Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 241-252. szám)
1993-10-21 / 245. szám
4 MAGYAR HÍRLAP A NAP INTERJÚJA Törő Imre visszalépett Fidesz-küldöttel „Döntésem a tagságnak szóló figyelmeztetés” A hétvégi választáson Fodor Gábor a Fidesz budapesti gyűlése után nem került be az országos választmányba. Tegnap Törő Imre, a párt XIII. kerületi elnöke, aki a legnagyobb támogatottsággal jutott a testületbe, visszalépett, hogy Fodor az országos választmány tagjaként pályázhassa meg a választmány elnöki posztját. „A mai napon úgy döntöttem, hogy lemondok a Fidesz országos választmányában lévő tagságomról. Nem kívánok olyan választott Fidesz-testületnek a tagja lenni, amelybe Fodor Gábor, mégha egy szavazat hiányában is, de nem jut be" — írja nyilatkozatában. Miért pont négy nappal az események után határozott így? — Hosszas tusakodás után jutottam erre az elhatározásra. Régóta figyelem a Fideszben történteket. Kialakult a véleményem arról, melyik az az irányvonal, amelyikkel rokonszenvezem. Eddig ez szerves része volt a Fidesznek, most tartok tőle, hogy háttérbe szorul. Eddig Orbán Viktor dinamizmusa és Fodor Gábor megfontoltsága jól kiegészítette egymást. Nagy baj lenne, ha éppen most, a választások előtt ez a kontroll megszűnne, mert lendületből lehet hibákat elkövetni. Eddig mindenki azzal hitegette magát, hogy a többségi vélemény mellett a kisebbségi számára is marad hely. Most én egy egyszerű Fidesz-tagként olyan helyzetbe kerültem, hogy hozzájárulhatok a kiegyensúlyozottság létrejöttéhez. Szeretném azt, ha az országos választmány elnöki tisztségéért egyforma eséllyel indulhatnának a pályázók. Ahogy nyilatkozatomban is leszögeztem: „szeretném hinni, hogy hozzám hasonlóan sok Fidesz-tagnak Fodor Gábor és Orbán Viktor együtt jelentik még mindig a Fideszt. Ha Orbán Viktorról lenne szó, akkor is hasonlóképpen cselekednék.” — Az ön döntése értelmezhető állásfoglalásnak Fodor és Szájer között? — Döntésem a tagságnak szóló figyelmeztetés, alaposan gondolja végig, mit akar. — A Fideszben az elmúlt hetekben, hónapokban történtek után akadnak, akik elképzelhetőnek tartják, hogy önt retorziók érik. — Ha ettől tartottam volna, nem teszem meg, amit megtettem. Egyébként, ha ez egy olyan párt, hogy egy ilyen lépés miatt támadások érhetnek, akkor vállalom ezt is. De hiszem, hogy van terep a szabad véleménynyilvánításhoz. — Mindenesetre vádolhatják azzal, hogy a párt belső vitáit a nyilvánosság elé viszi. — Azért vittem a sajtó elé, mert meg vagyok róla győződve, hogy sokan tusakodnak hozzám hasonlóan azon, mi lenne a Fidesz számára a legjobb. — Többször elhangzott, ha Fodor Gábor lesz az országos választmány elnöke, „kétfejűvé” válik a párt, s így működésképtelen lesz. — A Fidesz azért lehetett eddig is ilyen népszerű, mert eltérő karakterű személyek vezették. Se Orbán Viktor, se Fodor Gábor nem vihette volna önmagában ilyen sikerre a Fideszt. — A külső szemlélők csak az utóbbi hónapokban figylet fel arra, milyen ellentétek feszítik a Fideszt. Miért éppen mostanában kerülnek ezek nyilvánosságra? — Nagy a tét. Ilyenkor a morális szempontok könnyen háttérbe szorulhatnak. Ezt pedig nem szabad engedni. — Hogyan végződhet ez a vita? — A Fidesz „húzóemberei”, akik a szavazatok jelentős részét hozzák, már mind komoly párttisztséget kaptak. Ez pedig Fodor Gábort is megilleti. — Kifelé húz a tagság? — A tagok, de a támogatók is Fodor Gábort olyan embernek tartják, akit érdemes támogatni, de sokszor tartanak attól, hogy ha ezt a véleményüket vállalják, akkor kisebbségben maradnak és ebből hátrányuk származhat. —Milyen hátrányuk? — Például egzisztenciális, de én nem hiszem, hogy ettől valójában félniük kellene. — Az ön lemondásával Fodor Gábor automatikusan megkapja a mandátumot? — A szabályok szerint, ha valaki lemond, akkor össze kell hívni a küldötteket, új tagot kell a helyére választani. Ám én még nem vettem át a mandátumomat, úgy lépek vissza