Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 253-265. szám)

1993-11-11 / 262. szám

FOTÓ: CZAGÁNY BALÁZS Három képzőművész kiállítása nyílik ma délután Szlová­kia Kulturális Intézetében. Marian Polonsky keramikus­­művész, Stanislav Harangozó festőművész és Milan Lu­­kac szobrászművész tárlata november végéig tekinthető meg Budapesten, a Rákóczi út 15.-ben. Felvételünk Ma­rian Polonsky alkotásainak rendezése közben készült 1993. november 11., csütörtök KRÓNIKA HÉTFŐ—TESZT » KEDD-BÍRÓSÁG » SZERDA—ROCK * CSÜTÖRTÖK - TUDOMÁNY » PÉNTEK—DIVAT • SZOMBAT-PORTRÉ Nem fal, csak árok „És közübük jól összerovott kapukat remekeltek, hogy legyen útja a tornyok közt a lovas szekereknek, kívül meg szorosan mellé mély árkot is ástak, szé­leset és nagyot, és fenekére karókat ütöttek.” így tudósít Homérosz az akhájok védelmi munká­latairól. Amikor német régészek idén ősszel a múlt év nyarán megkezdett ásatásukat folytatták az ősi Trója körül, nem éppen ezt az árkot találták meg, de min­denesetre különös meglepetés érte őket. A dr. Manfred Korfmann tübingeni professzor által vezetett kutató­­csoport geomágneses anomáliákon alapuló méréseket felhasználva látott neki a feltárásnak. Úgy vélték, sike­rült megtalálniuk az időszámításunk előtti 13. század­ban az egyesített akháj seregek által ostromlott Trója város külső falait. Ismeretes, hogy a Homérosz által megénekelt Trója és még néhány hasonnevű városnak a romjait több mint egy évszázada, 1870-ben tárta fel Heinrich Schliemann, ez a kitűnő üzletember és konok amatőr régész, aki éppen a homéroszi eposzok fel­­használásával tudta elkaparintani a felfedezés sikerét profi archeológusok elől. Igaz, azóta is szidják, hogy állítólagos hozzá nem értésével rengeteg kárt okozott, aminek következmé­nyeit még a mai régészet is nyögi. Mindenesetre, akár így volt, akár csak a lemaradónak keserűsége szólt ezekből a kritikákból, az már régen fel­tűnt, hogy a meglelt város túlságosan szerény méretű volt ahhoz az Ik­onhoz, azaz az eposzban megénekelt Trójá­hoz képest, amelynek gazdagságát és hatalmát olyan plasztikusan írta le a vak költő. Korfmannék most ennek, abban az időben nagynak számító városnak a teljes mére­tét akarták meghatározni, amely jóval túl kellett terjedjen az 1870-ben­ feltárt belső váron. A régészek úgy vélték, hogy a külső falnak mintegy 400 méterre kell lennie a belső erődítménytől és a palotáktól, s a kettő között ipa­rosok, kereskedők, katonák és tengerészek éltek. A régészek pedig tavaly óta csak ástak és ástak a geomágneses mérések alapján, de fal sehol. Viszont az sem rossz lelet, amit a várt vastag agyagfal helyett ta­láltak: bizonyítékot arra, hogy itt a kőzetben vájt szé­les árok húzódott, ami nyilván a behatolók elleni első védelmi akadályként szolgált a város déli oldalán. Az is lehet, hogy az árok belső peremén állt egy fal, amelynek köveit azóta már régen széthordták és újra felhasználták, ahogy ez oly sok más helyen is történt a világban. Ha azonban ez az árok valóban Trója külső körvonalát szegélyezte, akkor a város ténylegesen a kései bronzkor egyik legnagyobb is­mert települése volt az Égei-tenger vidékén. Egyéb­ként az árok — az eddig kiásott részei