Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 266-278. szám)

1993-11-24 / 273. szám

1993. november 24., szerda Jeszenszky nem mondta, hogy elsőként támogatjuk a szankciók eltörlését Tegnapi vezércikkünkben Jeszenszky Géza külügymi­niszternek a belgrádi Politiká­ban megjelent interjúja alap­ján vontunk le következtetése­ket a magyar külpolitikáról. A Külügyminisztérium ezután a Magyar Hírlap rendelkezé­sére bocsátotta az interjúnak a belgrádi újságból visszafor­dított szövegét. Ebből kiderül, hogy a címül választott „idé­zet” (Jeszenszky: elsőként tá­mogatjuk a JSZK-val szembe­ni szankciók megszüntetését) még kérdés formájában sem szerepel az interjúban, Her­man János szóvivő pedig ép­pen a külügyminiszter egyik válaszát kiemelve tisztázta a magyar diplomácia álláspont­ját a szankciókról. Az alábbi­akban az interjú inkriminált részét teljes terjedelmében kö­zöljük: „...Nem érdekünk a szank­ciók megtartása” . A magyar ellenzék azt ké­ri, hogy vizsgálják felül Ma­gyarország részvételét az ENSZ Jugoszlávia elleni szankcióinak végrehajtásában. Mi az ön ál­láspontja ezzel kapcsolatban? — A JSZK-val szembeni szankció politikai döntés, ez a döntés minket is erősen sújt. Bí­zom abban, hogy a szankciókat kiváltó okok megszűnnek. Úgy gondolom, hogy Jugoszláviának, amely változásokat eszközöl ki, jó esélyei vannak a szankciók megszüntetésére, és mi ezt első­ként fogjuk támogatni. Nem vagyunk érdekeltek a szankciók megtartásában. Ma­gyarország ellenzi az ilyen két­ségbeejtő helyzet fenntartását. Enyhén szólva, semmiképpen sem helyeseljük, hogy a magyar hajók számára ne legyen enge­délyezett a szabad hajózás a Dunán. Ez nemzetközi folyami vízi út. Elvárjuk, hogy gesztu­saink és jóakaratunk viszonzás­ra találjanak Belgrádban és a szerbeknél, nemcsak a Duna esetében, hanem Vajdaság és a sajtólégkör vonatkozásában is... ...Nem részletezvén, miért van embargó, miért vannak a JSZK-val szembeni szankciók, számunkra nem létezik más al­ternatíva, mint az ENSZ BT ál­tal meghozott szankciók betar­tása. És nem csupán Jugoszlá­via esetében, hanem Irak, Líbia vonatkozásában is... Az EK megfigyelőinek jelen­létével igen erős az ellenőrzés. Amennyiben a dokumentumok rendben vannak, örömmel en­gedélyezzük a továbbhaladást. Néhány esetben előfordultak hamis dokumentumok, ilyen esetben semmit sem tehetünk. Örömmel vennénk tudomásul a szankciók megszüntetését és szeretnénk, hogy Magyarország és Szerbia között újraéledjenek a baráti, gazdasági és kulturális kapcsolatok... Azon politika mellett maradok, hogy a jó kap­csolatainknak erős hagyományai vannak, annak ellenére, hogy a múltban konfliktusaink is vol­tak, ezeken túl kell lennünk. Úgy gondolom, most nincse­nek gondjaink a tengelyeink, a keleti vagy nyugati veszély miatti szövetségek körül, de vi­tathatatlan, Magyarország egyik prioritása a regionális együttmű­ködés, szeretnénk Jugoszláviát a KEK partnereként látni, mely­nek egyik alapítója Jugoszlávia. Várom az időt, remélem hama­rosan eljön, amikor minden té­ren együttműködünk.” ­ Újra az elmaradt Jeszenszky-látogatásról Pozsony konkrét eredményeket vár Pozsonyi tudósítónktól „A szlovák fél Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatásától konkrét eredmé­nyeket vár, például néhány kor­mány- és tárcaközi egyezmény aláírását” — áll a szlovák kül­ügyminisztérium hétfőn este ki­adott hivatalos közleményében. Az ezekről — elsősorban a to­­loncegyezményről — szóló tár­gyalások befejezetlensége az oka a látogatás elhalasztásának — hangsúlyozza a közlemény. A Národná Obroda vezércikke szerint a látogatás lemondása mindenekelőtt a közelgő