a sorban a következő Fodor, tehát automatikusan a helyemre kerül. — A szabályokra hivatkozva nem hívják össze a választókat, hogy szavazzanak? — Nem hiszem, akkor túlzottan kilógna a lóláb. • Dési János Balassa Péter véleménye a 7. oldalon Orbán elégedett a londoni úttal „Utunk apró lépés volt afelé, hogy Nagy-Britannia tisztábban lássa Magyarország helyzetét és terveit. Az ellenzéki pártok külföldi látogatásainak sikerességét nehezebb megítélni, mint a kormánypártiakét, hiszen mi nem írhatunk alá egyezményeket az ország nevében. Mindazonáltal eredményesnek tartom a Fidesz kétnapos londoni kiküldetését” — jelentette ki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Fontosnak mondta, hogy az angol tárgyalópartnereket, így Douglas Hurd külügyminisztert is tájékoztathatták a NATO-tagsággal kapcsolatos nézetükről. Igaz, hogy Nagy-Britannia inkább lassítaná az atlanti szövetség bővítését, de az is tény, hogy a végleges álláspont kialakítása még folyamatban van. A Fidesz a külügyi tárgyalásoknál jelentősebbnek ítéli a gazdasági kapcsolatok kialakítását. A küldöttség több olyan cég képviselőivel találkozott, amelyek már érdeklődtek a magyarországi tőkebefektetés iránt. Ezekkel ismertették gazdaságpolitikai elképzeléseiket. Orbán szerint „felül kellene vizsgálni a kormány jelenlegi, elhibázott politikáját, amely inkább akadályozza a komoly befektetőket, mert hiányzik a világos, átlátható törvényi szabályozás”. Az MH kérdésére a Fidesz elnöke cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a Douglas Hurddel folytatott tárgyalásokon a Magyarországon esetleg bekövetkezhető balratolódásról is beszéltek. „Ilyesmiről szó sem volt a külügyminiszternél tett látogatásunkon” — jelentette ki Orbán Viktor. • N. M. E. BELFÖLD Ki lehet jelen Orbán előadásán Tegnap Orbán Viktor tanácskozásra invitálta a Fidesz polgármestereinek, alpolgármestereinek, önkormányzati frakcióvezetőinek egy részét. A megbeszélésre nem hívták meg Ungár Klárát, a Fidesz budapesti frakciójának vezetőjét, Hegedűs Istvánt, Molnár Pétert és Fodor Gábor alelnököket, akik mégis megjelentek a megbeszélésen. Ezután Orbán távozásra szólította fel a meg nem hívottakat, Fodor a kérésnek eleget tett, a többiek maradtak. Molnár Péter: kíváncsiak voltunk, hogy a Szájer—Fodor versengésben magát pártatlannak nevező pártelnök „időszerű politikai beszámoló” címén miről beszél. Orbán Viktor felszólított minket, hogy távozzunk. Fodor Gábor, mivel nem kívánta kellemetlen helyzetbe hozni a jelenlévőket, elment. Mi, Ungár Klárával úgy gondoltuk, hogy ránk is tartozik, mit mond a párt elnöke. Lapunknak kérdésére, mely szerint jelenlétüket azért tartották-e szükségesnek, mert nem bíztak abban, hogy Orbán objektív marad, Molnár úgy felelt, hogy az, hogy Ungárt nem hívták meg, eleve kérdésessé tette, mennyire fog semleges helyzetértékelés elhangozi. „Nem tudom, mit mondott volna, ha nem vagyunk jelen, de így, viszonylag visszafogottan, elsősorban a pártegység mindenekelőtt való fontosságát hangsúlyozta. Óvott a párton belüli rivalizálás rossz hatásaitól” — amit én nem értek. Molnár szerint a vita lényege az, hogy a senki által meg nem kérdőjelezett pozíciójú Orbán Viktor és a párt hozzá közelálló vezetői el tudják-e fogadni azt, hogy a Fidesz egyik legnépszerűbb politikusa, Fodor olyan helyzetbe kerüljön, amelyből a maga és a hozzá hasonló gondolkodásúak értékrendjét képvielheti. Ez fontos lenne, mert Kövér László frakcióvezetővé választása után az erőviszonyok a Fideszen belül eltolódtak, Orbán javára. Orbán Viktor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy éppen olyan személyeket hívott meg, akik a Szájer—Fodor vetélkedésben egyik oldalon sem exponálták magukat. Hiszen arról beszélgettek, miként lehet tompítani a párton belüli konfliktus élét. Álláspontja szerint a pártelnöknek joga, hogy maga hívja meg beszélgetőpartnereit. Kérdésünkre, hogy mi a véleménye arról, mely szerint a