alapján — ele­gendőnek látszik arra, hogy lefékezze a támadók len­dületét. Tulajdonképpen érthető a régészek tévedése, hogy a geomágneses anomáliák alapján falra számí­tottak. Hiszen az árok fel volt töltve törött cserepek­kel, hulladékokkal, amelyek a talajban teljesen hason­ló sűrűségeltérési jeleket adtak, mintha ott egy fal ma­radványai lennének. Jövő nyáron mindenesetre foly­tatják az ásatásokat, mert arra akarnak választ kapni, vajon az árok az egész várost körülvette-e, vagy csu­pán a déli részét. (Az International Herald Tribune alapján) • Sze. Zs. S­z o o —3 K-H Robert Priste amerikai karikatu­rista rajza a trójai elbillenő osz­lopokról: a trójai elméletek is bil­legnek Támasz és ösztöndíj továbbtanuló állami gondozottaknak Az állami gondozottak nagyko­rúvá válása egyszersmind a létbi­zonytalanságuk kezdete is. Utógon­dozásukra, foglalkoztatásukra, ott­honteremtésükre elvétve adódik csak intézményes lehetőség, így az­tán jó néhányan „kiszabadulva” az intézet biztonságából gyakorló haj­léktalanok és ami ezzel jár — munkanélküliek lesznek.­­ Ezen az örökölt s már-már orvo­solhatatlannak látszó állapoton igyekezett változtatni az 1988 óta tevékenykedő Támasz Alapítvány, amelyet vállalatok, intézmények és magánszemélyek hoztak létre azzal a céllal, hogy lehetőségeikhez mér­ten segítséget nyújtson az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok továbbtanulásához, életkezdéséhez. Dr. Schiffer János szocialista or­szággyűlési képviselő, a kuratórium elnöke elmondta, hogy 1989-ben hirdették meg először az ösztöndíj­pályázatot azok részére, akik to­vább tanulnak nappali tagozaton, középiskolában, főiskolán vagy egyetemen, s az iskolatípustól, va­lamint a szociális helyzettől füg­gően lehetőség nyílt egyszeri vagy rendszeres, kettő—hatezer forintos ösztöndíj elnyerésére. A későbbiek­ben a tapasztalatok alapján nyilván­valóvá vált, hogy a továbbképzés­ben, valamint az átképzésben részt vevők támogatása is fontos feladat, hiszen a munkanélküliség, ha lehet, még fokozottabban veszélyezteti az intézetben nevelkedett hátrányos helyzetű fiatalokat. Ily módon ed­dig 63 elszánt fiatal részesült, illet­ve részesül ösztöndíjban, amelyre 4,3 millió forintot költött az alapít­vány. Az 1993—94-es tanévre meg­hirdetett pályázatra 81-en jelent­keztek, közülük 58-an jutottak le­hetőséghez, amelynek az első nyil­vános „folyósítására” szombaton kerül sor a Városházán. Valójában — mondta a kuratórium elnöke — valamennyi pályázó fiatal megérde­melte volna a támogatást, ám az alapítvány tartósan lekötött 3,5 mil­lió forint kamata és a folyószámlán lévő összeg együttesen sem biztosí­totta a minden szempontból meg­alapozott igények kielégítését. Je­lenleg 40 egyetemista, 23 gimna­zista, szakközépiskolás, 17 átkép­zős és idegen nyelvet tanuló volt ál­lami gondozott kap némi támaszt az érvényesüléséhez. A kuratórium tisztában van azzal, hogy a néhány éve megállapított összeg értékálló­ságáról már régen nem lehet be­szélni, további támogatók nélkül azonban félő, hogy 1994-ben a tar­tósan lekötött tőkéhez is hozzá kell nyúlni. S az sem elképzelhetetlen, hogy jövőre egy évig szüneteltetni kell a támogatást. Az alapítvány másik szolgáltatá­sa