magyar­­országi választásokkal függ össze, azoknak köszönhetően ke­rült Budapesten — illetve Debre­cenben — újra előtérbe a határon túli magyar kisebbségek kérdése. Pozsony túléli a látogatás elmara­dását, de kérdéses, hogy az ilyen lépések elegendőek lesznek-e az Antall-kormány megmentéséhez — írja a lap és hozzáteszi: „Ha Magyarország nem érzékeli a tár­gyalások szükségességét, az az ő dolga. Szlovákia türelmesen vár a következő kormányra, amely va­lószínűleg értelmesebb és enge­dékenyebb lesz.” Az Együttélés mozgalom tegnapi sajtótájékozta­tóján úgy foglalt állást, hogy a to­­loncegyezmény kérdését nem lett volna szabad összekötni az ál­lampolgárokat szolgáló határátke­lőhelyekével. Duray Miklós sze­rint Jeszenszky Gézának abban is igaza volt, hogy Szlovákiában nincsenek biztosítva az alapvető kisebbségjogok. •S. E. Varsó elégedetlen a WEU döntésével Reuter----------------------------­Lengyelország tegnap bejelen­tette, hogy nem teljesen elégedett a Nyugat-európai Unió (WEU) külügyminiszteri értekezletének ülésével, mert az nem támogatta azt a javaslatot, hogy Varsó kap­jon társulttági státust a szervezet­ben. A 9 tagú WEU külügy- és védelmi miniszterei Luxem­bourgban elhalasztották a döntést arról, hogy a tagságnak milyen formáját kaphatnák a kelet-euró­pai államok. Lengyelország azt reméli, hogy hamar megkaphatja a WEU-társulttagságot, de Jörg Schönböhm német védelmi mi­nisztériumi államtitkár, aki teg­nap Varsóban tartózkodott, kije­lentette, hogy ez hosszabb időt vehet igénybe. „Nem tudok pon­tos időpontot mondani, de inkább évek, mint hónapok kérdése ez” — mondta Schönböhm. Gur tábornok Budapestre látogat Izrael lengyel repülőket is felújít a Tel Aviv-i tudósítónktól Hétfőn Izraelbe érkezett a len­gyel vezérkar főnöke, hogy töb­bek között, megvizsgálja országa MiG típusú repülőgépeinek és lengyel gyártmányú helikopterei­nek izraeli felújítási lehetőségét. A vezérkari főnök célja a logiszti­kai együttműködés kiépítése is — írja a Globbs. A lap megismétli korábbi hírét arról, hogy a magyar hadsereg is Izraelben renováltatja elavult MIG-jeit, több százmillió dollár értékben. A Globbs keddi száma emlékeztet arra, hogy elsőként Románia egyezett meg Izraellel MIG—21-es gépek felújításáról, 300 millió dollár értékben. A len­gyel ügylet, a Globbs szerint, „sokszor tízmillió dolláros”. A lap szerint Izrael a Fülöp-szigete­­ken és Indiában is foglalkozik MIG-ek felújításával, de ezeket a tárgyalásokat szigorúan titokban tartják. Mota Gur tábornoknak, az iz­raeli védelmi minisztérium állam­titkárának budapesti látogatása is a fegyverügylettel, illetve a MIG-ek javításával kapcsolatos. Gur vasárnap repült Prágába és ma reggel érkezik Budapestre. Hivatalos kommüniké szerint ka­tonapolitikai együttműködésről, valamint fegyveralkatrészek el­adásáról tárgyal. •N. K. MH-tudósítás Az Észak-atlanti Együttműködési Ta­nács (ÉAET) december 3-án Brüsszelben sorra kerülő külügyminiszteri találkozó­ja, amelyen részt vesz Jeszenszky Géza is, alkalmat ad arra, hogy a partneror­szágok, így hazánk képviselői is kifejtsék véleményüket a NATO januári csúcsta­lálkozójának napirendjére kerülő kérdé­sekről — hangoztatta szokásos keddi tá­jékoztatóján a külügyi szóvivő. Herman János jelezte: Magyarország jö­vőre is részt kíván venni az ÉAET vala­mennyi tevékenységében, és a Külügymi­nisztérium felajánlotta, hogy januárban házigazdája lesz annak az ÉRET-szeminá­­riumnak, amely a békefenntartás humanitá­rius vonatkozásaival foglalkozik. A szóvivő elmondta: Jeszenszky Géza ve­zetésével november végén küldöttség utazik Rómába, az EBEÉ külügyminiszteri szintű