkre a politikus elmondta: az ülésen felvetődött, hogy a szer­vezett bűnöző csoportok milyen pozíciókat kívánnak megszerez­ni. Pintér Sándor biztosította a képviselőket, hogy nincs jel e csoportoknak a politikába való beépülésére. A bizottsági elnök hozzátette még, hogy meglepő lenne, ha bármelyik párt kísér­letet tenne beépítésükre. • F. A. Sasvári Szilárd és Ungár Klára az elnökjelöltek A fideszesek vezetőket választanak a fővárosban Október 1 -je és 31-e között tartják meg a vezetőségválasztá­sokat a Fidesz megyei és fővá­rosi szervezeteinél. A fővárosi szervezetekben először a kerüle­tekben választják meg az elnö­köket és a választmány tagjait, s ezt követően a hónap végén az új budapesti testület első ülésén döntenek a párt fővárosi elnöké­nek személyéről, illetve vezető testületének összetételéről. A Fidesz fővárosi testületében a 22 kerületi szervezet elnöke, illetve minden kerületből egy-egy kül­dött kap helyet. A Magyar Hír­lap értesülései szerint a dél-pesti szervezetek Sasvári Szilárd kép­viselőt, a Fidesz egyik alapító­tagját jelölik majd az elnöki posztra. Rajta kívül Ungár Klá­ra, a fővárosi közgyűlés Fidesz­­frakciójának vezetője, parla­­­menti képviselő jelölteti magát az elnöki posztra. Az MTI úgy értesült, hogy Ungár Klára a képviselőcsoport e heti ülésén már bejelentette szándékát. • F. A. Az új elnök tartózkodóbb lesz elődjénél De Larosiére vezetésével stílust vált az EBRD Reuter----------------------------­Stílusváltás elé néz az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Jacques de La­rosiére, a pénzintézet új elnö­kének jövő heti hivatalba lépé­sével. Az EBRD-hez közel álló for­rások szerint de Larosiére min­denekelőtt a bankban folyó munkával fog megismerkedni, és sokkal tartózkodóbb lesz, mint elődje, Jacques Attali volt. Az új elnök egy időre a nyilvá­nosság elől is el fog zárkózni, és inkább a banki feladatokra kon­centrál. A pénzintézet alkalmazottai is a kelet- és közép-európai orszá­gok, illetve a szovjet utódálla­mok számára kidolgozott cso­magtervek kivitelezésére helye­zik a hangsúlyt, s továbbra is el­utasítják azokat a vádakat, hogy az EBRD többet költött a szék­házára, mint amennyit Kelet-Eu­­rópában eddig befektetett. „Nagyon nehéz üzletet kötni a térségben” — állítja a bank egyik nyugati igazgatója. „Habár néhány belső ügyet rosszul ke­zeltek, a hitelezések és a befek­tetések terén szép kezdeti sikere­ket értünk el.” Az EBRD megalakulása óta 2,87 milliárd ECU értékű cso­magtervet hagyott jóvá, de az összegnek ténylegesen csak a 10 százalékát fizették ki. Időközben elvetették azt a ko­rábbi elképzelést, hogy egy veze­tő kezébe adják mind a befekte­tési, mind a fejlesztési bankügy­letek irányítását, így a befektetési ügyletekkel továbbra is Ron Fre­eman foglalkozik majd. Attali tá­vozása után ő volt a bank ideigle­nes ügyvezető elnöke. De Larosiére-től a bankon be­lül sokan azt várják, hogy könnyítsen a jelenlegi hitelezési és a befektetési feltételeken. Az egyik igazgató szerint azonban sok nagy részvénytulajdonos el­lenezné, ha az új elnök ilyen lé­pésre szánná el magát. Ez az érme Lejárata: 1 év. Kamata: 20 %. (garantált kamat + kamatprémium) Aquincum Értékjegy is/a sokat ér ma. Kapható 10.000 és 100.000 Ft-os címletek­ben a Budapest Bank Rt. fiókjaiban. Budapest Bank RT.

Next