a Támasz Otthon, amely valójá­ban egy 160 négyzetméteres lakás a Józsefvárosban, ahol egyidejűleg 8- 10 fiatal elhelyezésére kínálkozik lehetőség. • K. P. — A VALÓSÁG EST keretében ma a H­etvenöt éve, 1918. november 11-én Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) Schönbrunnban aláírta a lemon­dásról szóló kiáltványát. A szövet így kezdődött: „Trónralépésem óta mindig azon fáradoztam, hogy népeimet kivezessem a háború borzalmaiból, amelynek kitörésé­ben nem vagyok hibás.” Hivatko­zik arra, hogy visszaállította az al­kotmányos életet, majd eleve elis­meri az ország döntését az állam­formára vonatkozólag. „A nép, megbízottai útján átvette a kor­mányzást. Az állam vezetésében való minden részvételről lemon­dok” — áll a manifesztumban, amely megállapítja: „csak a belső béke gyógyíthatja meg a háború sebeit.” Werkmann báró, a császár utol­só titkára „A madeirai halott” cí­mű könyvében megírta e nap rész­letes történetét. Lammasch mi­niszterelnök és Geyer belügymi­niszter már a császár szobájában volt, amikor a titkár telefonértesí­tést kapott az addig császárhűnek tartott keresztényszocialista párt kőnyomatosának közleményéről. Visszatekintő Károly császár és király lemondása „Úgy hírlik, hogy a korona viselő­je még a nemzetgyűlés holnapi ülése előtt visszalép. Egyidejűleg a Lammasch-minisztérium is visszavonul. A jövendő államfor­ma fölött csak népszavazás dönt­het, az alkotmányozó nemzetgyű­lés útján.” Werkmann ezt a közle­ményt bevitte a császárhoz, akit Geyer belügyminiszter ezután még határozottabban sürgetett, írja alá a manifesztum általuk már megfogalmazott szövegét. Károly egyedül kívánt maradni, aztán kérte, hívják be a császárnét, Zitát. Ő átfutotta a manifesztumterveze­­tet, s felkiáltott: „Soha! Nem mondhatsz le!” Werkmann azt ír­ja: akkor már ő is azt ajánlotta a császárnak, írja alá a kiáltványt. Végül Károly így szólt: „Mondja meg a miniszterelnöknek, hogy a manifesztum, úgy ahogy azt elém terjesztették, nyilvánosságra hoz­ható.” Délután Károly közölte: családjával este elhagyja a schönbrunni palotát, és Eckartsau­­ba, egy kisebb kastélyba költözik. A nemzetgyűlés másnap egyhan­gúlag elhatározta a császárság köztársasággá való átalakítását. Eckartsauban kereste fel Ká­rolyt báró Wlassics Gyula, a ma­gyar főrendiház elnöke, gróf Széchenyi Emil, herceg Esterházy Miklós és gróf Dessewffy Aurél főrendek társaságában. November 13-ai dátummal írta alá Károly azt a sajátkezűleg írott szöveget, amelyben tudatja: „... minden részvételről az államügyek vitelé­ben lemondok és már eleve elis­merem a döntést, mellyel Ma­gyarország jövendő államformáját megállapítja.” Juhász Nagy Sán­dor, a polgári forradalom minisz­tere, majd történetírója szerint ez a nyilatkozat is „erős fenntartást tartalmaz... A király ugyanis nem a trónról, nem a királyi tisztről mond le, hanem csupán részvé­telről az államügyek vitelében. ” Nótárius Továbbra is szennyezett a Szamos Túlzottan optimistának bizo­nyultak a szabolcsi környezetvé­delmi és vízügyi szakemberek, amikor az elmúlt hét elején azt remélték, hogy a romániai Szat­márnémetinél a Szamosba került pakuraszennyeződés utánpótlása megszűnt. A túloldali helyszíni