tanácsának negyedik ülésére. A magyar dip­lomácia vezetője az EBEÉ soros elnökének felkérésére vitaindító felszólalást tart, amely­ben értékeli a térségben kialakult helyzetet. A tanács tárgyal majd az EBEÉ szerepéről az integráció, a béke és a stabilitás előmozdítá­sában, megvitatja a politikai dokumentumo­kat és dönt Macedónia felvételi kérelméről. A magyar Külügyminisztérium fontos­­nak tartja egy nyilatkozat elfogadását a dél­szláv térség biztonságának hosszú távú sza­vatolásáról, amelyet egy regionális leszere­lési egyezmény révén lehetne megvalósíta­ni. Ez az egyezmény előirányozná a katonai egyensúly fenntartását nemcsak a jugoszláv utódállamokban, hanem azok szomszédai között is, és szorosan kapcsolódna az össz­európai biztonsági folyamatokhoz. Az év végéig még két külföldi útja lesz a magyar külügyminiszternek. December 6- ától 8-áig hivatalos látogatást tesz Nagy- Britanniában, ahol a kétoldalú kapcsolatok mellett nemzetközi kérdésekről (NATO, EU, délszláv válság) tárgyal majd Douglas Hurd külügyminiszterrel. A KEK-tagorszá­­gok külügyminisztereinek soros elnökeként pedig Jeszenszky Géza részt vesz a Fekete­tengeri Gazdasági Együttműködés tagorszá­gainak külügyminiszteri szintű találkozó­ján, december 9-én Szófiában. A multilate­rális megbeszélést követően a bolgár kül­ügyminiszter meghívására kétoldalú tárgya­lásokat folytat majd Sztaniszlav Daszkalov­­val, és várhatóan több államközi dokumen­tumot ír alá. A magyar külügyminiszter Londonba is ellátogat Élénk év végi diplomáciai tevékenység KÜLFÖLD-BELFÖLD Magyar—szlovák külügyi bizottsági találkozó Eredménykényszer nélkül Ma együttes ülést tartanak a magyar és a szlovák parla­ment külügyi bizottságának küldöttségei előbb Komárom­ban, majd a szlovák oldalon Rév-Komáromban. A delegá­ciókat a két külügyi bizottság elnöke, Kovács László, illetve Ivan Laluha vezeti. A szlovák külügyi bizottság javasolta, hogy a megbeszélen­dő témák között szerepeljen az európai intergáció, a visegrádi négyek kérdése, a kisebbségek problémája, a két ország kap­csolatainak helyzete és a két bi­zottság közötti tapasztalatcsere. Hasonló kérdéseket tartanak szükségesnek megvitatni a ma­gyar képviselők is, de a kisebb­ségproblémát mindenképpen. A két külügyi bizottságnak ez lesz a második közös tanács­kozása. Az elsőt 1991 novem­berében Pozsonyban tartották, s megállapodtak, hogy az együt­tes üléseket rendszeressé teszik. A másodikra ugyan két évet kellett várni, de közben alakul­tak olyan magyar—szlovák par­lamentközi szakbizottságok is, amelyek részben a külügyi bi­zottságokból állnak, mint pél­dául a bősi poblémával foglal­kozó közös bizottság. Megfigyelők nagyobb jelen­tőséget tulajdonítanak a mai bi­zottsági ülésnek, mint általában két parlamenti testület találko­zójának, mivel a magyar kül­ügyminiszter tervezett szlová­kiai látogatása körül ismét prob­léma támadt a két ország viszo­nyában, a parlamenti képviselők együttes ülése viszont olyan fó­rum, amely anélkül tárgyalhat, hogy a kézzelfogható eredmény (például szerződés-aláírás) pro­dukálásának kényszere nehe­zedne rá. •S. I. Románia és Moldova egyesülésének nincs realitása • Folytatás az 1. oldalról Lucinschi a tárgyaláson kifej­tette: Moszkvától ígéretet kap­tak arra, hogy a köztársaságban állomásozó orosz katonák 1996- ig elhagyják Moldova területét. Emellett tárgyalások folynak a Dnyeszteren túli köztársaság, il­letve a Gagauz Köztársaság helyzetének rendezéséről. El­képzelhető, hogy konföderációs államalakulatot hoznak létre. A magyar—moldovai vi­szony kapcsán szó volt a gazda­sági és politikai segítségnyúj­tásról is. „Magyarország híd