Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 241-252. szám)

1993-10-21 / 245. szám

4 MAGYAR HÍRLAP A NAP INTERJÚJA Törő Imre visszalépett Fidesz-küldöttel „Döntésem a tagságnak szóló figyelmeztetés” A hétvégi választáson Fodor Gábor a Fidesz budapesti gyűlése után nem került be az országos választmányba. Tegnap Törő Imre, a párt XIII. kerületi elnöke, aki a legnagyobb támogatottsággal jutott a testületbe, visszalépett, hogy Fodor az országos választmány tagjaként pályázhassa meg a választmány elnöki posztját.­ ­ „A mai napon úgy döntöt­tem, hogy lemondok a Fidesz országos választmányában lévő tagságomról. Nem kívánok olyan választott Fidesz-testület­­nek a tagja lenni, amelybe Fo­dor Gábor, mégha egy szavazat hiányában is, de nem jut be" — írja nyilatkozatában. Miért pont négy nappal az események után határozott így? — Hosszas tusakodás után jutottam erre az elhatározásra. Régóta figyelem a Fideszben történteket. Kialakult a vélemé­nyem arról, melyik az az irány­vonal, amelyikkel rokonszenve­zem. Eddig ez szerves része volt a Fidesznek, most tartok tőle, hogy háttérbe szorul. Ed­dig Orbán Viktor dinamizmusa és Fodor Gábor megfontoltsága jól kiegészítette egymást. Nagy baj lenne, ha éppen most, a vá­lasztások előtt ez a kontroll megszűnne, mert lendületből lehet hibákat elkövetni. Eddig mindenki azzal hitegette magát, hogy a többségi vélemény mel­lett a kisebbségi számára is ma­rad hely. Most én egy egyszerű Fidesz-tagként olyan helyzetbe kerültem, hogy hozzájárulhatok a kiegyensúlyozottság létrejöt­téhez. Szeretném azt, ha az or­szágos választmány elnöki tisztségéért egyforma eséllyel indulhatnának a pályázók. Ahogy nyilatkozatomban is le­szögeztem: „szeretném hinni, hogy hozzám hasonlóan sok Fi­­desz-tagnak Fodor Gábor és Orbán Viktor együtt jelentik még mindig a Fideszt. Ha Or­bán Viktorról lenne szó, akkor is hasonlóképpen cselekednék.” — Az ön döntése értelmezhe­tő állásfoglalásnak Fodor és Szájer között? — Döntésem a tagságnak szóló figyelmeztetés, alaposan gondolja végig, mit akar. — A Fideszben az elmúlt he­tekben, hónapokban történtek után akadnak, akik elképzelhe­tőnek tartják, hogy önt retor­ziók érik. — Ha ettől tartottam volna, nem teszem meg, amit megtet­tem. Egyébként, ha ez egy olyan párt, hogy egy ilyen lépés miatt támadások érhetnek, ak­kor vállalom ezt is. De hiszem, hogy van terep a szabad véle­ménynyilvánításhoz. — Minden­esetre vádolhat­ják azzal, hogy a párt belső vi­táit a nyilvánosság elé viszi. — Azért vittem a sajtó elé, mert meg vagyok róla győződ­ve, hogy sokan tusakodnak hoz­zám hasonlóan azon, mi lenne a Fidesz számára a legjobb. — Többször elhangzott, ha Fodor Gábor lesz az országos választmány elnöke, „kétfejű­vé” válik a párt, s így működés­­képtelen lesz. — A Fidesz azért lehetett ed­dig is ilyen népszerű, mert eltérő karakterű személyek vezették. Se Orbán Viktor, se Fodor Gábor nem vihette volna önmagában ilyen sikerre a Fideszt. — A külső szemlélők csak az utóbbi hónapokban figylet fel arra, milyen ellentétek feszítik a Fideszt. Miért éppen mostaná­ban kerülnek ezek nyilvános­ságra? — Nagy a tét. Ilyenkor a mo­rális szempontok könnyen hát­térbe szorulhatnak. Ezt pedig nem szabad engedni. — Hogyan végződhet ez a vita? — A Fidesz „húzóemberei”, akik a szavazatok jelentős ré­szét