szemle ar­ról győzte meg őket, hogy a román észlelőhálózat kiépítettsége enyhén szólva is hiányos, technikájuk pe­dig alkalmatlan a kárelhárításra. Ennek lett következménye az, hogy — amint Fazekas László vízügyi igazgató fogalmazott — ilyen mér­tékű, felszíni vizeket érintő szennyezés még nem történt a fel­­ső-Tisza vidékén. A Szamos Szat­márnémetitől az országhatárig ter­jedő szakaszán még hétfőn is ötven négyzetméteren voltak eltérő vas­tagságú pakurarögök. A harmadfokú készültség elren­delése nyomán nálunk a szennyező­dést merülő falakkal sikerült lokali­zálni, s az időjárásnak is köszönhe­tően a Tiszába jelentéktelen mennyiségű pakura került. A szennyező anyag összegyűjtése fo­lyamatos, eddig 12 tonnányi került 75 hordóba. Becsléseik szerint még további 4-6 tonnát kell összeszedni. Balogh Árpád, a környezetvé­delmi felügyelőség vezetője el­mondta, a kihalászott pakura vagy a dorogi szemétégetőbe kerül, vagy — ha sikerül kideríteni a tettest — visszaküldik a „feladónak”. A tíz napja tartó védekezés napi költsége félmillió forint, s ezt a környezetvédelmi és vízügyi alap­ból előlegezik meg, jóllehet arra még nem volt példa, hogy a kár összegét sikerült volna áthárítani a szennyeződés okozóira. • Fe. A. ✓ Újraolvasható álhírlap Tankok az Árpád hídon, A kor­mánykoalíció miniszterelnök-je­löltje, Parafenoménok a nyers­anyag-gazdálkodásban, Gömbvil­lám okozta a békásmegyeri robba­nást — ilyen és hasonló informá­ciók olvashatók a most utcára ke­rült, Világhír című, „újraolvasható hetilapban”. Az Álhír Rt. kiadásá­ban megjelenő lap, amelyben nevé­hez híven kizárólag álhírek találha­tók — amint azt Török Mónika szer­kesztő elmondta —, az állítólagosan igazmondó sajtó elé kíván tükröt ál­lítani. Ennnek megfelelően — az impresszum szerint — „a szerkesz­tőség a leghatározottabban elhatáro­lódik saját magától, és semmiféle fe­lelősséget nem vállal a megjelent írások valóságtartalmáért. Sőt.” •K. P. Kossuth klubban Körösényi András Értel­miség és demokrácia címen tart előadást. Rainer M. János pedig Nagy Imre kutatá­sairól számol be. Bevezeti Lázár István, a folyóirat főszerkesztője. — A MAGYAR POSTA ma hozza for­galomba a 175 éves a magyaróvári agrár­felsőoktatás elnevezésű, 17 forint névérté­kű bélyegét. Ezt Kertész Dániel grafikus­­művész tervezte. A bélyegen a Pannon Agrártudományi Egyetem címere látható. Koltai Róberték nem adják fel Tegnap sajtótájékoztatót tartott az utóbbi idők egyetlen nyereséges ma­gyar filmje, az Oscar-díjra jelölt Sose halunk meg Amerikából hazaérkezett stábja. Beszámoltak tengerentúli él­ményeikről, és ebből az alkalomból mutatták be a filmből készült video­kazettát is, amely iránt máris nagy a videókölcsönzők érdeklődése. Aki karácsonyi ajándéknak szánja, netán saját példányra vágyik, postán ren­delheti meg december 15-éig a for­galmazó Hunnia Plusztól. Az akció során a megrendelt kazettákat a kí­vánt névre dedikálja Koltai Róbert, azok a szerencsések pedig, akiket ki­sorsolnak, együtt ebédelhetnek a film szereplőivel és alkotóival. Az újságírók arról is értesülhettek, hogy mégis elkészült a Patika című tévésorozat első három része. Mint ismeretes, Koltai Róberték sorozat­tervét a Magyar