szerepet vállalt Moldova és a Nyugat között, amikor az Euró­pa Tanácsban elvállalta az egyik jelentéstevő tisztséget Chisinau csatlakozási lehetőségének megvizsgálására” — mondta Hörcsik Richárd, aki e tisztsé­get ellátja. Moldovai részről felmerült az igény arra, hogy a jövő feb­ruárban megtartandó demokrati­kus parlamenti választások megszervezéséhez hasznosítsák a magyar tapasztalatokat. • D. B. Távolmaradások Gyulafehérvárról Bukaresti tudósítónktól Egyre kevesebb politikai erő kíván részt venni az Erdély és Románia egyesülése 75. évfordu­lója alkalmából Gyulafehérváron sorra kerülő hivatalos megemlé­kezésen. A távolmaradás oka, hogy a hatalom ismét halogatja a beutazási vízum megadását a volt román uralkodónak, Mihálynak, aki már közölte: népe mellett kí­ván ünnepelni, és vállalta, hogy elismeri a köztársasági államfor­mát. A legjelentősebb demokrati­kus ellenzéki tömörülés, az RMDSZ-t is magába foglaló De­mokratikus Konvenció hétfő esti összejövetelén arról­ döntött, hogy az exkirály kérésének elutasítása esetén tagpártjai testületileg tá­volmaradnak az ünnepségektől. •B.T. Bővül a Fidesz-lista A Fidesz helyi szervezetei eddig az egyéni választókerü­letek kétharmadában döntöt­tek arról, hogy kit javasolnak képviselőjelöltnek a jövő évi parlamenti választásokra — hangzott el a párt tegnapi el­nökségi ülésén. A testület Po­­korni Zoltánt választotta meg a Fidesz oktatási kabinetjének vezetőjévé. Deutsch Tamás alelnök a teg­napi elnökségi ülésen elmondta, hogy Pokorni Zoltánt, a PDSZ volt ügyvivőjét, a Fidesz XIV. ke­rületi képviselőjelöltjét Orbán Viktor pártelnök és Kövér László frakcióvezető együttesen javasol­ta az oktatási kabinet elnökévé a pártból kilépett Fodor Gábor he­lyére. Az ülésen Áder János ügy­vezető alelnök előterjesztésére a testület megvitatta a Fidesz kam­pányra felkészülése helyzetével, illetve kampánystratégiájával összefüggő kérdéseket. Elhang­zott: az egyéni választókerületek kétharmadában döntöttek már a helyi szervezetek arról, hogy kit javasolnak képviselőjelöltnek a jövő évi parlamenti választásra. A jelöltek megerősítéséről várha­tóan a jövő év elején dönt majd a Fidesz országos választmánya. Szó volt arról is, hogy a Fidesz eddig több mint száz helységben nyitott és működtet helyi irodát. Szájer József, a külügyi kabi­net vezetője a hét végi liberális világtalálkozó programjáról tájé­koztatta a testületet. Az elnökség ma délelőtt folytatja ülését, ame­lyen megvitatja a megüresedett parlamenti képviselői helyek be­töltésével összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, a Fidesz elnöksé­ge eddig Nagy Gábor Tamás fő­városi önkormányzati frakcióve­zető-helyettest, valamint Urbán László gazdasági kabinetvezetőt ajánlotta. Értesüléseink szerint a fennmaradó helyre Knapp János Pál esztergomi önkormányzati képviselő, valamint Gém Erzsé­bet gazdasági szakértő lehet esé­lyes. A Fidesz országos litáján megüresedett két képviselői hely­ről, illetve a budapesti listán üres­sé vált hely betöltéséről a Fidesz országos választmánya határoz majd december 11—12-ei ülésén. • F. A. Kire szavaznak majd a munkanélküliek? Országos küldöttgyűlést tartott tegnap a Munkanélkü­liek és Álláskeresők Egyesüle­teinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ). A szövetség társelnöke, Si­mon József tájékoztatta lapun­kat, a küldöttgyűlés meghallgat­ta azt a beszámolót, amelyet az Európai Munkanélküliek Háló­zatának nemrég zárult összejö­veteléről tartottak Potsdamban. Megtárgyalták a jövő évi válasz­tások stratégiáját. A MÁEOSZ valamennyi jelentősebb politikai pártot megkeresi majd, és három kérdésre kér