hozzák, már mind komoly párttisztséget kaptak. Ez pedig Fodor Gábort is megilleti. — Kifelé húz a tagság? — A tagok, de a támogatók is Fodor Gábort olyan embernek tartják, akit érdemes támogatni, de sokszor tartanak attól, hogy ha ezt a véleményüket vállalják, ak­kor kisebbségben maradnak és ebből hátrányuk származhat. —Milyen hátrányuk? — Például egzisztenciális, de én nem hiszem, hogy ettől való­jában félniük kellene. — Az ön lemondásával Fo­dor Gábor automatikusan meg­kapja a mandátumot? — A szabályok szerint, ha valaki lemond, akkor össze kell hívni a küldötteket, új tagot kell a helyére választani. Ám én még nem vettem át a mandátumomat, úgy lépek vissza­ a sorban a kö­vetkező Fodor, tehát automati­kusan a helyemre kerül. — A szabályokra hivatkozva nem hívják össze a választókat, hogy szavazzanak? — Nem hiszem, akkor túlzot­tan kilógna a lóláb. • Dési János Balassa Péter véleménye a 7. oldalon Orbán elégedett a londoni úttal „Utunk apró lépés volt afelé, hogy Nagy-Britannia tisztábban lássa Magyarország helyzetét és terveit. Az ellenzéki pártok külföldi látogatásainak sikeres­ségét nehezebb megítélni, mint a kormánypártiakét, hiszen mi nem írhatunk alá egyezménye­ket az ország nevében. Mind­azonáltal eredményesnek tar­tom a Fidesz kétnapos londoni kiküldetését” — jelentette ki sajtótájékoztatóján Orbán Vik­tor. Fontosnak mondta, hogy az angol tárgyalópartnereket, így Douglas Hurd külügyminisztert is tájékoztathatták a NATO-tag­­sággal kapcsolatos nézetükről. Igaz, hogy Nagy-Britannia in­kább lassítaná az atlanti szövet­ség bővítését, de az is tény, hogy a végleges álláspont kia­lakítása még folyamatban van. A Fidesz a külügyi tárgyalá­soknál jelentősebbnek ítéli a gazdasági kapcsolatok kialakí­tását. A küldöttség több olyan cég képviselőivel találkozott, amelyek már érdeklődtek a ma­gyarországi tőkebefektetés iránt. Ezekkel ismertették gaz­daságpolitikai elképzeléseiket. Orbán szerint „felül kellene vizsgálni a kormány jelenlegi, elhibázott politikáját, amely in­kább akadályozza a komoly be­fektetőket, mert hiányzik a vilá­gos, átlátható törvényi szabá­lyozás”. Az MH kérdésére a Fidesz elnöke cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a Douglas Hurddel folytatott tárgyaláso­kon a Magyarországon esetleg bekövetkezhető balratolódásról is beszéltek. „Ilyesmiről szó sem volt a külügyminiszternél tett látogatásunkon” — jelentet­te ki Orbán Viktor. • N. M. E. BELFÖLD Ki lehet jelen Orbán előadásán Tegnap Orbán Viktor tanács­kozásra invitálta a Fidesz polgár­­mestereinek, alpolgármesterei­nek, önkormányzati frakcióveze­tőinek egy részét. A megbeszé­lésre nem hívták meg Ungár Klá­rát, a Fidesz budapesti frakciójá­nak vezetőjét, Hegedűs Istvánt, Molnár Pétert és Fodor Gábor al­­elnököket, akik mégis megjelen­tek a megbeszélésen. Ezután Or­bán távozásra szólította fel a meg nem hívottakat, Fodor a kérésnek eleget tett, a többiek maradtak. Molnár Péter: kíváncsiak vol­tunk, hogy a Szájer—Fodor ver­sengésben magát pártatlannak ne­vező pártelnök „időszerű politikai beszámoló” címén miről beszél. Orbán Viktor felszólított minket, hogy távozzunk. Fodor Gábor, mivel nem kívánta kellemetlen helyzetbe hozni a jelenlévőket, elment. Mi, Ungár Klárával úgy gondoltuk, hogy ránk is tartozik, mit mond a párt elnöke. Lapunknak