Televízió júliusban visszautasította. Ennek ellenére akad­tak olyan szponzorok — a Magic Media mellett a Transatlantic Media Associates — amelyek finanszíroz­zák a sorozat forgatását. Az első há­rom rész elkészülte után most már­ciusig szünet következik, Koltai Ró­bert rendező-főszereplő színházi el­foglaltsága miatt. A teljes sorozat jö­vő szeptemberre készül majd el, és a forgalmazók abban bíznak, hogy ad­digra majd megváltozik az MTV ál­láspontja is... • V. F. É. Fegyver nélkül rabolt 300 ezret Több mint 300 ezer forint kész­pénzt és 700 ezer forintnyi takarékle­velet rabolt el tegnap reggel a nyék­­ládházi takarékszövetkezetből egy férfi. A riasztást követően a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei és a miskolci városi rendőrség közös erővel 2 órán belül elkapta a tettest. A nyékládházi takarékszövetke­zet három hölgyalkalmazottja igen­csak meglepődött, amikor tegnap reggel, közvetlenül a nyitás előtt egy álarcos férfi berúgta az ajtót, majd arra kényszerítette az alkalmazotta­kat, hogy a pénztár tartalmát adják át neki. Érdekesség, hogy fegyvert vagy annak látszó tárgyat nem hasz­nált a betörő, ám erőfölénye elegen­dő volt a hölgyek megfélemlítésé­hez. Miután mindhárom alkalmazot­tat a mellékhelyiségbe zárta, 314 ezer forintnyi készpénzt és 700 ezer forintnyi értékpapírt — helyben be­váltható takaréklevelet — magához véve egy Polski Fiat 126-os sze­mélygépkocsit, távozott a helyszín­ről. A reggel 8 óra után riasztott rendőrség azonnal megszállta a kör­nyéket, és szemtanúk, valamint la­kossági bejelentés alapján két órán belül horogra akadt az elkövető. A beismerő vallomáson kívül tárgyi bi­zonyítékokat is találtak, és megkerült az elrabolt pénz is. •Sz. B. „Csillagos” grafikusművészek Tegnap a Kempinsky Szálloda különtermében Ferenczyné Csillag Katalin átadta az ez évi Csillag Albert emlékjutalmat három fiatal grafikusművésznek, Elek Líviának, Falu­s Alexandrának és Kovács Péter­nek. Jozef von Ferenczy és felesége 1986-ban alapította a Csillag Albert emlékdíjat. A sajtómágnás így kívánt kegyelettel emlékezni és emlékeztet­ni sógorára, Csillag Miklósra, a tehet­séges grafikusra és rajzfilmesre, aki életét barátjával, Radnóti Miklóssal együtt végezte a bori táborban. A kegyeleti megfontolásokon túl Ferenczyék a díj alapításakor arra is törekedtek, hogy ne kurzusművésze­ket támogassanak, hanem olyanokat, akik elsősorban gyermekkönyvek il­lusztrátoraként alkotnak maradandót. Korábban ilyen kitüntetésben része­sült többek közt Gyulay Líviusz, Sza­bados Árpád, Keresztes Dóra, Réder László. A Ferenczy házaspár most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a jövőben ne csak könyvillusztráto­rok, hanem gyermek- és ifjúsági film készítői is részesülhessenek e kitünte­tésben. •V. B. É. MAGYAR HÍRLAP 19 Az osztálytársak ismerték fel a telefonáló hangját Robbantással fenyegetőzött , a kazetta lebuktatta Az érintett szakközépiskola ak­tív közreműködésével az I. Kerületi Rendőr-főkapitányságnak sikerült kézrekeríteni egy bombamerénylet­tel fenyegetőző diákot. A névtelen telefonhívás egy utcai fülkéből ok­tóber 29-én a kerületi kapitányság­ra érkezett, s a nyomozók e hét ele­jére azonosították a