tőlük választ: a pár­tok általános gazdaságpolitikai koncepciója, különös figyelmet fordítanak a foglalkoztatási alapelvekre; a civilszervezetek­nek szerepe az intézményesített érdegyeztetésben. A válaszoktól teszik függővé azt, hogy a poli­tikai csoportosulások közül me­lyiket támogatják majd a vá­lasztások során. • N. D. ­ Balsai István igazságügy-mi­niszter állítása szerint történé­szekből s bírákból áll az a tény­feltáró bizottság, amely az 1956-os eseményeket vizsgálva arra a megállapításra jutott, miszerint ötvennél több sortűz dördült el az ’56-os forradalom és szabadságharc idején, majd a későbbi megtorlások során. Az akkori véres események fe­lelősei között, a bizottság mára elhunyt, s még élő egykori párt­­politikusokat nevezett néven. Balsai István nem tartotta ki­zártnak, hogy Hegedűs András egykori miniszterelnök is a vádlottak padjára kerülhet. Hegedűs András ugyan mind­máig vállalja a politikai felelős­séget akkori tetteiért, ám a je­len vizsgálatot „orwelli igazság­osztásnak” tartja... — Úgy vélem, büntetőjogi fe­lelősségre vonásra nem kerülhet sor. Én mindenesetre vettem a fá­radságot, s elolvastam a parla­ment által hozott határozatot, majd szintúgy elolvastam a Genfi Konvenció erre vonatkozó passzusait, valamint az Alkot­mánybíróság döntését. Minderre azért volt szükség, ugyanis, egyre többször látom a magyar közélet­ben beigazolódni azt a régi mon­dást, miszerint: Az új ír — most hozzátehetném, hogy feljelenté­seket —, de nem olvas... Jóma­gam akkori politikai felelősségé­ről az elmúlt harminc évben is igyekeztem elég részletesen, kí­méletlenül számot adni. A fele­lősség kérdéséről három pontban kell szólnom: az akkori Magyar­­országon nagymértékben köny­­nyebb lett volna a helyzet, ha 1956 júliusában átadom a minisz­terelnökséget Nagy Imrének, s ez esetben nem Gerő Ernő, hanem Kádár János lesz az első titkár. Akkor én ettől a lépéstől féltem, pedig ma már tudom, hogy ez lett volna a jó megoldás. Persze az is valószínű, hogy ebben az esetben is a Gomulka-féle Lengyelország útját jártuk volna. Ugyanakkor mi igen sok reformintézkedést tet­tünk: a vasfüggöny lebontása, a szabad utazás megkönnyítése a Varsói Szerződés országaiba, megegyezés a katolikus egyház­zal, a Ratkó-féle merev abortusz­­törvény feloldása, s még sorolhat­nám... A harmadik pont: megte­hettük volna, hogy jelentős segít­séget nyújtunk az árutermelő ház­táji gazdaságoknak, tehát nem téeszesítünk erőszakosan, hanem a kisgazdaságokat fejlesztjük. Ez a három hiba volt 1956-ban, ame­lyekért felelősnek érzem magam. Ha ezekért egy politikai testület felelősségre von — ám nem bíró­ság! —, akkor ezt tudomásul ve­szem... — Sokan úgy vélekednek, az újabb bűnbakkeresés ismét csak elfedő hadművelet a kormányzat részéről, amely az ország gazda­sági csődjéről, s a társadalmi problémákról igyekszik elterelni a polgárok figyelmét... — Ez elképzelhető, ám nem szabad elfelejteni, hogy rengete­gen szenvedtek 1956 után Ma­gyarországon, s legtöbben a mun­kások közül, akik a hosszabb-rö­­videbb börtön után is állandó rendőri zaklatásnak voltak kitéve, s munkát sem kaphattak. Úgy gondolom, hogy ezeket az embe­reket nagyobb kártérítés illetné, mint amit eddig kaptak, s szá­mukra nem jelent majd kárpót­lást, ha ezeket az igazságtételi pe­reket lefolytatják halottak vagy öreg, beteg emberek ellen.