kérdésére, mely szerint jelenlétüket azért tartot­­ták-e szükségesnek, mert nem bíztak abban, hogy Orbán objek­tív marad, Molnár úgy felelt, hogy az, hogy Ungárt nem hívták meg, eleve kérdésessé tette, mennyire fog semleges helyzetér­tékelés elhangozi. „Nem tudom, mit mondott volna, ha nem va­gyunk jelen, de így, viszonylag visszafogottan, elsősorban a párt­egység mindenekelőtt való fon­tosságát hangsúlyozta. Óvott a párton belüli rivalizálás rossz ha­tásaitól” — amit én nem értek. Molnár szerint a vita lényege az, hogy a senki által meg nem kérdőjelezett pozíciójú Orbán Viktor és a párt hozzá közelálló vezetői el tudják-e fogadni azt, hogy a Fidesz egyik legnépsze­rűbb politikusa, Fodor olyan helyzetbe kerüljön, amelyből a maga és a hozzá hasonló gondol­kodásúak értékrendjét képvielhe­ti. Ez fontos lenne, mert Kövér László frakcióvezetővé választása után az erőviszonyok a Fideszen belül eltolódtak, Orbán javára. Orbán Viktor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy éppen olyan személyeket hívott meg, akik a Szájer—Fodor vetélkedésben egyik oldalon sem exponálták magukat. Hiszen arról beszélget­tek, miként lehet tompítani a pár­ton belüli konfliktus élét. Állás­pontja szerint a pártelnöknek jo­ga, hogy maga hívja meg be­szélgetőpartnereit. Kérdésünkre, hogy mi a véleménye arról, mely szerint a meghívó nélkül megje­lent alelnökök attól tartottak, hogy e fórumot kihasználva Szá­jer támogatására próbálja meg­nyerni a résztvevőket, Orbán azt válaszolta, hogy a nyilvánosság előtt erős már többször kifejtette álláspontját, amely változatlan. •D. J. Az SZDSZ—Fidesz együttműködés jelenti a liberális alternatívát — Németországi megbeszélé­seimen a Német Szabaddemok­rata Párt (FDP) politikusaival, köztük Klaus Kinkel külügymi­niszterrel, Otto Solms frakcióve­zetővel, valamint Ulrich Iimler­­rel, az FDP külügyi munkacso­portjának vezetőjével a magyar­­országi helyzetről, a liberális vi­lágtalálkozóról, valamint a Fi­desz és az SZDSZ együttműkö­déséről tárgyaltunk — tájékoz­tatta lapunkat Bonnból Kövér László, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus megbeszélést folyta­tott Wolfgang Schäublével, a CDU—CSU frakcióvezetőjével, valamint Anke Fuchsszal, az SPD elnökségi tagjával. Kövér Lászlót fogadta Rita Süssmuth, a német parlament elnöke. A Fidesz frakcióvezetője el­mondta: tárgyalópartnerei érdek­lődtek a magyarországi választá­sok iránt. Szinte mindegyikük ér­deklődött arról, hogy Magyaror­szágon megismétlődhet-e a len­gyel forgatókönyv. Ennek kap­csán Kövér kifejtette: bár a ten­denciák hasonlóak ahhoz, ami Lengyelországban történt, ugyan­akkor rámutatott, hogy óriási a kü­lönbség a két ország között, hiszen nálunk — akár Lengyelországgal, akár Litvániával szemben — a baloldallal szemben is létezik libe­rális alternatíva, amit az SZDSZ—Fidesz együttműködés alapoz meg. A megbeszéléseken szóba került a visegrádi államok NATO-hoz csatlakozásának kér­dése is. Ezzel kapcsolatban a né­met vendéglátók — köztük Kin­­kellel — álláspontja sokkal rugal­masabb, mint más nyugat-európai országoké. Véleményük az, hogy a kérdést óvatosan kell kezelni, s figyelembe kell venni az orosz re­agálást, ám nem szabad abszoluti­zálni Moszkva álláspontját. •F.A. Megszűnik az MTV médiumkutatási irodája A Magyar Televízió elnöki ta­nácsadó