közveszéllyel fenyegetés vétségével alaposan gya­núsítható Sz. Ádám személyét A kapitányságtól kapott informá­cióink szerint a 17 éves első osztá­lyos diák október 29-én reggel isko­lába menet először a BRFK ügyeleté­re telefonált, ahonnan elkérte a kerü­leti kapitányság telefonszámát. Ez­után 8 óra 13 perckor hívta a kerületi ügyeletet, és mindössze egyetlen mondtatot közölt: bomba robban a szakközépiskolában, s megadta az is­kola pontos címét. Ezután minden to­vábbi nélkül elsétált az iskolába, aho­va éppen befutott a hír. Azt azonban ekkor még nem tudhatta, hogy az ügyeletén magnetofonra rögzítették a hívást, így megnyugodva konstatálta, hogy a tanítás a tűzszerészek vizsgá­lata miatt aznap elmarad. Az iskola vezetősége felajánlotta segítségét a rendőrségnek. A nyomo­zók átadták a kazettát, amelyet az­után szépen sorban, többnyire osz­tályfőnöki órákon, az intézmény min­den osztályban lejátszottak. A múlt héten jutott el a hangfelvétel Sz. Ádám osztályába, ahol több társának is ismerősnek tűnt a hang. Az első rendőrségi kihallgatáson a diák ta­gadta, hogy köze lenne a bomba­fenyegetéshez. Ám mikor közölték vele, hogy ha az ő hangja van a kazet­tán, azt a hangszakértők úgy is azono­sítani tudják, megtört a fiatalember. A nemrégiben módosított Btk. a közveszéllyel fenyegetés vétségét minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. •G.Z. Két lábon a Pecsában Fárasztó témnamutatványt kellett végeznie tegnap este annak a kétezer nézőnek, aki gyanútlanul megvásá­rolta az igencsak borsos árú 1200 (il­letve 1400) forintos belépődíjat a Pe­tőfi Csarnokba. Háromórás mozdu­latlanságra ítélték őket, miközben szardíniaként préselődtek az egyre kibírhatatlanabbá váló hőségben. A termet ugyanis mindössze ezer hall­gatóra tervezték. Csakhogy a tegnap este 8 órára meghirdetett Al Di Meola-koncertre a szervezők szerint nem lehetett vol­na egy Sportcsarnokot megtölteni. Ugyanakkor az ezer belépődíj nem fedezte volna a kiadásokat. Ezért döntöttek úgy, hogy a székeket aznap estére kirámolják a teremből. De nemcsak a teremben, hanem a folyo­són sem lehetett egyetlen szemernyi négylábút felfedezni. Akinek pedig nem tetszett, hazamehetett. Az már csak mellékes, hogy az előzenekart egyetlen prospektuson sem hirdették meg, így az amúgyis nyomorult néző azt sem tudhatta, hogy a várva várt Al Di Meola csak 9 órakor kezdi műsorát. Legrosszabbul az információban ülő hölgy járt: igaz, hogy a Pecsa egyetlen székén élvez­hette az estét, ám az átkozódó hallga­tókat neki kellett leszerelnie. S azok­ból akadt elég... •R.Gy. Bartók-librettók önálló kötetben A Magyar Állami Operaház Bartók-premierjéhez kapcsoló­dóan két kötet jelenik meg a na­pokban. A Pesti Szalon Könyvki­adó Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára, a Tevan Kiadó Válla­lat Bartók Béla—Lengyel Meny­hért: A csodálatos mandarin című köteteket adta ki. A kékszakállú herceg vára Balázs Béla Misztériumok című, a Nyugat kiadásában 1912-ben megjelent köte­tének első darabja. A kiadás ezt a szö­veget magyar és angol nyelven közli. A könyvbemutatón Kőrössi P. József irodalmi vezető elmondta, hogy a ki­adó tervei között szerepel más ma­gyar operák szövegkönyvének ma­gyar