­­ Sokakban felmerül a kérdés a vizsgálóbizottságot illetően is, hiszen egyes vélemények szerint a korszakot tudományosan vizs­gáló történészeket, s az esemé­nyek akkori részeseit meg sem hallgatták a vizsgálat során... — Sajnos a bizottság munká­ját én sem tudom megítélni, ugyanis én először szeretném el­olvasni, mielőtt ítéletet mondok, hiszen ez komoly vizsgálatot igényelne. Bizonyos aggályaim vannak a vizsgálóbizottság ille­tékessége felől is, ugyanis én már régebben kijelentettem: na­gyon szívesen alávetem magam egy parlamenti politikai bizott­ságnak, amely később ítéletet mond az elmúlt időszakokról. Azonban itt nem ez történt, ha­nem egy anonim bizottság vizs­gálta az ’56-os eseményeket. Emellett azok az emberek, akik e kérdésben leginkább illetékesek, ebben a munkában nem vettek részt...! így erről a vizsgálatról óhatatlanul Orwell 1984 című műve jut eszembe, ahol nem Igazságügy-minisztérium, hanem Igazság-minisztérium volt, amelynek a következő volt a jel­szava: Akié a jelen — azé a múlt! S miután a múltat örökké igazíta­ni kell a jelen hatalmasainak ér­dekeihez, így hát akié a múlt — azé a jövő is! Félek, hogy a ma­gyar politika is ebbe a csapdába esik bele újra... S bár én nem fo­gom megélni, de olyan társadal­mat szeretnék, amelynek a követ­kező a jelmondata: aki a múltat az igazságnak megfelelően tudja elemezni és értékelni — azé lesz a jövő! " Bercsi János Hegedűs András: orwelli igazságosztás készül... Az MVSZ nem felügyelheti tagszervezeteit A Magyarok Világszövetségé­­sen érdeke, hogy kiszűrjön min­denféle szélsőséget, de az anyaor­szágból képtelenség felfedezni az ilyen jellegű kilengéseket, ha pe­dig az Egyesült Államokról vagy Ausztráliáról van szó, a nyugati régiót képviselő alelnöknek, aki Svédországban él, ugyancsak ne­héz a dolga. A helyzet javulását attól is remélik, hogy sorban ala­kulnak az MVSZ különböző álla­mokban működő országos taná­csai, amelyek közvetlenül ismer­ve saját tagszervezeteiket, meg­akadályozhatják a szélsőségek beáramlását a világszövetségbe. Az Egyesült Államokban épp a múlt hét végén alakult meg az MVSZ országos tanácsa, mely­nek elnöke, Papp László tegnap faxon jelezte, hogy a november 22-ei cikkünkben jelzett szélső­­jobboldali megnyilvánulásokat a tanács kivizsgálja és az eredmé­nyekről a közeljövőben értesíti a Magyar Hírlapot. nek (MVSZ) érdeke, hogy meg­akadályozza mindenféle szélső­séges szervezet bejutását a szö­vetségbe. Többek között ezt is elmondta lapunknak az MVSZ sajtóreferense, Juhász Mária. November 22-ei számunkban jelent meg az a tudósítás, mely szerint az MVSZ-hez tartozó egyik tagszervezetnek, az Ameri­kai Magyar Szövetségnek az elnö­ke Ohio államban Szálasi Ferenc­­emlékművet állíttatott. A min­denféle szélsőségeket képviselő szervezetek akadálytalanul bejut­hatnak a világszövetségbe? Ju­hász Mária elmondta, hogy a fel­vételt kérő tagszervezetek mosta­náig a világszövetség elnökségé­hez fordultak, amely meghozta a döntést. Elvileg minden olyan szervezetet felvettek, amely kife­jezte egyetértését a világszövet­ség alapszabályával. Az MVSZ számára megvalósíthatatlan fel­adat autonóm tagszervezeteinek állandó felügyelete. Természete­­ s II. 0. Még egy hét a nemzeti alaptantervre A nemzeti alaptanterv olyan — sokadik — változatán dol­goznak a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium vezető munkatársai, egymással egyez­tetve, amelynek alapdokumen­tumát már év végén a tárca hi­vatalos javaslataként terjeszt­hetik a kormány elé. Mint a minisztériumi sajtóiro­da hét eleji közleményéből kide­rült, a szakmai vitákban közkézen forgó két jelenlegi NATO nemzeti alaptantervi­ javaslat közül az egyiket Baranyi Károly főosz­tályvezető, a másikat Kálmán At­tila politikai államtitkár neve fémjelzi. A miniszter, Mádl Fe­renc felszólította a két közoktatá­si vezetőt, hogy egymással egyeztetett végleges változatot hozzanak tető alá, mégpedig