testületének hét eleji ülésén Nahlik Gábor alelnök be­jelentette: a közönségkapcsolati és tájékoztatási iroda a jövőben már nem az elnöki hivatal irá­nyítása alá tartozik, hanem köz­vetlen alelnöki felügyelet alá ke­rül, az eddig önállóan működő médiumkutatási iroda pedig be­olvad ebbe a részlegbe. A médiumkutatási iroda tudo­mányos módszerekkel készített elméréseket a tévéműsorok fo­gadtatásának alakulásáról. Vizs­gálati eredményei szerint az új tv-vezetés által elvégzett mű­sorstruktúra-átalakítás, egyes műsorok megszüntetése, mások beindítása általában kedvezőtlen visszhangra talált a nézők köré­ben. Egyik legutóbbi elemzése pedig kimutatta: a Híradó nézett­sége (szemben az Egyenlegével) az utóbbi időszakban nagy mér­tékben csökkent, s ezt a tenden­ciát csak fokozta a hírműsor kez­dési időpontjának megváltoztatá­sa. Mindezt október 4-én az egyik napilap ismertette, s bár a tanulmányhoz több televíziós is hozzájuthatott, annak kiszivá­rogtatásával Jakab Zoltán iroda­vezetőt vádolták meg. Jakab sze­rint ez lehetett az „utolsó csepp a pohárban”, amely az iroda „be­olvasztásához”, s ezzel az ő posztjának megszüntetéséhez vezetett. A közönségkapcsolati iroda — tudományos vizsgálatok he­lyett — főként a nézői levelek begyűjtésével és értékelésével foglalkozik. A tv-vezetés több­ször kifejezésre juttatta, hogy ezeket a véleményeket a műsor­szervezésnél messzemenően fi­gyelembe kívánja venni, jólle­het a szakirodalom szerint a le­velekből nem állapítható meg a teljes nézőközönség tényleges igénye. Szü. L. Vita az ombudsmanokról MTI ----------------------------­A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoport­jának elnöksége az állampolgári jogok biztosának és helyettesé­nek személyéről történt szava­zással kapcsolatban az alábbiak közzétételét kérte: „A parlamenti pártok közötti előzetes megegye­zésről az előterjesztett jelöltek közül csak a koalíció által java­solt biztos személye tekintetében lehet beszélni. Mivel a köztársa­sági elnök a helyettes személyére közvetlenül a­­választást megelő­zően tett javaslatot, ezért a pártok között előzetes megállapodás nem tudott kialakulni. A köztár­sasági elnök a törvényi határidőt tartani igyekezvén nyilván nem tehetett mást, mint hogy javasla­tát olyan személyre is megtegye, akinél a pártok előzetes támoga­tói döntésre még nem jutottak. Ez a körülmény bizonyára közre­hatott abban, hogy a biztos he­lyettesére jelölt személy lényege­sen kevesebb szavazatot kapott, mint amit a törvény előír. Ugyan­akkor figyelemre méltó, hogy a koalíció által javasolt és minden párt által elfogadott biztos sem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget. Mint isme­retes, ehhez egyetlen szavazat hiányzott. Bízunk abban, mi­előbb létrejön a frakciók közötti teljes körű megállapodás, és az Országgyűlés megválasztja az ál­lampolgári jogok biztosát és he­lyettesét.” Hack Péter (SZDSZ) a nyilat­kozattal kapcsolatban elmondta, hogy a köztársasági elnök már májusban megkezdte az egyezte­tést az ombudsmanok személyé­ről. Hack szerint éppen az MDF volt az a párt, amelyik ahelyett hogy az elnök kívánsága szerint megnevezte volna saját jelöltjeit, a másokét vétózta meg. A képvi­selő emlékeztetett arra is, hogy a legutolsó megbeszélésen minden­ki elfogadta Trócsányi László je­lölését, s Tóth