meghívó nélkül megjelent alelnökök attól tartottak, hogy e fórumot kihasználva Szájer támogatására próbálja megnyerni a résztvevőket, Orbán azt válaszolta, hogy a nyilvánosság előtt erős már többször kifejtette álláspontját, amely változatlan. •D. J. Az SZDSZ—Fidesz együttműködés jelenti a liberális alternatívát — Németországi megbeszéléseimen a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusaival, köztük Klaus Kinkel külügyminiszterrel, Otto Solms frakcióvezetővel, valamint Ulrich Iimlerrel, az FDP külügyi munkacsoportjának vezetőjével a magyarországi helyzetről, a liberális világtalálkozóról, valamint a Fidesz és az SZDSZ együttműködéséről tárgyaltunk — tájékoztatta lapunkat Bonnból Kövér László, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus megbeszélést folytatott Wolfgang Schäublével, a CDU—CSU frakcióvezetőjével, valamint Anke Fuchsszal, az SPD elnökségi tagjával. Kövér Lászlót fogadta Rita Süssmuth, a német parlament elnöke. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: tárgyalópartnerei érdeklődtek a magyarországi választások iránt. Szinte mindegyikük érdeklődött arról, hogy Magyarországon megismétlődhet-e a lengyel forgatókönyv. Ennek kapcsán Kövér kifejtette: bár a tendenciák hasonlóak ahhoz, ami Lengyelországban történt, ugyanakkor rámutatott, hogy óriási a különbség a két ország között, hiszen nálunk — akár Lengyelországgal, akár Litvániával szemben — a baloldallal szemben is létezik liberális alternatíva, amit az SZDSZ—Fidesz együttműködés alapoz meg. A megbeszéléseken szóba került a visegrádi államok NATO-hoz csatlakozásának kérdése is. Ezzel kapcsolatban a német vendéglátók — köztük Kinkellel — álláspontja sokkal rugalmasabb, mint más nyugat-európai országoké. Véleményük az, hogy a kérdést óvatosan kell kezelni, s figyelembe kell venni az orosz reagálást, ám nem szabad abszolutizálni Moszkva álláspontját. •F.A. Megszűnik az MTV médiumkutatási irodája A Magyar Televízió elnöki tanácsadó testületének hét eleji ülésén Nahlik Gábor alelnök bejelentette: a közönségkapcsolati és tájékoztatási iroda a jövőben már nem az elnöki hivatal irányítása alá tartozik, hanem közvetlen alelnöki felügyelet alá kerül, az eddig önállóan működő médiumkutatási iroda pedig beolvad ebbe a részlegbe. A médiumkutatási iroda tudományos módszerekkel készített elméréseket a tévéműsorok fogadtatásának alakulásáról. Vizsgálati eredményei szerint az új tv-vezetés által elvégzett műsorstruktúra-átalakítás, egyes műsorok megszüntetése, mások beindítása általában kedvezőtlen visszhangra talált a nézők körében. Egyik legutóbbi elemzése pedig kimutatta: a Híradó nézettsége (szemben az Egyenlegével) az utóbbi időszakban nagy mértékben csökkent, s ezt a tendenciát csak fokozta a hírműsor kezdési időpontjának megváltoztatása. Mindezt október 4-én az egyik napilap ismertette, s bár a tanulmányhoz több televíziós is hozzájuthatott, annak kiszivárogtatásával Jakab Zoltán irodavezetőt vádolták meg. Jakab szerint ez lehetett az „utolsó csepp a pohárban”, amely az iroda „beolvasztásához”, s ezzel az ő posztjának megszüntetéséhez vezetett. A közönségkapcsolati iroda — tudományos vizsgálatok helyett — főként a nézői levelek begyűjtésével és értékelésével foglalkozik. A tv-vezetés többször kifejezésre juttatta, hogy ezeket a véleményeket a műsorszervezésnél messzemenően figyelembe kívánja venni, jóllehet a szakirodalom szerint a levelekből nem állapítható meg a teljes nézőközönség tényleges igénye. Szü. L. Vita az ombudsmanokról MTI ----------------------------A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége az állampolgári jogok biztosának és helyettesének személyéről történt szavazással kapcsolatban az alábbiak közzétételét kérte: „A parlamenti pártok közötti előzetes megegyezésről az előterjesztett jelöltek közül csak a koalíció által javasolt biztos személye tekintetében lehet beszélni. Mivel a köztársasági elnök a helyettes személyére közvetlenül aválasztást megelőzően tett javaslatot, ezért a pártok között előzetes megállapodás nem tudott kialakulni. A köztársasági elnök a törvényi határidőt tartani igyekezvén nyilván nem tehetett mást, mint hogy javaslatát olyan személyre is megtegye, akinél a pártok előzetes támogatói döntésre még nem jutottak. Ez a körülmény bizonyára közrehatott abban, hogy a biztos helyettesére jelölt személy lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint amit a törvény előír. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a koalíció által javasolt és minden párt által elfogadott biztos sem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget. Mint ismeretes, ehhez egyetlen szavazat hiányzott. Bízunk abban, mielőbb létrejön a frakciók közötti teljes körű megállapodás, és az Országgyűlés megválasztja az állampolgári jogok biztosát és helyettesét.” Hack Péter (SZDSZ) a nyilatkozattal kapcsolatban elmondta, hogy a köztársasági elnök már májusban megkezdte az egyeztetést az ombudsmanok személyéről. Hack szerint éppen az MDF volt az a párt, amelyik ahelyett hogy az elnök kívánsága szerint megnevezte volna saját jelöltjeit, a másokét vétózta meg. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a legutolsó megbeszélésen mindenki elfogadta Trócsányi László jelölését, s Tóth Judit ellen sem emelt senki kifogást, amint a bizottsági üléseken sem. Készülnek az új határátkelőhelyek Jeszenszky Géza múlt havi bukaresti látogatásakor írták alá a két ország külügyminiszterei azt a megállapodást, mely szerint Magyarország és Románia között új, nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas átkelőhelyeket nyitnak. Az átadást még ez évre tervezték és lapunk megpróbálta kideríteni, történt-e előrelépés az ügyben. Érdeklődésünkre a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának egyik illetékese, Nemes Lajos százados, a beruházási-műszaki osztály vezetője azt válaszolta, hogy Battonyán és Méhkeréken az építkezés előrehaladt. Az épületek tető alá kerültek, a közművesítés megtörtént, így jelenleg nagyrészt belső munkálatok folynak. A két beruházás lebonyolításával foglalkozó Thermál-Ber Kft., valamint a Battonyán kivitelező szegedi KÉF Kft. és a Méhkeréken építkező fővállalkozó Gyulabau Kft. mostanáig végzett jó munkájából arra lehet következtetni, hogy a jelenleg körülbelül 60 százalékosan elkészült határátkelőhelyek decemberre teljesen elkészülnek. Ezt csupán a különlegesen mostoha időjárás akadályozhatja meg — a magyar oldalon tehát időben átadhatják a határátkelőhelyeket. A Vám- és Pénzügyőrségen viszont senki sem nyilatkozott arról, hogy az átkelők román oldalán — Szalontán és Tornyán — hogyan állnak a munkálatok, mert hivatalos információik nincsenek. Csupán az önkormányzatoktól származó nemhivatalos értesülésekből lehet következtetni, hogy a határ másik oldalán egyelőre az utak rendbetételével foglalkoznak az építők. Abban is csak reménykedni lehet, hogy amennyiben magyar oldalon időben befejeződik az építkezés, a román partner — akár ideiglenes jelleggel — fogadni tudja majd az átkelő forgalmat. • N.O. Tv-nívódíjak 20 milliós értékben MH-információ A Magyar Televízió munkatársainak holnap húszmillió forint összértékben nívódíjakat oszt ki az intézmény vezetősége. Értesüléseink szerint a hírigazgatóság által jutalmazásra előterjesztett kollégák között a Híradó szerkesztőségének több munkatársa (egyebek mellett Liebman Katalin és Moldoványi Ákos), valamint a Panoráma teljes stábja szerepel. Az Egyenleg szerkesztőségéből munkájával ez évben senki sem érdemelte ki az elismerést. A tévészóvivői poszt egyelőre megszűnt Várnai Klárának, a Magyar Televízió szóvivőjének elbocsátásáról tegnap tudósított lapunk. Mint az érintettek az MTI-vel közölték: Nahlik Gábor alelnök és Várnai Klára szóvivő közös elhatározással a szóvivői rendszer megszüntetéséről döntöttek. Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatuk szerint arról is megegyeztek, hogy a döntésről részletes szakmai elemzést nem adnak ki. A Magyar Televízióban a szóvivői munkakör egyelőre betöltetlen marad. 1993. október 21., csütörtök Havas Henrik—Csúcs László: etikai vizsgálat egymás ellen A Magyar Rádió vezetése a napokban soron kívüli etikai vizsgálat megindítását kezdeményezte Havas Henriknek a rádióalelnökre vonatkozó sajtónyilatkozatai ügyében. Értesüléseink szerint Havas Henrik tegnap ugyancsak a rádió etikai bizottságához fordult, soron kívüli eljárást kérve Csúcs László alelnök ellen. A rádió főmunkatársa azt szeretné, ha a bizottság a két ügyet egyetlen eljárás keretében vizsgálná. Mint ismeretes, Havas Henrik nyilatkozataiban nehezményezte, hogy kérését elutasítva az alelnök nem tette lehetővé, hogy a Budapesti Médiaintézet és a szegedi tudományegyetem újságíró szakos hallgatói a rádió fővárosi, illetve körzeti stúdióiban végezhessék szakmai gyakorlatukat. Havas ennek kapcsán egyebek mellett „elnöki jogkörökkel visszaélő alelnöknek” titulálta Csúcs Lászlót. Szakértők szerint azonban az etikai bizottság csupán a műsorkészítés során felvetődő etikai vétségeket hivatott vizsgálni, mint ahogy az etikai kódex rendelkezései is erre vonatkoznak. A konkrét ügynek esetleg munkajogi vonatkozásai lehetnek. Obsina Béla, a rádió elnöki hivatalának vezetője szerint viszont a munkatársak viselkedésére vonatkozó szabályok, elvárások nem csak munkavégzésük során érvényesek, ezért kérték fel az etikai bizottságot, hogy Havas ügyét az etikai kódex rendelkezéseivel összhangban vizsgálják. Havas Henrik tegnap szintén soron kívüli vizsgálatot kezdeményezett ugyanannál a bizottságnál, Csúcs László ellen. Beadványa szerint a bizottságnak azt kellene megvizsgálnia: az alelnök etikusan járt-e el, amikor válasz nélkül, önhatalmúlag felfüggesztette a gyakorlati oktatást, illetve amikor őt nyilatkozatában azzal vádolta meg, hogy „csupán saját pecsenyéjét kívánja sütögetni”, továbbá amikor kijelentette: „a Magyar Rádióban nincs helye a Havas Henrik és Mester Ákos által képviselt szellemiségnek”. • Szü. L. Tegnap a Manfred Vetter GmbH német cég műszaki mentésnél használható emelő- és tömítőpárnát ajándékozott a BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézet részére, egyelőre csak oktatási céllal. Az elméleti tájékoztató után Manfred Vetter úr gyakorlatban is bemutatta az eszközök használatát fotó: isza ferenc A Moore Stephens bővíti magyarországi szolgáltatásait Martin Middlehurst (45), aki ez idáig a KPMG budapesti irodájának munkatársa volt, a Moore Stephens Kft.-hez csatlakozott, ahol ügyvezető igazgatóként a cég könyvvizsgálói és könyvelési tevékenységéért lesz felelős — jelentették be az elmúlt héten. A Moore Stephenst a középméretű nemzetközi könyvelő és tanácsadó társaságok között az egyik vezető cégként tartják nyilván, amely a Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunióban kialakult új gazdasági rendszerek szolgálatának kötelezte el magát. A Moore Stephens Kft. egyik tulajdonosa, Jürgen Fischer a következőket mondta: „Ez egy nagyon fontos megbízatás. Martin Middlehurst a KPMG-ben 20 éves tapasztalatra tett szert. 1988-tól kizárólag a cég közép- és kelet-európai, ezen belül legfőképpen magyarországi szolgáltatásaiért volt felelős." A magyar vállalatok egyre magasabb szintű igényt támasztanak szakmai tanácsadóikkal, különösképpen könyvvizsgálóikkal szemben. Az éves könyvvizsgálatra kötelezett magyar cégek száma az elkövetkező 5 évben jelentősen megnő. Ezzel párhuzamosan a legmagasabb szintű hivatásos könyvelői, tanácsadói és könyvvizsgálói szolgáltatások iránti igény növekedésével számolhatunk. A Moore Stephens elkötelezte magát, hogy a magyar könyvelőszakmával szoros együttműködésben ezeknek a követelményeknek eleget tegyen. További információ: Jürgen Fischer, Bécs (01) 877-3900 Martin Middlehurst, Budapest Tel./fax: (01) 161-220- 1119 Budapest, Fehérvári út 44.