tíz napon belül (immár csak egy hét). Értesülésünk szerint egy újabb végleges(?) tantervi alap­­dokumentum befejező munkála­tait igazítja, simítgatja jelenleg az államtitkár. Remélhető, hogy ez a miniszter által kiszabott határidő­re elkészül, és a Köznevelési Ta­nács elé lehet terjeszteni. A helyzetet bonyolítja, hogy a pedagógiai szakma egyre kevés­bé ismeri ki magát a NAT sokféle változatában, és immár nem egy, hanem sokféle változatot kell egyeztetni. Tegnap például a Is­kolafejlesztési Központ, valamint három pedagógiai civilszervezet egy újabb változatról rendezett országos vitát a Marczibányi téri ifjúsági házban. Itt Nagy József szegedi egyetemi tanár alaptan­tervét vitatták. Nagy professzor csak a NAT követelményrendsze­rének kidolgozására kapott meg­bízást, de ő készített egy teljes változatot, amelynek elején egy alapdokumentum-tervezet is sze­repel. Nyilván azért, mert a NAT- nak csak ugyanabban a koncep­cióban foganhatnak a különböző elemei. Kikristályosodott egy olyan álláspont a vitában, hogy az elfogadott közoktatási törvénnyel és a még ki nem dolgozott okta­tásfejlesztési koncepciókkal, az iskolarendszeri elképzelésekkel kvadráló alaptantervet kell készí­teni. S az így elkészített hálóba kell illeszkednie a nemzeti alap­tanterv kormány által elfogadott változatának. Megfigyelők kételkedve fo­gadják, hogy záros határidőn be­lül a szakmailag kiérlelt és kon­szenzusos nemzeti alaptanterv változat elkészülne. Noha a szi­lárd tantervi alapelvek hiánya sürgeti a fontos dokumentumok elfogadását. Feltételezhetően ez indokolja, hogy a miniszter ulti­mátumot adott az alaptanterv ál­lami felelőseinek a megegyezés és a dokumentumok megszer­kesztése végett. • N. S. L Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját 100 MILLIÓ forintra kiegészítjük! ,cS­Ej ^ A rí­ troz 3 MAGYAR HÍRLAP. Fogyatkozik az egyesült kisgazdapárt Kisgazdakörökből származó értesülésünk szerint több képvise­lő fontolóra vette, hogy kilép a közelmúltban alakult Egyesült Történelmi Kisgazda- és Polgári Pártból (ETKPP), s nem vállalja a párt képviseletét a parlament­ben. Mint arról már írtunk, a Bö­­röcz István vezette 36-os frakció kilenc képviselője egyáltalán nem lépett be az egyesült kisgazda­­pártba. A múlt hét végi szűkebb számú (15 fő) vezetőségválasz­­tást követően pedig néhány poszt nélkül maradt képviselő lemon­dott pártbeli funkciójáról. Az ETKPP 27 képviselője közül töb­ben közelednek a Pártay Tivadar nevével fémjelzett Történelmi Kisgazdapárthoz. A radikálisok szerint a november 6-ai demonst­ratív nagygyűlésen megtévesztet­ték a kisgazdákat. Kovács Béla érdeklődésünkre kifejtette: a Tör­ténelmi Kisgazdapártot azért hoz­ták létre, hogy legyen a Torgyán József vezette FKGP-ből kizár­taknak pártháttere. Pártay Tivadar érdeklődésünk­re kijelentette: fél tucat képviselő kereste meg a napokban a 36-os frakcióból, s biztosította arról, hogy nem lépett be az Egyesült Kisgazdapártba. Pártay úgy véli, azon képviselők, akik egy pilla­natra megszédülve nyilatkozatot tettek a november 6-án alakult kisgazdapárt mellett, szintén visszatérhetnek a Történelmi Kis­gazdapártba. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hány történelmi kisgazda képviselő ül a 36-os frakció soraiban, Pártay Szabó Lajos, Tóth Imre, Kovács Béla, Mizsei Béla s Vincze Kálmán ne­vét sorolta. •Cs. I. IRODABÚTOR IRODABERENDEZÉS A ME RICAN A 1 f\TRACING m . _ ------------------------ Wrtl/l/ym l\>dr*yjni C ARDUS DESIGN _ _______^FALCO SOPRON | ommstsB | ríTfr* __________._______I t » ITALIA i 1 J 1065 Budapest, Nagymező u. 68. Tet265S8024, 269-3025 Faic2693Q23

Next