Judit ellen sem emelt senki kifogást, amint a bi­zottsági üléseken sem. Készülnek az új határátkelőhelyek Jeszenszky Géza múlt havi bukaresti látogatásakor írták alá a két ország külügyminisz­terei azt a megállapodást, mely szerint Magyarország és Romá­nia között új, nemzetközi forga­lom lebonyolítására alkalmas átkelőhelyeket nyitnak. Az átadást még ez évre ter­vezték és lapunk megpróbálta ki­deríteni, történt-e előrelépés az ügyben. Érdeklődésünkre a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának egyik illetékese, Nemes Lajos százados, a beruhá­zási-műszaki osztály vezetője azt válaszolta, hogy Battonyán és Méhkeréken az építkezés előre­haladt. Az épületek tető alá kerül­tek, a közművesítés megtörtént, így jelenleg nagyrészt belső mun­kálatok folynak. A két beruházás lebonyolításával foglalkozó Ther­­mál-Ber Kft., valamint a Batto­nyán kivitelező szegedi KÉF Kft. és a Méhkeréken építkező fővál­lalkozó Gyulabau Kft. mostanáig végzett jó munkájából arra lehet következtetni, hogy a jelenleg kö­rülbelül 60 százalékosan elké­szült határátkelőhelyek decem­berre teljesen elkészülnek. Ezt csupán a különlegesen mostoha időjárás akadályozhatja meg — a magyar oldalon tehát időben át­adhatják a határátkelőhelyeket. A Vám- és Pénzügyőrségen viszont senki sem nyilatkozott arról, hogy az átkelők román oldalán — Szalontán és Tornyán — ho­gyan állnak a munkálatok, mert hivatalos információik nincsenek. Csupán az önkormányzatoktól származó nemhivatalos értesülé­sekből lehet következtetni, hogy a határ másik oldalán egyelőre az utak rendbetételével foglalkoznak az építők. Abban is csak remény­kedni lehet, hogy amennyiben magyar oldalon időben befejező­dik az építkezés, a román partner — akár ideiglenes jelleggel — fogadni tudja majd az átkelő for­galmat. • N.O. Tv-nívódíjak 20 milliós értékben MH-információ A Magyar Televízió munka­társainak holnap húszmillió forint összértékben nívódíjakat oszt ki az intézmény vezetősége. Értesü­léseink szerint a hírigazgatóság által jutalmazásra előterjesztett kollégák között a Híradó szer­kesztőségének több munkatársa (egyebek mellett Liebman Kata­lin és Moldoványi Ákos), vala­mint a Panoráma teljes stábja sze­repel. Az Egyenleg szerkesztősé­géből munkájával ez évben senki sem érdemelte ki az elismerést. A tévészóvivői poszt egyelőre megszűnt Várnai Klárának, a Magyar Televízió szóvivőjének elbocsátá­sáról tegnap tudósított lapunk. Mint az érintettek az MTI-vel kö­zölték: Nahlik Gábor alelnök és Várnai Klára szóvivő közös elha­tározással a szóvivői rendszer megszüntetéséről döntöttek. Az MTI-hez kedden eljuttatott nyi­latkozatuk szerint arról is meg­egyeztek, hogy a döntésről rész­letes szakmai elemzést nem ad­nak ki. A Magyar Televízióban a szóvivői munkakör egyelőre be­töltetlen marad. 1993. október 21., csütörtök Havas Henrik—Csúcs László: etikai vizsgálat egymás ellen A Magyar Rádió vezetése a napokban soron kívüli etikai vizsgálat megindítását kezde­ményezte Havas Henriknek a rádió­alelnökre vonatkozó sajtónyilatkozatai ügyében. Értesüléseink szerint Havas Henrik tegnap ugyancsak a rádió etikai bizottságához for­dult, soron kívüli eljárást kér­ve Csúcs László alelnök ellen. A rádió főmunkatársa azt sze­retné, ha a bizottság a két ügyet egyetlen eljárás kereté­ben vizsgálná. Mint