és idegen nyelvű megjelentetése is. A mandarin-kötetet a Tevan Kiadó és a Magyar Bibliofil Társaság A cso­dálatos mandarin szvit bemutatójának hatvanötödik évfordulója alkalmából jelentette meg 2000 példányban. A könyv előszavát ifj. Bartók Béla, a mű keletkezéstörténetét megjelenítő esszét Bónis Ferenc óta. A gyulai Dü­rer Nyomdában készült selyemkötésű illusztris könyvet Szántó Tibor szer­kesztette és tervezte. ■ B. E. B­űnügyek , balesetek Betört és gyilkolt A rendőrség őrizetbe vette J.-né H. Rozália 56 éves budapesti lakost, aki még április 10-én este ajtóbetö­réssel behatolt H. István 83 éves férfi Kálvária utcai lakásába. Az idős férfit ütlegelte, majd összekö­tötte és megfojtotta. Rablás a Brúnó előtt A rendőrök a budapesti Váci utcá­ban igazoltatás során őrizetbe vet­ték Sz. Zsuzsanna budapesti lakost, aki egy ismeretlen nővel és három férfivel együtt július 29-én a IV. kerület Görgey utca és Szilágyi ut­ca sarkán lévő Brúnó vendéglő előtt megtámadta és kirabolta B. István 41 éves budapesti lakost. A kár meghaladta a 80 ezer forint. Postarablás Kőbányán A X. kerületben kedden a déli órákban egy 25 év körüli álarcos férfi a Pongrác u. 9. szám alatti postahivatalban fegyvernek látszó tárggyal Z. Józsefné 52 éves postai alkalmazottat 177 ezer forintnyi bevétel átadására kényszerítette. Gázolások az 50-es villamos vonalán Pestlőrincen szerdán reggel az Ül­lői út 438. számú ház előtt a Béke tér felé haladó 50-es villamos mo­torkocsijának hátsó kerekei alá ke­rült L. András 64 éves budapesti lakos, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. A baleset miatt csaknem egy órán át állt a forgalom. Az 50- es villamos nem sokkal később az Üllői és a Kossuth Lajos utca sar­kán is elgázolt egy személyt, akit a mentő gerincsérüléssel szállított kórházba. Szobatűz gázpalacktól A Pest megyei Veresegyházán a Galagonya utca 29. számú hétvégi ház szobájában egy kiürült gázpa­lackból kiszivárgó maradék gáz lángra lobbant, és meggyújtotta a szoba berendezésését is. A sűrű füstben Eredics Tivadar, az ingat­lan tulajdonosa füstmérgezésben életét vesztette. A zárt helyiségben oxigénhiány miatt a tűz magától ki­aludt. Verekedtek a pincehelyiségben Kedden a rendőrség elfogta és őri­zetbe vette Gy. Zoltán 32 éves bu­dapesti, N. János 21 éves nagykál­­lói és L. Levente 20 éves kállósem­­jéni lakosokat, akik október 29-én késő este a Péterfy utca 24. szám alatti étterem pincehelyiségében megverték és kirabolták W. Tamás 38 éves budapesti lakost. A támadók 200 ezer forintot vettek el a sértettől. Bántalmazás a réten A XII. kerületben, a Jánoshegyi út melletti Anna-réten kedden délelőtt öt 14-16 év körüli fiú megtámadta és bántalmazta dr. P. Ernőné 64 éves budapesti lakost. Elrabolták táskáját, amelyben 700 forintját és személyi iratait tartotta. Az asszony súlyosan megsérült. A Microsoft bemutatkozó körút állomásai: -november 15. Szeged -november 16. Miskolc -november 17. Győr -november 18. Pécs -november 19. Budapest Amennyiben többet szeretne tudni a bemutatkozó körútról, hívja a Microsoft Szoftver Információt a 252-4005-ös budapesti telefonszámon. M­icrsoft HL PROFiNFO® Ex flPrffl gyűrűs kalendáriumok Fax: 135-2329

Next