ismeretes, Havas Hen­rik nyilatkozataiban nehezmé­nyezte, hogy kérését elutasítva az alelnök nem tette lehetővé, hogy a Budapesti Médiaintézet és a szegedi tudományegyetem újságíró szakos hallgatói a rádió fővárosi, illetve körzeti stúdiói­ban végezhessék szakmai gya­korlatukat. Havas ennek kapcsán egye­bek mellett „elnöki jogkörökkel visszaélő alelnöknek” titulálta Csúcs Lászlót. Szakértők sze­rint azonban az etikai bizottság csupán a műsorkészítés során felvetődő etikai vétségeket hi­vatott vizsgálni, mint ahogy az etikai kódex rendelkezései is erre vonatkoznak. A konkrét ügynek esetleg munkajogi vo­natkozásai lehetnek. Obsina Béla, a rádió elnöki hivatalának vezetője szerint viszont a mun­katársak viselkedésére vonatko­zó szabályok, elvárások nem csak munkavégzésük során ér­vényesek, ezért kérték fel az etikai bizottságot, hogy Havas ügyét az etikai kódex rendelke­zéseivel összhangban vizsgál­ják. Havas Henrik tegnap szintén soron kívüli vizsgálatot kezde­ményezett ugyanannál a bizott­ságnál, Csúcs László ellen. Beadványa szerint a bizottság­nak azt kellene megvizsgálnia: az alelnök etikusan járt-e el, amikor válasz nélkül, önhatal­múlag felfüggesztette a gyakor­lati oktatást, illetve amikor őt nyilatkozatában azzal vádolta meg, hogy „csupán saját pecse­nyéjét kívánja sütögetni”, to­vábbá amikor kijelentette: „a Magyar Rádióban nincs helye a Havas Henrik és Mester Ákos által képviselt szellemiségnek”. • Szü. L. Tegnap a Manfred Vetter GmbH német cég műszaki mentésnél használható emelő- és tömítőpárnát ajándékozott a BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézet részére, egyelőre csak oktatási céllal. Az elméleti tájékoztató után Manfred Vetter úr gya­korlatban is bemutatta az eszközök használatát fotó: isza ferenc A Moore Stephens bővíti magyarországi szolgáltatásait Martin Middlehurst (45), aki ez idáig a KPMG budapesti irodájának munkatársa volt, a Moore Stephens Kft.-hez csat­lakozott, ahol ügyvezető igaz­gatóként a cég könyvvizsgálói és könyvelési tevékenységéért lesz felelős — jelentették be az elmúlt héten. A Moore Stephenst a közép­méretű nemzetközi könyvelő és tanácsadó társaságok kö­zött az egyik vezető cégként tartják nyilván, amely a Kö­zép- és Kelet-Európában, va­lamint a volt Szovjetunióban kialakult új gazdasági rend­szerek szolgálatának kötelezte el magát. A Moore Stephens Kft. egyik tulajdonosa, Jürgen Fischer a következőket mondta: „Ez egy nagyon fontos megbíza­tás. Martin Middlehurst a KPMG-ben 20 éves tapaszta­latra tett szert. 1988-tól kizáró­lag a cég közép- és kelet-euró­pai, ezen belül legfőképpen magyarországi szolgáltatásai­ért volt felelős." A magyar vállalatok egyre magasabb szintű igényt tá­masztanak szakmai tanács­adóikkal, különösképpen könyvvizsgálóikkal szemben. Az éves könyvvizsgálatra kö­telezett magyar cégek száma az elkövetkező 5 évben jelen­tősen megnő. Ezzel párhuza­mosan a legmagasabb szintű hivatásos könyvelői, tanács­adói és könyvvizsgálói szol­gáltatások iránti igény növe­kedésével számolhatunk. A Moore Stephens elkötelezte magát, hogy a magyar köny­velőszakmával szoros együtt­működésben ezeknek a köve­telményeknek eleget tegyen. További információ: Jürgen Fischer, Bécs (01) 877-3900 Martin Middlehurst, Budapest Tel./fax: (01) 161-220- 1119 Budapest, Fehérvári út 44.

Next